Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-27 / 23. szám
2 NAPLÓ I9S8 JANUÁR 27 termésnek e* egyik legfontosabb biztosítéka ÍVövényelnket mintaszerűen ápoljuk. nem tűrjük mog termclősiövet- k ezért csoportjaink földjein a gyomot. Kapásoknál mindenütt bevezetjük a legalább háromszori kapálást, de & legfontosabb kapásainknál & négyszeri kapálást is megvalósítjuk. Vigyázunk földünk termelőerejének fenntartására. Még ebben az évben jól kezelt istállótrágyával megtrá- gyázzuk szántóterületünk egvnegve- dét. Minden ISZCS-bc legalább két áilaftenyésxíő telepet Növeljük szövetkezeti áHatdUomdftyunkat. Még ebben az évben elérjük. hogy minden egyes termelőeso- portban két áilattenyésztőtelep legyen. A legjobb termelőszövetkezeti csoportokban pedig vállaljuk, hogy a két áilattenyésztőtelep mellett legalább egy közös állathízlaldát állítunk fel. 41 kelte ny észtöt ele//ein ken em etjük a hozamot. Vállaljuk, hogy a fejési átlagot tehenenként legalább évi 2000 literre emeljük. Sertéstenyésztő telepeinket jó takarmányozással és megfelelő gondozással zsírsertésfaj- ták szaporulatát kétszeri malacozta- tássál átlagosan ‘ évi 12-re, a hússertés szaporulatát pedig évi 10 darabra növeljük. (Évente ennyi malacot nevelünk fel egy-egy anyakoca után) Vállaljuk birkánként átlagosan évi 45 kiló gyapjú nyírását. Állatállományunk számának és hozamának növelését elsősorban jó gondozással, szakszerű talcarmányo- zással érjük el. A takarmányok megfelelő elkészítése és jó kihasználása érdekében többet silozunk, szecskázunk. darálunk és burgonyát, tárolunk. Legjobb tenyészállataink takarmányadagját jószágonként állítjuk ősszé és így állataink egy részénél már most megvalósítjuk 'az egyedi takarmányozást. Istállóinkat, és óljainkat évente többször fertőtlenítjük és tisztán- tartjuk. Nagy gonddal őrködünk állataink egészsége felett Minden családnak legyen saját fejőstehene A termelési színvonal állandó emelésével növelni akarjuk a közös jövedelem alapját képező szövetkezeti vagyont. A szövetkezeti vagyon emelésével egyidejűleg növekedni fog a csoport tagok évközben elvégzett munkateljesítménye után járó egyéni részesedése is. Célúi tűzzük ki, hogy a közös munkán alapuló jövedelem mellett termelőszövetkezeti csoportjainkban az 1950-es esztendőben minden családnak legyen saját fejőstehene. Ezenkívül el kei! érnünk azt is, hogy ez év telén minden termelőcsoportbeli család vághasson saját használatára hizlalt disznót. Nagyobb terméseredmények elérését a traktorok és egyéb korszerű mezőgazdasági gépek alkalmazása mellett tagjaink munkateljesítményének állandó emelésével biztosítjuk. Türelmes felvilágosító munkával megértetjük tagjainkkal, hogy a termelőcsoportban végzett becsületes, jó munka útján a közös vagyon növelése egyéni érdeke minden csoporttagunknak. Ez a forrása a cso- porttagok jövedelem- és jólléteméi- kedésének. Ennek érdekében meggyőződéssel, széleskörű politikai felvilágosító munkával növeljük az egyéni felelősséget és kezdeményezést csoporttagjaink sorában. Egyik legfőbb feladatunknak tekintjük a szocialista munka verseny megszervezését termelőszövetkezeti csoportjainkban. Jdtedelemefoczfás igaz«ágo.«&ai, a musiknegyséí» alapján Termelőszövetkezeti csoportjainkban féltő gonddal őrködünk, hogy az évvégi jövedelemelosztás igazságosan történjék, még pedig mindenkinek évközben elvégzett becsületes munkája, után, a munkaegységgel való számolás alapján. A mostani téli hónapokban felvilágosító előadásokban minden egyes csoporttagunkat megtanítjuk a munkaegység alkalmazására. Megmagyarázzuk, hogy a munkaegység lelkiismeretes, pontos alkalmazása nélkül nem tudnánk különbséget tenni a szorgalmas és bevésbbé szorgalmas tagjaink elvégzett munkája között Zűrzavar keletkezne fiatal tennelőcsoportjaink- ban és azok előbb-utóbb a felbomlás lejtőjére sodródnának. Éppen ezért a leghatározottabban fellépünk minden, olyan törekvés ellen, amely meg akarja hiúsítani a munkaegységgel való számolást, a jövedelem elosztása Igazságos rendjének kialakítását termelőcsoportjainkban. Erélyesen végetvetünk az egyes helyeken elharapózott „egyenlősdinck” és a múlt Időkből ittragadt elavult és reakciós munka mérési módszernek: a munkanappal való számolásnak. Az ilyen törekvések mögött az ellenség húzódik meg, aki széjjel a.karja zilálni csoportjainkat. Éppen ezért azokat akik minden jó szó és meggyőződés ellenére csökönyösen ragaszkodnak az „egyenlősdihez”, a „munkanapoláshoz”, leleplezzük és mint az osztály ellenség ügynökét kizárjuk sorainkból. Az asszonyok és fiatalok tagként való felvétele Termelőszövetkezeti csoportjainkban őrködünk a működési és belső (szervezési szabályzat rendelkezéseinek pontos betartására. Vigyázunk arra, nehogy csoporttagjaink közül bárki is az alapszabályokban előírt területnél nagyobb földdarabot hagyjon Irina a termelőcsoport keretein kívül, egyéni gazdálkodás céljaira. Jói tudjuk, az ilyennek megtörése akadályozza termelőcsoportjaink fejlődését Mert az olyan tag, aid a megengedettnél nagyobb földön akar egyéni gazdálkodást folytatni, vagy földet kibérelni, csak féllábbal van benn a termelőcsoportban, másik lábával pedig kinn marad a régi, számunkra csak nyomorúságot hozó kapitalista világban, melyet senki közülünk nem kíván vissza. Nekünk termelöcsoportjaink felvirágzása érdekéb'en nemfélembe- ' rekre, hanem egész emberekre van szükségünk. Termelöcsoportjaink további fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, az asszonyok és fiatalok közreműködése. Éppen ezért helyénvaló, hogy a termelőcsoportba belépett a családhoz tartozó asszonyokat és fiatalokat tagként felvegyük és ezért fe! is vesszük a csoportba. Bevonjuk őket esoportjaínk szervezeti életébe, munkájába és a vezetésbe is. Biztosítjuk, hogy csoportjainkban az asszonyok és fiatalok egyenlő munkáért egyenlő elbírálást és részesedést kapjanak a term el őcsoport közös jövedelméből. Ehhez természetesen még hozzátartozik az is, hogy a többi csoport- tagboiz hasonlóan, nekik is külön számolják d elvégzett munkájuk után az őket megillető munkaegységeket. Meg vagyynk arról győződve, hogy az asszonyok és fiatalok bevonása a munkába és a vezetésbe komoly erősítést hoz termelőcsoportjaink életébe. Szilárd munkaszervezet, íerüleít iicotzíés A munkaverseny sikeres megszervezése érdekében szilárd munkaszervezetet terem.tiink termelőcso- portjainkban. Ahol még nem volnának meg, létrehívjuk a brigádokat (nagyobb termelőcsoporíokban) és a munkacsapatokat A brigádokba és munkacsapatokba huzamosabb időre, lehetőleg több évre osztjuk be csoporti agjaink at. Vezessük be mihamarabb — már tavasszal — a területi beosztást, ami azt jelenti, hogy az egyes növénytermelő brigádok és lehetőleg a munkacsapatok részére is jelöljünk ki a termeiőcsoport földterületéből állandó földdarabot, amelyet huzamosan, egyfolytában ok művelnek és felelnek is érte. A területi beosztás az egyéni érdelteltség, felelősség és kezdeményezés kifejlődésének nélkülözhetetlen alapja. Tudjuk, hogy magas terméseredmények elérésének feltétele tagjaink politikai és szakmai nevelése. Megfogadjuk Rákosi Mátyás tanácsát és legjobb tagjainkat a lehetőséghez mérten minél nagyobb számban küldjük el iskolára Szorosabbá tesszük a gépállomásaink és termelőszövetkezeti csoportjaink közötti kapcsolatokat, örömmel fogadjuk kormányzatunknak azt az intézkedését, hogy a gépállomások traktor-brigádjai mellé már a tavasszal a termelőszövetkezeti csoportok adják a kisegítőket és hogy a gépállomások traktorvezetői a jövőben termelőszövetkezeti csoportjaink tagjai közül kerülnek ki. Nagy jelentőségűnek tartjuk a gépállomási tanács működését. A tanácsok munkájában örömest veszünk részt. A Tanácsban megtárgyaljuk gépállomásaink és termelőszövetkezeti csoportjaink minden közös ügyét. Mi, a tanácskozáson résztvevő gépállomások dolgozói vállaljuk, hogy az ősz folyamán itt-ott még előforduló hibákat kijavítjuk. Segítünk a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak nemcsak a szántás-vetés és cséplés elvégzésében, hanem egyre nagyobb mértékben az aratásban is. Továbbra is vállaljuk, hogy minden támogatást és segítséget megadunk a termelőszövetkeze ti csoportoknak feladataik megoldásában. Minden erővel segítünk abban, hogy terméseredményeink messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét Támogatjuk őket az ellenség elleni harcban és segítünk úgy az oktatási, mint a kulturális munkában is. Minden becsületes dolgozó előtt tárva a kapa r ....""" ] Munkánkban lelkesít bennü nket az a tudat, hogy a nagyobb terméseredmények elérése nemcsak a szövetkezeti vagyont és tagjaink jólétét növeli, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy eredményeink láttán dolgozó parasztságunk tízezrei, százezrei, sőt milliói győződjenek meg utunk helyességéről. Jól tudjuk, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nem lehet 46.000 tag kiváltsága. A termelőszövetkezet útja az egyetlen helyes út a dolgozó parasztság számára. A társas, szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen járható, biztos út a parasztember munkájának könnyebbé, életének szebbé és jobbá téltelére, a falusi jólét soha meg nem álmodott fellendülésére országunkban. Éppen ezért nem zárjuk ie a termelőszövetkezeti csoportokat új tagok belépése előtt. Ellenkezőleg, azt akarjuk, hogy a társas, szövetkezeti gazdálkodásban rejlő óriási lehetőségek idővel valamennyi falusi szegény- és középparoszt siőfct megnyíljanak. Példamutatással, türelmes, meggyőző munkával elősegítjük, hogy a dolgozó parasztság széles tömegei ismerjék meg eredményeinket, győződjenek meg utunk helyességéről. Ennek érdekében községünket és a szomszédos községek egyénileg dolgozó parasztjait látogatásra hívjuk csoportjainkba. Segítünk az új csoportok szervezésében, az új csoportok kezdeményezőinek, vezetőinek és tagságának átadjuk tapasztalatainkat. Termelőszövetkezeti csoportjaink kapuit tágra nyitjuk minden becsületes dolgozó paraszt előtt Meg- akadályozzuk azonban, hogy csoportjainkba bekerüljenek halálos ellenségeink, a kulákok, a kupecck és a spekulánsok. De nem vesszük fei tagjaink közé a dologkerülőket sem. Olya» eredményeket érünk eS, amilyeneket az ország, a Párt elvár tőlünk ML, az országos tanácskozás résztvevőd büszkék vagyunk arra, hogy az elsők között léphettünk országunkban a szövetkezeti közös gazdálkodás útjára. Mostani tanácskozásunk megerősített bennünket abban, hogy helyes úton járunk. Hisz- szük, hogy a tanácskozás határozatai alapján nemcsak a md csoportjainkban, arhelyek küldöttel vagyunk, hanem az egész termelőszövetkezeti mozgalomban újult erővel indul meg a munka. Az országos tanácskozáson hozott határozatok segítségével a legrövidebb időn belül kijavítjuk hibáinkat és gyengeségeinrcet, szilárd munkaszervezetet teremtünk, a jól megszervezett munka verseny alapján, valamint a korszerű talaj- művelési, növény ápolási módszerek bevezetésével az idei aratásnál olyan eredményeket érünk el, amilyeneket az ország, a Párt elvár tőlünk. Olyan eredményeket, amelyek termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb hatalmas megerősödését és a kizsákmányoló kulákság újabb vereségét eredményezik. Feladataink nagyok. Sok-sok nehézséggel, hibával és hiányossággal keli még nekünk megküzdenünk. De bízunk saját erőnkben, termelőszövetkezeti tagjaink becsületes, odaadó, jó munkájában. És tudjuk, hogy örömünkben és bánatunkban, sikereinkben ét bajainkban mindig ott van mellettünk, mutatja az utat és lelkesít bennünket a mi Pártunk, a magyar kommunisták nagy pártja. Tudjuk, hogy szeretett bölcs vezérünk, Rákosi Mátyás a helyes úton vezet bennünket és « jövőben is mellettünk érezhetjük a tapasztalt, harcedzett magyar munkásosztályt és munkás-paraszt államunk segítő, támogató, kezét. Előre termelőszövetkezeteink díjún a szocialista mezőgazdaságért, a jómódú, művelt parasztságérti A francia asszonyok tízezrei követelték a vietnami háború megszüntetését Francia munkástársaifchoz hasonlóan az olasz, dán és belga dokkmunkások Ss megtagadják az amerikai hadianyag kirakását Párisi jelentés szerint a Francia Nő- srövetség felhívására Páris és a peremvárosok asszonyainak és dolgozóinak tízezrei ültek össze szerdán este a Télj Sportcsarnokban, bogy a vietnami háborúellenes nap keretében nagygyűlésen követeljék * vietnami háború megszüntetését és az expedi- ciós hadsereg azonnali visszahívását. A csikorgó hideg ellenére több min' 30.000 béketüntető szorongott a zsúfolásig megtelt sportcsarnokban. A közönség lelkes, végetérai nem akaró tapssal, felállva köszöntötte az •».lnöklő Colton asszonyt, a demokratikus Nők Világszövetségének elnöke melleit a díszemelvényre lépő Maurice TUorczt a Francia Kommunista Párt főtitkárát és vezetőit, Jacques Du cl őst. André Marty-t, Leon Mauvaist. Cotton asszony megnyíló beszédében méltatta az országos békenap jelentőségét és a francia asszonyok nevében köszöntötte a hős francia munkásokat akik megtagadják az ír.do Kínába irányított hadianyag berakását. A közönség lelkes kiáltásokkal élteit: a dokkmunkásokat és a vasutasokat. Francoké Leders, a Francia Nőszövetség titkára a francia nők nevében kijelentette hogy semmiféle erőszak sem törheti meg a francia asszonyok háborúellenes akaratát. akik egyesülten végül is kikényszerítik a vietnami szennyes háború megszüntetését. Jeanette Venneerseh nagyhatású be. szédében a békeharc fokozására hívta fel az asszonyokat és a dolgozókat. — Tanuljatok bátorságot és elszántságot Lenintől, Sztálintól, Dimitrovtól és Rákositól — mondta a közönség dübörgő tapsa közepette —, akiket a reakció rendör- kopói elfogtak, megkínoztnk, bebörtö. nözlek, de végül mégis kiszabadultak. Tanuljatok a hős kínai néptől, mely most olyan csapást mért az. imperialistákra, mint amilyen az Októberi Forradalom győzelme óla nem érte őket. A nagygyűlés közönsége percekig felállva ünnepelte a Szó’’jelűn iót és Sztálint. Több mint ezer gyászoló francia anya és feleség érkezett szerdán Párisiin Franciaország minden részéből, hogy résztvegyen a vietnami háborúéit en es beken a pun. A délután folyamán küldöttség vonult a miniszterelnökség elé, amclvel többszörös rendőrkordon vett körül. A rendőrség csak egy négytagú küldöttséget engedett be a miniszterelnökségi palotába, ahonnan azonban Bidault miniszter elnök jobbnak látja suttyómba távozni Egv asszonycsoportnak azonban mégis sikerült az utcán petícióját átnyújtani az éppen távozó miniszterelnöknek. A miniszterelnöki palotában Bidault kabinetfőnöke fogadta a küldöttséget és semmitmondó kijelentésekkel igyekezett a* asszonyokat Jeszerehii*'. Egész Franciaországban mindenütt tiltakozó munkabeszüntetésekkel adtak kifejezést béke akaratuknak a francia dolgozók. Egységet a békekarc fokozásáért! A CGT vezetőségének szerdai ülése nyomán kiadott közleménye elégtétellel állapítja meg, bogy a dolgozók akciója a békéért széles mederben folyik és mind nagyobb méreteket ölt. A CGT vezetősége a munkásosztály nemzetközi egysége nagyjelentőségű meg. nyilatkozásának minősíti azt a tényt, hogy az olasz, dán és belga dokkmunkások — a franci dokkmunkásokhoz hasonlóan — megtagadják az amerikai hadianyag kirakását Nagyszabású békemozdulás színhelye volt a nyugatfranciaországi Saint- Nazaire városa, ahol a dokkmunkások szerdán a lakosság támogatásává! megtagadták az amerikai hadianyag kirakását egy Amerikából érkező Ka. jóróL Saint Nazolre minden üzemében csütörtökön tiltakozó munkabe- azünteiésekre került sor. A roueni nagy folyami kikötő munkásai a háborús készülődések elleni tiltakozásául szerdán 24 órás figyel* roeztető sztrájkot rendeztek. Az MTI párisi jetontése szerűit • szerdai minisztertanács után r kormány — » .jelentések szerint — katonasággal akarja leváltani azokat a dokkmunkásokat, akik megtagadják a hadianyag ki- és berakását. Ezenkívül két törvényjavaslatot is készül benyújtani a BidaulT-konnány. Vietnam 90 százaléka szabad! A Trud Selesztov cikké* közli, „Vietnam liarcu a szabadságért ös a függetlenségért“ címmel. A cikke elmondja, hogy Vietnam népe már ötödik éve elkeseredett harcot folytat a francia imperialisták és az óceántúli pártfogóik ellen. A felszabadító küzdelemben hatalmas szerepet játszik a Kommunista Párt által 1941-ben létrehozott Nemzeti Felszabadító Li^r (Vietninn), amely a dem ökre okos pártokat, munkás- és parasztszervezeteket egyesíti soraiban. A vietnami köztársaság önfeláldozó- an védi vívmányait. Négy év alatt • francia megszállók vietnami veszteségei halottakban és sebesülteikben meghaladták a százezer embert. Az ország területének 90 rzáza- tékát, 20.000 lakossal felszabadították az imperialista gyarmatosítók uralma alól. 11 Szovjeluiiií elismerte az indonéz Egyesült ÓllamoM A TASZSZ moszkvai jelentése szerint Visser moszkvai holland nagykövet 1949 december 24-én átadta Gmmikóuak, a Szovjetunió helyettes külügyminiszterének a holland kormány jegyzékét, amely szerint a hof- llnd és indonéz, küldöttségek meg állapodása értelmében az indonéz Egyesült Államok Köztársasága teljes szuvexénitást kap Holland India minden területe felett kivéve Holland Üj Guineát. A holland kormány jegyzéke az.t a reményét fejezi ki, hogy a szovjet kormány elismeri az Indonéz Egyesült Államok Köztársaságát. Gromikó, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere január 25-én fogadta Vissert, Hollandia moszkvai nagykövetét, akinek a szovjet kormány utasítására jegyzéket adott át. Ebben ,a Szovjetunió kidügyminisztériuma tudomására hozZu a holland kormánynak, hogy mivel 1949 december 27-én Hágában megtörtént a -szuverenitás átadása, a szovjet kormány ér testű az Indonéz Egyesült Államok Köztársaságának kormányát, hogy elhatározta az Indonéz Egyesült An» mok elismerését független 6s szuverén államként és diplomáciai kap» csoíatot létesít vele. Ugyanakkor Visinszidj, a Szovjetunió külügyminisztere táviratot tűt« dötf indonéz kormánynak. Ebbe» közli, a szovjet kormány határozatot hozott, hogy elismeri az Indoné) Egyesült Államok Köztársaságát, független szuverén államként és telve?» vele a diplomáciai kapcsolatokat. Rplyreigsatíiás Lapunk tegnapi számában megj* tent az ipa-rostanuíók «egédvizsgáivaf kapcsolatosan a Munkaerőtartalékol Hivatalának közleménye. Az egyik téves időponttal szemben a Munka- erőtartalékok Hivatala közli a helyes időpontot: Vasipari és építőipari iparostanulók segédvizsgáinaik időpontja nem változik, ellenben a többi iparágban foglalkoztatott iparostanulók <egédviz?gáit február 15-től február 25-ig bezárólag tartják.
