Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-14 / 290. szám

( n ä p L o is« DECEvnrnn u MAGYÁRQRSZAG A BÉKEFRONT ERŐS BÁSTYÁJA Ina; Rákosi Mátyás Rákosi eívfárs cikke a „Tartás békéért, ncpi demokráciáért" cí­mű lap legutóbbi számában je­lent meg. A cikket a moszkvai Pravda keddi száma teljes egé­szében közli és a népi demokrá­ciák sajtója is behatóan foglal­kozik vele. A cikkel az aláb­biakban szórxorinf közöljük. Az utolsó két év alat't a ma- fyar népi demokrácia nagy ered­ményeket ért el a szocializmus építéséért folyó harcban. A harc során s szinte megszakítás nélkül erősödött a dolgozók hatalma. A régi, reakciós rendszer vissza­állításáról álmodozó klerikális és más ellenséges eleinek népelle­nes tevékenysége egyik kudarcot szenvedte a másik után. Ezeket az eredményeket nagymértékben annak a harcnak köszönhetjük, amelyet az imperialista háborús gyújtogatok ellen és a béke vé­delméért folytattunk. A magyar dolgozó nép is igyek­szik levonni a két világháború tapasztalatainak tanulságait. Mi­után a hős Szovjet Hadsereg se­gítségével felszabadult a kapita­listák és földesurak igája alól, hozzálátott új hazájának építésé­hez és hathatósan támogat min­den olyan mozgalmai, amely a béke megvédésére irányul. A Ma­gyar Dolgozók Pártjának jelentős politikai sikerei nagymóri ékben azzal magyarázhatók, hogy a dol­gozó nép meggyőződött arról, hogy pártunk a béke következe­tes harcosa. A folyó évi május 15-i parlamenti választásokon is * béke kérdésé volt a döntő kér­dő . Akkor adluk ki azt a jel- írót; „Magyarország nem rés, ha­nem erős bástya a béke frontján." A Léi.óért iqiyú harc megnyi­tóit; a ncpi demokrácia számára azt az utat, melyen samt oldalára Alii thai ja a nőket, különösen a parasz.asszonyokat, akik közö t különösen erős volt a klerikális reakció befolyása A békéért küzdve megfékeztük a katolikus egyházi reakciót. A katolikus püspökök, akiknek a Vatikánnal szoros kapcsolatuk van, megta­gadták a fellépést az amerikai és más háborús gyujtogatók ellen, de az alsópapság között nem cg”- •zer hallatszottak olyan hangok, amelyek a béke híveinek a hM>o- rús uszítok ellen folyó harcát tá­mogatlak. A magyar népet, amely szabad­ság ó t a Szovjetuniótól kapta, mély hála és szeretet hatja át a szocializmus országa iránt, amely megmentette az emberiséget a hitleri barbárságtól. Ez, a népünk részéről mind nagyobb mértékben megnyilvánuló rokonszenv a szo­cializmus országa iránt, nem utol­só sorban azon alapszik, hogy a nép mind szélesebb rétegei isme­rik fel azt, hogy békénk és az e^ész hs.iacó emberiség békéjének leg­főbb támasza a Szovjetunió és szeretett vezére: Sztálin elv'árs. A népi demokráciának és Pártunknak sikerei mind politikai, mind pedig gazdasági téren meg­nyilvánulnak. Gazdaságilag ezek a sikerek kifejezésre jutnak ab­ban, hogy a folyó év harmadik negyedének ipari termelése 35 százalékkal múlta felül az utolsó békeév termelését. És — ami szá­munkra nem kevésbé fontos — a dolgozók életszínvonala legalább ugyanilyen mértékben emelkedett, A Szovejtunió felszabadító har­cának és 32 éves fennállásának nemcsak az az eredménye, hogy a ncpi demokratikus országok sok­kal kisebb áldozatok árán és sok­kal gyorsabban haladhatnak a szocializmus építésének útján, hanem életszínvonalunknak sem kell azokat a kezdeti áldozato­kat meghozniok, amelyekre a szovjet nép a forradalom utáni első években rákényszerült. A magyarországi tapasztalatok alap­ján elmondhatjuk, hogy a népi demokratikus országok dolgozói életszínvonalának emelkedése köl­csönös összefüggésben áll u népi demokráciák po'itikai erősöáésé­•I. Az egysz«*ű emberek t pn- be*v<í*‘ • -■ t f* *0*0 lííti a aj át életszínvonaluk javulásán merik. Bizonyos fokig a balyzs politika próbakövét és ellenőrzé­séi látják a gazdasági szícvon.-l javulásában. Az elért gazdasági eredmények mellett nem kevésbé fontos a: egész dolgozó nép szocialista á:- ncvelése sem, ami a legkülönbö­zőbb formákat ölti. Az októbe— ben lefolyt ötéves teivkölű.'ön jegyzésében 2.5 mill ó ember ve: részt és ezek közül több mint egymillió a paraszt ragból került ki. Novemberben Budapesten meg­nyílt egy szovje-t-képluá'lítás, amelynek több mint negyedmillió látogatója volt. Egy művészeti kiállítás ilyen látogatottsága ma­gyarországi viszonylatban példát­lan. Nemcsak azt mutatja meg, mennyire megnőtt a szovjet mű­vészet alkotásai iránti érdeklő­dés, hanem azt is, hogy milyen széles rétegeket ölel -fel ez az érdeklődés. Ez a nép szocialh-l a szellemben való átnevelésének bi­zonyos sikereiről tanúskodik amelyek mind nagyobb mértékben nyilvánulnak meg a politikai é'et- ben, a termelés terén és a kul­túra különböző területein. A ma­gyar népi demokrácia kétségkívül méltán szerepelhet ett, ahol a béketábor növekvő erejének bi­zonyítékait fel kell sorolni. Természetesen mutatkoztak hi­bák is a mi békepropagandánk­ban. Például nem mindig fordí­tottunk kellő figyelmet arra a tényre, hogy az egyik eszköz, amelyet az imperialisták céüuk érdekében alkalmaznak — a há­borús pánik terjesztése. Ennek érdekében az imperialisták fel­használják a kapitalista elemeket, akik a kizsákmányolás minden le­hetőségét elvesztették, úgyszin­tén a klerikális reakciót és a nép más ellenségeit. Rendszeresen le kell leoiezní azokat a fogásokat és módszereket, amelyeke-t az im­perialisták használnak sötét, ka­landor céljaik elérése érdekében és ilyen módon kell őket szétverni és ártalmatlanná tenni. Nálunk gyakran találkozunk az­zal a beá-llitoitsággal, hogy szá­munkra nem olyan elsőrendű fon­tosságú a béke propagandája cs a széles néptüraegek békéért folyó harca, mert hiszen békénk védője immár a dolgozó nép kezében lévő állam és annak fegyveres szervei. A béke igaz hívei táborá­nak azonban még az olyan ország­ban is nőnie és erősödnie kell, ahol már a dolgozók kezében van a hatalom. Ha a széles néptőme- gek ismerik az imperialisták há­borús céljait cs az imperial'sták minden megnyilvánulására hatá­rozottan és egységesen válaszol­nak, úgy ez mór egymagában is akadályozni fogja az ellenséget a háború előkészítésében. A béke védelmére történő tö- megmozgősitás jclentősiégénck le­becsülése a felszabadított orszá­gokban gyakran olyanforma véle­ményekben jut kifejezésre, hogy a béke propagálása elsősorban azon országok dolgozóinak feladata, amelyeknek imperialista urai új háborúra készülődnek, vagy hábo­rút folytatnak, mint a francia kormány Indo-Kínában. -A vi­lág két táborra oszlott: az egyik a bőké, demokrácia és szocializmus védelmezőinek 'tábo­ra. a másik az imperialisták, az új háborúra uszítok tábor?.. A béke ügye közös és oszthatatlan és ne­künk kiizdeniink kell minden olyan nézet ellen, ami a béke vé­delmezőinek közös harcában a né­pi demokratikus országok szere­pének lebecsülését és részvételük jelentőségének csökkentését jelenéi. Gyakran találkozunk ré^ivAgá- sú pacifistákkal is. ök általáno­san háborúéi lenesele és nem veszik tekintetbe, hogy az adott viszo­nyok között a? angol-amerikai im­perialisták által előkészített há­ború ellen folyik a harc és hogv az új imperialista háborús vn-zíK elleni harc ugyan- ak megköveteli fegyveres erftir1'. mn.cr 1 hts't, hngv azok kéizck é !<épele1; t*- g.epr.l: vá*s pz Imper’■'* rr.'-ul'Ti Dir ö ii P-ndor-.'TeUcmíi háborús kísérletért. tani, hogy a pert, amelyet rádió közvetített és a tárgyalás meneté­ről szóló beszámolókat, amelyet szószerint közöltek az ujiságok, óriási figyelemmel kísérte az egész nép. A Rajk-per külön könyvben kiadott anyaga pár nap alatt 100 szer példányban kelt el. A nagy- budapesti pártaktíva ülésén a Rajk-pcr tanulságairól tartott elő­adás pár nap alatt 250 ezer pél­dányban fogyott el, úgy, hogy azonnal újabb 150 ezer példány­ban kellett kiadni. Mindez meg­mutatja, milyen figyelemmel kí­sérték a néptömegeK ezt az ügyet. • A Rajk-banda megsemmisítése nem volt könnyű feladat. Küiönö- :en a kezdetén, mikor körvonalai nem bontakoztak ki, mi magunk is niéhu kételkedtünk egy-ogy olyan gyanúban, mely fzótnurikra nem látszott eléggé megalapozott, nak. De kiderült, hogy az ellenség e legveszedelmesebb ügynökségé­nek megsemmisítése az egész párt é> népi demokrácia létkérdése volt. Ezt a kérdést, az összes szükséges tanulságokat levonva, így is kel­lett megoldani. A tapasztalatok­ból meggyőződtünk arról, hogy mindenütt, ahol a Pártnak, vagy a demokráciának nehézségei tá­madnak, az objektív okok mellett számba kell venni az ellenség munkáját is. Ez nem utolsó sor­ban vonatkozik a gazdasági nehéz­ségekre is, ahol nem egyezer ki­derült, hogy az úgynevezett ob­jektív ('kokat az ellenség hozza létre s hogy az objektív nehézsé­geknek — szubjektivek az okai. A második tanulságunk, ame­lyet a Rajk-per leleplezéséből és felszámolásából levontunk, az, Hogy milyen kalandor.sagokra képesek az angol-amerikai impe­rialisták é, a nemzetközi reakció l’ito-íélc ügynöksége, azt az egész dolgozó megyei' népnek szemlélte­tően megmutatta a Rajk - Brankov- íélc összeesküvő banda leleplezése is az ö-szecsküvők ügyében ezt t övstölcg lefolytatott bírósági tá~- gyaláö. A Rajk-per következményének hatását Magyarországon alig két hónap távlatából" még nehéz teljes egészében felmérni. Annyi azon­ban kétségtelenül világos: a per fölrázta az egénz dolgozó népet, felkeltette bennük az éberséget és megszilárdította harci elszántsá­gukat a nép valamennyi ellensége ellen. A Rajk-i>a:ida leleplezése és ártalmatlanná tétele szilárdab­bá tette a párt egységét, fokozta soraiban a forradalmi éber.-éget, politikailag érclttebbéictte és meg­növelte tekintélyét az egúsz nép előtt. Ebben a percben nemcsak az imperializmusról általában volt szó, hanem konkré’en az impcrialirták- nak a magyar demokrácia, a népi demokratikus országok, a Szovjet­unió ellen szőtt titkos terveiről. A szereplő személyek és a tények közirmertek voltak és lehetővé tet­ték az imperialisták elleni harc elmélyítését. Nem túlzás azt úllí­hogy a kommunista verető práfc#­köve — a Szovjetunió iránti vi­szonya. Az ellenség, természetes. itt is álcázza magát a igyekszik megjátszani a szovjet-hűséget. De a mi tapasztalatunk az, hogy eJőbb-utóbb kibújik a szög a zsák­ból: a Rajk-banda összeesküvői­nek egyik külső ismertető jele volt a Szovjetunió iránti ..bizonytalan" viszonyuk. A Rajk—Brankov-banda felszá­molása keresztülhúzta a háborús uszítok terveit. Világos azonban, hogy a háborús veszély tovább is fennáll, az imperializmus gyengü­lése cs a béketábor erősödése elle­nére is. Magyarország számára ez a veszély elsősorban Jugoszláviá­ból, a Tiío-banda személyében je­lentkezik. Mi elég alaposan lelep­leztük Jugoszlávia mai áruló ve­zetőit. S ennek dacára azt látjuk, hogy ők változatlanul háborúra készülnek. Ez év őcezén nem bo­csátották el a hadseregből az ide­jüket leszolgált katonákat, s ugyanakkor végrehajtották a so- ronkövetkező korosztály behívását i«. Ilymódon Jugoszlávia, kétség­telenül az amerikaiaik utasítására, jelenleg 600.000 katonát tart fegy­verben, nem számítva Rank/wic* fegyveres csapatait. Résen kell lennünk és résen t* leszünk. Rajta*leszünk, hogy to­vább is eredményesen küzdjünk a béke védelmében a szocializmust építők frontjának megerősödéséért, az imperialisták (terveinek meg­hiúsításáért, hogy szilárdan tart­suk a béke frontjának ezt a sza­kaszát, amelynek védelmére a Magyar Dolgozók Pártja, n ma­gyar népi demokrácia hivatott. Angol-amer£kai'’Htoista kémszervezet tagjai voltak a bolgár összeesküvők A főügyész vádbeszédének első része a Kosztov-perben A TKSZH7. szófiai jelentése szerint n Kosztov és cinkostársai ellen1 bán- per hétfő esti tárgyalásán az ügyész egész sor dokumentumot terjeseiéit a bíróság elé, amelyek alátámasztják a vádirat adatait., Miután a védők szin­tén egész sor dokumentumot terjesz­tettek elő, az elnök a törvényszék alábbi határozatát hirdette ki: „Figyelembe véve, hogy az ügyész és a védelem által előterjeszett doku­mentumok jelentőséggel bfrhalnuk az ügy helyes eldöntése szempontjából, a törvényszék lehetőnek tartja, bogy a döntés során figyelembe vegye ezeket az okmányokat. Ezzel a bíró; eljárás befejezett­nek tekinthofő”. Ezután az elnök Vladimir Dimesev főügyésznek adta meg a szót. Aar. fimsece‘Itfivóg aljas céljai A TASZSZ-iroda az alábbiakban közti a vádbeszéd első részét: — A Trajcso Kosztov és cinkostár­sai ügyéiben lefolytatott bírói eljárás teljes világossággal bebizonyította, hogy atyáin összeesküvéssel van dol­gunk, amelynek az. volt a célja, hogy erőszakos úton megdöntse az or­szágunkban törvényes úton be­vezetett állami rendet, megsem­misítse nemzőit ífiggelienségün- ke-t és állami szuverenitásunkat. Olyan összeesküvéssel ven dolgunk, amely merényletet tervezett a Bolgár Népköztársaságunk területi épsége el­len azáltal, hogy elszakítja területi, nek egy részét és ezt a területet más államnak adja át. Ennek az összees­küvésnek céljai közé tartozott az is, hogy fizikailag megsemmisítse Georgi Dimitrov elvtársat, a Bolgár Népköz- társaság volt miniszterelnökét, népünk vezérét és tanítóját. — Megállapítást nyert, hogy az összeskttvés vezetői és sugal­mazó! az angol-amerikai kémszer- vezet tagjai voltak é3 az Össze­esküvők Tito Jugoszláviájának katonai bcavaikozására számítol­tak. Nemzetközi szempontból ez a Bulgá­ria elleni összeesküvés annak a bűnös angol—amerikai imjierialista tervnek egy része, amely a népi demokratikus államok léte ellen irányul. Az angol— amerikai imperialisták ez összeesküvő terve megvalósítása érdekében föoczkő/ként a/, áruló Titoi és kémbandáját használják lel Aliorú 11 st*(Hűlt vizeinek — Min-!cne!>e’6tt ismeretének at (W:*»x<V“»iüvok bíl'UM : ir<-• r;f*! c:, #uic In nlja* AlVwcdnyt próLúlUtö \ ? rv’-'j.Hir. tloev ' ^vKrli*s.ik ;i ;•«*>! or zécr«’*5Kj.i ;i róvji . ' o' » »V. - I i . - hl í. .«YWi­oein bűnös .zve kűvtf lau.td.V.n.-.:. ki sénle'ei Romániában, Nagy Ferenc és 'társainak összeesküvése Magyarorszá­gon, Mrkolajczyk összeesküvése Len­gyelországban és ilyen kísérlet volt az 1948 februári csehszlovákiai fasiszta katonai összeesküvés is. Ilyen kísérle­tet jelen lettek az olyan ismert angolr amerikai összeesküvő kémek, mint Ga- meto, Nikola, Peíkov, Koszia Litfcsev és mások bűnös kísérletei. — Mindezeket az összeesküvéseket országunkba« és a többi népi demo­kratikus országokban egyaránt az an­gol-amerikai kémszervezetek vezetésé* vei és segítségével szervezték. Té­nyek egész tömege beszél arról, hogy a népi demokratikus országokban folytatott összeesküvő és államede- nes tevékenységnek számtalan szá­la egyenesen az ezekben az orszá­gokban működő amerikai, angol éa jugoszláv misszióhoz vezet — Amikor kudarcot szenvedtek a* amerikai, angol kémszervezetek kí­sérletei, hogy a reakció és fasizmus erőit megszervezzék és harcba indít­sák a Bolgár Népköztársaság eilen, akkor reményeiket a Trajcso Kosztov vezetése alatt álló összeesküvő cso­portba kezdték vetni. — Az angol és amerikai Jcénvszerve- zet meg volt győződve, hogy Tito a trockista Rankovicssal, Gytlasszal, Kardeljjed és másokkal együ’-t végre fogja hajlani Jugoszláviában és a többi balkáni és dunamedencei orszá­gokban Anglia és az Egyesült Államok imperialista agresszív politikáját. — Tito és bandája vállalta az angol- amerikai ánpcriaUsták ügynökeinek al­jas szerepét, működése pedig teljed mértékben igazolta az imperialisták re­ményeit. Kllcnséffcs tömböt «tartok n'akífam a S/ovjctnnio ellen i — Az aago!—amerikai imperial» ák által eléjük '.űzött feladató! teljes! és síre Trajcso Kosrlov és cinkostársat Illegális összeesküvő szervezetet alapítót1.ak és létrehozták ezek al­sóbb szervezeteit Is. Vaktmennyi vádlóit Ti o ügynökeként kozdte munkáját azaz más szavakkal, mint az angol és amerikai kemozer- vezetek ügynökei, azzal a céllá', hogy elszóld sák Bulgáriát a Szovje uniótól r.oha vaktmonnyiei» nagyon jól udják, hogy a bo'gár nép 1911 eswplembe 9-1 győzelme csupán a Szovy.t Had fcrcg dóéi ö segi'sé.ge alapján volt le­hetséges, noha népi demel-raíi-kt» ál­lamunk méjta'akuláw és mcg-'zi.árdu- tása a Szovj-.-tmió óriási bőkezű é.s Önzetlen i-eglrégc alapján n’cn vég­be. — Ma minden hazAÍi, mlrőcn t>e- c-.ü eies bolgár tudja, li >gy nemzeti föggeVenségünk, állami sr*t verériil Aiunk. békés kulturális és ' gazdasági fejlődésürj: biztosi- téka orsaigunk brr.! -iiigi ei együ'.traükő-.fl'r 1 Szívj üunlóval. A Szf ,v \ nvó üvt.cv s a wl « ’.zt-- !*■• *tn t' s • u"* TcMl «!.*j* .tv* i*:nu ú .jár, való fojride* h s.1 éka, a Szovjotmió « világ v»U- mennyi nbságltón (tartóit és elnyomott országa felszabadulásának reménysége és záloga. A vádlottak mindezt Igen jól .nd ák és ennek ellenére el akar­ták frzaik'lani országunkat a Szovjd - uniótól, ellenséges 'tömböt akartak sz­íntani a Szovje ur.ió né,>ei ellen. Mecjflent • PÁRTMUNKÁS lrsűj.nbb. 21. f/rims Turtűlointól: KOVÁCS ISTVÁN: ki tömrg­iuoiBal(»iUin«í n/ rR>éiii­S/liílln rlvthr^ kiiihU'simpjavnl kap* FRISS 1*1 ViN: A/ jilrv«« l?rv (M párt* •.nrvf/rlrlii!, iiltrfrni frlnilnta. IfCVF.ál C*YI I.A: A tun^\ar bxIaháiiAir- mitzittlom kluI«ikiiU*n. MAIiYAK JÁNOS: A Wátl«*ru>ilránlartoh hxii k m‘ c* %%r a c r 61. PoM- • k.. KumrrTiik V . RAfdl ! •«<*• H.fjU.i M. . ' i •, I ' tnr^vr fnc)oióltfrl%rU ll tin.itztahtMi. A Páitmunki nlV.-k r tirk* i) l»H l*an n«‘*lku <*.• tini hcw« tó. «t»j í S'iitőpr-..-h r/fti ha i ti* t t »*t ihn i/;i j » nitrtlvniTpi |rírf»wUMkA’ :’li t'i-ii t kkfltt'-k ű k'i 11 ■ 1 (• v. i lófiír ' forln'* 4«*vr.« a Ionul, k -.Iz’.hii.ilal: tv I'»* ; I er? '« lit«*« I*- **■ • k La »A if* !.>•#.I in1 5# 44^.

Next

/
Thumbnails
Contents