Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-10 / 287. szám
DUNÁNTÚLI g A kínai néphadsereg elérte az indokínai határt A ráíró* közgyűlése elengedte a kisembereknek az útépítési hozzájárulást Leszállították több férfi és női konfekciócikk árát VI ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1949 DECEMBER Ifl Az ötéves terv győzelemre viszi a szocializmus ügyét az egész magyar népgazdaságban Gerő elvtárs beszédével megkezdődött az ötéves terv törvényjavaslatának vitája Wt int eken délelőtt az országgyűlés megkezdte a Magyar Népkőztár- • sasdg első ötéves népgazdasági tervének tárgyalását. A zsúfolásig megtelt karzaton munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek folástg megtelt karzatokon munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek a kormány tagjai is. Tizenegy óra el ott néhány perccel érkezeti meg az ülésterembe Rákosi Mátyás elvtárs s a jelenlévők percekig tartó, zúgó tapssal üdvözölték a magyar dolgozók bölcs vezérét. Drahos Lajos elofárs elnök 11 órakor nyiötta meg az ülést. Bejelen- tette az országgyűlésnek, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának több megyei bizottsága és számos üzem dolgozói küldtek üdvözlő táviratot, a csepeli WM gyár dolgozói ped ig levelet tnéztek az országgyűlés elnökéhez abból az alkalomból, hogy az országgyűlés napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről szóló törvényjavaslatot. „A csepeli WM gyár ossz dolgozói nevében meleg szeretettel üdvözöljük az első szociálisa ötéves tervet és annak megalkotóját, a Magyar Dolgozók Pártját — hangzik a lettél. —• Példamutatással áll előttünk a nagy Szovjetunió és annak fejlett ipara a sztálini ötéves terv megváló- tiltásának eredménye. Fogadjuk, hogy amint a hároméves terved, úgy öt éves tervünkéi is a kitűzött határidő előtt telj esi jük. FA jen az ötéves tervi Éljen az ötéves terv megteremtője a Magyar Dolgozók Pártja és annak bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtársi Éljen az ötéves terv megvalósítója, a dolgozó magyar népi" A levél felolvasása alán hosszú perceken át zúgott a tape az Misteremben is a karzatokon egyaránt. A miniszterek, a képviselők is a tárgyalást hallgató közönség együtt ünnepelték az ötéves terv megvalósítóit, a Pártot. Rákosi Má'yást is a tervet megvalósító dolgozó néped. Ezután Kristóf István elvtárs előadó ismertette a törvényjavasla'ot. Az együttes bizottság —■ mondotta — a törvényjavaslatot örömmel is lelkesedéssel fejte magáivá, általánosságban és részleteiben elfogadta is javasolja az országgyűlésnek, hogy a javaslatot eredefi szövegben fogadja el. Ezt köve- töleg ex országgyűlés tagjainak viharos tapsa közben Gerő Ernő elvtára óllammlnlsxter lépett az előadói emelvényre g megkezdte beszédét. Magyarország a szocializmus építésének útján Ä tőrvúnyVraalat tut ötéves oép- gAzdaaági tervről, melyet »2 oroztü$- érdi*« « mai napon kezd tárgyalni, rúndetea kővafkezmény« én egyben fontos láncszeme annak a nagyszerű fejlődésének, melyet hazánk a nagy Szórje'.tmiő dicsősége* hadserege áltat történt felszabadító»« 64a meglett ■— kezdte beezédő; Gerő Ernő elvtdrs. •— E néhány, valóban történelmi esztendő akit u ország gazdájává vált nép, a nmnkázosztály, a kommunisták pártjának, Rákosi Mátyásnak a vezetésével, tüneménye* gyorsasággal új- jáópíterfct« • háborúban rombadöntőtt országot ■ a Szovjetunió segítségév esi, la Szovjetunió tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, Követségben a népi demokrácia országaival, áj, Magyarországon eddig törette* átru tépett: a szocializmus építésének áljára. Ismeret«*, hogy • hároméves terv rfső érvének nagy sikerei és « dolgozók kezdeményezése alapján pártunk és kormányzatiunk azt a célt tűzte népünk elé, hogy a hároméves tervet hét hónappal az eredotilegj kitűzött határidő előtt fejezzük be. Ami azonban még nem ismeretes, az az, hogy a beruházások terén hároméves tervünket máris túlteljesítettük, hogy nehéziparunk hároméves tervét általánosságban november 30-án déli 12 órakor befejezte s az egész magyar ipar összértékben számítva december 15-ére befejezi a hároméves fervef. Vagyis hároméves tervünket általánosságban csaknem nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítjük. Le kell azonban szögeznünk, hogy a tervteljesítés nem teljesen egyenletes, mert jóllehet, egész iparunk a tervet a kitűzött határidő előtt teljesül egyes termei! ősi ágak és egye» termékek előállítása viszonylag elmarad más termelési ágak és termékek előállítása mögött Az év régéig minden téren jelentűsen túlhaladjak a hároméves (érvét r Ha flgyritenú» vesszők, hogy e* év lógóig még három hetörtk van, hogy a munka verseny ha akna» lendülete, a •nemiHk előtt kibontakozó magyar sa !ah ánov-tn orgnforn mind nagyobb én nagyobb ütemben vfisri előre teemrfé- •őnket, úgy sem ké ség«, bogy sx év végére a Hároméves terv télid tűzéseit trenden téren Jelentősen túlhaladjuk. f *-a Ä háremérei terv etőirta, hogy gyáriparunk termelési aulnivonalának • :©rvidőszak végére, vagyis 1950 •u-gtmfrm 1-ére 27 századokkal keli meghaladnia mi utolsó három év elöld év terrriélés* színvonalát. — Ezzel szentben a valóság az, hegy gyáriparunk termelése már most 40 százai ókkal haladja meg az 1939. évi termelés szlnvooa’át. Acéliparunk, gcptermclésünk Jelenleg sokkal magasabb szinten van, I mint bármikor a magyar Ipar tőr- | ténetében, 1 — A hároméves terv előírle, hogy • tervidőszak végére, vagyis 19á0-ro •nog iMl közelítenünk a háború előtti Ki év mezőgazdasági termel óséneik áltagos «sinvonal á . Ezzel szemben a valóság «z, hogy mezőgazdaságunk termefóse már az add évben csaknem élért«, számos területen pedig túlhaladta a háború előtti színvonalat. —1 A hároméves terv előír:*, hogy a tervidőszak végére közlekedésünknek eil kell érnie s egy« területkén ■tű* ke® haladnia a háború előtti teljesítményi Ezzel szemben • valóság az, hogy vastitunk ez év októberében 43 százalékkal több tonnakilométert teljesített, mint a háború előtti év ugyanezen hónapjában. 9.686 millió forintot ruháztunk be — A háromév« terv előírta, hogy n terviidőszaik alat:, vagyis három év folyamán 6.585 millió forirat értéket kell beruházni a népgazdaságba (1947 januárt árakon számítva). Ezzel özemben a valóság az, hogy ez év végéig, tehát összesein 2 év és öt hónap alatt (a még hátralevő hálom hó beruházási összegét az utóbbi három hónap állaga alapján számi va) ___ 9. 688 millió forint összegű beruházást valósítunk meg, ami 1947 januári áraikra átszámítva 7.799 millió forintnak felel meg. így tehát két éy és öt hónap aial a beruházások ösozcige 18.4 százalékkal több, mint amennyit aa eredeti ;erv szerint három év ólat: kelleti volna beruháznunk, — A hároméves • terv előír:*, hogy a tervidőszak végére a nép életszínvonala átlagoson elérj« 6s mintegy 8 százalékkal meghaladja a háború előtti életszínvonalat. A valóság ezzel szemben az, hogy az áílagos életszínvonal trfár most 37 százalékkal magasabb a Háború előtthiéL A háború előtti tíz év Magában az egy főre jutó húsfogyasztás 23.7 kg veil jelenleg pedig 28.5 kg. A cUkorfogyasz ás megtfelelően 9.25 kg-ról 17.60 kg-ra, tehát közel kétszeresére emeQkedett. Jelentősen megnőtt a tej és tej:enmékek fogyasztása. A háztartási villanyáram fogyasztása 40 százalékkal a háztartási gázfogyasztás pedig 60 százalékkal emelkedett A dohányfogyasztás csaknem megháromszorozódott. — A magas dohányfogyasztós azonban úgy látszik, nem ártott meg, mert ** ezer lakosra eső halálozások száma- az 1938. évi 14.4-ről 1948- han 11.5-re csökkent, a természetes szaporodás megfelelően 5.7-ről- 7.8-ra, a házasságkötések száma pedig 8.2-ről 10.7-re emelkedett. Míg a háború előtt 1930—38. átlagában évente 100.000 lakó» közül 160 halt meg tbc-ben, 70 pedig egyéb fertőző betegségekben, addig 1948-ban megfelelően csak 108, illetve 28. Népünk tehát, hála * hároméves tervnek, hála a szocializmust építő népi demokráciánknak, egészségesebb teht. — De nemcsak egészségesebb lett népűnk, hanem műveltebb Is. Jelenleg az alsófokú iskolarendszerben 118 ezerrel többen tanulnak, mkVt a háború tlőtt. Jelenleg 33 ezerrel többen járnak középiskolába, mint a régi Magyarországon. A főiskolai és az egyetemi halligatók száma 1937—38- ban 11.800 fő volt, jelenleg pedig különféle egyetemeinken és főiskoláinkon több mint 28.000-ren tanulnak, vagy!» az emelkedés 16.200 fő. Az egyetemi és főiskolai haflga- tóknak több mint egyhsrmada a nagyüzemi munkások közül kerül ki míg • háború eSőtti számuk gyakorlatilag a rauflávd volt egyenlő. i A tőkés országok mind mélyebbre süllyednek a gazdasági válság mocsarában — Egészen más a helyzet a tőkés országokban. A tőkés onszágok mind mélyebbre süllyednek a gazdasági válság mocsarában. Az Amerikai Egyesült Államokban egy év alatt az ipari termelés 22 százalékkal esett A termelés csökkenésével párhuzamosan rohamosan emelkedik a munkanélküliek száma. így a® Amerikai Egyesült Államokban hivatalos adatok szerint a teljesen munkanélküliek száma már eléri a négymilliót, a nem telj« munkahetet dolgozókéval együ t pedig számuk 14 millióra . úg. Olaszországban 2.5 millió ielj«en munkanélküli van, a részlege» munkanélküliekkel együt: számuk eléri a 6.5 milliót. — A gazdasági válság terhelt a tőkések Igyekeznek a dolgozókra hárítani. Ezért állandóan csökken a reálbér, romlik a dolgozók helyzete, nő a tö- megnyomor és a nélkülözés. Francia- országban például az árak 1946 óta 165 százalékkal emelkedtek, viszont a bérek csak 83 százalékkal. Olaszországban jelenleg az átlagbér a háború előttinek csak 87 százaléka. Angliában az ételmlszerfogyasztis most sokkal alacsonyabb, mint a háború előtt volt. Csak ha összevetjük országunk me. rededoen felfelé ívelő fejlődését népünk és gazdaságunk gyors és állandó felemelkedését azzal, ami a tőkés országokban történik, tudjuk egész jelemő- eégteben értékelni a fordulatot, amely azzal ve:#» kezdetet hazánk életében, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat. Csak Így vagyunk képesek felbecsülni annak a ténynek a rendkívüli jelentőségét, hogy a felszabadi ást kövelőleg 1 lazánk végleg kivét; az imperializmus rothadó népelnyomó rendszeréből s a szociailiimust építő nemzetek sorába lépett. — Mint az dőlt űnk fekvő törvény- ; avatta? aláhúzza, hároméves tervünk sikeres megvalósítása során alapvető változások történtek tár. sadatmunk és népgazdaságunk szerkezeiében. A gyáripar, a bányászai 92 6záza'ék- ban a nép tulajdonává vák, a nép államának kezébe ^került. Teljesen államivá vál: a bankszervezet, a külkereskedelem és a belső nagykereskedelem. A kiskereskedelem forgalmának 30 «zá. zalékát az állami és szövetkezeti hálózat borryoftíja ki A mezőgazdaságbam elkezdtek * szocializmus épí ését s jelenleg az ország egész szátitó- terü!«:én«k 7 százaléka van az állam ás a temeSőszövelkezwteác kezén. Államunk a munkásság és dolgosé — Tisztelt Országgyűlés! — A most elfogadásra javasolt ő - éves népgazdasági terv főfelada a égé. ezen máb, mint a hároméves tervvé volt. Most a főtfetadat, melyet meg kell áldanunk. egész népgazdaságunk újjáalakítása, új alapokon való megszervezése. Most a főfeladat abban áll, hogy országunk iparosításának meggyorsításával elsősorban a nehéz- és gépipar gyors fejlesztésével biztosítsuk a könnyűipar nagyarányú fejlődését, közlekedésünk korszerűsítését, merőgazdaságunk gépesítését, honvédségünk, nemzeti függetlenségünk megszilárdítását, népünk további anyagi és kulturális felemelkedését. A főfeladat most az, hogy a gyorsított iparosit ám útján nemcsak iparunk viszonylagos elmaradottságát számoljuk fel, hanem egyben mezőgazdaságunk évszázados elmaradó:tságát is. A fő- fefada:, mint « törvény javaslat mondja, az, hogy országunkat agrár-ipari országból ipari-agrár országgá változtassuk, vagyis olyan országgá, amelyben az Ipar súlya a döntő, de amelynek fejlett, korszerű mezőgazdasága van. — Általánosságban szólva: az ötéves népgazdasági terv főfeladata az, hogy lerakjuk a szocializmus alapjai: egész népgazdaságunkban, nemcsak a várc«— A Jelen törvényjavaslatban a beruházásokra előirányzott összeg jelentékenyen nagyobb, mint az az összeg volt, amely 8—10 hónappal ezelőtt a nyilvánosság előtt szerepelt. Felmerül a kérdés: Miért lehetett és miért kel- leflt az eredeti 35—37 milliárd forint összegű beruházás helyett az ország- gyűlés elé terjesztett tövényjavaslat- ban 50.9 milliárd forintot' beruházásokra előirányozni? — A beruházások összegének megparaszfság iftamtáví. népköztársasággá lett, meflyben a halaimat a dolgozó párást'* »ággal szövetséges munkásosztály jvában, hanem a fafluti te, hogy lényegében győzelemre vigyük a szocializtiuus ügyét az egész magyar népgazdaságban. — Tervjavaslatunk a tervidőszak őt évre 50.9 milliárd forint értékű beruházást irányoz elő a magyar népgazdaságba. Az 50.9 mfllfárd forintból a Javas- tat szerint 21.3 milliárd forint jut az Ipar beruházásaira és ezen belül a nehézipari jellegű beruházásokra 18.3 milliárd forint,' * könnyűipariakra pedig 3 miRiárd tor in A mezőgazdaságba 8 milliárd forint összegnek megfelelő érték beruházását javasoljuk ózzad, hogy a mezőgazdaságot közvelmil szolgáló egyéb bo- ruházásokká! együt: ez az összeg el* érj« a 12.5 milliárd forintot. A köztelkedé» fejlesztésére a törvényjavaslat! 7.5 miWiájd forintnyi érték bcrubázA- sá:i írja «15, kikásépflésre, község és városíejlesz esne, egészségvédelmi, szociálpolitikai és kulturális beruházásokra összesen 7.4 milliárd forintot javasolunk beruházni. Végűi a kere» kedcíem fejlesztésére 900 mifiló fori» tot. Emellett okulva háromév« te« vfvnk tapasztalatain, azt Javasoljuk hogy az ötéves terv végrehajtás* során felmerülő, most még pontosan meg nem határozható beruházásokra tartalékoljunk 2.5 milliárd forintot, a kővetkező ötéves terv előkészí- lésével kapcsolatos beruházásokra pedig 3.3 milliárd forlotat. emelését lehetővé és szükségessé #effta mindenekelőtt az, hogy 1919 végére Jóval magasabb szhv- tel ért cl Iparunk termelése, nvnt amelyet az év elején, figyelembe véve a hároméves terv gyorsított ütemben való végrehajtását Is, feladatul tűztünk magunk elé. Másrészt: a nemzeti jövedelemre vo natkozó újabb vizsgálatok megáflapk tötták, hogy a háromév« terv meg valósításának eredményeként nemzef kooolja. Az ötéves terv főfeladata, hogy országunkat agrár-ipari országból ipari-agrár országgá változtassak Hűért emelhettük a beruházások összegét
