Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-27 / 23. szám

W50 JANUÄR 27 W A P L O (S» ír 4 hnmJói egyéni verseny mozgalom kiszélesedése új lendületet vitt a termelésbe A KössntJa-akna kedden 104 százalékra teljesítette, januári előirányzatát Mióta megjelelő Páitc.nk Köz­ponti vezetőségének határozata a szocialista munka verseny ki- szélesítéséről, ezren és ezren léptek versenyre és lelkesen csatlakoztak a sztálini műszak óta egyre szélesedő verseny- mozgalomkor. A dolgozók ös­szessége megértette Pártnak ‘határozatát és ezt magáévá téve nekilátott, hogy az ötéves terv motorja, az egyéni verseny va­lóban tömegmozgalom legyen. Lenn lakiban, a piactéren, az aknán 'és a nagycsarnokban mindenütt élénk beszélgető csoportok. Messziről úgy látszik, mintha vitatkoznának, pedig csak a napokban történt nagyjelen­tőségű eseményt tárgyalják. Még a dolgozó parasztok j® élénken vitatják az utóbusz megálló előtt. — „Megnyomta ám a P;sta, aztán .valami 300 százalékot is ólért“ — ‘mondja egy öreg magyar. KUfiuő a TCPPfnyssnelfein Fordulat történt Komlón. Kiszélese­dett az egyéni verseny, aminek meg­indításán jól dolgoztak a Párt és szakszervezet vezetői. De most aztán megindult A piactérnél a kifíiggesz- *e»t versenytábla előtt folyik a ta­nácskozás, az aknán, az udvaron és a nagycsarnokban meg vita a kifüg­gesztett eredmények láttán. —- Mennyivel jobb egyéni normára, egyéni versenyben dolgozni. — Ez az egyöntetű vélemény a műszakra in­dulóknál. Álig egy bél múlott el, hogy az első egyéni versenyzők aláírták a szak­szervezeti helyiségben az „Egyén: versenyszerződést“ és írásban adták a Párt és a szakszervezeti vezetőség­nek, hogy felemelik teljesítményüket. Az írás nem maradt írás, hanem való­sággá, fekete szénné vált. A Párt és szakszervezet vezetőinek agítációs munkája nyomán az elmúlt szomba­ton 60 egyéni versenyző volt a kom­lói Kossuth aknán és ez a szám az első eredmények láttán a szerdai nap­ra 160 főre emelkedett. Az egyéni versenyzők kilenc ‘igja a pártirodában beszélt eredményeiről, a megoldásra váró nehézségekről és főleg.arról a változásról, ami a* utób­bi héten zajlott le Komlón. A* egyéni versenyzők inSfel|e«ítih váll a lásnbai — Soha nem hWtem volna, hogy ilyen teljesítményt lehet derm — mondja Békefi János vájár aki ver­senyszerződésében teljesítményének 105 százalékról 115 százalékra való emelését vállalta el. A többiek is el­mondják, hogy mit vállaltak. Erős Elek, az egyéni versenyre lépésekor írásban adta, hogy 105 százalék he­lyett 110-re teljesít, Kovács István, Takács Lajos, Arnold János, Fuchs János, Varga Mihály, ifj. Bika János és Dákány Lajos pedig valamennyien 105 százalékról 115 százalékra ígérték teljesítményük felemelését. Ennyit vál­laltak, de már az első napokban túl­teljesítették vállalásukat. Január 25-én Fuchs János 164 szá­zalékot, Békefi János 286 százalékot, 23 án Békefi János 286 százalékot, Arnold János 281 százalékot, Takács Lajos 251 százalékot, Dékány Lajos 240 százalékot és ifj. Bika János 140 százalékos teljesítményt ért el. Alig egy hét alatt a vállait 10 szá­zalékos KöbbletteJjesi* ésből 100 szá­zalékos túlteljesítések leltek. így tel­jesítették a öbbiek is. A verseny1 ábián kifüggesztett ered­mények az új egyéni vr-senyzök len­dületes munkájáról tanúskodnak. De tanúskodnak arról is, hogy a dolgozók széles tömege áttörte az elmaradott »termelési formát és új eredmények­kel, több szénnel járult hozzá az öt­éves terv építéséhez. így szerdán Grósz András 126, Mó­ka József 224, Hermész József 159, Kiss János (1) 178, KisUr György 329 Sztecsovics István 236, Szinger Antal 174, Dózisa István 23S, Kunos István 234, Pintér Mihály 378, Pfiszner Jó­zsef 348 Paata József 272 százalékos teljesítményt ért ei. A kitűnő eredmények láttán a dol­gozók fokozott lendülettel álltak neki a termelésnek és ennek eredményei máris megmutatkoznak az akna tel. jesí'ményében. A keddi napon a kom­lói Kossnth-akna az ötéves terv ja­nuári előirányzatát 104 százalékban teljesítette. Ezek az eredmények azt bizonyít­ják, hogy a komlói Kosuth-akna dol­gozói átérzik a rájuk háruló felada­tot. Az ötéves terv alaltt Komló ipari centrummá fejlődik és ennek alapjait rakják le az egyéni versenyzők egyre emelkedő teljesítményükkel és a töb­biek is mind, akik ezután lépnek még egyéni versenyre. Vas map utón Harap is befelezte a szerződéssé kötését A vidéki népnevelők jó felvilágosító munkájának eredményeképpen a kitűzött batáridő előtt hat nappal már három megyében teljesen befejez­ték a szerződések kötését. Baranya vármegyében január 25.ro százszáza­lékig lekőfőttékaz előirányzatot. Sopron megyében szintén lekötötték az összes területet, Zala megyében január 24-ig az előirányzat 90 százalékára leszerződtek. A szerződések megkötése, vagyis 31-e után megkezdik a ve. tőmagvak leszállítását, illető’eg elosztását az egyes főldmüvesszöveikezetek és a dolgozó parasztok között. Aki élmunkásjelvényt szántott magának Á pártszervezet biztosítja a Vorosüov-hoíkoz fejlődését ■p.2 éves, szökés haja engedetlenül borzoiódilc arcán szégyenlős, kisfiús mosoly fut keresztül, ha megkérde­zed tóle: hogyan lett élmunkás. Jóg­ii Jakabnak hívják, traktorista a pécsváradi gépállomáson és a leg­jobb eredményt érte el az összes ba­ranyai traktoristák között 14 éves korában ült először trak­toron. Vékony kis „srác” volt ekkor, úgy rázódott a traktoron, mint szél­ben a nyárfalevél. De le nem szállt volna róla. 46-ban 18 éves korában már önállóan csépel traktorral. A gazdája ugyan a felelős vezető — papíron •— de mindent ő intéz és valóságban ő felel a traktorért a cséplőgépért, az egész cséplésért. Mindezt természetesen sovány fize­tésért Következő években egyre többet dolgozik. Ekkor is sze­reti még a munkáját, de ekkorra már lassan kihal a fiatal gyerek ángoló lelkesedése a gépek, a traktor iránt Egyre jobban észre­veszi, hogy az ő lelkesedéséi mások arra használják, hogy gazdagodja­nak belőle. A munka már nem gyönyörűség többé, hanem. teher, amit jobb minél előbb lerázni. 1949 augusztusában került a pécs­váradi gépállomásra. Először nem te­kintette többnek, mint egy új mun­kahelynek. Azonban nem sokáig. Ahogy megkezdődött a szántás, ahogy egyik héten a másik után fi­zették ki neki a bérét, __ mindig an nyit amennyit dolgozott —ahogy o. búcsúzásoknál hálásan megszorí- tották^jpezét a termelőcsoportok ve­zetői, úgy kezdte — eleinte szinte csak hétről hétre — később már napról napra jobban érezni, hogy nem csak egy új munkahelyre ke­rült. Éléskor az tudatosult benne, hogy más az a gépállomás traktorán dolgozni, mint a főnök urakén. Nem egyszer gon­dolkozott el ezen magában, miköz­ben traktora dübörögve gördült vé­gig a csoportok tábláin. Ilyenkor jobban tudott gondolkodni. A kís- perasztok félholdas parcelláin, mint amilyeneket Magyarsarlóson is Szán­tott, minduntalan fordulni kellett. A jó nagy szövetkezeti táblákon azon­ban..-. — Nagyobb teljesítmény —- na­gyobb haszon — a trafctortulajdo- nosnak — gondolkodott magában. — így volt egész míg a gépállomásra nem jött Most? Most ha többet tel­jesítek, elsősorban magamnak hasz­nálok — állapította meg egy-két hét után. — Aztán a csoportoknál:, me­lyek vetni akarnak, meg a kisparasz- toknak. Eddig jutott el két-három hét alatt. A negyedik héten már arra is rájött, hogy ha többet teljesít hav kevesebb üzemanyagot fogyaszt, jj nemcsak magánál:, nemcsak közvet­lenül azoknak akiknek szánt, de az államnak is használ. Az pedig ma­gába foglal minden dolgozót. Tehát minden dolgozónak. érdeklődni, sokat mesélnek néked egy fiatal, jókedvű traktorosról. El­mondjál:, hogy soha még a hásságyi földek úgy megszántva nem voltak, mint az Idén. Mások azt is elmesé­lik, hogy minden szabadidejét a cso­port kultúrtermében töltötte, beszél­getve, magyarázva a csoporttagok­nak. Legtöbben emlékeznek a ne­vére is. — Jégli Jakabnak hívják — válaszolnak érdeklődésedre. A „Vorosilov"-koíhozban a fagy- beállta. előtt el kellett végezni az épülő gáton a betonozást. Jemelja- nov párttitkár taggyűlésen vetette fel ezt a kérdést és a kommunisták egyhangú határozatot hoztak: ha kell. 24 órás munkával is elvégzik a. feladatot A pártgyülés határozatát tettek követték. A párttagok a kolhoz minden építőjét lelkesíteni tudták és ennek eredményeként teljesíthetett Koselkov betonkeverő egy műszak­ban kétszeres normát. A váltási fel­adatok túlteljesítésére szocialista versenyt kezdeményeztek. Míg a munka tartott, a pártbizott­ság tagjai szinte el sem hagyták a munkahelyet. Szabállyá vált, hogy a munkaverseny eredményeit naponta kiértékeljék. A gát betonozása kellő időre elkészült. A rendkívül fonton, vízierőmüve! kapcsolatos építkezés csak egy ese­mény volt a „Vorosilov“-kolboz pártszervezetének nagy és sokoldalú tevékenységében. A pártszervezet munkája elsősorban arra irányul, hogy a kolhozt szervezetileg, gazda­ságilag megerősítsék. A Nagy Honvédő Háború befeje­zése után, mindjárt az első évben a párt gyűl és határozta el, hogy fel­állítják a kolhoz ötéves tervét. Kom­munisták magyarázták meg a munka­csoportokban és brigádokban a ter­vezés jelentő-ságéi.' A pártszervezet működése folytán vált a terv össze­állítása valamennyi kolhoztag ügyé­vé. S az ötéves terv előírásai tették lehetővé, hogy a gazdasági alap, a föld és az állattenyésztés fokozatos, évről-évre emelkedő kihasználását és fejlesztését biztosíthassák. A pártbizottság rendszeresen ellen­őrzi, miként teljesítik a terv egyes pontjait. Ezt előmozdítja az erők he­lyes elosztása. A kommunisták több­sége közvetlenül a termelésben mun­kálkodik. A kolhoz pártszervezetének 22 tagja van,- közülük 14 a mező- gazdaságban és az állattenyésztésnél dolgozik; öten a gépkocsivezetők, mechanikusok és az épitőmunkások között. Három kommunista a kolhoz adminisztrációjában tevékenykedik. Valamennyien élen járnak a munka­helyükön. Ez teszi lehetővé a párt- szervezet számára, hogy naponta ér­tesüljön a munkahelyek eseményei­ről és kellő időben vigye a kolhoz vezetősége elé & termelés valamennyi fontos kérdését. A közös gazdálkodásban a legna­gyobb veszélyt azt jelenti, ha egye­sek közömbösséget tanúsítanak a munka iránt- A pártszervezet rajta van, hogy ezen a téren mutatkozó hiányoséi gokat azonnal felszámolja. Amennyiben ilyen eset előfordul, javaslattal viszi az ügyet a kolhoz vezetősége elé; szükség esetén gon­doskodnak arról, hogy a munkabri­gádok állományában cserét hajtsanak végre. Gyakran egyesek köiőmbőa- ségének talán éppen az az oka, hogy nem biztosították számukra a ké­pességeiknek megfelelő munkakört Említsük meg példaként a kommu­nista Georgij Jemeijanov vezetőre alatt álló munkabrigádot Ebben a brigádban mindenki rendszeresen tel­jesíti éa túlteljesíti a megállapított normákat A brigádvezető mellett két pártonkívflli csoportvezető is megkapta a Szocialista Munka Hőse címet éppen a legpéldásabb rnunkar teljesítményekért. Az eredmény an­nak következménye, hogy a brigád­vezető érti, mini kell irányítani a munkát, kiváltani a brigád tagjaiból a legjobb teljesítményeket és példát is mutatni nekik a munkában. A „Vorosilov^-kolhoz pártbizott­sága naponta ellenőrzi a párttagok tevékenységét. Nemcsak a pártgyű­léseken, de a pártbizottság ülésein is gyakran beszámoltatják a pár!) tagjait munkájukról. Minden egyes kommunistát arra nevelnek., hogy a munkájukhoz való viszony a leg­jobb legyen, becsületesen dolgozza­nak és szívesen teljesítsék a reájuk bízott feladatokat. Ennek következménye, hogy a kolhoz az elmúlt gazdasági évet sikeresen fejezte be. A mezőkről a legjobb gabonatermést! takarították: be és a gabona, hüve­lyesek, burgonya eladásából majd­nem félmillió rubel folyt be a kolhoz pénztárába. A takarmányfíi-mag ter­meléséből származó jövedelem meg­haladta a 350 ezer rubelt, míg a közösségi állattenyésztésből is közei 400 ezer rubel jövedelmük volt. A kolhoz szervezeti és gazdasági megerősítésének feladatát, a pártszer­vezet jól látja el. Teljesítette a Bol­sevik Párt. Központi Bizottságának azt a határozatát, amely valamennyi kolhoz szervezeti-gazdasági megerő­sítését írta elő. Plc & fütü&Mú, Ucítiztéc&íí&c ci &i&oté&ácj&t E út n már Jirgas vol* a munka s Tamás Eszter helyett két napig nem érkezett másik segédvezető. Jégli Jakabnak ezalatt a két nap alatt meghúzódott az arca, vidáman csillogó szeme fá­tyolos lett a fáradtságtól: Jégli Ja­kab ezalatt a két nap alatt, ha el­végezte a maga 8 óráját, nem szállt le a traktorról. Szántott még nyolc órát a segédvezeíő helyett is. Ha a hásságyi terme!őcsoportho;: Ha megkérdezzük a pécsi Ramerli Keztyűgyár ÜB titkárát, Pozxgai An­dor elvtársat: milyen e munkafegye tern, azt feleli, mint ahogy a legtöbb üzemben ezt felelik: „Nálunk elég jó .. “ Hogy milyen ez az elég jó, arra rá­világít a múlt hónapi titkári jelentés, mely 60 késésről számol be egy hó­napban. Pedig a munkafegyelem itt kezdődik, a munkahelyen pontos idő­ben való megjelenésnél. December el­sején négy- késő van, harmadikén öt, ötödikén tizenhárom. A s;aKszerrezet annyit tett az ügyben, hogy kiírta a táblára a ké- sönjövőket. Hogy ez mennyire nem elég a későn jövők megrendszabályozá- sára, hűen bizonyítják a következő na. pok amikor állandóan két-három-négy béső akad. s köztük rsótoriu" késön- jövők, mint például Cserháti Lajos gyártásvezető. Cserháti elvtárs úgylái- szik magára nem vonatkoztál ja Ko vács István, Fariunk Központi Veze­tőségi tagjának szavait aki azt mon­dotta: „Kommunista él rossz, fegyei • mczellen munkás: ez a két fogalom összeférhetetlen. „Cserháti elvtárs ösz- szcegyczlethetönek tartja a párttagsá got a sorozatos munkafegyelem sértés­sel, állandó késésekkel. Vagy nézzük Sztipáitovics András- nét, uki decemberben négyszer mulasz­tott. Különben jól dolgozó munkásnő, de a legelső lépésnél: n munkaidő pon ios betartásánál! mégis megbotlik. Vagy Meszler Ferencnél, aki félórákat ki mész és a traktoristákról kezdd ? késeit december hónapban. A II ameri j keztyűgyárban, Sztálin elvtárs szüle­tésnapjának kivételével, alig találni na­pot, amelyiken nincs késés az üzem­ben. Hagy mit csinál a fegyelmi bizott­ság? November elseje óta nem ülése­zett. Hogy vannak notórius késők? .Elég a tábla, ez a megszégyenítés el­veszi a kedvüket attól, hogy máskor késsenek.* Hát nem vette el. Sőt olyan is volt, aki azt mondta vidá­man: „Na ma én kerülök a táblára—“ mintha c zaz utóbbi hetek egyik leg­jobb vicce lenne. De az üzem öntudatos, fegyemezeít munkásai megmozdultak és bár a szakszervezet és a fegyelmibizotlság semmit sem telt a táblára íráson kí­vül, önálló kezdeményezésként tnű- belybizottsági értekezleten felvetették és javasolták: ■A* olyan munkás, aki három­szor késik, számoltassák le. Ne kell­jen szégyelniök magukat a fegyel­mezetlenek miatt a többieknek, ne hivatkozhassanak” a késők, egyik a másikra, ne rontsák ezzel is a mun­kafegyelmet, Ott, ahol sok a késő, könnyebb a lelkiismerete a kés ön jö­vőknek. „Előfordul az mással is, elég sűrűn ..vigasztalják magukat, s a táblán úgy megszokják a nevű két, mint a szakszervezeti híreket. Mit eredményezett az erélyes ja­vaslat, amit a -Pártszervezet, a. szak szervezőt, az ÜB és a vállalatvezető ség el is fogadott? Van-e eredményt az erélyesebb határozatnak? A Ramerli kesztyűgyár kitűnő pél- , da, hogy van. Januárban 19 későn jövő volt idáig, kevesebb, mint » múlt hónapinak a fele, s most már napok óta tartják a „normát**, egyetlen késés sincs a gyárban. De a nótoriusok közül egyet-ket­tőt átmentettek úgy látszik erre * hónapra is. Itt van például Gadó István. SZIT-ista, jól dolgozik, szá­zalékát, legtöbbször 150 százalék fö­lött teljesíti, tervével is előre van. Hogy áll a késésekkel? A. múlt hónapban háromszor késett s ebben a hónapbaji is elő­fordult vele. öntudatos ifjúmunkás­hoz nem illik a munkafegyelemhez ilyetén való viszonyulás. Vájjon el­ismerik-e a.z olyan jó munkást, a,kf ugyan teljesíti százalékát, de napon­ta a késők között van? Biztos nem. ÉS Gadó István jó eredményeit le­rontja a sűrűn előforduló késés. A múlt hónappal szemben van javuk* nála is, és megszívlelve Kovács elv- társ szavait, a munkafegyelem terén Í3 kövesse Benke elvtársit, akivel páros versenyben áll. A Hamerli kesztyűgyár üzeme pe­dig legyen jó példa a többi Üzem­nek is, ahol falitáblával intézik a munkafegyelem ügyét. Legyen példa arra, hogy mint a Hamerli gyárban történt, ha kell a dolgozók kezde­ményezik az. erélyesebb intézkedése­ket a későkkel, a műszakmulasztók- kal, hanyag munkásokkal szemben. Mert az öntudatos munkás a saját gyárában, a dolgozók nagy közössé- rének gyárában, ne • lopja meg, még a munkaidő egyetlen percének'elmu­lasztásával sem dolgozó társait. hétről hétre fokozta a teljesítményét. Mi­re a mélyszántás el­érkezett, már úgy emlegették, mint a gépállomás egyik legjobb trakto­rosát. A mélyszántásnál már volt olyan hét, amikor a 420 pontos nor­ma helyett 665 pontot teljesített — Jégli a legjobb traktorista az egész gépállomáson — mondottak is­mét néhány hét múlva. Ö pedig csak szántott. Közben egy­re jobban szorította lefele az üzem- anyagfoguasztást is. Mire a mély­szántásnak is vége lett, már 35—40 százalékos üzemanyagmegtákaritás- sal dolgozott, úgyhogy a szántás vé­gére. 30 százalék lett az átlagos üzemanyag megtakarítása, jóllehet ezt a számot erősen lerontotta a kez­deti hetek fogyasztása. Szántott. Szántott akkor is, ami­kor hirtelen minden értesítés nélkül elvitték iskolára a segédvezetőjét Tamás Esztert. A berkesdi pusztán dolgoztak ekkor, már hosszabb ide óta az állami gazdaság földjét ha-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents