Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

8

NAPLÓ

WSO JANUÁR 29

tía, január SS-én van Csehov, «

Mgy orosz humanista frrS születésének 90. évfordulója. E napon az egész kaladó világ szeretettel gondol arra az irózsenlre, aM már a maga korában annyira gyűlölte a kapitalizmus rothadó világát, aki olyan szenvedélyes álmokat szőtt arról az áj világról, amikor győzni fog az Igazság és új hajnal- fénye ragyogja he a földet.

Csehov neve ezért olyan drága a szovjet nép előtt, Sztálin pedig Csehov nevét együtt említette Puskin. Tolsztoj és Gorkij halhatatlan nevével.

Csehov a világ egyik legnagyobb novella- és drámaírója, müveiben a haladó emberiség nemes vágyait, törekvéseit örökítette meg. Valaha, rövidlátó kritikusok, pesszimista írórak minősítették, de Marim Gorkij még Csehov életében Így irt róla: „Csehov minden új elbeszélése, mé- lyenszdntó, értékes és a nekünk ■szükséges hangot, a vidámság és az élat.szeretet hangját erősíti."

Csehov művészetének alapmotívuma: a harc, az ember felszabadításáért — minden ellen, ami csők- foenti az emberi méltóságot. Ezért volt Csehov elsősorban szatirikus iró, ezért leplezte le kíméletlenül mindazt, ami ostoba és torz és ami fékezte a haladást. Cseho-vnál éppen a teljesértékű emberi jellem iránti szeretet keltett, engesztelhetetlen gyűlöletet az élösdiek és ostobák elken, akik jelenlétükkel elcsúfítják a földet. Csehov a szatirikus — ostorozta mindazt, ami. megbotránkoztatta Cse- hovot — n humanistát.

A nép kimeríthetetlen alkotó erejébe vetett hite tette lehetővé, hogy a fekete reakció legsötétebb éveiben is optimista maradt. Szilárdan hitte, hogy a régi bitrzsod-foudális Oroszország elpusztult és helyébe egy új, átalakult ország lep. Mint az orosz társadalmi élet alapos ismerője és jó szemű megfigyelője, észrevette az első jeleket, a közeledő forradalmi vihar előszelét. Kedvenc hőseivel együtt biztos volt abban, hogy Oroszország „hatalmas győzelem előesté-, jén" átt és velük együtt álmodozott arról, hogy megéri, maga is résztvesz ebben az új örömteli életben.

Sajnos, nem érte meg az új öröm- feli életet, Ifiül-ben meghalt.. De■ álmai válóra váltak. A hatalmas győzelem bekövetkezett. A győzelmes szocializmus országában a szovjet emberekúj, örömteli életet élnek. A nép Lenin és Sztálin Pártjának vezetésével győzelmesen épül a kommunista társadalmat.

Csehov élettel teli művei mélyen foglalkoztatják a modem olvasót. Könyvei a művészi forma tökéletességével, lelkességükkel és mély cm- j bért tartalmukkal indítanak meg.

Nálunk a tanulás becsület és dicsőség dolga'*

— ezt vallják a pécsi egyetem munkás- és paraszt származású fiataljai

A sso-vjet példa nyomán, — ha fánkban is megindult az egyetemek átszervezés*, hogy legfelsőbb fokú is kóláink is a nép érdekeit szolgálják, tevékenyen dolgozzanak az ötéves terven és résztvegyenek minden meg mozduláson, ami a haladó világ jövő jén munkálkodik.

A pécsi egyetem orvosi- és jogikarának tanárai és ha Ugat ói a legutóbbi hónapokban indultak el ezen az úton, olyan lendülettel, árui országos viszonylatban is példamutató. A* ifjúság sztálini felaján'ásaiban a tanulmányi eredménye^ feljavításán kívül a kollokvál ások teljesítését is vállalta. A tanárok és a segédt-snsze- mélyzet is jelentős munkát" végzett. Az orvoskar részéről 16, a jogikar részéről 12 előadásból álló külön tudományos ülést tartottak Sztálin elvtárs tiszteletére.

a felajánlásokat az előirányzottnál jóval túlA diákság

teljesítette. A kötelező kollokviumokhoz viszonyítva az orvoskaron példáid az első évfolyam 173*lt-os teljesítéssel végzett, dicséretreméltó munkát, a második évfolyam pedig 238 * It-bari teljesítette fúl „normáját.". K z az eredmény nagyrészt a megalakult tanulókörnek köszönhető. Igen szép eredményeket értek el a jogi karon is. A jogi kar hallgatói is. minőségben magasan* túlteljesítették az Pjő írt kollokviumokat. A joghallgatók 75 °/«-a végzett kitűnő és jeles eredménnyel és 148 hallgató kollokvál1, átlagosan 3—3 tantárgyból.

Jenvay Győző tolnám egye i származású. Ircgszemcsén laknak a szülei. Éppen a nyolcadik félévre iratkozott az orvoskaron, amikor tálaikor* unk vele. Kitűnő eredménnyel kollokvált a-legutolsó alkalommal -i sztálini felajánláskor.

I - Csak hét I igécteui és

______________} mégis sikerült

ki

tűnőre kollokválnom — mondja qsillogó ezemokkel. — Tudom, hogy nűórfc kell tanulnám, azért, hogy fejkész illt szakemberként szolgálhassam a nép érdekeit. t';

Kukor Imre is IV. éves orvostanhallgató. Vas megyében élnek a szülei. Apja ötholdas paraszt, f> is kitünően végzett, Pedig ezelőtt jó volt az általános eredménye.

— Látom, hogy miről van szó: — mondja komolyan — nemcsak elvégezném kell az egyetemet, de olyan emberré kell válnom, hogy nélkülözhetetlen segítője legyek a falumnak, amelyet most a tanulmányaim miatt odahagytam. Ahonnan jöttem, ott akarok dolgozni majd.

Hegedűs István III. éves joghallgató, egyúttal MEFESZ központi titkár te. Öntudatos fiatalember. Eddig három kitűnő kollokviumot tett le, most készül újabb háromra, ö Fejér- megyei. Apja-uradalmi cselédből h l'!

újgazda. Sohasem gondolták volna a szülei, hogy fiuk egyetemista lesz. Ö sem felejti el, hogy honáét jött. Válasza már szabatos, a jövő jogásza nyilatkozik vele:

— Jogász akarok

lenni — kezdi. — .du államaparátus megerősítésében, én. mint néphez hű értelmiség akarok dolgozni s teljes erűmmel építeni a szocializmust. Ez ösztönöz szakmai és ideológiai téren egyaránt.

— Mint MEFESZ titkárnak, mi a véleménye az egyetemi ifjúság politikai fejlődéséről? — kérdezzük.

— Pécsi tanulmányi eredményekkel nem párhuzamosan haladt idáig a politikai fejlődés. De a decemberi párth/itározot igen -sokat, segített az ifjúságon,. A jövőnk igen biztatónak latszik. Az a tény, hogy munkás és parasztifja-k- képviselik az egyetem jelentékeny • hányadát, biztosíték. hogy a . politikai megszilárdulás is hamarosan bekövetkezik. Különösen nagy súlyt fektetünk a jövőben a szocialista kultúra népszerűsítésére és nz MlfK-mozgalom kiszélesítésére.

Fekete István, MEFESZ jog-kari titkár Kaposváron született. Az elmúlt év vígén jelesen szigorlatozott, és a sztálini felajánlások során három kitűnő és egy jeles kollokviummal szerepelt. Fekete István a tanuló- éö. ik különös jelentőségül hangsúlyozz»- »melyek nagyban elősegítették » tanulmányi eredmények iavnlását.

*

A pécsi egyetem jó tanulmányi eredményei azonban nemcsak a ta nulókörök hasznát- biztosítják. Fok ka! jelentősebb tényre mutat rá ez a ragyogó teljesítmény.

„ , - „. I es parasztok fiai, és

Munkások I,. ■ .... , , ’ „„

I lanvai öltek be az

■egyetem padj liba, bogy bankigazgatók és földesurak csemetéi helyett a nép gyermekei kerüljenek majd a

falvakba., tanyákra, mint a közegészségügy őrei, vagy, mint- a közigaz- gatás 'vezetői. Bebizonyították a nép gyermekei, hogy hivatottabbak a doktori címre, mint a rokonság é- összeköttetés árán bukdácsoló, „úri- fiacskák“. Ezek a- jelek bizonyítják, hogy nincs miért aggódnunk, lesz sok tudósunk, orvosunk, jogászunk! Soha ilyen igyekezettel nem, tanultak a pécsi egyetemen, mint éppen a leg. utóbbi években, s azoknak is a legutolsó esztendejében. S ha nem látnánk ezeket- a jeleket, a Szovjetunió ragyogó tudományos élete, ifjúságának világviszonylatban is c'ső rangú képzettsége mutatna rá arra az eredményre, amelynek érdekében kollokválnak kitünően a pécsi egyetem munkás és paraszt-hallgatói.

A sztálini munkafélajánliisokat ki

értékelő ünnepi ütésen, <tr. Bvro* Béla elvi Ars, az egyetem rektora, be számolójában is biztató eredményekről beszélt:

|kívánom, hmgsályozrú

,...Unl5n

J— mondta a rektor

— az ifjúság tanulmányi eredményeit, amelyekben visszatükröződik az ifjúság igyekezete. Kitünően bebizonyosodott az, hogy azok az cgyc~ tömi ifjak, akiknek megelőzően név* \ adatott meg minden tekintetben <* i mód a felkészültséghez, akiknek az : egyetemi tanulmányok végzése nagy erőfeszítést kívánt meg, — jó tanul- • mányi szervezés melleit jé! megállják ; a helyüket Örömmel áilapítom meg ( azt is, hogy az ifjúság lelkes felajánlásával tanúbizonyságot tett arról., , át érzi: mivel tartozik a nagy Sztálin- > mik, akinek új egyetemi életét kö- - szűnhet! és aki megnyitotta részükre a boldogabb jövőt.

Igen, az egyetem munkás- és paraszt fiataljai tudják, hogy a tanulás is í becsület és dicsőség dolga.

Kovács Anna már a nép közötti kezdi el komoly hivatását. Nem nyúzó jogásza tesz a parasztnak és a munkásnak, hanem felkészült, telkes védője. C> már azt a szellemet fogja képviselni minden ügyben, ami az egyetem falai között olyan világosságot, áraszt, mint a nap: a népet , szolgáló szocialista eszmét.

\^MERJÜK MEG A WILÓÍ4GOT

sU

Kipusztult állatvilágok

Előző közleményekből tudjuk, hogy a középkori húrom részre osztják; triász, jura is krcla korokra: megismerkedtünk a középkor földtani viszonyaival. mórt az állatvilággal foglalkozunk.

Az állatvilágban nagy váll ozásokai látunk. A triász, nevezetes eseménye az első emlősök megjelenése. A triászból már biztos teleteket isaicrünk, amelyek kétségtelenül emlősöktől -származnak. Az első emlősök csaknem efiy- idöben tépnek lel valamennyi földrészen.

Európai ásatások révén még csak fogak és álkapocs töredékek kerültek napfényre, Afrikától azonban egész koponya maradványok is. Az európai maradványok legfeljebb patkány nagyságú állattól származhattak, az afrikai Trilliódon azonban már elérte a nyúl nagyságát.

A középkor második része, a jura,

a legcsodálatosabb állataiakok

időszaka volt. Ekkor élt. a mai delfinekhez hasonló Icbtioszaurusz nevű

WALLFISH PÉTER HANGVERSENYE

Wall fish Péter, a Bartók verseny zöngoragyösfeso pénteken este tartotta. nagysikerö hangversenyét Pécsett. A művész legutolsó ittléte óla elmélyülésben,' sokat, nyert. Bach. Partijának előadása kissé romantikus felfogáséi volt. Annál, tökéletesebben játszotta Schumann ritkán hallható Krrislcrjfdufí-iát. Ebben n miiben nyi- lafkozott meg g maga teljes valóságában Wall fish. romantikus lelkűiéte és elképzelése. Az egyes tételek meg- foytn’áUria niagasrendű művészi, élményt nyújtott, Brahms Es-diir Intermezzója remek — lógyem énekelt. Döbbenetes erejű volt, tahin a legtökéletesebben sikerült Bartók játéka. A legnagyobb technikai nehézségeket egészen könnyedén oldotta meg. Emellett a modern müvek szellemébe nagyszerűen be tud illeszkedni. Pro kopjey bájos Gavótte-ja is nagy sikert aratott. Liszt, XII. rapszódiája bravúros technikában és meg forrná lásban csillogott. A közönség hosz- szantartó tetszésnyilvánításaira Bartók remek Ostínato-ját játszotta a műrész robbanó erővel és lendülettel.

pi /-v/AAAAAAA'^AAAAAAAAAAAAAäAAAÄAAAA^AA >ky«,/á,AXAA.AÁA>s/<ÁAAÁ/kAAAÁÁAAAAAAAAAAAAAAAAAA

CSEHOV ÉS A FALUSI TANÍTOK

Irta: MAXIM GORKI]

Csehov egyezer meghívott. Kucsuk-Koj falúba, *hol égy darabka földje volt, meg egy fehér háza.

— írások pénzem volna— mondotta.— szanatóriumot építenék itt a beteg falusi tanítóknak. Tudja, olyan gyönyörű, nagyablakos, világos ház Volna, szép magas szobákkal. Nagyszerű könyvtár volna bonne meg hangszerek, mehr«, veteményes- kert, gyümölcsös, meg minden. Agronomiai és nteteorftlógiai előadásokat is tehetne ott tartani:

— a tanítóknak mindent, de igazán mindent kell tudni!- TTirteten elballsratott, köhécselt, oldalról

. rimpillantott és elmosolyodott, kedves, íí'yy.mosolyával, amely oly eHcnálhatatkmnA tette szavaik. ■ ,

— Unja ábrándozásaimat? Eri pedig szeretek erről beszélgetni. Ila tudná, milyen nagy szükségé volna Oroszországnak jó, okos, képzőit tanítókra!... A tanító legyen művész és bűvész, aki ?T. hal a. hivatásáért; — nálunk meg, aki van. mii vetetten napszámos, aki úgy megy a falusi gyerekeket, tanítani,.mint akit száműzetésbe kif'd- tete. Éhes, elhanyagolt és állandóan begyulladt, hogy elveszti a falat kenyerét. Pedig neki kellene az első embernek; lennie a faluban, bogv inog tudjon felelni a parasztok minden kérdésére, begy azok elismerjék erejét, fölényét, hogy tiszteljek és m og bocs ülj ék és senki ne merjen váor- ditani. no tnerje megalázni emberi méltóságában, mint ahogy azt nálunk teszik vele, valamennyien: a bíró,"a gazdag boltos, a pap, a tanfelügyelő, akinek a népművelés fellendítése helyett az a fő gondja, hogy minél több papírost töltsön meg rovatokkal.1 S mily őrültség, garasokkal fizetni annak a munkáját, aki arra van hivatva, hogv a népet nevelje — érti? — a népet neve’je! Hát megengedhető, hogy 07, az ember rongyokban járjon, hogy nedves, hideg iskolában dideregjen, s

mikor nem a hideg, akkor a fiiíte fuj lógass a, bárminő, éves korára gégehuiutpt. reumát és tüdő- vészt szerezzen ... Hát nem' .szégyen ez? A írd tanítónk évenként ú—lő hónapon át úgy ék mint a barlanglakok, nincs leivel szót váltson, nines könyve, szórakozása, elbiil.nl a imtgánybaii. o ha elhívja magához társait rásütik, hogy' megbízhatatlan?—-őzzel a.z ostoba szóvá,; ■ ijesztgetik a ravaszok az együgyű népet!. . .■ Undorító dolog ez. gúnyt űzni abból, akire ilyen- borzasztóan tnagy és fontos ügy van rábízva. Tudja. ha. tanítóval találkozom, szinte, zavarba 'jövője előtte, Zavarba Hoz a félénksége és elhanyagolt öltözéke, mintha én magam is bűnös lennék abban, hogy a, tanítók ilyen nyomorultak.

Elhallgatott, elgondolkozott és kezével 1c- gyintve csendesen mondta:

— Micsoda ügyetlen, értelmetlen ország ez a mi országunk!

Mély szomorúság felhőzte be Toétegfónyii szemét, vékony ró or ók redőzték, tekintete elmélyült. Körülnézett és némi gúnnyal'folytatta:

— Látja, egész vezércikke!-szárítom it* a fejét. Liberális újságba való. Gyerünk, adok teát. «miéért ilveft türelmes...

A falusi tanítók nagyon szerették Cscliovot.

Emlékszem, egyszer egy tanúét hittam nála - - hórihorgas. sovány, sárga, •'hoso-ivo ember volt. $ zeniben ült. Csefióvval és feknte szemét merőn rászögezve, mély hangján mondotta:

Ilyeténképpen az iskola év folyamán egy * olynetnú lélektani konglomerátum merül fel a. hasonló tapasztalatai benyomások alánján, amely abszolúte kizárja a külvilághoz váló objektiv viszony tehetőséget. Természetesen a külvilág nem egyéb, mint ami elképzelésünk (előle ...

S filozófiai fejtegetésekbe gabalyodoít, úgy tántorogva e szám számára. sikamlóWt-alajón, mint részeg a, jégen.

— Mondja kérem — mondta csendes, gyöngéd hangon Csehov — igaz, hogy a maga kerületében ütik az iskolás-gyerekeket?

A tanító felugrott és felháborodva, hadonászott: ~ Ugyan! En. kérem? Soha! — Sértődötten elfordult.

— Np izgassa, fel magát — folytatta Csehov megnyugtató mosollyal — nem önről van szó. Csak emlékszem, olvastam az újságban, hogy valaki üti őket-ott. abban a kerületben.

A tanító jeíj't, megtörölte verejtéke« homlokát és megkönnyebbült sóhajjal szólalt meg:

• — Igaz! Volt, ilyen eset. Ma,káróv tette.

D

e tudja, nem is csoda! Őrület, de megmagyarázható. Nős ember, négy gyereke van, a.felesége beteg, ő maga is az, tüdővészes. Fizetése 20 rubel, az iskola pincében van. a tanító lakása. — egy szoba — ugyanott. Ilyen körülmények közt. nem csoda, ha az isten angyalát is elnáspángolja, ha kezébe kerül: —- már pedig a kölykök igazán nem anyalok, elhiheti kérem.

iS ez a.z ember, aki az imént mén irgalmatlanul Csehovra zúdította a maga tudományos szókészletét, egyszerre megszólalt, hó’ogatva, rendes, egyszerű. és mégis, súlyos emberi szavakkal, amelyek bevilágítottak az orosz falú életének baljós valóságába.,

Elbúcsúzva a. házigazdától, a tanó két kezébe fogta annak vékonyujjú, száraz kezét- és megráz,) a:

— Úgy jöttem ide. mintha a főnökömhöz jönnék, gyáván és zavaromba felfújva, magamat, mint, egy pulyka, hogy megmutassam, engem se a gólya költött... S most elmegyek, egy jó. érző embertől megyek el, aki megérti a dolgokat Nagy dolog e?, — mindent megérteni! Köszönöm. Megyek. dó,'megnyugtató tudatot viszek magam inni, hogy a ntigv emberek egyszerűbbek és megértőbbek.' közelebb állnak szivünkhöz, mint az a sok nyomorúság, amiben élünk. Sokasom felejtem cd!...

halgyík. mely a vízi élethez tökéletesen alkalmazkodó hüllő volt. De nemcsak tengerekben éltek ezek a furcsa és mai szemmel szinte hihetetlen csv- szö-mászók. hanem benépesítették ti levegőt is és mint repülő sárkányok re. mitgették a többi állatot.

A legnagyobb repülősárkány a Pt»- ranodon nevű állat volt,. Kiterjesztett szárnyai nyolc métert értek át, koponyája háromnegyed méter bosszú volt. Nagyon jellemző fejlődéstani szempontból, hogy az állat szinte szándékosan mindent elkövetett, hogy testét alkalmassá tegye a sokáig tartó repülésre. Elhagyót magáról minden felesleges terhet, például fogait, agyvelejét csali vékony csonthüvely borította, hátsó lába elsorvadt, csontjainak levegő- tartalma viszont megnőtt, úgyhogy bizonyára naphosszat, lebeghetett- Úgy látszik azonban, hogy a Ptcranodon alkalmazkodása mégsem sikerült, különben nem pusztult volna ki olyan gyorsan, hogy átadja helyét a toUn»- hát öltött madaraknak.

A madarak legrégibb képviselőjét ősi szárnyasnak; Archeoptenxnck nevezték el. Bizonyos szempontból átmenetet képvisel a gyíkfélék és a valóságos madarak között. Egyelőre még eldöntetlen az a kérdés, hogy miből fejlődtek ki a madarak, hogyan jöttek rá a repülésre. Az egyik vélemény szerint az első repülő madár a fákról !<r ugráJő kistermetű Dinoszauruszokból alakult ki. A magyar Nopcsa «zérint a két lábon ugráló alakokból származtak az első madarak.

A szárazföld félelmetes állatai Dinoszauroezoknak, ijesztő küllőknek nevezett. ősgyíkok voltak. Már a triászbaji megjelentek, különösen a jurában virágkorukat élték, aztán a krétakor vé- gefeló kihaltak. Ezek sorába tartoznak a földön valaha is élt, legnagyobb szárazföldi állatok. Egyik legkülönösebb képviselője a Dinoszauruszoknak a hátán hatalmas pikkelytaréjt hordó Szttv goszaurusz. Testének hosszúsága 6—9 méter, magassága 4—5 méter colt. Valamennyi Dinoszauruszra érvényes az a megállapítás, hogy a gerincvelő fűk. tömege többszörösen lel&lmulta agy- veiejiikgályát, tehát

nagyon írnia állatok lehettek,

A geológiai középkor harmadik, utolsó szakasza a kréta korszak. Nagyon sok addig virágzásban lévő állatfaj pusztult ki a kréta végével. A korszakot ügy is szokták emlegetni, mint sok állatcsoport temetőjét. Feltűnő az ammoniták (fejlábúak) és a Dinoszauruszok nyomtalan kihalása, A kihalás rendszerint néhány millió esztendő alatt pergett le. Ezen nem szabad csodálkoznunk, szinte általános érvényű törvénynek vehetjük, hogy idővel minden állatfaj kiéli magát és fokozatos öregedés, satnyulás után eltűnik az \let színpadáról, helyet adva újaknak.

dr. Tígyi András

egyetemi élettani intézet.