Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-31 / 26. szám
me januäx si y NSPLÖ BaraixTit9 Somogy és Tolna dolgozói' érdeklődéssel várják */ m pécsi Újító Kiállítás megnyitását Gépállomásaink tavaszi munkája elé OJra előkerfitaefc a íftrsotyokból as élmények. Amikor ősszel íöntjárlak, mainkkal vitték 6okszáz munkásiár- suk érdeklődéséi, sokan kisérták végig őlief gondoláiban fi kiáHífásou. Százak szemével nézlek meg minden darabol, hogy íllfcon minél többel «nesélbesseaei: róla. A Szaktanács raosl lehetővé teile, hogy az ország csaknem valamennyi ipari rnunkásfl *neg{c4dnfkes*e a újító kiállítás gazdag anyagát. O Az ütemekben a kiállításon részt- v ették alig győznek felelni a kérdésekre: — Lesz ott olyan Is, ami jó a mi üzemünkbe? Marósoknak is volt vaéami? Mind lehozzák, ami Pesten wstt? — Le bizony, most aztán a aaját «semelekkel láthatjátok _ felel mosolyogva Ebener Miklós, a pécsi So- piaaa művezetője. — Csak nyissátok la Jd jól, hadd toamdjfon itt belóíük minél több, a tol üzemünkben is. Exnor Miklós három hete lett mfl- Tezető. Kétszeresen örül ez újító- kióHítáímak. Először azért, hogy a többlet la láthatják, másszor saját magáért. Közben ugyanis sokat változtak a. dolgok, ma Exner Miidós már mindent másképpen néz. Eddig «sak egy gép fotelt gondolkozott, most 52 esztergályos-marós munkáját, gépét kell figyelnie. Úgy ké- *riH, hogy moét sokkal: — Tüzetesebben vizsgálom át az 6jítókiáUítás anyagát Nemcsak az én gépemet, hanem az üzem összes gépeit látom, és sokféle módon lehet segíteni, könnyíteni a munkán, Jót tudom... Q Réder Ferenc. tívtárs, a Magas- ’toítési NV újtófelelöse, az újító- tnozgalom megerősödését várja a kiáiHítástók — Az építőiparból különösen sok <«ítás került a kiállításra és ezek | leem valami bonyolult találmányok. Ebből is láthatják majd a munka- Üársatak, hogy mindenütt van alKttsararJhár-oan hányásrfámpa vilá- Rítja meg. az első szint keleti mező- j Jónak aíapvágatát Huszonhárom figyelő szempár mered Balázs László lőrnegter elvtársra, aki megfontolt szavaikkal ecseteli a „hailga- íókoák” a bányamunka szépségeit, de ezernyi veszélyét is. Valameny- nyien életükben először vannak a bányában és most gerendákon ülve figyelmesen hallgatják Balázs elv- társ szavait: — Mindenek felett első és legfontosabb a biztonság, tehát vigyázni kell miadenkfesek saját magára és másokra. — Értjük valamennyien? — teszi te'- a kérdést Balázs elvtárs és egy- ■zenre jön ki ss huszonhárom torokból: — Igen! — A rerra&aííirsnClí is értüs — kéretett újra Balázs elvtárs. Értjük — válaszol három leány te hangiuk frissen cseng a mély férfihangefc mdtett Bányajária van a mecselcszabolcsi István-aÜcnár. Uj dolgozók i-smer- kodnek a bányával, köztük három íány, alüi: bányászok akarnak lenni és hétien reggel hat órakor meg is kezdték a munkát. Arcuk már fekete a szénportól, hiszen a második szintre már a fejtésen keresztül kerültek és vidáman mesélik ta- pasz-ialataikat. Fiatal arcukon csak a fehér fogsoruk világít. Tovább indul a népes kte csoport. Balázs elvtárs után a három íány, maid a többiek. Irány a Garai-fej- tés. Soha életükben nem voltak még esek a lányok bányában, csak hírből hallották a bányamunkát, de úgy viselkednek, mintha már több hete járnák már az alapvágatok zog-zúgos útjait. ~ritten letszfls mindem Mindig csodáltam a bányászokat, és most boldog vagyok, ho-gy én is bányász lehetek — szólal meg Petkó Erzsébet, a '19 éves szökehaiú bú- ayászjelölt, majd így folytatja: balom ez újításra. Réder elvtárs sokat mesélt vissza- jövetele után is a nagyszerű Újító Kiállításról, de most is elbeszélget társaival a kiállításán látott szovjet építészeti újításokról: a könnyű- beton idomd a rab okról, betoníödé- mekröl, gerendákról, amiket már kész állapotban visznek az építkezéshez és szinte óráit alatt állítják össze, a korszerű épül etá Qván yok segítségévei — A reá sztahánovistátnk is szívesen nézik majd a falazáshoz használt kalodarendszerű malterterítést, de valamennyien büszkék leszünk azokra az újításokra is, amik tőlünk kerültek ki — mondja Réder elvtárs. Például a téglamarkoló, szemüveges hegesztőpajzs, téglafalazat elkészítése függőzés nélkül, vezér- lécek segítségével mind a pécsi újítók munkáját dicsérik.. • — Örülök annak, hogy * kááTKtásoro nemcsak a bőripar, nemcsak a Pécsi Bőrgyár, hanem a Sopinm, a Zsolna y-gyár és * többi üzemek újítását is láthatom. Ezeket az újí— Eddig otthon a háztartásban segítettem anyámnak. Amikor meghallottam, hogy a MESZHART női bányászokat vesz fel, rögtön jelentkeztem és örülök, hogy felvettek. — Be miért éppen bányásznak jelentkezett, hiszen elmehetett volna vasesztergályosnak, marósnak, vagy kőművesnek. — Ez igaz, de én ezt szeretem — válaszolja. — Azért is jöttünk ide, mert hallottuk, hogy szükség van bányászra — teszi hozzá Nagy Gizella és Toka Julianna. Szavaikból kiérzödik: ötéves tervünk megvalósításának egyik legfontosabb alapja a széntermelés feknelése és ennek a fontos munkának akarunk mi is a részesei lenni. TÓSta Julianna a Ícgf!a<a1a5>b hármajuk között. 17 éves. Ö is otthon segített anyjának. Nagy Gizella 22 éves, szabo'.cskörnyéki munkáscsalád gyermeke. Az eddigi éle- ihkrö!, nem jgen tudnak mesélni, de a jövőjükről szívesen beszélnek. — Idejöttünk a bányába és itt is alkarunk maradni. Rés átveszünk az ötéves terv megvalósításában. Holnapután már dolgozunk és megmutatjuk a férfiaknak, hogy mi is leszünk olyan bányászok, mint ők. Közben elérkeznek a Garai-fejtés lejáratéhoz. A hosszúi sorba felfejlődött csoport csúszva folytatja útját, le a meredek fejtésen. — .Tószerencsét — köszönnek előre a lényeik és a férfiak érdeklődéssel veszik őket szemügyre. Ahogy az új munkatársaikkal beszélnek, szavaikból kiérződik, hogy megbecsülne a három leányt. — Komoly, nehéz munka ez — szólal meg újra Balázs elvtárs, de rögtön felcsendül a három leány hangja: — Bírni fogjuk. A Garaí-feitésben ki is próbálják mursíkakedvüket. Kezükbe veszik a széntoló lapátot és hajtják lefelé a meredek csúzdán a fekete, csillogó tehetne vezetni — mondja Bajomi László, a Pécsi Bőrgyár műszaki osztályvezetője. Látta már Pesten is a kiállítást, különös nagy figyelemmel nézte a Fehér-féle újítást, a bőrök üvegen való szárítását, ami 10— 12 százalékos anyagiéi ület növekedést jelent. Arra is örömmel készül Bajomi László, hogy újításuk, amit Hasmik István eüivtárasaá együtt dolgoztak ki, szántén, kiállításra kerül, hogy láthassák a srmomtamyai és mohácsai bőrgyár dolgozói is; hogy ott Is bevezethessék az újításokat, hogy ott is az üzem, a dolgozó népnek százezreket takarítsanak meg vele. © Hárooa megye üzemeiből készülnek a február 3-án Pécsett megnyitó kiél illáira. Baranya, Somogy, Tolna üzemeiből ötvenszázalékos kezdvez- ménayel üzemi dolgozók százai ütnek majd vonatra, hogy résztvevőnek ezen a nagyjelentőségű kiállításon, melynek minden darabját a dolgozók kezdeményezése, tendStefe, az új étet szeretettetek lelkesedése kozott tétre. szenet. Mintha mindig ezt csináltak volna... A három fiatal leány pedig arról beszél, hogy egy év múlva mar segédvájárok akarnak lenni. Csütörtökön már beosztást kap az István-aknán a három női bányász- jelölt. Egyelőre a fejtésekben továbbítják majd a kifejtett szenet a csúzdékon a rakódók felé. Nagy pelyhekben hull a hó és vastagon betakarja fehér lepellel a fák ágait. Ahogy mindig közelebb érünk a kisvas zári erdőgondokság vágásához, egyre hangosabbak a kiáltozások és a csattogások. A „Tet v"-úton, amelyet a hároméves terv ideje alatt építettek a gondnokság dolgozói, robog végig az autónk. Ez az út teszi lehetővé, hogy az eddigi hozzáférhetetlen erdőrészen is meginduljon a fakitermelés. és tölgyfák me- ÜSÍSifíMS ŰÜJÍR I rednek a magasba,-----------------—— amelyet megráz a né ha átfutó síél és vastag liőfcáhövei borítja be az erdőt. A favágók a hóval, hideggel nem törődve, vígan íütyürész- ve, dalolva döntik, vágják, galyazzák a fákat. Vigyázz... Döntés. be a rönkök szétdara- bolását, az út felől hatalmas gépkolosz- szus, egy lánctalpas vontató jön felénk. Remeg alatta a föld. A legalya- zott rönkökéi, vagy hármat utána {Híves tervűrié: megvalósítása, hatalmas feladatot tfiz egész dolgozó népünk elé. Nem kevesebbről van fazó, mint hazánkban a uzocializmus építéséről. Ez a nagy mtmka megszabja, minden dolgozó feladatát. Első 5 éves tervünk fő feladata ejJész népgazdaságnak újjáalakítása, új alapokra való megszervezése. A beruházások hatalmas összege ezt mindenki számára érezhetővé teszi, ülönősea nagy feladat kárai. 'as. 5 éves tervben mezőgaxdasá- gaokra. Mint ismerete*, 5 éves tervünk egyik fő feladata, tzsedigpsAs- ságrmk «Vmaradottságinak megtrzfin- tertéee, és a mezőgazdasági termeié! hozamának nagymértékű emelése. Mezőgazdaságunk korszerűsítése megszabja gépállomásaink feladatát Gépállomásaink 1 éves terve kap- osolódik szorosan, tat ÁMG 5 éves »érvéhez. A gépállomások 1 éves tervének első fele a tavaszi idény, aminek sikeres megvalósítása érdiekében minden erőnket meg kell mozgatni. Ez a terv konkrétan megszabja a gépállomások minden egyes dolgozójának feladatát. A feladatok terén első kérdés gépünk kapacitásának kihasználásakor szükséges munka biztosítása. Ez azonkívül, hanem biztosítja gépeink jobb kihasználását, módot ed arra, hogy a munka biztosítása közben a gépállomások felvilágosító munkái végezhetnek a dolgozó parasztság körében. A munka biztosításának agií&ció ja a tál aj művelési szerződések kórósé a gépállomások részére, nem egyszerű technikai munkát jelent, hanem hatalmas agitációs népnevelő munkái. A munka biztosításának megszervezését gépállomásainknak össze kell kötni 5 éves tervünk ismertetésével, és a .dolgozó parasztságot fel kell világosítani a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Ez egyik előkészülete gépállomásaink tavaszi munkájának. Nem efóg azonban a munkát biztosítani, hanem azt maradéktalanul el is keil végezni. Esért a tavasz folyamán új munkamódszert: a brigád munkát kell előtérbe helyezni. ■g^dxfigí hibáink a műnk* termelé- kenységie terén főképpen abban mutatkozik, hogy traktoraink, szétszórtan nagyobb távolságokra végeztek egymástól munkájukat. így ki volt ráma annak lehetősége, hogy a hibák esetén traktorosaink, egymásnak segítsenek. Ki volt zárva J ehe tősége a jó versenymunkának, a jó munkamódszer átadásnak. Ennek kiküszöbölése érdekében fogjuk megszervezni a tavaszi munkának megkezdésére gépállomásainkon az állandó traktoros brigádokat, melyek állandó területen, állandó létszámban és állandó gépi erővel fognak rendelkezni. így vor- senymozgalmimk hatalmasabb mértékben ki tud bontakozni és a munkamódszer átadás is sokkal eredményesebb lesz. Tavaszi tervünk végrehaj fásánál eddig elkövetett hibáinkat nagy mértékben ki kell javítani. Ha gépállomáakasztanak egy kötél segítségével és a gép biztosan vontatja a gyűjtőhelyre a köves út mellé. Később, amikor elhordta a rönköket, egy mély szakadék szélére állítják, ahonnét a gépre szerelt csörlő segíti égé vei kettesével, hármasával húzza Id a mélyből a rönköket. Hatalmas teljesítménnyel dolgoznak ezek a gépek. A vontató naponta negy- ven-ötven köbméter rönköt szállít el, amit tíz pár ló és huszonöt ember végezne el keserves munkával. Amíg nem volt meg a K. tizenkettes Jamva- rec mintájú daru. hat ember három órai munkájára volt szükség egy autó megrakására. Ez a hatalmas szovjet gép huszonötpercenkint „dobál" meg egy teherautót egy-két'köbméteres rönkökkel, egy darukezelő és két irányító segítségével. — Ez a gép is bizonyítja, hogy a Szovjetunióban a technikát a dolgozók erejének megkímélésére állítják be. — mondja Szunyd József, a daru mellett segédkező munkás, — Ezzel a daruval elérjük azt, hogy gyorsabban tudunk szállítani, ezen keresztül több lesz a jövedelmünk és könnyebb a munkánk sárik minden dolgozóját mozgósítjuk a népneveiés terén, ha jól nieg&zer- vezz.ik a traitorista brigádokat, úgy eddigi hibáinkat »agy mértékben kiküszöböljük. Ennek azonban legdöntőbb előíelté. tele az, hogy gépállomásaink pártszervezeteit mégj jobban megerősítsük. A pártszervezetnek kell lennie annak az erőnek, mely összefogja a gép állomás minden feladatát, és azok megoldás* érdekében mozgósítja gépállomásaink mindén dolgozóját. Másik előfeltétele a dolgozók tant- tárra és nevelése., A tél folyamán hetenként háromszor politikai cAadást tanunk gépállomásaink dolgozói részére. Ezeken az előadásokon keresztül kell elérni azt, hogy a traktorosok valóban jó tnoktoristák tegyenek, de legyenek egyben jó népnevelők i*. Gépállomásainkon folyó oktatás nem állhat meg * tavaszi munkák megkezdésekor sem, hanem keresztül keB ▼inni ásít, hog yar oktatás folyjon állandóan a munkák ideje alatt is. A pártszervezetek megalakulása és az állandó oktatás nagy mértékben előre viszik a tavaszi tervünk megvalósítását, azonban nem feledkezhetünk meg ezen előfeltételek mellett azokról a gyakorlati kérdésekről sem. melyeket mtmk árrkham végre kell hajtanunk. gy döntő a műn ka verseny kérdése, amivel foglalkozni kell, amit ki kell térj eszi énük minden egyes dólgo- ' zera. El kell érnünk, hogy ne tegyen olyan traktorista, aki ne lenne n«m- kaversenyben. Nagy figyelmet kell szentelni újító mozgalmunk felé is. Traktorosaink gyakorlati munkájukban sok újítást alkalmaznak. Ezeket ez újításokat ismertetni kell minden dolgozóval, hogy ezek bevezetése mán munkájukat eredményesebbé tegyék. Nem mehetünk el a munkamódszer áradása mellett sem. Az öaz folyamán egyes traktorosaink jó munkai- módszerrel igen szép eredményeket értek el. Célunk, hogy minden dolgozó teljesítése, «ót túlteljesítés* s megszabott munkáját Ezt pedig csak is * jól megszervezett munkamódszer átadással tudjuk tehetővé tenni. Tervünk teljesítésébe* szüksége* tavaszi tervünk felbontása mt egye* traktorokra. Csak is így látják dolgozóink tisztán és világosan azt a feladatot, amit cl kell végezaiök. Tavaszi munkánk jelentőségét fék mérv«, megállapíthatjuk, hogy komoly feladatokét ró ránk. Ez a feladat lényegében azt jelenti, hogy jó nevető munkával, jó teaktornwmkával «fő teil segítenünk elsősorban a terms- lőcsoportok.aft továbbfejlődésükben azonkívül meg kell könnyT.enflnk s még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság útját, szövetkezeti gttrdil- kodásra való áttérésben. A fenti szempontok asecvelőtt tartásával gépállomásaink minden bizonnyal megoldják ezeket a feladata' kát is. Mi, most már páholyból végezzük í munkát — teszi hozzá mosolyogva. gondolja, hogy a gér pestiessel eltűnik'. 8 rettenetas eröpaxaiv lás, a rönkök cipelóse, emelése és alkalom nyílik a tobbtermdéare és a munkaverseny kiszélesítésére. A gépesítésnek máris megvan as eredménye; a kisvaszari faJdteroieiéa nemcsak mennyiségileg emelkedett, de a minősége is állandóan javul. A döntés, és szállítás közben a törzs nem eérül meg és így sokkal többet tudnak felhasználni ipari célokra. A gépesítésnek, tudható be, hogy a gondnokság teljes?': e- se ' 200—230 százalék között mozog. A kisvas zári dolgozók eleinte kissé’ félve és csodálkozva tekintettek a hatalmas gépekre. Most. .miután megismerték, úgy tekintenek rájuk,- mint hű barátukra és segítőtársukra. lelkesedéssel veszik körül a korszerű gépeket, amelyekből év- ről-évre többet és többet kapunk & Szovjetunótól, ahol már régóta ilyen hatalmas gépek irtják az óriási kitér-, jedésű erdőket. Bocz József, t * * tósc&at módceíttassi! sc& helyen be Országos értekezleten vitatták meg 3 sztabénsvista ppszeilf s^ynkenisdszeré! A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszcrveuctc 6s a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület országos gépszedő értekezletet tartott vasárnap Budapesten. Terényi László, aNyomda- és Papíripari Dolgozók Szak- szervezetének helyettes főtitkára elmondotta, hogy Bezur Géza alkalmazta nálunk először, a műit év novemberében a szovjet sztahanovista módszereket. Kezdeményeiéig nyomán a nyomdaiparban az egyéni versenyzők száma rövid idő alatt 123-ról 5000-re sző kött fel. Az elmúlt két hét alatt 20 üzemben indult meg a tapasztalatcsere és a munkamódszerátadási mozgalom és a teljesítmény 5 százalékkal emelkedett az, elmúlt kát hét során. Ezután Bezur Géza, sztahánovista gépszecfő ismertette tapasztalatait Fontosnak mondotta, hogy a gépszedő huzamosabb ideig dolgozzék egy gépen és így alaposan megismerje azt. A manka előtt fussa át a kéziratot, az abban előforduló ritkább betűjeleket készítse oda gépéhez. így egy pillanatra sem kell keresgéléssel zavarni munkáját- Hangsúlyozta, hogy igen nagy mértékben emeli a teljesítményt, ha a gépszedő megtanulja a tizujjas ^vak" gépszedést. A gépszedőt nagyobb gép ismeretre, a szerelőt pedig a betűszedés alapismeretéire kell megtanítani. *,Mi is leszünk olyan jó bányászok9 mml a fér fialt* ‘ Megkezdte a munkát a MESZHART nál az első három női bányászjelölt Sas* Sándor. „Könnyebb a munkánk, több a keresetünk amióta a szovjet gépek segítenek“ 200—230 százalékot teljesítenek a kisvaszari erdókitermelők Ak fejezik: Persze úp Örih'Risi és i
