Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-02 / 280. szám

»49 JMK3EM3ER 3 W A P L d 3 fgy segítik a szellemi A TERV VÉGREHAJTÁSÁT A mohácsi Gyárépítési NV két bérelszámolója részletekre bontotta a tervet Az adminisztrációs munkák köz 31 a bérelszámoló« a legnehezebb és leg­kényesebb felapaiak közé tartozók. Különösen a reljes.ítaién.yhérck elszá­molása, hiszen a teljesítmény mindé® munkásnál és minden jmmkadarábr náO más és ml*. A bérelszámolóknak minden munkásra és az egy munkás «Haj végzett összes munkafajtára ki kell számi tani a, bogy a teljesítmény n norma hány százaléknak hlel meg és arra mennyi bért kell ki 1 ize ni. Ezt a munkát végzi a mohácsi gvár- építk«zésnél a bérelszámoló irodában Tar László és Lippói János elviárs. Természetesen nemcsak ök ketten vég­zik. az egész gyár bérelszámolását, de nekik jutott eszükbe, hogy ezt a munkát meg kön nyí tsék. — Tar elvtárs kezdeményezte — tne. »éli Lippói elvtárs — hogy csináljunk velúrral a norrnasramilás megkönnyí­tésére. Eddig ligy történt a teljesit- mfenyők elszámolása, begy a norma- mérő kiment az elvégzett munkába és oeníimé,erről lemérte az elvégzett munkát, azután a munka mennyisé­géből és a ráfordított időből adódott a normához viszonyítva a teljesít­mény. Ez hosszadalmas és eléggé bonyo­lult művelet volt. Késleltette a telje­sítménybérek kiszámítását és zavaró' ka okozoff. Eri akarták ök ketten ki­küszöbölni. Elhatároztuk — folytatja, — hogy a 'tervek alapján kiszámítjuk minden Lehetséges munkáinak a nor­ma szerinti elkészítési id'ojét és azt is, hogy ha ezt az idő: pontosan be- ta.rt.ja * munkás, mennyi hér já.r cr e. Néhány nagy iv papíron készült el a táblázat. Felsorolták az egy-egv szobához, konyhához vagy mellékhe­lyiséghez szükséges összes munkát, minden változatban, szépen rendbe- t*(>dve sorakoznak egymás mellett a számok, úgyhogy néhány másodper­cen belül meg lehet találni a szüksé­ges tételt, Az adminisztrációs újítás a tervek­ből indult ki. A tervei alapján szá­mítják ki a munkaegységeket, úgy­hogy a bérelszámolók, de a munká­sok is előre tudják, melyik épület melyik része mennyi időbe és mun­kabérbe kerülhet. Ez nemcsak a bér­elszámolók munkájának a megköny- nyítésé: jelenti- Annál még többet ir. Azt jelenti, hogy ezeket a tervrész- leteket. a munkás megkapja a munka megkezdése elő: t, tehát tisztán látja, hogy a terv ráeső része mii kíván tőle, mekkora részt kell neki elvégez­nie az egész tervből, hogy az egész terv idejében elkészüljön. — Eddig munka közben írták biz- sze mindazt, amit csináltak — ma­gyaráz Lippói elviárs — és mire a munka befejeződött, egy egyszerű szoba elkészítéséről is egész halom jegyzéket és cédulát állították k.i. Nem volt áttekinthető, a munkás is egyszerre legfeljebb egy egészen ap­ró részt látott maga előtt, du nem tudta, hogy mennyi idő alatt, hogyan kell elkészítenie a kiadott munkát ahhoz, hogy a bérlize(ésnél is megfe­lelő bérösszegben mutatkozzon meg a teljesítményi- Most tudja, ment » munka megkezdés« «lőtt megkapja a részlettervet, pontosan kiszámítva az elvégzendő munkát, az arra megállapított idői ét bért is. Néhány órát szántak ennek a táb­lázatnak az elkészítésére ők ketten: Tar László é* Lippói elvtárs, die ez a néhány óra bőségesen megtérült. Abban, hogy most már lényegesen könnyebb a munkájuk, bogy most már a normamérőnek a munka elvég­zése után csak azt kell megállapíta­nia, bogy az elvégzett munka a táb­lázat melyik oszlopába tartozik és kogv a munkás mennyi idő alatt vé­gezte el. Ezt könnyű megállapítani, a többit meg ott találja a táblázatban. Ezen' egyszerű osztás megadja a tel- jesítményszázalékot és ezzel a hért is. De abban mégitikább meg1.érül a fáradtság, hogy ezzel biztosították a terv v£ f ••haftásá'iMik legalapvetőbb tölteteiéi : azt, hogy o munkás ismer­je a terv ráeső részét. Ezzel nagy­mértékben segítették elő a terv sike­rét, segítettek a maguk módján a munkásoknak abban, hogy a tervet bei ej ez,i­■határidö előtt zék. győzelmesen A dohányipar karácsonyi meglepetései A Dohányértékesitő NV az idei kará­csonyra több kiváló minőségű szivarka újdonságot hoz forgalomba. Karácsony­ra hozzák forgalomba a szivarka „yún. tagyüjieményí”. Ez a 24 darab ciga­rettából., ál'ó gyűjtemény a hat legki­válóbb minőségű szivarba keveréke. Alumíniumból készített, cigarettatárcák­ban árusítják majd. Karácsonyra 24 fillére* drop újra forgalomba kerül a régi kiváló minőségű Virginia szivarka KV) .darabos : csomagolásban. A hazai készítmények mellett a nagyszerű szovjet és bo’gár szivarkák is megja- lálhatófc a karácsonyi dohánypiacon. Nemcsak, szivarkáí. hanem kiváló szov­jet pipadohányt i-s árusítanak kará­csonyra. i i ■ AZ ÁLLAMI GAZDASÁG SEGIT a termelőcsoportoknak Jó. Hált akkor csináljuk így — fejezi bz a megbeszélést Zlatiíá.1 elv- társ, a németbólyi állami gazdaság ve­zetője. Még csak három napja van itt, fit máris olyan of.honosán mozog, mi néha örök életében ezt csinál a vol­na, nem pedig az Óbudai Gázgyár leg­jobb fŰi'.őbrigádjárnak vezetőjét ismerje volna benne az egész üzenj. Befejeződik a megbeszélés. Az ösz- Mejöh hrigádvezetők lóra. kocsira ül­nek és elindulnak vissza a gazdaságuk­ba Az ódons ííusú kapuig még együtt ménnek, ott aztán elválnak, ki erre, ki arra, széjjel a pusztákra.. — Me be lünk Gyula — mondja' Jónás elvtársnő is férjeinek, akivel egy üt l jöttek be Néntoíbdlyba. IPfíiölneSt a kis esézára. Jónás a’vtárs tnegpöcinti a szürkét, — a sár­ga az jobban megy, ot nem kell bíz- »tnj, aztán egy kalaplend&tésee! ők iß elhagyják a volt Sziebert-ikasiély szé­pen gondoznit udvarát. U:juh a falu­ban, a köve süt on még csak megehe­tiéi, de. kijobb, a falun túl, o t má-' csak lépégben, lehet hajtani. A cfé.za mellen egymásután marad- tvú el az üde, élénkzöld húzave'.ések ß fényes-feketén esillárnió, őszi mélyszántások. Némelyik földön mos Ugyan még látni e.gy-egy gazdát, *m.Ví az utolsó barázdákat húzza, de DL'jg akad olyan földdarab, amelyen már nem végezték volna a jövöévi érmés alapját szolgáló őszi mély­szántás. A szikrázó napsütés ellenére is hű­vös északi szél egyre erősödő t'aktorborrogcst hoz a puszta felé kö. zeledö csézához. Már látra is, hogy «gybelyerv áll a traktor és darál. •ídnásné elvtársnő. aki. a volt Stíeber-pusztai áltami gazdasál Pártszervezet éneik titkára, kszá'l a k< Csijól és első útja a traktorhoz vezet Megnézi elég apróra darálják-e az ár pá , nelvogy öreg legyen, a h'zoknal U ána a traktorost, Barjakter Mihály kérdezi meg: — Hogyan áll a mélyszántással, am teiajánJoítutulc a békáspusz ai termeli cserpont na.'; Sztálin elvtárs születésnap­jára. — Az' csak vasárnap tudjuk élhez deni — válaszolja az oiájosruhájú ttrakioris a. — Most Hercegszántónak, szántunk, de ott elvégzünk szombatra, aztán egyenesen á megyünk a ermelöszcvet- kezethez. Meri ne gondolja ám azt az elviársnő, hogy amit ígértünk azt elfeledjük. . . Éppen tegnap beszélgettünk róla, hogy betartjuk az utolsó betűig, amit felajánlottunk. Sö:, még többel is te­szünk, mert azt nem is vettük be, hogy a gyu'apusztai TSZCS-nek ifi segítünk, pedig már fe! is szántoótíjnk nekik 25 holdat. Szívesen tettük nekik is, akár­csak a többieknek, akiknek már eddig is segítettünk. — Meglehetjük, — folytatja a tirak- torofi — mert most már vagyunk olyan erősek, hogy másokon is segíthe­tünk. Nekünk van né.gy traktorunk, ha jól dolgozunk azokkal, — úgy mint eddig is — akkor könnyön elvégezzük a. mi murrkánkat és még arra is jut időnk, hogy másokon segítsünk. De keli is segítenünk őket, mert a 'er- malőcsoportok is a mi utunkat járják, a szocialista gazdálkodás útját. — Ne;ítsétek is — Mtiáfa Jánás elviársnő a fa'u felé mű al­va — ott bent a központban is »égi ik őket. Éppen most csinálja Zöld elvtárs a jövőévi vetéstervüket. Bar jak! er Mihály valami igazita-ni- valói talál a darálón, Jónás civtársnö. nek meg más dolga is van, így hát to­vábbindul. De aztán visszafordul és odakiáltja a traktorosnak: — Aztán úgy készülj ám, hogy este téged tárgyalunk. Mihály csak bólint, ő már tudja mi­ről van szó. Tagjelöltek jelentkezem és a várva-Várt nap úgylátszik elérke­zett. Holnap már ő is „Szabadság'’-gal köszönhet az elvtársaknak. A magtárban is nagy a készülődés a 10 hold borsó és 10 hold mák elveté­sére. — A borsóvetést már hónap kezd­jük — mondja az egyik lapátoló —, de a mákkal még várni kell addig, amíg le nem fagy úgy 5 fokig. Különben ki- kelne a mák és elfagyna. így meg csak tavasszal, hóolvadás után kel ki, akkui meg már. nem ári neki semmi. Megnyugodva megy tovább innét is Jónás eiviársnö. Nem törődik a sárral, amely íc'csáp a gummicsizmáji szálá­ra. Még duáólgat is, amikor befordul a lakása féé. Nem csoda, ha jókedv,: van: amit vállaltak, azt teljesítik is. Palkó László MUNKÁBAN SZAVLJU6IN n már nálunk Is jól ismert híre* sztahanovista kőműves. Híres munkámődszo* rét nálunk is bemutatta és ar egyre jobban elterjed a magyar kőművesek körében. — Kénünkön munkástársaik figyelik kitűnő munkáját cAzóía műiden iakka.1 iHlágL&mbb. Ar érdekes kör a (a,kú templom a török időket idézi. Fölötte a pmcék úi<y emelkednek, mintba egy szeszé­lyes óriásgverok hányta volna őket össze. A községnek hosszú ideig (ejtfef- jebb ezek voltak a nevezetességei, a Dunántúli Napló terjesztésének kam­pánya volt az, aminél szerte a me­gyében’ fetfigyeffek Némefpalkonyái'a, 35 új előfizetőt szereztek ebben a községben, ami a lélekszámúhoz vi­szonyítva Igen nagy eredmény. Ezek legnagyobb részét Keresztes Adóm efvtárs, a párttitkár szervezte be a Dunántúli Napló olvasóinak táborába. A föídmívcsszövctkezct irodájában együtt ül az'egész igazgatóság. Az asztalon kimutatások csalafinta rub­rikákká!. fegyen a jövő évi begyűj­tési előirányzat '•— ez most ......-.....— a kérdés. A szövetkezet iga zgatósága ugyan*6 a szövetkezet jcvőéyj tervét készíti. — M.i. is megcsináljuk a tervünket az’- ötéves terv első evére — mondja Gajdücij. Jó/sefné, &z egyik igazgató- sági tag., Eredetileg Pefíe. Gyufát ke­res ük,' uki- új előíizeVöje az ujságn-ik, de vote még nem tudunk beszélni. De 'Varga Géza, a szövetkezet pénztárosa is új előfizető többé- kevésbé. Azért csak . többé-kevésbé, meri .tavaly már előfizetett az újság­ra, de májusban temundta t™ Hót tudja azt mindenki — mondja . kicsit zavart mosollyá! —, bogy áft. a parasztember májusban Ahogy szaporodik a munka, úgy fogy ■ü pénz.­Most aztán isméi e(őf:zctett. — ■ Nagyon hiányzott — mondja és látszik rajta, begy ezt őszintén így is érzi. ’ Efefcsrsra azonban már a „Némeí- palkonyai Földmives- szövetkezet 1950. é\^ terve", „Termtenyfefvásáríás" rnvatá- naj< műiden rubrikája bekerült a megfelelő szám s Peile Gyufa meg­könnyebbülten húzza közelebb hoz­zánk, a, székét.. .— A.zctőtf is .olvasgattam a Naplót — mondja, mert jár » «zővetkezetuck is. — Hogy mi érdekei a tápból? Min« den. Eí szoktam olvasni a kűípofiü« ikreitől kezdve a két-háxomsoro« hí­rekig mindent. De azért legjobban mostanában az egyéni versenyek fog­nak meg. Egyik nap ezer, másik nap már Í200 százalék. Gyönyörű dolog ez. Elsőnek mindig ezt ofvaroia el. És ez sem hangzik szólamnali. Mint ahogy nem hangzik annak Horváíhék szájából sem. Ök Ls új elő­fizetők. íiorvpih néni kivülíól sorolja, hogy a tegnapi újságban milyen cik' kék tetszettek neki legjobban Hor­váth György 'pedig eímor.dja, hogy » Tájékoztató Iroda Titóökra vonatkozó közleményét szóróKszóra elolvasta. Hnrvaíhsk ugyanis i Jugoszláviából tetepüftek Németpaíko- nyára. Rokonságuk ott maradt én élénk levelezésben álfpak veíük. — Azóta értek mindent, mióta, ol­vasom az újságot — mondja Horváth György Azelőtt csak csodálkoztam. Egyszer azt írják, hogy küldjünk egy pár tűt, mástaor meg cérnái kérnek. — Azt küldtünk is — szakítja íóte be. Horváth néni — már. annyit, amennyi egy levélben elfér, úgy, hegy ne vegyék észre. És még ezért is hogy hálálkodtak ... — Amikor a menyemnek ki ej* született, dudfit kértek, az apám egv nadrágot, kért. Azt írta; „Meztelenül fog«k járni, ha nem küldtük vatlamit“ — veszi át ismét a szót Horváth b& esi. — Csak csodálkoztunk . Most már, hogy mindennap olvas­sák az újságot, most már értik. Most már tudják, hogy Titoék gyalázatos árulása okozza a jugoszláviai dolgo­zók borzalmas nyomorát. — Mint amikor az ablak efőf el­húzzák a függönyt — úgy világoso­dott meg minden előttünk, mióta rendszeresen olvasunk újságot — mondják búcsúzáskor. Igen. Harmincöt ném etpaíkonyaf coígozó félrehúzta az ablaka efőtt ‘ » függönyt. És azóta minden síkkal világosabb, A TANULÓKÖR VEZETŐJE Olga Apsze mindent, pontosan el- -endete l. ■ Beszerezte a szükséges iiinyvehet, megvizsgálta az előadóhe- y ist get. Örömmel készüli fel az úf tanévre, összehívta a politikai iskola hallgatóit és szere eitel. hosszan el- Vészéigtiet velük. Olga Apsze, a ri­gai kenyérgyár tanulókörének fiatat vezetője, hal Igát óival egy ü t lelkesen, nagy lendülettel látott hozzá a tanu­lásnak. — Nem is ki lem volna azelőtt, hogy ilyen érdekes dolog a tanulóköri munka, — mondotta Marta Marko- sics sütőnö — nemcsak jyolitikailag fejlődünk, de annyi mindennel ismer­kedünk meg, amit azelőtt nem tudtunk. Hazánk gazdagságáról, a háborúutáni építésről, az emberek hősi munkájá­ról hallunk, megismerjük országunkat­Olga Apsze mindent elkövet, hogy lelkel se hallgatói érdeklődéséi. A komszomolok hősiességéről tartott előadásán részleteket olvasott lel Osztrovszkij ,,Az acéi megeszik" c. müvéből, megvitatták az „Ifjú gárda", az „Egy igaz ember" és még más fil­meke . Olga Apsze az első előadá­son arról beszélt, miként éltek és har­coljak lelszabadulásukért a munka­sok is parasztok a cári Oroszország­ban és a barzsoá Lettországban. El­mondotta hallgatóinak példaképpen saját küzdelmes és keserű gyermek­korát, amikor már tizenhárom eszten­dős korában is 12 órát keltett egy­huzamban dolgoznia s amikor este el­néptelenedett a hideg műhely, férden- csúszua kelle t felmosnia a padlót. Anyja mosónő volt. Kis testvérei vol­tak otthon és örökké a kilakoltatás veszélye fenyeget e őket. Napokig nern ettek egy meleg levest s nem egyedül volt így, hanem az emberek százezrei sínylődtek hasonló sorsba/i. Olga Apsze tudta, hogy az élő pél­da hamarább megragadja a hallgató- ker, mint a: egyszerű magyarázat és ezért meghívta a kenyérgyár öreg munkásait az egyik előadásra, akik elmesélték, milyen szörnyű körülmé­nyek között keltett dolgozniuk a burzsoá világban. Az elmúlt év tapasz’alataiból Olga Apsze megállapította, hogy a propa­gandistáknak nagy segítőtársa a szép- irodalom. A politikai tanulókör első előadásán részle eket olvasott hl Upit „A zöldelő löld" c. könyvéből a jogiosztott parasztcselédek szomorú életéről és Lacisz „Vihar" c. művi­ből, a munkások nehéz körülményed­ről az elmúlt időkben. Olga közös múzeumlátogatásokat szerveze’i, meg­mutatta a muixkásnöknck azokat « {ányképhiuételckaj. amelyek a régi nyomortanyákat ábrázolták. A múlt tanévben feldolgozott poli­tikai és szépirodalmi művekből most kiieresf.e <j le gszemlélt előbb részlet- két, jegyzeteket készített- magának. Esléröl-es éré könyvek mellett ült, feljegyzései napról-napra szaporodtak. Füzetében ilyen sorok olvashatói* „Az órákon az élő beszédet fogom gyakorolni. A hallgatókat rövid elő­adások megtartására fogom ösztönöz, ni..„Amikor az Ok.óberi Forrada­lomról és a polgárháborúról kezdünk előadni, megnézzük a „Lenin októbe­re", a Csapajev" és más filmekéi. Elmegyünk a forradalmi múzeumba“. „Meg kell tanítanom a lányokat a jegyzetkészítés művészetére". Elégnek .ártjuk, ha hallgatóink megtanulják qz anyagot, de nem helyezünk súlyt arra, miként adják elő. Azt hiszem, ez nem helyes". Ilyen alaposan készül a szeminá­riumi órákra Olga Apsze, a 2. sz. ri­gai kenyérgyár politikai ianulók’dré- nek vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents