Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-09 / 286. szám
Jobb munka — több karatét A mohácsi kombinát építkezésénél ma már mindennapos a 200 százalékon felüli teljesítmény Fábik József elvtár« volt Mohácson és az országban az első kőmüve«, aki követte Pozsonyi Zoltán példáját és megtanulta a Szovjetunió sztahá- novista kőműveseinek magasabb termelékenységű falazási módszerét. — Már akkor felmerült a kérdés — mondja Fábik elvtárs — hogy milyen hasznos lenne bevezetni ezt a módszert a folyamatos munkamenetbe. Akkor ugyanis csak egy egy óráig dolgoztunk sztahanovista módszerrel, kísérletképpen. Később ott, ahol lehetőt!, számtalan brigád hozzá is látott, hogy sztahanovista módszerrel dolgozzon. Az eredmény nem is maradt el, fit Mohácson azonban addigra már annyira előrehaladtunk a munkával, vhogy nőm adódott alkalom a nagyobb teret kívánó sztahánovista munkára. Fábik elvtárs nem beszél arról, hogy még így is, az apró részmunkáknál kitűnő, többszáz,százalékos eredményeket ért el, a külső és belső vakolásban, a válaszfalak felhúzásában és egyéb apró munkáknál. Mos* végre jött egy nagyobb munka a válaszfalaknál — beszél Fábik elvtárs. — llrirom embernek 110 óra hosszat, azaz több mint kód hétig tartott volna ennek ms elvégzése.. Elhatároztuk, hogy sztaháno- vista módszerrel csináljuk meg. Szabó Lajos elvtárs vállalkozott a habarcsterítésre és Bozóki Pál a téglaadogatásra. — Egyébként velük dolgozom a vakolásnál is és kiválóan értik már munkájukat. Ennél a munkánál az előkészítést is nekünk kellett csinálnunk, ez benne is van a normában. Mi készítettük el a kalodát 1» a falazáshoz, úgy kezdtünk hozzá a munkához. Természetesen az is sokat számít, hogy most nem egy óráról volt szó, hanem két. hétről, amit mi egy hét alá akartunk szorítani. A szándék sikerült i*. Fábik elv- társ két társával nem 110, hanem 17 óra. alatt végezte el a munkát, nem egészen öt nap alatt, a 14 nap helyett. .4z ötödik nap ötödik óráidban valamennyi válaszfal készen állt. — Amikor bemutattam az országban több helyen a sztató- novista módszert.— meséli — nagyon sokan kérdeaősködtek: „Aztán ki lehet-e bírni napi 8 órán át?“ Ezeknek ezúttal is megmondhatom: egy cseppet sem volt fárasztó ez az ötnapi munka sem. Szinte kényelmesen dolgoztunk és nagy gondot fordítottunk a minőségre is. így értünk el mind a hárman 298 százalékos teljesítményt. A jó eredmény hatása a bérfizetéskor ie jelentkezett. Fábik elvtárs 10.40 forintos órabért kapott, a 37 órára tehát összesen 384.80 fgyintot, .Szabó Lajos elvtárs, a habarcsterítő 7.30 forintot óránként, összesen 270 forintot, Bozóki Pál pedig 6.20 forintos órakerosettel 229 forintot. — Rz ma már nem I« olyan nagy kereset nálunk, a kombinát építkezésénél — szerénykedik Fábik elvtárs, — vannak, akik már jóval többet teljesítenek és keresnek is. Ez így is van, a sztahánovista módszert szinte minden munkanemre kiterjesztették már Mohácson. így, jobban megszervezve végzik a vakolást, a vasbeton szerelést., előgyártást is. Ezért, azután az ilyen teljesítmények, mint, amilyen a Fábik-rso- port 298, százaléka, ma. már szinte mindennaposak, nagyon sokan teljesítik túl a 200 százalékot. „Qohluut szeretjük Öt az Hetünknél is“ azért én is el szoktam menni a moziba és a kultúrelőadásokat is meg szoktam nézni. Az öreg kolbozparaszt itt egy pillanatra elhallgatott. Aztán szinte szótagolva folytatta. — És lúd meci, hogy niindezlneki köszönhetjük. Tudd meg, hogy Sztálin elvtárstól kaptunk mindent. Ezért szereljük mi Öt jobban még az életünknél is. Bányai János is abbahagyja itt egy kicsit az elbeszélést. Csend telepszik egy pillanatra a szobára, de a csendet ismét megtöri Bányai János hangja. — És jártam sokfele a Szovjetunióban. Perfektül megtanultam oroszul, hisz könnyen ment, mert bácskai vagyok, úgy beszélek dé’- szlávul is, mint magyarul. Sok emberrel beszéltem. De mindig újra és újra meghatott az a rajongó szere— Egyszer tanúja voltam, anvkor Ggy gyárban az általános iskola utolsó osztályát elvégzett gyerekeket végigvezették, hogy eldöntsék, mihez volna kedvük. Amelyik azt mondta, hogy esztergályos szeretne lenni, azt fémipari iskoiába jegyezték elő. Amelyiknek a tervezés tetszett meg, annak nevéhez beírták, hogy mérnök lesz. Ekkor hallottam, hogy az egyik fiatal fiú azt mondta egy lánynak: — Te, ezután még sokkal jobban kell tanulnunk. Sztálin elvtárs biztosan ezt vá,rja tőlünk. És beszéltein parasztasszonyokkal, akik néha szinte könnyekig meghatódva beszéltek Sztálinról Arról, hogy Sztálin hogy szereti őket s hogy ők mennyire szeretik Sztálint. Hárman beszélgetnek a szobában. Három ember. Három mária kéméh- di dolgozó, akik ma már ugyan tet, amivel- az emberek Szt&ttnrőt I olyan rajongással szeretik öt, mint beszéltek. |a Szovjetunió népei... Az éle sz mvonalem?Jkcdés szamokban Az Élelmezéstudományi Intézetben végzett vizsgálatok is bizonyítják a magyar dolgozók egyre emelkedő életszínvonalát. 1945-ben vizsgáltak 58 százalékának volt kisebb a testsúlya a normálisnál. 1946-ban már 51, 1947-ben 30, 1948-ban 15 és 1949-ben 12 százalékának. Az egyre javuló táplálkozás kő vetkeztében a vérszegénység is rohamosan csökkent. 1945-ben a meg- vizsgáltaknak 60, 1947-ben 18, 1949- ben 8 százaléka vérszegény. ' ^RMÉtETá*%j!^GyAKOR.tAT EGY SZOVJET ÜZEM PÁRTSZERVEZETÉNEK MUNKÁJA A jjnblinói Kagamovics-féle öntőikéin a Szovjet.unió legnagyobb vas- úti kocsialkatrészeket készítő vállalata- Érdemes megvizsgálni, hogyan dolgozik ennek az üzemnek a párt- szervezet« a termelési tervért vívott küzdelemben. A vesető káderek közgazdasági művelősére szemináriumot létesítettek, amelyben jelenleg a műhelyek, osztályok főnökei éís helyetteseik, közgazdászok, a technikai norma-iroda vezetői vesznek részt. Ezenkívül 75 számviteli munkás tanul a továbbképző tanfolyamon. A szakmunkás káderek növelése érdekében a párbizottság döntésére a kiképző tanfolyamok széles hálózatát szervezték meg. Az esti gyári technikumban 170 munkás és gyári vezető tanul. Továbbképző tanfolyamok széles hálózatát szervezték meg. A műhelyek vezetői és mesterei ezenkívül tanul mányozzák az üzemrízervezós és a technikai norm am egáll ap í táa alapjait. As esti gyári technikumban 170 munkás és gyári vezető tanul. Továbbképző tanfolyamokon vesznek részt a mérnökök és azok a dolgozók, akiknek legtöbb munkatapasztalata van. Mindez azután, hogy az elmúlt évi -üzemi pártkonferencián leszögezték a tennivalókat, A Párt irányt 'vett arra, hogy a káderok technikai felkészültségének növelése mellett felfokozzák az elmaradt munkások termelékenységét, egészen a sztahanovisták színvonaláig. A kérdést nyílt pártgyülésen tárgyalták meg, majd a műhelyekben sztabánovista iskolákat létesítettek^ Ezekben az iskolákban a legtapasztaltabb termelőmunkások és mindenekelőtt a kommunisták tanítják a sztahanovista munka módszereire a fiatal kádereket. A munkások és vezető üzemi káderek technikai ismereteinek fokozására, az újítások és tapasztalatok felhasználása nem maradt eredmény nélkül. Az összes műhelyekben fellendült az észszerűsítési munka. I 'gy pl. Szálijev elvtárs öntvény- tisztító, bevezette az alkatrészek munkafolyamatonkénti megmunkálását.. Módszere gyorsan elterjedt az üzemekben és a munka termelékenysége jelentősen emelkedett, A kommunista főtechnológus, Szjcnkin clvtárs, Hozanovij és Meyer technológusokkal emelte a modellek számát a modelltartó lapokon és ezzel a mintázógépek termelékenységét két- bá romszorosára emelték. Guszcv és Jrrsov technológusok egy sor alkatrész megmunkálását közönséges gépekről fél-automata gépekre vitték át és ez ötszörösére is felemelte a termelékenységet. A műhelyekben a kommunisták a versenyek szervezői és azoknak telINI© mozinak a Kína ellen irányuló im- pfr.ialista terjeszkedésben az amerikai megszállók. Az amerikaiak rémuralma 1945. óta ián: Formozán, amelyet a szövetségesek által korábban elfogadott határozat alapján már rég viss’* kelle t volna adni Kínának. Az amerikai imperialisták semmibe veszik ezt a határozatot, Formozát támaszponttá és az észnélkii! szaladgáló, szélvclrl Kuomln'ín/rk.likk tagjainak me.nedókhelyévc alakítják át. Formoza sík nyugati partján az amerikaiak hatalmas haditengerészeti kikötő' szerel ck fel és ugyanilyent épí eltek az é.szaki parton. Uj repülőtereket avattak nagyméretű „repö- lőerődük“ befogadására. Uj felszereléssel lás'.ák el a meglévő hadiipari vállalatokat és repülőgépgyárat helyezlek üzembe. A syAriik vezetésébe bevonják n japán müitarlzmust kiszolgál’ embereket, mint Formoza volt japán főkormányzóját. Hassza gava tengemagyo'., A jikíva pénzmágnás', és másokat. Formoza gazdasági életének minden kulcspozíciója amerikai kézben összpontosul. Az elmúlt négy esztendöb-n amerikai pSnzen, amorikai okta ók vezetésével Formozán képezték ki és fegyverez’ék fel a siralmas sorsra jutót' ke. A versenyek ismertetése « az elmaradottak bevonása céljából a tömegmunka különböző formáit alkalmazzák. A szerelőműhely előtti beültetett téren díszesen kivit* >zett táblákat helyeztek el, anrv lyekcu megemlékeznek a háború utáni ötévi- terv élenjáróiról és azokról, akik a normákat túlteljesítették. A táblák egyikén grafikon szemlélteti a telj**- sitménybérbun dolgozók évi feladatának teljesítését. A műhelyekben minden eredmény r körhirró testnek, pl. Raskin elvt.ii>, esztergályos, -128 százalékra teljesítette a normát. A váltás idején máT megjelent a plakát, amely üdvözölt > az elért siker alkalmából. Kúsoyero- va elvtársnő, "esztergályos, azzal a rmmkástársával állt versenyben, akivel váltják egymást. A versenyben kissé elmaradt, mire szavát adta hogy beéri barátnőjét. Másnap reg gel a munkások Kusnyerova j»épén a következő feliratot látták: ,.Kusnye- rova elvtársnő kötelezte, magit 110 cgyesítő-csőfej elkészítésére. Sikert kívánunk önnek, Kusnyerova elvtárs. nő!" Klimosumkov észszerüsitö javaslatáról azonnal tudomást szerzett mindenki a következő tartalmú rop iratból: „Elvtársak! Köves sédek Klimosumkov példáját, javítsátok c alkatrészek megmunkálásának mein szerét!“ Az egyes munkások és brigádok teljesítménye kétóránként megjelenik a mechanikai-műhelyben lévő telje sítmény-táhlán. Minden műszak régén összegezik as eredményeket. K műhely kommunistái konkrét, terme lési propagandát fejtenek ki. Beszélgetéseket szerveznek a rentabilitásról, a munka termelékenysége emelésének módozatairól, az önköltség- csökkentés útjairól. A mechanikai műhely tapasztalatait felhasználják a kovács- műhelyben is. Naponta megjelenik az „Oldalszmások“ elnevezésű szatirikus faliújság, amely a seleft- okozót, kedvnílkOli dolgozókat és fegyelmezetleneket bírálja. Tartalma nagy népszerűségnek örvend és a rnegbíráltakra jó hatást gyakorol. A kommunisták javaslatára a kis alkatrészek gyártása a nagy selejtek- ből történik. Ezzel egy hónap alatt csak két alkatrész gyártásánál hat tonna fémet takarítottak meg. Az acél- és nyersvasöntő műhelyéből csak egy példát hozunk fel. Btt- bencova elvtársnő brigádja az acél. öntőből versenyben áll a nyersvasöntő műhelyhez tartozó Poljáltova brigádjával. Az özemben jó kiállításban látható a legjobb eredményeket elért szta- hánovisták arcképsorozata. Ez segít abban, hogy a termelés újítói közűi közvélemény alakuljon ki, hozzásegít az üzem ötévé« tervének propagálásához. Az önköltségcsökkentésért folyta*» * tott harcban nagy szerepet játszott a f gazdasági kérdések átfogó m ogvi fait á.sa a pártgyfilóseken. Ezeket a I gyűléseket gondos előkészítés jcTlem- f zi. A kommunisák nemcsak a na.pi- I rendet tudják a gyűlés megkezdése fölött, hanem bevonják őket egye9 f kérdések tanulmányozására, anyag- r gyűjtésbe, és javaslatok kidolgozású, t ba. Az ülések ilyen előkészítése a.k- • rivizálja a kommunistákat és n.igr- * ban hozzájárni ahhoz, hogy jobban f átgondolt, konkrét döntéseket hozta. f nak. ! » pártbizottság munkájában nem- /V csak c párttagokra, hanem a 4 párlonkiviili aktívákra is igyekszik \ támaszkodni. A termelési veszteségek Jelleni harcban naponta összehívják J az üzemrészek vezetőit és elemzik a 4 hibákat, megállapítják a selejt roeg- 4 előzésének módjait. Havonta tava f nak a veszteségek elkerülése céljából ^technikai konferenciát. Nagy szolgáltatót teljesít az üzemi újság és műn- J káslevelczőinek kara. akik jól küzd«- J nek a rentabilitásért, a munka é’»n- f járó módszereinek bevezetéséért. $ Mindennek eredményeként az il em in múlt évben önköifségrsökkrnfés éiryvvt 00 szdialél:kal tlilfcljcsítefte 4 i-'igvél). nem termelési kiaoást is csók* J kentet fék. bizonyítva, milyen listai í mas tartalékokkal n-nil-Ikezik ai Jízem. A p:irt=z*" \--z."t mi;«» A ...iv.-.'i-CJ.i i > li *eni *1'*1:'"Z : beg* te** ilön**’ évéi e*i i tar 4 álé kokat teljesen fe!lia>/n ilj.ik. Kuomanfaná-hadosztályokat. Most J Formozárs menekülnek a Kuomintang- f rendszer bukott nagyjai, viszi maguk- j kai mérhetetlen mennyiségű idegen f valutájukat és aranyukat. Ahol az 4 arany megjelenik, még nagyobb szám- 4 ban érkeznek a fegyverek. 4 /. Egyesült .illantok »».if fegyverszállümányokat küld Formoza J szigetére és e rakományokat a „csen- f der óceáni :«rv“-röl szóló kiáltozás f kíséri. Az imperialisták szeretnék i megalkotni az Atlanti Paktum távol- 4 keleti fiókját és ennek Formoza len- 4 no egyik központja. Csakhogy Formoza lakossága, J amelynek eücnállásá.t ne miud'a meg.» törni az ötvenéves japán uralom sem, J nem nyugszik bele» az amerikai impe-^ r la listák és lakijaik elnyomásába. Az j elmúlt négy évben nem egyszer rob- j ban* már ki fegyveres felkelés/a szí-f guten. Hiába dobtak be légierőket, i tankokat a felkoíök ellen, hiába ki- < nozzák meg. álla-i módon a felkelés^ veze-öit, börtönzik be a nép legjobb- • jainak tízezreit, F°rmoza népének j izánharea egyre erősödik. A kínai ( nép mozgalmának győzelme új erőt i C« lendületet visz Formoz: aéi*i mo*. 1 ga'máha, amely kivívja a szjge: fel- , szabadításá'. 1 Amilyen mértékben közeledik a kínai népi felszabadító hadsereg a Kuominlang-csapatok végső megsem- misl éséhez, olyan arányban Fordul elő egyre gyakrabban Formoza szigetének neve a /világsajtó jelentéseiben. A megvert Kuommtanß-klikk tengerentúli védnökei Formozához fűzik kalandonlcrveikei a Kínai Népköztársaság és a •délkelet-ázsiai népi felszabadító mozgalmak ellen. Si ormoz» jelenltísíge luindriirUolöl« földrajzi helyzetében rejlik. Déli csúcsa a Fülöp-szigetek közelében van. Északi csúcsától húzódik a ja páni szigetek fe'é a Riukin sri- gc.lánc. Hegyes keleti partja meredek szakadékként nyílik a Csendes-óceán felé. Innen a sziget kinai neve: „Tai- van“ — „terraszorszag". Lakosainak száma 6.5 millió. Többségük kínai. Formoza kedvező szlratég.iai hely- za é{ a japán imperialisták már a 'mull század vé^én kihasználták és erőszakkal magukhoz csatolták a szi- 1 gélét. A második világháború idején .szigc.ct Dél-Kína és a délázsiai ál- I lomok ellen irányuló hadműveletek ) támaszpont jakén- használták. Katonai I repülőteret, sok hadikikölűt és a ka- l'on.ai országú ak széles hálóz.a*lát lépf'o tik ki iaj(a. I Ugsyanczt a szerepet szánnák ForHarman ülnek a szobában. Ifjú a Bányai János, a felesége ős Pintér r clvtárs, a párttitkár. Többször el r szokott, mostanában jönni beszélgetni Bányaiókhoz, hisz Bányai négy I évpt töltött, a Szovjetunióban és s rengeteget látott ezalatt az idő alatt. , S bár szakmája van, a tjpraszti dolgok felé sem volt csukva a szeme és sok érdekeset tud mesélni a kol- ~ hozok életéről is. A kályhában pattog a tűz, csen- 1 jdes. nyugodt hangulat van a szoba- 1 pan és Bányai János mesél. Szavai nyomán megelevenednek a kolhozok, c melyekbe kijártak hetente többször [ Is és ahol már mindenkit ismertek, s ' shnl Sket is Ismerték. Pintér elv- r társ minden szóra figyel, rendkívül érdekes, amit Bányai mesél. pillanatra kalandozik I Csak egy e később tekintete és f ■i ------ ölük szemébe az újság, 1 me lynek első oldalán nagy bétáik t hirdetik, hogy a rh agyar dolgozók ajándékai Sztálin elvtársnak elindultak Moszkva felé. Egy szemvillanás csupán, de arcán látszik, f ogy valami eszébe jutott és már íondja is: — És hát hogy beszéltek ... mit (mondtak... Sztálin elvtársiról a *zr,vjet parasztok. Bányai Jánoson látszik, hogy nem •kar általánossággal válaszolni a hirtelen feltett kérdésre. Mondhatná | azt, hogy rajongtak érte, mondhatná,’ hogy nagyon szerették, de valahogy úgy szeretné megmutatni, hogy abból mindjárt érezni is lehes- ■en, hogy milyen érzések fűzik a szovjet parasztokat Sztálin clvtárs- hoz. f Aztán elgondolkozva, de nagyon» meleg hangon mesélni kezd. J — A kraszna-urali kerületben vol-t tünk akkor Meid községben. Nem J. messze tőlünk Nizsnitwrán mellett v*a!t egy- kolhoz. Többször kijártunk J Me s mindjár^kezdeUől fogva szi- j' vesen fogadtak bennütóot a kolhoz- ^ * baraszlok. Először csuk elbeszélget-^ tek velünk — már azokkal, nktkj, tudtak velük beszélni, mint én is —J; másodszor azonban már be is hív- a \ tak a lakásukba. ■"» “I öreg kolhotparaszt Mi-1 engem egy vott meg egy pohár J , l— - vodkára, — ő*z volt — \ “ nagy bajusszal, szép ősz szakálla*. J Bementünk a háziba.- Tiszta szobák, J villany, rádió, fibrdöszoíba, a fiának j motorkerékpár. Mindent mecmuta- ^ tett, közben jóformán nem szólt egy ^ ••ót sem. Csak nmikor leültetett az a •mrtaíhoz, akitor szólalt meg. i — Most láttál mindent. U\tód azt, ^ hop*; mink van és hogy élünk. Azt f nem tudod, nem is tudhatod, hogy f ♦Iliink a cár alatt. Nem tudod, hogy 4 milynn borzalmas volt a nyomorunk, f dolgoztunk éjt nappallá léve. Úgy 4 húztuk az igűt, mint azok, akik a 4 dolgán húzzájk az uszályokat. 4 — Láttad, most van szép lakú- 4 *mk. villannyal világHunk és »’ste 4 r-ádtó melleit szórakozunk. Láttad, a 4 fiamnak motorja van. Ha Irgkoze- 4 '“bb déli újban Jössz hozzánk, nv.«;- 4 'tástolod majd az. ebédünket is. Nap! 4 nyo!e órát dolgozunk és megvan 4 Mindenünk. Búr öreg vagyok, de 4
