Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-03 / 281. szám
DUNÁNTÚLI ff APLO vi. Évfolyam, 231. szäm ARA 50 FILLÉR Jegynélküli finomliszt és fehérkenyér kerül forgalomba. Olcsóbb lesz a péksütemény MA TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR Teljesen fel készül re nyílik meg kedden az Állami Árnfiáz SZOMBAT, 1949 DECEMBER 3 TÖRHETETLEN ERŐ IA Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendeletet hozott rÁ kizsákmányolt bérrabszolgák, a kapitalista elnyomás alatt tartott munkások százezrei és milliói ismét megmutatták hatalmas erejűket. A proletáriátus, a munkásosztály, amely milliónyi és milliónyi verítékező munkás kemény öklét megrendítő csapásra tudja lendíteni, mind élesebben lordul szembe az átkos kapitalista renddel. Franciaországban az elmúlt héten léptek egyöntetűen és szervezetten sztrájkba a dolgozók milliói. Huszonnégy órán át nem termelitek a gyárak, nem szállítottak a vasutak, megbénult egy napig Franciaország egész gazdasági élete, mert az ország valódi ura, a nép, megelégelte, hogy a hatalom bitorlói gyalázatosán beletapossanak jogaiba, éhbérért dolgoztassák, vállára rakják a kapitalizmus csődjének minden terhét. Csütörtökön Olaszországban robbant ki az egész országra kiható sztrájk. Reggel hat órakor hiába tátongtak a gyárak kapui, a munkások ezen a napon nem dol{ [óztak, megmutatták, hogy nélkü- ük tehetetlen, éhenvesző herék serege a kapitalista társadalom, amely egyedül azoktól nyeri gazdasági és politikai erejét, akiket jogtalanságban, rabszolgasorsban tart De Amerikában Is újra. ijedt kapkodásra késztette a nagytőkéseket a közel félmilliónyi bányász sztrájkja. Az „acél- és vaskirályok“ trónja veszedelmesen megingott, mert négyszázezer bányász nem hajlandó megélhetési költségeiknél is kevesebb bérért előhozni a föld mélyéből az ipar hajtóerejét, a szenet. A munkásosztály millióinak egységes ereje a sztrájkokkal még jobban megrendíti a válságba merülő kapitalizmust, A tőkések hatalma az imperialista országok egész sorában már csak a szuronyok hegyére támaszkodhat, de arra is csak nagyon bizonytalanul. Olaszországban, Torremaggiorená! megpróbálták csendőrsortűzzel megfélemflíteni a dolgozókat és erre a válasz: milliók sztrájkja. Három embert öltek meg, de az egész ország minden dolgozója sztrájkkal mutatta meg határtalan megvetését és gyűlöletét a gyilkosok iránt Franciaországban több bért, jobb 'életet követeltek a sztrájkoló milliók. 3.000 frank pótlékot havonta és azt, hogy továbbra is szabadon egyezkedhessenek ki- zsákmányolóikkal, a tőkés munkáltatókkal. De a követelésen túl harcot vívnak az egész rothadt, a válság mocsarába süllyedt rendszer ellen, amely képtelen a dolgozóknak emberi életet biztosítani. Olaszországban azt követelik, hogy a rendőrség ne használjon háborús fegyvereket a dolgozók ellen, de ez a követelés nemcsak a fegyverek ellen irányul, hanem az egész kapitalista hatalom ellen, amely fegyverek nélkül már képtelen fenntartani magát. Földet követel az olasz szegényparasztság •■és azt a világos, mozgósító jelszót hangoztatja: le a nagybirtokkal, le a kapitalizmussal 1 Több bérért, jobb életért, emberi jogokért folyik a munkásosztály nagy harca a kapitalista országokban. Ennek a harcnak csak egyik fegyvere a sztrájk. Mert lesz-e több bére, jobb élete, emberi joga a munkásosztálynak, amig a kapitalistáké a hatalom? Ezek a követeléseik csak akkor elégülhetnek ki, ha az egész igazságtalan kapitalista rend megszűnik, ha eltűnnek a nép elnyomói, ha a dolgozó nép a maga ura lesz. A munkáisság az imperialista országokon belül sincs egyedül. Vele tart minden haladó erő. Dolgozó parasztok, felvilágosult diákok, demokrata értelmiségiek haladnak vele együtt, növelik azoknak a millióinak számát, akik készek a kapitalizmus rothadt tákolmányának felborítására. A közös érdek, a közös elnyomás, az imperialisták ellen érzett közös gyűlölet szétbonl'.hatátlan, hatalmas egységbe kovácsolja a világ minden dolgozóját. A tőkések a válságból nem találnak kiutat. Remélt kibúvójuk — mint eddig minden mélyreható válságnál — a háború. Ebben sán- tikálnak most is. A munkásosztály azonban jobb kiutalt tud, amely gyökerében megold valamennyi problémát. Ez a kiút nem a háború, hanem a béke útja. Békéért harcolnak most a világ minden részén a dolgozók százmilliói, békéért harcolnak a francia és olasz sztrájkoló milliók is, amikor hatalmas tömegeikkel a háborúra készülődő kapitalisták ellen fordulnak. Az imperíailista országok munkástömegei a sztrájkokban még egységesebb, még hatalmasabb, még átűtőbb erejű tömegekbe szerveződnek s velük együtt tartanak mindazok, akik a béke hívei, a támadó, igazságtalan háború ellenzői. A sztrájkok sokszor rövid ideig tartanak, de annál tartósabb az a szövetség, ami a sztrájkok szervező ereje folytán a béke hívei között kialakul. Ez a szövetség biztos, egyenes irányba halad. A munkásosztály kipróbált, harcokban edzett vezetői, a kommunisták állanak a milliós tömegek élén. A tőkés ellenség és az osztályárulók mindén mesterkedése ellenére a Kommunista Párt győzelemre vitte a francia munkásság hatalmas sztrájkját, a Kommunista Párt mutatja az utat a tőkés elnyomók ellen felkelt olasz millióknak is, mint ahogy a Kommunista Párt jár mindenütt az élen, ahol a háborúra készülő imperializmus ellen folyik a küzdelem. A munkásosztálynak, a világ proletariátusának erejét már nem törheti meg semmi. Ez az erő a nagy Szovjetunió vezetésével meg tudja akadályozni az újabb háborút. A francia és olasz munkásosztály győzelmes sztrájkja, elszánt harca a reosegő-ropogó tőkés rendszer ellen is ezt bizonyítja. A Bidault-kermán^ bukásával számolnak Parisban Pierre Pitimlin, a Bidault-korm.iny főtdmivctésügyi minisztere lemondott. A lemondás oka az, hogy a csütörtöki minisztertanácson nem tudtak *ncítsgyezni a cukorrépa árának ker- úé-ében. Bidnutt miniszterelnök etto- gadln n fötdmívctéstigyi miniszter te- Otondását. A lemondó hoz hozzájárult továbbá a francia parasztságnak a kormány politikájával szemben megnyilvánuló gyűlölete. Politikai megfigyelők ntútúmasz.fják azt a jelentést, hogy Pllimin, lemondása lényegesen meggyengítette a Bidauíf-kormány helyzetét. Párisi körökben arra számítanak, hogy a Bidaulí-kormány még ebben a hónapban megbukik. az újtípsú állami központi ellenőrzésre! A Magyar Népköztársaság mámz- tertanács határozatot hozott az űjtípusú áfiantí központi ellenőrzés feladatairól, munkamódszeréről éa szervezetéről. Gerő Ernő elvtára áliamminisztemek, a Népgazdasági Tanács elnökének a minisztertanács határozata alapján tett előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanács november 28-án törvényerejű rendeletet hozott az állami központi eflenőrzésről. A mai állami ellenőrzés alapvető hibája, hogy nem egységes. Két szerve is van — a legfőbb AEami Számvevőszék és az Állami Ellenőrzési Központ —, amelyek külön látják el az igazgatási és külön a vállalati szervek ellenőrzését. Az Állami Ellenőrzési Központ működése nem fejlődhetett a megfelelő színvonalra, mert feladatköre és munkamód- 5 ere nem felet meg a szocialista építés korszakában az ellenőrzéssel kapcsolatban támasztható követelményeknek. Az eílenőrzésben sok még a formális vonás. Meg kell szüntetni az ellenőrzés rendszerében és módszerében még fennálló hiányosságokait, amelyek az újtípusú ellenőrzés kifejlődését hátráltat- jak. Minisztériumoktól független ellenőrző központ A minisztertanács határozata értelmében: A Legfőbb Atlanti Számvevőszéket az A1 bírni Ellenőrzési Központba ol vasztva létre kell hozni a minisztériumoktól független központi állami ellenőrzésnek újtípusú egységes felsőbb szervét: „Állami Ellenőrző Központ” — AEK — elnevezéssel. A központ állami ellenőrzésének azt kell megvizsgálnia, hogy a közigazgatási szervek és a közületi vállalatok hogyan hajtják végre a legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek határozatait, kellően érvényesítik-e gazdálkodásukban a tervszerűség és gazdaságosság követelményeit és hogyan gazdálkodnak a nép vagyonával. Az állami ellenőrzés közreműködik a bürokratikus munkamódszereknek és a korrupciónak kiirtásában. Ezért az AEK vizsgálatainak ki kell tér. jeclnle a következő dön'tő szempontok- ra is: Hibák, mulasztások, zavarok esetén a felelős személyeknek és a felelősség mértékének megállapítása, figyelemreméltó eredmények esetén pedig az azok elérésében elsősorban részes személyek kiemelése. Az éberség fokozására irányuló rendszabályok betartásának vizsgálata. Érvénycsül-e valóban az egyéni felelősség követelménye. önköltségcsökkentés, termelékenység, az áru útjának megrövidítése stb. Az ÁEK ellcnőpiési köre u következőkre terjed lei : MINISZTÉRIUMOKNÁL, EGYÉB KÖZIGAZGATAS! SZERVEKNÉL: a gazdálkodásra, a szervező gazdaságos méretezésére, az ügyintézés rendszerére és egyes külön határozatok végrehajtására. A KÖZÜLETI VÁLLALATOKNÁL: a vagyoni helyzet vizsgálatán feli: azok egész működésére. Az AEK ellenőrzése során igazgatási vagy gazdasági kérdések vizsgálatával kapcsolatban hibajsa , mulasztásokat észlel — amelyek valamely hatóság, vagy köz- igazgatási szerv intézkedéséből eredlefct felügyeletet gyakorló mkitsztec a felvilágosítás jogát magának tartó:« fenn, nz AEK elnöke közvelen a miniszterrel veszi fel a kapcsolatot. Az AEK az ellenőrzött szervnél köztélen intézkedése’két nem tehet, de a vizsgált szervet figyelmeztetni köteles, Ha az AEK az ellenőrzés sorén bűncselekményt észlel, a nyomozóhatósággal, vagy az illetékes, igazságügyi szervvel tközli. Fegyelmi ve ség észlelése esetén az AEK elnöke a terheltet pénzbűnte'éa- sel sújthatja. nek, a vínsgálsfáit, az intézkedést kiadó hatóságra, vagy közigazgatási szervre is kiterjeszheti. A közületek vizsgálata alkalmával felmerült körülmények teljes felderítése érdekében az ÁEK vizsgálatát mágián vállalatokra is kiterjesztheti. A minisztertanács külön utasítására az AEK bármilyen szervnél, bármilyen vizsgálatot, tort. Az AEK a fentebb meghatározott tevékenységi körében bármely körűiét: szervtől', bármilyen hivatalos jellegű ira ot be kér! let, ha a vizsgált szerv íeAz ÁEK -vizsgálatait saját kezdeményezésére végzi A miniszterek felkérhetik az AEK-ot egyes kérdések vizsgáié ára. Az AEK működésének célja a helyzet feltárása, nem feladata tehát opera ív munkában való részvétel Az AEK megállapított feladatkörén belül láttájában évenldnt egyszer minden minisztériumot, egyéb főhatóságot és központi tálkuni hivatalt (intézményt), valamint nagyobb állami vállalatot általános felülvizsgálat alá vesz. Az általános vizgáüaon kívül az AEK különvizsgála ot is tarthat. Az államhatalom helyi ezervei, valamint a melléjük vagy alájuk rendelendő vidéki hatóságok (hivatalok) mű. Iködésé: az AEK központilag e'lenőrzi. Az átlamhatalom helyi ezervei aló tartozó válaliatok és az egyéb vidéki közületi vállalatok működését megalakulásuk után maguk * tanácsok ellenőrzik. Ezek működését ’rehát az AEK általiban a tanács működésén keresztül egyetlen kint pedig csak helyemk.it: ellenőrzi. Az állami központú ellenőrzés Üjli- pusú rendszerének kifejlődése után a vidéki szervezetek kiépítésének kérdésé: is napirendre keil tűzni. Az AEK munka tér vét a Népgazdasági Tanács á lapítja meg és e minisztertanács hagyja jóvá. A részletes és kivonatos jelentésben az AEK-nek javaslata: (kell tennie » szükséges intézkedésekre. Az ú'típusú ellenőrzés a dolgozók széles tömegeire támaszkodik Az újtípusú ellenőrzésnek a dolgozók széles tömegeire kell támaszkodnia. Az ÁEK a sajtó útján is tudatosítsa a közérdekű bejelentések Jelentőségét és célját. Fel kell hívni a ‘dolgozók figyelmét arra, milyen körülmények azok, amelyeknek bejelentésével a népgazdaságot vagy az igazgatás munkáját elősegíti. Az ellenőrzött szerv dolgozóinak bevonását mind a vizsgálat során, mind pedig az ellenőrzés eredményeinek kiértékelésénél biztosítani kell. Az AEK ebből a célból az ellenőrző szerv dolgozóinak erre hivatott szervezeténél gyűlés' összehívását is kezdeményezheti. Az ellenőrzés lezárása titán a vállalat vagy hivatal dolgozóival ismertetni kell az ellenőrzés eredményeit, meg kell tárgyalni a hibák, hiányosságok és szabálytalanságok kiküszöbölésére szolgáló javaslatokat. A jelentéseket, amelyet « népgazdaság érdekeit szélesebb körbe érintik, az ÁEK a Népgazdasági Tanács elnökének hozzájárulásával a sajtó útján közölje. Az AEK szervezete Az ÁEK élén einök áll. Az ÁEK szervezetét meg kell erősíteni a dolgozó népből kiválasztott munkaerőkkel. Ennek érdekében az újonnan alkalmazásra kerülő munkavállalókat, túlnyomó részben gondo« előképzésben kell részesíteni és mun- káskáderekből kell felvenni. Az ÁEK és a LÁSZ mai létszámából átvételre kerülő alkalmazottakat az ÁEK mielőbb képezze át megfelelő színvonalú szakmai és világnézeti esti tanfolyamokon az újtiptisú ellenőrzés feladataira. A szocialista ellenőrzési rendszer felé fejlődő űjtípusú központi állami ellenőrzés feladatát csak nagytekintélyű marxista-leninista tudással és a szükséges szakismeretekkel felvértezett, erkölcsileg is feddhetetlen személyekből áUó testület képes megvalósítani. Ezért az ÁEK dolgozói fordítsanak különös gondot - marxizmus-leniniz- mus, a szocialista gazdaságtudomány és a szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítására. Az ÁEK kritikája építő legyen, az ellenőrzött szervek is érezzék azt, hogy a kritika célja az egész népgazdaság és állami gazdaság ügyének elöbbro- vilele .mellett az ő munkájuk elömoz dítása is. Az ellenőrzés az egész dolgozó nép ügye. A Magyar Népköztársaság miniszter tanácsa felhívja az üzemek, a vállalatok és hivatalok dolgozóit, valamint az egész dolgozó népet, segítsék a központi állami ellenőrzés munkáját észrevételeikkel, tanácsaikkal; tapasztala taikkal és ez újtípusú ellenőrzés támogatása útján is mozdítsák elő n szocialista építést. Halál! az árulókra — követeli a bolgár nép A bolgár dolgozók nz egész or- ságban gyűléseket tartanak, amelyeken kifejezésre juttatják felháborodásukat a hazaáruló ICosztov és kémbandájának tevékenysége felett. Követelik a hazaárulók legszigorúbb megbüntetését. A plovdivi nagygyűlésen százezer dolgozó fejezte ki hűséges ragaszkodását a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió iránt. A szovjet sajtó teljes egészében közölte a Bolgár Népköztársaság fő-- ügyésze részéről Kosztov és cinkostársai ügyében kiadott vádirat szövegét. A legtöbb csehszlovák lap leljes terjedelemben ismerteti Georgiv bolgár főügyész vádit a tát az áruló ICósztov és bűntársai 011011' bűnügyben. •
