Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-06 / 283. szám
194» DECEMBER « N A P L O 5 Minden delge^é szívügye és büszkesége Munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi beszél az ötéves tervről Wf asárnap hozták nyilvánosságra. Ekkor ismerték meg üzemek munkásai, az állami gazdaságok, termctőcso l*(í nnrm+finr re n A n U r>~ /> »»f o / ,C ■ „ r. _S.i x, J____ Ar ák alatt az ____ „_____termclöcsoportok. falvak dolg ozó parasztjai, a néphez hű értelmiségiek saját boldog napfényes jövőjüket. hitárult előttük a jövő, a maga teljes szépségében és végigtekintettek az úton, melynek végén soha nem látott, sőt még csak nem is képzelt jólét áll. Es a munkások, dolgozó parasztok s néphez hű értelmiségiek millióinak szívéből szállt a hála és szeretet érzése a Szovjetunió és a Párt felé. Sztálin és Rákosi elvtárs felé. És milliók mondták el magukban a fogadalmat: ,,Minden erőnkből dolgozni fogunk ezért a gyönyörű tervért" és milliók sóhajtottak fel boldogan: „De jó nekünk, hogy ebben az országban élhetünk." és most nyilatkoznak a dolgozók. Elragadtatott boldogsággal, saját gyönyörű jövűjükbe vetett hittel. A Párt vezetésével átalakítjuk az egész országot Pataki József elv társ a pécsi Justus 01a(gyárban dolgozik, a dlél- uláni harmadban. — örömmel olvastam az ötéves tervről szóló törvéayjavasktolt — mondja — és azt is megtaláltam henna, hogy nekünk, mármint c vegyi- tparnak több növényi olajat kell gyártanunk az ötéves terv során. Ez a miránk eső feladat. De ami az ötéves terv töhlH részéből ránk jut: a fizetett szabadságon az 'üdülés biztosítása, a több ruha, mégjobb élelmezés, bebizonyítja, hogy érdemes vállalni a feladatot is. — Nagyon fontos az is — gondolkozik el Pataki elvtárs — hogy minden munkás tudja, hogy mennyi esik rá a tervből. Úgy, ahogy én tudom, hogy naponta 32 mázsa napraforgót kell megdarálnom és megpörkölnöm, ügy kell tudnia mindenkinek, hogy mi jut rá a tervből. így tudjuk csak igazán megvalósítani mindazt a jót, ámít a terv ad nekünk. — Mi a Pártnak köszönhetjük az első ötéves tervünket — fejezi be a beszélgetést. — Pártunk vezetett eddig bennünket, és most az szabta meg az ú at. hogy merre haladjunk, ha fel akarjuk építeni magunknak a szocializmust. A hároméves tervben már bc- bbonyítoüta a Párt, hogy jó irányba vezet bennünket. Most az ötéves tervben továb'omcgyÜDk és a saját erőnkből átalakítjuk az egész országot. Azt hiszem erre mindén munkás, aki Hídja, hegy a mi hatalmunk tette ezl lehelövé, büszke és meg büszkébb arra, hogy ö is részlvchc. ebben a nagy munkában. Ctíodálafogan foolcSog; élei vár o doljKozó parasstíságra Varga Lajos elvtárs, a reménypusztai termelőcsoport elnöke így beszélt: — Három évvel ezelőtt még óriási nehézségekkel küzködve műveltük néhány hold juttatott földünket, de számos olyan is volt, közöttünk, aki a tulák uzsorája alatt nyögött. Ma virágzó szövfíÖtazeti termelőcsopor- tirnk van, 5—fíOOO forint részesedést kap egy-egy tagunk. Akkor nem volt semmink, se fejadag, se zsírnak való, se ruha. Ma mindnyájunknak megvan bőségesen a kenvórnekvaló- ja, minden család részére hízik legalább egy 100—170 kilós disznó és mindnyájan fel is ruházkodtunk már rendesen. Ezt a hároméves tervtől kaptuk. — És most szinte elkáprázik az ember szeme, amint belenéz a jövőbe. amit az ötéves terv fog kialakítani. Úgy érezzük, csodálatos boldog élet vár ránk. Már látjuk a. hatalmas kombájnokat, amik aratni, csépelni fognak egyszerre. Istállóinkban a mostani állatállomány sokszoMepjelent » VÁROSI — ÜZEMI NÉPNEVELŐ Ifcfrú jobb. Tartalomból: december 2-i satiíma. Egjvni munka versen nyel a terv teljesítéséért. A cikk arról ír. hogy a népnevelők n<‘íryan segítették elő több tizemben o 2 cvfs terv határidő előtti teljesítésé* és hogy milyen fontos szerepük és fel- «dóráik vonnak a népnevelőknek a mun «a\erscqy fejlesztése és kiszélesítése terén. A XTu. kerületben tanulunk a szovjet agitátoroktól. kásrló elvtárs n XIII. kerületi »ortbi/ottság titkára rikkébeii arról s/.á j I. be, hogyan használják fel ..'ínnul- l'iok a szovjet agitátoroktól*’ ."u\ - fii- «mordat első „(|oj.yan lian o!, .,/ *fd.i|°rok az öléves terv határidő ő 11j *'JC#ltc*éértM cím ti füzetet munkájukban. ag'(.,( te bírd ..népnevei.«“ előfizetési ,uja negyedévre 2 forint. Szervezetek megrendelhetik: Vf DP Propnyandaanyac Terjesztő IV., Deák Kertineulra is. rosa- adja a tejet, búst, gyapjút. Uj növényeket fogunk mi is termeszteni, öntözése® gazdálkodást vezetünk be, úgy néz majd ki a szövetkezetünk, mint egy valóságos kis paradicsom. — Mienk lesz a kultúra, könyv, rádió, újságok, minden rendelkezésünkre áll majd, hogy művelődjünk és szórakozzunk. Es ami a legfontosabb, időnk is lesz hozzá, hisz a gépesítés következtében sokkal köny- nvebb lesz munkánk. Az ötéves tervben benne van a termelöcsoportok nagymértékű támogatása és' ezt a támogatást az ötéves terv végére már minden bizonnyal nemcsak mi, hanem a dolgozó parasztság túlnyomó többsége élvezni fogja, mert akkorára felismerik majd, hogy a nagyüzemi termelés tervgazdálkodással összekötve milyen hatalmas mértékben emeli a dolgozó parasztság életszínvonalát, milyen gondtalanná, széppé és boldoggá teszi életét. A Szovjetunió példáját kell követnünk Cselényi Béla a pécsi Bőrgyár személyzeti osztályát vezeti. — Elmondhatjuk — így kezdi a beszélgetést —, hogy az ötéves terv igen nagy mértékben támaszkodik a szellemi dolgozókra, elsősorban a műszakiakra, óriási feladatokat oldunk meg a tervben, amelyekhez szakképzett vezetőemberek szükségesek. De minden más vonalon is szakmunkások és szakemberek egész seregét kell majd mozgósítani. Az ötéves terv, ez olyan hatalmas feladat, hogy arról hosszabb tanulmányozás nélkül véleményt mondani könnyelműség lenne. A sajtó ismertetése után azonban olyan képünk alakul ki a tervről, amely lenyűgöz mindenkit és csodálatba ejti azokat, akik nem ismerik a felszabadult munkásság lendületes alkotó erejét — Az ötéves terv végrehajtásában is a Szovjetunió dicső példáját kell követnünk, hiszen a szocialista Szovjetunióban a győzelmesen, határidő előtt megvalósult ötéves tervek egész sorát látjuk és onnan indultak el Ai munkának olyan új módszerei, amelyet most nálunk is átvettek a munkások. De a Szovjet-" uniótól kaptunk már eddig is számtalan esetben segítséget tervünk végrehajtásához és fogunk kapni ezután is. Ahogy én látom, az országban nem lehet egyetlen olyan igazán hazafias érzésű ember, aki ne akarná az ötéves terv sikerét, hiszen ez egyúttal minden ember jobb életét is jelenti. Ennek a tervnek a végrehajtásában az ország egész népére számítani lehet. 2518 százalékos falazó eredmény a szedres! építkezésnél A főin amegyei szedresi gépállomás építkezésénél Klein János sztahanovista kőműves, Klein Lajos maílerfej-egefő ás Kommaudin£er Károly fégtaadogafó, a Pécsi Magasépítő NV dolgozói, a Párf, a szakszervezet a« épífési igazgatóság és a vállalat képviselői előtt szfabánovista bemutatót rendezett. Klein János 25 perc aíalf 810 m hosszú, 0.45 m széles és 0.80 m magas, tehát 2.92 köbméter fatat rakott lel nagyméretű téglából. Teljesítménye 2518 százalék. Klein teljesítményét Sztálin születésnapjára alán- íolta fel. Sikeres vállalkozása ulán elmondta, hogy teljesítményét meg emelni tudja. Gátló körülmény voll, hogy a többnapos esőzésfőt a téglák ál voltak ázva és a habarcs ehhez viszonyítva híg volt, a bemutatás alalt kellett sűríteni, amit a bizottság is megállapított. Klein versenyre hívta ki az ország összes &zfahánovísía kőműveseit. II Sziáiinl Alkotmány mutatja az utat a szocializmus építésére 4 bányászok lelkesen éltetek Sztálin elvtársat A Magyar-Szovjet Társaság vasárnap este Mecsekszabolcson a bányászszakszervezeti székházban Sztálini Alkotmány-ünnepséget rendezett, amelynek ünnepi szónoka Katona Antal elvtárs, a posta vezérigazgatója, az MSÉT központi küldötte volt. Bevezetőül a mecsekszabolcsi bányászzenekar a magyar, majd a szovjet Himnuszt játszotta. Utána Papp Lajos nyitotta meg az ünnepséget, üdvözölte Katona Antal elvtársat és felkérte előadásának megtartására. Katona Antal beszéde elején a csepeli vasmunkások és a postás dolgozók meleg, szeretetteljes üdvözletét tolmácsolta a bányászoknak. Arról beszélt ezután, hogy a hároméves terv befejezésekor és az ötéves terv elindulása előtt, amikor az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat nyilvánosságra került, elengedhetetlen, hogy ne beszéljünk a Sztálini Alkotmányról. Ez az al45. berket: 194 százalék, 316 forint heti fizetés Kerner Gábor elvtárs elieidja, mit jelent számira a sztálini muBkafeiajánlás teljesítése 43-as bérhét: 171 százalékos teljesítmény, 272 forint fizetés. 44-es bérhéti Í81 százalék, 289 forint fizetés. 45-os bérhét: 194 százalék, 356 Soriul fizetés. Ez a kimutatás olvasható Kerner Gáspár elvtársról, a pécsi bőrgyár UB. irodájában, amint Szilágyi elvtárs éppen összes kést készít az egész gyár heti teljesítményéről. Kerner elvtárs a meszes műhelyben dolgozik. Négy héi'tel ezelőtt az üzemben tartott röpgvülésen ő is lelkesen csatlakozok a sztálini munkafelaján- lásokhoz és elvállalta, hogy teljesítményét 10 százalékkal felemeli. Azóta Korner elvtárs nemcsak teljesítette, hanem túlteljesíted e felajánlását- - Kemer eívfárs öntudatos dolgozó, tudja, hogy mit használ a felajánlás tiilreiiesí'csévol j kázössegnek és saját magának. A saját használói nem szívesen beszél és csak annyit emit: meg, hogy megvan a sertésre a pénz. Arról folyik döntően a beszélgetés, hogy miit jelent a többfcrmelés a közösségnek. Nem véletlen, hogy a sztálini raun- kafelajánlásoka; éppen a meszes műhely indította meg. Ennek az üzemrésznek többtermelésé öl függ, liogv a löbbi üzemrészek, így a cseres, a telítő, a boxos és a többi is magasabbra tudja emelni teljesítményét. — A meszes a gyár gerince. —■ így emlegetik mindenhol és így mondja Kerner elvtárs is, akinek szavai nyomán kibontakozik lelkes munkájának eredménye. A teljesítményem a munkafelajánlás előtt 110—120 százalék között mozgott és naponta 5 és fél mázsa bőrt faragtam le. így volt a hal fizetésem 160—170 foriiV. A felajánlás után fokozatosan emelkedett a teljesítményem és mint az utolsó hét mutatja, 194 százalékot ériem el. Ez annyi* jelent, hogy a régi teljesítményemhez képest közel öt mázsa bőrrel készített többet elő Kcrner elv- társ naponta a meszes műhely nyirkos munkaasztalai mellet. A munkaidő «lőtt! urankabeOsztások, a römryülések műi,! elő* vcgftclték n teljesítményt. Erről Kcrner elv társ így beszél: — Egy pár cipő talpa lábához 50 deka talpra van szükség, tehát ha az előirányzatot 100 százalékra teljesítem és 5 mázsa bőrt készítek eíö, akkor naponta ezer pár cipőnek készítek talpat De ezt a mennyiseget majdnem megduplázom, tehát majdnem kétezer pár cipőre készítek taipa! ugyanannyi idő alatt, mint máskor. A munkaidő után jóleső érzés töl tötte eí Kerner elvtársat, büszkén állapította meg magában: hogy a felajánlott 10 százalékot 12 százalékkal fúl is haladta. í'.x/.el «‘".V hét alatt 9 330 forint- fal termek többet a közösségnek. Négy bét alatt ez az összeg két családi ház árának felet meg Ennyivel jutott több a dolgozok összességének és Kerner eívíárs mun- kafeía;án(ár.a saját hasznán kívűi így hatott ki a közös-égre. Kerner etv- társ ezt világosan tátja é5 mini mondja — az első pi(fan3Ítót kezdve íáiia a célt, hogy csakis a többtermclessof lehet a közösség jólétét emelni. Ehhez járult hozzá Kerner elvtárs, ak! kommunista becsülettel fcfje-itetl“ felajánlását kommunista módra veszi ki részét a jövő, a szocializmus építéséből. K J. kotmány tette tehetővé a Szovjetunióban elért fejlődést, amelyhez fogható az emberiség történetében még nem volt. Hazánkban is ennek az alkotmánynak megismerésén keresztül a legjobb úton haladunk, hogy- a lehető legrövidebb idő alatt hasonló eredményeket érjünk el és Pécs bányaváros dolgozói teljes egészében élvezhessék azokat a kulturális, szociális és technikai vívmányokat, amelyekben a szovjet nép példamutatása alapján a magyar dolgozó nép is részesül. Mindazt, ami fejlődés szempontjából hazánk munkásosztálya számára rendelkezésre áll, azt a Szovjetunió alkotmányában lefektetett elveknek, a Bolsevik Pártnak, Sztálinnak köszönhetjük. Ezért soha el nem múló hálával fordulunk hazánk felszabadítója és népünk segítője, nagy barátja, szabadságunk és békénk legfőbb őre, a nagy Sztálin felé, akinek 70. születésnapját ünnepli a szovjet nép és a haladó világ. A Sztálin elvtárs születésnapjára tett munkaielaján!ás:kka! hazánkat és az egész béketábort erősítjük. így rójuk le hálánkat az iránt, akinek a magyar nép a legtöbbet: szabadságát, függetlenségét, békéjét, bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak éietét (lelkes taps) és azt «s alkotmányt köszönhetjük, mely világító fáklyaként mutatja az utat' a szocialista társadalmi rend megteremtéséhez. Az ünnepségen megjelentek nagy érdeklődéssel és lelkes tapssal kísérték az előadást, amelyet Mészáros Dezsöné köszönt meg, hangsúlyozva a magyar-szovjet barátság kimélyi- tésének fontosságát és tolmácsolta a pécsi bányászok üdvözletét Csepel és a pcsta dolgozóinak. Az ünnepségen Pemeker Til>or Dzsambul Dzsubajev ..Sztálini Alkotmány” című versét szavalta, a „Jó szerencse” énekkar pedig a bányászzenekar kíséretével a Koldusok énekét és a Drága földe*, majd a zenekar a Sztálin-kantátát adta olö. Az ünnepség az tntemacionáié hangjaival ért. véget.. REGGEL 5-TÖL ESTE 10-1G SZÍT FIATALOK IRÁNYÍTOTTÁK P É C S K Ö L E K E D É S É T öt év teli el azóta és a pées-mohá- osi országúton, ö t, ahol öt évvel ezelőtt az első orosz tank végigvonult, most SZIT-csillagos autóbuszok gördülnek és a csillag mögött fiatal, büszke arcok mosolyognak. A pécsi Közlekedési Vállalat fiataljai, nia teljesítik sztálini felajánlásukat. Villamosokon, autó. buszon; vezetőnek, kalauznak, mindenhol őket látod. S fejlődésünket lemérheted rajtuk is. Ezelőtt ö'. évvel, egy a régiből újba lépő fiatalok, tanácstalanul, zavartan álltak a kapuban. Az öregek kivívták, amit akartak, azt is tudták, hogy lesz tovább. A fiatalok akkor még, csak tágranyílt szemmel nézlek maguk körül. Sőt volt köztük olyan is, aki még a szemét sem nyitotta ki. Ma? — Nézd csak őket, egy egész város közlekedését, a leg forgalmasabb, vásári napon rájuk bízta a vál'al.v. Rájuk merte bízni. Reggel öttől es'.e tízjuk a kocsiban, s ezernyi színes epizód gyűlik halomba estig. Egy kis gyerek, akit egy SZIT-es kalauz emel a kocsiba, de élőbb mosolyogva magához szorítja egy percig, egy asszony, akinek ina minden kosárja elfér, s nem kiabál vele senki, egy bácsi, akinek visszaeső botjáért lecsengd a fiatal ka’auz s ide lebe'ne hordani őket mind. * Az felső kocsin volt, amelyik kifutott SZlT-csf’Iaggfll az ablaküvege mögött, Balogh Irén kalauznö. — Végtelen jó érzés vök, mir, ha •nem is gurulunk, de neipültiünk volna ki a garázsból, úgy éreztem. De nem so'á'k ni a rarl1 ípy, tr.crt a mai nehéz nan. a sok-sok üas, a vásári. íorga'nm erősen megnyíltait a, hogy villamoson vagyunk. Szívesen váJ’akam ezt a munkáit, cs így akarom, ilyen teil, i'yer gyorsan és pontosan végezni ezután is — mortd.'a. — s pár perc múlva már a kocsi belsejében !ő• rri, nincs ...ok :.'V.-ívtla'knz-u R ir*v p.yrr0 miodenfUt a vonalakon Balogh Lének. Tóth hányok és a többiek. A |.->r lg vállalták a szolgálatot. Tóth Károly | j0m éppen olyan zavartalan és bi éppúgy, mint Pereces József, Kardos József. Bá'hori János a SZÍT ti kár. öntudatosan ülnek a vezetői székekben, kedvesen, vidáman cseng a hangtn-inu marskor. > B:z*n? és nvVks gyorsabban mécs k<v>; A fka a'ok a 'merte idő is ö d'tení, akarják. Hiszen vállaltaik Sztálinért. Akinek köszönhetik a mai napot, akinek ‘köszönhetik, hogy a fiara'ságunka-. komo.yari veszi az egész nép, mer a jövőt az ő kezükbe akarja a fiúi. Ez fűti őket, ez teszi jobbá a mozdula okát, ez feszi udvariasabbá, igazibbá a hangjukat. Harmkrcö- vezető, 11 kalauz: 48 ifjúmunkás kezére híztuk ma a közlekedés;. S ezek a fiatalok megállnák » helyüket. Megálltak, meri nemcsak sza. vakban, nemcsak érzésekben, de ekek. ben is mél .ók akarnak lenni példaképükhöz, a bős lenini Kornszomotokhoz, akik nentCf.ak a háború, de a bőké« építő évek idején is .kemény munkává! állták meg helyüket. És fiatalok más elhatározásra « jutót’ak ezen a napon. Arra, hogy ami. r? vn1 la!koztak: a jobb, biz osabb, kc- vc-'l.b önkő! sémii, gyorsabb műre. á- rt .ehetőség szerint ezentúl in meg- va ositjáik, s megNUAsi'emak. irrim ahoevan I cnir: elvtárs mondo ta ők az l minél több, hétköznapi szürke teiltet.
