Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-04 / 282. szám
w n p ír, 6 1849 DECEM3EB 4 í >: JO IS IC> 15 ;ar öt) 3'C K re v 31 •1! .01 .3! K. I •0 re .2 I.o Zl V50 v. B ii ű n I' íi < 3. 1 9 10. » 15 13 10 10 17 17 1! MAP A . KÜLPOLITIKÁBAN Az egész világsajtó azt a történelmi okmányt méltatja néhány nap óta, amelyet a Kommunista és Munkáspár tok Tájékoztató Irodájának budapesti értekezletéről adtak, ki. A nemzetközi helyzetet, a demokrácia és az impe rialirmua táborának erőviszonyait élesen felvázoló határozat cs azok a pontos utasítások, amelyet minden békészerető ember feladatát meghatározzák. méltán kelteitek világszerte hatalmas visszhangot. „Ezek a határozatok f elf egy ver zik a kommunista- kat, a munkásosztályt cs a dolgozókat i7 hókéért ', a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a dolgozók létérdekeiért folyhatott harcra" — írta vezércikkében a Pravda. A kommunistáknak különösen, de velük együtt valamennyi dolgozónak, pártállásra és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül, most az a kötelességé, hogy a határozatok alapos áttanulmányozása után teljesítse a becsületes euibe.rok.rc háruló feladatokat. Tartsa mindenki elsőrendű kötetessé gének a bekéért folytatott aktív, felvilágosító munkát, leptezze le az imperialisták háborús előkészületeit, világosítsa fel a dolgozók minél szélesebb rétegét a munkásosztály hitvány árulóinak, a jobboldali szociáldemokraták és elsősorban Titoék gyilkos kémbandájának gyalázatos szerepéről. Gondoljanak arra, amit a Tájékoztató Iroda komoly szavakkal mond; „Csak íz népek legnagyobb ébersége, kemény elszántsága, hogy minden erejűiét (rrtbavetve, minden erejükkel küzdjenek a békéért, — csal: így lehel meghiúsítani az új háború gyuj- togafóinak bűnös szándékát.“ „‘Mimim veszélyben van .. A kapitalista táboron belül a munkásosztály harci elszántsága egyre fokozódik. Ennek egyik beszédes példája az angol Kommunista Párt most lezajlott XXí. kongresszusa is. Az, angol kommunistáknak felelősségteljes, nehéz feladatuk van és ezt a Bolsevik Párt Központi Bizottságának üdvözlő távirata különösen kihangsúlyozta. ,.,-t Szovjetunió Kommunista Bohraik Pórijának Központi Bizottsága szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a: angol Kommunista Part mely fel van vértezve a marxi-lenini cimé- lette.l, tovább szilárdítja, még szorosabbra vonja sorait és becsülettel teljesíteni fogja történelmi szerepet.“ A kongresszus ezekre a nagy feladatokra készítette fel az angol munkásosztály élcsapatát. Pollin elvtárs főtitkári jelentésében beszámolt orréit a sike.rcs harcról, amit a Párt első- sorlmu a jobboldali szociáldemokraták ..vörösfaiása“ ellen vívott. Visszaverte * reakció támadásait, a szakszerve- 1 eteken belül pozícióit megtartotta, sőt újakat is nyert, ami az atigoi mun* kásoszlály fokozódó rokonszenvít tükrözi vissza. A kongresszus négyszáz küldötte az egész angol dolgozó nép nevében .jelentette ki, hogy az soha >cm lesz hajlandó harcolni a Szovjetunió. a népi demokráciák és az. új Kína ellen. De n ágyjelentőség fi a kongresszusnak az a határozata is. amely a szigetország és a gyarmati népek szabadságának szervezett összefogását mondja ki. Az Angol Kommunista Párt olvan célokat tűzött maga elé, — legelső- sorban a béke. kérlelhetetlen védelmét ”, amelyek lehetővé teszik annak a feladatnak végrehajtását is, hogy céltudatos szervező munkávál mielőbb politikai tömegpárttá váljék. Az angol munkásosztály most kibontakozó harcánál sokkal fejlettebb fokon áll a francia és az olasz munkásosztály küzdelme. A közelmúltban s francia dolgozók vívták meg győzelmesen országos tiltakozó sztrájkjukat, most pedig az olasz nép követte a vele egysorú francia testvéreit és csütörtökön az olosz dolgozót: orszér gos tiltakozó sztrájkja éppúgy megbénította Olaszország, mint néhány nappal ezelőtt a francia tömegsztrájk Franciaország életét. A torrenraggiarei gyilkos csendörsortűz, a lemészárolt munkások vére nyomón kirobbant tiltakozó sztrájk keményen figyetmeztte de Gasperl áruló bandáját: az dolgozó nép türelme fogytán I Az általános sztrájk hatalmas - I, nagy riadalmat kciMett a nngy ’ . tokosok' gyárosok, bankátok ón íorikai megbízóik soraiban. Erre ' cniző az .ogvik jobboldali lap. a I Présé megállapítása: ..Minden ve- "í "bén van, hu a kormány nem váltó.‘"t utat.“ Persze az út megváltoztatását más- k ?! ; iá oltók 3 nagytőke tollnoka’ és másképp akarják a l>átran küzdő TOGLIATTI ■IWHig" » olasz dolgozók, a sztrájkoló munkások és a földfogiaíó szegényparasztok. Ök nagy vezetőjük Togliatti «ívtárs és az Olasz Kommunista Párt zászlaját követik, amely teljes leszámolásra hívja fel őket az árulók és az idegen rabtetfók. a WaH Street arai felett. 4 bnlsáriai merényiéi összeomlása Ax imperialistát: „csodatervét", az Operation X-et újabb súlyos csapás érié: Bulgária dolgozói is leszámolnak a leggaládabb bitangokkal, a Kommunista Pártjukba beküldött ügynökökkel. Kosztov és bűnszövetkezetének tárgyalása megkezdődött, egymásután 'kerülnek napvilágra a bulgáriai Rajkok sötét bűnei. Kosztov, ez a régi, kipróbált troc- kisht évek hosszú sora óta végzi a most felfedett és tönlcrczűzoH, romboló munkáját. A fasiszta rendőrség beszervezett spiclije együtt dolgozott az imperilalsták balkáni főiigvnöksé- gévél, a belgrádi gyilkosokkal, 1944 végétől az angol titkosszcígálst híva* lásos tagja volt. A tervek — akárcsak a Rajkéké — döntően abból állottak. bogy kiszakítsák Bulgáriát a Szovjetunió vezrtte béketáborból és az imperialista badigépezet szolgálatába állítsák. A bolgár nép nagy fiát. ha nemzetköz! munkásmozgalom hősét Dimitrov elvtársat börtönbe akarták vetni é* meg akarták gyilkolni. .Az utasítást Tito adta ki. Kosztov vallomása során így idézte a jugoszláv nép hóhérjának szavait: „Ez a terv jó, ha Dimitrov hamarosan mégha!, De miután erre nein lehet számítani, döntő módon kell cselekedni. Le. kell tortázfertni és ha szükséges, meg kell semmisíteni. Ebben számíthatnak segítségünkre.“ Tilo cs Kosztov az imperialisták orv- gyilkosai jól .megértették egymást, mert a gazda közös volt. Ahogy Kosztov elmondotta, Donald Read Heath, a bulgáriai USA-köv*t 1947 végén egyik találkozásukkor ezt közölte vei«.: „Azokat a tanácsokat, amelyeket Titotól (s legközelebbi munkatársaitól fogok kapni, tekintsem ágy, mint amerikai tanácsokat.'' A népi demokráciák ellen szőtt merénylet Itt is csődöt mondott. A bolgár nép keményen számol le árulóival Súlyos szavak A kínai Néphadsereg fergeteges irammal folytatja diadalútját. Felszabadította a Kuomintang-Kina régi fővárosát, Csungkingot, e nagy ipari központot is és gyors üfemlien közeledik a déli határokhoz. Ennek következménye, hogy Gsa En Lnj elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere nyilatkozattal fordult a Kínával határos országok kormányaihoz. Leszögezte: „Kormányunk politikájának rendíthetetlen célja, /hogy a Kuomintang piinden reakciós fegyveres erejét teljesen megsemmisítse Bárhova meneküljenek js a megvert KaominCSV EN LAJ tanj! rea™6* erői, a Kínai Népköztársaság kormányánál: jogéban van, hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Az a kormány pedig, amebj- nek országa menedéket ad a reakciós Kuomintang haderőknek, felelős cselekedeteiéit és viselnie kell a felelősséget minden• ebből származó következményekért,'' Ezek a súlyos szavak ast a lehető-1 séget vetik fel, hogyha a francia, az angol és a többi kormány befogadja a Kínából kivert Csang Kai Sok-bandát, úgy a kínai háború egykönnyen népfclszabadító jelleget ölthet: a kínai néphadsereg az ellenség üldözése nyomán jönéháng leigázolt ázsiai népei szabadíthat fel gyarmati rabságából. n Ezeket a sorokat moszkvai új lakásomban írom" Klavdlja Zenova, a kiváló sztá hdnovtíta munkásod a „Vörös Dália" háncsul;gyár mestere, az olasz szakszervezetek meghívására egy hónapig Olaszországban tartózkodott. Az alábbiakban elmondja tapasztalatait, amelyek rávilágítanak arra is, hogy mi késztette az olasz dolgozókat újra és újra országos tiltakozó sztrájkokra. ,,4-. Küldöttségünk sok gyárai és üzemel látogatott meg. A munkások lelkesen fogodtak bennünket. Sokhelyütt vörös zászlókat tűztek ki megöleltek, kezűnket szorították. Én legtöbbet ifjúmunkásokkal beszélgettem. Elmondták, hogy azonos teljesítmény mellett kevesebb bért kapnak, mint az idősebbek. A nők még ennél Is kevesebbet. A fiatalokkal való beszélgetés körben nem egyszer megkértek arra. hogy mondjam el élettörténetemet. Beszélgető társaim különöse^, áron csodálkoztak, hogy mint mester dolgozom. Olasz gyárakban elképzelhetetlen fiatal mester. Meglepetésük akkor volt a legnagyobb, amikor azt hallották, hogy az Orosz Szovjet Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának küldötte vagyok. Hallgatóim előtt szinte, elképzelhetetlennek látszott, hogy nő és méghozzá munkásnő parlamenti képviselő legyen. Az olasz kormány igyekszik a nép előtt eltitkolni az igazságot a Szovjetunióról. Az olasz cs vatikáni propagandaszervek mindenféle fantasztikus mesét, hazugságot találnak ki A szovjet népről. Az olasz munkáslángok, akikkel beszélgettem, többnyire arra vagya-, koznak, hogy ..jól menjenek /érj7iei‘> mert úgy gondolják, hogg csak igé, szabadulhatnak elviselhetetlen nyomod rukból. Mikor megtudták, hogy a férjem főiskolai hallgató, akkor megje»' gyezték, hogy „hiszen az nem is ma-', gdhoz való“. Magamban arra gondok' tant, hogy ilyen gondolata uálnnkl senkinek sem támadna. Szocialista^ társadalomban nem lehet szó össze' nem illő házasokról, mert nálunk «' fizikai és szellemi munka közötti különbségek egyre inkább elmosódnak. A gyárakban, mint erről sa/at szememmel győződtem meg, borzalmas körülmények között dolgozik az olasz ifjúság. A gyárosok « munkásvédelem legelemibb szabályait sem alkalmazzák. A piszkos, füstős, rosszul szellőztetett műhelyben a transzmies- szlós szíjak a munkások feje fölött keringenek és elegendő egy figyelmetlen mozdulat, hogy az ember n gép áldozata legyen. * Ezeket a sorokat moszkvai új úr kősómban írom. Az ablakon át a Gorki j-útra. te fentek. Az új házak fényes ablakait szemlélve eszembejutnak n?l olaszországi munkások nyomortuntjáL , Fülembe hangzanak annak a munkás- ; nőnek a szavai, aki búcsüzásunkkor j gépkocsinkhoz lépett és így szólt: ,..4'l Szovjetunió a mi reménységünk, ürf-l uözletünkct küldjük Sztálinnak: Kíavdija Zenova A francia nép nem engedi magát a vágóhídra hajtani Hitler amerikai tisztelői Ar amerikai burzsoá sajtó hasábjain mostanában sajátosan átértékelik Hitlert. A prostituált sárga sajtó-bárók azon puzgólkodnak, hogy minél szcnzációsabb anyagokat közüliénél: a nemei „Führer“ életéből. .4 reakciós újságok szeretnének üzletet csinálni, ki akarják szolgálni a Wall Street urait és emelni szeretnek szennyes kiadványaik példányszámát, az amerikai olvasók legalacsonyabb ízlését szolgálják ki. Kinyomatják Hitler „titkos“ beszédeit c beszélgetésről készült feljegyzéseket, legközelebbi, GőbbcU-fcle híveinek ,.potiiikai hagyatékát“, naplóit, Hitler levelezését az olasz „Ducévei', slb. . Nemrégiben az „Európa Curir“ nyugatnémet folyóiratban a megszállási övezet cenzorainak magas beleegyezésével közzétették Paul Hitler cikksorozatát „Adolf bátyám" címmel. De glig látott napvilágot Paul Hitlernek ez az undorító férceimenye, máris jelentkezett egy amerikai kiadóvállalat, amely rendkívüli érdeklődést mutatott az európai népek gyilkosáról összetákolt undorító cikksorozat iránt. Mint Düsseldorfból jelentik, Hitler életrajtának áj adatai iránt érdeklődő amerikai kiadók szemérmes szerénységből ,.egyelőre nem hajlandók közölni nevüket a nyilvánossággal:' Jobbnak vélik minden fölösleges zaj netkü! megcsinálni a soronkővet- kező nagy üzletüket. Nagyon jól ismerik az Egyesült Államok burzsoá sajtójából való kollégáik romlott erkölcseit: ott, ahol dögszag kezd terjedni, nyomban megjelennek az amer,kai kiadók és egymással konkurálnak a „szabad egyéni vállalkozás" elve alop jön. Az MTI párisi jelentése szerint „A francia népből hiányzik a lelkesedés”. — címmel a Ce Soir vezércikkben válaszol MarrsfioM amerikai képiselőnek, aki Európában, tett látogatása után kifogásolta, hogy a francia népből „hiányzik a lelkesedés”. Mansfield beismeri —^rja a lap —, hogy Franciaországnak 'kell majd adnip a támadó liadscreg gyalógságát és elárulja, az amerikai háborús gyújtogatok nyugtalankodnak amiatt, hogy a francia tlép nem fogja engedni magát a vágóhídra hajtani. Az amerikaiaknak ez az aggodalma teljesen indokolt — hangoztatja a Ce Soir. Ne felojilsc el Mansfield úr, a francia nép, amelyről ő azi hiszi; hogy hiányzik belőle a lelkesedés, a felszabadulás dicső napjaiban mint egy ember szállt harcba, hogy visszahódítsa függetlenségét ég előkészítse a talaj', a szebb és boldogabb Franciaország számára. 9 háijcrúellem harc a világ talmiéi! népének közös ílave — írja a Pravda A TASzSz moszkvai jelentése szerint a Tájékoztató Iroda határozatai és Szuszlov elvtárs beszámolója a mai nemzetközi helyzet, mély elemzését adja — állapítja meg a Pravda. — A Szovjetunió vezette demokratikus tábor • következetes és állhatatos harcot vív az imperialista reakció ellen a népek közötti békéért. és a demokráciáért. Az USA vezetése alatt álló imperialista tábor ezzel teljesen ellentétes politikát folytat. Főcéljául tűzte ki a világuralom erőszakos megalapítását, a demokrácia erőinek szétzúzását és új háború kirobbantásót. Az angol-amerikai imperialistákat leleplezték, mint az agresszorok béke •-S a nőnek nemzetközi Ivztonsága elleni összeesküvésének szervezőit és sugalmazott. A világ népei — jegyzi, meg a Tájékoztató Iroda határozata —nem akarnak háborút. Gyűlölik a háborúk. A világ megmentése az új háborútól napjainkban nem utópia, hanem reális lehetőség. Ugyanakkor azonban a demokrácia tábora hatalmad növekedésének és az antidemokratikus imperialista tábor meggyengülésének nem szabad a béke igazi harcosainak soraiban önmegnyugta*- tást kiváltania. Az új háború gyuj- fogatolnak bűnös szándékait csak a népek legnagyobb ébersége, kemény1, elszántsága tudja meghiúsítani — ha minden erejüket la.tbavetvc, minden eszközökkel küzdenek a bókét ért. A békemozgalmat össz-népi mozgalommá kell változtatni. A kommunista és munkáspártoknak minden eszközzel erősíteniük kell a. munkásosztály egységét, ki- mélet,lenül le kell leplezniük a jobboldali szocialista vezéreket, akik a munkásosztály egységének legfőbb ellenségei, a, háborús gyújtogatok segítőtársai és az imperializmus kiszolgálói. A béke megvédésének ételekéi — állapítja meg a. Pravda — megkövetelik az imperialisták ké®- szolgálatában álló fasiszta Tito- klikk további leleplezését. A népi demokráciák és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak kö»- lessége, hogy az imperialista háborús gyújtogatok egyidejű leleplezése ' mellett minden eszközzel erősítsek a béke és a szocializmus táborát. yt népek békéje és biztonsága megvédésének jegyében. A Szovjetuniónak a nngv Sztálin vezetése alatt elért világtörténelmi győzelmei minden ország dolgozóit lelkesítik és megerő.sf'ik a béke, * íliimokráeia és a szocializmus linreo- aínak táborát.
