Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-13 / 289. szám

4 M B PL O tW3 DECEMBER « , r Sztálin elytárs a békefábor élén Sztálin elvtárs — Lenin halhatatlan ű&ye nagy folytatójának neve legdrágább éj legazeretettebb a Szov­jetunió népei és minden ország dolgozói számára. Mindenütt határ­talan rajongással beszélnek Sztálin elvíársról, aki egyesíti macában azt, ami a munkásosztályban nagy és hősies: a reitenh-etetlen szellemet, hajlíthatatlanságot, mindent leküzdő vasakaratot, a rabság és elnyomás megbékítbeteÜen gyűlöletét, a forra­dalmi szenvedélyt, a tömegek alkotó erejébe vetett mélységes hitet, ß tálin elvtárs vezetése statt építette fel a szovjet nép a szocializmust, vitte véghez a Nagy Honvédő Háború páratlan történelmi hőstettét és piost törhetetlcnül halad előre a kommunista társadalom építő »9 terén. A háború nehéz éveiben Sztálin elvtárs vezette a szovjet nép harcát a legaljasabb és legálnokabb ellenség­gel, a hitleri fasizmussal szemben. Sztálin vezette a szovjet ország fegy­veres erejének hadműveleteit, a hát­országban folyó gazdasági-szervezési munkálj emellett nagyarányú elméleti munkásságot fejteit kj, továbbfejlesz­tette a szovjet hadtudományt, a marxi-lenini elméletet a szovjet szo­cialista államról, annak funkcióiról és erőforrásairól. A második világháború megpróbál­tatásaiból megerősödve és legyözhe- tetlenül került ki a Szovjetunió. Az Újjáépítés frontján, a népgazdaság hiborúutáni továbbfejlesztésében elért eredmények bizonyítják, hogy a Szov- jetunió győzelmesen halad előre a kommunizmus felé. Alekszandra Vert megkérdezte* „Lehetséges kommunlz* más egy országban?" Sztálin clvfárs határozottan kijelentette: ,.A kommu­nizmus egy országban feltétlenül le­hetséges, különösen olyan országban, mint a Szov je. unió!“ (Pravda 228 sz. 1946 szept. 25.) Még előbb, 1946 február 9-i beszé­dében, amely a Bolsevik Pártnak a három következő ötéves tervre vonat­kozó határozatait taglalta, Sztálin ki­jelentette, hogy ,a Párt meg fogja szervezni a népgazdaság új, hatalmas felemelkedését, amely lehetősége, ad arra, hogy iparunk színvonalát minf egy háromszorosára emeljük a háború előttihez viszonyítva". A háborúutáni sztálini ötévé« terv és a természet átalakításának óriási terve, ezek végrehajtása hatalmas lé­pést jelent a kommunista társadalom anyagi elöfejltételeinek anegtoroirttóso útján. A kommunizmusnak a Szovjetunió­ban való győzelmiért folyó harc a szovjet kultúra és a haladó szovjet tudomány továbbfejlesztése vonalán halad; a Boiseoik Párt ideológiai munkájának megerősítése, a dolgozók kommunista nevelése, a burzsoá ideo­lógia b-folyása elleni harc vonalán­Sztálin elvfárs arra is rámutatott: „Mindent el kell követnünk, hogy le­hetőséget adjunk a szovjet haladó tudomány erőinek k’fejlesitésírc úgy, hogy a legközelebbi időben ne csak elérje, körtem túl is haladja a külföl­di tudomány vívmányait." A Bolsevik Párt Központi Bizott­sága Sztálin slvtdrs kezde­ményezésére fogadott el határozato­kat az ideológiai munka, a múvészot és az irodalom, a biológiai tudomány micsurini irányzata és a burzsoá koz- mopolitizmus ímegsemmisi ésc kérdé­seiben. E határozatok nagy lépést je­lentenek a kommunista társadalom ideológiai előfeltételeinek megterem­tésében. A kommunizmusnak a Szovjetunió­ban való győzelméért folyó küzdelem egybeesik a népek békéjéért és füg­getlenségéért, a szocializmus és demo­krácia táborának kiszélesítéséért ví­vott harcsai. Sztálin clvfárs állandóan hangsú­lyozza a békepolitika következe'es végrehajtásának szükségességét. A Szovjetuniónak hosszú és tartós bó­kéra van szüksége a kommunizmus felépítéséhez, mint ahogy az ország iparosításának, a mezőgazdaság kol­lektivizálásának, a szocializmus épí­tésének sikeres megválás::ásához is szüksége volt a béliére. Ebből adódik a Szovjetunió állhatatos és követke­zetes harca, amelyet az egész impe- rialistaellenes, demokratikus tábor élén, az emperialis-ta reakció, az új világháborúra uszítok ellen folytat. Ebből következik a Szovjetuniónak az a törekvése, hogy tovább erősítse nemzetközi kapcsolatait és barátságát a népek közötti békében érdekelt egész dolgozó világgal — mindenek­előtt a szocialista fejlődés útjára lé­pett népi demokratikus országok dol­gozóival. Az emberiség szabadságiért és bol­dogulásáért folytatott harcban a Szovjetunió a világ demokratikus né­pei egységének támasza. Ez a magya­rázata annak, hogy Sztálinban, a szovjet népek vezérében látják min­den ország munkásai és dolgozói a világ-kommunizmus vezérét is. ¥9oldogság a nemzetközi műn­ájztaí kásosrály számára, minden dolgozó számára — mondotta Dimit* rov — hogy Vladimir Iljlcs korai halála titán tanítását és ügyét az egész világ dolgozóinak, elnyomott­jainak és kizsáhmányoltjairtak zsenid' lis tanítója és vezére, loszif Visszanő- novics Sztálin folytat ja. Boldogság az emberisig számára, hogy a demokra­tikus, imperiallstaellenes tábor élén a hatalmas Szovjetunió áll és a legsér lyosabb harcokban megedzett, tapasz­ait lenini-sztálini Bolsevik Párt." Sztálin elvtárs. Lenin nagy ügyének folytatója. Sztálin elv'.árs — az em­beriség legnagyobb géniusza. Sztálin elvtárs a ma Leninje. Sztálin egész életét, egész munkáját, minden harcát a szovjet népnek, a Bolsevik Pártnak, az egész világ dolgozóinak szenteli. UeiméletTT iOTAKORIAT A tagdíjfizetés politikai kérdés Uulságr» ítélt kalandortervek 9tr amerikai katonai személyiségek •xy csoportja, eruely a hitleri és olasz fasiszták nyomán a villámháború gon­dolatát népszerűsíti, túlbecsüli a légi haderők szerepét. Még a hivatalos dó­kámén‘ura öklein is észrevehető Donét tanításának visszhnngja a repülés min­denhatóságáról, a ktiloimi folyóiratok­ban pedig az jlven felfogás hívei kü­lönösen gyakran szerepelnek. Sok amerikai közíró mind a mai napig azt altit ja, hogy állítólag a hitleri Né­metország el len átlósát az amerikai és angol légihaderőik sztralégini bombá­zása törte meg. Az „Amerikai lég figyí évkönyv“ HM6-bon egyenesen ezeket írta: „Németországot romhal­mazzá változtatták (már tudniillik az Egyesült A Unni ok bombázói. —- A szerk.), megbénították és lehetetlenné tették, még mielőtt a szövetségesek erpedirióa Hadseregei német téridéire léptek volna“. Eri a propagandát nem­csak oly célból folytatják, hogy csor­bítsák a Szovjet Hadsereg érdemeit a hitleri Németország leverésében, ha­nem azért is, hogy „bebizonyítsák" azt a döntő szerepet, amelyet állító- tag az amerikai téglhadrrők játszották a győzelem kivívásában a második világháború atott és amelyet kévéiké lésképpen a jövő háborúban is játsz­hatnak. A légi viTlámhAborrt híve közi fog latnak helyet Eisenhower, Arnold, Canny tábornokok, Johnson, s mai honvédelmi miniszter és mások. Emel­lett nemcsak elméleteket gyártanak, de cselekszenek is. Elég rámutatni arra, hogy nvolr év statt. ItHO- töl lí>t3-ig az EgyetüU Álla­mok légi had­erejének sze­mélyzete kis hí j ján kétszeresé­re növekedett és majdnem egy harmadát ter-lk ki az Egyesült Államok egész fegyveres erejé­nek. De « légi: haderő keretein alakidalok sem egyenletesen növekednek. Más alakú latok rovására rendkívüli fejlődésen ment át távbombázó csoportja, a: úgynevezett szt rat églat aviatika. A lég; „Blitzkrieg“ hívei oz,t állítják, hogy mélyen az ellenség hála mögött foly­tatott bomlú/ósok sorozatúval az el­lenségre döntő csapást lehet mérni. Fzárt sürgői k, hogy nyakló nélkül építsenek szupcrbombázókat. t tengeri háború Ms ei, akiit n-tn tépnek fet */ oíotnvilámhóhorú el • melelínek h-nyrga ellen. A/on a vé­JOHNSON belül a különböző lem én yen vannak, hogy » légihaderö Önállóön nem tudja megoldani a há­ború sztrntégiai feladatait, é-s hogy ezeket a feladatokat csak a flotta tudja megoldani és kell is, hogy meg­oldja a tengeri légihadcrövcl együtt működve. Ezért azt hangoztatják, hogy rendkívül erős repül ágé p-nnya- hajók építésére van szükség, amclvrk segítségével az ekrnséges terület kö­zelében szánhatnának fel az alom bombát vivő repülőgépek, A két álláspont híveinek vitája nem csupán elméleti síkon zajlik. Éles ösz- szeütkö&és történt mindjárt azután, hogy a honvédéin»! miniszteri posztra Louis Johnson került, annak a repülő- gépgyártó társaságnak n volt Igazga­tója, amely a B-.16 típusú távbombázó gépeket gyártja. Közismert tény, hogy Johnson ennek a társaságnak a rész- vényeiből jelentős részvényköteg tu­lajdonosa. Jolimon nyombsn jii is adta az utasítást az óriási, 65.000 tonna vfzkiszorflású repülőgép-anyahajó már megkezdett építésének leállítására. Snllivan tengerészeti miniszter szél sőséges lépésre szánta el magát: be adta lemondását, tiltakozisu' a rrpü lógép-anyahajó építésének leállítása miatt. De ez sem használt. leemondá­sát eltagadták, .az építkezést pedig nem jolytalták. Ekkor s sztralegia tengeri-szett változ-alinak htvel a „bar cot“ átvitték a kongresszusba. Az utóbbj időben a képviseiéház hadügyi bizottságában számos tengernagy mon­dott beszédet s s-slamonnyi beszéd s B-36 típusú bombázók építése ellen irányult. Bedford tengernagy, a Csen­des-óceáni hn jómj parancsnoka pél­dáid kijelentette, hogy a B-36‘ típusú repülőgépek az alomháború fiUéhdei közölt ,.hasznavehetetlenek a véde­kezés céljaira és nem megfelelők tá­madás céljaira sem.“ Nehéz volna megmondani, hogy rul tüzeli jobban a tengernagyok tempo- ráment urnát, az amerikai légihaderők egyoldalú fej lesrtésé.oek elvi rllenzésve, vagy a hajóépítő él fegyvergyártó mágnások részé röl gyakorol! nyomás. akik fogcsikorgatva nézik, hosv a dotlirmid'Ak nem az ő ise bükbe, hanem a repül ög‘pgvá rovsk zsebébe vándorolnék’ Akárhogyan áll is s dolog, de ■ kongresszusba meg­jelentek vagy írásbelileg nyilatkoztat Amerika haditengerészeti köreinek legismertebb képviselő«, élükön Den- féld tengernaggyal, a haditengeré­szeti flotta vezérkari főnökével. Mel­lesleg megjegyezve, Truman már el­távolította Dérijeidét a jlotta szolgá­latából. __ Br adley tábornok, a verérRnri fő­nökök egvesílrtt csoportjának vezetője a „Saturday Evening Post“ folyóirat­nak adott nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy az atombomba, úgy mint azelőtt, most is főszerepei játszik az amerikai hadászatban. Következéskép­pen bármelyik irányzat is győz, a légi atombomba háború elve nem változik Akár szárazföldről, akár rcpülögé*p anyahajókról indulnak is ki, de a háború sorsát e fcljogas szerint a re­pülőgépeknek kell eldönteniük. A második világháború tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egyedül bom­bázással a háború sorsát eldönteni le­hetetlen. Ennek bizonyítékát meg le bel találni még magában az ainerikn sajtéban is- Fletcher Pratt, az eléggé .smert haditengeré- szeli kftriró nemrég eze­ket irta a „Reader s Di­gest“ folyó­irat hasál le­in: „A nóej Németország­ra olyan mennyiségű robbanó- anyagot dob­dobtak, amely meg/elrl 500 atombom­bának. De e; a* irtózatos bombázás sem semmisítette meg a németekben ar ellenállás szellemét... A náci Né­metország gyári termelése pedig vsak "7/ százalékkal csökkent.' De »/ ilyen és hasonló érveknek k*v.*s ha lása van a légi viüimhábnrú híveire akik mániákus rusk*r«s'•*: s' továbbra is ragaszkodnak a Kimbagépekher Egváb.én' az Egyem! Államok atosabb latonai vezetői közül fob- n o .nagytómét,u hadsereg melleit A párttagságnak a Párthoz tarto­zásnak — mint ismeretes — három alapfeltétele van: a Pán tagja az le­het, aki a Párt programját elismeri, a Pártot anyagilag támogatja és tag­ja valamelyik szervezetnek. Mint lát­juk, a tagdíjfizetés a Párttörténet által idézett lenini meghatározás sze­rint egyik alapfeltétele a párttag­ságnak. A nagy Kotscvlfc Párt nyom- doUain haladó pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, követi a lenini meghatározást és a Szervezeti _ Sza­bályzat ifi világosan leszögezi: a Párt tagja az, aki magáévá teszi a Párt célkitűzéseit, elfogadja programnyi­latkozatát és' politikai, irányvonalát, résztvesz valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a párt­fegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot. A 10. pontban pedig meghatározta: a párttag, vagy tagjelölt, aki I! hónapig indokolatla­nul nem fizet tagsági dijat és ezen idd elteltével felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, meg­szűnik a Párt tagja lenni, Sietve tagjelöltje lenni A tagdíjfizetés tehát fontos felté­tele annak, hogy valaki a Magyar Dolgozók Pártjához tartozzon. Köz­ponti. Vezetőségünk ez év március G-i ülésén a tagfelüjvizsgálat ered­ményeinek tárgyalása mellott meg­vizsgálta a tagdíjfizetés rendszerét és elfogadta a Politikai Bizottság határozatát a progresszív tagsági díjról, helyes arányban állapította meg az új tagsági díjakat. Kovács elvtárs referátumában kijelentette: A tagdíjfizetés a Párthoz való szoros kapcsolatot jelenti é« el kell érnünk, hogy mostantól kezdve minden párt­tag rendszeresen fizesse tagdíját. Azok podig, akik indokolatlanul nem fizetik meg, nem méltók arra, hogy Pártunk tagjai legyenek és ha a felszólításnak nem tesznek eleget, akkor tagjryiiléeen el kell távolítani őket soraink köztlb AfoiniTizzgAl.it sorún a- tagdíjfi­zetés terén is fellendülés mutatko­zott. Pártunk tagjai a Párthoz való kape,solat rendezésével egyidejűleg tagdíjaikat is rendezték- A válasz­tási munka során, azonban ezt a kér­dést sok szervezetünk elhanyagolta, s még ma is, amikor már messze mögöttünk van a választási küzde­lem, nem tekinti politikai kérdés­nek a tagsági dijak rendezését. Mit eredményezhet, ha a tagdíjfi­zetést adminisztratív munkaként ke- zoli egy pártszervezet? A tagdíjfize­tési százalék csökkentését. F.s ha ál­talában elhanyagolja a tagdíjfizetés ügyét s még adminisztratív munka­ként sem helyez iá súlyt? íme a kö­vetkezmények: az abaújmagvei Lóh községben a választások előtt a tag­ság Pú százaléka teljesítette tagdij- fizetéei kötelezettségét, most vissr-a- e«ptt 45—50 százalékra. Nemcsak I.éh községben áll egyedül így a helyzet. A pécsi Zsoínay gyárban, ahol a pártszervezet tagjai úgyszól­ván csak munkásokból állnak, 70 százalékos a tagdíjfizetés. Kendet kell teremteni a tagdijfiso* tés terén. A jó eredmény a tagdíjfi­zetés terén is a politikai felvilágo­sító munkában gyökerezik. Ahol a t.izes bizalmiakat nemcsak a tagdíj- fizetés adminisztratív munkájával bízzák meg, hanem avval is, hogy tudatosítsák a tagdíjfizetés politikai jelentőségét a. párttagságban, ahol a tizes bizalmiak és népnevelők e,zt a munkát elvégzik, ott jó az ered­mény. Pusziatenyön a páríbizalmia- kat nem a tagság megkérdezése nél­kül jelölte ki a pártvezetőség, ba*- nem a párttagság megválasztotta. Ezek a pártbizalmiak valóban maguk mögött érzik a párttagok bizalmát, tudatában vannak munkájuk jelen­tőségének. Az predmóny: május _0-ig (a választási munka miatt som szo­rult háttérbe a tagdíjfizetés) a tag­ság 100 százaléka fizetett tagdíjat A veszprémi járásban a tagság 01 százaléka fizet, a járási bizottság célul líízto ki a 05 százalék elérését azzal, hogy rövidesen el ke-11 érnie a 100 szá,z.a.lékot is. Halmajon (Aba- új m.), ahol a pénztáros és a párt- bizalmiak jól együttműködnék, a tagú ság 09 százaléka fizeti a tagdíjat A lemaradás, a visszaesés vagy jó eredmény elérése a tagdíj- fizetés terén is politikai kérdés. Szinte grafikonszeriien mutatja, a tagdíjfizetés százaléka, hogy lát*ja-e a pártszervezetek vezetősége, ezon keresztül látják-e a tizes bizalmiak és látják-n a párttagok a tagdíjfize­tés jelentőségét?... Látják-e azt, hogy a tagdíjfizetés nemcsak a bé­lyeg beragasztását jelenti, de azt is, hogy szilárdul, javul a párttagság kapcsolata a pártszervezettől, a Párt­tal Azt is, hogy miként viszonyul a Párthoz és a párt.munka kérdéseibe« az, aki rendszeresen, pontosan fizeti tagdíját, mint az, aki 2—8 hónap­pal rendszeresen el van maradva. Persze nem szabad mechanikusad értelmezni a tagdíj fiz “tés pontot»- rág a és a Párthoz való viszony kér­dését. Van példa arra is, hogy pon­tosan fizető tagok rsak a tag'líjfizo- tésben látják párttagságuk értelmét s nem lélegzőnek együtt a Tárttal, nem élnek mozgalmi életet, nem vé­geznek pártmunkát, ezeknek elég a tagdíj pon*os befizet««. D« a Párt­hoz tartozást az alább említett bá­rom alapfeltétel együttesen határoz­za meg s ebben van a tagdíjfizetés mélyreható politikai jelentősége, hogy a Párthoz tartozás alapfelté­telei között van. Párttagjainknak, pártszervezeteink­nek megfolelő figyelemmel kell for- dulniok a tagdíjfizetés kérdése f«14 Állandóan felszínen kell tartani po­litikai jelentőségét, tudatosítani a népnevelők és pártbizalmiak segítsé­gére! a párttagság soraiban. A jé politikai és adminisztratív munka egvlittesan “'-ednényezi a pártszn-n. rezeteket örömmel éa bflstk eséggel eltöltő 100 százalékot. BRADLEY DEN FELD foglal rak U» '•is*. Ezek « \ etetők ,Br»d toy, Wo deme3i»r tábornoi­ok és m.iso k>. nem vetik el az atom vrpárr Ibik HÚ e’nrélehtt, lépéseké 1 tesz r.e'. niéli' * h sderö felépítésére. A: nrpr rikn militaristák sztra értója teljes rgé szében bukásén van ítélve. fíuká.tra van ítélve elsősorban mért. mert nem fejezi ki az amerikai nép érdekeit. Pg\t hadsereg magos erkölcsi erejét esők nt igazságos háborús cé­lok teremtik meg. A hzráno’ó, igar ságtalan célok, seneKek elleniéiben állnak a nap érdekeivel, a harci szel­lem hanyatlását eredményezik. ame­lyet pedig nem lehet pótolni sem tech­nikával, sem a váratlan támadás elé nyírei. De emlékeztetni kell más valamire is. Mint ahogy 0. M. Malenkov, s Nagy Dk)éber 1 Szocialista Forradalom 82. évfordulóján tartott elöudá-súlzsn mondotta: „Elmvlt az az idő, amikor a háborús gyujtvgatók azzal indíthat­ták az ■ ameri­kai népet, hogy nem kell majd viselnie a háború eú- hjos . áldoza­tait, Jtcgy há­ború cél iára akad elég dgyútö'te'.ék Európában és Ázsiában. A: amerikai nép kezd rájönni, hogy olyan korszak köszöntött be, amikor a: Irnprrialis- tát; nem harcolhatnak már csupán más népek kezével. Az amerikai nép kezd rájönni, hogyha a Jsábarus gyúj­togatok új öldöklést szerveznek, akkor az anyák, feleségek, nóvérrk bánata "z amerikai kontinenst sem kerüli el. F.r a bánat pedig iszonyatos. Ebben ktkerfílh*tétlenül elmerülnek és bele­fulladnak a háborús nyújtogatok.“ \p amerikai mililariviúk stratégiája UilAs aiérl is, mert » németek ler MALENKOV veihez hosonlómn nem helyesen értéé­kell az erövisTonyokat. Sztáhn gene- rílisstinmsz mondotta a hitleri tá­bornokokról: jSrt rat égtájuk hibás, minthogy rendszerint nem eléggé ér­tékeli az ellenfél erőn és tehetőségeit és túlbecsüli saját erőit." Ez teljes mórlékben Ali az amcrikul sztralé-' gákrn js. .\z atomfegyver története ta­nulságos példa arra, hogy az Epyó- ^iilt Államok militaristái hogynu be­csülik túl saját erőiket. Az amerikai sztralégi* bukásra van ítélve azért is, mert olyan Módoto­kat tűz maga elé. amelyek meghalad­ják erejét. Ar EgvesüH Államok im­perialistái megparancsolták táborno­kaiknak, hogv dolgozzanak ki lervet a-világ demokratikus erőinek szélzú­Í ásáta és a suláguralom megszerzésé* o. De az imperiaiistiiknak nem átt módjukban, hogv ezt az esztelen ter­vet megvalósítsák. Innen ered at amerikai sztratégia, de különösen <* ulllámliáború fel támasz! diának kalan- dorjrllege. At amerikai imperial is !á^ tébolyult tervei bukásra vannak Ítélve, mert szemlieu áll velük n hatalmas fi/ov- jetmvó, amely rrmlitheh-llenü' a !>*■ kVn.-k rs a népek barátságának poll’ Ilkáját folytatja. A béke /•* a demo­krácia tábora, amelynek élén a nagy Szovjetunió áll. hatalmas, sokszoro­san erősebb n háború táboránál. F.r a birtosilékn annak, hogy az úl hábo­rúra gyújtogatok gálád terveire a ki­kerülhetetlen bukás vár. fi } __

Next

/
Thumbnails
Contents