Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-21 / 296. szám

ídrozSljfik népünk felszabadítóját: A NAGY SZTÁLINT! A diadalmas hadvezér K‘ Sztálinról, a- hadvezérről szó- Ltnk, ki a hadvezetés művészeté­vel. annak mesteri alkalmazásával szétverte a fasiszta német hadígé- pezetet és felszabadította hazán­kat "atonai működése már a 17-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban kezdődött.. Mint a Forradalmi Katonai Bizottság tag­ja vette kezébe a forradalom irá­nyítását. Katonai szervezőképes­sége különösen Cáricinnái mutat­kozott meg. Cáricint — a mai Sztálingrádot — teljes zűrzavar jellemezte addig, amíg Szlálin elv­társ meg nem érkezett és kezébe nem vette a vezetést. Megszer­vezte a reguláris hadsereget a Donec-medence bányászaiból és ez a hadsereg döntő csapást mért az ellenforradalmi kozák csapa­tokra- Nem íróasztal mellől szer­vezte a hadsereget, hanem kiment a frontra.. A vörös katonák érzik, hogy forradalmi .kéz irányítja ókét és győznek, megvádelmezik Észak-Kaukázus gabonatermö vi­dékének kulcsát. Sztálin elvtárs a világ legna­gyobb hadvezére, mert Lenintől, a nagy stratégától, mindenki ta­nítómesterétől tanulta meg a for­radalmi vezetést. D e nézzük meg a második vi­lágháború legnagyobb csa­táját, ahol a sztálini stratégia és taktika, a Szovjet Hadsereg dön­tő győzelmét aratta. Sztálingrád dicsősége őrök. A hősi harc emlékét őrzi a mun­kásosztály és az egész haladó em­beriség. É győzelem következté­ben a háború új képet öltött. Az iramot ettől kezdve Szlálin dik­tálta és a fasiszta német hadsereg — mely a történelem legnagyobb serege volt — véres fejjel taka­rodott ki a Szovjetunióból, míg Berlin alatt teljesen szét nem verte a Szovjet. Hadsereg. E nagy gyözehim Szlálin elvtárs nevéhez fűződik. F.z a csata, mely méretei­ben és keménységében minden eddigit felülmúlt, a szovjet tár­sadalom győzelmes erőpróbája volt. Sztálingrád a szovjet kato­na, a sztálini stratégia, a szocia­lizmus ragyogó győzelme a fasisz­ta katona, a burzsoá hadtudo­mány és az imperalizmus felett. C ztálín elvtárs nagy politikus ^ és nagy hadvezér. Ezt mondjuk, ha róla beszélünk. De hogy ily kiváló hadvezér, ez azért van, mert kiváló politikus. Kiváló hadvezér csak az lehet, akt ismeri a marxizmus-leninizmus elméletet és azt mesterien tudja minden helyzetben alkalmazni­A szovjet harcosok nem ismer­tek akadályt, mert tudták, hogy harcuk igaz, mert tuditák, hogy Sztálin vezeti ezt a harcot. Sztá­lin neve míllíószor hangzott fel a szovjet katona ajkán, mikor ro­hamra indult a győzelemért: ,.Sztálinért, a hazáért"! Sztálin nélkül nem lenne hazánk., mond­ták a hős szovjet harcosok, kikre úgy vigyázott Sztálin, mint sze­rető apa gyermekeire. Sztálin a zseniális hadászati ter­vek kidolgozója, az egész világ nagy vezére bebizonyította a szov­jet'rendszer felsőbbrendűségét, a szovjet katona erkölcsi fölényét, A második világháború intő példa mindenki számára, hogy a szovjet rendszer szilárd, a szocializmus országa legyőzhe­tetlen. Mégis vannak urak, akik elfelejtették a sztálini tíz csapást. Akik nem emlékeznek rá és újra tapasztalni akarják a maguk bő­rén. Vigyázzanak az amerikai trösztök urai, kik a világot újra fel akarják forgatni: a sz'á’im hadvezetés egyszer már szé'zú- zotl: egy világuralomra törő fasisz­ta hadsereget, mely a világ leg­erősebb hadseregének látszott! Szerte a világon Sztálin elv- társat ünneoli a haladó emberi­ség. Kimondiuk ezt a szót: Sztá­lin és eszünkbe jut a Párt. Azt mondjuk: Szovjet Hadsereg és emlékezünk a sztálini győzelmek­re. Ünnepeljük Sztálinban a zse- nális hadvezért, hazánk felszaba­dítóját, a béketábor nagy vezé­rét. m^r i Sztálin útján járunk, a szovjet harcosokhoz aka­runk hasonlítani. Mert a mi utunk és a szovjet harcosok útja egy. Mi is, mint a szovjet katonák, tanulmányozzuk a marxizmns- Ieninizmust, amely nélkül nem tudjuk helyesen felismerni az el­lenséget. Tanulmányozzuk Sztá­lin elvtárs katonai müveit, ame­lyek megtanítanak bennünket ar­ra, hogy az ellenséget hogyan kell megsemmisíteni. Mi, munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek, katonák, szi­lárdan őrizzük a békefront ránk eső szakaszát. Előttünk a cél, melyet a nagy Sztálin mutatott nekünk: a Párt, Rákost elvtárs vezetésével megvédcitnczzük a békét és felépítjük a szocializ­must Hegyi János őrnagy Hárman a sokezer közül, akik lelkesen tálteljesíletlik SZTÁLINI FELAJÁNLÁSUKAT M ásfél hónappal ezelőtt indult c! a sztálini felajánlások hatal­mas mozgalma. Munkások ezrei és százezrei váfialták, hogy Sztálin elv- téts 70. születésnapjának megünnep­lésére, túlteljesítik eddigi normáikat, megtöbbszörözik éa - megjavítják mun­kájuk eredményét. Számtalan emlék­lap díszíti az üzemek falát, amelye­ken számok, százalékok tanú-kodnak arról, hogy a munkáik valóban az ünneplés rft-ltó eszközévé tették a munkát. A felajánlások számai melíá ma már odakerül1'.ek a teljesítések számai is és ezek azt bizonyítják, hogy Sztálin elvtársnak adott szavu­kat a munkálok mind megtartották, mindenki elsőrendű ^ becsületbeli kö­telességének érezte vállalásának tel­jesítését és legtöbben túl is teljesí­tették uzt. Munkásaink jól -készültek Sztálin etvtárs születésnapjára, meg erősítették népgazdaságunkat, a fel­ajánlásokkal segítettek hároméves ter­vünk határidő előtti teljesítésében, megszifárdítoffák hazánk erejét, mely bástyaként áll a Sztálin vezette béke­táborban. Kiírt József a föld alatt karcol a békéért és jólétért Arcán vastagon ül a szénpor, ame­lyen seéíes barázdáikat szánt a te- csorgó veríték. A meredek fejtésben ülve erősíti az ácsofatot. Néha hátra­tekint a mellette lezúduló szénre és észébe, jut felajánlása, amit Sztálin elvtáTN születésnapjának megünneplé­sére tett ezelőtt három hete. 250 szá­zalékot ajánlott fel. Már az első na­pokban 120 százalékkal túlteljesítette, amit állandóan fokozott. A múlt hé ten nem volt ritka a 475 Farárafekos teljesítménye sem. Három gyermeke van. Fin a Kos­suth Akadémián tanul, 6 a „Szent István" lakna 4. fejtésének 3-as tele­pén dolgozik, ö vájár, a fia katona­tiszt fősz.. Kun József I. elvtáns ŐOO százalé­kot ajánlott a sztálini műszakra. Hatalmiam szám ez és ennek eléré­sét, teljesítését -készíti elő munkájá­val. Kezében fürgén mozog fejsze, amint a gerendát ifíe-'zfi helyére. Míg munkáját el nem végz.i, csak ennyit ■mond: — Minden magyar dolgozó becfifl fetbefi -kötelességének tartja, hogy többet termeljen Sztálin elvtárs szü­letésnapján. A fejszét félreteszi é< leül. Lábát nckj fe.vziti aS egyik gerendának. —• fin tudom, hogyan (ehet „ békét megvédeni itt ia főid alatt. Többet keit termelni. Ez jelenti a békét, a győzelmet, -a jólétet és mindazt, amit nekünk adott a fctszaba-dulás. A fiam mint katona vigyáz a békére, én meg itt harcolok érte « föld alatt. Többel termelek. Hatszáz. százalékot, elvtárs. A szám, amit kimond, magáért be­szél. Megmondja Kun etvtárs harcos kommunista állásfoglalását, a szerete- tet, amit Sztálin eívtáPs iránt érez 600 százalékot teljesít. Ezt ajánlotta fel. És teljesíteni ig fogja, mint ahogy tefjedtetto és túlteljesített© 475 *eá- zaffkra ®z efőzó 250 pzázafékos fel­ajánlását „Ezsei tartoztam Sztálin elvtársnak** A mohácsi kombinátot építi Pong- rácz István elvtárs. öreg kőműves, sok falat emelt már életéhen, épített a kapitalistáknak és közben járt mindenfelé, ahol munka akadt. Épf telt már az ország sok városában és dolgozott külföldön is. Sok tapasztó latot szed össze iact ember ilyen mim kával évtizedeken át. Volt idő, ami­kor a tőkés kereste a jó kőművest és olyankor Pongrácz elvtárs tűrhe­tően élt, de élete nagyobb része küz­delem volt n munkanélküliség ellen — Most nincs már töké* —- mondja elégedetten Pongrácz efvtir« — és ezt köszönjük mi munkálok a leg­jobban, a feghálásabbnn Sztálin elv- társnak, Magunknak dolgozunk, terv­szerűen építve. Ha ezzel a munkával elkészülünk, lesz még építenivaió az ötéves tervben százszorennyi. Ki gon dől most munkanélküliségre? Régen, ha siettünk a munkával, előbb kerül­tünk az utcára munka nélkül. Most, ha gyorsan felépítjük; a gyárat, előbb fog temetni és az is nekünk tenne! Ezért volt az, bogy amikor először hangzott el a kérdés: „Ki mivel akar­ja ünnepelni Sztálin elvtárs születés­napját?" Pongrácz elvtárs így vála­szolt: — A normámat Sztálin elvtárs szü­letésnapjáig állandóan 150 százalék­kal teljesítem túl. Ezt írta az emléklapra, amit gon­dosan őrzött mostanáig, míg rá nem írták: „Teljesített© .300 isz.ázalékra". Mert Pongrácz elvtárs éimun'kás és nem azért, hogy" ne járjon élen a munkában. Versenyre hívta ki Fábik József elvtársit i1«, a-ki Mohác-on elsőnek vezette be sztahánovista falazást. A verseny vitte a munkát, a versenyben egyikük sem akart el­maradni. Fábik etvtárs fiatalabb, nagy gyakorlata van a sztahánoviria munkában, de Pongrácz elvtárs is úgy doíogzott, hogy tudta: ezzel tar­tozik Sztálin eivtársnak, é.s nem is maradt el sokkal. — öcsém írf nekem egyszer, aki hwrvédszázrados — mondja — azt írta, hogy őnáluk csak rólunk beszél­nek, ,a mi munkánkról. Há-t ha beszél­nek, ne beszéljenek rosszait, csak jót. Az emléklapot, amelyen most már büszkén díszük a 300 százalékos tel­jesítés, elteszi, bogy mindig emlékez­hessen. Antal, a százados pedig e!di- csek-edhet fisz1.társainak, nem érrel szégyen. Pongrácz ilstván megtarjo ;a szavát, úgy, ahogy kommunistához illik. A hős komszomolistákat követi Herényi Erzsi Három emlékplaketí díszíti a falat. Ott, balkéz felől van Berényi Erzsié. Napközben sokszor rév iE an Erzsi szeme. Csak egy-egy pillanatra. „Hét százalékkal emeli :tel jesínménvéj,..“ Ezt vállalta. És ahogy a számra néz, boldog, büszke ragyogás szökik a sze. mébe. Maga előtt lát egy másik lapot. A boxo6 2. műhely heti kimutatását. Tizenötödikén 250, lázienh-aítodikán 280, tizenhetedikén 180 százalék. így teljesíted Berényi Erzsébet, így tar­totta Szavát. Napköziben dóldolgat, mijg erős, izmos keze egyenletesen si­mít végig a hatalmas bőrökön, ola­jozza őket. Dúdol és boldog, olyan boftíoÉb mint még soha eddig *z élet­ben. Ha énekei 1» Sztálin elvtársra gon­dol. —• Sztálin ehrtára szereti az éneket, olvastam róla — mondja mosolyog­va Berényi Erzsi. — És Szlálin elv­társra gondol azért fs ... Azért is, mert Erzsi most hotenklfjrl kétszer « zenekonzervaióriumba jár, énekelni tanul. A gyár taníttatja. A felszabadulás előtt vájjon ki törődött a kapitalisták gyáraiban azzal, hogy Berényi Erzsébetnek tiszta, friss hang­ja van, Hogy érdemes lenne vele fog­lalkozni? Senki. — Ezt is neki köszönhetem. Az éneket, amit nagyon-nagyon szeretek. Ha ő nem szabadítja fel a mi orszá­gunkat, sohasem lett volna miénk ez a gyár, sohasem tanultam volna éne­kelni. —• Sztálin elvtárs komszomoüstáit, ős sztahánovistáit akartam követni, amikor jobban megszerveztem a mun­kámat, —. folytatja Berényi Erzsi — amikor végiggondoltam, hogy tudom kevesebb mozdulattal könnyebben, gyorsabban elvégezni a munkámat. Hogyan tudok 280 százalékot teljesí­teni. Ezekre gondol Erzsi. Ma már nyolcszáznégy darab bőrt olajozott át. Sokat dolgozott vele.. És még többet akar. Valóna váltani szavát, sokkal jobban, mint ígérte. És 22-én újai ad­ni helyébe; azt, hogy: — Sztálin elvtárs ígérem Neked, hogy mindén napomat, minden mun­kámat úgy végzem majd, mintha min­den nap a Te születésnapod lenn©. „Termelésben, tanulásban TOVÁBBRA IS ÉLENJÁRUNK Fogadást rendezett az MiSSZ az üzemek iegjobü dolgozói tiszteletére ra Elmunkás Egymásután jönnek, friss, kipirult arccal sietnek föl a lépcsőn. A te­remben a katonazenekar készülődik. A hangok összefutnak az asszonyok halk zsongásával A szemközti fal­ról Sztálin olvtárs néz rájuk. Piros drapériák fogják körül, alatta sarló­val kezében munkásasszony, másik oldalon egy munkás. Az ötéves terv fogja össze őkot. jelvények csillannak. Itt vannak a Bőrgyár, So- piana, Dohánygyár, Zsolnay-gyár és a többi üzemek leg­jobb munkásnői. „Fogadás a termő­iéiben élenjáró munkásnők részére.“ így szó] a meghívó. S a terem tény­leg az üzemek legjobbjaival telik meg. A katonaiénokar játszik, vidám mosollyal hallgatják az "asszonyok. Vértes Ferencné, az MNDSZ városi titkára köszönti a megjelenteket és kíván jó szórakozást a fogadáshoz. Bedő Pálné elvtársnő beszél az asszonyokhoz: — Alkossunk mi munkásasszonyok ogy olyan hadsereget, mely a terme­lékenység emelésével, jnunka,fegye- lemmel, az önköltség csökkentésével Sztálin elvtárs születésnapján harcot indít, a belső kártevők és minden külső ellenséggel szőrűben. Munkánk­ká! legyünk, harcosai a. békének, mely az egész világon Sztálin elv- társ nevével az asszonyok millióit, egyesíti — fejezi be beszédét Redő olvtáranő. Sztálin nevére felrúg a laps, fel­állva éljenez az asszony- sereg. És Sztálin nevéhez hozzákapcsolódik Rákosi elvtárs ne­ve, hozzákapcsolódik a Párt, A vendéglátó asszonyok szend­viccsel kínálják a fogadás résztve­vőit, hamarosan fesztelen, meleg han­gulat, alakul ki az asszonyok közölt. Itt fent a sarokban a Sopiana inun- ká.snői ülnek. Köztük Molnár József­nél a Petőfi magkészitö brigád ve­zetője, mellette Herr Imrém:, aki eddig a magkészítésben dolgozott, most a műszaki irodán van. — Jó így összejönni nekünk as­szonyoknak. Egymás között megbe­széljük, hogyan dolgozhatunk job­ban. Ránk is számíthat az ötéves terv — mondja Molnár elvtársnő. — A másik végen a dohánygyár Zetkin Klára brigádjának vezetője, Balázs Károlyné és az egyik legkiválóbb brigádtag, Tamás Jenőné. Mellettük Iíoffer Ilona, a törvényszék kikül­dötte. Hamar megtalálták egymáshoz az utat, pedig más munkát végez az égjük, mást a másik. Itt van az egyetlen adminisztrációs brigád, a bőrgyári Krupszkája-hrigád vezetője Ságodi Istvánné. Fölkér Judit, Amerre fordulunk, mindenütt jó­kedvű!, büszke arcokat látunk. Jónás Ágnes különösen vidám ma. ö a Ma­gasépítőnél „culáger". — Ma kétszáz nyolcvanhárom szá­zalékot teljesítettem — mondja — így aztán válóban jólesik itt ülni —> mondja mosolyogva. Kriiig Jánosáé a Zsolnay-gyár kül­dőidének utolsó teljesítménye 223 százalék volt. Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára mégáöbbet akar elérni. — éli asszonyok budijuk igazán, hogy mit köszönhetünk neki. És nem is felejtjük cl egyetlen pillanat rw sem, hogy mivel tartozunk neki é'o- töokért, szabadságunkért.----------------j ogy pillanatra. Egy éW Cse nd lesz munkás jelvény as a«*» —————— szony áll Icai * — ígérjük meg népünk nagy barát­jának, Sztálin elvtársnak, hogy ez­után is élen fogunk járni munkában, tanulásban, hogy minél előbb a Szov­jetunió példája nyomán elérjük * szocializmust — mondja Schneider I.ajosné dohánygyári élmunkás. Szavaira rácsai tan az éljenzés, az asszonyok felállva éljenzik Szálló elvtársat, a Szovjetuniót, s Páríunk n.'-ity vezérét Rákosi esYÍárs;\t, Ez a fogadás megerősítette az asz- szonyokaí, akik jó munkájukkal, munkamódszereik Átadásával egész szívvel és munkakészségge! Iáinak ötéves tervünk megváló vitásának rá­juk eső munkájába^

Next

/
Thumbnails
Contents