Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

IMS XMTOftX y» KAP LŐ 5 Síráz elvtárs, a fő bizalmi így készíti elő cr keddi taggyűlést A Normában a esoporfnoraxa falbontásét fogják alaposan megvitatni Két nap mvlTa Bewieffl a tap­gyűlés, hogy meghallgassa, a vese-tő­ség beszámolóját, megbírál ja, meg­vitassa * pártszervezetnek as ©Imúlt hónapban végzett mnnkáját. Ez a taggyüléB több lesz as eddigieknél, mert most xt ötére* terv első hónap­járól esik beó. Sok feladatot kellett elvégezni, újszerű w.unk.íba keHtett fogni. — Ehrtáreak, twice», hogy eljöttök z taggyűlésre — mondta Strii Gyula elvtárs, a tizeebizabni a Norma olaj- sryár Öltözőjében szombaton reggel — de nem elég ám csak ágy eljönni ée ett,lenni. Tndjátok-e miről lees szó? Valsnát már hallottak. Beszámoló kw*. A gyár fejlődött, a sztálini mű szak óta folyton emelkednek a telje­sítmények. A pártszervezet megerő­södött és venetőjéré lett az üzemnek. Ezt fogják elmondani a tagság »lőtt, persze nem Így, hanem részle­tesem. Stria elvtárs kezében ott az njság, abból magyaráz: — Itt vám ni: igy kéezflltek a Magasépítésinél a taggyűlésre. Ugy- látszik ott az egész vezetőség nem értette meg teljesen: milyen fontos, hogy ezt az egyhavi munkát alapo­san kiértékeljük Nálunk tegnap volt vezetőségi ülés és ngylátszik a mi elv társaink tanultak ebbőL A* öltőiében nagy a morgás ilyenkor reggel, igyekeznek az elv- iársak, hogy még a munka kezdése *iőtt helyükön legyenek Nagy oeomó «ha mögül szólal meg egy hang: — He én majd megkérdezem, hogy miért koü nekünk még mindig cso­portos normával dolgozni. — Helyes — mondta rá Stráz ehr- tám — ez is a tacgyűlés egy fontos pontja les*. Mi is' mindannyian egyéni versenybe akarunk lépni és ehhez az is kell, hogy a normákat felbontsák. Eddig ez nem történt meg, de a pártszervezet most felada­tává tűzte ki és a vállalatvezetőség néhány napon belül feásuámoája a esoportnormákat, elsősorban a sajtó­iéban és a hajaiéban. A brigádok eddig is jól dolgoztak, a raktáriak például 103 százalékról indultak el és most már 137 százalék a heti átlagok De ha külön tud­nák az egyéni teljesítményeket, még jobb eredményekre lehetne számítani. — Aztán ne csak egy elvtárs szó­laljon fel! — beszél Stráz elvtárs — akkor lesz jó a taggyűlés, ha minél többen hozzászólnak a beszámolóhoz. Főbb szem többet lát és mindenki más oldaláról látja a dolgokat. Min­denki nézzen körűi, gondoljon utána: mi történt a gyárban az elmúlt hó­napban, mi jót látott, mi rosszat és azt ne szégvelje elmondani a taggyű­lésen- Azért van az! Fnjíls ntán Stráz ©Irtára is munkához látott a hajaiéban. Egyen­lőre csak úgy tudják róla, hogy jól dolgozik, de hogy ez a „jól“ mit jelent számokban, azt majd akkor tudják meg, ha bevezetik itt is az egyéni normát. Jó példát akar mu­tatni. —. As ember akkor beszélhet nyugodt lelki ürme-réttől, akár az öltö­zőben, akár a* ebédlőben, vagy a taggyűlésen, ha tudja, hogy a mun­kában som maradt eL — E* a véle­ménye. Eb igaza van. A* ebédlőben azután tovább be­szélget «a dvtársakka! a taggyűlés­ről. — Aa seen úgy vsa — mondja. — hogy egyszerűen azt mondjátok: rEz a vezetőség Jobb mint a régi." Meg kell nézni, hogy miért jobb és ho­gyan lehetne mégjobb. Mit csinál­tunk például az egyéni versenyben? Sokáig hagytuk, hogy egyesek azt mondják: „Nálunk azt nem lehet" és magunk is elhittflk Azután tanul­tunk-e elegek A szeminárium bizony sokszor döcögött. Ki volt az oka? A hallgatók, vagy talán a vezetőség csinálta rosszul? Meghallgat) ÄÄ, már Jönnek Is a kérdésekkel. Elsősorban az érdekli őket, hogy ha már a tervet felbon­tották, miért nem bontották fel előbb a csoportnormát is, ami a terrfel- twwtás alapja. Ez Üt most a legfon­tosabb kérdés. De felvetik, hogy egyidcig hiányosan vezették a brigá­dok versenytábláját. Mindig látni akarják: ki van elő­rébb. * A Normánál a bizalmiak jő mun­kája alapján számíthatunk arra: a taggyűlés megerősíti a pártszervezetet és megjavítja az egész üzem mun­káját. Uáb&fn, d&káfmfád isii ú.&<ztcíi három asszonybrigád versenyez Haík zörgése hallatszik a dohány­leveleknek. Gyors fürge ujjak látsza­lak a eok sárgás-barna levél között, piroshaboo kendös asszonyok válogat­ják őket, a vastag kocsány halomba gyűlik és az aranysárga levelek le- csusszannak a ládába. Három asztal áll egymás mellett a Dohánygyár vá­logató helyiségében. Nyolc asszony WelleHflk, négy-négy jobbról-balról. fit középen, mindjárt főnt az asztal végénél mosolyog rád Brassói e Ívtárs- nó. Ä brigádvezető. A három asztal, három brigád. Pe-'tő, Brassó és Szilá­gyi brigád. Három asrtalnál folyik a munka, bárom asztalnál folyik a ver­seny. A legjobb a Brassó brigád. az övék az elsőség. Októberben 123, novemberben 123, decemberben 145 százalékot teljesí­tett a brigád. Ebben a hónapban is elsők akarnak maradni. Bár a verseny igen „késhegyre" vagy, hogy dgazab- ban szóljunk százalékokra megy. — Ugyanis a brigádok között verseny, ben mindig egy-két százalék dönti el a harcot. Nagy előnyt még egyiknek sem sikerült felmutatni, a Brassói bri­gád csak végtelen szívóssággal, lan. kadatlan szorgalommal éri cl, hogy a majdnem egyforma erők és egyforma le'kesedés mellett dolgozó brigádok kozott első legyen. radafom megszabadít óit a az elnyomás alól a szovjet népet, de megszületett akkor a mi szabadságunk is, ezt kö­szönhetjük Sztálin elvtársnak“. Mi­lyen egyszerűek a szavak, egyszerű a mondatfűzésük, helyesírási hiba is akad benne, de mélyen és igazán fe­jezik ki azt, amit a Brassó-brigád tag­jai éreztek. Aztán a sztálini-műszak. Itt nines más beírva, csak ennyi: „Étjen Sztálin !“ ís mellette a brigád kiváló eredmé­nyei. Ezen a napon a nehéz, teljesen kézi erővel végzett munka mellett- is 137 százalékot értek el a Brassó-bri- gádosok. Vörös zászlójuk » *rí állni emlékplakeMeh alatt arany számával sugárzik az asszonyokra. — Nem is lehet egy ilyen zászló melleit rosszul dolgozni. Nem lehet szégyent hozni a vörös zászlóra- így érzik min­den bizonnyal a Brassói brigád tagjai, hiszen közel egy év alatt hatszor volt A brigád... Csak vedd a kezedbe a naplójukat, nem is kell velük sokat beszélni, hisz most úgy sem monda­nák el mindazt, ami'; érdemes lenne tudni a Brassó brigádról, vagy ver­senytársáról, a Pelő brigádról. Eleinte nem vezettek naplót. Az el­ső keltezés októberről szól. Először csak a teljesítményeket ttalálod, gon. do-san és pontosan. Aztán az első .komolyabb“ bejegyzés: „Ma beszéltünk az asszonyokkal, hogyan végezzük el a napi munkái, olvastunk is egy kicsit Szabad Népet, mielőtt a munkát elkezdtük, Es öröm­mel állapítják meg, hogy a zsír ára leszállt.. “■ így olvad a termelés össze még jobban az élettel. A Brassó-brigád. munkáról beszél és aztán minden „költői“ hangzatos á'menci nélkül le­írják azt, ami valóban szorosan oda­tartozik hozzá, azt, hogy a zsír ol­csóbb lett. Vagy nézzük a 13-i bejegy­zés;!: „Megindultak a szemináriumok. Ludast elvlársnö nagy örömmel fogad­ta, mert tavaly kimaradt és örül, hogy az Idén újra elkezdheti. Egész nap a tanulásról beszéltünk, erről tudatosítjuk egymást\ Október 20-án az ötéves tervet ismer folt ék a. gyárban, a bejegyzés híven kőveji: „A brigádunk egyöntetű lelkesedéssel fo­gadta az ötéves terv munkaversenyét, minőségben selejjcsökkentésben és munkafegyelemben és mozgalmi mun­kában szívesen fog versenyezni a bri­gád“. Aztán 28-áról: ..Megindult a falujáró munka, a: elvtársaink nagy örömmel fogadták". Biztosan, szépen és olyan komolyan fújnak a november 8-i bejegyzés so­rai: „Harminckét éve, hogy a szovjet nép megkapta felszabadulását, a lór­iié hiszen mi a Brassó-brigád ver­senyéről akartunk írni, hova kalan­doztunk? Nem, nem kalandoztunk cl. Iít vagyunk a versenynél. Mert annak hogy Sztálin elvtársat ünnepelte a brigád, hetven szál vörös rózsával díszítve Sztálin elvtárs képét; hogy köszöntik az Októberi Forradalmat, mely a szabadságunkat hozta ineg, hegy látják, érzik, a szépségét a íalu- járó munkának; a? mind-mind hoz­zátartozik a Brassó-brigád versenyé­hez. Hiszen ezektől lett melyebb, jobb, lelkesebb, mindig erősebb és nagyobb n ver-eny, több a munka. Hiszen Sztálin elvtárs mondta: „Az étet elvtársak megjavult. Az élet vidá­mabb telj. Már pedig ha az ember vi­dámabban él, akkor szaporán megy a munka. Innen a kitermelés magas nor­mái. Innen a munka hősei és hősnői,*s Innen van, hogy Brassói Jónscfné, Kis Vörös Péterné, Ludasi Ilona, Schön Pálné, Rejíőné, Kecskés Pálné, Kaíotaá Jánosné olyan szívesen, olyan szaporán dolgoznak, hogy a versenyt viszik napról napra előre, hegy a vörös brigádzásztót nem hagy­nák semmiért. Ezért van, hogy a Pctö-brigádbnn Várkonyi Lnjosné, Takács Mária — a sztálini műszak egyik élmunkásnöje — és a többiek olyan szívesen és dyan lelkesen ver­senyeznek. hogy egyetlen pillanatra, sem mondanak 1« Önmagukban az elsőségről. _ így függ össze a brigádverseny, a brigádnapló minden oldalának egyszerű, kedve', de annál értéke­sebb bejegyzésével, életünk esemé­nyeivel és így győznek a tervért a brigádok és győz a Terv a brigá­dokért, Lorenz Mária. Ma délelőtt 10 irattár a szfejtóztaa tartja beszámolná! Bsrbás Laos elriárs, a DÍFOSZ főtitkára a varsái kongresszusról cd. szovjet (iaíalőh álját járjak majd ml is Lakatos Julianna írja a Napló pályázatára Pályázatunk, melyet Fehér Lajos „Üt hét n világ legfejlettebb mezőgaz­daságaiban“ című könyvével kapcsolat­ban. ind holtunk, az elmúlt napokban hatalmas méretekre szélesedett ki, Nap mint nap érkeznek hozzánk pá­lyaművek, amelyekben n dolgozó pa­rasztok leírják, mit lehet megvalósíta­ni .az olvasottakból és milyen tapasz­Ahogy elolvastam a könyvet, még jobban megerősítene « hitemet, hogy jó úton janink, amikor termelőszövetke­zeti csojiortban dolgo­zunk. Nekem, fiaiul hánynak, az keltette jel az érdeklődésemet, hogy a Szovjctúnióban milyen hatalmas lehető­ségek állnak a paraszl- fialalok előtt. A szovjet fiatalok előtt nyitva áli­nak, a középiskolák és egyetemek kapui. .1 diá­kok tanulmányainak el­végzéséhez nagymérték­ben hozzájárul az állam, amely ösztöndíjjal és tanulmányi segéllyel lá­n.ogqtja a tanulni vá­gná ifjakat. Milyen szép és meg­ható jelenség az, hogy a házasulni akaró fia­talokat' ilyen nagy mér­tékben segíti a kolhoz. tálatokat nyernek a. könyvből. Át újonnan beérkezett pályázatok közül a legjobbat az alábbiakban közöljük. A pályamű érdekessége, hogy fiatal lány írta, a szederkényi lermo'.öszővet-. kezet tagja. A levél bizonyítja, hogy a nők és fiatalok is nagy érdeklődé**, tanúsítanak a könyv és a termelő­szövetkezeti mozgalom iránt: A könyvből megismer­tem, hogy a szovjet ál­lam mennyire szivén vi­seli a kisgyermekek ne- velősét. Bölcsődéket ét napközi otthonokat léte­sítenek, a hotel az asz- szonyok beviszik a gyer­mekeiket. 'Nincs semmi gondjuk a gyermekekre, mert szakképzett neve. lök kezében vannak, akik vigyáznak azok egészségi, i'dtapolara. Mindezeket, hogy ná­lunk is megvalósíthas­suk, arra kelt vennünk a: irányt, hogy kiépít­sük termelőszövetkezeti mozgalmunkul és azon keresztül elérjük azt, amit a Szovjetunióban mór megvalósítottak. lakatos Julianna Szederbe iiv, Dózsa TSZCS Nincs sok gondjuk, mert a kolhoz ad nekik hosz- szúlejárat ú kölcsönöket es hiteleket amit később ti agyon könnyen vissza­fizethetnek. Ahogy olva­som a könyv sorait, sze­meim előtt megjelennek « szovjet kolhozok ha- taltnas kid tárházai, ame­lyek j elvunnak szerelve színpaddal könyvtárral, rádióval és az. jut az eszembe, hogy az át­élés terv keletében ‘mindez nálunk is meg­valósul. Del ti szovjet fiatalok nemcsák „ tanulásból, szórakozásból, hanem a mankóból is kiveszik a részüket. A szovjet if jak megtalálhatók a terme­lés minden ágában, a traktorokon a mezőkön, a műhelyekben, a villa­mos jé jő gép -mellett és mindenütt. A racgyar tőid- fe erclömtnüfáSoK« B orb ás Lajos elvtár», a DÉFOSZ főtitkára képviselt* essen a kongresz- szuson, melyben a mzzőgazdaság dol­gozói egységen nagy szsrrezelbe fö- möríitfcli. Erről a kongresszusról, a kongresszus eredményeiről fari ma beszámolói megyénk íöíd- és erdő- munkásainak képviselői előtt Borba» Lajos elvfára. Borbás eívfárs beszá­molóját 10 órai kezdettel torija as eredeti értesítéstől eltérően, nem a Munkás kutfúrházban, her.em a szín­házban. 1949 decemberében Varsóban meg­alakult a Szakszervezeti Világszövel- ség lötd- és erdómuakús tagozata. A Szovjetunió újtípusú mezőgazdasági munkásai, a népi demokráciák szo­cializmus leié hatadó parasztjai, a győzelmes Kín« forradalmi paraszt­sága képviselőm kívül rérrzfvettek ezen az alakuló ülésen „ gyarmati sorb* zöllosztett marsira Hízóit Fran­ciaország és Olaszország kűtdöítei is és szám03 ország föld- és erdőmun- kásní jelenfeffék még be csatlakozá­sukat a világszövetség áj tagozatához­Megérkezett az Újító Kiállítás anyaga A kiállításra vidékről beutazó dolgozók 50 százalékos vasúti kedvezményt kapnak nwmk* me^kfinnyftésér*. A MSVftő* neggel 9 órától este 7 ériig lese min­dennap nykv*. A SZOT megy» titkár- aág* ez ürenwJt koiiektlr látogatásit szervezi nef, a zriáékröi befövő dol­gozók 50 százalékot vaurii ktdz>cs~ ménybrn részesülnek. Jövő vasárnap Komló, Smászvúr, Nagyroányok H Máza bányaüzemek részére Hí lön vona­tot iEHanak be. A nagyjekartőcsfgú kliElítía trón* máris nagy ez érdeklődé* a* ftzemek- fcen, i azok, akik az ősszel nem lát­hatták Budapesten, most rmgy őzöm­mel készülnek az élményt jelrot-ó ki­állítás megtekintésére. Megérkezett a íehrnúr S-án megnyíló Újító Kiállítás anyaga. A három va­gonból már szomibat délelőtt meg­kezdték a szállítást a Szakszervezeti Székházba, «hot gazdag dekorációk között kerül kiállításra a többszáz da­rabból álló anyag. Pécs és Baranya üzemi munkásai lelket örömmel kö­szöntik a kiállitátt, mely módot nyújt arra, hogy az. ország minden részében, tőbbszáz k ölön fajta ünemben megszü­letett újítást a dolgozókkal megismer­tesse. Ügy kell néznünk ezt a kiállí­tást, hogy minél több Jrasznos újítás maradjon belőlük itt a pécsi üzemek­ben, a termelékenység emelésére, a Magasszsnvonalú előadások és hozzászólások az energiagazdálkodási konferencia szombati értekezletein Erdélyi István, Fonó Albert, Győri József és Szikla Géza, Totk-Sarudy Béla „A gázok kén te!*- öltésének problémái" címmel tartott előadást. Deák Bertalan, dr. Jóná* Géza, dr. Kárpáti Jenő é* dr. Sailer Géza szóltak hozzá, , Az előadások és hozzászólások na­gyon tanulságosak voltak, a szakembe­rek kicserélték tapasztalataikat és * kormányzatnak igen értékes javaslato­kat tesznek. Az energiagazdálkodási konferencia második napján, délelőtt Osztrovszki György „Energiahordozóink termelése és felhasználása ax ötéves tervben" címmel tartott előadást a Pécsi Tudo­mányegyetem fizikai termében. Dr. Heller László, Schlattner Jenő és dr. Vály Ferenc szóltak hozzá. Délután Lindner István „A gyengeminőségű ha­zai barnaszenek felhasználása" címmel tartott előadást, hozzászólók voltak: 4® mássá gabonát rejtegetett egy kulákassssony társa, ugyancsak nyolc zsák búzát rejtett el, amely mintegy négy má yreát fesz kL A kuták asszony 1949- ben egy sertést és egy borjút vágott [e, amit nem jelentett be a hatósá­goknak. Mindez még nem volt elég, még egy hatlövetű forgópiszlotyt is szerzett és. azt is rejtegette. Berkiné ellen megindult a bűnvádi eljárás. özvegy Berki Józsefné ózdfalusi suták, negyvenmázsa gabonát rejtett it, de nem egy helyen, hanem kisebb- íagyobb tételekben több helyen. Sa­at lakásán két-három évre szóló íiszt- nennyiséget rejtett el, a Kisdér köz­ségi malomban nyolc zsák búzája /olt eldugva. A harmados bérlőjénél, aki cinkos-

Next

/
Thumbnails
Contents