Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-29 / 302. szám

1945 DECEMBER 2<j NAPLÓ 5 A sztálini felajánlások óta ki szélesül t * az egyem verseny a Petőfi-aknán * Októberijén, ha a vasasi bányász elvtáraak valamelyik üzemből ol­vastak az újságban, megcsóválták fejűiket és kedvetlenül vették tudo­másul: nálunk nincs egyéni ver­senyző. Ez azonban sovány vigasz volt ezért, az öntudatosabbak ösz- szedugtáfc fejüket és megbeszélték a tennivalókat „ — Nekünk la meg kell Indíta­nunk az egyéni evrsenyt — mondo­gatták egymásnak, de eltelt majd­nem még egy hónap, „amíg megtört a jég.” t ^Klinsz* fejtésben InAnlt meg a mozgalom. November 20-án Nimsz József 24 főnyi csapata közös elhatározás alapján megindította az egyéni versenyt Az első lépések kissé nehézkesek voltaic, de utána mint a felszakadt gátból a víz, úgy tört fel a lendület az egyéni ver­seny kiszélesítésére. Benn az irodában négy könyv fekszik az asztalon, tele írva azok eredményeivel, akik részt vesznek az egyéni versenyben. — Ezelőtt egy hónapja még egy könyv is elegendő volt csak — em­lékszik vissza Horváth elvtárs, a helyettes versenytitkár, — de azóta megnövefcedett a versenyzők száma, és a teljesítmény is. A legrégibb keletű Nimsz József, elvtárs csapatának könyve és ebbep (kezdünk először lapozgatni. VeiW József vájár — olvassuk az el?,’ő nevet. Előirányzata 3.65 méter. No­vember 22-én, az egyéni verseny megindulása után két nappal már 4.8 métert teljesített 131 százalék­ban. November 29-én 10.8 métert teljesített 295.8 százalékban. A fize­tése is így emelkedett Az átlagos 21 forint napi kereset helyett 30—69 forintot keresett Lapozunk tovább. Kengyel Ferenc november 22-én 7.2 métert teljesített 197 százalékban, 25-én pedig 263 százalékot ért el. A többiek:, Robál József, Kopa Lajos, Gáspár János százaléka ugyanúgy emelkedett — Azelőtt nem volt egyiknek sem 0yen szép teljesítménye — teszí hozz/i Horváth elvtárs. Nézzük a másik könyvet Ez már december 12-én kezdődik. .—Ekkor lendült meg igazán az egyVfeni verseny — mondják egyszer­re hárman is az asztal mellett. — Ek/icor kezdődtek a munkafelajánlá- sofiC Sztálin elvtárs születésnapjára — meséli Horváth elvtárs — és a kockás fedelű eredménynyilvántartó könyvek hárommal szaporodtak. ..AVawra-. WAhcr-. Tn b ó-fel­r ések1* — olvasható a füzeteken, ■lakó fejtés: Horváth József 25, de­cember 17-én az előirányzott 4 mé­tert teljesítette: 100 százalék. De 19-én már 125 százalékot ért el. Aivári Jánosnak 130-ról 200, Huda- nek Lászlónak 160-ról 200, Fejes Jó­zsefnek 120-ról 175 százalékra emel­kedett teljesítménye az egyéni ver­seny megkezdésétől számított, négy nap múlva. Es lehetne tovább sorolni a szá­zalékokat. a többi fizetést, az egyéni versenyre lépett dolgozók neveit, azt a 103 bányászt, aki egyéni verseny­ben van a Petőfi-aknán. A délutáni műszak megindulását nagyot fújva jelzi a gőzduda és las­san benépesedik az iroda fekete­arcú bányászokkal, akik műszak után felnéznek a körlet aknászok­hoz, hogy megbeszéljék a tenni­valókat. Sára elvtárs lép az asztal­hoz, pár mondattal elmondja a tennivalókat a holnapi napra, majd velünk is elbeszélget: — Nálunk is megrmutatJók az eredmények — mondja —, hogy mennyivel eredményesebb a terme­lés, ha a brigádokon belül egyéni versenyt folytatunk. Csak egyéni versennyel volt lehetséges, hogy én is olyan teljesítményt értem el a sztálini műszakban, mint még soha. Nem volt ilyen teljesítményem az­előtt, de ennyi keresetem se, — folytatja tovább. Novemberben, mi­előtt nem léptem egyéni versenyre, a napi keresetem 29 forint volt, most átlagosan megkeresek negyve­net is egy nap. December hónapban a sztálini műszakban kiszélesedett az egyéni verseny Petőfi-aknán és alig más­fél hónap alatt 103 bányász dolgo­zik egyéni versenyben a többter­melésen, a hároméves terv túltelje­sítésén és ez a létszám — ahogy az elvtársak mondják — tovább nö­vekedik, hogy még biztosabb alapo­kon a termelékenység fokozatos emelésével indulhassanak neki az ötéves teremek. ifyyáti PÚf 163 s-'zá’zolék-Q' Szerződéses termelés új alapokon ugto kicsap az asszonyból a többiekre is. Ég a munka. Nagy Sándorrá dolgo­zik mellette, Bori Rózsi meg Barta Mária« Sok nézegetésre nincs idő. de mégis észreveszik, mennyire pontos, mennyire csak a szükséges mozdula­tokat végzi Szobolicsné. „Csuda gya­korlata van“ súgják egymásnak. Mel­lettük a sztálini plakettekről egy sza­bad, boldog nép vezére néz rájuk. Műszak végén nagyot fújnak, egy­más kipirult arcát, csillogó szemét nézik. Szeretnék körülfogni hirtelen a világot. Kétszázhetven százalékot teljesítettek. Szobolicsné a legboldogabb. A jól végzett munka öröme van szívében. Mosolyogva, meghitten mennek vé­gig az utcán az urával. Szép nap van mögöttük. Igen, Kiesi a* üzem, de dolgos«; Elég­nem kedvetlenetek ol, amikor a sok nagyüzem sokszázezer forinkos fel­ajánlásairól olvastak. „Kic/jik va­gyunk, de mi is égy szeretőik Sztá- íin elvtársat, mint bármelyik más üzem dolgozói és ezt be is bizo­nyítjuk.“ Ez volt a nézetük, a Tolna- Baranyamegyei Téglagyári NV pécsi üzeme dolgozóinak. Es az üzem százhatvani tárom szá­zalékra teljesítette sztálini felaján­lását Kik a részesei ennek a győ­zelemnek? „Valamennyien dolgoz- tnnk érte“ — mondják az elvtársak, de azután előbiljnak a nevek is. — Hát elsősorban Szmbolics elv- társnő szép munkája van benne — mondja Gyura elvtárs, /.n párttitkár. — Beszélhetnénk vele/? — Nincr itt, már hazautazott — jón a felelet a kérdésre. Hol van hát Szobolics elvtársnő ,.hazája“, hogyan került a pécsi üzemhez? 4* Szobolics elvtárs pír hónapja jött el a nagykanizsai üzemtől. A voll téglagyári munkáshó,I vállalatvezető lett. Sok gonddal, sok feladattal és felelősséggel. Keményen látott neki „ a munkának és az üzem megérezte az ^ erős, biztos kezot.. i Sztálini műszak ‘napja... Nagyon) készültek rá, minc’lentitt megtették felajánlásokat a műszakra. A hor­nyolt gerinc — .háztető ceerepezésé re használják —. préselőjénél azon- J ban hiba van. Kezelője égető tanfo- \ lyamon van. Kire bízzák, ki tud* úgy dolgozni mellette, hogy a nap­hoz méltó eredményt érjenek el raj­ta? Szobolics elvtársnak nagy a gond­ja vele. Az asszony — Szobolics elv- társnő — ott, ül vele szemben az irodában. Pár hónapig nem látták egymást, de ac első kérdéseken túl, alig jutottak egy-két. szóhoz. A gye­rekekről beszéltek, élt szép nagy fia ran Szobolics elvtársnak. „Jól van­nak mind, sokat beszélnek rólad“ — mondja az asszony. Aztán újra hall­gatnak, Szobolics elvtárs a hornyolt gorinoprésro gondol. Az asszony tud­ja, érzi. Hirtelen felál!. — Reáliok én melléje. Szívesen csinálom. Egy kis tapasztalatcsere — sugárzik fel mosolya. Szobolics elv­társ nem is kérdi hova akar beállni az asszony. Értik egymást. Szcbölics i elvtársnő huszonötévé dolgozik tég-' 1 agyárban. Most látogatni jött az1 urát, akit vállalatvezetőnek egy1 üzem élére helyezett a Párt. He hiba | van, segíteni kell. És Szobolics elv- J társnő nem sokat gondolkozik. ( ▲ I Beállt a gép mellé. Ámulva nézték < biztos, gyors mozdulataik A lendület ő má,r elutazott. De azért egv kicsit ittmaradt®— mondja Nagy Sándorné, most ő dolgozik a gép mel­lett, Anzil Rizottival: újra együtt van a brigád. — Mindig arra gondo­lunk, hogy hogyan dolgozott Szoho- lics elvtársnő és milyen eredményt értünk el azon a napon. Sztálin elv­társért. Nem akarunk elmaradni amögött a na.p 'mögött, s nem aka­runk kevésbé jól dolgozni, mint Szobolics elvtársnő. De a kemence kirakök sem dolgoz fák kevésbé lelkesen. Csorbics János brigádja 152 százalékot ért el a sztá­lini műszakon. Hannincháromezer téglái raktak ki. Csorbics .János nem párttag. De ezzel a műszakkal azt is akarta bizonyítani, hogy Csorbics Já­nos is úgy érez mint a kommunisták, hogy Csorbics János is a sztálini utat látja igaznak. Sztálini műszak ... Büszkék' rá. a Téglagyári NV pécsi dolgozói. S szí­vesen gondolnak egv asszonyra, egy elvtársnőre. Szobolics elvtársnő az. Érzik a múlt. ős jelen különbségét az ő munkájából is. Azelőtt igazga­tók feleségeit nagyritkán látták. Mit is keresett volna az üzemben a tő­kés felesége? Hacsak nem volt éppen kevés a pénz a ruhavásárlásboz, vagy egy meghívást máskép nem tudtak közvetíteni, hát beugrottak az „uramhoz“. Bzohnücs elvtársnö egy új élet igaz asszonya. Aki férje munkájának társa. A szerződésbe termelés jelentős lé­pést jelent mezőgazdaságunk terv­szerűvé tétele felé. Ezen a rendsze­ren keresztül biztosítjuk, számos olyan növény féleségnek megfelelő mennyiségben való termelését, melyre rohamléptekkel fejlődő iparunknak szüksége van. A szerződéses terme­lés tehát rendkívül fontos gazdasági kérdés. D e vájjon, csak gazdaságii kér­dés-e? A kérdésre kérdéssel felélhetünk. Van-e népi demokrá­ciánknak egyetlen olyan gazdasági kérdése, ami csak gazdasági kérdés ás ne volna ugyanakkor politikai kér­dés is? Bizvást válaszolhatunk nem­mel. S ha valaki még ezután sem hinné ezt el, akkor az olvassa el azoknak a szabotőröknek letartózta­tásáról szóló közleményt, akik a szerződéses termelés szabotálásával akartak károkat okozni nemzetgazda­ságunknak, akik ezen keresztül akar­ták dolgozó parasztságunkat szembe­állítani a népi demokráciával. Ha az ellenségeink szidnak bennün­ket, ha haragszanak ránk, akkor nyu­godtak lehetünk, mert valószínűleg jól dolgoztunk — szokták mondani a kommunisták. Ezt a mondást úgy is lehetne módosítani; ha ellenségeink támadnak valamit, igyekeznek meg­hiúsítani annak sikerét, akkor az egész biztosan jó a dolgozók számá­ra, Ezt elmondhatjuk a szerződéses termelésről is. A kulákok — termé­szetesen csak azóta, mióta őket kire­kesztették belőle — lazítanak ellene, a dolgozó parasztságnak a régi rend­szerből itt maradt ellenségei pedig szabatálással kíséreljék meg csökken­teni eredményeit. E r s ez utóbbiaknak sikerült is „eredményeket“ elémiök. így aztán számos hiba — jó és roszhisze- mfi egyaránt — csúszo’t be az elmúlt gazdasági évben a termelési szerző­déskötésekbe. Ezekkel a hibákkal és a hibák kiküszöbölésével kapcsolatban ■nyilatkozóit Erdei Ferenc fóldmivc- lésügyi miniszter. Megállapította, hogy a hibák közül a leggyakoribbak a rossz minőségű velőmag szállítása, késedelmes szállítás, a jogtalan levo­nások, az elszámolások buzása-halasz- tása voltak. Ennek azonban most már vége. „A ■ nak. földmtoelésügyi minisztérium az ötz- szes panaszokat haladéktalanul ki­vizsgálja és gondoskodik arról, hogy a felelősök és bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket és a kárvallott termelők kárát meg érltsék.” — mon­dotta a miniszter nyilatkozatában. Ezek a rendszabályok azonban csak egy kis részét teszik ki azoknak & széleskörű intézkedéseknek, melyeket a szerződéses növénytermelés zavar­talan lebonyolítására Erdei Ferenc nyilatkozata szerint fc/ d'mfvclésügyí kormányzatunk a dolgozó parasztság érdekében hozott. Azonkívül, bogv gondoskodnak arról, hogy az összes jogtalan levonásokait és visszatartott összegeket még az év végéig kifizes­sék a. termelőknek, gondoskodnak ar­ról is, hogy ilyesmi a jövőben are for­dulhasson elő. A szerződéskötést az idén már — a tavalyi 13 helyett, néhány különle­ges növényről eltekintve — egyetlen vállalat végzi, így sokkal könnyebb lesz az ellenőrzés. S zigorú és igazságos rendet álla­pítanak meg az átvétel és az elszámolás tekintetében is, mely ki­zárja, hogy bárki is őnkényeskedhes- sen, becsaphassa a szerződő dolgozó parasztokat. Természetesen ahhoz, hogy minden tekintetben sikeres legyen a szerző­déses 'termelés az szükséges, hogy a másik fél, a dolgozó parasztság, is betarjsa a szerződésben vállalt köie- iezO'tlségeit. Mosjmár tehát, midőn kiküszöböltük a fermelterő vá'.Lalartok részéről előfordult hibákat, nem sza­bad annak, megtörténnie, ami a múlt­ban megJ rjénheíefí, hogy „szerző­désesen termelő dolgozó parasztsá­gunk egy része könnyen ve te a szer­ződés előírásait“ és nem {ártotta be azokat­Dolgozó parasztságunk, mely min­den hiba ellenére felismerte a szer­ződéses termelés előnyeit rendkívüli megnyugvássá! . fogadta Erdei percre nyilatkozatát és jogos sérelmeinek orvoslása után minden bizonnyal még nagyobb kedvvel lát neki a szer­ződések megkötésének. Tudjuk, hogy ezzel ép úgy használ magának, mint sajátjává lett országé­SZTMHMMOViSFM A Sztálin-autógyár kovácsműhe'.yé- nek hatalmas méretei és az ott talál­ható munkalendület valósággal le­nyűgözi az emberi. A fekete gépek helyenként olajos fényben csillagnak, niéhol finom korom vonja be felüle­tüket. Az áttüzesedett vastömbök rozs-szalma' színűek és az izzó anyag felett aranyos szikrák, csapkodó tannyelvek kígyóznak. Dübörögnek a kalapácsok, a prések, a hengermű­vek. Ebben a műhelyben különös erővel érzi az ember a sztahánovisták 'aka­raterejét és hozzáértését, amellyel ar­iii e í é-) Névadóik példáját követik a Vörös Csepel termelőcsoport tagjai A csoport névadója az, ország leg­nagyobb ipartelepének munkássága voltt, Csepel. Róluk nevezték cl a cso­portjukat, n,zokról, akik véres harcaik­ban ő értük is helyt álltak, azokró1, akik most is élen járnak a munkában. „Vörös Csepel“ a csoport ne1'«. Í * “ működését és vele /i esopar együtt a nevét is eir f gedélyezte a földművelésügyi miniszté- ? rium. A csoport cl kezdett dolgozni és á hamarosan szép fejlődésnek is indult. f Már vagy két hónapja használták a f „Vörös Csepeli“ nevet, amikor eszükbe ) jutott, hogy fel kellene venni a kap- P csőlátót azokkal, akikről -elnevezték P exportjukat. \ Este üzemi értekezlet volt. \ — Elvtársak — kezdte Klincsck Ja­il nos, az üzemi pártszervezet t ikára. — f Mi nagyon sokat köszönhetünk az f üzemi munkásságnak. Tudjátok, hogy f ők harcoltak elsősorban azért s. hogy P földet kapjunk, ök mentek ki annak f idején atz utcára azzal a jelszóval, \ hogy „főlldet vissza nem adunk“ és az ^ ő segítökeziiket érezzük most is nap, ) mint nap. Hisz ezért választottuk a A csoport nevének azt, hogy ,Vörös ) Csepel“. így Klincsck elvtárs. És tvlánn még azt is elmondja, hogy már többen be­szélgetlek róla a csoportban, bőgj* fel kellene venni a kapcsolatot a csepeli­ekkel. A csoport minden tagja elfogadta a javaslatot. így született meg aztán « tevéi a csepeliekhez. ..Kedves Elvtársak!“ — írták a te vélbcn —. A baronyamegyei Vcménd községben öt dolgozó paraszt és pa­rasztasszomj elhatározta, hogy termc- lácsoportot szervez, mivel beláttuk az', hogy boldogulásunkat csak ezen az úton kereshetjük. Láttuk azt a hatal­mas építő munkát, amit a gyárak, az üzemek dolgozói boldog jövőnk fel­építése érdekében kifejtenek es ezért elhatároztuk, hogy csoportunkat róla- tok nevezzük cl, az ország legnagyobb ipari proletariátusától.“ további részében a vé­___________ mén dick elmondták, ho gy olvastak a csepeliek sztálini fel­ajánlásairól és ők is szeretnék, ha a csepeliek is tudnák, hogy ők szintén munka,fela iánláxokkal ünnepük a leg- szereletlebb születésnapját. Utána pe­dig leírták, hogy ők a csoport, sertés- fiaztaitójának és 20 anyagöl)« kutricá- jának határidő előtti elkészítését vál­lalták a nagy napra. Ezepklvöl meg­ra késztetik a gépeket, hogy kifej V'!c mindazt, amire csak képesek. Itt van Bogaíyenkov brigádja. Az előmele­gítő kemencében sorban feküsznek a hengeralakú vastar fém n; (lak, mini a fahasábok. Egy részük mér: sárgás színben játszik, más részük most me­legszik és homályos kékes iclűlclü­kön forrú biborszín ömlik el. A se­gédmunkás átallja a lehűlő munkada­rabot * préskezelőnek, aki horizontá­lis kovácsoló géppel dolgozik. Bogatyenkov brigádja, körülvéve a lángSzőnnel, a tűz tényében egyen­letesen., kimérjen, teljes odaadássá! dolgozik. A gépek fülsiketítő zajában ■-v-V'a három ember minden mozdulatéi va­lami belső hevület fűti. Ágyúkezelő iüzérekro emlékeztetnek katonai pon­tosság- frontírivánta lend Cici, szívós, kedvvel teli elszántság van bennük. Bogatycnkov cllép a géptől és azon­nal helyére lép a segédmunkás; * mtmk* nem marad abba. A brigád- vezető iszik. Türelmetlen szomjúság­gal issza a vizet, mint a kation« s* ütközetben, amikor minden perc drága. Bpgatyenkorban, a srtaíSnovir.ta kovácsban nemcsak a kiváló mnnká* ereje, hanem a szervező erő is össz­pontosul. Ive- sog étdmrmk á sit maga. tanította be a mesterség fogásaira, a . kovácsmunka szeretetére, ráneveTto scrips Hírében. De a sztálini műszak )őket a visszafojthatat'lan tudáv- után, midőn letették a szerszámot, jó-fszomjra, amely benne is kiodfliafrtlan, néhánvuk gondolata Véménrlre szál'!,? S ha megnézitek Bogatyenkovot és a „Vörös Csepel“, csoporthoz, ahol\ segédmunkásait munka után, a Ing­ázókban az órákban kezdődött meg azjpéldásabb rendel és tisztaságot ta'ál- iinnepség. ) iátok munkahelyükön. Iparágukban A véméndiek megértették ezt. S) elnyerték a legjobb brigádnak Mj ál­am int elmult az ünnep, ismét tollal) ró címet: a legnagyobb dicsőséget. nagyabbítják a csoport kultúrtermét is, átlcstik, kicsinosítják. Végül pedig meghívták a csepelieket, hogy vegye­nek közülök egy páran részt a csoport sztálini ünnepségen. A csepeliek megőrültek a meg­__________________hívásnak, de bem te hettek neki eleget. Hisz a nagy mű­szakot nem hagyhatták olt, midőn re­kord teljesítmények születtek a lelke fogtak és boldogan számoltak be: ..Kész n fiaztaiő. készen vann ik a kut- rlcák és 21-én már a megnagyobbí­tott kultúrtermünkben ünnepeltünk.“ A munkások és dolgozó parasztok közötti szoros kapcsolat új formája [amelyet munkás elérhet. De ennek a .diadalnak értelme és jelentősége ncm- , csak az egyéni sikerben van. Boga- tyenkov példája azt mutafia, hogy a sztahánovista tudatos munkás, igazi hazafi, aki hozzáértését, a fermelés- van kialakulóban a véméndi TSZCS)ben eléri eredményeit összekapcsolja ás névadója közölt. A közös cél. a kő-) társadalom iránti kötelesség érz.é- zös munka teszi egyre szorosabbá ezt) seivel. a kapcsolatot s a szere'et, amit egyref Korunk munkása a sz'ahánoviVa, jobban éreznek azok is, akik az esz.-\annak a nemzedéknek képvisc’ője, tei-gapadnál, s azok is, akik a cső-Jamely csak a szocialista országban portok földjein építik új életünket. 1 nőhetett fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents