Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-31 / 26. szám

me januäx si y NSPLÖ BaraixTit9 Somogy és Tolna dolgozói' érdeklődéssel várják */ m pécsi Újító Kiállítás megnyitását Gépállomásaink tavaszi munkája elé OJra előkerfitaefc a íftrsotyokból as élmények. Amikor ősszel íöntjárlak, mainkkal vitték 6okszáz munkásiár- suk érdeklődéséi, sokan kisérták vé­gig őlief gondoláiban fi kiáHífásou. Százak szemével nézlek meg minden darabol, hogy íllfcon minél többel «nesélbesseaei: róla. A Szaktanács raosl lehetővé teile, hogy az ország csaknem valamennyi ipari rnunkásfl *neg{c4dnfkes*e a újító kiállítás gaz­dag anyagát. O Az ütemekben a kiállításon részt- v ették alig győznek felelni a kér­désekre: — Lesz ott olyan Is, ami jó a mi üzemünkbe? Marósoknak is volt vaéami? Mind lehozzák, ami Pesten wstt? — Le bizony, most aztán a aaját «semelekkel láthatjátok _ felel mo­solyogva Ebener Miklós, a pécsi So- piaaa művezetője. — Csak nyissátok la Jd jól, hadd toamdjfon itt belóíük minél több, a tol üzemünkben is. Exnor Miklós három hete lett mfl- Tezető. Kétszeresen örül ez újító- kióHítáímak. Először azért, hogy a többlet la láthatják, másszor saját magáért. Közben ugyanis sokat vál­toztak a. dolgok, ma Exner Miidós már mindent másképpen néz. Eddig «sak egy gép fotelt gondolkozott, most 52 esztergályos-marós munká­ját, gépét kell figyelnie. Úgy ké- *riH, hogy moét sokkal: — Tüzetesebben vizsgálom át az 6jítókiáUítás anyagát Nemcsak az én gépemet, hanem az üzem összes gépeit látom, és sokféle módon le­het segíteni, könnyíteni a munkán, Jót tudom... Q Réder Ferenc. tívtárs, a Magas- ’toítési NV újtófelelöse, az újító- tnozgalom megerősödését várja a kiáiHítástók — Az építőiparból különösen sok <«ítás került a kiállításra és ezek | leem valami bonyolult találmányok. Ebből is láthatják majd a munka- Üársatak, hogy mindenütt van al­KttsararJhár-oan hányásrfámpa vilá- Rítja meg. az első szint keleti mező- j Jónak aíapvágatát Huszonhárom figyelő szempár mered Balázs László lőrnegter elvtársra, aki meg­fontolt szavaikkal ecseteli a „hailga- íókoák” a bányamunka szépségeit, de ezernyi veszélyét is. Valameny- nyien életükben először vannak a bányában és most gerendákon ülve figyelmesen hallgatják Balázs elv- társ szavait: — Mindenek felett első és legfon­tosabb a biztonság, tehát vigyázni kell miadenkfesek saját magára és másokra. — Értjük valamennyien? — teszi te'- a kérdést Balázs elvtárs és egy- ■zenre jön ki ss huszonhárom torok­ból: — Igen! — A rerra&aííirsnClí is értüs — kéretett újra Balázs elvtárs. Értjük — válaszol három leány te hangiuk frissen cseng a mély férfihangefc mdtett Bányajária van a mecselcszabolcsi István-aÜcnár. Uj dolgozók i-smer- kodnek a bányával, köztük három íány, alüi: bányászok akarnak len­ni és hétien reggel hat órakor meg is kezdték a munkát. Arcuk már fekete a szénportól, hiszen a máso­dik szintre már a fejtésen keresztül kerültek és vidáman mesélik ta- pasz-ialataikat. Fiatal arcukon csak a fehér fogsoruk világít. Tovább indul a népes kte csoport. Balázs elvtárs után a három íány, maid a többiek. Irány a Garai-fej- tés. Soha életükben nem voltak még esek a lányok bányában, csak hír­ből hallották a bányamunkát, de úgy viselkednek, mintha már több hete járnák már az alapvágatok zog-zúgos útjait. ~ritten letszfls mindem Mindig csodáltam a bányászokat, és most boldog vagyok, ho-gy én is bá­nyász lehetek — szólal meg Petkó Erzsébet, a '19 éves szökehaiú bú- ayászjelölt, majd így folytatja: balom ez újításra. Réder elvtárs sokat mesélt vissza- jövetele után is a nagyszerű Újító Kiállításról, de most is elbeszélget társaival a kiállításán látott szovjet építészeti újításokról: a könnyű- beton idomd a rab okról, betoníödé- mekröl, gerendákról, amiket már kész állapotban visznek az építke­zéshez és szinte óráit alatt állítják össze, a korszerű épül etá Qván yok segítségévei — A reá sztahánovistátnk is szí­vesen nézik majd a falazáshoz hasz­nált kalodarendszerű malterterítést, de valamennyien büszkék leszünk azokra az újításokra is, amik tőlünk kerültek ki — mondja Réder elv­társ. Például a téglamarkoló, szem­üveges hegesztőpajzs, téglafalazat elkészítése függőzés nélkül, vezér- lécek segítségével mind a pécsi újí­tók munkáját dicsérik.. • — Örülök annak, hogy * kááTKtá­soro nemcsak a bőripar, nemcsak a Pécsi Bőrgyár, hanem a Sopinm, a Zsolna y-gyár és * többi üzemek újítását is láthatom. Ezeket az újí­— Eddig otthon a háztartásban segítettem anyámnak. Amikor meg­hallottam, hogy a MESZHART női bányászokat vesz fel, rögtön jelent­keztem és örülök, hogy felvettek. — Be miért éppen bányásznak je­lentkezett, hiszen elmehetett volna vasesztergályosnak, marósnak, vagy kőművesnek. — Ez igaz, de én ezt szeretem — válaszolja. — Azért is jöttünk ide, mert hal­lottuk, hogy szükség van bányászra — teszi hozzá Nagy Gizella és Toka Julianna. Szavaikból kiérzödik: öt­éves tervünk megvalósításának egyik legfontosabb alapja a szén­termelés feknelése és ennek a fon­tos munkának akarunk mi is a ré­szesei lenni. TÓSta Julianna a Ícgf!a<a1a5>b hármajuk között. 17 éves. Ö is ott­hon segített anyjának. Nagy Gi­zella 22 éves, szabo'.cskörnyéki mun­káscsalád gyermeke. Az eddigi éle- ihkrö!, nem jgen tudnak mesélni, de a jövőjükről szívesen beszélnek. — Idejöttünk a bányába és itt is alkarunk maradni. Rés átveszünk az ötéves terv megvalósításában. Hol­napután már dolgozunk és meg­mutatjuk a férfiaknak, hogy mi is leszünk olyan bányászok, mint ők. Közben elérkeznek a Garai-fejtés lejáratéhoz. A hosszúi sorba felfej­lődött csoport csúszva folytatja út­ját, le a meredek fejtésen. — .Tószerencsét — köszönnek előre a lényeik és a férfiak érdeklő­déssel veszik őket szemügyre. Ahogy az új munkatársaikkal beszélnek, szavaikból kiérződik, hogy meg­becsülne a három leányt. — Komoly, nehéz munka ez — szólal meg újra Balázs elvtárs, de rögtön felcsendül a három leány hangja: — Bírni fogjuk. A Garaí-feitésben ki is próbálják mursíkakedvüket. Kezükbe veszik a széntoló lapátot és hajtják lefelé a meredek csúzdán a fekete, csillogó tehetne vezetni — mondja Bajomi László, a Pécsi Bőrgyár műszaki osztályvezetője. Látta már Pesten is a kiállítást, különös nagy figyelem­mel nézte a Fehér-féle újítást, a bő­rök üvegen való szárítását, ami 10— 12 százalékos anyagiéi ület növeke­dést jelent. Arra is örömmel készül Bajomi László, hogy újításuk, amit Hasmik István eüivtárasaá együtt dolgoztak ki, szántén, kiállításra kerül, hogy láthassák a srmomtamyai és mohá­csai bőrgyár dolgozói is; hogy ott Is bevezethessék az újításokat, hogy ott is az üzem, a dolgozó népnek százezreket takarítsanak meg vele. © Hárooa megye üzemeiből készülnek a február 3-án Pécsett megnyitó ki­él illáira. Baranya, Somogy, Tolna üzemeiből ötvenszázalékos kezdvez- ménayel üzemi dolgozók százai üt­nek majd vonatra, hogy résztvevő­nek ezen a nagyjelentőségű kiállítá­son, melynek minden darabját a dol­gozók kezdeményezése, tendStefe, az új étet szeretettetek lelkesedése ko­zott tétre. szenet. Mintha mindig ezt csináltak volna... A három fiatal leány pedig arról beszél, hogy egy év múlva mar segédvájárok akarnak lenni. Csütörtökön már beosztást kap az István-aknán a három női bányász- jelölt. Egyelőre a fejtésekben to­vábbítják majd a kifejtett szenet a csúzdékon a rakódók felé. Nagy pelyhekben hull a hó és vas­tagon betakarja fehér lepellel a fák ágait. Ahogy mindig közelebb érünk a kisvas zári erdőgondokság vágásához, egyre hangosabbak a kiáltozások és a csattogások. A „Tet v"-úton, amelyet a hároméves terv ideje alatt építettek a gondnokság dolgozói, robog végig az autónk. Ez az út teszi lehetővé, hogy az eddigi hozzáférhetetlen erdőrészen is meginduljon a fakitermelés. és tölgyfák me- ÜSÍSifíMS ŰÜJÍR I rednek a magasba,-----------------—— amelyet megráz a né ha átfutó síél és vastag liőfcáhövei borítja be az erdőt. A favágók a hóval, hideggel nem törődve, vígan íütyürész- ve, dalolva döntik, vágják, galyazzák a fákat. Vigyázz... Döntés. be a rönkök szétdara- bolását, az út felől hatalmas gépkolosz- szus, egy lánctalpas vontató jön fe­lénk. Remeg alatta a föld. A legalya- zott rönkökéi, vagy hármat utána {Híves tervűrié: megvalósítása, ha­talmas feladatot tfiz egész dolgozó népünk elé. Nem kevesebbről van fazó, mint hazánkban a uzocializmus építéséről. Ez a nagy mtmka meg­szabja, minden dolgozó feladatát. Első 5 éves tervünk fő feladata ejJész népgazdaságnak újjáalakítása, új ala­pokra való megszervezése. A beruhá­zások hatalmas összege ezt mindenki számára érezhetővé teszi, ülönősea nagy feladat kárai. 'as. 5 éves tervben mezőgaxdasá- gaokra. Mint ismerete*, 5 éves tervünk egyik fő feladata, tzsedigpsAs- ságrmk «Vmaradottságinak megtrzfin- tertéee, és a mezőgazdasági termeié! hozamának nagymértékű emelése. Mezőgazdaságunk korszerűsítése meg­szabja gépállomásaink feladatát Gépállomásaink 1 éves terve kap- osolódik szorosan, tat ÁMG 5 éves »érvéhez. A gépállomások 1 éves tervének első fele a tavaszi idény, aminek sikeres megvalósítása érdieké­ben minden erőnket meg kell mozgat­ni. Ez a terv konkrétan megszabja a gépállomások minden egyes dolgozó­jának feladatát. A feladatok terén első kérdés gépünk kapacitásának ki­használásakor szükséges munka biz­tosítása. Ez azonkívül, hanem biztosít­ja gépeink jobb kihasználását, módot ed arra, hogy a munka biztosítása közben a gépállomások felvilágosító munkái végezhetnek a dolgozó paraszt­ság körében. A munka biztosításának agií&ció ja a tál aj művelési szerződések kórósé a gépállomások részére, nem egyszerű technikai munkát jelent, ha­nem hatalmas agitációs népnevelő munkái. A munka biztosításának meg­szervezését gépállomásainknak össze kell kötni 5 éves tervünk ismerteté­sével, és a .dolgozó parasztságot fel kell világosítani a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről. Ez egyik előkészü­lete gépállomásaink tavaszi munkájá­nak. Nem efóg azonban a munkát bizto­sítani, hanem azt maradéktalanul el is keil végezni. Esért a tavasz folya­mán új munkamódszert: a brigád mun­kát kell előtérbe helyezni. ■g^dxfigí hibáink a műnk* termelé- kenységie terén főképpen abban mutatkozik, hogy traktoraink, szét­szórtan nagyobb távolságokra végeztek egymástól munkájukat. így ki volt ráma annak lehetősége, hogy a hibák esetén traktorosaink, egymásnak se­gítsenek. Ki volt zárva J ehe tősége a jó versenymunkának, a jó munkamód­szer átadásnak. Ennek kiküszöbölése érdekében fogjuk megszervezni a ta­vaszi munkának megkezdésére gépál­lomásainkon az állandó traktoros bri­gádokat, melyek állandó területen, ál­landó létszámban és állandó gépi erővel fognak rendelkezni. így vor- senymozgalmimk hatalmasabb mérték­ben ki tud bontakozni és a munka­módszer átadás is sokkal eredménye­sebb lesz. Tavaszi tervünk végrehaj fásánál ed­dig elkövetett hibáinkat nagy mérték­ben ki kell javítani. Ha gépállomá­akasztanak egy kötél segítségével és a gép biztosan vontatja a gyűjtőhelyre a köves út mellé. Később, amikor el­hordta a rönköket, egy mély szakadék szélére állítják, ahonnét a gépre sze­relt csörlő segíti égé vei kettesével, hármasával húzza Id a mélyből a rön­köket. Hatalmas teljesítménnyel dolgoznak ezek a gépek. A vontató naponta negy- ven-ötven köbméter rönköt szállít el, amit tíz pár ló és huszonöt ember vé­gezne el keserves munkával. Amíg nem volt meg a K. tizenkettes Jamva- rec mintájú daru. hat ember három órai munkájára volt szükség egy autó megrakására. Ez a hatalmas szovjet gép huszonötpercenkint „dobál" meg egy teherautót egy-két'köbméteres rön­kökkel, egy darukezelő és két irányító segítségével. — Ez a gép is bizonyítja, hogy a Szovjetunióban a technikát a dolgozók erejének megkímélésére állítják be. — mondja Szunyd József, a daru mellett segédkező munkás, — Ezzel a daruval elérjük azt, hogy gyorsabban tudunk szállítani, ezen keresztül több lesz a jövedelmünk és könnyebb a munkánk sárik minden dolgozóját mozgósítjuk a népneveiés terén, ha jól nieg&zer- vezz.ik a traitorista brigádokat, úgy eddigi hibáinkat »agy mértékben ki­küszöböljük. Ennek azonban legdöntőbb előíelté. tele az, hogy gépállomásaink párt­szervezeteit mégj jobban megerősítsük. A pártszervezetnek kell lennie annak az erőnek, mely összefogja a gép állo­más minden feladatát, és azok meg­oldás* érdekében mozgósítja gépállo­másaink mindén dolgozóját. Másik előfeltétele a dolgozók tant- tárra és nevelése., A tél folyamán he­tenként háromszor politikai cAadást tanunk gépállomásaink dolgozói ré­szére. Ezeken az előadásokon keresz­tül kell elérni azt, hogy a traktoro­sok valóban jó tnoktoristák tegyenek, de legyenek egyben jó népnevelők i*. Gépállomásainkon folyó oktatás nem állhat meg * tavaszi munkák meg­kezdésekor sem, hanem keresztül keB ▼inni ásít, hog yar oktatás folyjon ál­landóan a munkák ideje alatt is. A pártszervezetek megalakulása és az állandó oktatás nagy mértékben előre viszik a tavaszi tervünk megva­lósítását, azonban nem feledkezhetünk meg ezen előfeltételek mellett azokról a gyakorlati kérdésekről sem. melye­ket mtmk árrkham végre kell hajta­nunk. gy döntő a műn ka verseny kérdése, amivel foglalkozni kell, amit ki kell térj eszi énük minden egyes dólgo- ' zera. El kell érnünk, hogy ne tegyen olyan traktorista, aki ne lenne n«m- kaversenyben. Nagy figyelmet kell szentelni újító mozgalmunk felé is. Traktorosaink gyakorlati munkájukban sok újítást alkalmaznak. Ezeket ez újításokat is­mertetni kell minden dolgozóval, hogy ezek bevezetése mán munkájukat ered­ményesebbé tegyék. Nem mehetünk el a munkamódszer áradása mellett sem. Az öaz folya­mán egyes traktorosaink jó munkai- módszerrel igen szép eredményeket értek el. Célunk, hogy minden dol­gozó teljesítése, «ót túlteljesítés* s megszabott munkáját Ezt pedig csak is * jól megszervezett munkamódszer átadással tudjuk tehetővé tenni. Tervünk teljesítésébe* szüksége* tavaszi tervünk felbontása mt egye* traktorokra. Csak is így látják dol­gozóink tisztán és világosan azt a fel­adatot, amit cl kell végezaiök. Tavaszi munkánk jelentőségét fék mérv«, megállapíthatjuk, hogy komoly feladatokét ró ránk. Ez a feladat lé­nyegében azt jelenti, hogy jó nevető munkával, jó teaktornwmkával «fő teil segítenünk elsősorban a terms- lőcsoportok.aft továbbfejlődésükben azonkívül meg kell könnyT.enflnk s még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság útját, szövetkezeti gttrdil- kodásra való áttérésben. A fenti szempontok asecvelőtt tar­tásával gépállomásaink minden bi­zonnyal megoldják ezeket a feladata' kát is. Mi, most már páholyból végezzük í munkát — teszi hozzá mosolyogva. gondolja, hogy a gér pestiessel eltűnik'. 8 rettenetas eröpaxaiv lás, a rönkök cipelóse, emelése és al­kalom nyílik a tobbtermdéare és a munkaverseny kiszélesítésére. A gépe­sítésnek máris megvan as eredménye; a kisvaszari faJdteroieiéa nemcsak mennyiségileg emelkedett, de a minő­sége is állandóan javul. A döntés, és szállítás közben a törzs nem eérül meg és így sokkal többet tudnak felhasznál­ni ipari célokra. A gépesítésnek, tud­ható be, hogy a gondnokság teljes?': e- se ' 200—230 százalék között mozog. A kisvas zári dolgozók eleinte kissé’ félve és csodálkozva tekintettek a ha­talmas gépekre. Most. .miután megis­merték, úgy tekintenek rájuk,- mint hű barátukra és segítőtársukra. lelkesedéssel veszik körül a korszerű gé­peket, amelyekből év- ről-évre többet és többet kapunk & Szovjetunótól, ahol már régóta ilyen hatalmas gépek irtják az óriási kitér-, jedésű erdőket. Bocz József, t * * tósc&at módceíttassi! sc& helyen be Országos értekezleten vitatták meg 3 sztabénsvista ppszeilf s^ynkenisdszeré! A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszcrveuctc 6s a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület országos gépszedő értekezletet tartott va­sárnap Budapesten. Terényi László, aNyomda- és Papíripari Dolgozók Szak- szervezetének helyettes főtitkára elmondotta, hogy Bezur Géza alkalmazta nálunk először, a műit év novemberében a szovjet sztahanovista módszere­ket. Kezdeményeiéig nyomán a nyomdaiparban az egyéni versenyzők szá­ma rövid idő alatt 123-ról 5000-re sző kött fel. Az elmúlt két hét alatt 20 üzemben indult meg a tapasztalatcsere és a munkamódszerátadási mozgalom és a teljesítmény 5 százalékkal emelkedett az, elmúlt kát hét során. Ezután Bezur Géza, sztahánovista gépszecfő ismertette tapasztalatait Fontosnak mondotta, hogy a gépszedő huzamosabb ideig dolgozzék egy gépen és így alaposan megismerje azt. A manka előtt fussa át a kéziratot, az abban előforduló ritkább betűjeleket készítse oda gépéhez. így egy pillanat­ra sem kell keresgéléssel zavarni munkáját- Hangsúlyozta, hogy igen nagy mértékben emeli a teljesítményt, ha a gépszedő megtanulja a tizujjas ^vak" gépszedést. A gépszedőt nagyobb gép ismeretre, a szerelőt pedig a betűsze­dés alapismeretéire kell megtanítani. *,Mi is leszünk olyan jó bányászok9 mml a fér fialt* ‘ Megkezdte a munkát a MESZHART nál az első három női bányászjelölt Sas* Sándor. „Könnyebb a munkánk, több a keresetünk amióta a szovjet gépek segítenek“ 200—230 százalékot teljesítenek a kisvaszari erdókitermelők Ak fejezik: Persze úp Örih'Risi és i

Next

/
Thumbnails
Contents