Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-30 / 303. szám
1949 DECEMBER SO NAPI 6 s ',Most kezdődik az üzem igazi élete!' A kisüzemi dolgozók nagy örömmel fogadták az államosítást Gulyás Jánosné nyitott be vele az cltözSbe. Friss hangja, végigszaladt a termen1: — Mától kezdve államosított üzem •vagyunk... tvfesaavoníiatatlanul! — — Úgy hallom több kis üzemet is idecsalt ólnak hozzánk folytatják az együk sarok felől. Végigfut az öröm az üzemen, s bár a Pécsi Fém és Lakatosárugyár egy éve állami ellenőrzés alatt áll, á mai 'napnak van mégis igazi, felszabadult fénye. • Ráígér Jánosné azelőtt hét évig dolgozott a gyárban, még a {elszabadulás előtt. Az állami ellenőrzés után tért vissza az üzembe. Már akkor lemérte a változást. — Az igaz, hogy azelőtt is kellett dolgozni és most is — mondja komolyan. — De miért dolgoztunk akkor és miért most? Mit kaptunk érte akkor és mit kapunk ma? Ez a kérdés. A válasz? Azelőtt művezető állt a hátuk mögött s néhány „közvetlen” szóval ösztökélte minél gyorsabb munkára az asszonyokat. Ki jutott olyan közvetlen” mondatokból is, mint például: „Levágom a fejüket...” stb. Es Relger Jánosné ezeket mind nem felejtetté eL Nem felejtette el s azzal emlékezik ri, hogy abban az üzemben, mely most már az övéké, fnunkásoké és munikásr)! szörnyöké, még jobban akar dolgozni. Erre gondol Gulyás Jánosné is piros szalaggal díszített gépe melleit. S még valamire: — A pártitiitkárunk mondta, hogy ez ujonan hozzánk csatolt üzemekben nehéz a helyzet, kevés a párttag. De mi majd segítünk neki kínunkéban és tanulásban is. összecstneflkedünk és megtaláljuk a módját, hogy ott is fejlődjenek, nőjenek az elvtársak, igazi jó szaktársak. — © — Ajz átadás a csatolt üzemekben te símán ment — mondja Artholfer elvtársnő. Még rajta a * kabát. nem. rég jöttek meg az CB. titkárral a ..szemléről”. Mindenütt örömöt, ujjongó kedvet találtak, a munkások felszabadult örömét. © Azóta eltelt egy óra. A Pécsi Főni és Lakatosárugyárhoz csatolt Első Pécsi Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet irodájából kiszűrődnek a hangok. Elég hangosak. A szobában a mérnök úr vitatkozik az üzem vállalatvezetőjével. Perr Gyulának ' hívják. Magatartásában!, mentalitásában nem hoz szégyent dicső testvérére, Perr Viktorra. — Ahhoz maguknak nem volt joguk, az az én szobám, ott az én irataim vannak! — hangoskodik „önérzetesen.” Biztos, nyugodt hang felel PerT Gyuláinak. Farkas Mihály sörgyári élmunkás, az új vállalatvezető hangja. — A mérnök úr holmijai, mind egy szálig megvannak. At fogjuk nézni r. minden olyat, ami nem függ össze, az üzem termelésével, hiánytalanul vissza fog kapni — — De a szabadalmaim, azokat nekem be kell fejeznem. Be akarom fejezni kérem! — hangoskodik tovább is a mérnök űr. 1 & P © L la © i- éig $ Bűvös sapka Előadások: 5. 7, 9 órakor. Rejtélyes ejtőernyősök Tiu. ow Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor | 9 £1 B 1£C 30-f*»ß| A ezcrefcf és hősiesség éposznt * tfoH c.;ysze; esv kislány p E’őadások 6 és 0 őrskor, jgj * Tóth Lajos, « Pécsit is ismert kitűnő debreceni tornász a fejjutosó versenyen sérülési .szenvedett ez másfél hónap’;» akadályozza a rendszeres •dzésekben. — Nagyon helyes. Fejezze is be. Szükség van rá. így bebizonyítliatja, hogy akar dolgozni és hasznára lenni az államnak. És hogy közöljem miért nyitottam ki a szobáját? Azért, nV-rí ezentúl nem fognak a munkások a kapu alatt, a folyosón öltözni, nem fognak a satupad mellett enni, hanem a maga befutott irodájában — mondja nyugodtan Farkas elvtárs. Ez a kis jelenet, csak töredéke a napnak. A napnak, ami tulajdonképpen tegnap délután kezdődött, amikor összejöttek a munkások a kis irodában, amikor megtudták, hogy holnaptól kezdve új élet vár rájuk. Es Kedves János elvtársnak, széles, boldog mosoly fut az arcára, amikor a nagy nap leforgásáról kérdezzük. — Nincs itt semmi hiba, s most kezdődik az igazi élet mlndanyiunk számára ebben az üzemben! A Spinelh keztyűgyár kapuján délután fél háromkor egy karcsú, fiatal- asszony lép be. Kedves arcából, ki se néznél annyi határozottságot, ahogy belép az üzembe és azt mondja a volt tulajdonosnak: — Kérem, adja át a pénztár és az üzem kulcsait, az üzemet államosítottuk és engem jelöltek M vállaSaívezetőnek. Átvesz rendre mindent Lent az üzemben éjjel szolgálatot tartanak Dallos János és Mozsberger János dvtánsak. Boldogok, nem fáradt, nem álmos egyikük sem. Saját üzemüket őrzik. Az üzem egyik tulajdonosával Spinéül Ferenccel beszélünk. Tudja, hogy a rendelet biztosítja számára a szakmában való elhelyezkedést. — Ezt kérni is fogom. Dolgozni akarok — mondja komolyan. — S tudom, hogy a munka az én számomra is biztosítja a rendes megélhetést. • — Ma reggel leszóltam az üzembe — meséli Fried! Antal elvtársnő, az üzem váKalatvezeíSje. — így jelentkeztek: „Itt az Államosított Spineth keztyűgyár.” De olyan öröm volt a hangjukban, hogy visszaadni azt így nem is lehelt. j 0 így ment végbe a pécsi kisüzemekben az álíasmosítás, így sorakoztak fel dolgozói, hogy munkájukkal ne a tőkés liasznát, hanem boldogulásukat, jobb, szebb életüket megvalósító ötéves tervünket segítsék. Elkészült 0 virus ötéves tervének negyedem ütemterve A közigazgatásban is készül az ötéves terv első negyedévi ütemterve. Úgy ahogy az üzemekben munkapadokig, ügy a közigazgatásban munkaasztalokig leviszik, a tervet. A pécsi városházán is elkészült december 29-ig a központi munkaJerv, ezt a tervet még a mai napon lerészletezik ügyosztályokra, majd azután a városháza minden dolgozójának megállapítják a feladatait az ötéves terv első, három hónapjában. Különösen nagy jelentősége van a tervkészítésnek a községi vállalatok vonalán, hiszen ezek a vállalatok nagy fejlődés előtt állnak éa részben a termelés terén is komoly feladatok hárulnak rájuk.1 A műszaki értelmiség támogassa fokozottan .a fizikai dolgozókat Értekezlet a sztálini műszak eredményének megtartásáról Értekezletre jöttek össze a pécsi üzemok vállalatvezetői, műszaki értelmiségei és szakszervezeti titkárai, hogy kiértékeljék a sztálini műszak eredményeit, megvitassák mik voltak azok a termelést elősegítő módszerek, amelyek sikerre vitték a sztálini műszakot, mi az, amit hasznosítani keli továbbra is, az ö.éves terv kendi ásá- hoz és sikeres megvalósításához. Az értekezleten a Magyar Dolgozók Pártja városi bizottságának termelési felelőse, Lendvai József elvfárs tartott beszámolót. — Minden üzemben biztosítani kell, hogy a műszaki értelmiség a termeléssel foglalkozzon, tudományosan lássa azokat az eszközöket, módszereket, mely a dolgozók kezdeményező készségét tovább tudja fejleszteni — banil- súlyozia Lendvai elvfárs, Rámutatott arra, hogy a sztálini műszak eredményei legtöbb helyen a munkások fizikai erejéből kerültek ki anélkül, hogy a műszakiak döntően segítségükre lettek volna. Az előkészítés, a munka megkönnyítése, a sztálini mü. szak után abbamaradt s ezért a százalékok több üzemben visszaestek. A hozzászólások érintették a felvetett kérdést, a döntő hibákra azonban csak cgy-két hozzászóló mutatott rá és vonta le belőle a tanulságokat. Révész István a Sopiana gépgyár műszaki vezetője elmondotta, hogy a sztálini műszak bebizonyította: menynyivel zavartalanabb a termelés a szerszámok és alkatrészeik megfelelő számban való tartalékolásával, az anyagok megfelelő mennyiségű előké- sziíésável és ezt a jövőben is folytatni akarják. Veres Gyula elvtárs rámutatott arra, hogy a műszaki értelmiségieknek, vállalatvezetőknek a szovjet példából kell tanulniok, Gellért Brúnó elvlárs javaslatot terjesztett elő, hogy a műszaly értelmiség és az adminisztárcins munkatársak tapasztalatcseré! át is valósítsák meg, a magasabb szakmai továbbképzést pedig előadássorozatokká! oldják meg. Péterfia elvfárs a bőrgyár vállalatvezetője rámutatott arra, hogy a műszaki értelmiségieknek az a panaszuk; a sok adminisztrációs munka melleit nem jutnak a termeléshez. Ez megszűnik akkor, ha a munkásokat is megtanítják saját termelési grafikonjukat vezetni, s ezzel elősegítik a versenykedvet is. Kallós György a Sörgyár adminisztrációs vezetője igen helyesen az üzemekben elért kiváló eredmények propagálásának kérdését vezette fel. Vasvári eJvíárs a Bőrgyár OB titkára kérte műszaki értelmiségieket: &z öttagú műszaki csoportokat tegyék eleven szervekké, hogy valóban segítői legyenek a íöbbfermo’.ésnek. Lendvai elvfárs válasza és zárószavai után az értekezlet az Inlernacio- nálévál zárult. Felkészülünk az ötéves. I érv ági tárlójára Megvitatták a népnevelő munka hiányosságait és a tennivalókat a pécsi párt funkcionáriusok A pártszervezetek funkcionáriusai csütörtökön ősszültek, hogy megbeszéljék: hogyan dolgozik a jó népnevelő. Az értekezleten, amelyen Deák Lívia elvtárenő tartott előadásszámos hasznos szempont merült fel. amelyeket népnevelőinknek magukévá •kell tenniök, hogy az ötéves terv megindulásával kapcsolatban rájuk háruló hatalmas feladatokat sikerrel megoldják. — A népnevelő munkájának, az agitációnak célja, hogy Pártunk politikáját állandóan ás szakadatlanul .Ismertesse ős a tömegekéi mozgósítsa a célul kitűzőit feladatok maradék nélküli megoldására — mondotta Deák Lívia elvtársnö — Népnevelőink már eddig számos komoly feladatot megoldottak. Győzelemre vitték a májusi választás-, mozgósították a do’gozókat Pár- tunk Nagybudapesti Választmánya határozatának végrehajtására, nagy eredményeket érlek el a termelőmunka megjavításában a népnevelés eszközeivel, a Sajtókampányok alkalmával széles tömegekre •feTjesz eílék k: a pártsajtó rendszeres olvasását, leg. utóbb pedig a népnevelőmunka nagy győzelmét jelentette a sztálini' műszakok megszervezése. Mindezek az állomások megmutat :álk a népnevelés nagy jelentőségét és egyúttal sikert is jelentettek. Rákosi , elvtárs már a választás után rámutatott, hogy Pártunk módszerei kezdik megközelíteni nagy példaképünk, a Bolsevik Párt módszereit. — Éppen az. eddigi munka mutatta meg azonban a népnevelőmunkák egyik komoly hibáját: azt, hogy népneveJőnsunkát eddig csak kampányszerűen, alkalomadtán végeztünk. A pártszervezetek a kampányok közötti „szünetekben'1 nem foglalkoztatták a népnevelőkéi. Ebből következett a másik hiba: a népnevelő munka lebecsülése, ami abban nyilvánult meg, hogy a pár szervezetek r.cm legjobb aktívák kezébe adták a nápnevelőmunkát, hanem azokat az elvtáisakat tették meg népnevelőknek, akiknek más tisztség nem jutott.A kampányszerű munkából ered az hiba is, hogy a népneve'őmunkánrlk nincs kiforrott módszere, a funkcionáriusok nem vitatták meg: hogyan keli agitálni. — Ma már az élet minden területén és szinte mindennap új és új gyöz-lmekketl találkozunk, napról- napra szüleinek hrtalraas eredné nyeink. Ezeket népnevelőink nem használj&kfel eléggé s. Őraegck meggyőzésére. Fedig az ö éves tervben mindenkire hatalmas feladatok várnak, amelyeket csak akkor tudunk megoldar.i.ha az egyénekre ható nép. nevclőmunkával megnyerjük a tömegeket.Az ötéves terv során állandóan folynia kell a harcnak a termelékenység emeléséért, az elmaradottság kiiirlásáért, az éj módszerek, üjf’ásolc közk-tnccsé tételéért, Mindezt a népnevelőknek kell megoldaniok. A népnevelőknek kell a tömegeket szocialista munkafegyelemre nevelniök, nekik kell gondolkozó emberré nevelni a régi, megszokott módszerekkel gépiesen dolgozó munkásokat, nekik kell meggyőzéssel aktívvá tenniök a műszaki értelmiséget. Ugyanakkor keményen le kell leplezniük az üzemekben a dolgozók között megbúvó ellenséget. — Ezt a sok és nagy feladatot a népnevelő csak úgy tudja megoldani, ha maga is telje« meggyőződésével hive a Párt politikájának, b« azok, akiiekei együtt dolgozik, megbecsülik, tisztelik és hallgatnak szavára, ezért a népnevelő legyen olyan ember, amilyennek az igazi kommunistának lennie kelL Ez eleö fettétel* a jó népnevelőmunbának. A- másik az, hogy a népnevelő mitr- dtg találja meg a legjobb módszert a meggyőzésre. Ma már nincs olyan ember, aki ne részéül*, volna építő- munkánk eredményeiből. Elsősorban ezt kell egyenként megragadni é« megmagyarázni. Azt is ki kell hang. súlyozni, hogy minden eddiginél többel kapnak azonban a dolgozók az ötéves terv során. Ezt a perspektívát mindenki előtt ki keli tárni és megmutatni: mit keli tennie, hogy ezt elérhessük. A jó népnevelő mindig úgy agitál, hogy nagy eredményeinket leviszi az egyes emberig és megmutatja, hogyan részesedik belőle, ugyanakkor megmutatja azt te, hogy nagy feladatainkból mi esik az egyes dolgozókra és megmagyarázza, hogy ennek a résznek a teljesítménye milyen eredményekkel jár. Az a népnevelő, aki ezt szeme előtt tartja, jó harcosa a szocializmus építésének, jó kommunista. Az előadás után elhangzott felszólalások legtöbbje bebizonyította, hogy a népnevelőmunka terén valóban hiányosságok voltak és rámutattak arra. hogyan liehet azokat kijavítani-;. A Bőrgyárban a képzetlen párttagokat küldték népnevelőnek, a Zsolnay- gyárban mm adtak útmutatást a népnevelőcsoportnak, a területi szervezeteknél pedig csak a kampányok’ esetére szervezték meg őket Kiváló tapasztala’okat adott át Józsa elvár* az ÁVESZ népnevelő felelőse felszólalásában. Rámutatott az egyén! meggyőzés döntő jelentőségére és megállapította: a jó népnevelő nem hátrál meg, hanem — ha esetleg nem sikerül jó válasz! adnia — felírja az esetet, megkeresi vagy megkérdezi * helyes választ és a lcgköze’ebbi alkalommal felhasználja, A megbeszélés tisztázta a népne- velőmunka problémáit és jó alapot adott ahhoz, hogy az ötéves tervben 'teljes lendülettel és eredménnyel folyhasson a meggyőzés -tömegméretű, szakadatlan állandó munkája. 99 „Nem vagyok sájátmagam ellensége Minden dolgozó papaszf termelési szerződést íiős E§zierá«;-pnNzt«n Jó né lián van ülnek a kis konyhában. A tűzhelyen fő az ebéd s Dar- vasné néha felkel a varrógép mellől, hogy megkavarja az ételt. Időnkén! viszont a varrógépet szidja, mivelhogy erősen szakítja a cérnát. A férfiak azonban nem igen ügyelnek mérgelődésére, inkább ö figyel a férfiak szavára félfüitel a gép zörgése mellett. Azok közül most éppen Szilvás! Pál magyaráz. — Azelőtt két-három százaléknál többet sose vonlak le. Az. idén pedig $—9 százalék volt a levonás a cukorrépámnál. Pedig lj tudjátok. hogy nem az idén termeltem először. Az igaz. hogy azelőtt nem magamnak. De az uraknak is csuk meg kellett lor- tnelni és azok is megkfvániák. hogy jól csinálja az ember, hisz ha a legkisebbet is rossz'il csináltuk, mindjárt levontak miatta. De szárazban szedtük, még csak sáros se volt, rendesen levágtuk a koronáját, mégis azt mondták, hogy Ifibbet hagytunk rajta az előírásosnál. A többiek mérgesen hótpaa'nak s Darvasáé Is bólogat a gép melleit. És van is miért hú hörögniük. Váló igaz, hogy túlzottak voltak a levonások a cukorrépánál. S hogy ezt most ismét tárgyalják, az annak a következménye, hogy most van szó a jövőévi szerző dések megkötéséről. Kelemen Sándor eddig csak hallgatta a többiek vitáját. Most újságot húz elő a zsebéből, aztán nyugodt hangon kezdi olvasni a földművelésügyi miniszter nyilatkozatát. Hogy valóban számos hiba volt a szerződéséi termelés körül. Hogy lelkiismeretlen gazemberek becsapták a dolgozó parasztokat. Hogy voltak olyanok, akik szabotálták a kifizetéseket. De. hogy mindez megváltozott. A bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, a megká rosllott dolgozó parasztokat kártalanítják és gondoskodnak réda, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson eiő Ez az — szakítja félbe Szil vasi Pál. így tnár nines semmi haj. Hisz nem mondtam én még így se. azt .hogy rosszul jöttem volna ki a szerződéssel. Hazudnék, hu ezt mondanám. Hisz 5(M) kvudráton lermellen cukorrépát szerződésben, 17 és fél kiló cukrot és 460 forintot kaptam a mintegy 50 mázsa répáért tisztán, levonva « műtrágya árát. —• Na és az idén akar-e termelni *~ kérdi Kelemen Sándor. — Persze, hogy akarok, hangzik • válasz. Akartam én, mielőtt, ezt a nyi* h.tkozást olvastad volna, addig U. NVm vagyo-k én ellensége saját magamnak. CsaLhát mérges vagyok ag átvevőre. De mostmár efelől is megnyugodtam. Tudora, hogy az idén már nem lesz olyan nagy melle. — Vagy el se mer jönni ezek trtá* — lódítja Darvas György. Hisz méf az átvételkor láthatta, hogy nem nagyon leiszik az a rahlomunka, amit csinál. Már nem szidják az átvevőt. Tudják: ez a kérdés nir«, már el lesz intézve. Mostmár »ízt tárgyn’ják, ki miből, mennyire, szerződik az elkövetkező napokban. Fél hold rostkender, 500 négyszögöl cukorrépa, ennyi é* ennyi napraforgó... Mert nvndnyá- jnn akarnak szerződni. Nemcsak Mindenegyes dolgozó paraszt t'szk-ráf pusztán.
