Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-11 / 288. szám

diimAmtúli Nagy lelkesedéssel flnncpelték a pécsi dolgogók az 0*íipov-egyfi(lest Kiváló eredményt ért el a Szikra Nyomda két dolgozója Ma teljes heti rádióműsor ARA 50 FILLÉR VL ÉVFOLYAM, 28ö. SZÁM VASÁRNAP, 1Ö19 DECEMBER 11 A BÉKE TERVE r Országgyűlésben, pártnapokon, családi körben, városon, falun, mindenütt az ötéves tervet vitat­ják. Dolgozó népűnk, amely a Komnuuústák élenjáró elmélete, a marxizmus-len inizmus jóvoltából tudatos jövőbe lát, ismerkedik az előtte álló esztendőkkeL Tegnap a Sopiana gépgyárban, amikor azt kérdeztük, miről szeretne az üzem munkássága többet olvasni, Jeckl József lakatos elvtárs határozott feleletet adott: az ötéves tervről. A terv, amelynek végrehajtása so­rán modern nagyipart, korszerű mezőgazdaságot, új társadalmat teremlünk, rövid néhány nap alatt minden becsületes ember, jó haza­fi személyes ügye lett. Hogy így történt, annak egyik oka: az öt. éves terv a béke terve. A béke terve, mert minden tö­rekvése az, hogy népünk életét jobbá tegye. A bőké terve, mert célja a háborúk okozójának, szü­lőanyjának, a kapitalizmusnak céltudatos felszámolása. A béke terve, mert nagyszerű vívmányai­val, az egész népgazdaságban győ­zelemre vitt szocializmussal a bé­ke hatalmas táborát erősíti. Folytassuk azzal a gondolat­sort: mert a bélke terve, kiváltja a gyújtogatok, a nemzetközi ban­ditáit, háborús uszítok, imperialism ták és minden cselédjük tajtékzó dühét. Az ötéves tervet a belső és külső osztályharc rendkívüli ki­éleződése melleit fogjuk végre, hajtani. „Az imperialisták, érezve, hogy az idő ellenük dolgozik, lázas sietséggel tákolják össze a reak. ciós erők különböző blokkjait és szövetségeit agresszív terveik meg­valósítására." Az idő ellenük dol­gozik, — nem utolsó sorban Ma­gyarországon is. Nézzünk csak vissza! Elég, ha a győzelmes há­roméves terv kezdetére gondolunk. Pfedfferek, Bánok, M)nds»cntyk, fasiszták, munkíjsárulók, papi köntösbe bújt haramiák. Milyen nagyszerű fejlődést írt le népi demokráciánk, milyen megsemmi­sítő csapásokat mértünk az új vi­lágháború sötét készítőire, a világ dolgozóival cgyvonalban haladva. A forradalmi Kína-már az indo­néz határra vitte a szabadság, füg­getlenség messze világító fáklyá­ját. A franciák tömegsztrujkokkal harcolnak elnyomóik ellen. Az olasz parasztság tízezrei özönlik el a tőkések, nagybirtokosok, fő­papok törvényével tiltott jogos jusst, a termőföldet. A népi de­mokráciák megsemmisítik a ,,cso­dafegyverként" őrzőit utol ó im­perialista tartalékot, a Rajkok, Kosztovok kémbandáU. A Szov­jetunió az atomenergia alkotó erejével a fejlődés új korszakát, a kommunista társadalmat épttl. Az idő az imperialisták ellen dol­gozik. A Kommunista As Munkáspártok Tájékoztató Irodájának legutóbbi értekezlete azonban komoly szó­val fordul a világszerte hatalmas győzelmeket elért béketáboiIhoz, hozzánk is: „Mélységes, megbo- csájthatatlan tévedés volna azt hinni, hogy a háborús veszedelem csökkent. A történelmi tapasztalat azt tanítja, hogy minél reményte­lenebb az imperialista reahció Ugye, annál dühödtebh ez a reak­ció, annál jobban nő a háborús halandók veszedelme. Csak a népek legnagyobb ébersége, ke­mény elszántsága, hogy minden erejüket latba vetve, minden esz. közzel küzdjenek a békéért, — c»ak így lehel meghiúsítani az új háború gyujtogatúinok bűnös szán­dékait." ölévé« tervünk új fegyver a há­ború ellen. Ezért támogatja a béke minden híve, ezért támadja a béke minden ellensége. Az a kőle'ességünk, hogy leleplezzük hx ártalmatlanná tegyük az ötéves terv, a béke ellenségeit A knlákok, vagy a klerikális reakció nem a háború nyílt népszerűsítésével próbálja céljait elérni, több esze van annáL Tudja, hogy egy új vi­lágháborút & legkenetltel j eltebb szavakkal sem lehet vonzóvá va­rázsolni. Kerülő útat választanak, támadják az egyéni verseny ki­bontakozását vagy bomlasztani próbálják termelőcsoportjainkat A szocializmus építése elé rakott minden akadállyal megbízóiknak), az őrült világuralmi terveket szö­vögető imperialistáknak tesznek egy-egy szolgálatot A terv teljesítése, a szocializ­mus építése és a béke közötti el-1 választliatatlan kapcsolatot sok-1 szór az ellenség jobban látja a | népi demokrácia, a szocializmus néhány nagyhangú hívénél. Azok­nál, akik formás bázisokkal a világbékc bajnokaiként tetszeleg­nek, de amikor tettekről van szó, amikor munkafegyelemmel, több itieljesítménnyel, tanulással kell a béke frontját erősíteniük, akkor az utolsók közt kul’ognak. Rákosi elvtárs, amikor az impe­rialista kémbanda leleplezór,éröl | adott számot, amikor a békebon-1 tők gálád terveit ismertette, meg­szabta mindannyiunk számát a a fel­adatokat. Szeptember 30-i beszédé­ben mondotta: „Az első és legfon­tosabb tapasztani és tennivaló, hogy erősítsük Pártunkat. Erősít­sük Pártunk egységét, amelyet az gálád ellenség olyan szívesen meg­bontott volna. Erősítsük Pártunk kapcsolatát a dolgozó tömegekkel, az egész dolgozó néppel. Fokozzuk minden vonalon az éberséget, hogy idejekorán felfigyelhessünk az el­lenség aknamunkájára. És fokoz­nunk kell Pártunk elméleti szín- vonalát, mert enélkül nem tudjuk lelisXnerni és még kezdeti állapot­ban kivédeni a reakció álcázott kísérteiéit. Fokoznunk kell az § éberséget, a legyeimet a termelés Irontján. Az ellenséget nemcsak a politikai porondon kell megverni, minden gyár, bánya, minden üzem, vállalat, az osztályharc csatatere... Hadseregünket, békénk és bizton­ságunk e fontos fegyverét gyorsan fejlesszük és erősítsük. Erősít­sük minden rendelkezésre átló esz­közzel, szóval és tettel egyaránt a teremtő béke frontját." Védelmezzük épülő szocialis­ta hazánkat, növekvő jólétün­ket, a dolgozók hatalmát, elsősor­ban azzal, hogy bensőséges, baráti, elvtársi kapcsolata inkát a szocia­lista Szovjetunióval erősítjük. Mil­liókban érlelődött meg a tudat, hogy minden eddigi eredményün­ket. új törlénelmünk kezdetét, em­berhez méltó életünk megterem­tését a szocialista országnak köszönhetjük. A hős szovjet né­peknek és a nagy Sztálinnak, a magyar nép és minden dolgozó segítőjének, barátjának, atyjának. Ä béke tervét, népgazdaságunk első Öléves tervet csak akkor fe­jezhetjük be győzelemmel, ha még szorosabbra felzárkózunk az öt­éves tervek diadalmas országa, a béke biztoskezü védelmezője, a Szovjetunió mellé. „Fejlődésünk záloga, hogy minden téren elmé­lyítsük a baráti együttműködést az imperialistaellenes béketábor vezetőjével, n Szovjetunióval s a haladás és demokrácia erőivel az egész világon, a béke megvédésé­re, épitömunkánk biztosítására. így bizton lógunk haladni előre az ötéves tervvel a szocializmus felé". — ezzel zárta a tervet beterjesz­tő Gcrö elvlárs szavait az ország- gyűlésben. Az ötéves terv és a béke védel- mo egyet jelent, az ötéves terv lel­kes vállalásával és végrehajtásá­val számolunk le osztályellcnsé- geinkkel, fokozzuk a béketábor erejét, tesszük a l>éke bevehetetlen bástyájává hazánkat. ____i__ Sz tálin elvtárs az egész világ biztonságának és hékéjésiek őre Szakosíts elvtárs beszédével megnyílt a nagy Sztálin harcos életét bemutató kiállítás Szombaton már jóval kilenc óra előtt mozgalmassá vált a Múzeum­kert. Sűrű sorokban mentek jel a lépcsőkön a meghívottak a Nemzeti Múzeum szinte virágoskertté átalakított előcsarnokába, ahol Lenin és Sztálin arcképére vörös selyemlobogók hajlanak, mintha az egész ma­gyar dolgozó nép háláját akarnák kifejezni. Mindenütt virágok és örök­zöldek, valamint Vörös selyemlobogók láthatók, az előcsarnokban és a mellékfolyosókon is. Váci M^kJósné a Magyar-Szovjet Társaság nevében üdvözölte a megjelenteket: Szakosíts Árpád elv társat, az Elnöki Tanács elnökét, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezető­ségnek tagjait, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét, a diplomáciai testület tagjait, elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok képviselőit. Ezután felkérte Szakosíts elvtársat, hogy tartsa meg megnyitó beszédét. „Az egész magyar nép itt áll a kiállítás ktíjpnjáhan“ — Egy csodálatos és nagyszerű Set bontakozik ki előliünk őzen a kiállítá­son — bezd.e meg beszédét Szakasits Árpád, o Népküzkáirsaöátg Elnöki Ta náesa elnöke. — Az egész magyar nép itt iáit a kiállítás kapujában. Szívével itt van vetünk egy Sí", Moszkva felé ekint és ez a ‘ «kirnte* áthatol a Kreml históriai faiam és kö­rülöleli az. a férfiút, í*ki annyid let' a magyarságért és az emberiségér, aki­nek iiitáni alakja oly tisztám. emelkedik a világ dolgozói fölé, mint az eszme, amelyet képvisel s amely, mint Lenin legnagyobb és legméltóbb harcost ár­pában, mos benne testesült meg. Nincsenek is olyan szavak, ame­lyek Igazián kifejezhetnék azokat az érzelmeket, amelyek a dolgo­zó magyar népben étnek a nagy Sztiljtn Iránt. És hadd hívjam segí.ségiüi annak a szigligeti fő bűhöz juttató it parasztnak szavait, aki, amikor arról vallattam, :trdja-e, kicsoda Sztálini, azí felet er — Hogyne tudnám, bissen ezt « da­rab földet, amelyen állok, azt <« neki köszönthetem, meg azt is, hogy ai ispán nem ordít rám hajnali három óraikor, hogy „jóreggeí T Ilyen egyszerűen köti össze a fel­szabadított dolgozó paraszt földjét, sza- !bodsáig|át, emíbcTi méltóságát Szitálin neveivel. Az üzemek népe Sztálin elvtárv ban a társadalmi és osztályharcok lángeszű stratégiáját tiszteli — mondott« Szaka««« Árpád. — A győzelmek »Tervezőjé. trózteli Srtálin­ban, aki Lenirm el együtt megteremtett« minden idők legnagyobb müvét, a diadalmas Kommunista (bolsevik) Pártot, az élenjárok pár ját Az űzetnek népe Sziláim eítviársban a szociálisa mun­ka nagy és győzelmes szervezőjét be csali, akt az emberi munkáit a dicső­ség m gaelatár« emelte. O tanítót, meg arra, hogy a harccal kivfvoct szabad­ság igen nagy dolog, de semmivé foszik, ha nem teremtik újjá az éte- et, ha mennyiségileg és minőségileg jótÁi munkával nem szárnyaljuk tiúl a krpitalieia eemmeiést, ha nem terem­tünk új értékeket.. A dolgozók milliói, közöttük a szabad és haladó emberiség, Sztá­linban látja biztonságunk őrét, bé­kénk és az egész világ békéjének védelmezőjét. Az egyszerű emberek milliói a mi ba- zárnkban is. hisznek Sz tátin ban, bizo- dalmuk teljességével. És ennek a nagy birodalomnak nem vak hft • foc. rása, hanem a roppant és dicsőség fényében tündöklő mű: a szocialista Szov­jetunió, A magyar nép legnagyobb barátja, minden dolgozó nagy vezére Ezu á.n arról beszélt Szakasits Árpád, hogy a magyar nép el mékezet éhen örökre megmaradnak azoknak a törté­ni! Imi eseményeiknek emlékei, amelyek öoszeforrottak a Szovje unióvai, a di­csőséges Szovjet Hadsereg áidozattei- jes, fetlstziabadf'.ó küzdelmével és Sz á- lin nagylelkűségével — A magyar nép tudja — mondotta —. hogy Budapestet Sztálin nagytelikö- »Óge, politikai éleslátása és népünk Iránt érzek bizalma mentette meg. Ezen a kiállításon Jfitha ó dokumentu­mok minden szónál ékesebben beszél­nek ezekről. amelyeket a Szóvjetomfó, Sztálin se- gi «égével a felszabadulás óta elért a magyar nép. — Befejeztük a hároméves tervet, s készülünk az ötéves tervünk végre­hajtására, amely lerakja a szocializ­mus alapjait. Dolgozóink iminkalendülete nőt főn nő, államháztartásunk egyensúlya szilárd, forintunk a világ egyik legjobb valutája, népünk ereje növekszik, az életsrinvo. nal emelkedik. Szellemi életünk terü­leten is 4] és fries iram Vök tedirtíaC meg. — Mindez nem varázslat révén tőr­én — mondotta Szakasita Árpád. — Sztálin leghűségesebb és legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás láll a magyar dolgozók élén, ő vezeti azt a Pártot, amely » leg­nagyobbra és legdlcsőségesebbre törekszik, hogy hasonlatos legyen a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjához és így ehrezer.hosse a dolgozó magyar mi'lliiókat a szocializmus útján, a kom­munista társadalomba. Az ostrom trän a budrpes.fi gyer­mekek tízezreit a szovje katonák táp­lálták saját kenyerükkel. Sztálin elvtárs liszttel, búzával, forftos nyersanyagokkal, gépekkel telt vagonok ezreit indította Buda­pest felé, hogy telket leheljen a magyar gazda­sági életbe. Mindez* hogyis fetej het­ték volna el a magyar anyák, íé.(Vé­gek és gyermekek, hogy Sz álin e:v- táre Rákosi elvtársitok levélheti kéré­sére még a békeszerződés alá'rása előtt elindította a haditogolyvona:oka. és visszaadta szerelteiknek az apák, férjeik és fiúk százezreit, — Bl fel ejthetik-e a magyar dolgo­zóik Sz átin elv.tára nagylelkűségét, hogy a hadikárfpótlás összegét Jelcn- •tősen csökkenetté, hogy a Szovjet­unióval barátsági szerződést kőibe’, dink, hogy a szovjet tudósok, művé­szek. technikusok jót ok hozzánk se- gkénl és ar, hogy a nyugati impe­rialistáik támadásaival szemben a Szovjetuniónál mindig támoga­tásra leltünk és békében, bizton­ságban érezhettük, építhetjük ha­zánkat. — íme, erekből « forrásokból buzog fel a szere'«! iktapadhat«Hon áradata, mne’.y kő rőt ve« 7.1 az égés* haladó ecu. beniség vezérlő csillagát, Sr álint, — mondok« Szekasils Árpád, majd azok­ról a hatalmas eredményükről beszélt. A kemény, egyszerű, — Ennek a JdálK' ásnak a dokumen­tumai nem arról szólnak csupán, hogy mit jelent Sztálin a mi számunkra, ha­nem arról is, hogy honnan indult e) és hová jutott, milyen emberi szemmel alig köve the ő magasságokba Sz á'in. Sijédttő ez « magasság és mi mégis egészen közel érezzük magunkhoz őt, a ikémiény, egyszerű, vidám és bölcs férfiút, aikd Leninnel együtt legyőzte a félel­met, felszabadította és jogaiba he­— Ma már a világ minden táján sokasodnak « béke, a szabadság és igazság erői. Nyolcszázmillió a szo­cializmust építő emberek száma, akik Lenin és Sztálin zászlaja alatt vívják csatájukat a kapital!« a-úmpcrioTi«ta or­szágokban is és a gyarmatokon. A népek megindultak ezen az ülőn és élükön az egész haladó emberiség szeretett vezére, Sztálin halad. — SzfJiin halad at éhükön, a láng­eszű tudó», a világraszóló hadvezér, az új világ lenyűgöző építőmestere és az az ember, akti minden idők legen­dáinak hőseinél is nagyobbra nőtt, mer: maga az ember. , vidám és liölcs férfiú fyeztc az emberi értelmet. — Egyik életrajzírója azt mondotta Sz'álinról — folyatta beszédét Szako­síts Árpád — ha van ember, aki lé­nyege szerint nem változó t, akkor 5 az. Csakugyan! Hiszen azt is megírták róia, hogy amikor mirtt lázadó a rM- lisai papnöveldéből ki7ä"ták, „anélkül, hogy visszanézett volna, egyenesen « munkáeokboz ment, és mi hozzátehet­jük: Velük is maradt, soha egy pilla- na ra nem s-akad: el tőlük. — Éljen a mi szeretett Sz'Sününk! — Éljen minden szabad« ágezere'fl népnek é« a világ dolgozóinak nagy hazája, a Szovjetunió! — Éljen Lenin és Sztálin haihateüa* műve: a Szovjetunió Kommunisa (bol­sevik) Pártjai Szakasits Árpád nagy érdeklődéssel kísért beszéde után Vári Miklósné köszönetéi mondott a beszédér. és tel. kérte a megjelenteket, hogy tekintsék meg a klállíás:. A meghívottak perce­ken belül eí özön lőtték e termieket é« nagy elismeréssel szemlélték a kiállt­tá« kitünően összeállt ott, nagy oda­adással és szeretettel feldíszített le­nyűgözően szép, érdeke* és tanulságo» festmény és képanyaga . Minden idők legendás hősénél nagyobbra nőit

Next

/
Thumbnails
Contents