Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-07 / 284. szám

1849 DECEMBER 7

N A P L O

§

,A- Pártnak, a szovjet nnnkamódszernek köszönhetem a 2518 százalékot”

Versenyre hívja ki az ország összes kőműveséi Kiéin János elvtárs, er Pécsi Magasépítési 1SV sztahanovistája

u i i t .1 ___fi...A ...i.* _ 4/„ J*. um 4 A— A Páf+riTil <r . a trw’!imr>lc 4 a/fii a

Me

gírtuk, hogy a tolnaimegyei szedres) gépállomás építkezésénél Klein János srrtahánovista kőműves- Klein Lajos mal: er-teregető és Kcwamaindin i^er Károly téglaadogaitó, a Pécsi Magasépítő NV dolgozói sz tahiti ovis ta hemutiai ót tartottak és ezalkalonáivail Klein János nagyméretű téglából 2518 százalékos teljesítményt ért el.

2518 százalék . .. erről így beszél Klein János elvjárs,

T dolgoztam. Ol t •zol!f.vm P,

fiam Pozsonyi elvtára bemutatóján. Mikor láttam, hogy bo gyan kell dolgozni, azonnal elhatároztam: kihívom versenyre. Ki is hívási«, csak akkor ott nem volt lehetőség, bogy én is munkához lássak. így hát sztálini munkai elajánlani lettem és azt mondtam, hogy bemutar.ót ren dezek itt Szedresen, ahol mi építkezőnk és túlszárnyalom Pozsonyi elvtárs teljesítményét.

— Hogy minek köszönhetem a nap «roéményót:? — Hát annak, bogv rnég gyorsabban mozogtam, meg ügyes

a matterteregeföm, a tégla dogatórn jól dolgozott az öcsém.

Meleg szeretettel beszél öccséröl, a huszonhétéves mai:erterégetőről, akinek nagy szerepe van abban, hogy gyorsan ment a munka, megszüle ett a csúcsteljesítmény.

Harminc

éves Klein János, régen dolgozik már a kőműves szakmában, szereti a munkáját, Szereti a munkáját és mióta tagja a Pártnak, még jobban dolgozik, még többet teljesít, mint azelőtt, Tudja, hogy a párttagnak élen kell járnia a munkában is.

Magónak a félórás munkának menetét meséld most el:

— Előző nap, amikor próbát csi- nálWn és negyedóráig 2836 százalék ment. Láttam már mit keld csinálni. Leraktam a négy stailit, nyolc centiméterre osztottam be a sorokat, szögeket vertem be. Leállítc» f-arn, erősen h falhoz erősítettem, mind a két óidéira zsinórt tejem. Megvolt az előkészület, másnap aztán jött a munka, héttagú bizottság előtt.

A Pártról is beszél, amelynek tagja és amely segítette, hogy ilyen eredményit érjen el,

— A Párt adoj erőt a munkához. A Párt mutatta meg nekem az utat, mutatta meg a»f, hogy lehet többet, jobbat termelni, lehet többet, jobban dolgozni. És én megfogadtam Pártom szavát, alkalmaztam a szovjet módszerekéi ... és látom, még jobban is mehet a munka.

IVem

”[ elégszem meg az eídigi J eredmóanvoL Most' hátráltatta a munkát az esöverte 'üégla, habarcs, de ezzel nem akarok hencegni, vagy mentegetőzni. Legközelebb egy hétig egyfolytában dolgozunk harmincméteres falon. Héifön kezdijűk a munkát, í&y hétig dolgozunk és sztahanovista módszerrel az egész hetet végigdolgozzuk.

Klein elvtárs így teljesítette rmra- kafelajánilésát. De tovább sem akar munikafcll/ajánlás nélkül dolgozni és Snáiin elvlársra- gondol, Sztálin születésnapját. ünnepli, amikor versenyre hívta ki az ország összes kőműveseit.

Azt a szerda reggelt sohasem felejti el

A kékfedefű munkakönyv, miit egy történelmi dokumentum túrja fel Schum József clvtirs életét, amint, lapozni kezdünk szavai után a 17 éves, kissé megviselt könyvben, A kék fedőlapon belül oda van kanya- ríutva „1932” és a könyv' kiállításának napja. A bejegyzett „adatok'" mindennél világosabban tárják fel Schum elvtárs életét, a cok megpróbáltatást, amiben része volt.

1932-ben

állították ki hatévi inaskodás után, arait a Spinefh kesztyűgyárban töltött. Hal évig tartott, míg a tőkés hajlandó volt segédnek nyilvánítani. De ez. az idő hasznos volt Sebum elvtársnak, így mondja ó is. Megértette gyakorlatban azt az elnyomást, amit édesapja olyan sokat mesélt neki esténként. Megérlelődött benne az a ami végigkísérte egész életén keresztül, hogy harcolni kell a tőkések ellen.

„1932 decemberében munkájából kitépett“ — olvasható elsőnek a Spi- oeth bélyegzőjével ellátott lapon. Kilépett? Dehogy! Elküldték téívfz idején, mert a tőkésnek nem volt munkája.

— Olyan voflam, mint aki elvesztette a főidet a lába alól — emlékszik visrz.a Sebum elvtárj az elmúlt

Schum József

Mrfrjolont a

FALUSI NÉPNEVELŐ

Upiljabb, fí*'rcnib«r 5-i arflma.

Ta

A dolgozó par*P7.l«»«e Mk*1kkci hizQnyifjA ?zerele<ét Sztálin vhltirs Irént.

A/ tfjrernek példáját követik fn1t»n i*. Er a cikk arról ír, hojjvan íejaw k» dolgn/ó parcpztaájrunk tölib c> johb ipunkával Sr.tóliu olvtúr* Iránti srorp- tetót é? prnink a morpalomrtftk tovíibb« fejlfArte^ébr.n mik n népnevelők föladatai.

Adatok az imperialista tábor rothnHtsáznról.

Ib^pnpvolóink kíTf.sóro ebben ti cikk bőit bő anVojjot kapnak az intporiaü.Mo ó|Ih- Óinkban uralkocl.t «Ílbipotokról, n/. inipa. NAÜMálc £>« ■n?r,v'p;vrol. Affitációs^ munkájukban népnevelőink használják tel o cikk anyagét.

Hojnran nnitüljnnnk népnevelőink a Szabad FöKl ololl/etcsgyüjfés során T

A Szabad Föld rlőfizetéspviijlés eddigi •rrdnirnvri o/f mutatják: hogy ahol jo • néonerelő munka, ott n siker nem triarnd cl. Népnevelőink c cikket olvas, aók cl, iltt.n, látásúit használják tel *n tanulságait levonva, a/, clőfizotéspyüj- tcit kössék o-o/c mindinkább npitácim» munkával.

Ot hét n vlláR legfejlettebb mező^Nzdasáxuban.

Rövid ismertetőt nd n cikk Fehér Lajos. „(V hét a viliig legfejlettebb nif»xft"ar- jnvjjdhan" riínű riportkörívvéről, mftly a Stm jetu ni óban jírt mnjryar párasai ktlblnttsé^ átjárói, tapn'/Pilfttuiró! számol he,

A Népnevelő e számához mellékelve van Kővár« Hiiilolf elvtárs, n vasmegyei l’jHbi/otfráír titkára t'UO november 24-t r iHiócb*ft«Í;ís.intik fontosabb részletet, "’••l'ik komoly In nil kiírni srn’gélnnl* .• népnevelők s/iini.‘tr>i.

Népnevelő clőfi/eté«>i dija

■ ejvedévre t forint.

időre. Kéthóoapi munkanélküliség után Pesten kapoti állást.

„Révész Kesztyűgyár"'. Ez áll a belépésnél, majd utána egy hónap múlva, „1933 februárban eltávozott“. Eltávozott, mert el kellett mennie a vesztes sztrájk után, amit egy másik munkatársával szervezett.

— Nem fizették meg a minimumot sem abban a hideg télben, mert olyan munkástömegek kóborogiak az utcán mindenféle szakmából, hogyha valaki kilépett, tizen is álltak 3 helyébe. A könyv többi (apján ugyanez, következek: egy-két hónapi munka, aztán cíbocsájtás. Újra Budapest, újra Pécs.

Egyik helyen a „kilépőt!"" szó után 16 hónap hézag van,

— Akkor katona voltam — magyarázza Schum elvtárs — olyan iminka- szolgálatos-féle, akivel mindent megcsináltatnak. Ezután következik a könyvnek az a lapja, amely örökké emlékezetes marad számára. 1944- ben leszerelt, kisegítő munkaerőnek lépett be hatéves tanonco-kodá^ának helyére. Itt hallotta meg az ágyú- dörgést azon a bizonyos hétfőn Szederkény irányából.

Mikor az első

szovjet katonái szerdán reggel meglátta, aki egy Szfáün elvtárs képével díszített autóból szállt kik örömében nyakába borult. Szabad ember lett!

1945-ben belépett a Magyar Kommunista. Pártba. Bittől a naplói kezdve megváltozott élete.

— Soha nem volt biztos a munkám, de a felszabadulás meghozta.

Szabadon harcolhattam az ellen a tőkés ellen, aki annakidején hat éven keresztül aljasul kihasználta munkámat. Megmondtam neki, am’t már olyan régen akartam. Ninc= is többé üzeme, elvettük tőle. Én js segítettem ... Az államosítás után idekerül tem a Hamerli kesztyűgyárba.

— Ezerkilencszáznegyvcnbétben megnősültem. Nekivágtam annak, amire 15 éven keresztül gondolni sem mertem. Családot alapítottam, megszűnt, nem gond többé 3 munkanélküliség.

Szeretettel jmszel gyermekéről, akinek élete hasonlíthatatlanul jobb. mint az övé volt. akinek a gondtalan a felnevelése.

A könyv Irtnitii

•&Mj>

nemes ví lyi Dr. ASSZONY! LÁSZLÓ

W

pedig tovább nem árulnak már el semmit. Üresek, most már nem kerül Sebum elvtárs zsebébe olyan sűrűn. Van állandó munkája, van csaiád:a, lakása. Van szabadsága, amit a Vörös Hadsereg hozott el. Pár napja jött tó a pártiskoláról, ami még jobban meggyőzte hitében.

Esténként, mikor gyermekével játszadozik, eszébe jut, hogy hol (enne, mi lenne a sorsa, ha a Duna felöl nem jöttek volna el a szovjet csapatok.

Azt a szerda reggelt, az elfő -zov- jct katonával való találkozást, -oha nem (élejti el. Nem felejti el 3 képet, Sztálin eívtárs fényképét, ami ott függött s7. autó ablakán. Hálával gondol rá. arra. aki elvezette idáig katonáit és megváltoztatta az ö életét.

Káé/on József.

Ez díszeleg * névjegye«. A felső

halsorokban („Ha nem akarod, hogy kinevessenek" c. űlerftkodex II. fej. 1. ponL 4. §.) ötágú nemesi korona. Elegáns mozdulattal nyújtotta át, minden bemutatkozás alkalmával még a legutóbbi időkben is. Ilyenkor szemét egy kicsit összehúzta.

Ügy maradt itt a múltból, mint valami kísérlete a régi világnak. (Hej, főbíró úr kérlek, na jöjjön Gyuri bátyám. Ez utóbbi, mármint a bátyám 40 hokinál kezdődött. Akinek jó bora volt, annak 40-en alul is kijárt. 25 holdnál lejjebb azonban még a legjobb bor sem segített. Gőzmalom azonban jó pontnak számított.)

Az irodát főúri könnyedséggel utálta. Könnyedén, de áránál kitartóbban. Az irodánál és a munkánál talán csak a dolgozó parasztokat gyűlölte jobban. .Azoknál jobban azonban már semmit ós senkit. Hogy kiket szeretett? Szie- bert István voit 208 holdas, Muszti István 68 holdas kidaltokat, Gátos Gyula (emyhítökőrijhnémyes) kulák malmost és a bort.

Szed ők fel boitrészegen árokban, szedték fel trágyadombon, istállóban

cs présházban, szőlőben é6 szériiske.rt- ben.

— Jó társaságbeli ember — mondták volna rá ennek ellenére a múltban a hasonszőrűek. — Kedves pofa — rajongtak volna érte lársaságbeli hölgyek’. — Es hogy tud inni — tették volna hozzá tisztelettel a hangjukban' a vidéki társaság urai.

Ez a felszedés általában háromna- ponkétr; 'lörtcn; s ilyenkor üveges szemekkel bámult és nem nyújtotta a névjegyét. Ilyenkor a dolgozó parasztok névjegy helyett e, avagy csak megszokásból kiköptek és rendszerint olyasmit mondtak: — Disznó. Vagy esciicg azt, hogy: Szemét.

, Mily« ti szórakoztató eset ügye? Hát bem az! Meri ez az ember, ez a múlt minden szennyén nevelkedett úr, ez a nemes vilv; gazember, olyat csinált, ami napok óta felháborodásban tartja a nagy koz ári dolgozó parasztokat.

Kiesi: zavarosan beszélt a munkaügyi bizottság elörf is. Ismerték már, tudták. hogy bem százszázalékig beszámítható. Gulyás .Rozáliának hívják és Ortlieb Józseffel és Gclí Adómmal együtt szolgába Muszti István 68 holdas kulákol. Ezt, az inkább féiszegség- nek mrr.dha'ó gyengeségét használta ki gazdája, hogy hosszú időn keresztül 6.500 forinttal megrövidítse.

Ennyit állapított pieg ugyanis neki a munkaügyi bizottság, mint elmaradt munkabért.

Mnsztbvrk végre egyszer fizetnie

kellett. Először alkudozni próbált, csűrte, csavarta a dolgokat, de aztán nem tudott mit csinálni: fizetett. Ezer forintot természetben, a többit készpénzben.

— De mi legyen a pénzzel — kérdezte a munkaügyi bizottság. Megkeresni megtudta, hisz dolgozott, minit két mát? a kóláknak, de a pénzzel bánni ...

#

— Letétbe kell helyezni a községházán és két asszonyt jelöljünk ki, aki kezeid a pénzt — javasolta az egyik ragja a bizottságnak.

Így is !<>tt. Ettől fogva Gulyás Rozáliának 5.500 forintja volt a község páncélszekrényében, melyre Rádi Jó- zsefné és Gergely Imrém* vigyáztak. Azaz, csak arra, hogy mire költi • Rozi. Magát a pénzt nemes vílyi «fr. Asszony« László körjegyző kezelte.

A történet tovább igen egyszerű. A főjegyző úr elsikkasztotta a szegény, gyengeelméjű lány keservesen megkeresett pénzét. Fegyelmit indítottak ei- lene, felfüggesztették. Utótól ténykedésével még belopta Pécsre a- lefoglalt disznóját, aztán, mint aki mindent jó! elintézett, bevonult a pécsi elmek]inlkára.

▲

Különös iróniája a .sorsnak. Amikor kinn vagyunk a nagykozári körjegyzőségen, már harmadszor telefonálnak Pécsre, az edntekimikára:

— Itt van egy őrült, mezítláb, hiányos öltözetben járja a határt már háromnapja, fut, menekül, mert az a rögeszméje, hogy a felesége elment a halálért.

Mind a három telefonálás alkalmából ugyanazt a választ kapják, a körjegyzőségen.

— Tudnak.é a bolond mellé üsz'd- orvosi bizonyítvány^ ts csatolni, melyben felelőssége tudatában kijelenti a tisztiorvos, hogy az illető valóban bolond. Máskülönben nem hajlandók bevinni.

Persze, hogy nem Sódnak. p,nd a bolond szeme lisztiorvosi bizony!ivány nélkül is úuv forog, inir.f a mr/ola és a vele egyszobábari dolgozó n'\ jrs- nő űgylátszik minden különösebb dokumentációs anyag nélkül elhiszi r.eld, hogy boloiid, mert h!depk!o#;.u néz, hói az ajtóra, hol meg az ablakra.

S közben szim.c a levegőben Kg állandóan a ki nem mo-dott kérdés:

— Vájjon nemei vllyi dr Acszonyi Lászlónak ki adót: bizonyítványt, min. den bízómmal nehezen bizonyítható őrültségéről?

— Vagy neki nem kftfferi? '/

A mohácsi kombinát politikailag is hatalmas erőforrást jelent

Az ötéves terv törvényjavaslatában egyik legnagyobb alkotásken.' a mohácsi kombinát szerepel.

Eckl Gyula elvtárs, a mohácsi kombinát építkezésének üzemi párt- titkára kijeiét* ette: ho« almas jrilerv- töséjíű a mohácsi kombinát épi'közeA LENIN-REMDJEUS LÁNY

Még kora "avafiezal történi!. A ku- báni Kaganovic?-kolhoz klubjában önz- szcgyül ek a kolhozparasztok. A brigádvezetők, a csoportvezetők, a 'jak- tervezőtök egymás után léptek fel a klub pódiumára és szavuka- adták, hogy ebben az évben még az előző évinél is gazdagabb érmést takarítanak be.

Amikor Nikoláj Butáéi] kolhozelnök Vera Kocoteiyibnak ad'a áit a szót, a terem hirtelen elcsendesült, csak az •Iső sorban mondta valaki halkan a szomszédjának:

— Hallgassuk csak, n K mond a mi hősünk...

Közép cirmetü, kerekarcú fiatal lány emelkedett ezóiá'sra, akinek söl él kék ruhá'ján fényesen ragyogó t a Lcnin- rendjol és a Sarlós-kalapácsos arany csillag.

— Csoportom tagjai nevében, — mondotta csengő hangon — arra kö- o'ezem magam, !i gy mlmten hck«áron 20 müwá búzát, 30 máz« kukobieát termelek és túléljesíterr, a napraforgó itormelés tervét. Szociálist versenyre hívom Vafen.ina Csomjavsz. kaját, a Szocialista Munka Hősé- egész ifjúságii csoportjával együitU

A terem visszhangzó'; a tapsvihar- ól. Mikor Vera elhalad- az elnökség előtt, felállít a helyéről Ru: áfi j és megszorította a kezét.

— Komoly köteteze'.tscgel vállaltál, csak aztán jól vigyázz, meg is tartsd a szavad!

Mosolyogva, kemény hangon válaszolt a lány:

— Az én szavam a Komszomol-tag szaval. ..

A húszéves Vera Korotnyih már negyedik éve vezető az egyik ifjúsági csoportok, amelyben 12 parasz lány dói. gozi'li. Már az elmúlt évben is rekord- termést ér ek e! búzában, kukoricában és napraforgóban. Adott szavukat mos* i.s meg or ottáik. Őszi búzából holttá- rönként 22 mázsát, kukoricából 32 mizoát tJ<*rított«k be. Túkeljesüo ók

i

e. az ország iparilag egyik mge.itu«* adottabb részén.

— Ez olyan ipari bázis! (ciw — aondoíta — amely nemcsak gazda sá- ;.ilag, hanem politikailag is hatalmas hőforrást jelent a magyar munkás- iszlály számára Örőmmal vállaljuk lépi demokráciánk szocializmust '.’piti tervének végrehajtásátFábik József élvtárs, a mohácsi lombinat építkezésénél dolgozó kiált) sztahanovista kőműves ezt mon- lottai

— Ilyen nagyarányú épitkezAi lagya rországott még nem volt. Mcg- zürik az építkezés idényjellege és lunkaeróhiány miHatkozík. A gépcst- és olcsóbbá, gyorsabbá 1eszi az é.pjt- ezést és kíméli az emberi erői. A esgjobban megragadott a munka mód* zcrck korszerűsifésére vonatkozó ész •— mondo'la. Szükségesnek irtanám, hogy Magyarországon sz’a- fltiovis'a iskolát szervezz erek.

FELHÍVÁS az ÖSSZES EGYÉNI TANULÓKHOZ!

A/, összes egyéni tanulók n december 18-án tnrlnndó konferenciáig. .A ‘riálini ötévé* fervek jdenfösége népgazdaságunk fej- ic-/íésénél'‘ c. anyag meltclf dof- g.izzik fef Sztálin elvfárs rov’d életrajziból a VT. feiezefel, u VII leje tejből Sztálin elvfárs esküiéi, a IX. (ei-rz*!ef, fejezetet t% n XT. fejezel 7. pontját.

Országos Oktatási O'tíiiy.

máz'Si különféle mezőgazdasági érmé. f ke szolgálnának be a kolhoz mnglá-á rátw, kenderen, jután és zö dségfélé-r ken hívül.

A kiváló credit'.'nyékét Vera Korot-J nyi.h mumkací.oportja önfeláldozó mun-J kával 'és a haladó mezőgazdasági 'tt-i dontány ([clhnszná ásáva’ érv el Wra} íróasztalán egész sereg könyv és jegy. f zol fekszik. Sikeres munkájának egyjkí legfontosabb fényezője pedig a mun-f ka tielyes megszervezése, éppen ezér \ figyelmesen tanulmányozza a legjobb £ csoportok munkamóds-e ott. Javaslaté-J ra vezet'ék be a szovhozban az ogyé-^ ni munkát. (>

Az egyénit munka eme-i a dolgozóké' felelősség'udai!tu! a emelés so--:i írán’f de azt is tudják, minél jobban müve lik meg saját részüké , annál több *er-,t miket és pénz kapnak munkanap j-rik-^ ra A becsületes, lo kiismereiles inunK.tí

smelt éieitwinvoíwlukat. (