Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-25 / 300. szám

Í949 december 25 NAFLŐ 9 ÉPÜLNÉK Á SZOCIALIZMUS ALAPJA!] A BARANYÁI FALVAKBAN „EZ A Ml UTUNK. ISI „Szálljatok szembe mindazok­kal, akik vissza akarnak tartani benneteket a gzövetkezéstől, e'- r,csorbán a falu kulákgazdáival, akiknek a szerepe most a falun ugyanaz, mint a városban a tő­késeké volt... Kövesselek a Ma­gyar Dolgozók Pártját, a magyar kommunistákat, akik eddig i3 biztos kézzel, jól vezetlek ben­neteket. Harcunkban, munkánk­ban velünk vannak a népi de­mokráciák és velünk van felsza­badítónk, a hatalmas Szovjet­unió." (Rákosj elvtárs 1S43 szep­tember 9-j beszédéből.) „Hároméves tervünket csaknem 8 hónappal a kitűzőit határidő elölt tel­jesítjük“ —- mondotta Gerö elvtárs az ötéves tervről szóló beszámolójá­ban. Tervünk eredményeképpen né­pünk életszínvonala 37 százalékkal felemelkedett. Hatalmas fejlődésen ment keresztül nehéziparunk, „acél­iparunk, gípberiwrlésünk jelenleg sok­kal' magasabb szinten van, mint bár­mikor a nagyax ipar történetében.“ , Vasaltunk ez év októberében 13 szá­zalékkal több tonnakilométert teljesí­tett, mint a háború előtti év ugyan­ezen hónapjában.“ fTL yőzelmi jelentés Gerö elvtárs beszéde. De ehhez a jelentés­hez hozzá kell még vennünk valamit, ha azt akarjuk, hogy teljes legyen a kép, arról a fejlődésről, melyei a há­rom év, helyesebben a két év és öt hónap ala-lt megtettünk. Ezt a kiegé­szítő jelentést Hegedűs András elv­társ tette meg, mondván: „Ma már mintegy láOO engedélyezett termelő­szövetkezeti csoport működik.“ Ez az eredményünk, bár a mező­gazdaság szocialista átszervezésének még csak kezdetén járunk, méltán so­rakozik egyéb eredményeink mellé. 1047 augusztus elsejével indítottuk el a tervet. Ebben az időben az egész országban mindössze 7 termelőcso­port működött. Dolgozó parasztságunk értetlenül, idegenkedve, sőt részben ellenségesen uézte az egész, termelő­szövetkezeti. kérdést. A Horthyridők összes gyalázkodása élénken élt még emlékezetében és hibás passzivitásuk folytán a termelőszövetkezeti kérdést főleg a reakció „magyarázta“ a dob gozó parasztságnak. Az otromba rágalmak ellen szerve­zett felvilágosító munka indult. A fej­lődés elkerülhetetlenül szükségessé tette, hogy élesen felvessük ezt a kér­dést. Ezt tette Rákosi elvtárs emléke­zetes kecskeméti beszédében: „Két út áll a magyar dolgozó pa­rasztság előtt — mondotta. — Az egyik út a régi, a megszokott, egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak ma­gával törődik, ahol az az elv ural­kodik, hogy aki bírja marja. Ennek oz elvnek elkerülhetetlen, törvénysze­rű következménye az, hogy a nagy­halak megeszik a kis halakat, a nagy klilák gazdák tovább erősödnek, to­vább gazdagodnak és tönkreteszik a szegényebb dolgozó parasztságot.“ Ezt jelölte meg egyik útként Rákosi elvtárs. Aztán felvázolta a másik utal is. Az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti, nagyüzemi termelés út­ját. Erre az útra kell lépnie dolgozó parasztságunknak — mondotta, mert „mj nemcsak a város, hanem a falu dolgozó népének életszínvonalát is fel akarjuk emelni. A mi célunk az, hogy ne csak a városban, hanem a falun is, a dolgozó ember részesüljön a kultúra minden áldásában: háza le­gyen egészséges, emberhez méltó, le­gyen benne villany, vízvezeték Gyer­mekei járhassanak középiskolába vagy egyetemre. Ha beteg, kapjon jó orvost, ha felesége szül, álljon rcn delkezcsérc klinika vagy szülőotthon Olvashasson könyvel, újságot, hallgat­hasson rádiót, legyen a laUmak mo ríja, álljon a dolgozó paraszt rendel kezésére mindaz a gép, amely meg könnyíti a munkát és növeli eredmé­nyét Egyszóval tűnjön el lasjrtnkén a város és falu közötti különbség He mindenki tudja, hogy ezt megváló sitanl csak közös összefogással, sző vétkezéssel, kölcsönös segítéssel lehet.' ákosi elvtárs már a kecskémét beszédében- bejelentette, bog; felszámolására és kishaszonbérletb való kiadására A rendelet hnmarosai megjclrnt és döntő lökés! adóit a tér melöszövetkezeti mozgalomnak — t nagybérletek egyrészél új bérlőik ner parcellázták szél, meghagyták egy tag ban, megművelésükre szövetkezeit alakítottak. A bérlet területéhez áltn Iában hozzávették saját tulajdonukban levő cgy-két hold földjüket is. Ugyan­ekkor, ha szórványosan is, alakultak olyan csoportok, melyek tagjai saját tulajdonú földjeiket vették közös mű­velés alá. Ekkor szervezkedtek az el­ső termelőcsoportok Déldunánlúlon is. Baranyában 14 csoport alakult. Ezzel egyidejűleg megindult a gép­állomások szervezése is. „Kézi mun­kával nem sokra megy az ember“ — mondotta Sztálin elvtárs, az élenjáró ara tó-csépiőgépkezelők értekezletén. „Gazdag technikai felszerelésre van szükség ahhoz, hogy a kolhozok ki­fejleszthessék a gabonatermelést.“ Ezt a sztálini tanítást tartotta szem előtt Pártunk, amikor a termelöcso- portok munkájának eredményessé té­telére hozzálátott a gépállomások megszervezésének munkájához. Nem­sokára hat baranyai gépállomás sietett dolgozó parasztságunk segítségére. A megalakult csoportok nemcsak saját falujuk, de a messze környék dolgozó parasztjai figyelmének is kö­zéppontjába kerültek. I.ippó, Remény- puszta és a többiek eredményét egy egész megye leste. S figyelő, dolgozó parasztságunk nem csalódott csoport­jainkban. Te.nnelőcsoportjaink ' már az első évben bebizonyították fölé­nyüket az egyéni kisgazdaságokkal szemben. A lippój termelőcsoport — és szinte kivétel nélkül valamennyi — termésátlaga messze felülmúlta a köz­ség terméseredményeit. Még jelentő­sebbel; az első év eredményei a tagok életszínvonalának emelkedése szem­pontjából, amit nagymértékben növelt a csoportoknál kifejlődött állattenyész­tés. így a csupa nincstelen ngrárpro- letárokhói alakult reménypusztai ter­melőé söpört, melynek egyéves műkö­dése alatt rendkívül sok nehézséggel kellett megküzdenie az előzetes elszá­molás szerint löl.728.— forint tiszta jövedelemmel zárta az évet. Ebből a tagoknak 91.240 forintot osztottak előre szél. Nem egy olyan család van a csoportban, melynek munkaegysége után 7—8000 forint jövedelme volt nem egész tíz hónap alatt, azonkívül, hogy lakást, villanyvilágítást és szá­mos egyéb juttatást kapott a csoport­tól. HP ermészetesen a csoportok jé munkáján kívül, abban, hogy ilyen eredményeket tudtak elérni már az első évben nagy része volt a dolgozók állama anyagi segítségénél; is. „A történelemben egyetlen társa­dalmi rend sem erősödött meg anélkül hogy ne finanszírozták volna fokozott mértékben“ — idézi Marxot a külföld munkásküldöttekkel folytatott beszél getését>en Sztálin elvtárs. Ennek meg' felelően a dolgozók állama kezdette fogva támogatta a dolgozó parasztok szövetkezeti mozgalmát anyagi vona Ion is. így már az 1948/49-cs gazdasági év ben a baranyamegyei csoportok igei nagy támogatást kaptak az államtól hosszú és rövidlejáratú hitelekben ezenkivü] számos szarvasmarha ét sertéstörzstenyészetet juttattak szá mukra. Az első év kiemelkedő eredménye hatalmasan felfokozták megyéink dől gozó parasztságának érdeklődését : termelőszövetkezet ok irányában Idő közben kinn járt a Szovjetunióban pa rasztküldöttségünk is, melyben háror baranyai dolgozóparaszt is résztvel A hazatérő parasztküldöttek egy mé ■ soha nem látott paraszti jólét képe festették le egyszerű szavakkal itthor paras z 11 á r s a ikna k. A szovjet kolhozok megmutatta a jövőt, dolgozó parasztságon! uak.. Megmutatták a jólétnek és kultúrának azelőtt még csak el sei képzelt fokát, melyet a szovjet pt 1 rasztok az önkéntes társulás alapja létrejött, gépesített, legmodernebb te termelőeszközökkel ellátott kolho ' termeléssel vívtak ki maguknak. | Szovjetuniót járt dolgozó parasz jaink tapasztalatai újabb hatalmi ■ prozitivumként sorakoztak fel itthoi termelőcsoportjaink eredménye’ me ’ lé. A dolgozó parasztok tömegese keresték fel a hazatért par a szikéidé i tekét, hogy saját szájukból hallják j j igazságot és tömegesen vándorolt: , el a működő teTmclőcsoportokb i hogy saját szemükkel győződjem . meg azok munkájának eredményess i géröl. i Rákosi elvtárs így értékelte ki : ■ új alkotmányról mondott beszédéi* t a magyar falu változó helyzetét: „Mindenütt azt látják, hogy dolgo ___ ­Ha talmas tömegek látogatják a Bolsevik Párt Útja című nagyszerű kiállítást a MSZT-ben már kényelmesen járhatunk Az elmúlt néhány nap alatt a Ma­gyar-Szovjet Társaság pécsi csoport­jának helyiségében jelentős tömegek fordultak meg. Az impozáns környe­zetbe foglalt képanyag, amelyet mun­kások. értelmiségiek, diákok elragad­tatással tanulmányoznak, a ..Eolsevik Párt Útja" történetét illusztrálja. # Az első terem képei előtt* a falhoz dőlve írnak füzeteikbe az általános is­kolások. A gyárvárosi éliskola né­hány tanulója a földre guggol $ tér­dére fektetett irkákba jegyzi a ké­pek melletti szövegeket.’ Mellettük néhány középiskolás lány egy tanár­nőt vesz körül, aki éppen magyaráz. A tíz-tizenötéves gyerekek buzgón kísérik végig a nagy harc történetét. Amikor az egyik tablón egy kolhoz iskoláját bemutató fényképhez ér­nek. az egyik hangosan odaszól a tár­sainak: — Odanézzetek! Nekünk is ilyen szép iskoláink lesznek falun! Egy-két fiú még a hatalmas illuszt­rációkat is másolni próbálja. Élve­zettel, lelkesen vonulnak képtől- kópig és minden kis részletet meg­tárgyalnak. A vezetők nehezen tud­ják elvezetni őket a kiállítás helyi­ségeiből. Egyiküknek sincs kedve el­menni # Odakünn már sötét van, A három terem szikrázó csillárfényben ragyog. A gyermekek helyett most fizikai, szellemi dolgozók állanak a képek előtt. Csendesen szemlélődnek, néme­lyik tabló előtt tíz percig is elidőz­nek. A ..Szovjet ember élete“ címűkép­I sorozat elölt alacsony, ősz. nyírott- bajszú bácsi áll. Fején egyensapka, kissé a fejebubjára tolva. Alacsony. 8 szürke, rövid kabátjának zsebeibe | süllyeszti kezeit s elörenyujtotl p nyakkal figyel egy magasan álló fel- | vételt. Megszólítjuk: | —- Hogy tetszik? | Először gyanakodva néz ránk, kis- 5 só mérgesen is, hogy megzavartuk a aztán lassan felel: — Ha ez se tetszene, akkor mi' I Én sokfele jártam már, láttam egy a néhány kiállítást is. de ez mindnél | különb, higyje nekem! a Később elmondja: Gyimesi Ferenc B nők hívják Pénzügyi altiszt. Nagyor 1 tetszik neki a kiállítás. | — Én ezen keresztül jobban látón la mostani életem igazi képét — | mondja. — Ez az út, ami fölé az Bírták, hogy a Bolsevik Párt Útja. e: | a mi utunk is\ Lenin. Sztálin törtél és mi rajta. Bereczki Lajos fiával jött ej. — Igen nagy út volt, amit a Bolse­vik Párt megjárt — mondja csende­sen. — Mi igen 6okat tanul hatunk be­lőle. — A harc szívóssága tetszik ne­kem igazán — szói közbe Bereczki Imre* a fia. aki kalcnazea&sz örveze- tö — Lenin és Sztálin kemény csa­patot vezettek cl a győzelemig. Nagy tanulság a szovjet ember kitartó hő­siessége az elnyomók és a visszama­radt reakció ellen. & „A nagy októberi forradalom előz. menyei“ című tablón apró fényképek és reprodukciók szinte keresztmetszet­ben mutatják Lenin szervező útjának küzdelmes részleteit. Ennél a képnél igen sokan állnak, néhdnyan ágas­kodva nézik a magasabban elhelyezett képkockákat. Idős Badacsonyi Béla báránytetői újgazda egymagában áll az egyik leg­hosszabb képsorozat előtt s el merül- ten olvassa a szövegeket. Amikor megszólítjuk, leveszi feketekerctes szemüvegét, amelyet csak olvasásra használ. Előbb megnéz bennünket, az* tán karjára akasztja göresösfejű bot* ját s beszélni kezd: — Bár már mi io itt tartanánk! —* sóhajtja. — Gyönyörű út ez az út. Olvastam cn sokat erről, foglalkoztam vele sok estén át, de most mégis iga­zabban látom az egészet. Aztán nem is szól többet Lép egyet a kép felé s a kővetkező pilla­natban már orrán a szemüveg s újból mozdul a szája, ahogy olvas.-* Mi is odanézünk, ahova Badacsonyi bácsi. A Szovjetunió életéből vett ké­pek sorozata ragyog előttünk. A Szov­jetunió sportja, úttörő-szanatórium« traktorok munkában, a magnitogor- szki vasérctelep kohóit cpitik. A szo­cializmus országa nyílik meg itt, ki­bontva, végigmutatva végtelen gazdag­ságát, pompás tájait és csodálatos alkotások villannak fel a néző előtt' Méltán ámulnak a látottak felett Gyimesi Ferenc, Bereczki Lajos és katonafia éppenúgy. mint Badacsonyi Béla, az ősz újgazda, a diákok és a* üzemi dolgozók ezrei. A pécsújhegyi centráié dolgozói megünnepelték a terv befejezését A pécsújhegyi áramfejlesztő dol- •gozói — mint megírtuk, — csütörtö­kön este kilenc órakor befejezték há­roméves tervüket. A hároméves terv időelőtti befejezésében igen nagy sze­repük volt a sztálini felajánlásoknak, mert az utolsó hónapban, amely alatt a sztálini felajánlások teljesítése volt» egyetlen üzemzavar sem vol.L sőt a pécsújhegyiek látták el Komlót is energiával, amikor az ottani áramfej­lesztőt az erős ütemben dolgozó bá­nya és az üzemek túlterhelték. A hároméves terv befejezése alkal­mából rendezett bensőséges ünnepsé­get a villamoscentrálé épületében tar­tották meg. Az újhegyi zenekar indu­lókat játszott, majd a magyar és szov­jet Himnusz után Sümegi vállalatve­zető elvtárs nyitotta meg az ünnepsé­get Szonlagh Jenő műszaki igazgató elvtárs mondott ünnepi beszédet, mely­ben megköszönte az áramfejlesztő ki­váló dolgozóinak lelkes munkáját és kérte őket> hogy az ötéves tervben az eddigieknél is nagyobb eredményekre törekedjenek. Felolvasta az igazgató­ság átiratát, amely név szerint emlé­kezik meg azokról a kitűnő munká­sokról, műszaki vezetőkről, akiknek elsősorban köszönhető a hároméves terv határidő előtti befejezése. Szlenkovics Gusztáv művezető fel­szólalásában hangoztatta, bogy a centrálé zavartalan működése, az el­ért önköltségcsökkentés és a terv győzelmes befejezése valamennyi dol­gozó együttes jó munkájának eredmé­nye. Az ünnepségen résztvett Umnov elvtárs. a MESZHART igazgatója és Szmetana elvtárs, a centrálé műszaki vezetője is. A rövid, de bensőséges ünnepségnek méltó külső keretet adott a műhely ízléses dekorációja és nagymértékben emelte az ünnepi hangulatot a kitűnő pécsújhegyi zenekar, amely az ünnep­ség után mozgalmi indulók hangjai mellett vonult el, hogy így is tudtára adja a környék lakóinak az áramfej­lesztőnek a hároméves tervben elért győzelmét. parasztságunk között is megindult az erjedés. Őket is megcsapta a szocia­lista fejlődés szele. Köztük is egyre mélyebb gyökeret ver az g gondolat, hogy a szocialista átalakulásból q falu sem maradhat 1:1. ■. Parasztságunk érdeklődése egyre inkább a szövet­kezeti, a társas termelés felé fordul." így volt ez Baranyában is. Meggyor­sult termelőszövetkezeti mozgalmuk fejlődésének üteme. * Az ősz folyamán Baranyában 14-ről 66-ra emelkedett a termelőcsoportok száma s ez a szám a léi folyamán tovább emelkedik. A művelésükben lévő földterület nyolcszorosára, tag­jaik száma pedig hétszeresére növeke­dett. A számszerű növekedésen kívül több jelenség bizonyltja még fermelőszö- v elkeríti mozgalmunk nagyarányú megerősödését. Bizonyítja mindenek­előtt az a tény, hogy mfg a tavaly­ainkon csoportok nsgyrésze bérelt földeken alakultak, addig az Idén ösz- szet belépő tagok 70 százaléka föld­del rendelkező, dolgozóparas.t volt. Megmutatkozik a fejlődés abban is, hogy X2-—16 családos tavalyi átlaggal szemben, mostani csoportjaink általá­ban jóval magasabb számú család-tár­sulásból keletkeztek. Nem ritka a 40— 50 családos csoport, de két 70-en fe­lüti családot magában foglaló csopor­túul; is van. .Csoportjaink nem szenvednek föld­hiányban. Megyénkben cgy-egy cso­portlapra állag 8.8 kalnsztrálri hold esik és ami igen fontos: találunk már köztük középparasztokat is, bi­zonyítékául annak, hogy középaraszt­ságunk is kezd vonzódni a ‘ermelö- csoportok fejé Ugyanezt mondhatjuk cl délszláv nemzetiségű dolgozó pa­rasztjainkról is A nagykozári terme- lócsoporlnak — mely egyike a leg­jobban működö új csoportoknak —, túlnyomó többségben délszláv dolgo­zó parasztok a tagjai. Jelentős eredmény-eket értünk el csoportjaink politikai-mozgalmi meg­szilárdításában is. Megalakultak az üzemi párt szerveretek és így n cso- p or tóikban ott van az a „motor“, mely biztosítja fejlődésük lendületét. A szervezeti erősödésre pedig a nem­rég lezajlott felülvizsgálatnak volt ha­talmas eredménye. A felülvizsgálat minden csoportnál biztosította a he­lyes munkaszervezést és hozzájárult a különféle politijcai hibák, döntően a jobboldali elhajlások kiküszöbölésé­hez. És új csoportjaink megszilárdulásá­ban ismét hatalmas része volt a-z ál­lam anyagi támogatásának. Er a tá­mogatás 414.000 forint hitel nyújtá­sában és 9 szarvasmarha’és 6 sertés- törzsien y-észet juttatásában jutott szeptember óta kifejezésre "r ermészetesen mindez nem je- lenti azt, hogy ne lennének még most is hibák és hiányosságok. Számos helyen a tagságnak 30 40 százaléka még nem aktiv. Több he lyen háttérbe szorulnak a nők. több csoportnál még mindig ki sért az egycwlősdi és számos csoportnál van nak hiányosságok a kulákok elleni éherség tekintetében. Ezek a hibák azonban Pártunk vezetésével, további jó munkával feltétlenül kiküstöbőiho tők. ötéves tervünk n termelőszövetke­zetek hatalmas arányú fejlődését irá­nyozza elő. Ennek keretében hatalmas fejlődés vár megyénk termelőszövet­kezeti mozgalmára is. Növekvő gép­állomásainkkal és erősödő állami gaz* dóságainkkal együtt termelőcsoport* jaink — mint az ötéves tervünkről szóló törvényünk 37. §-a mondjál „nemcsak mezőgazdaságunk terméshez- amát segítenek növelni, hanem egy ben gyökeresen átalakítják a falu tár­sadalmát, fordulatot hoznak a mező­gazdaság szocialista átszervezése te­rén, biztosítják a szocializmus alap­jainak lerakását a mezőgazdaságban és ezzel a dolgozó parasztság felemel­kedését és szoros szövetségét,, össze­kapcsolását a munkásosztállyol.“ Béké6 JÓ7sel karácsonyi számában In * . 1.20 FT. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents