Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-07 / 284. szám

1849 DECEMBER 7 N A P L O § ,A- Pártnak, a szovjet nnnkamódszernek köszönhetem a 2518 százalékot” Versenyre hívja ki az ország összes kőműveséi Kiéin János elvtárs, er Pécsi Magasépítési 1SV sztahanovistája u i i t .1 ___fi...A ...i.* _ 4/„ J*. um 4 A— A Páf+riTil <r . a trw’!imr>lc 4 a/fii a Me gírtuk, hogy a tolnaimegyei szed­res) gépállomás építkezésénél Klein János srrtahánovista kőműves- Klein Lajos mal: er-teregető és Kcwamaindin i^er Károly téglaadogaitó, a Pécsi Ma­gasépítő NV dolgozói sz tahiti ovis ta hemutiai ót tartottak és ezalkalonáivail Klein János nagyméretű téglából 2518 százalékos teljesítményt ért el. 2518 százalék . .. erről így beszél Klein János elvjárs, T dolgoztam. Ol t •zol­!f.vm P, fiam Pozsonyi elvtára bemutatóján. Mikor láttam, hogy bo gyan kell dolgozni, azonnal elhatá­roztam: kihívom versenyre. Ki is hív­ási«, csak akkor ott nem volt lehető­ség, bogy én is munkához lássak. így hát sztálini munkai elajánlani lettem és azt mondtam, hogy bemutar.ót ren dezek itt Szedresen, ahol mi építke­zőnk és túlszárnyalom Pozsonyi elv­társ teljesítményét. — Hogy minek köszönhetem a nap «roéményót:? — Hát annak, bogv rnég gyorsabban mozogtam, meg ügyes a matterteregeföm, a tégla dogatórn jól dolgozott az öcsém. Meleg szeretettel beszél öccséröl, a huszonhétéves mai:erterégetőről, aki­nek nagy szerepe van abban, hogy gyorsan ment a munka, megszüle ett a csúcsteljesítmény. Harminc éves Klein János, régen dolgozik már a kőműves szakmában, szereti a mun­káját, Szereti a munkáját és mióta tagja a Pártnak, még jobban dolgo­zik, még többet teljesít, mint azelőtt, Tudja, hogy a párttagnak élen kell járnia a munkában is. Magónak a félórás munkának me­netét meséld most el: — Előző nap, amikor próbát csi- nálWn és negyedóráig 2836 százalék ment. Láttam már mit keld csinálni. Leraktam a négy stailit, nyolc centi­méterre osztottam be a sorokat, szö­geket vertem be. Leállítc» f-arn, erősen h falhoz erősítettem, mind a két ói­déira zsinórt tejem. Megvolt az elő­készület, másnap aztán jött a munka, héttagú bizottság előtt. A Pártról is beszél, amelynek tagja és amely segítette, hogy ilyen ered­ményit érjen el, — A Párt adoj erőt a munkához. A Párt mutatta meg nekem az utat, mutatta meg a»f, hogy lehet többet, jobbat termelni, lehet többet, jobban dolgozni. És én megfogadtam Pártom szavát, alkalmaztam a szovjet mód­szerekéi ... és látom, még jobban is mehet a munka. IVem ”[ elégszem meg az eídigi J eredmóanvoL Most' hát­ráltatta a munkát az esöverte 'üégla, habarcs, de ezzel nem akarok hen­cegni, vagy mentegetőzni. Legközelebb egy hétig egyfolytában dolgozunk harmincméteres falon. Héifön kezdijűk a munkát, í&y hétig dolgozunk és sztahanovista módszerrel az egész he­tet végigdolgozzuk. Klein elvtárs így teljesítette rmra- kafelajánilésát. De tovább sem akar munikafcll/ajánlás nélkül dolgozni és Snáiin elvlársra- gondol, Sztálin szü­letésnapját. ünnepli, amikor versenyre hívta ki az ország összes kőműveseit. Azt a szerda reggelt sohasem felejti el A kékfedefű munkakönyv, miit egy történelmi dokumentum túrja fel Schum József clvtirs életét, amint, lapozni kezdünk szavai után a 17 éves, kissé megviselt könyvben, A kék fedőlapon belül oda van kanya- ríutva „1932” és a könyv' kiállításá­nak napja. A bejegyzett „adatok'" mindennél világosabban tárják fel Schum elvtárs életét, a cok megpró­báltatást, amiben része volt. 1932-ben állították ki hatévi inaskodás után, arait a Spinefh kesztyűgyárban töltött. Hal évig tartott, míg a tőkés hajlandó volt segédnek nyilvánítani. De ez. az idő hasznos volt Sebum elvtársnak, így mondja ó is. Megértette gyakor­latban azt az elnyomást, amit édes­apja olyan sokat mesélt neki estén­ként. Megérlelődött benne az a ami végigkísérte egész életén keresz­tül, hogy harcolni kell a tőkések el­len. „1932 decemberében munkájából kitépett“ — olvasható elsőnek a Spi- oeth bélyegzőjével ellátott lapon. Ki­lépett? Dehogy! Elküldték téívfz ide­jén, mert a tőkésnek nem volt mun­kája. — Olyan voflam, mint aki elvesz­tette a főidet a lába alól — emlék­szik visrz.a Sebum elvtárj az elmúlt Schum József Mrfrjolont a FALUSI NÉPNEVELŐ Upiljabb, fí*'rcnib«r 5-i arflma. Ta A dolgozó par*P7.l«»«e Mk*1kkci hizQnyifjA ?zerele<ét Sztálin vhltirs Irént. A/ tfjrernek példáját követik fn1t»n i*. Er a cikk arról ír, hojjvan íejaw k» dolgn/ó parcpztaájrunk tölib c> johb ipunkával Sr.tóliu olvtúr* Iránti srorp- tetót é? prnink a morpalomrtftk tovíibb« fejlfArte^ébr.n mik n népnevelők föl­adatai. Adatok az imperialista tábor rothnHtsáznról. Ib^pnpvolóink kíTf.sóro ebben ti cikk bőit bő anVojjot kapnak az intporiaü.Mo ó|Ih- Óinkban uralkocl.t «Ílbipotokról, n/. inipa. NAÜMálc £>« ■n?r,v'p;vrol. Affitációs^ mun­kájukban népnevelőink használják tel o cikk anyagét. Hojnran nnitüljnnnk népnevelőink a Szabad FöKl ololl/etcsgyüjfés során T A Szabad Föld rlőfizetéspviijlés eddigi •rrdnirnvri o/f mutatják: hogy ahol jo • néonerelő munka, ott n siker nem triarnd cl. Népnevelőink c cikket olvas, aók cl, iltt.n, látásúit használják tel *n tanulságait levonva, a/, clőfizotéspyüj- tcit kössék o-o/c mindinkább npitácim» munkával. Ot hét n vlláR legfejlettebb mező^Nzdasáxuban. Rövid ismertetőt nd n cikk Fehér Lajos. „(V hét a viliig legfejlettebb nif»xft"ar- jnvjjdhan" riínű riportkörívvéről, mftly a Stm jetu ni óban jírt mnjryar párasai ktlblnttsé^ átjárói, tapn'/Pilfttuiró! szá­mol he, A Népnevelő e számához mellékelve van Kővár« Hiiilolf elvtárs, n vasmegyei l’jHbi/otfráír titkára t'UO november 24-t r iHiócb*ft«Í;ís.intik fontosabb részletet, "’••l'ik komoly In nil kiírni srn’gélnnl* .• népnevelők s/iini.‘tr>i. Népnevelő clőfi/eté«>i dija ■ ejvedévre t forint. időre. Kéthóoapi munkanélküliség után Pesten kapoti állást. „Révész Kesztyűgyár"'. Ez áll a be­lépésnél, majd utána egy hónap múl­va, „1933 februárban eltávozott“. El­távozott, mert el kellett mennie a vesztes sztrájk után, amit egy másik munkatársával szervezett. — Nem fizették meg a minimumot sem abban a hideg télben, mert olyan munkástömegek kóborogiak az utcán mindenféle szakmából, hogyha valaki kilépett, tizen is álltak 3 helyébe. A könyv többi (apján ugyanez, követ­kezek: egy-két hónapi munka, aztán cíbocsájtás. Újra Budapest, újra Pécs. Egyik helyen a „kilépőt!"" szó után 16 hónap hézag van, — Akkor katona voltam — magya­rázza Schum elvtárs — olyan iminka- szolgálatos-féle, akivel mindent meg­csináltatnak. Ezután következik a könyvnek az a lapja, amely örökké emlékezetes marad számára. 1944- ben leszerelt, kisegítő munkaerőnek lépett be hatéves tanonco-kodá^ának helyére. Itt hallotta meg az ágyú- dörgést azon a bizonyos hétfőn Sze­derkény irányából. Mikor az első szovjet katonái szerdán reggel meg­látta, aki egy Szfáün elvtárs képével díszített autóból szállt kik örömében nyakába borult. Szabad ember lett! 1945-ben belépett a Magyar Kom­munista. Pártba. Bittől a naplói kezd­ve megváltozott élete. — Soha nem volt biztos a mun­kám, de a felszabadulás meghozta. Szabadon harcolhattam az ellen a tő­kés ellen, aki annakidején hat éven keresztül aljasul kihasználta munká­mat. Megmondtam neki, am’t már olyan régen akartam. Ninc= is többé üzeme, elvettük tőle. Én js segítet­tem ... Az államosítás után idekerül tem a Hamerli kesztyűgyárba. — Ezerkilencszáznegyvcnbétben meg­nősültem. Nekivágtam annak, amire 15 éven keresztül gondolni sem mer­tem. Családot alapítottam, megszűnt, nem gond többé 3 munkanélküliség. Szeretettel jmszel gyermekéről, aki­nek élete hasonlíthatatlanul jobb. mint az övé volt. akinek a gondtalan a felnevelése. A könyv Irtnitii •&Mj> nemes ví lyi Dr. ASSZONY! LÁSZLÓ W pedig tovább nem árulnak már el semmit. Üresek, most már nem kerül Sebum elvtárs zsebébe olyan sűrűn. Van állandó munkája, van csaiád:a, lakása. Van szabadsága, amit a Vörös Hadsereg hozott el. Pár napja jött tó a pártiskoláról, ami még jobban meg­győzte hitében. Esténként, mikor gyermekével ját­szadozik, eszébe jut, hogy hol (enne, mi lenne a sorsa, ha a Duna felöl nem jöttek volna el a szovjet csapa­tok. Azt a szerda reggelt, az elfő -zov- jct katonával való találkozást, -oha nem (élejti el. Nem felejti el 3 képet, Sztálin eívtárs fényképét, ami ott füg­gött s7. autó ablakán. Hálával gondol rá. arra. aki elvezette idáig katonáit és megváltoztatta az ö életét. Káé/on József. Ez díszeleg * névjegye«. A felső halsorokban („Ha nem akarod, hogy kinevessenek" c. űlerftkodex II. fej. 1. ponL 4. §.) ötágú nemesi korona. Ele­gáns mozdulattal nyújtotta át, minden bemutatkozás alkalmával még a leg­utóbbi időkben is. Ilyenkor szemét egy kicsit összehúzta. Ügy maradt itt a múltból, mint va­lami kísérlete a régi világnak. (Hej, főbíró úr kérlek, na jöjjön Gyuri bá­tyám. Ez utóbbi, mármint a bátyám 40 hokinál kezdődött. Akinek jó bora volt, annak 40-en alul is kijárt. 25 holdnál lejjebb azonban még a legjobb bor sem segített. Gőzmalom azonban jó pontnak számított.) Az irodát főúri könnyedséggel utál­ta. Könnyedén, de áránál kitartóbban. Az irodánál és a munkánál talán csak a dolgozó parasztokat gyűlölte jobban. .Azoknál jobban azonban már semmit ós senkit. Hogy kiket szeretett? Szie- bert István voit 208 holdas, Muszti István 68 holdas kidaltokat, Gátos Gyula (emyhítökőrijhnémyes) kulák mal­most és a bort. Szed ők fel boitrészegen árokban, szedték fel trágyadombon, istállóban cs présházban, szőlőben é6 szériiske.rt- ben. — Jó társaságbeli ember — mond­ták volna rá ennek ellenére a múlt­ban a hasonszőrűek. — Kedves pofa — rajongtak volna érte lársaságbeli hölgyek’. — Es hogy tud inni — tet­ték volna hozzá tisztelettel a hang­jukban' a vidéki társaság urai. Ez a felszedés általában háromna- ponkétr; 'lörtcn; s ilyenkor üveges sze­mekkel bámult és nem nyújtotta a névjegyét. Ilyenkor a dolgozó parasz­tok névjegy helyett e, avagy csak megszokásból kiköptek és rendszerint olyasmit mondtak: — Disznó. Vagy esciicg azt, hogy: Szemét. , Mily« ti szórakoztató eset ügye? Hát bem az! Meri ez az ember, ez a múlt minden szennyén nevelkedett úr, ez a nemes vilv; gazember, olyat csinált, ami napok óta felháborodásban tartja a nagy koz ári dolgozó parasztokat. Kiesi: zavarosan beszélt a munkaügyi bizottság elörf is. Ismerték már, tud­ták. hogy bem százszázalékig beszá­mítható. Gulyás .Rozáliának hívják és Ortlieb Józseffel és Gclí Adómmal együtt szolgába Muszti István 68 hol­das kulákol. Ezt, az inkább féiszegség- nek mrr.dha'ó gyengeségét használta ki gazdája, hogy hosszú időn keresz­tül 6.500 forinttal megrövidítse. Ennyit állapított pieg ugyanis neki a munkaügyi bizottság, mint elmaradt munkabért. Mnsztbvrk végre egyszer fizetnie kellett. Először alkudozni próbált, csűrte, csavarta a dolgokat, de aztán nem tudott mit csinálni: fizetett. Ezer forintot természetben, a többit kész­pénzben. — De mi legyen a pénzzel — kér­dezte a munkaügyi bizottság. Megke­resni megtudta, hisz dolgozott, minit két mát? a kóláknak, de a pénzzel bán­ni ... # — Letétbe kell helyezni a község­házán és két asszonyt jelöljünk ki, aki kezeid a pénzt — javasolta az egyik ragja a bizottságnak. Így is !<>tt. Ettől fogva Gulyás Ro­záliának 5.500 forintja volt a község páncélszekrényében, melyre Rádi Jó- zsefné és Gergely Imrém* vigyáztak. Azaz, csak arra, hogy mire költi • Rozi. Magát a pénzt nemes vílyi «fr. Asszony« László körjegyző kezelte. A történet tovább igen egyszerű. A főjegyző úr elsikkasztotta a szegény, gyengeelméjű lány keservesen megke­resett pénzét. Fegyelmit indítottak ei- lene, felfüggesztették. Utótól tényke­désével még belopta Pécsre a- lefoglalt disznóját, aztán, mint aki mindent jó! elintézett, bevonult a pécsi elmek]inl­kára. ▲ Különös iróniája a .sorsnak. Amikor kinn vagyunk a nagykozári körjegyző­ségen, már harmadszor telefonálnak Pécsre, az edntekimikára: — Itt van egy őrült, mezítláb, hiá­nyos öltözetben járja a határt már háromnapja, fut, menekül, mert az a rögeszméje, hogy a felesége elment a halálért. Mind a három telefonálás alkalmá­ból ugyanazt a választ kapják, a kör­jegyzőségen. — Tudnak.é a bolond mellé üsz'd- orvosi bizonyítvány^ ts csatolni, mely­ben felelőssége tudatában kijelenti a tisztiorvos, hogy az illető valóban bo­lond. Máskülönben nem hajlandók be­vinni. Persze, hogy nem Sódnak. p,nd a bolond szeme lisztiorvosi bizony!ivány nélkül is úuv forog, inir.f a mr/ola és a vele egyszobábari dolgozó n'\ jrs- nő űgylátszik minden különösebb doku­mentációs anyag nélkül elhiszi r.eld, hogy boloiid, mert h!depk!o#;.u néz, hói az ajtóra, hol meg az ablakra. S közben szim.c a levegőben Kg ál­landóan a ki nem mo-dott kérdés: — Vájjon nemei vllyi dr Acszonyi Lászlónak ki adót: bizonyítványt, min. den bízómmal nehezen bizonyítható őrültségéről? — Vagy neki nem kftfferi? '/ A mohácsi kombinát politikailag is hatalmas erőforrást jelent Az ötéves terv törvényjavaslatában egyik legnagyobb alkotásken.' a mo­hácsi kombinát szerepel. Eckl Gyula elvtárs, a mohácsi kombinát építkezésének üzemi párt- titkára kijeiét* ette: ho« almas jrilerv- töséjíű a mohácsi kombinát épi'köze­A LENIN-REMDJEUS LÁNY Még kora "avafiezal történi!. A ku- báni Kaganovic?-kolhoz klubjában önz- szcgyül ek a kolhozparasztok. A bri­gádvezetők, a csoportvezetők, a 'jak- tervezőtök egymás után léptek fel a klub pódiumára és szavuka- adták, hogy ebben az évben még az előző évinél is gazdagabb érmést takaríta­nak be. Amikor Nikoláj Butáéi] kolhozelnök Vera Kocoteiyibnak ad'a áit a szót, a terem hirtelen elcsendesült, csak az •Iső sorban mondta valaki halkan a szomszédjának: — Hallgassuk csak, n K mond a mi hősünk... Közép cirmetü, kerekarcú fiatal lány emelkedett ezóiá'sra, akinek söl él kék ruhá'ján fényesen ragyogó t a Lcnin- rendjol és a Sarlós-kalapácsos arany csillag. — Csoportom tagjai nevében, — mondotta csengő hangon — arra kö- o'ezem magam, !i gy mlmten hck«áron 20 müwá búzát, 30 máz« kuko­bieát termelek és túléljesíterr, a nap­raforgó itormelés tervét. Szociálist versenyre hívom Vafen.ina Csomjavsz. kaját, a Szocialista Munka Hősé- egész ifjúságii csoportjával együitU A terem visszhangzó'; a tapsvihar- ól. Mikor Vera elhalad- az elnökség előtt, felállít a helyéről Ru: áfi j és meg­szorította a kezét. — Komoly köteteze'.tscgel vállaltál, csak aztán jól vigyázz, meg is tartsd a szavad! Mosolyogva, kemény hangon vála­szolt a lány: — Az én szavam a Komszomol-tag szaval. .. A húszéves Vera Korotnyih már ne­gyedik éve vezető az egyik ifjúsági csoportok, amelyben 12 parasz lány dói. gozi'li. Már az elmúlt évben is rekord- termést ér ek e! búzában, kukoricában és napraforgóban. Adott szavukat mos* i.s meg or ottáik. Őszi búzából holttá- rönként 22 mázsát, kukoricából 32 mizoát tJ<*rított«k be. Túkeljesüo ók i e. az ország iparilag egyik mge.itu«* adottabb részén. — Ez olyan ipari bázis! (ciw — aondoíta — amely nemcsak gazda sá- ;.ilag, hanem politikailag is hatalmas hőforrást jelent a magyar munkás- iszlály számára Örőmmal vállaljuk lépi demokráciánk szocializmust '.’pi­ti tervének végrehajtását­Fábik József élvtárs, a mohácsi lombinat építkezésénél dolgozó ki­ált) sztahanovista kőműves ezt mon- lottai — Ilyen nagyarányú épitkezAi lagya rországott még nem volt. Mcg- zürik az építkezés idényjellege és lunkaeróhiány miHatkozík. A gépcst- és olcsóbbá, gyorsabbá 1eszi az é.pjt- ezést és kíméli az emberi erői. A esgjobban megragadott a munka mód* zcrck korszerűsifésére vonatkozó ész •— mondo'la. Szükségesnek irtanám, hogy Magyarországon sz’a- fltiovis'a iskolát szervezz erek. FELHÍVÁS az ÖSSZES EGYÉNI TANULÓKHOZ! A/, összes egyéni tanulók n de­cember 18-án tnrlnndó konferen­ciáig. .A ‘riálini ötévé* fervek jdenfösége népgazdaságunk fej- ic-/íésénél'‘ c. anyag meltclf dof- g.izzik fef Sztálin elvfárs rov’d életrajziból a VT. feiezefel, u VII leje tejből Sztálin elvfárs esküiéi, a IX. (ei-rz*!ef, fejezetet t% n XT. fejezel 7. pontját. Országos Oktatási O'tíiiy. máz'Si különféle mezőgazdasági érmé. f ke szolgálnának be a kolhoz mnglá-á rátw, kenderen, jután és zö dségfélé-r ken hívül. A kiváló credit'.'nyékét Vera Korot-J nyi.h mumkací.oportja önfeláldozó mun-J kával 'és a haladó mezőgazdasági 'tt-i dontány ([clhnszná ásáva’ érv el Wra} íróasztalán egész sereg könyv és jegy. f zol fekszik. Sikeres munkájának egyjkí legfontosabb fényezője pedig a mun-f ka tielyes megszervezése, éppen ezér \ figyelmesen tanulmányozza a legjobb £ csoportok munkamóds-e ott. Javaslaté-J ra vezet'ék be a szovhozban az ogyé-^ ni munkát. (> Az egyénit munka eme-i a dolgozóké' felelősség'udai!tu! a emelés so--:i írán’f de azt is tudják, minél jobban müve lik meg saját részüké , annál több *er-,t miket és pénz kapnak munkanap j-rik-^ ra A becsületes, lo kiismereiles inunK.tí smelt éieitwinvoíwlukat. (

Next

/
Thumbnails
Contents