Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-21 / 296. szám
10 *7 B P * O 1949 DECEMBER 2! Sjztálin elvtárs születésnapján az egész világ haladé népeinek vez érét üdvözli minden dolgozó. Benne ^ bíznak az elnyomottak és kiz sákmányoltok, hozzá száll a hála és kös zönet azoktól, akik a megszabadultak a kapitalizmus igájából. A munkapa dok melleti, a bányában, az épülő gyárakon és mindenütt, ahol munkások dolgoznak, a termelés eddig elképzelhetetlen lendülete fejezi ki a dolgozó Sztálin iránti szerétét, háláját, és ragaszkodását, de árad a levelek özöne is, hogy szóban is ki fejtse azt, amit a termelés kiugró százalékai mondanak. Levelet ír a bá nyász, a szellemi dolgozó, a kis ut törő, a mérnöki pályára készülő munkás, dolgozó parasztból lett kát onaüszt, hogy köszönetét mondjon u nagy Sztálinnak, aki megteremtette számunkra a békés fejlődésnek, a bo Idog jövő építésének lehetőségét. Ma bányászok jókedvvel dolgozunk és versenyzőnk öreg bányász vagyok, 1912 óta dolgozom a föld alatt. Hbsszú évek teltek el addig, amíg valódi bányász, vájár lehetterrj. De a tőkések világában akkor sem javult sokat az életem. Ml, bányászok jó] tudtuk és mondtuk is egymásközölt, hogy ennek a rendszernek meg kell buknia, az a világ, amikor a dolgozókat kizsákmányolják, nem tarthat sokáig. Már 1914-ben sztrájkoltunk a jobb éleiért. Az 1918-as forradalomban mi is Lenin nevével keltünk fel és sokan léptünk be a vörös hadseregbe. Az el enforradalom győzött, kidobtak a bányából, menekülnöm ke leti, de visszatértem később Sokáig vo'tam munkanélküli is, csak 1931-ben kerültem vissza a bánjába. Végigszenvedtem mindent, amit a tő. kések elkövethettek a munkásokkal. De nem nyugodtunk bele. Mi, bányászok tudtuk, hogy Sztálin Lenin munkáját folytatja és tudtuk, hogy hozzánk is eljön még a szocia'lzmus. Ahol lehetett, harcoltunk is ezért. Két éhség- sztrájkban vettem részt. A bányamunkások helyzete napró -rapra rosszabbodott, az elnyomás mindig erősebb lett. A második világháború kitörésekor gyűlt fel egy renwnysugár bennünk, mert tudtuk, hogy a Szovjetuniót, amelynek élén Sztá'in áll, nem verhetik le és úgy hittük, hogy a második világháború vége is forrada'om tesz. De nem volt szükség a mi öklünkre, Sztálin elvtárs vezetése alatt a Szovjet Hadsereg elzavarta a mi urainkat és kizsákmányolóinkat; megdőlt az egész kizsákmányoló régi rendszer. Azóta Sztálin elvtárs bő cs útmutatása és tanítványának, Rákosi elvtársnak a vezetése révén a magyar dolgozók megteremtették a dolgozók boldogabb országát. £s most azt látjuk, hogy a dolgozók élétszínvona'a mindig jobban emelkedik, kultúránk fej'ődik. Mi bányamunkássok, látva ezt jókedvvel dolgozunk és versenyezünk egymással a termelésben, mert mienk az üzem és az ország, magunknak dől. gozunk már. Jószerencsét! Horváth József 2 0. Meszestelep. Magam ura vagyok a termeiőcsoportban Olyan nyomorúságos volt az életem a múltban, amilyen csak lehetett egy. nmcs'-e'.en mezőgazdasági napszámosnak. Jártam mindenfele napszámba mindenfele elvetett az élet, mindenfele megkísérelem torsomon javítani. Jártam részért aratni nagybir okra, ku- lákhoz, elmentem téglagyárba behordjak, dolgoztam hajnaltól napestig. És mégis, majdhogy éhen nem haltam. Üj ruhát sohasem íud am venni magamnak, nekem, mindig csak az jutott, amit az urak levetettek magukról. Tí múlásra nem voltam képes, pedig sokszor érez em magamban, hogy tudnék tanulni, hisz akármilyen könyv, vagy írás a kezembe került, éjjel az egész napi fárasztó munkától zsibbad* tagokkal, zúgó fejjel is elolvastam. A felszabadulás után 12 hold földel kaptam. A magam ura let’tem, nem voltam többé más kapcája. Olyan lett az életem, hogy végre azt mondhattam magamról, hogy ember vagyok. Aztán ahogy eltek az évek, úgy lett mindig könnyebb a sorom. De ez egész tavalyig olyan volt, mint amikor nyugodtan poroszkálnak a lovak. Tavaly ősszel azonban mintha hirtelen közévágtak volna a lovaknak, hirtelen nekilendült az én életem szekere is. Belép'.cm a crmolőcsoportba. „Törekvés” termelőcsoportnak neveztük cl a szövetkezetünket és törekedtünk is. Munkánknak meg lett az eredménye. Ma már nem urak ól levetett ruhában járok, hanem két öltöző ruhát h vettem.ebben az évben. Megvan mindenem; ami az életemhez szükséges. Sőt régi vágyam is teljesült. Vettem magamnak egy harmonikát. Munka után előveszem és el kezdek játszani rajta. Ilyenkor úgy érzem, hogy boldog vagyok. Legtöbbet szovjet dalokat játszok és azt szeretném, ha a harmonika hangjaiba is bele- tudnám vinni az': a hatalmas szeretete, amit az iránt érzéke «kinek mindezt köszönhetem, Sztálin elvtárs iránt. Tudom, hogy mosá még csak kezdetén vagyunk az útnál*, de azt is tudom, hogy Sztálin elvtárs útmutatásával sikeresen végigjárjuk ezt az úta't cs még sokkal szebb, sokkal boldogabb élet vár ránk. Mészáros Sándor Törekvés TSZCS Ulocska. Most tudjuk, mierí dolgozunk ff ét éve vagyok a Sopiana gépgyárnak munkásnőie.' Amikor idekerültem, a német fasiszták parancsára öldöklő fegyvereket gyártottunk, tjjel-nappal dolgoztunk éhbérért és álltunk nap-nap után kihallgatás előtt, mert nem ment a termelés. Hogy mehetett volna az a termelés, »melynek célja az öldöklés volt, a vad pusztítás. Ma, hála a_ Szovjetuniónak, hála Sztálin elvtársnak, szabad országban mint öntudatos dolgozók egy új ha tát építünk népünknek. Most , nem kell sem büntetés, sem kihallgatás, a termelés mégis megy, viszi előre a dolgozók lelkesedése. Most tudjuk miért dolgozunk és az elvégzett munka arányában megkapjuk fizetésünket. Mint a Petőfi tnagk'szl 6 brigád vezetője, minden erőmmel dolgozok azért, hogy minél többet termeljünk a brigáddal, mert látjuk, hogy a többfermcléssel, nem azér dolgozunk, hogy olyan eszközöket gyártsunk, amivel egymást gyilkoljuk, hanem hároméves tervvel és mgst következő hatalmas ötéves tervünkkel az országunkat építjük, az ország életszínvonalának emelését segítjük elő. De ahhoz, hogy megvalósíthassuk, béke kell. Az a béke. melyet számunkén a nagy Sztálin vívott ki, melynek megtartására most a nagy Sztálin vezeti a világ békesaeretö népeinek béketáborát. Esténként átképző tanfolyamra iátok. Vasöntő lesz belőlem. Azelőtt hallani sem lehetett erről. Gondolni sem mertünk arra, kisemmizett, bér leszorításra használt munkásnál:, hogy számunkra is megnyílik a to- Vdbbtanidás útja, mi is szakmunkátok lehetünk. Ezt a lehetőséget is Sztálin elvtársnak köszönhetjük és tgérjük élünk h vele és minden alkalmat megragadunk a tanulásra. forró szeretetem és hálám felérd termelésűn ?5 százalékkal való nö- v-I'sét vállaltam Sztálin elvtárs v»n. letisnapjára és Ígérem, hogy tőlem telhetőén ezt lovábbra is megtartom, mert tudom azt, hogy ezzel saját és többi embertársaim jobb jövőjét segítek felépíteni, amelyért a bölcs Sztálin útmutatása, a Szovjetunió Kilenc éves voltam, amikor először dolgozni mentem. De tudom, nem én voltam az egyetlen, aki így volt. Ez volt a sorsa az olyan szegény emberek gyerekeinek, mint amilyen én is voltam. Szüleim nagybirtokokon cse- h'deskcdtek egészen 1915-ig és 10-en voltunk testvérek, csoda-e ha már olyan fiatalon be kellett állnom a kenyérkeresők sorába.. Aztán jött a felszabadulás és mi a szabadsággal együtt földet is kaptunk. Később láttuk, hogy a terme- löcsoporlban sokkal jobban boldogulunk és beléptünk a csoportba. Éreztük, hogy a boldogság útján elindultunk és éreztük, hogy mindezt Sztálin elv[t'trsnak köszönhetjük. példája nyomán dologozik az egész magyar nép. Szabadság! tizv. Molnár József ne Sopianá gépgyár. Traktorista lettem. És számtalanszor,. mikor traktorom a termelőcso- portok hatalmas tábláin zúgott, Sztálin elvtársra gondoltam. Ilyenkor úgy éreztem, hogy a traktor is azt zúgja: „Látod Tamás Eszti, miijen szép életet kaptál te.“ . S most. mikor az ö születésnapját ünnepeljük, meg akarom neki mondani: Köszönöm, Imgy emberré tett köszönöm a traktort, a traktoros iskolát, köszönöm, az egyenjogúságomat és ezután is úgy akarok dolgozni, hogy minden munkám egyúttal egy- egy köszönő szó is legyen. Tamás Eszter pécsváradi gépállomás. krwönlioíiiib, ho<*v Bili is 9zt»hánoviMlúk leLünk Kedves Sztálin elvtársi Engedje meg, hogy születésnapján mint ifjú magyar sztahanovista forró szeretette) köszöntsem! A szabadság és béke után. melyet az ön hős fiai hoztak el nekünk, az új, észszerűbb, a sztahanovista munkamódszerek is eljutottak hozzánk. Ahogy a mi példaképeink, a kemszo- moiok példát mutattak a haza szaba óságáért folytatott harcban, úgy mutattak példát a háború után. amikor gyáraikba, üzemeikbe hazatérve hozzákezdtek ahhoz, hogy újjáépítsék országukat, hogy megteremtsék hazájukban a szocializmust. Filmeken láttuk, és könyvekben olvastuk ezeket a dolgokat és elhatároztuk, hogy mi is olyanok leszünk, hogy az ő példamutatásuk nyomán jó munkával megteremtjük nálunk is a szocializmust. Ez az elhatározás késztetett arra a gondolatra, hogy munkámat — kőműves segéd vagyok — észszerűsítem és meggyorsítom. Két ifjúmunkástársammal, Fekete Erzsivel és Lakatos Jánossal brigádot alakítottunk, de előbb áttanulmányoztunk egy-két füzetet, mely a sztahanovista munkamódszerről szólt, és azóta ezzel a módszerrel dolgozunk. Hogy eredményes és jó munkát végzünk azóta, azt az is bizonyítja, hogy brigádommal a dombóvári iflú sztahanovisták versenyén 1118 százalékkal baranyai viszonylatban elsőnek ugrottunk ki. Elhatároztuk mind a hárman, hogy ezt az eredményt tartani, sőt fokozni fogjuk. ’Ezzel tartozunk Sz*á!in o! ’\ársnuk és hős fiainak, akt!: nekünk a szabadságot és boldogulást hozták, tartozunk vele hazánknak és önmagunknak !s! Brigádommá! együtt k Kánom .azt, hogy éljen sokáig erőben, egészségben és őrködjön békénk felett! j v á r I J ú z s c f szlahánovista ifjúmunkás kőműves EüTenlők lettünk a férfiakkal mert a hadsereg fejlesztéséből is ki akarjuk venni részünket az ipari munkásság mellett. Tudjuk, hogy egyet soha nem szabad elfelejtenünk, azt, hogy a dolgozó népből valók vagyunk és mindig büszkén és szeretettel gondolunk azokra a bajtársainkra, akik g gyárakban és a földeken szolgálják hazánkat. Hatalmas, eredmény ez, hogy, mi, a dolgozó nép fiai, munkások és dolgozó parasztok a hadseregben is el. ZtíUy $aJ A mű íz akink a mnvliáHoklio} egyfiát «pitik u N/ociiiiizma^ A felszabadulás elolt Magyarországon is — csakúgy, mini más kapi a- lis a államban, a munkást semmibe- veíiék, munkájáért elismerés nem járt. Az ember a vasal, nadrágnál kezdődő 4, azoknál, akik teljesen a kizsákmányolok szolgálnának szentelték és úrnak érezték magukat a többi kizsákmányolt fölött, Ide, az urak közé számí’olták a munkások a műszaki értelmiséget, a mérnököt, a technikust, aki könnyebb munkát végzet: és a lökés érdekében parancsolt a munkahelyen. Pedig a műszaki dolgozó is kizsákmányolt volt, mint a munkás. A tőkés azonban „barátságával“ mély szakadékot épített ki a munkás és műszaki értelmiség között, hogy ezt kihasználhassa a nagyobb haszon érdekében. x A munka — fizikai és szellemi egyaránt — az igazi megbecsü ést csak a felszabadulás u án kaphatta meg. A Szovjetunió szocialista emberei, a bölcs és nagy hadvezér, Sztálin vezetésével hozzánk is elhozták a munkás- osztály szabadsága, és új, mély érteimé adtak a munkának. A munkás- osztály óriási lendülettel építi magánajk az országo és az új rendet a szocializmust. Megváltozol a mi helyzetünk is. A munkás nem fél a műszaki dolgozótól, hanem szereti és egyii : dolgozik vele, a kölcsönös közeledés a apján építi munkás és műszaki dolgozó együ.t a szocializmust- Szoros összefogásunk méltó bizonyiillegny ittak elő lem az iskolák kapni Ön biztosan tudja, hogy mit jelent az egy fiatalnak, aki-már 14 éves korában a bánya mélyén volt kénytelen keresni kenyerét, ha végre oda kerülhet, hogy tanulhat. Az én sorsom bizony nagyon mostoha volt a múltban. Étien, szomjan dolgoztam a bányában, mint fiatal gyerek, de már ekkor megtanultam, hogy a Szovjetunió és ön Sztálin elvtárs az, akiben bízhatunk. És valóban el is jött a felszabadulás, ami nekem elsősorban az iskoláit kapuinak megnyílását jelentette. Milyen boldog voltam, amikor először nekiültem a könyvnek. Minden gondolatom az volt, hogy tanulni akarok. És tanultam is. 0-zc.boLtlká/j,. t Qu.Uo.it JiuíliukJ n f, OYMtrwfJ Luvt«. Hálával fordnlnnk a Na«ry Honvédő Háború lángesni had vezér éhe« 1045-ben a dicsőséges szovjet had- i tiszta iga alól. sereg f eszabadította hazánkat a fa- J foglaltuk a nép fontos őrhelyeit. És ezt az eredményt a nagy Bolsevik Párt és annal: nagy vezére, Sztálin generalisszimusz tette számunkra lehetővé. Ezért fordulunk mi soha nem szűnő hálával és szeretettel feléje, a Nagy Honvédő Háború lángeszű hadvezéréhez, minden katona példaképéhez. Éljen Sztálin, békéért vívott harcunk sikerének záloga. téka a mi bőrgyári komplex-brigádunk, amelyben munkások és műszakiak szoros egységben kutatják fel a ermalós rejtett < artailékait. Sztálin jelölte ki elsőnek a műszaki értelmiség htvlyét a szocializmusban és ezt a helyei mi méltó módon akarjuk elfoglalni, hálánkat • és köszőnetftnket ezért a munkásokkal együtt munkával, több, jobb, o'csóbb termeléssel fejezzük ki. Nagy Jenő a Bőrgyár műszaki dolgozója. Boldog jövőmet kö-zönönt £düxafsora táim^arruirJLdui, •a nűuey4obfc> ^»skdöcyxáqa.. oóJob -jo^olc loruudnL • 'UvJŐrAil uim. z*A*jfcJnüL bo-uni. ex Ifilpzá rt-uluJ«-ox«A ^QüilaboJiCt íifszúlöL. tjböbdű^ c^j£xrnjsAJüO>uCirn. sjz-b^hdccpJbfc» 'j^oérrvdi •töiMŐnara rruO. "Kiloi» .I^ujuej. Száola/V J^láüaOjoi.! ÖlSuL? 'j^ivu^a^á\c Wűwiill® ... hős küzdelmükért, a tanulásért 'orrá szeretettel ígérem, hogy méltó 'eszel; a hős lenini Komszotnalhoz cs \il leszek a szovjet néphez én ölfr '■őz Sztálin elvtárs.
