Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-04 / 3. szám

1550 JANUAR 4 USPLO 3 A DfíMÁNWGrÁR PÉLDÁJAt A csoportos norma felbontásával fokozzuk a munka termelékenységét, segítjük az ötéves terv végrehajtását Lelkes tervísmertelő érlek esíel volt a Bőrgyárba» ' Rákosi elvtárs augusztus 30-i beszé­dében megmutatta az üzemek számára a rauakaversexiy továbbfejlesztésének útja- Tudjuk, hogy nagy feladataink snégvalósí.ásához a tömegek széles ver­senyzésére van szükség, arra, hogy minél nagyobb számban vonjuk bedol­gozóinkat az egyéni versenyzésbe. Rá­kosi elvtárs megvilágította az utat, ránk várt azonban a feladat, hogy a verseny kiszélesítéséért megindítsuk a fcaroot. A mi üzemünkben is, bogy mbit sok más helyen, ennek első lépé­se a Csoportos normák felbontása volt. A Párt vezetésével megszerveztük a felvilágosító munkát. Műhelyhárom­szögek, bizalmiak, népnevelők kezdték meg szívós munkájukat, hogy megmu­tassák milyen nagy jelentősége van üzemünk életére, de dolgozóink éleié­re is aa egyéni versenyzésnek. Az ak­tívákkal a kérdést átvitattuk, akik lel­kes munkával fogtak ehhez a feladat­hoz is. Sok ellenállásra nem is talál­tak, mert elmondha.juk, hogy dolgo­zóink szinte egyhangú lelkesedéssel fogadták az egyéni norma kidolgozásá­ra vonatkozó törekvésünket. Megértet­ték, hogy az egyéni versenyben ki ho­gyan dolgozik aszerint kapja a bért, hogy jó munkával, több termeléssel többet tudnak keresni. A csoportnor­ma felbontása előtt nem állt közvetle­nül érdekükben az, hogy a normákat túlte!jesí.sék, hiszen a bérezés mindig csoportos elszámolás szerint történt s hiába teljesített az egyén többet, a bér kifizetése mégis tizenkét, nyolc vagy 6 ember együttes munkája után történt. Először úgy látszott, hogy technikai­lag nem tudjuk a kérdést megoldani, de amikor hozzáláttunk a munkához megvilágosodott, hogy bizonyos többlet munkával — adminisztrációs, mérési munkával — meg tudjuk ;valósítani a csoportos norma felbontását. Nézzük meg például üzemünkben a válogatónők munkáját Eddig nyolcán dolgoztak egy-egy brigádban. A válo- ga.ónő munkája a dohánylevelek szá­lanként! szétszedése, lckocsányozása, a rossz, égett, rothadt, penészes levelek kiválogatása. Eddig közös ládákba rak­ták, ezeket lemérték ® az egész meny- nyiség után kiszámított fizetést osz­tották el egyenlő arányban a nyolc válogatónő között. Most felbontottuk a csoportos normát, mindenki külön ládába rakja a kiválogatott dohányt, külön viszik cl lemérni és a kész mennyiséget annak a munkástsőnek ítják fel, aki azt valóban teljesítette. Ugyanígy van a keverésnél is. Itt a munka: a különböző dohányfaj ák ösz- szeállítása az előírt mennyiségben. Eddig a csoportra előírt normát nyol­cán teljesítették és az érte kapott bért egyformán ősz ották el. Most kü­lön lemérjük egy-egy kevetőnő mun­káját és így pontosan ki tudjuk mu­tatni az egyéni teljesítményt Ezzel az új módszerrel ma négyen tudják ugyanazt, Sőt több munkát elvégezni, mint eddig nyolcán. Az ott dolgozó münkásnők maguk vállalták így el, mert belátták azt, hogy az egyéni tel­jesítmény fokozásával — ami ital több keresetet érnek el —, négyen is el tudják látni ezt a munkát. Ilyen nagy lendületet adott az egyéni bére­zés, a csoportos norma felben .ása! De nézzünk meg közelebbről néhány példát arra, hogy az egyéni norma mennyire emeli a dolgozók életszín­vonalát. Takács Mária válogatónö a felbontás elöl 106 százalék teljesítés­sel 112.S0 forintot keresett, a felbon­tás után 114 százalékra emelkedett a teljesítménye, amire 136 forintot ka­pott» Fodor Józsefné 122 százalékról 130 százalékra emeli® teljesítményét és 140.50 forint helyett 166.47 forintot keresett egy héten. Nyilvánvalóan ezek a kezdeti eredményék növeked­ni fognak és rövidesen lesznek na­gyobb kiugrások is. Pártunk bölcs útmutatásával, a cso- por normák felbontásával fokozzuk a munka termelékenységét, ezzel segít­jük ötéves tervünk végrehajtását. A munka, amit végzünk a közösségért és a közösségben magunkért is van, ami életszínvonalunk emelkedését, jobb, boldogabb életünket szolgálja. Petz Józseíné a pécsi Dohánygyár párttitkára. Tervismertetö értekezletet tartott a pécsi Bőrgyár munkássága. Az érte­kezlet beszámolói előtt a gyár kultúr- gárdája műsorral köszöntötte az öt­ével Tervet. Péterfia Lajos elvtárs, vállalatvezető ismertette a Bőrgyár öt­éves tervét, Ismertette azokat a fel­adatokat, amelyek új tervünkben a gyárra várnak. — Megálltuk helyünket a három­éves tervben és még fokosrottolíb munkára! kelt helyt állnunk az ötéves terv vo­nalán. A sztálini műszak megmutatta, hogy gyárunk dolgozóiban milyen ha­talmas tartalékok vannak, s ezeket a tartalékokat most harcba kell vetnünk szocializmust építő ötéves tervünkért — mondotta Péterfia elvtárs. Ismer­tette a Eőryyár első részlettervét, majd az ötéves terv beruházásait a gyárra vonatkozólag. Az ötéves terv­ben erőműtelepet, bőrmosót éS szárí­tót, egy toldalék épületet kap a Bőr­gyár, ahol a meszes hordókat építik. Nagyobb szociális beruházás lesz a talpas műhely étkező, öltöző helyisége és irodája. — Kell, hogy tudatossá legyen mindenki előtt, hogy amit teszünk — folytatta Péterfia e'vtárs — magunk nak tesszük, az egész népért, csaló duókért és munkánkkal közelebb ju­tunk a szocializmushoz. Ennek elérése érdekében nem rettenünk vissza a nehézségektől, megteszünk minden*, hogy lalások mind arról tanúskodtak, mi­lyen telkesen fog munkába a bórgyári üzem minden dolgozója a tervért Krancz Ádámné a szinesbirkási föc-Ő- lők nevében Ígéri, hogy a sztálini műszakra felajánlott 10 százalékos f-'- jesltményemelést továbbra is tartják sőt még tovább [okozzák. Horváth Lajos felhívja a dolgozókat; no felejt­sék el, hogy hároméves tervünk siker keres befejezését, ötéves tervünk meg­indítását a Szovjetunió segítségének köszönhetjük. Hammer Tamás, a boxos 1. üzemrész nevében ígéri, hogy a sztálini műszakra felajánlott teljesít­ményeiket tovább is teljesítik. //<>- fecker Ferenc, a szíuesbirkás aláhúzó! nevében felajánlja, hogy sztálini mű­szakjaikat tovább is teljesítik és mun- kamódsierúladással emelik többi tnunr kdstársail: termelését Is. Csordás Erzsébet a talpasi nődolgn- zók, Kajtor Lászlón,é a boxosi rá má­zók nevében ígéri, hogy a sztálini műszak alatt elért eredményeiket továbbra is igyek­szenek tartani. Horváth Mihály az üzemfcnntnrlók nevében, Pusztai Jó­zsef a villamos műhely részéröl fo­gadja, hogy munkájukat a lehető leg­jobban és százalékuk emelésével vég­zik el. Ezután Brunner Béla elvtárs Békés Sándornak, Joósa Kornéliának, ifj. Garzó Gábornak és Bíró Gyulának át­adja a MJNSZ oklevelét, mely elisme­rése annak a komoly munkának, amellyel a fiatalok kivették részüket a hároméves terv sikerre oltclibeiu Po­Efplpsfetti a pécsi íiitöeipÉzi intézeteket 35 ezer forint tankönyv- és tanszersegélyt kaptak / a tankerü et közép skolás tanulói \j : Ä városi közigazgatási bizottság kedden tartotta meg rendes havi ülését a városházán. Az ülést •Krancz / Pál elvtárs polgármester nyitotta meg, majd egymás, után terjesztették be a hivatalok és in­tézmények a havi jelentésüket; A tisztifőorvos jelentése szerint decemberben fertőző megbetegedé­sek száma az előző hónaphoz és az elmúlt év decemberéhez viszonyítva csökkent. Nagyobb számban csak a vörheny megbetegedés fordult elő. Vörheíiyben 72-en, diftériában lé^en, kanyaróban 15-en, szamár- köhögésben 15-en, nyiit tbc-ben 18-an és egy esetben hasi hagy- mázban betegedtek meg. A nagyobb számban előfordult vörheny meg­betegedésekre tekintettel a polgár­mester egy általános iskola két osz­tályát és kát ovodát bezáratott.. A fertőtlenítő intézet az elmúlt hó­napban 230 lakást fertőtlenített és 106 egyéni fertőtlenítést végzett. Az egészségvédelmi szolgálat ke­retén belül 1203 személy részesült az elmuit hónapban tanácsadásban és az egészségügyi védőnők 2.730 családlátogatást végeztek. A népjóléti miniszter rendeleté­nek végrehajtásaképpen megtörtént a tüclöbeteggondozó intézetek egy­ségesítése. Pécs város I. sz. tüdő­beteggondozó intézete az egészség­házban, míg a IX. sz. az OTI szék­házban nyert elhelyezést. , Egységesítették a megyei és a vá­rosi nemibeteggondozókat is. Jelen­leg mindkét nernibeteggondozó az egészségházban működik, de az OTI székház kibővítésével úgy a tüdő­beteg, mint a nernibeteggondozó ín­APOLLO 4 éifi I; Tűi*os küldetés Előadások! 5, 7, 9 órakor P 0 ft Á fi 1A 4-e a I! Bnv ös sapka Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor P A K ki, 6-aifi Express szerelem E őadások 6 és 8 órakor. tizetek megjelelő elhelyezést nyer­nek. A tankerületi főigazgató jelenté­sében elmondja, hogy az előzőleg kiosztott tanulmányi segélyen kívül 35.640 forint értékű tankönyv- és tanszer segélyben részesültek a tan- kerület középiskolás tanulói és ezen kívül az I. osztályos tanulók 16.500 forint értékű egyszeri tanulmányi segélyt kaptak. A főigazgató négy, megbízott gimnáziumi igazgató véglegesítésére javaslatot tett a minisztériumnak. A véglegesítésre javasolt igazgatók a következők: Végh István, Nagy Lajos gimn.; dr. Ambrus Géza, Janus Pannonius gimn. Achátz Imre közgazdasági leánygimnázium, Meskó Gyula pedagógiai fiúgimná- zíum.. orosz nyelvet a tankerületben 86 iskolában, 10.330 tanuló tanulja. Az eddigi tapasztalatok szerint szí­vesebben és nagyobb eredménnyel tanulják ezt a nyelvet, mint bár­melyik másikat. A jelentés megemlitette még, hogy a miniszter megbízta Nádasy László középiskolai tanárt a főigaz­gató helyettesi teendők ellátásával Végül a jelentés egy szokatlan résszel zárult, mert eddig még nemigen volt rá példa, hogy a köz- igazgatási bizottság előtt a tanulók munkájáról ts beszámoljanak. Most pedig ez történt. Szabó Ottó, a mohácsi általános gimnázium I. oszt. tanulója a sztá­lini munkafelajánlásokkaJ kapcso­latban olyan közvetlen és kedves szavakkal fogalmazta meg dolgoza­tát, hogy néhány sora az ilyen tár­gyú minisztériumi körrendeletben is megjelent. A jelentés beszámol még Takács Árpádról, a pécsi közgazdasági gim­123 «zúzalékos Jel'rsífmény szfföoftváüyszedésfseB Ar iványbattgáni állami szőlöolt- ványtelcpről a mai napon díszes cm 'éklap érkezett be hozzánk. Az emlék lapon fel volt tüntetve, hogy Sztálin elvtárs iránti szerétéiből az állami gazdaság 10 újpetrei dolgozója kiváló eredményt ért el és sz ölő oltvány sze­désben 123 százalékra teljesítette a normát. Az emléklap felsorolta Marótr Gi­zella, Oláh Irma, Antal Ferenc. Mám mel Gáspár, Ftcrműller Gyula, Sztop- ncr József, Fitl Gergelync, Vári Ilona Husimon Gáspár és Vári fíóza nevét Az újpetrei DÉFOSZ-szervczct büsz­ke rá, hogy ilyen kiváló munkásai vannak­Vaida József DÉFOSZ i. v. Ujpetre názium I. osztályú tanulójáról, aki a nyári szünetben a Zsolnay-gyár-. ban dolgozott és ott újítási javas­latot tett az egyik gép átalakítására. Újítását most elfogadták és pénz­jutalomban is részesítették, A pécsi városi és járási rendőr- kapitányság jelentése a közbizton­sági helyzetről több érdekes adatot -artalmazott. A jelentés beszámol arról, hogy az elmúlt hónapban el­követett három nagyobb betöréses lopás tettesei Baróti Jenő és Pet- rovics Julia, a pécsi Nemzeti Szín­ház keEéksei voltak. Az elmúlt hónapban megtartott razziák során több körözött bűnöző került kézre és elfogtak 12- titkos prostituáltat. A város lakóinak száma növeke' dett, mert 2005-en jelentkeztek be, míg a kijelentkezések száma, csak 16S7 volt így a növekedés 333 fő. Végül a közellátási felügyelőség jelentése elmondja, hogy a decem­ber 5-én megkezdődött borbeadás most január 31-én fejeződik be és eddig jó ütemben haladt. a tervet előbbre vigyük. Ezután 'az újításokról beszélt Péter­fia elvtárs, majd a három újítónak, akiket az iparügyi minisztérium fejen­ként 5.000 forint jutalomban részesí­tett újításukért, átadta a dijakat. A meg juta! mázolták nevében Harnik István mondott köszönetét és ígérte, hogy munkájukkal mindhárman to­vábbra is azon lesznek, hogy elősegít­sék népünk ügyét. A beszámoló után kővetkező fel szé­li tikai beszámolójában Brunner ©Ír- társ rámutat a hároméves terv ered­ményeire, mely nemcsak gazdasági életünkben, de a munkásoknak a mun­kához való viszonyában, életszemléle­tében is visszatükröződnek. Beszélt nagyszerű, új feladalainkról, »mit az öüves terv megvalósításáért, népünk b -ddapuVásáért vállallak a magyar dolgozók. Az értekezletet ifj. Szilágyi József zárta be, majd az Internacionáléval zárult a Bőrgyár ünnepi napja. Ez ország va amennyi bányaBzemíbll kizárták a viszályt provokáló művezetőt A Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi fegyelmi bizott­sága Darányi Jenő pécsújhegyi mű­vezetőt a munkából azonnali hatály- lyaí elbocsátotta, a szakszervezetből kizárta és az egész ország területén a bányaipariján való alkalmazástól el­tiltotta. Darányi Jenó munkahelyén a dol­gozókat a vállalati egyeztető bizott­ság ás .a vállalat vezetősége eilen akarta hangolni. A dolgozók tudta nálibül és a vállalat' pártszervezete egyeztető bizottsága, üzemi bizottsá­ga megkerülésével olyan beadványt készített el, aani nem fedte a valósá­got és alaptalan rágalmakkal illett* a helyi vezetőséget és a vállalati egyeztető bizottságot. Erre a 1 bead­ványra ráhamisította a dolgozók ne­veit, anélkül, hogy a nevezetteknek tudomására hozta volna a beadvány tartalmát. Darányi Jenő állandó pro­vokációs muLát fejtett ki a dolgozók között és igyekezett demagógiával megbontani a dotgo-zók egységét, meg­zavarni a munka nyugodt menetéi. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Fegyelmi Bizottsága, Becsületbeli kötelességünk volt — mondják a líukoricabegyüjtést túiteljesíiő turonyi dolgozó parasztok Köröm Istvánoknál épen dlsznóVágáS van. Az egész család,' de még a ro­konok is a disznó máris ’étvágykeltő darabjai körül sürgölődnek. A tűzhe­lyen hatalmas fazekakban forr a víz az asztalon a sütnivaló szalonnát da­rabolják, lesz zsír bőven a családnak és kolbászban, sonkában se lesz hi­ány. Szépen meghízott, — mondja elé­gedetten Köröm István zsíros kezét az elébe kötött köténybe törölve. Hagytunk annyi kukoricát, hogy ehes­sen eleget. Bs hát ami maradt, beosz­tással elég lesz a többi állatnak is. I*et!fsr Köröm IstTún becsülettel eleget tett tengeri-begyűjtési kötele­zettségének. Sőt nemcsak hogy a kö­telezettségéit - teljesítette, hanem még meg is -toldotta vagy két és fél má­zsa tengerivel. — Olvastam, hogy az államnak ku­koricára van szüksége — folytatja — Körülnéztem a ház körül, mennyi le­het az ami feleslegben van. Gondol­tam, beadom. Úgyis kellett a pénz, hát egy csapásra két legyet ütök. Az államon a mi államunkon is segítek, meg magunkon is — tnosolyodrik el. De nemcsak Kőrömék vannak így Turonyban. Grecskó elvtárs a szövet­kezet termónyíclvásárlója számos ne­vet tud felsorolni a ,,C” vételi jegy- -tömbböl, olyan-ok nevél, akik megér­tették, hogy fölösleges tengerijüknek beadásával hazafias kötelességüknek tesznek eleget, amellett, hogy a rendes árat is megfizeti érte a szövetkezet. A túlt-eljesítők között számos kö­zépparasztot is lehet találni. Ott van­nak például Miskolciék. Miskolci An­talnak 15 holdja van, igaz, hogy a földhöz bőven van család is. Négy má­zsával adtak le többet, mint amennyi az előírásuk volt. — Annyi maradt, amennyi az álla­toknak elég lesz. —mondja Miskdei néni, mert csak őt találjuk otthon. Több meg becsületes embernek nem kell, csak az olyannak, aki a más bő­rére spekulál. így Miskolci néni. Es mindnyájan igazait adnak neki. Mert ekkor már töb ben vagyunk a konyhában, a szomszé­dok közül is átjöttek néhányan. I»« liusotilöképeii vélelerlneli Gyanó Jánoséknál is. Gyanöék jómódú középpata-sztok, 20 hold körül jár a földjük. De tisztában vannak azzal, hogy nem a kulákokhoz tartoznak, ha­nem a dolgozókhoz. Pedig sokat kell nekik kűzködni a kulákokkal, akik ter­mészetesen az ilyen középparasztok felé vetik ki elsősorban hálójukat, hisz az ilyeneknek a legkönnyebb ma­gyarázni, hogy „nekünk, sincs sokkal több földünk,, meg azt, hogy „mi a 30 holdasokat, holnap meg már a 20 holdasokat”. Gyanóék azonban nem ülnek fel sem a szirén hangoknak, sem az ijesztgeté­seknek. Élesen elhatárolják magukat a kulákoktól és nincs is senki a faluban aki közéjük keverné őket. És ennek az éles elkülönülésnek egyik jele az is, hogy Gyanóék mindenben szívesen eleget lesznek kötelességüknek az ál­lam iránt, melyről érzik, hallják, hogy az ő -államuk is. — Uery éreztük, nekünk I« kötelességünk tehetségünkhöz képest ráadni még amennyit bírunk — mond­ja Gyanó János-. Ha minket támogat az állam, akkor neltünk is meg kell hálálnunk ezt a támogatást. — „Érezzük mi a kötelességünk" „Becsületből adtuk be”. így beszélnek azok a turonyi dolgozó parasztok, akik túlteljesítették -tengeribegyüjtés* kötelezettségüket. Persze nem mindenki beszél itt sem igy. Nem beszélnek mindenekelőtt így a kulákok ás azok sem, akik befolyá­suk alatt állanak. Ezek azonban egyre kevesebben les-sne-k s c-gyre szaporo­dik azok száma kik becsületbeli köte­lességüknek tekintik a begyűjtés tel­jesítését. És szaporodni is fog, mind­addig míg a kulákok teljesen egyedül nem maradnak Turonyban i&

Next

/
Thumbnails
Contents