Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

1950 JfANtr.tR ft

W A P %> Ú

5

OOSMOOLOIC, tamiámísteziwkzz, nevelőt due

Sztálin elvtárs beszéde a főiskolák munkatársainak fogadásán

Sztálin ehrtárs 1938 május 17-én beszédet tartott a főiskolák műni - t

katársaínak fogadásán a Krem.ben. Ezt a beszédét az alábbiakban szó ! szerint közöljük.

£ Ivtársakl ' >*'

Engedjék meg, hogy poharamat a tudományra, a tudomány felvirágzására, a tudomány embereinek egészségére emeljem.

A tudománynak, annak a tudománynak a felvirágzására, amely nem határolja cl magát a néptől, nem tartja magát távol a néptől, hanem kész szolgálni a népet, kész a népnek a tudomány összes vívmányait átadni, amely a népet nem kényszerből, hanem önkéntesen, örömmel szolgálja. (Taps.)

A tudománynak, annak a tudománynak a felvirágzására, amely régi é3 elismert vezetőinek nem engedi meg, hogy a tudomány papjainak, a tudomány monopolistáinak módjára begubózzanak, amely a tudomány öreg és fiatal munkásai közti szövetség értelmét, jelentőségét, mindenre kiható erejét felfogja, amely a tudomány összes kapuit önként és készséggel kitárja országunk fiatal tudományos erői előtt és lehetőségei ad nekik arra, hogy a tudomány legmagasabb csúcsait meghódítsák, amely elismeri, hogy a jövő a tudomány fiatalságáé. (Taps.)

A tudománynak, annak a tudománynak a felvirágzására, amelynek művelői, noha a tudományokban kialakult hagyományok erejét és jelentőségét átértik és a hagyományokat a tudományok érdekében ki is tudják használni, mégsem akarnak e jáivá válni,

5

hagyományok rab - annak a tudománynak a virágzására, amelynek megvan a bátorsága, elszántsága arra, hogy a régi hagyományokat normákat, szabályokat összetörje,^ ha elavulnak, ha a haladás fékező-1 ivé lesznek és új hagyományokat » új normákat, új szabályokat tud 5 teremteni, (Tetszés) 5

A tudomány, fejlődése során, nem kevés olyan bátor embert ismer, aki semilyen akadállyal nem törődve, mindennel dacolva, össze tudta törni a rég’t és tudott újat teremteni. A tudó- 5 mány olyan művelőit, mint ami- ^ lyen Galilei, Darwin és még sok ^ más volt, mindenki ismeri, A) tudomány egy ilyen legkiválóbb- }

jánál, aki egyben korunk legnagyobb embere, meg szeretnék állni. Leninre gondolok, tanítómesterünkre, nevelőnkre. (Taps.) Emlékezzenek az 1917-es évre. Oroszország társadalmi fejlődésének tudományos elemzése alapján a nemzetközi helyzet tudományos elemzése alapján Lenin akkor arra a következtetésre jutott, hogy az egyetlen kivezető út a helyzetből a szocializmus győzelme országunkban. Ez a következtetés az akkori idő sok tudományos férfia számára több volt, mint váratlan Plechánov. a tudomány egyik kiemelkedő alakja, akkoriban megvetéssel beszélt Leninről és azt erősítgebte, hogy Lenin „félrebe- szcl". A tudomány nem kevésbbé ismert más müvelpi azt erősíthették, hogy ..Leninnek elment az esze" s hogy ezért el kellene valahová dugni, lehetőleg jó mesz- szire. A tudomány minden r®n^ü és rangú embere Lenin ellen üvöl- tött akkoriban, mint aki lerombolja a tudományt. Lenin azonban nem riadt vissza attól, hogy a cár ellen menjen, a megcsontosodás ellen. És Lenin győzött. (Taps.)

íme, itt áll önök előtt a f tudomány emberének alakja, aki az elavulttá vált tudománnyal szemben bátran viszi a harcot és aki az új tudomány számára töri az utat. is előfordul, hogy a tudomány és lechtvka új útját néha nem a tudomány terén ismert emberek egyengetik, hanem egyszerű emberek, akik a tudományos világban teljesen ismeretlenek, gyakorlati emberek, a maguk munkaterületének ú’itói. A közős asztalnál itt ülnek Sztachá- nov és Papányin elv társak. IsmeA!

rétién e.mberek a tudományos világban, tudományos fokozat al nem rendelkezők, munkaterületeik gyakorlati munkásán De k: ne tudná, hogy Sztacbánov és a sztáchánovisták gyakorlati munkájuk során az ipar területén létező tormákat, amelyeket a tudomány és technika ismert emberei állapítottak meg, mint elavultakat megdöntötték és hogy új normákat vezettek be, amelyek a valódi tudomány és technika követelményeinek megfelelnek. Ki ne tudná, hogy Papányin és a papányinis- ták az úszó jégtáblán végzet- gyakorlati munkájuk folyamán, minden különösebb fáradság nélkül, csak úgy mellékesen, a rcj>i elképzeléseket a sark-vidékről, mint elavultakat megdöntötték és megteremtették azt az újat. ami a tényleges tudomány követelményeinek megfelel? Ki tagadhatja, hogy Sztachánov és Papányin újítók a tudomány terén, hogy a mi haladó tudományunknak emberei’

Ilyen „csodák" esnek meg a tudományban.

A tudományról beszéltem. Tudomány azonban többféle van. Az> a tudományt, amelyről cs beszéltem, haiadó tudománynak nevezik.

A mi haladó tudományunk felvirágzására!

A haladó tudomány embereinek egészségére!

Leninre és a leninizmusra!

Sztachánovra és a sztachánovis- tákra!

Papányin és a papánymisták egészségére! (Taps.)

Gorkij Leninről

Lenin, a világnak ez az igazi nagy embere — meghalt. Halála nagyon fájt azoknak, akik ismerték, nagyon fájt.

De a fekete halál még élesebben kidomborította 3z egész világ előtt Leninnek, mint az egész világ dolgozó népe vezérének jelentőségét.

...És még nem volt ember, aki olyan igazán rászolgált volna a világ örök emlékezetére, mint ő.

Lenin meghalt. De eszének és akaratának örökösei ál nek. Élnek és olyan sikeresen dolgoznak, ahogy n világon még senki, soha, sehol nem dolgozott. AAAAAAÁAAAAAAzIAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAXAAAAAAAAAAAAAA

LENIN ES SZTÁLIN

ÍRTA: HENRY BARBUSSE

Vsüahol Oroszországban élt, (s néha Európába is ollátogaj-on) egy hatalmas vezér, minden forradalmárok nagy testvére. Leninnek nemcsak a hivatalos hatóságokkal kellett harcolnia, de saját pártbeli társainak jelentékeny részével is, Lenin azt követelte — s éppen ez v($t az ö nagy müve, az ő nagy gondolata, mely minden mást átfogott, — hogy a forradalmárok megalkuvást nem ismerő, tiszta, szigorú óe egységes forradalmi! pártot alkossanak, me]y hozzáférhetetlen minden megalkuvás számára. Lenin azt mondta, hogy csakis ilye»' párt valósíthatja meg a világ átalakításának feladatát, s hogy a mozgalom főkérdóse éppen ennek a partnak a létrehozása.

...Lenin, ez a csaknem emberfölöttien tisztánlátó agitátor éa sokoldalú államférfi, aki a legkülönbözőbb helyietekben hibátlanul és teljes mértékben meg tudta valóid tani a forradalmi elméletnek és gyakorlatnak összekapcsolását — mindig a marxizmus alapján csele- kedt'tt. Lenin és Marx — két óriási koncentrikus egyé- nis'^g, akik mindketten egyazon pályán mozogtak, ”f.e- nin alkotó lángelméje a szocialista-elméletnek, forra- daljnak (majd pédig forradalmi rendszer) formájában vaj)} megtestesítésében nyilatkozott meg...

Lenin nem volt szónok a szó mindennapi érteimé bej). Nem szónokolt, hanem egyszerűen beszélgetett hallgatóságával. Egyes mozzanatoktól (így például az októberi napoktól) eltekintve, amikor arról volt szó, hegy közvetlenül mozgásba kellett hozni a tömegeket, amikor rettentő erőt kellett latbavetni a hatalma* eajnberáradat irányítására, — Lenin csaknem teljesen gesztusok nélkül beszélt. A kongresszusokon fellépése mindig tartózkodó sőt szinte „száraz-* volt. Csupán arra törekedett, hogy meggyőzze hallgatóit, hogy sajáf gon. «.’ólátait hallgatóinak tudatába is beágyazza. De ezt ►nem külső formákkal, hanem a lényeggel, nem gesztiku- hálással és szójátékkal, hanem beszéde tartalmának ••világosságával igyekezett elérni. Azt lehet hát mondani, kbogv azok a szónoki pózok, melyekben Lenint rendszerint ábrázolják, nem egészen felelnek meg a valóságnak. Az életben Lenin sohasem gesztikulált úgy. mint azt bronz- és márványszobrai mutatják.

Azt az egyszerű, világos és mindent kimerítő beszédmódot, mely Lenint jellemezte, Sztálin is ösztön szerűen a magáévá tette. S ettől a beszédmódtól soha sem tért el.

...Mint villámcsapás a derült égből, úgy ért ben nőnket Lenin halála.

1924, január 21-én halt meg, ötvennégy éves. kori ban. Azoknak, akik a mindennapi munkában közvetlen kapcsolatban álltak vele, ez szinte hihetetlennek tűnt föl (a halál arra kényszerít bennünket, hogy higyjünk a hihetetlenben). Nem tudták elképzelni, hogy elhagyta őket az az ember, aki az egész orosz forrada’mat megtestesítette, aki ezt a forradalmat agyában hordta ki, előkészítette, megvalósította és megmentette, Lenin, a történelem egyik legnagyobb és minden szempontból legtisztább alkotó egyénisége, az az ember, akinél többet még senki sem tett az emberekért.

Mióta fennáll a szovjethatalom, Sztálin, amikor a szükség úgy kívánta, helyettesítette Lenint * most. hogy Lenin nincs többé, továbbra is betölti a helyét.

S ez mindenekelőtt azért lehetséges, mert Lenin már régen megteremtette a maga képmását — a Párt személyében. Lenin sajátkezüleg kovácsolta ki a Pártot annak minden részletében, szilárdnak és szélesrrióretü- nek. olyannak, amely hatalmas támaszpontokkal rendel fcezik és győzhetetlenül nyomul előre; Lenin a párlot tette a vezetés forrásává.

Tévedne, aki azt mondaná, hogy Lenin pótolhatatlan ▼pH. Bármennyire emberfölöttien nagy is volt Lenin — a. Párt lényege az, hogy nem ismer pótolhatatlanságot. Mikor Lenin megszűnt élni, munkáját más vette át..

...Az ember halála után csak a földön él tovább. Lenin él mindenütt, ahol forradalmárok vannak. De az- mondhatjuk; senkiben sem testesültek meg annyira Lenin gondolatai és szavai, mint Sztálinban. Sztálin a ma Loninje.

A Szmolnij épülete, amelyben a Petrográdi Szovjet és a Bolsevik Párt Központi Bizottsága tartózkodott élén Leninnel és Sztálinnal, » forradalom főhadiszállása volt. Innen továbbítottál; a katonai parancsokat a forradalaű csapatoknak és a flottának. Kronstadt egyik erőssége volt a Bolsevik Pártnak és az Auróra cirkálónak jutóit az a megtiszteltetés, hogy a burzsoázia utolsó erődjére a Te i Palotára irányítóit ágyúinak sortüzével jelezz« 1917 október 25-én az új •korsz&kztc.k, a Nagy Szocialista Forradalom kezdelek Lenin és SztóB-" »Mint az Auróra sertfizát figyelik a SzmolníTian.

entések *

hősiesen harcoló forradalmi csapatok és Vörös Gárda sikereiről Oroszország minden fájáról. Lenin elvtárs és Sztálin elvtárs érdeklődéssel olvassák a jelentéseket, hogy azok kiértékelése után újabb parancsokat küldjenek a Kej-enszkíj-kiikk hatalmának teljes ids*.'.. molásárOktóber 25-ről 26,-ára virradó éjjel a forradalmi munkások', kafo- nák és matrózok rohammal bevették a Téli palotát és letartóztatták az ideiglenes kormány tagjait. A fegyveres feíkcés ezzel győzött Petrográdon. Ezt a győzelmet jelentik be Lenin trivíársnak és Sz'áLn elvtársnak a forrtóííot* hősei, akiknek íelen*órét a Szmolnij lépcső n mosolygó arccal hallgatja Lenin elvtárs a győzelmes forradalom Lánglelkü vezére.

A FORRADALOM LÁNGELMÉJE