Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-07 / 284. szám

hm« dbCembiiw ? 3 Kakszoifivdk dolgozóinak kisparlameatfe ffMÄlr lelkesem megssavasta otrves tervünk íiirvényjmvizsláiét 4 A Kcfezműveknél Icistm gyüle­keztek a kétórai váltás után a „sporthelyiségbe” a gyár dolgozói. — Mi is lesz a mai pártnap anyaga? — kérdezte egy elvtárs a lépcsőn lefelé baktatva. — Megtárgyaljuk a törvényjavas­latot az ötéves tervről — hangzott büszkén a válasz. A keddi pártnap valóban olyan ,árisparlament”-fétének indult. Most tárgyalja az országgyűlés is, most tárgyalja a nép, most beszélik meg a Kckszmü dolgozói is az ő ötéves tervüket, amely minden magyar dolgozó, jobb életet teremtő terve. fSyíílíls a cüírnreílaSüst. meny­nyezet alatt, már itt is, ott is meg­beszélték kisebb csoportokban, hogy mit találtait a legnagyobbnak, leg­jobbnak, legérdekesebbnek az öt­éves tervben a törvényjavaslat olva­sásakor, amikor Balog Gyula elvtárs elkezdi a törvényjavaslat ismerte­tését. — A Szovjetunió tette lehetővé azzal, hogy felszabadított bennün­ket, hogy hozzáfoghattunk a nép országának megteremtéséhez. A Ma­gyar Kommunista Párt és a magyar nép bölcs vezetője, Rákosi elvtárs vezetett Idáig bennünket. Hirtelen indult el a taps a terem valamelyik sarkából és rá az „Éljen! A Kofcszrriüvéknél is tudják miért ünnepelnek. Aztán fűit a dolwsr „érdemi része". Amit adnak és amit kap­nak az ötéves tervben. Érdekes szer Ződés ez az ötéves terv. Nem olyan, mint a kapitalistáké. Mert amit itt adnak, azt is maguknak adják és lámát kapnak, az ebből ered. Balogh elvtárs már sorolja is, imit ad a vegyiipar, mit adnak a \Kokszmüvek dolgozói. — Több gázt a várost üzemek nek, több kokszot a kohóknak, több marónátront a többi vegyiipari üzemnek és több műtrágyát a dot gozó parasztságnak. És mit kapnak ezért? 35 száza­lékkal magasabb életszínvonalat a többi dolgozóval együtt, több ruhát, több cipőt, több élelmet és mind. ebből jobbat is, több gyógyszert a betegségek ellen, több lehetőséget az üdülésre és együtt mindazt, amit ügy neveznek: jobb élet. Amit ők adnak, abból a városi üzemekben több áru, a kohókban több acél, a marönátromból szappan és egyéb szükséges dolgok lesznek, a műtrágyából pedig több és jobb tér. méso lesz a dolgozó parasztságnak, amit elhozhat a városba. Ez is az övék. A törvényjavaslatot lelkesen elfo­gadják a kokszgyáriak. Éppen olyan komolyan és olyan lelkesedéssel mint ahogy az országgyűlés fogadja majd a dolgozó nép nevében. A hozzászólások iS erről beszél nek. Zapádi elvárs a többiek nevé­ben is kijelenti: — Megértettük a tervet és éppen úgy igyekszünk túlteljesíteni, ahogy túlteljesítjük a hároméves tervet is, Rózsa völgylné elvtársim hozzá teszi, hogy a túltelejsítés csak úgy sikerülhet, ha mindenki szorgalma san tanul, képezi magát, mert fel adataink nagyobbak annál, mint hogy eddigi tudásunkkal megoldhas- uk. Szabó elvtárs is a többiek ne­vében beszél, amikor a dicsőséges szocialista Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak ad hálát azért, hogy most ötéves tervet indíthatunk. Hamerli eltvtárs a terv teljesitése érdekében kéri, hogy minden munkás tudja pontosan, mi jut őrá, ifj. Jámbor A mélyszántás gyors befejezéséért fokozott ütemben dolgoznak gépállomá­saink traktorosai. A gépállomásuk kö­zött élénk verseny folyik', melyben hoszabb idő óta élen áll a pécsváradj gépállomás. A pécsváradS gépállomás dolgozói nemcsak lelkes, odaadó munkával se­gítik a termelöcsoportok és a falvak dolgozó parasztjait, de több újítással is igyekeztek eredményesebbé tenni munkájukat. A 37. bérhéttől, vagyis szeptember 4-étő! a 48. bérhétig, va­gyis az elmúlt hét végéig ez a gépál­lomás összesen 6258 kataszteri holdat szántott feli és egy gépre eső átlag 47.8 hold. elvtárs pedig már válaszol is: meg­lesz, mindenki tudni fogja a ráeső részt, még az ötéves terv elindulása előtt. Megbeszélték, elfogadták. És nem­sokára hozzáfognak, ahogy a párt­nap végén büszkén rengték az In- temacionálébah: „a múltat végképp eltörölni...” Szarin és csiöiíiöf! !árg;al]i le Barsap tavaszi vetéstervét FÉE8VÁÍIAB VEZET a gépállomások versenyében A rozs- és bűzavetés után most már áz őszi mélyszántási munkák is a befejezés felé közelednek. Kor­mányzatunk riem áll meg az idei év­re szorítkozó munkák végrehajtásá­nál, hanem a tervgazdálkodásnak megfelelően már jóeíőre gondoskodik a mezőgazdasági munkák irányitáfá- ról. Ezért dolgozta már ki a íöld- mtveíésügyi minisztérium a mezőgaz­daság tavaszi Vetéstervét is. Baranya megye tavaszi vetéster­vét 7-én és 8-án vitatják meg az operatív bizottság, n mezőgazda- sági igazgatóság és n DÉFOSZ részvéteiévé!. Ugyan * zen verseny-szakasz eredmé­nyei alapján második helyén 8 kis- harsáhyi gépállomás áll 42 holdas át­laggal, harmadik a miágocsi 41 holdas hetenként átlaggal. A többi gépállo­mások sorrendje a következő: nőm ét­ből yú, páprádi, szent!őrinci. A gépállomások, a mélyszántás utol­só napjaiban még tovább fokozzák teljesftményüket, egyrészt, hogy c pécsváraditól elhódítsák a „megye leg jobb gépállomása“ címet, másrészt per d'g, hogy a mélyszántás mielőbbi be­fejezésével segítségére legyenek a do! gozó parasztságnak. Sztálini munka felajánlások A városházán a síláfltai munkáiét-! (Tieft munka meTeat is zökkenőmén le ajánlás keretében a hatósági és 6*e- gá.ységi bizony! vényt kiállni ó hiva­talban dolgozók egy brigádot a kik kot­táik: az az Auróra-bnigád. Eíhá'á’foztáik, hogy négyszáz száza­lékkal o&öklkenítik a bizonyt vány el­készítésének és kiadásának ideje és ez a határozat nem marad papiron az eddig két napon ál készíteti bizonyít- válnyf: most két óra alatt kiadja a hí­vd al és éri úgy érik el, hogy a sze- málySétszáim.DÍ írom emef'tik és nem fűti— ór/znak. A hivatal naponta állag 60 bizonyítványt ad ki és a tsz Altai fei- ajámíliásoik során kiderüli, hogy a röVi­sen ellátják feladó ukat. A városházáin a sztál!Imi munkaiét' ajánlás tehát egy újabb és igen súlyos csapást mér a bürokráciára. Ezen az értekezleten a megye kü­lönböző tavaszi növényekre szóló ve­teti előirányzatát a tájegységeknek megfelelően elosztják á járások kö­zött, A megyei értekezlet után javán ér­tekezleteken iy megtárgyalják a ta­vaszi vetéstervei, ahol már az egyes | biztosítsák, községek előirányzatát is megállapít­ják, ahonnét hazamenve, a saját köz­ségeikben is megtárgyalják a föld- miveszövetkezet tcrm%íésj feielő-e, a DÉFOSZ és a népi szervek együt­tes munkája alapján, hogy melyik dű­lőben mennyit és mit vessenek. Á községek tavaszi vetéstervének előkészítésénél vigyázni kell a ter­melési félelö.-öknek arra, hogy a jövő évben kiküszöbölődjék az eddig ál­talánosan elkövetett hibát éj a különféle ipari növényekéi ne szérfe-széjjeí az egész halárba ves­sék, kenem lehetőleg egy dűlő­ben, ha nem is egy tagban, dó ieíféíicniil közel egymáshoz. A tavaszi vetéstervet minden .itt, a megyei értekezlettől kezdve a fa­lus'::;* — a legnagyobb gonddal és lelkiismeretességgel beszélik át, hogy az ötéves terv első évének terméséi tervgazdálkodásnak megfelelően SZORGALMASÁN TANULNAK a jövendő gépállomósvezetők Mnsizka Imre Sátogaéása a Gtsnz íiajófijTárban Muszka Imre, a WM gyár kiváló esztergályosa meglátogatta a Ganz hajógyár esztergáíyo-a.it, hogy bemu- t_a -a munkamódszerét. Értékes ajánr uékot adott a hnjőgyár'aJtnak: Két sajátkőszörütésű „fecskefarkas“ kést hozott, amellyel megteremthetik a gyor-ííott vágás technikai alapjait. — A Pártnak Szüksége van rám mezőgazdaságiink szocialista fejlesz­tésénél — mondotta feleségének B 6- r 6 c z Gyula elv árs, a Scpiana gép­gyár villanyszerelője — amikor be­iratkozott a gépállomás vezetőképző előkészítő tanfolyamra. Ennek sikeres elvégzésé után, á budapés i gépállo­más vezetőképző iskolán lseit eisajá- fitárwá ázt az elméleti is gyakorlaS tudást, amely, fel tél Iónul szükséges ahhoz, hogy a tfépáHomásvezejő hoz­zá tudjon járulni mezőgazdaságunk szociális a fejlesz'éséhez. De nemcsak Böröcz Gyula elviárs gondolkodott így, hanem a többiek is, akik külön­böző üzemekből járnak minden este munka után a szakszervezeti szikh iz­ba, ahoi az oktatás folyik. Még fáiéra hiányzik az előadás kezdetétől, dé már többen csap .:.ok­ban tanulják az előfcő napi c!"'Jár, anyagát. Az egyik csapói’ kan élénk vita alakul 5;i egy kérdésben. A vitái majd eldönti az előadó elvtárs — lobby mint kétszázezer forintos forgalmat ért ei megnyitása napján a pécsi Áüami Áruház szólt a vitához Kiss Ferenc dvi ár», a MESZ HART pécsiijhegyi lakosa. Most arról döntsünk, hogy ki mit ajétti fel 19: az iskolában a szereiéit Sztálin elvtárs születésnapjára. — Úgy van — helyeselek vala­mennyi an. Egymásután jöttek a tanulókörök felajánlásai. Musch Ede szeraitiári-um- vezető alig bírja jegyezni a sok fel­ajánlási, ami: Kamper Ignác elvtárs MESZHART kőműves, Kalmár József Zr.olnay-gyári munkás, Schreiber La­jos villamosba lati r. és a többiek dik­táltak be. Amikor Velőse Gyula elvtárs elő­adó megérkezett, Musch Ede elvtárs örömmel jelentette, bogy a innfólyám haH;gär.öi nemcsak a munkahelyükön -élteit komoly és péld vmuiató rtniú- káteláj?ti'ás*., hánem itt a rajuilásbm is. Az tán fcwgVczdödőU az előadás, amely urán megindul a 'ermékony vita 4z éihátjjgzőmk feleit. Mindenki hozzászól a kérdéshez; mindenki lisz­té ban akár lenni mindem kérdéssel, egyik sem akar lemaradni. Mert tud­ják azt,' hogy fo; radalin! elmélet nél­kül nincs forradalmi gyakorin,*, sem. AE»OUO ?-éifL\ SIVATAGI TIZENHÁRMAK l2 fé f, és egy nő i.gilmas katanüjai Előadások: 5, 7, 0 óra. Dtt&NlA ?-éi* *j GYŐZELMES VISSZATÉRÉS T; Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor $ ■>ö A ki & 9-é g | 8-as ásífáFmán? | Csehszlovák film ^ E'öatbtsok 6 és 0 órakoT. ~~ A megyei bíróság bünfefötnná­Á Yarga Ferenc és Kontra József D?Csl űsko okat három rendbeli lo- f 1, vétsége mi att négy négy hónapi ív ’ ''’•hüntefcsr*, míg társukat, Ro- I..,. dózsBlet egyhónapi fOgházbim­teté. re ítélte. Nn.gy tömeg gyűlt össze hétfőn dél­előtt R Szécbeityi-téren és a Kossuth- Lojos-utcábnn az Állam; Aruház meg- nyítájsára. A hangszórókon át felhang­zottak a Himnusz hangjai, majd a Magyar Dolgozók Pártja nevében Csizmadia Ferenc elvtárs mondott avatóbeszédet. — Ez az áruház is döntő bizonyí­téka annak — mondotta többek kö­zött, t hogy haladunk egy új társa­dalmi rend, a szocializmus felé. A kereskedelmi alkalmazottak szak- szervezetének központi kiküldöttje, Szász 1 ereilend arról beszélt, az öt­éves terv során vidéken még lizenöt ilyen .gyönyörű Állami Áruház nyílik. Eltűnik a főváros és a vidék keres­kedelme közötti különbség — mon­dotta —■ Vidéken is olyan minősége* lehet kapni, mint » fővárosunkban, ugyanolyan pompás kiállítású üzletek­ben. v Ezután Sebök Itm*e elvtárs, váltadat- vezelöbelyotles átadta az áruházat a város dolgozóinak, akiknek nevében Krane: Pál elvtárs, poigÁrm-ester be­szélt: — ,4r áruház dolgozóinak a fel­adata, hágj) a vásárlóközönség érezze: a saját áruházában van. Ez az áruház egyken jelentse az életszínvonal állan­dó emelkedését — mondotta beszédé­ben Krancz elvtárs. Végül az áruház egyik dolgozója tett ígéretet, hogy jó munkával veszik kj részüket a szocializmus építéséből. Az ünnepség után felcsendült az in- ternacicmálé, majd felragyogtak a neoncsövek, halkan duruzsolni kez­dett a szellőztető készülék és kitáru.- tak az áruház ajtói. Pécsett még példátlan áradat indult meg az áruház felé. A megnyílás után négy perccel már le kellett zárni a be­járai! ajtókat, mert megtelt az áru­ház, de másrészt azért is nagyon jó volt ez az ajtólezárás, mert a megnyí­láskor keletkező tumultust az alvilág még itt lézengő alakjai, a zscbnietzöl: is igyekeztek kihasználni és par perc alatt tőbbszáz forintot szedlek össze de a tömegben elrejtőzött polgár,- ru­hás nyomozók perceken belül lefogták a zsebtolvajokat ér az ellopott pénz utolsó fillérekig megkerült. Egész délelőtt sort álltak a vásár­lók és nem fogyott a tömeg, de cso­dák-csodá ja, nem fogyott ei az áru sem, mert az Állami Áruház szinte ki­fogyhatatlan áruraklárral rendelkezik és mindent lehet kapni. Az Állam; Áruház vezetősége ezúton közli a vásárlókkal, hogy nin-.s sem­mi ok a tömegrohamra, mert nifnden van és minden lesz az áruházban. Az elárusítók is jól kiállták a „tűz- próbát“, tíz esetleges hibákra a veze tőség az üzem; hangszórón hívta fel a figyelmet. 1 \z Állami Áruház már az első el­adási napon több mint 200 ezer forin­tos forgalmat bonyolítóit te. IS őiősyyőri olvwlá íenns’^nnysegst 8 Síéíolál^! erasiték A diósgyőri nagyolvasztónál mű­ködő kc^nptax brigád munkájának termelékenységét az eredeti terv szerint 1.5 százalékkal akarta emelni. Az ózdi. olvasztókkal, . rtiai-- tinosoldcal és kohászattal fo'ytatolt tapasztalatcsere után azonban a diósgyőri nagyolvasztó terme'ókeny- ségót 1.5 százalék helyett 8 százalék­kal sikerült emelni. A MESZHART dolgozók legiobbjaikaf- jelöllék a közponH üzemi bizottságba Az asztalokon piros terítő, vörös drapériák között Sztálin, Lenin, Rá­kosi elvtársak képe. A fnecseksza- bclcsi bányászszakszervezet kisterme értekezletre várja a bányászokat. Minden ünnepi... az értekezletnek is annak kell lennie, hisz ma száz­húsz ember ül össze, hogy többezer bányász nevében javaslatot tegyen az új, központi Üzemi Bizottság megválasztandó tagjaira. Egymásután érkeznek á pécs- bányatclepiek, pécsú.ihegyiek, me- osckszabolcsiak, vasasiak. Vájárok, csillések, aknászok, műhelybelick, napimunkások, akiket munUás társaik küldtek képviseletükben. Méhn János elvtárs nyitja meg az ülést. Bevezető sza­vaiban elmondja, hegy az ú'j ötéves terv hatalmas feladatokat ró a dol­gozókra, a szakszervezetre. Ezért kell úi erőkkel felfrissíteni a köz­ponti Üzemi Bizottságot, hogy a fel­adatoknak helyt is tudjon állni. Ezért kell megválasztani a harmad- bizotts4gokat is. Névsort olvasnak. A jelölőbizott­ságba Is a legjobb dolgozókat vá­lasztották a bányászok. A Bózsér-, Farkas-brigádokból, a vasas! leg­jobb csapatból élmunkások, újiiók, az üzemek legjobbjai ütnek az asz­talok körül. Juhász György elvtárs a bányász­szakszervezet. központja nevében be­szél : — Egyetlen pillanatra sem felejt­sék el az elvtársak, hogy ma itt mindegyikük 50- 60 embert kép­visel, és amikor egy-egy elvtársat ajánlanak, vagy felszólalnak ellene, Sohase az egyéni érzelem vezesse az elvtársakat. Ferk János elvtárs pécsbánya- telepi vájár szólal elsőnek. Díszt! Anna elvtársnőt ájá.nlja. „Régóta ismerem Disztl Annát. Lelkes, jó munkása a Pártnak, szakszervezet­nek, de éppúgy kiveszi a részét a termelésből is. Becsületes, rendes elvtársnő és jól fogja képviselni a dolgozók érdekeit.” Biztosan, tisztán csengenek a sza­vak. százhúsz ember figyel rájuk. Egyszerre lendül a pécsújhegyi elv- társak keze elfogadásra, mikor az elnök felteszi a kérdést. Tóth Ferenc elvtárs aknászt ajánl­ják másodiknak. „Jó műszaki, velünk dolgozik, de ott találjuk magunk között a pártban, meg a szakszervezetben is. Egyhangúan fogadják el. De nem így mégy végig, Egy elv­társat ajánl valaki. Felszólaló van ellene. „Igaz, hogy jó elvtárs, és régi szakszervezeti tag, de nem fog­ja megállni a helyét ezen a posz­ton ...” Ezt. mondja . a másik fel­szólaló is. Szavazásra kerül a sor, és az ajánlott elvtárs helyett mási­kat jelölnek. így jön össze az a tizenkilertc tag, akiket december 11-én 600 küldött választ majd meg az üzemi bizott­ságba. ■ Az értekezletnek volt hiányossága ív. Az, hogy még mindig nem elég egyéni módon mutatták be az aján­lások a jelölteket. A küldöttközgyű­lésen, amely a jelöléseken — addig a listákat mindenütt kifüggesztik az aknákon — változtathat, reméljük jobban bo fogják mutatni a jelölte­ket és kifejtik majd azokat az' élve­ket,, amelyeknek alapján megerősí­tik vagy elutasítják a jelöléseket, így valóban a legjobbak kerülnek az élre. a legjobbak irányítják majd a MÜSZHART-aknák termelését, műnk a versenyét, hogy méltó módii vehessék ki részüket a szori-illzmu- sért. vívott- harcban, méltói: 1.'.’gyé­nek nagy öl éves Tervünkhöz a MESZHART bányászok. k,

Next

/
Thumbnails
Contents