Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-29 / 25. szám
2 ü H PLŐ 1650 JANUAR » hét megállapítani, de a nrankabeosBtásnák úgy kell történnie, hogy havonként egy munkaszüneti nap feltétlenül, de lehetőleg kettő vasárnapra eseék. A többi munkaszüneti napon végzett munka túbmmkáoak minősül. FIZETETT SZABADSÁG 1. Az alkalmazottaknak fizetett szabadság jár. 2. A közszolgálatba lépés első napjától eltöltött hathavi szolgálat titán az alkalmazottnak hat munkanap fizetett- szabadság, minden további hónap után egy-egy munkanap, 12 havi alkalmaztatás ntán összesen 12 munkanap szabadság illeti meg. Fél- hónapnál hosszabb alkalmazás egész hónapnak számít. Hathavi alkalma zást idő betöltése előtt fizetett szabadság csak az alkalmazás megszűnése esetén adható ki. Az alkalmazás minden további évében a fizetett szabadság tartama egy-egy munkanappal növekedik, leghosszabb tartama 25 munkanap. 3. A 18. életévét be nem töltött alkalmazott részére, amennyiben hat havi szolgálatot, már eltöltött, a 2. bekezdésben meghatározott számításra tekintet nélkül, minden naptári évben ti munkanap fizetett szabadságot fedi kiadni. Ez a szabadság még abban a naptári évben is megilleti a fiatalkorú alkalmazottat, amelyben 18-ik életévét betölti. 4. A szabadságidő megállapításánál, a korpótlék kiszámításánál figyelem- beiövő szolgálati időt kell a'apn! venni. SZAKMAI ÉS POLITIKAI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK. A munka eredményesebbé téte'é- vel, valamint, a szocialista tervgazdálkodás érdekében a hivatalvezető a szakszervezet meghallgatásával gondoskodni köteles az alkalmazót tak szakmai és politikai ismeretének fejlesztéséről. } UJ ILLETMÉNY RENDSZER. 1. A rendelet hatálybalépésével a % alkalmazottak eddigi (fizetési osztályokhoz, rangokhoz és elmekhez kötött) illetményrendszere megszűnik és annak helyébe a rendelettel megállapított illetményrendszer lép. 2. Az alkalmazottak részére a ren deleiben meghatározott illetményeken kívül más illetményt (juttatás) a Magyar Tudományos Akadémia által folyósított tudós pótlék kivó'e'évA folyósítani nem szabad. 8. A rendelet a közszolgálati é< egyéb közületi alkalmazottak második állásának, mellékfoglalkozásának szabályozásáról szóló 3070/1949. (IV. 7.) korm. számú rende’et hatályát. nem érinti. ALAPFIZETÉS. 1, Az alkalmazottak alapfizetését hivataluk jellege és ténylegesen betöltött munkakörük szabja meg. 2. A hivatalokat jellegükhöz képest az I—V. jelzésű hivatalos csoportok szerint kell csoportosítani. Az egyes munkaköröket, valamint a hivatali csoportok szerint azokra megállapított havi alanfizetések összegét a rendelet melléklete tartalmazza, amelyet a Magyar Közlöny vasárnapi száma közöl. KORPÓTLÉK. Az alkalmazottak tényleges szolgálati idejűk alapján a munkakörük szerint járó alapfizetésen felül — a meg-t határozott korlátozás figyelembevételével — korpótlékot kapnak. A kor- pótlélc mértéke a beszámítható szolgálati időnek minden betöltött éve után a hard alapfizetés hét százaléka. Azok az alkalmazottak, akik a felszabadulást követően léptek közszolgálatba, kérhetik a közszolgálat körén kívül eltöltött idő beszámítását. A feorpótlék megállapításánál az eddigi jogszabályok alapján a fizetés — illetőleg a nyugellátás-megállapítása szempontjából már beszámított szolga, lati időt figyelembe kell venni, CSALÁDI PÓTLÉK SZÜLÉSI SEGÉLY. A családi pótlékra igényjogosultság, továbbá tanulmányi családi pótlék cs a méltányosság címén folyósítható családi pótlék, valamint alkalmazott részére gyermek születése esetén családi pótlék ötszörös összegében folyósítható. Szülési segély tekintetében az eddigi jogszabályok továbbra is hatályban maradnak azzal, hogy a határozathozatal minden esetben az illetékes miniszter hatáskörébe tartozik. SZEMÉLYI PÓTLÉK t. Amennyiben a jelen rendelet hatályba lépésekor az alkalmazottnak ' szolgálati viszonyból származó ősezj árán dósága & családi pótlék figyelmen kívül hagyásával magasabb az összjárandóságnál, amely a jelen rendelet alapján részére a családi pótlék kivételével rendszere* illetményként jár, az alkalmazottat az illetékes miniszter személyi pótlékban részesíti. A személyi pótlék általában olyan összeg, amely a jelen rendelet alapján járó rendszeres összjárandóságokat a korábbi űssz járandóságok összegére egészíti ki, enné! magasabb összegű személyi pótlék megállapításának helye nincs. 2. A személyi pótlék mértékét az illetékes miniszíer a szakszervezet, meghallgatásával állapítja meg. A megállapított személyi pótlék a munkakör megváltoztatása nélkül nem csökkenthető. TÚLMUNKA DÍJAZÁSA Egyes meghatározott munkaköröket betöltő alkalmazottaknak a heti rendes munkaidejükön felül elvégzett munkájuk (túlmunka) trión díjazás jár, feltéve, hogy a túlmunkát az illetékes miniszter, vagy annak engedélyével a hivatalvezető rendelte el. Azokat a munkakörökéi, amelyekben túlmunka végezhető, valamint a túlmunka díjazásának feltételeit a pénzügyminiszter a szakszervezet meghallgatása után az Országos Munkabér Bizottsággal (OMB) egyetértésben állapítja meg. JUTALMAZÁS. Az illetékes miniszter a Szakszervezet meghallgatásával egyéni elbírálás alapján az egyes kimagasló teljesítményt nyújtó alkalmazottakat jutalomban részesítheti. KIKÜLDETÉSI ÉS ÁTKÖLTÖZ- KöDÉST ILLETMÉNYEK. A rendelet hatályba lépésekor a köz- szolgálati alkalmazottak által bel- és külföldi hivatalos küldetése és átköl- tözködés esetén felszámítható illetmények megállapítására és folyósítására vonatkozó jogszabályok hatályban maradnak. TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK. Természetbeni juttatások, a kivételes esetektől eltekintve, térítés nélkül nem adhatók. Az illetékes miniszter a Szakszervezet meghallgatásával a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletileg engedélyezhet természetbeni juttatásokat térítés ellenében. A hivatal épületében lévő kapuslakás. továbbá annak fűtése és világítása a kapust térítés nélkül illeti meg. Az illetékes miniszter a Szakszervezet meghallgatásával határozza meg hivatalonként azokat a személyeket, akik térítés mellett természetbeni lakásban részesülhetnek. A félárü vasúti jegy vásárlására jogosító arcképes igazolványra vonatkozó szabályok a kedvezményt jelenleg élvező alkalmazottakon felül valamennyi, a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottakra kiterjednek. Munkaruhát, munkacipőt, valamint védőruhát azokban a munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottaknak lehet, juttatni, amelyekben a munka nagymérvű szennyeződéssel járt, vagy ha azt. egészségügyi, illetőleg veszélyességi szempontok indokolják. Ezek kiszolgáltatását a szakszervezet meghallgatásával az illetékes miniszter rendeli el. A munkaruha, munkacipő, illetőleg védőruha a hivatal tulajdonát, képezi. Azok a munkaruhák, valamint munkacipők, amelyeket, az alkalmazott kizárólagosan csak a maga személyében használ, az elhasználódási idő letelte után térítés nélkül az alkalmazott tulajdonába mennek át. A munkaruhát és munkacipőt, valamint a védőruhát természetben kell kiadni, azt pénzben megváltani nem lehet TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK FIZETÉSE. A jelen rendeletben megállapított illetményeken felül a hivatal fizeti az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékát is. NÖ ALKALMAZOTT-ILLETMÉNYEK TERHESSÉG IDEJÉN Ha a nőalkalmazottat terhességére való tekintettel könnyebb munkakör be osztanak, be, s új munkakörében járó illetménye alacsonyabb az elöb bi munkakör szerinti illetménynél, a terhesség fariaméra az előző munkakörre megállapított illetményeket kell részére folyósítani. SEGÉLYEK. Az illetékes miniszter a Szakszervezet, meghallgatásával segélyben részesítheti az alkalmazottat az alábbi körülmények valamelyikének bikővct. kezé-e esetén: a) Az alkalmazott valamelyik családtagjának (házastársa, gyermek, rrfllő halála). b) Az alkalmazott házasságkötésekor. c) Az alkalmazott gyermekének születése. d) Az alkalmazóit vagy családtagját ért súlyosabb természetű baleset. e) Az alkalmazottnak vagy családtagjának igazolt és műtéti beavatko. zással járó, vagy hosszantartó súlyos befolyású betegsége, vagy ezekkel •kapcsolatos és igazolt utókezelések, kivéve ha, erről a Társadalombiztosító Intézé't gondoskodik. f) Árvíz, tűzkár vagy egyéb elemi csapás, ha az alkalmazottnak súlyos anyagi kárt okozott. g) Egyéb rendkívül indokolt ese'ben. ILLETMÉNYELŐLEG. Az alkalmazott részére illetményelőleg folyósítható az alábbi esetekben: a) Az előbbi bekezdésben felsorolt valamely körülmény esetén, b) Hosszabb gyógykezeltetés cselén. c) Lakáshelyrcállítás, költözködés esetén. dj Egyéb rendkívüli esetekben. Az esetenként adható előlegössze(1) A jelen rendelet hatálybalépésekor' tényleges .«szolgálatban álló minden alkalmazottat be keil, sorolni a rendelet szerint megállapított valamely munkakörnek, megjelelő állásba és ezen belül meg kell határozni havi alapfizetésének összegére irányadó fizetési fokosaget nem haladhatja meg a* alkalmazott egy havi rendszeres illetményé nek összegéit és legfeljebb 800 (nyolcszáz) forint lehet Az előleget annak folyósítását kővető második hé első napjától számított hat hónap alatt egyenlő részletekben keil visszafizetni. HIVATALI ÉTKEZÉS. 1. Azoknak a hivataloknak, (intézeteknek ®rb.) alkalmazottai, amelyek h.vafali konyhát tartanak fenn. napi egyszeri étkezésben részesíthetők. 2. Azok a hivatalok, amelyek hivatali konyhával rendelkeznek, de a hivatali konyhát teljes mértlékben kihasználni nem tudják, kötelesek a környékbeli, elsősorban kisebb hivatalok alkalmazottait is étkeztetésben részesíteni, amennyiben az illetékes miniszter engedélyezi. 3. Az étkezésért az alkalmazottak térítést tartoznak fizetni. A térítés mértékét a pénzügyminiszter határozza meg. Az alkalmazottak jóléti, kultúrál is és sportcélok támogatásához szüksége» fedezetről a költségvetésben történik gondoskodás. miniszterhez címezve a jelen rendelet alapján történő második ható illetmény folyósítását követő 20 napon beírd nyújthatja be kőt példányban. A hivatni vezetője a felszólalást a saját és a Szakszervezet véleményével ellátva az illetékes miniszterbe» terjeszti fel. Magyar Népköztársaság minisztertanácsának jelen ren delete az egészségügyi dolgozók számára olyan illetményeket és megélhetést biztosít, amelynek nyomán eltűnnek ezek a kapitalista maradványok. Az egészségügy dolgozóinak emelkedő életszínvonala, foikiozódó öntudata, egyre emelkedő szakmai tudása, az egyre több egészségügyi dolgozót magával ragadó „Gyógyíts jobban’’ mozgalom komoly biztositéka annak, hogy a Szovjetunió élenjáró orvostudományának és köz- egészségügyének tapasztalatai segítségével a magyar egészségügyi dolgozók munkája nyomán tovább javul népünk egészségvédelme. A RENDELET HATÁLYA. A jelent rendelet hatálya kiterjed az állam, a megye, a város, a járás és község egyészségügyi és szociális munkaköri betöltő alkalmazottaira, valamim az ál'.am és az önkormányzatok által fenntartott kórházak, egészségügyi, egészségvédelmi, szociális és gyermekvédelmi intézmények hadirokkant otthonok, egészségügyi célt szolgáló tan- és nevelésügyi intézd’, ek (egyetemek, napköztőlihonok, •kollégiumok ®tb.) és tudományos vagy kutatóintézetek, a mentőszolgálatnál tényleges szolgálatot .teljesítő alkalmazót takra (a továbbiakban alkalmazottak). Nem lerjed tel a rendelet hatálya: A néphadsereg, a rendőrség, az Államvédelmi Hatóság, a Magyar Ál. lamvastriak, a Magyar Posta, valamin' a tűzoltóság szolgálatában álló orvosegészségügyi alkalmazottakra: \x a! b ti lm iixott tik tiak a rendelet lüaíáíyb« léptével kapcsofato« 2»e**o»*í»?s><«a tot. (2) A besorolások fránt híva talon- kínt. vagy szükség esetón közigazgatási területi egvségenldnt az illetékes tárcák helyi besorolási bizottságai tesznek ■ javaslatot. A bizottság elnökéi és egy tagját az illetékes miniszter, egy tagját pedig a Szakszervezet jelöli kj. A BESOROLÁS KORLÁTÁI. A besorolási javaslatok és határozatok meghozatalánál átmenetileg az alábbi korlátok között kel! eljárni: Ha ,a jelen rendelet hatályba lépésekor az alkalmazott összjárandó - sága a családi pótlékot nem számítva 509 forintot nem éri el, á besorolás alapián megbatározott tö «»fizetésének és korpótlékának összege nem haladhatja meg az 565 forintot. Ha a jelen rendelet hatályba lépésekor az alkalmazott összjárancló- sága a családi pótlékot nem számítva 500 és 700 Ft között van, a besorolás folytán előálló emelkedés 13 százalék] a 700 és 900 forint között van, a besorolás folytán előálló emelkedés 9 százalék, a 901 és 1100 forint között, a besorolás folytán előálló emelkedés 7 százalék, az 1001 és 1300 forint között van, a. besorolás folytán előálló emelkedés százalék lehet, azzal azonban, hogy a legutóbb említett esetben az új törzsfizetés és korpótlék együttes összege 1301 forintot nem haladhat reg. Hu a jelen rendelet hatályba lőcsekor az alkalmazott összjáran- ósága a családi pótlékot nem szárítva 1300 forintot meghalad, az j besorolás illetmény emelkedéssel •,em járhat. JOGORVOSLAT, HELYESBÍTÉSI ELJÁRÁS. Az illetékes miniszternek a besorolási és korpótlékot megállapító határozata ellen felszólalásnak van helye. Az alkalmazott felszólalását közvetlen hivatalför.ökénél, az illetékes BESOROLÁS ÉS FIZETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA UJ ALKALMAZÁS ÉS ELŐLÉPTETÉS ESETÉN. (1) Uj alkalmazás, vagy új munkakörre alkalmazás esetén a besorolás is az alapfizetés megállapítása. úgyszintén az eddigi munkakörben a magasabb fizetési fokozatnak megfelelő alapfizetés megállapítása felől a Szakszervezet meghallgatásával az Illetékes miniszter határoz. (2) Az illetékes miniszternek a pénzügyminiszter hozzájárulását kell kérnie azokban az esetekben, amelyekben a hivatal átszervezése vagy újabb feladatkör átvétele következtében kerül sor új alkalmazásra, valamint új munkakörre való beosztásra, továbbá ha a munkakörön belül kíván alkalmazottakat magasabb fokozatba besorolni. ILLETMÉNYEKRE VALÓ IGÉNY UJ ALKALMAZÁS ESETÉN. Uj alkalmazás esetében az illetmények a szolgálatba lépés napjától járnak. NYUGELLÁTÁS. (1) A rendelet hatálybalépésekor ellátásban (nyugdíj, özvegyi nyugdíj) részesülök ellátásra jogosultságát és ellátásának mértékét nem érinti. (2) A rendelet hatálybalépése után végelbánás alá vont alkalmazott, illetőleg az alkalmazott hozzátartozója ellátásban csak akkor részesülhet, ha az alkalmazott a jelen rendelet hatálybalépésekor nyugdíj- jogosultsággal egybekötött állást töltött be. A nyugdíj (végkielégítés) szempontjából beszámítható javadalmazása összegének megállapítására a jelen rendelet hatálybalépéséig érvényben volt jogszabályok az irányadók. HATÁLYBALÉPÉS VÉGREHAJTÁSA A rendelet az 19*0. év március hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jelen rendelettel ellentétes jogszabályok érvényüket vesztik. Oriosegpsíséj;ügyi bftzsyoígalMíi alkalmazottak Az orvos-egészségügyi küzszolgá- ati alkalmazottak viszonyát és il- etméuyeit megállapító miniszter- anácsi rendelet bevezetőben hang- iúiyozza, hogy a hároméves terv : ik.ere, az egészségügyi dolgozók, vvosok politikai öntudatának és szakmai tudásának emelkedése leletemé tette, hogy a Magyar Nép- töztársaság minisztertanácsa ren- iezze as egészségügyi dolgozók, orvosok fizetéseit és a szociális egész- légügyi építésben végzett munkájuk ilapján jelentős életszínvonalemel- < értést biztosító illetményeket állapítson meg számukra. A Magyar Népköztársaság alkotmánya 47. §. (1) bekezdése kimondja, hogy „a Magyar Népköz- társaság védi a dolgozók egészségét”. ötéves tervünk kezdetén, amikor hozzáfogunk szocialista egészségügyünk alapjainak lerakásához, új egészségügyi intézmények építése és felszerelése mellett az egészségügyi munka jobb megszervezésével, az egészségügyi dolgozók szakmai, tudományos színvonalának emelésével keli fokozni a minőségi munkát. A gyógyító és megelőző munkát úgy kell végezni az egészségügyi dolgozóiénak Ás orvosoknak, hogy az tudatosan és eredményesen szolgálja a magyar dolgozók munkaerejének védelmét, helyreállítását, szocializmust építő népünk egészsé- gót. Az átkos Horthy-rendszer az orvosok és egészségügyi dolgozók fizetéseit tudatosan olyan alacsonyan tartotta, hogy ezzel is rászorítsa az egészségügyi dolgozókat és orvosokat a borravaló és a magánpraxis hajszolására, a gazdag betegek különös gonddal való ápolására. A a t. állandóan külföldön szolgáját«1 teljesítő alkalmazottakra; az Országos Társadalombiztosfló In i;éze‘, az Országos Bányatárspénztárra magánkórháza':, nemzeti és községi vállalatok és üzemek alkalmazottaira. A munkaidőre vonatkozó megállapítások azonosak a közszolgálati alkalmazottakat. érintő általános rendelkezéssel, kivéve néhány alábbi különleges rendelkezést: Az alkalmazottakra irányadó heti 48 órás rendes munkaidő alől kivételt képeznek: Azok, akiknek munkaideje heti 60 óra, a röntgen- szakmában foglalkoztatottak, valamint a gyógymasszörök. akiknek munkaideje nem baladja meg heti 36 órát. A nrnrnknbeo'sztást a népjóléti miniszter, illetve a közoktatásügyi miniszter által meghatározott irányelvek szerint ni inté.zet igazgatója, (illetve hivatalfőnők) az orvos egészségügyi szakszervezet (a továbbiakban Szak- szervezet) meghallgatásával állapí'ja meg. A munkaszüneti napokra, a fizetett» szabadság, az illetményekre is járandóságokra. a pótlékra nézve ugyancsak, érvényesek a közszolgálati alkalmazottakra szóló általános rendelkezések. A korpótlék megállapításánál az orvosi és egészségügyi szakképzettségű alkalmazottakra nézve az orvos végzettséget illetőleg szakképzettségci igazoló oklevél keltét kell alapul venni a beszámítható szolgálati idő meghatározása szempontjából. KÜLÖN PÓTLÉKOK A hatósági orvosok tanyai pótdíjára vonatkozó korábbi rendelkezések továbbra is hatályban maiadnak. A megállapított alapfizetéseken felül további havi 200 forint jár, azoknak az orvosoknak, akik röntgen, tbc, elmekórbo-ntau és laboratóriumi szakmában vannak foglalkoztatva. Azokat az orvosokat, akik csecsemő és gyermekgyógyászat terén működnek, alapfizetésükön kívül további havi 100 forint illeti meg. Az. így kifizetésre kerülő havi 200, illetőéig 109 forintot, az alapfizetés kiegészítő részének kell tekinteni, azaz valameny- nyí százalékos alapon számított pótlékot a jelen bekezdésben- megjelölt havi 200, illetve 100 forinttal megemelt alapfizetések után kell számítani. A, tisztiorvosok, valamint veszélye* főként fertőzés veszélyének kitett egészségügyi munkák övben dolgozó alkalmazóiak veszélyességi pótlékban részesíthetők. A veszélyességi pótlék az alapfizetés 30 százaléka. A természetbeni juttatásokat lllelöen rendcl,(%£m}-ed'no meghűlés és fájdalmait ollort gyors és kitűnő hatású szer a réabcvát» I A 8 l l 1 1 *
