Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-11 / 288. szám
im» wHcnMBin* n NAPLÓ S „Huszonegyedikéin döfni fog a szén1 Három vasasi vájár egyéfii versenyben készül a nagy napra Twms János v&Jír neve nem ismertfii«» « MES/ílIART bányáknál. ! Nemctak « Petőfi-aknán, ahol dollgo- irík, de ralatn ennyi más aknán tudnak kiváló telj esttnáéuyeiröL Tisztelik •»árt még az öregebb vájárok is. A Petőfi aknán azt l* tudják, hogy decemberi előirányzatát már most telje- vitttlt. 40 méteres bővítést hajtott végr«, jani a bányamunkák közül tata a legnehezebb, mer.t — öreg bányászok Így moróják: „A suszternak I* könnyebb egy új cipőt csinálni, jl P" mint egy elnyűtt, rongyosat helyrehozni.“ Vavts elvtára eddig la versenyzett. Brigádot szervezett, részivé1.! a csatotok versenyén és mindig jó eredményt ért ®L Most azonban Sztálin rirtárs ezülctésnapjának megünneplésére készül a bánya. Munkával, soha nőm látott széntermelési eredménnyel akarják nevezetessé tenni ezt a nagy Bnnepi»a[>ot. — X-lbbffl mt *em rnnrádliatnnlt KI — mondja Vavra elvtárs «— Szfálln elvtárs népnapján én szeretném a legnagyobb eredményt kihozni az aknából. Beszéltem ezért az engem váltó Eltér Lőrinc és Pavli- esek Géza elvtársakkal. Nem kellett nagy rábeszélés, mind a ketten őrömmel vállalták, hogy I ^ versenyezni lógnak egymással, ki éri el a legjobb eredményi. A három műszak vájárja mind első akar lenni a Sztálin elvtár« tisztelőéire végzett munkában. Vavra elvtárs haja még vizes, a fürdőből jön. Az éjjeli műszak már egyéni versenyben folyt le. így határozták el, mert most ért vége a bővítés ós megkezdődött az edövájás. Az éjszaka Vavra elvtárs 30 csille szenet (ejtett ki. _ Igaz, hogy a szitálással métg zavarok voltak — mond i a — úgyhogy ottmaradt még 14 csillére való készlet, de a déle1 őHi műszakban Elter •Ívtárs csapatának már lesz üres csilléje és lova is, úgyhogy nehézség nélkül ki tudják szállítani. így is több, mi nt két „kapnival“ haladtam előre, ami körülbelül 250 százalékos teljesítmény. Ez a 250 szíSzalófs esjiKtal azt Is jelenti, hogy Vavra elvtárs •z éjjel körülbelül 50 forintot keresett. —. De lesz az mé$ több is — mosolyog _ mert most már egy pillana tra eem akarok visszaesni, mindig •oak előre akarok haladni. Ezt akarja a két versenytárs is: Älter Lőrinc és Pavlicsck Gélt. — Ezért határozták cl, hogy Nemcsak összemérik az erejüket, hanem segítenek is egymásnak. Váltásnál mindig megbeszélik a munkát és mind a hárman igyekeznek a nyolc árát a legjobban kihasználni. — Jó lenne, ha jobban tudnánk _ pt gépeket is használni — tűnődik Vavra elvtárs — ha új, nagyobb teljesítményű gépeink lennének, vagy Ugalább a régiek lennének jobbak. — Do még az se baj — V'.ditl fel — egyedül a jobb szervezéssel is el tudjuk érni, hogy a mostani körülmények mellett Is az előirányzat több IAPOLLO 11-éifi | Francia film. Aoórol fiúra Előadások 3. S, 7, 0 órakor. Hétfőn, december 12-án LELKIISMERET EIOadisok: 6, 7, 0 óra. szőrösét termeljük kt Úgyhogy a magam részéről nyugodt lelkiismerettel merem vállalni: Sztálin elvtárs születésnapjáig úgy megszervezem a munkámat, hogy legalább 400 százalékot hozgk ki. Elter és Pavlicsek clv.ára U mondta, hogy ők sem fognak lemaradni és nem is mondtak nagyot, mert mi hárman körülbelül egyformán dolgozunk. Nagyon meg kell fogni annak, aki bánnunk közül első akaT lenni. lie csalt tényleges teljesítménnyel lehet elérni elsőséget. .Spekulációról" szó sem lehet. Arról, hogy egyik a másiknak hátrányt okoz, megnehezíti az utána következő munkáját. A munkahelyet úgy adják egymásnak, hogy a munkát akadály nélkül el lehessen kezdeni.- Huszonegyedikén dőlni fog a szén — állítja magabiztosan Vavra olvtárs — hiszen nem is olyan nagy dolog az egész, egy kapni a norma, ahelyett megcsinálunk 4—5 kapnit. I B URANIA lt-óio Cseh fllmujdonság Lelkiismeret Hétfőn, december 12 éa APÁRÓL FIÚRA Előadtok fii 5, fél 7, (#1 fl-kor I 1 PAR« U-é.fi TŰZ Új mntrynr film v««ár«ap 4, *. a órakor liátfűn 6, 8 órakor. Csak bírja el a *2411114«. Azt kei! még alaposan megszerveznünk, nehogy óit álljunk a készlet tétjén, mert nincs üres osille. Azt hiszem különben, hogy ott sem lehet hiba, hiszen a szállítók és a műszakiak is Sztálin elvtárs név év dl dolgoznak. Sztálin elv árt otszi őket is előre. Ezen a napon nem lehet semmiféle hiba. De addig sem. Ezt a kezdési 250 százalékot még felemelem addig is, már osak „belemelegítésnek“ is, a nagy nap után pedig tovább akarom tartani az akkori teljesítményt. Jól meggondoljuk a dldlgot, alaposan körülnézünk, segííünk egymásnak és menni fog. Vavra elvtárs nincs egyedül Elter és Pavlicsek elvtárson kívül is még sokan, a bányászok ezrei készülnek arra, hogy a kitermelt szén hatalmas mennyiségével tegyék emlékezetessé a munkások nagy ünnepét, Sztálin ek-társ 70. születésnap j 4L Mészáros Józsel. Kiváló teljesíiraiéuyt ért el a Szikra Nyomda két gépszedője \ pécsi Szikra Nyomda NV nyomdászai is elolvasták Beczur elviárs nak, a budapesti Hirlnpnyomda sz a- hánoviBta nyomdászának versonyki- hívását ós elhatározták, hogy versenyt indítanak a gépszedés gyakorlati normájának túlteljesítésére. Harcos Károly és Lcikauf Tibor elvtársak megállapodtak egymással abban, hogy párosversenyben, de teljesítményüket együttesen értékelve, 8 órás munkaidő alatt legalább 130.000 „n“ betűt szednek ki. Ezt a teljesítményüket a Szikra Nyomda dolgozóinak nagy lelkesedése közben ajánlották fel Sztálin elvtárs születésnapjára. Szombaton reggel kezdődött meg a sztahanovista munka. Előbb Gockler Imre gépszerelő alaposan átvizsgálta a gépeket, kiegészítette a hiányos matrieakészle ei, frissen beolajozott minden mozgó alkatrészt, majd Harcos ós,Le;kauf elvtársak javaslatára a meghajtó motor szijtárcsájának kerületét megnövelte, hogy ezzel meggyorsítsa a gépek forgási sebességét. Heggel nyolckor ült le a Bzeűőgóp mellé a két. gépszedő, hogy megdöntőm a gépszedésben eddig felállított legjobb teljesítményeket. A többi nyomdász szaktárB hitetlenkedvo állta körül őket Merésznek tartották a vállalkozást, mert mind a két gép 10 éves „Linotype Ideal", amelynek egy-egy betűhöz csak 15 matricája un, kopott és emiatt gyakori üzemzavarokkal küzd. Emellett a szöveget keskeny, 12 ricerós laphasábokban szedték, közto különösebb gondot igénylő mellészedett“ sorokkal és tarkításokkal, a Dunántúli Napló vasárnapi száma részére. Gépeiket maguk látták ol munka közben ólommal, a kisebb zavarokat maguk javították ki és a sor mérete miatt megkívánt „kizáró matricákat“ is maguk rakták be. A tördclőasztalra egymásután kerültek fel n kiszedett hasábok. A munkaidő nyolc órája alatt Har- ezos Károly elvtárs 84.793 „n“ értékre átszámított betűt, Leikauf Tibor elvtárs pedig 84.672 betűt szedett hl. A hibaszázalék Harcos elvtársnál 3.3 százalék, Lcikauf elvtársitól 2.2 százalék. Együttesen tett fel ajánlásukat messze túlteljesítették, mart a vállalt 130.000 ,,n“ bctüórték helyett 109.470-et szedtek ki. A gép szedésnek nincs ugyan normája, do a gyakorlatban kialakult szedési átlag 4.000 ,.n" betűérték óránként. Ehhez visszonyftva mindkét gépfzedő teljesítménye 263 százaléknak felel meg. Harcos és Lcikauf elvtársak elmondották. hogy teljesítményüket gép forgási sebességének jobb kihasználására alapozták, azzal, hogy a szedésnél lehetőleg mind a Hz ujjúkat használták, A tízujjas gép- szedést legtökéletesebben a Szovjetunió sztahánovista nyomdászai alkalmazzák, s ezt igyekezett Harcos ós Leikauf elvtárs is elsajátítani, do gépük még a motortárcsa kerületének megnövelése után sem ért el olyan fordulatszámot, hogy a tízujjas szedés minden előnyét kihasználhatták volna. A kiváló teljesítményt a vállalatvezető, üzemi bizottsági titkár és tér molési felelős hitelesítette és a Nyomdász Szalcszervozot központjába küldték fel kiértékelés végett. Harcos Károly és Leikauf Tibor elvtárs kimagasló eredményével dicsőséget hoztak a Szilfa-nyomdának és a nyomda dolgozói megfogadták, hogy a két elv társ példájához méltóan valamennyien több ós jobb munkával ünnepük meg Sztálin olvitárs születésnapját Felejthetetlen volt! Lelkesen ünnepeitek e pécsi tioTgozők a nagyszerű Ossipor-egyiittest Pénteken este zsúfolásig megtöltött nézőtér előtt mutatkozott be az európ&hirű Oszipov-együttcs Pécsett. A népi ének- és zeneegyüttest Krancz Pál polgármester elvtárs köszöntötte a város dolgozót nevében. A beszédre az együttes vezetője válaszolt, aki a szovjet művészet és kultúra képviselői nevében üdvözölte Pécs város dolgozóit. Beszéde végén éltette a magyar-szovjet barátságot, Sztálin elvtársat és Rákosi elvtársat Ezután kezdődött el a hangverseny. Dimitrij Oszipov, a zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere vezényelt az első részben. A csupán népi hangszerekből összeállított együttesből csodálatos és eddig még sehol nem hallott hanghatásokat tudott leicsalni. A meleg basszusok, a balalajkák éneklő hangja, a különleges trombiták, a harmonika művészi beállítása hely mk int szimfóntkus hatást keltett. A műsort Budaskin Orosz nyitánya vezette be. A mű népi motívumokon épül fel és a zenekar bemutatkozó számának igen megfelelt. Budaskin Dumtkája bájos népi tánc. A szerző domra -versen yé*en érdekes pengető hangszert ismertünk meg. Remekül simult a hangszer szóló hangja a zenekar sz'nes hanghatásaihoz. Anatolij Alexandrov művésze hangszerének. A jól ismert Kamarinszkája Oszipov áthangszere- lésóben újnak, üdének, lendületesnek mutatkozott. Szahárov Régi ke- ringö-jét Gorodovszkaja és Nylki- tyina adták el-q guszlán. A guszlaról eddig csak az irodalomban hallottunk, meleg, a hárfához nagyon hasonló, de új lehetőségeket nyújtó hangja a közönség nagy tetszésével találkozott. A „Sír a széles Dnyeper” című ukrán népdalfeldolgozás szűnni nem akaró tapsvihart keltett A leghalkabb kezdésből viharos hullámzásba csapó zene hűségesen érzékeltette a folyó csendes, majd viharos hullámzását. Egy orosz nép- dalfantázda a zenekar művészi teljesítményét és bravúros megoldásait bizonyította be. Lidia Mjelnyikova, a moszkvai állami filharmónia szólóművésze, hatalmas, erőteljes, tót szopránján egy lelkesítő Dunajevszldj-dalt, egy Csajkovszkij-áriát és egy igen bújó«, üde, derűs orosz népdalt énekeLt. A második részt Pavel Kulikov vezényelte. Kulikov nyűgöd tabb tamperajnentum, de a zenekar itt Is megmutatta kiváló művészi képességeit. Csajkovszkij . „Pojácák tánca” c. kis műve vidáman derűs ‘■"tást keltett A balalajka lehetőségeit Havrosta mutatta be Budaskin Változatok c. darabjában. Havtősin és Kolevatov balalajka kettősét csak Ismétlés és hosszú tapsok után tudták abbahagyni: nem akarta leengedni őket a közönség a színpadról. A mosolygó vidámságot képviselték. Kulikov érdekes Keringő fantáziája és Falusi polkája nagyon tetszett a közönségnek. Érdekes volt egy orosz népdal Beljajevszkij által művészien guszlán előadott változata. Mjelnyikova remeik énekszámai zártáit le a kitűnően sikerült, eddig nem hallott hanghatásokban bővelkedő, művészi élményt jelentő hangversenyt. ICülön kifejezésre jutott a szovjet művészek szeretete a magyar dolgozók legjobbjaival szemben. öt zeneszámot ajánlottak fel a mécsék- szabolcsi akna dolgozóinak, akik csütörtökön fejezték be a hároméves tervet, a Zsolnay-gyár dolgozóinak, altik december 3-án fejezték be ugyancsalt a hároméves tervet, valamint Hátai János mecsekszabolcsl vájár, Sásdi Károy pécsbányatelepi SZIT-brigád tag és Klein Jánosnak, a pécsi Magasépítési NV dolgozójának, mint a legjobb sztahánovistáknak. A műsor befejeztével Mészáros Dezsöné elvtársnő a Magyar Szovjet Társaság nevében köszöneté* mondott a kitűnő művészeknek s kifejezte Pécs város dolgozóinak háláját a felejthetetlen hangversenyért. Az est igen lelkes hangulatban és az együttes zúgó ünneplésével ért véget. Az együttes tagjai szombaton megtekintették a város néhány üzemét, majd vasárnap reggel továbbutaztak Szegőd felét — hm —i j ECEMBER M — Emlékszel? Ma öt év© ... A kérdést Balog Anti, a csoport párttitkára intézi Kovács Sándorhoz, a gépállomás egyik kombájnjának vozotőjóhez. A szövetkezeti irodában ü'nek kényelmes székekben, munka után, csoportórtekezlet előtt. A szobát tej- Uvogbúrájú villany kellemes fénye árasztja el. A szomszéd szobából a rádió hangja hallatszik át, mert az iroda az új szövetkezeti székházban van, ahol kultúrterem, könyvtár ós olvasóterem is van. Ilyenkor estefelé először az ifjúság szokott ösz- szoverüdni. Ezek már jönnek, alig hogy befojezték a munkát Az egyik szobában rádiót hallgatnak, a másikban a kuli úrcsoport próbál, a harmadikban a zenekar gyakorol. Később aztán benéznek az idősebbek is. Igaz, tegnap nem nagyon jöttök, dohát ennek is megvan az oka. A tegnapi moziról senki sem akart lemaradni. Az ötéves terv eredményeiről készült filmet vetítotték. Ma azonban itt lesz mindönki, mert ünnepi ülése lesz a tormolőcso- portnak. Vagy a falunak? Ez ma már csaknem teljesen egyre megy, mórt alig van néhány család, amely nem tagja a termelőszövetkezetnek. Gyenes Miska bácsi is elindul a kultúrház felé. Kövezett járdán visz az útja, lába alatt megvilágítja az utat a sűrűn égő villanylámpák fénye. A mozi előtt megy ol, aztán az egészségház következik. Hatalmas ablakain lilás fény szűrődik ki. — Ugylátszik, még nem fejezte be a kvarcolást a doktor elvtárs — gondolja Miska bácsi. — Doktor elvtárs — morfondírozik magában. Már én is megszokom, hogy annak szólítsam. Jancsi — ja vítja ki magát., kicsit bosszankodva. — Jancsi, hisz pendolos kölökkora óta ismerem, Itt nőtt fel * faluban, míg a kollégiumba nem karült. Öveges János fia, 7 hold földön gazdálkodott az apja, mielőtt a csoportba léptek volna. Már jól elhagyja a* egészeéghá- z&t, de még mindig öreges duzzogis- sal mondogatja magában: — Doktor olvtárs, agronomtw elv- társ, főkönyvelő elvtárs. Mind itt szaladgáltak a faluban, mint gyerekek. Aztán elmentek és jónéhány év múlva annyi tudománnyal a fejükben tértek vissza, hogy az ember öreg létére is hozzájuk fordul tanácsért és önkéntelenül is azt mondja, hogy agronómus elvtárs, csak később szokik ismét vissza a Jancsira, Jóskára. Tovább folytatja létpelt és ép akkor lép be az irodába, amikor Balog Anti Kovács Sándortól kérdezi: Emlékszel? Ma öt évo., Igen, ő is emlékszik rá. Ma öt éve volt az a gyűlés, amin ismertették a csoportban az ötéves tervet. Gerő elvtárs beszéde alapján ez ám olt be X. Nagy elvtárs a csoport akkori párttitkára. (Most ax egyik nagy állami gazdaságot vezeti Tolnában). Akkor még csak 17 család volt benne a csoportban a kétszázvalahány közül. Ennek az ötéves évfordulójára ronde»- ték őzt az ünnepélye© csoportért®- kézietek Az utcán autók bugása hallatszik, majd vidám beszélgetés, nevetgélő*, a zaj beáramlik az épületbe, az iroda ajtaja előtt hullámzik el. Most hozták be az autók azokat, akik távolabbi munkahelyeken dolgoznak. Aztán átmennek ők is a kultúrterembe. A széksorok már csaknem megteltek. Mindenki itt van, kivéve az állatgondozó brigádok tagjait Nekik hangszórókon közvetítik a műsort A függöny szétnyílik, a dobogón a csoport zenekara ül. Felhangzik a Népköztársasági Induló. Aztán Balog elvtárs lép a mikrofón elé. Megköszörüli a torkát, s aztán halkan, megilletődött hangon kezdi: — Elvtársak, ma öt éve annak.». alványra, rászlefrll is väsärßl&aK r minién dalcozár ‘ RÁDIÓI
