Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-16 / 292. szám

í®«? VTSTmmn to NAPLÓ EGYÜTT, EGYFORMA LELKESEDÉSSEL... A pécsi Bőrgyár műszaki értelmiségi bizottsága és „komplex“ brigádjai segtfgnek a sztálini műszak előkészítéséhez A pécsi Bőrgyár munkásai láza­san készülnek a sztálini műszakra. Egymásután érkeznék a felajánlá­sok és feinte percenként jönnek hol egyik, hol másik műhelyből az üzemi bizottsághoz dekorációs anya­gokért, hogy külsőleg Is ünnepivé tegyék munkahelyüket a nagy napra. Az ünneplés lényege azonban a sztóZini műszak lesz, amikor min­denki igyekszik túl telj esi leni eddigi termelését. így például a szänes- birkás műhelyben Jagados Sándor elvtárs vállalta, hogy ezer darab bőrt adnak ki, a talpasműhely legalább tíxszásct lék ital többet akar termelni ezen a napon, mint eddig és hasonló teljesítményt vál­laltak a boxos, a chrómos, a blan­ko* a cseres műhelyek dolgozói is. A lakafcooműhalybeliek 8 óra alatt végzik el munkájukat és a hátra­levő időt a lakkógető lurmence por­talanítására használják fel. Ezeket a felajánlásokat nem a le­vegőbe tették a Bőrgyár munkásai. Jól meggondolták és megbeszélték, mielőtt kimondták volna: „Vállal­juk!” A megbeszélésnél ott voltak a műszakiak is. ök eem akarnak ki­maradni a sztálini műszakból, ők tesznek azok, akik a vállalások tel­jesítésének az előfeltételeit meg­teremtik, akik ügyelnek arra, hogy , a nagyobb teljesítmény ne selejt- gyártás legyen. Éppen szerdán alakult meg a gyárban a Műszaki Értelmiségi Bi­zottság. Sas Miklós, Túrós Ernő, •Harnik István, Nagy Jenő és Lie- iber Jóméi a tagjai ennek az új bi­zottságnak, amely módot ad a gyár műszaki dolgozóinak, hogy legtelje­sebb tudásukat fejthessék ki és amely már a sztálini műszak tech­nikai megszervezésében is tevékeny részt vállal. Érmek a bizottságnak a feladata, hogy többek között fel­újítsa az elavult gépparkot, új gyár­tási eljárásokat vezessen be, gépe­sítse a kézzel végzett munkamozza­natokat, egyszóval termelékenyebbé tegye a munkát. A sztálini műszak alkalmával máris módjuk nyílik a műszaki dol­gozóknak, hogy ezekkel a felada­tokkal foglalkozzanak. — Mi a talpasban — mondja Nagy Jenő elvtárs — elhatároztuk, hogy a munkások felajánlásainak a telje­sítéséhez minden technikai előfel­tételt megvalósítunk. Nem lehet fennakadás a nyersbőrrel való el­látásban, a gépek működésében és a munka beosztásában sem. Ezen a napon úgy kell mennie minden­nek, mintha óraszerkezet mozgatná. Ss így kelt mennie ezután mindig. A „komplexbrigádok” már koráb­ban megalalrultak. Ezekben a brigá­dokban a műszaki dolgozók techni­kai tudása összekapcsolódik a mun­kások tapasztalataival és akaratá­val. Az apróbórgyártás komplex- brigádja máris tíz értékes, a minő­séget javító és a munkát megköny- nyítő újítási javaslatot tett, de ugyanennyivel dicsekedhet a talp- börcserző komplexbrigádja is, de észszerűsitésben és újításokban nem marad el a chrómos-boxos műhely komplexbrigádja sem. Ezek az újítások és a gyártásban bevezetett új módszerek nagymér­tékben olcsóbbá teszik a termelést, megkönnyítik a munkát és ezzel a sztálini műszak sikerét is elősegítik. A komplex-brigádok a sztálini mű­szakban azt a feladatot tűzték ki célul, hogy az ünnepi munkanapon nemcsak több, de jobb is legyen a gyártott bor. így például a meszesműhely hasító­gépénél az utóbbi időben gyakori volt a kések kic&orbulása miatti se­lejt. A munkások a műszakiakkal együtt elhatározták, hogy ezt a hi­bát kiküszöbölik, úgyhogy a hasító­gép Sztálin elvtárs születésnapján egyetlen darab hibás bőrt se adjon ki, csak teljesen ép és jólhasított bőröket. Nehéz lenne azonban különválasz- tani, hogy mit tesznek a sztálini műszak sikeréért a munkásak és mit a műszaki dolgozók, mert vala­mennyien együtt, egyforma lelkese­déssel készülnek erre a nagy napra, a műszaki vezetők közül különösen azok, aikik már a komplex-brigá­dokban is szorosra fűzték kapcsola­tukat a munkásokkal. Együtt beszé­lik meg a teendőket és együtt is végzik el azokat, s ez az egység már most, a sztálini műszak elő­készítése alatt olyan szorossá fonó­dik, hogy biztosítja nemcsak a Sztá­lin elvtárs születésnapján végzett munka átütő sikerét, hanem utána az ötéves terv zavartalan megindí­tását is. Bűxáwnti e#©#fe dü&sramí egy elvetemült tésenyi kulik valalsinek a disznói búzát esznek. Meg lehat» ezt látni a disznók trá­gyájából. — Először azt gondoltam, hogy csak véletlenségböl keveredett az oleségűkbe, vagy pedig valahol ki szóródott és azt ették fel. Akkor vált azonban a dolog gyanússá, amikor nap, mint nap újra láttam, hogy búzaszesnek vannak a trágyá­ban. Majd 400 jószágot őrzök, nehéz volt rájönni, ki eteti az állatait bú­zával. Magam úgy szedem össze kilónként a fejadagomat, hát a vég­telenségig felháborított, hogy von olyan gazember, aki a disznó elé wefi a búzái. íesnapetött végre sikerült megfigyelnem. Ki­derült, Cseprogi Sándor állatai esznek búzát. így fedezte fel Gosztok, János, Téaony község kanásaa Cseprogi Sándor elvetemült szabo+áiását. így fedezte fel, hogy Cseprcgi Sándor a falkával kijáró 5 anyagöbéjét cs ti süldőjét búzával eteti. Hogy az. ott­hon levő malacoknak és a bízók­nak is búzát adott-e, ezt már a rend­őrség fogja megállapítani, mely teg­nap letartóztatta Cseprogi Sándort. Nemrég közölték az újságok, hogy Hajdú megyében több helyen, búzát és pókkenyeret etettek a kulákok drsznáikkal. Sokan elolvasták az új­ságot és — sokan napirendre tértek fel etje. 8 most itt a tósenyi eset, inelv bizonyítja, bogy a kulák elve- temflltsvge nálunk sem kisebb sem­mivel sem, mint máshol. A lésenyi eset ismét figyelmezte­tés, hogy még sokkal éberebbnek kell lennünk s hogy soha egy pilla­natra sem szüntethetjük be ellenük a harcot. Mert mihelyt egy pillanat­ra nem ügyelünk rájuk, képesek, hogy kenyerünket disznóiakka! etes­sék fel- Amint, azt Csepregi Károly tette Tésenyen. Sztálin, a fiéiefriüi megalketéfa Irta: AS**k*Jfiandr PalSadin a* Ukrán Tudománjos ikadémía «Laölte A Szovjetunió az alattomos módon rátörő hitleri Né­metország elleni háborús , küzde­lem tüzében 1942 november 6-ún, amikor a náci hadseregek Sztálin­grád falai alatt és a Kaukázus északi hegyláncainál álltak, J. V. Sztálin, a szovjet nép nagy vezére és a szovjet kormány feje Így fo­galmazta meg a fasizmus elleni felszabadító harc nemes céljait: „A . faji megkülönböztetés meg­szüntetése, a nemzetek egyenjogú­sága és területük szuverenitásának biztosítása, rabságba döntött nem­zetek felszabadítása és szuverén jogaik helyreá'.litása, minden nem­zetnek saját kívánsága szerint ualó berendezkedéshez való joga, a sokat szenvedett nemzeteknek nyújtandó gazdasági segítség és anyagi jólétük elérése ügyében va­ló anyagi megsegítés ..." Ezeket a szavakat Sztálin akkor mondotta, amikor a szovjet nép nemcsak a saját hazáját védte a náci barbarizmus ellen, hanem az egész világ civilizációját és egymásután verte vissza titáni küzdelemben a hatalmai? hitleri gépezetet, hallat­lan áldozatokat hozva a győzelem érdekében. Ez a néhány szó magában fog-, lalta a béke háborúutáni megvaló­sításának programját, amely tar­tós és valóban demokratikus békét volt hívatva biztosítani á háború­ban megkínzott népek számára. A Szovjetunió, mely tán tori tha- íatlanul követte ezt a sztálini nro-- gramot, a győzelem napjától kezdve a mai napig fáradhatatla­nul hívta fel a kormányokat és népeket arra, hogy együttesen ren­dezzék az összes háború utáni kérdéseket, minden kis és nagv nép érdekének megfelelően, a né­pek iránti igazságosság és -szuve­renitásuk kölo-őnös tisztelete szel­lemében­A Szovjetunió külpolitikájának vezetői egyetlen percre sem feled­keztek meg arról, hogy a nagy Sztálin aláírása is szentesítette a yaltai deklarációt, amely azt mondta: „Csak a károm nagyhatalom és az összes békeSzeretö népek kö­zötti egyre növekvő együttműkö­dés és kölcsönös megértés mellett valósakat meg az emberiség leg. nagyob vágya: a tarlós béke." Tói tudjuk, hogyan viszonyul ” az akkori vezetőik által aláírt' deklarációhoz a krimi kon­ferencián résztvett másik két nagy­hatalom kormánya. Az „amerikai korszak" kikiáltása, az atomdíp- lomúcia, a hidegháború, fegyver­kezési hajsza cs agresszív paktu­mok megkötése, — ezt állították szembe a sztálini békepölitikáva]. így értelmezik az „együttműkö­dést és kölcsönös megértést." így valósítják meg az „em-beri sóg TejJ- nagyobb vágyát". Enrtck' eredmények épen a világ- politikában élesen elhatárol ód cdt egymástól két irányvonal: a Szov. jetunió áltál vezetett demokrati­kus, az imperialist reakció ellen, a népek közötti béke és demokrá­cia érdekében — és az Egyesült Államok vezetése alatt álló impe­rialista és antidemokratikus tábor irányvonala, amelynek célja mős nemzeteik rabságba döntés®, az amerikai monopóliumok világ­uralmának erőszalvos megvalósítá­sa és az új háború kirobbanta*«. A béke politikáját következete­sen hajtja végre megalkotója cs rcttenhetctlen harcosa, a szovjet állam feje és a szovjet nép vezé­re. Jcx=zif VisszárionovicR Sztálin. Sztálin generalisszimusz Eddy Gilmorónak, az Associétid Press tudósítójának annakidején ezeket mondta: „Meg vagyok győződi'e arról, hogy rcrn a nemzetek, sem hadseregeik nem törekednek új háborúra. Békéi akarnak ás a bé­ke biztosítására törekednek. A világbéke és biztonság meg­őrzéséhez az kel', hogy időben le. leplezzék a háborús uszííőkat és ne adjanak nekik lehclősőgcf ar­ra, hogy erejüket felhasználhassák a béke érdekei ellen". <nztá!in a világ összes demo­k- kratikus és haladó erőit szakadatlanul arra hívta fel, hogv leplezzék le a háborús uszííőkat és bünö.-: terveiket. Sztálin lelke­síti a béke politikáját és Sztálin szervezi a világbéke frontját. Az imperialista tábor politiká­ja, mely a monopolisták érdekei­nek megfelelően «így új háború kí- r ob a ni ás ára irányul, amelynek főkolomposai az USA és Anglia íinánckapitalktái. gyökerében, el­lenkezik a világ tartós és igazsá­gos békéjére vágyó egyszerű <~m- bereinek vágyaival és reményeivel. Egyre szélesebbé válik a népek tiltakozásának hulláma a háború.*- uszítok kalandorpolitikája ellen. Mindenütt megalakulnak a béke híveinek bizottságai, mindenütt bekekongresrszusok zajlanak ie, amelyeken a legkiválóbb haladás képviselői emelik fel tiltakozó szavukat a háború5 uszítok ellen. És bárhol is gyűljenek össze a béke harcosa.:', Parisban, vagy Pe­kingijén, Milánóban, vagy Kalkut­tában, bármelyik nemzet i* ren­dezze ókét, bármilyen legyen bőrük színe, — fülükben mindig ott cseng Sztálinnak, a népek nagy barátjának, a békefrevn* meg­terem tőjének, rettenhetetlen harco­sának neve. Nem felejtik ezeket a sztálini szavakat: ,,Tálságosán élénken élnek még az emberek emlékezetében a nem­régiben lezajlott háború szörnyű- tőségei és túlságosan nagyok a bé- é kéért kiáltó társadalmi erők, sert- t hogy Churchill tanítványai az ág­it resszió terén legyőzhetnék ég az ál f háború oldalára vonhatnák őket". ’ Ezek & mély bölcsességgel át- J hatott szavak, az. emberek százsaik Jlióit lelkesítik és szervezik a hA­( borús uszítok elleni harcra, a bá­liéért folyó küzdelemre. Ennek • j békefrontnak élén áll a Sztálin ( által vezetett Szovjetunió, a győ­zelmes íxocializmtM országa. 1VI '• szovjet emberek bü-szkÄ vagyunk arra, hogy a b*. ke mindem becsülete« híve — !•- f gyen akár a földkerekség legtávo- f l&hbi sarkában — reménnyel el- f telve fordítja »remét Sztálin és « f Szovjetunió — a béke ügyének {leghatalmasabb és legbatározc*- ^ tabb védelmezői falé. f Büszkék vagyunk arra. hogy a > világ minden pontján, a világ min- t den országában hatalmas srevetet. * lel ejtik ki az egyszerű emberek | Sztálinnak, a béke katonájának, a : béke hatalmas hadserege vezérA- [ nek, szervezőjének é; lcl-kcsitójé- , nek, a béke megalkotójának nevét. ) Sztálin neve az egyszerű ember- «milliók békéért és demokráciáért ► folytatott harci zászlaja lett > Sztálin a világ egyszerű embe- •reinek szívében felgyújtotta a bé- |kéért folytatott harc, a népek füg- Jgetlenségccrt, barátságáért, az or- ,K7.ágok és nemzetek közti jó vi­szony és baráti egyűttműködé-cért ’folytatott küzdelem győzelmébe [vetett hit lángját. Qtexwlok nie qla nulfá k a komm uni sin nei%ele&t it lényedbe behatolni és megtanulni alkalmazását." Árián azzal foglalko­zott, hogy Katinin szerint milyen em­beri tulajdonságokat keíl a gyermek- bő beleoítammk. Végül n nevelő mi gatartását is boncolgatta. Bujiár József a „Jelentés Moszkva varos párfaMivájának. közgyűlésén 1940. X. 2." című fejezettel és a ka­pitalista és a kommunista, neveién célja közti különbséggel foglalkozott, majd -a szovjet patriotizmusról többek között I.nczkó Sándor elvtárs a moszkvai kitüntetett tanulók, összejövetelén (ár­tott beszéd lényegét ismertette. 'Kü­lön foglalkozott — igen helyesen — Kalinin személyével. Kitért a kiváló nevelő nagyszerű bölcsességére, ellen, állhatatlan kedvességére, lenyűgöző, elbűvölő közvetlenségére, kiváló 'zö- noki képességére. Végül kijelentette, hogy nevelői minőségében igyekszik magáévá tenni a megismert elraéle tét és azt méltóképpen gyümölcsöz- telni, Vida .Julin. „Az iskola és az élet“ című fejezetet fejtegetle. Fog­lalkozott a forradalmi munka és az elméleti iskoía problémáival, a mar xjzmus és az alkotás és a tömegek közötti munka jelentő-égével, — Ha ismereteinket c-olki sablon­szerűén alkalmazzuk munkahelyün­kön —■ mondnti többek között akkor a marxiztnus-lenin zmusuak | csalid iparomat lezvünk. Tóth Sarolta a gépünk ertöltr* arculatáról" című résszel foglaíkozotl — Erkölcs vagy etika az ember társadalom helelkczéwétől fogva vai ás a gazdasági lejfődés határt áz­ni eg. Gyakorlatilag az emberek vi sclkedé-cnek meghatározott szabá lyajvá lejlődött ,— mondotta Tóth Sa roíia, majd arról beszélt, hogy a: állam kialakulásával az erkölcs r o'sztálycrköfcoíé vált, fegyverré az. el nyomott tömegek leigázására. Végű a szocialista erkölcsről tett nyiltfko zu'taii ismertette Káliumnak. A gyárvárosi iskola tanítótestület« példamutató esctekedoíe megérdemli hogy felhívjuk tó a figyelmet ígér fontosnak tartjuk a nevelők önkénje- továbbképzését, mivel az új ifjúsár nevelése igen komoly felkészültsége! igényel pedagógusaink részéröl. % felnlrasásokat kiivníí 5»o/< lászélávok is azt bizonyították hegy a gyárvárosi nevelők megértet­ték Kalinin neveié'-! módszerének rendkívüli jelentőségét és őszinte lel- •ke-.edéssel igyekeznek az említett mű minden sorát magukévá tenni és eredményeit nevelői munkájukban felhasználni. A Kaíinin-ankát mintá. jár* igen hasznos volna akár Kalinin többi műveivel, akár Makarenko, vagy más szovjet nevelő módszerei­vel foglalkozni minél többször. A bú* nőm árul ni kívülről sem­mit. Olyan, mint a legfőbb ház. T6- •emyben, vannatc nála szebbek is. nagyobbak is. Legfeljebb a kékre- festett vaökerltém tűnik fel, de ez «e nagyon, hisz pár házzal odébb van egy másik há* Is kók vnskeri- ttesel és annak még élórócebb a fes­tő»«. A há* gasdúj* is hasonlóan Igye- 1 ke* eltűnni a környezetében. Nem BRözkftdött kihívóan, nem jár esé­sűin. Ruhája legtöbbször foltos, néha »ég rongyos fs volt s ha meffk ér előz­ték tőle, hogy miért jár Ilyen ruhá­ban, szomorúan sóhajtott: f ....... — —r járunk, amilyenro telik. Ol vanbGf) - A községben sokán ■ 1 hajlamosak voltak, bogy azt ntoruljdk rá, jó kvWc. Meghúzódik — mondották többen a községben Otepregj Károlyról. — Nem rof*n indulata ember ez, amiért knlák. Egy „welédet“ tartott, Ke váci borét. Ma már es ein«« nála, télen lkam kifizetődő az Ilyen dolog, más ■észt pedig azért sem vett fel mási- Irat, nehogy ama.tátim teamek hHo- tttseanak vumMfdba. Pedig Kovács Imre Is elég »okát látott. IAtta többok között azt 1», *ogy a kóláknak mennyi búzája »áradt eldugva még tavalyról. Ko­váé* Imre először a saját torsáról kezd el panaazkodni, amikoT meg­író ni ev/zök. — Május köoopótfi sovombar kö- •epéig voltam náluk. Nem lehetett •sí. mondani, hogy. túlságosan rosz- •r.nl bántak velem. „Osok“ dolgoz­tattak. Dolgoztattak velem annyit, ementirfit csalt el lehet képzelni. iHajnali négykor már fenn voltam b mte fi—Ökör még mindig tartott * mnnkábéL f* a felét sran fizették »eg annak, ami Járna. r ~-------------------búzája marad ha­— 1 0-15 mázsa tott tavalyról — [------------------- folytatja aztán. [ 6 a * fdé® ia termett neki bőven. ( A továbbiakban aztán kiderül, 1 Vogy egy nagr/ ládában és két hot- 1 áóh ni dugta el a búsát a színben. { Körtllr.-ikta rossz hordókkal, óerka ' »erszámokkal, a rendőrök is csak] ■•sszhí kerméa nlán tnlAltí.k nie^ | hála az eldugott, vagy t.z nm:>;inyi ( ■ászle.tet, ( Ami ernMn történt, aju már l •usztola Jánoe, a község kanásza. I •»«AU el < — Már van legalább három hete I k**dl. — hogy Aoz rév ettem, hogy ^ A pic,,űvárvAr<MÍ általános iskola tantestülete a «ztúlini fcíajánlások során váltatta, hogy a Szovjetunió c^yüc legkiválóbb fiának, Kalininnek „A Ííiomimtnistn nevelésről" című mű­vét tanulmányozni fogják és elsőren­dű nevelési módszereit feldolgozzák és magukévá éeszik. Kalinin, aki haló- fáijj (1946) a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztjel töltötte be, ejjész forradalmi tevé­kenysége »órán igen najy szeretettel és igen eredményesen foglalkozott az ifjúság neveíé-éneüt kérdésével. liKjszfrfí nyelvezet®, loglknv vildses stílusa és mcéknpónn em­beri módszere mindörökre példáké pfil szolfjálhat a nevelők számára. Szerdán délután ült ös?zc a tanles- fület, hojyy R Kalinin-könyv alapján elkészített tanulmányaikat rnejjvitas- *ák­Elsőnek Boíla Ferenc, az iskola igazgatója olvadta fel tanulmányát, amely a lentcmlitctt mű ,,A l&ifünte- tett várod &> falusi tanítóknak a „Tanítók Lapja1* szerkea/.iö-'éjc által összcliívott ^yiiié-cn megtartóit be­széd" című fejezetével foglaíkozotl .Kihalókban. Bo’Ja eK-yárs kifejletté a kalinini szemlélet alapján kiindulva, hogy a marxista-leninista elmélet nem di'sfmák (Jyüjteményc, hanem a cse­lekvés irányítója. „Megtanulni a narxizmuH löbbélk-evcsbbé m'mdenki ««spas. Azonban íokkal nehezebb n

Next

/
Thumbnails
Contents