Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-31 / 26. szám

KT A FL® 1350 JANUÁR 31 MICK! E WI C1 ÖÉműjft Äwet'jilt, sorsa, a, nép sor­sával egy volt Legnagyobb köl őjc vo!± Lengyelországnak. Százötven éve, bogy as ábrándos és szelíden söldelő Litvánia szögletében megszü­letett és öt év múlva akár újra ün­nepelhetik, ha emléke nem élne szü- telen. 1855-ben halt meg kolerában Konstantinápolyban, a lengyel emig­ráció szervezkedése során, a krimi háború idején, mikor an utolsó re­ménysugár egyszerre átfutott és hir­telen lehullott hazája egyre borultabb egén. VíiüéEor életet élt és élete egyre kietlenebb tájakra ért, amióta hazul­ról eltávozott. Látnoki természet volt, tele prófétai tűzzel és az az évszá­zad, amelyben eltelt élete, a diadal­masan előretört szabadsággondolat, a romantikus liberalizmus korszaka, Petőfi, Kossuth, Bem korszaka volt Mickiewicznek el kellett hagynia szülőföldjét, otthonát, ahová soha többé vissza nem tért; Pőtervárra rendelte a cári parancs, öt évet tölt Pétervárott, aztán szabadjára enge­dik. Élete ettől fogva nyugtalan ván­dorúk Közbem megírja történelmi époszait és a stflusfinomságok helvé- l>e amellyel az olvasókat úgy elbű­völte krimiai szonettjeiben, a lendü­letes pátosz került Minden mordban, amit leír, ott izzik a közelgő megváltás, a nép­szabadság hitvallása. A maga idején a* elsők egyike volt, aki jól látta a korszak, Bőt messze előre .az eljö­vendő fejlődés követelményeit Á nemzeti felszabadulás reményét a lengyel nép ügyét elszakíthatatlanul összekapcsolta a nemzetközi társa­dalmi forradalom megvalósításával. Újságíró is volt és lapjában, a Tri­bune des Peuples-ben merészen hir­dette ezeket az irányelveket ügy látta, hogy Európában a fran­cia forradalom óta egyetlen roppant háború folyik; háború a királyok családja és az európai népek sza­naszét szórt nagy családja között. A győzelem, ír ja Mickiewicz, azok olda­lán lesz, akik jobban teljesítik a testvériségből fakadó követelménye­ket Általában Mi okiévá ez politikai következtetései, amelyeket a feudális lengyel emigráció egy része nem mindig értett meg, a legtöbb esetben meglepően egyeznek Marx történet- felfogásával, amelyet Marx két művé­ben, a* „Osztályharcok Francia­országban 1848—1850 között“ és a „Louis Napoleon Bruihaire ' 18-Ja“ cí­mű írásaiban kifejtett Cz irtorslil herceg és ZamoysM gróf pártja megvádolta a „miszticiz­mus“ mellett kommunizmussal is. Ke­ményen kifogásolták, hogy Mickie- wiez németgyűlölete mellett össze­gyűjti maga köré a legegyszerűbb embereket is, szolgálókat, szakácso- kis iparosokat... Kifogásolták azt is," hogy baloldali oroszokkal szövet­kéz 'k. Mit feleit e vádakra Mickle- wifez? „Hát nem tanítottak meg ti­teket semmire a galíciai fejszék?..." Mickiewicz ezrei a véres és elkese­redett lengyel parasztlázadásokra gondolt, a lengyel politikát vezető földbirtokos-réteg ellen. Szerinte az új alakulatnak, a jövő felszabadulás hadseregének semmi köze sem lesz a régi remihez. .,A lengyel nemesség vesz ej tette ei a hazát,’ el kell tűnnie! Vége uralmának, semmi tiszteletet ée pozíciót nem érdemel!“ Hr malik el a költő ’lángoló élete. 1S48 forradalma ott dübörög el a magányos költő ablakai alatt,," de 1020 január 31-én halt meg P. K. Sternberg, « kiváló csillagász és for­radalmár. Sternberg alap- velő felfedezéseket tett asztronómia és a gravi­metria — a nehézségi érővel foglalkozó tudo­mány — területién. A tu- dós 1908-ban lépett a Bolsevik Párt aktív tagjaj .sorába. Az ősmondák az Ura!-hegy V-,ct kér, ms-, sőt a r any ön­nek tnevezték. Természetes határ, amely elválasztja Hitt óvói Ázsiát ál. ár egész világon nines olyan táj. amelynek természeti gazdasá­gát összehasonlíthatnánk az (Jrallal. E kincset jóként a vasérc alkotja. Három hegy van az Utalón, amely telje­sen vasból áll — mágneses vaskőből. Ezek: a Rlagodaij, Vlszokaja és Magúit na ja. Az orosz kohászai keletke­zésének története a Viszoká­hamar elvíharzik és a reakció bör­töneibe, a második császárság kép- mutatásaiba foszlik minden remény­kedése.. Még a „Zarándok litániája“ című versében így kiált: „Általános háborúért, a népek szabadságáért könyörgílnk Hozzád, Urunk!..." A szabadság ügyének elbukásáról pedig azt írja, hogy e végzetet, a nemzet­közi szolidaritás hiánya okozta. Hazáját sohasem láthatta többé. Konstantinápolyban szervezi és lel­kesíti a lengyeleket, amikor elragad­ja a halál. Párisba viszik tetemét. Parisba., melytői hasztalanul annyit remélt. 1920-ban földi maradványait Lengyelországba hazaszállítják és a krakkói Wawel dómjában temették cl. Varsóban szombaton országos ün­nepséggel leplezték le a nagy len­gyel költő szobrát s ezzel a.z iin népséggel véget ért a Mickiewicz óv. ' A. költő egykor arról álmodozott hogy könyvei eljussanak „minden lengyel tető alá“, de a múltban Mickiewicz életműve csakanem kizá­rólag a „legmagasabb“ társadalmi rétegek számára volt hozzáférhető. A felszabadulás után a Lengyel Nép­köz társaság teljesítette a nagy költő álmát: minden városi és falusi könyvtárban ott vannak Mickiewicz müvei, gyárakban ós falvakban elő­adások tízezrei népszerűsítették a lengyel nép költőjét. • A1HM MBCHUKWléíí: Om-iz bauíta lm koz Gondoltok-® rásn? Ö hányszor hasít belém barátaim rabsága s vérvirágos útja s. hajszolt álmaimban vadul izzik felém szenvedő szemük és lelkűmet lángra gyújtja. Hol vaunak most? Röljcjcvr.ck, a hu barátnak kemény derekát megtörte a cári gőg, dermedt nyakán kőiéi: így pusztulnak a bátrak, do népünk, ne fejedd: mind próféták ők! És hol van Beszluzsev, a költő és a hős? Talicskát tői nyirkos, vak tárnák fenekén és hány orosz s lengyel, idegen s ismerős nyög lenn, hová sosem hatol ]e égi fény! I>e még e nyomorultaknál is nyomorultabb, ki a cár kegyéért testét, lelkét eladta: rangért és rendjelért térdel ez elvakult had s a zsarnok koszokén vár zsíros falatra. Zsebtik dagad s a büszke kényurst dicsérik s a népre új s új gyötrelmet zúdítanak, de a rab átka nem jut el a cár füléig; ő a híze’gő himnusz hangját hallja csak. Kozzátok küldöm a szabadság dr.lr.it, hol földet és szívet rabszolgaság sanyargat: faun Északon, hol mindent h<f és jég borít, hirdessék a dalok a tavaszt, mint a darvak. Ismeritek még hangom? Mikor száműző jt voltam, a raktártól kígyóként fejtegettem, d® nincs különbség már szó s goudo’at között: nincs bennem színlelés s ti bíztok kivinkben. Kiöntöm hát szívem, mely méreggé! tele, ó, árva nép, a méreg nem rád sistereg: »3 átkok, panaszok és könnyek tengere elmarja egyszer a konok bilincseket. S én hiszem ho.gy amíg levágja sűrű mérgem a láncot rólatok: nem támadtok re ára. míaí a kutya, mely arra moreiul, fcj szelíden bozzíUép, hogy megoldja a szíjat a nyakán. Fordította KÉPES GÉZA Mickiewicz emlék ünnepség Budapesten Budapesten a Magyar írók Szövet­sége és a KuUürkapcsolatok Intézete vasárnap este a Művészeti Szövetségek Házában rendezte meg a Mickiiewitz emlék- cs záróünnepségeit. Az ünnep­ségen megjelent Szakasits Árpád, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, a KuUürkapcsolatok Intézeté­nek elnöke, dr. Mine lengyel ügyvivő, az írószövetség vezetői és a magyar politikai és kulturális élet számos ki­válósága. Ortuftiy Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott ün­nepi beszédet. — Mickiewicz — mondotta — nemcsak nemzetének akart prófétája lenni, hamun egyre tudatosabban éb­redt rá arra, hogy a lengyel népnek, de egyetlen népnek sem történhetik meg igazi és végleges felszabadítása a világ népeinek a reakcióval, az elnyo­mással szemben folytatandó álhatatos harca nélkül. Amiről Mickiewitz él­tében hiába: álmodott, az ma a világ nagy területén valóság. Hazájában a Szovjetunió felszabadító harcainak se­gítségével megvalósul a szocializmus s a Szovjetunió, a nagy Sztálin veze­tésével megindult a világ dolgozóinak, a népek felszabadításának az a rop­pant műve, amelyről Mickiewicz ál­landóan álmodott és jövendölt. Ennek az épülő új világnak egyik clöharcosa volt Adam Mickiiewitz, a lengyel népnek és a világirodalomnak ez a nagy költője, akire a magyar nép is úgy tekint, mint a haladó emberiség a 1 világirodalom egyik legnagyobb alakjára, mint a magyar nép nagy ba­rátjára — fejezte be beszédét Ortu- tay Gyula HÁROM VASÉRC-HEGY jóval van kapcsolatban. Több mint két ésr fél évszázada fe­dezték fel itt az ércet. B he­gyet valamikor hat tulajdo­nos birtokolja, akik szünte­len pereskedésben voltok, tu­lajdonuk határának megsér­tésével vádolták egymást. Ma a hegynek egy tulajdonosa von: <i nép. 8 másként tör­ténik kiaknázása is. A nehéz kézi munkát hatalmas gépek váltották fel. A Visookajn több millió tonna vasércet adott a kohóüzemeknek, de az érctartulék még mindig nem merült ki. A Viszokajálól nem messze van az Ural másik vashegye, a Blagodnlj („Áldás"). Egy monda szerint elnevezését 1728-ban kapta, amkior Hztyepán Csunyin ércszakér­tő felfedeztp a háromcsúcsú hegy kincsét, így kiáltott (cl: Ez aztán az áldó:: így aztán meg is maradt a hegy elnevezése. Itt rövi­desen kisebb vaskohászati üzemek keletkeztek. A Blár gcdatj-nak is még hosszú évekre elegendő vasérckés z- lete van ahhoz, hogy ellássa ar Ural üzemeit nyersanyag­<jnl. A harmadik nashegij a Magninaja. A sztyeppe feleit egyedül álló őrként emelke­dett ki . ti hegy csúcsa. A mondák titokzatos erejéről beszéltek: a hegy magához vonta a katonák va.snyilait és lándzsáit. A Maynitnaja gazáéi, vál­tok ózlak. Számos voltai kozó akadt, tű:i ki akarta aknázni a hegy kincsét. A mágnese* vasérc, a Magnityaja tarto­zéka, a világ egyik legjobb vasérce. De senki sem tudta meghódítani a hegyet. Valódi gazdáira, a természet igaz meghódítóira várt. Az építkezés zaja 7929-beh verte fel a hegy körüli év­százados csendet. Akkor kez­dődön a Sztálinról elneve­zett Maynitogorszk-i üzem- telep építése, a világ egyik legnagyobb és « Szovjetunió I e r/h af al masak b kohóüzemé, nek megteremtése. .1 Magra- tvgorszk-i I. számú olvasztó kemence 1932 január 31-én adta n: első nyersvásat. Előtte a hegy volt a vég­telen puszták kiemelkedő portija. Ma a magnitogorszki tájat nem a hegy C3 nem n sztyeppe határozza meg, ha­nem a kohók és olvasztóke­mencék kéményei. Noyysza. húsú, hatalmas város épült jel a- üzemtdepik körül. Az ötéves tervek gyermekeként mesebeli gyorsasággal fejlő­dött ki napjainknak ez a nagy ipari központja. Magyar sikerekkel kezdődött az asztalitenisz világbajnokság Tizenhét év után ismét Budapes­ten rendezik az asztalitenisz világ­bajnokságokat. Amíg 1933-ban nyolc nemzet vett azon részt, addig ma tizennyolc ország küldötte el legjobbjait Budapestre. Bár a ver­senyek már délelőtt megkezdődtek, az ’ ünnepélyes megnyitásra este ke­rült sor a sportcsarnokban. Hegyi Gyula elvtárs, sportáHamtitikár üd­vözölte a megjelenteket, akik közül sokan az Óceánon túlról, a világ legtávolabbi részéről jöttek. Arra kérte a sportolókat, hogy a verse­nyek után vigyék vissza hazájukba a béke megvédelme zésének erős akaratát. Hegyi Gyula után Ivor Montagu, a nemzetközi asstet iiteniszszövétssg elnöke lépett.' a mikrofón elé és el­mondotta, milyen örömet jelent nein, hogy a világ legjobbjai 17 év után újra itt Budapesten adtak ta­lálkozót egymásnak. Beszédét a béke, sport és a szabadság élteté­sével fejezte be. Az első nap versenyein igen jói szerepeltek a magyarok. A férfi vá­logatott Sidó, Sós, .Várfconyl össze­állításban 5:0 arányban győzött Svájc csapata ellen. Sidó és Sós 2—2, Várkanyi 1. győzelmet szer­zett. A magyar női válogatott 3:1 arányban győzte le a svéd váloga­tottat. Különösen Farkas Gizi volt nagy formában, az újonc Sólyom Ilona kissé megillető dőlten játszott. Nagy érdeklődés mellett játszották le a bajnokság szempontjából dön­tő fontosságú magyar-cseh női mér­kőzést. Az első pár Farkas—Krus- kova volt. Farkas Gizi nagy ellen­felét 11:21, 21:15, 21:10 arányban, győzte le. Király Baba Fürstovátöl ■ 21:14, 21:16 arányú vereséget szen­vedett. A Farkas—Kárpáti pár ez­után 21:14, 21:16-ra verte a Hrus- kova—Füxstova párost, majd Farkas legyőzte Fürstovát 21:18, 21:10 arányban. A többi mérkőzés a következő­ére dményekke! végződött: Fárliaik- nál Franciaország—Svájc 5:0, Olasz­ország—Dánia 5:1, Lengyelország— Uj Zeland 5:1, Csehszlovákia—Ir—, ország 5:0, Anglia—Wales 5:0, Svéd­ország—Brazília 5:1, Kománia— Olaszország 5:1, Lengyelország—Ír­ország 5:0, Svédország—Ausztria1 5:4, Anglia—Brazília 5:0, Csehszlo­vákia—Wales 5:0. Nőiméi Skócia— Wales 3:0, Románia.-—Olaszország 3:0, Csehszlovákia—Franciaország j 3:0, Skócia-—Olaszország 3:0, Fran—1 ciaorsság—Svédország 3:0. Az esti mérkőzések során Ma-i gyarország csapata 5:0 arányba») győzte le India együttesét. Az indus' csapat jól játszott, de nem találta, meg a magyarok elleni ellenszert. Ezen a mérkőzésen már Kóczián i* szerepeit. Hatalmas küzdelmet ví­vott a két nagy ellenfél, Anglia cs Csehszlovákia egymás ellen. A mér­kőzésen több meglepetés született., Andreális legyőzte 2:Ú-ra a tavalyi világbajnokot, az angol Leach-et Al másik világbajnok, a cseh Vana is. vereséget szenvedett, mert Win t 2:l-re diadalmaskodott eHene. Berg­man nem igazolta nagy formáját*, bár legyőzte ellenfeleit, Terebát ém Andreálist, mindkettőt az idő le— jártával CsefiszloviáMs na»y lsére «Dán legyezte Angliát A vasárnap kcsőesti órákban leját­szott mérkőzések, eredményei a követ­kezők: Férfink; Franciaország—Olasz­ország 5:0, Svájc—Izrael 5:1, Svéd­ország—Lengyelország 5:0, Ausztria— Űjzélsnd 5:0, Brazília—Írország 5:1. magyar férficsapat India ellen ját­szóit és fölényesen 5:0 arányban legyőzi* ellenfeléi. Tíz óra tájban került sort a B cso­port nagy érdeklődéssel várt döntő­iére, * Csehszlovákia—Anglia talál­kozóra. A csehek nagyszerű játékkal 1:4 ufán 5:4 arányban legyőzlek nagynevű clleníelükel, s ezzel csoportjukban már bizfos győz­tesnek íekintheíők. Minden valószínűség szerint ők vív­ják majd a döntőt a másik csoport első helyezettjével, kétségkívül a ma­gyar válogatottat. Női mérkőzések; Anglia—Skócia* 3:2, Ezzel a sík ótok is elszenvedtél* eí-ő vereségüket. Csoportjukban már csak Románia veretlen, az előjelek szerint ö lesz a döntő- ben Magyarország ellenfele. Olaszország—Wales 3:2, Csehszlovák kia—Svédország 3r0, Magyarország—* Franciaország 3:0. A magyar lányok ezúttal égen jól játszottak, Király Baba is győzött három játszmában francia ellenfele ellen, ■ Hétfő délutáni eredmények: Frarr» ciaország—Dánja 5:0, Svájc—IndiM 5:2, Magyarország—Olaszország 5:0* Ausztria—Írország 5:0, Svédország—* Üjzéland 5:0, Wales—Brazília 5:2* Anglia—Lengyelország 5:1. Női mérkőzések; Anglia—Wales 3:<V| Románia—Skócia 3:1. AnwAri-a—* Svédország 3:0. Gffíseiemmeí mutmtk&z&tt be a vasuííms okolwíwóetie&paLt Vasárnap délután élénk érdeklődés mellett játszották le a Pécsi Lokomo­tív—Dombóvári VSK NB III. bajnoki ökölvívómérkőzást a vasutas sportcsar­nokban. A találkozó a pécsi csapat fö­lényes, 11:5 arányú győzelmét hozta. Részletes eredmények (elő! a pé­csiek) : Manzini győz Várhegyi I. ellen. _ — Nehézsúllyal kezdtek, mert a pécsi versenyző elutazott. A dombóvári ver­senyző jobban kezdett, aztán feljött Manzini, de a végén már csak csúnya birkózás folyt a r ingben. Marton 11. legyőzi Eskütöt. — Mar­ton többet támad, különösen a II me­netben több tiszta ütése van, a harma­dikban több pompás felütéssel nagy fö­lényre tesz szert. A dombóvári fiút a végén sportszerűtlen viselkedéséért megintik. Wagner veszt Szalai ellen. Heve­sen kezdenek, sok ütés csík, Wagner valamivel jobb. A második menetben Szalai nagy ütésébe Wagner bclchajol, innen megroggyan kissé és fölénybe kerül a dombóvári fiú. A végén mind­ketten majdnem összeesnek. Bán legyőzi Borsánytt. A p&d FA szépen hozol, a dombóvári inkább csak csapkodó. A harmadik menetben Borsán nyi sokat fejei, Bán nyugodt, biztosan győz. 9 Kovács kontra Kovács, győz a pécsi- Mindjárt az elején a pécsi pompása» megsorozza névrokonát A második me­netben a vezetőbiró sorozatos fejelés« ért Ielépteti a dombóvári versenyzőt* aki ezzel a kiütéstől menekült meg. Himmer veszt Apáti ellen. — Apáti az első menetben jól megsorozza Kim- mert, de a másodikban a pécsi sokkal többet támad, Apáhi 2-ig földre is ke­rül. A harmadik menetben nagy vere­kedés folyik, mindketten földre kerül-: nek. Horváth legyőzi Várhegyi Il-t. — Csúnya birkózás, ökölvívást nem le­láttunk, Horváth valamivel többet kez­deményezett a sokkal magasabb ellen­fele ellen. Szegedi döntetlen ftareot vív Far-, kassal. — A második menetben alakul ki csak nagy harc, ekkor Szegedi több- ütése talál. Vereséget szenvedtek a Lokomotív kosarasok A vasárnapi fordulóban a vasutasok Budapesten vendégszerepeltek és mind­két NB les csapatuk vereséget szen­vedett. Különösen a fiúk súlyos vere­sége számít a meglepetések köze. A MEFESZ-fiúk cs a Postás-lányok nem játszottak bajnoki mérkőzést. Ered­mények: Kistext—Pécsi Lokomotiv 78:46 (33:21). NB I férfi, vezette Bokodi és fount, A? első féli ’5b<?n tg/.sn «ugú ellenfél volt a Lokomotív. Szünet után nagy fölénybe kerültek a pestiek, ek­kor a tartalékos csapat erősen vissza­esett és a Kistext szinte lépésben sze­rezte meg a győzelmet. A legjobb do. bók: Túrna 21, Szegedi 16, illetve If- linger 11 és Kapusi 10. MTK—Picéi Lokomotív 35:30 (19:15) NB 1 női, vezette Kiss és Kugler. En­nek a mérkőzésnek a pécsi, vasutas csanat volt az esélyese, éppen ezért csodálkozunk vereségükön. A csapat • rossz napot fogott ki, egyedül Aratónk és Pintér játéka volt elfogadható. Leg­jobb dobók: Vékony 15, Umbrai «» Velkeiné 6—6, illetve Aratöné 16, Pin­tér és Bencze 4—4. További NB I-es eredmények (fér­fiaknál): Soproni MEFESZ—Ózdi Vi­sas SZÍT 38:3S, Szegedi Pctslás—-BSS 42:42, ho.«7.ahbítás útin 49:46 n srv gediek javára. A női mérkőzések«» Debreceni Lokomotív—Ózdi Vasa* SZÍT 25:19, BSE—Szegődi Postát 47:35, Előre—FDSE 55:29, Szolnoki Lokomotív—Diósgyőri Vasas 31:23. * Asztalitenisz. Tipográfia—P.eudSr- súg 5:3, Tipográfia—Mecsckszaíbolc* 5:2, mindkettő kerületi női I. oszt. baj­noki. — MEFESZ II—MÁV Üszög! SZÍT 13:0, Húsipari II—Budai SZÍT U I3.fi IrrriifoH férfi II. osztályú bajnoki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents