Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-18 / 294. szám
Pm DECEMBER » NAPLÓ S l l Gamós Istvánt, sohasem láttam, de mégis ismerem. Tudom, hogy mindig jókedvű, fáradhatatlan szorgalmú ember, Tudom róla, hogy brigádvezelő. Azt is tudom róla, hogy jó hrigádve- zetó, mert nemcsak a saját munkájával törődik, hanem azzal is, hogy a hrigádtagok munkája is jól ‘ menjen. Nem láttam soha Gamós Istvánt. Pedig kerestem többször. Mentem utána néha egyik községből a másikba. Mentem utána, ahogy a dolgozó parasztok irányítottak. Többször jártam úgy, hogy épp az előtte való nap fejezte be a munkát s mindenki ezzel fogadott. „Kár, hogy nem jött előbb, elvtárs, tegnap még itt szántottak “ Számtalan traktoristával találkoztam, de vele nem sikerült találkoznom. És mégis ismerem. És ha jól meggondolom, nem is mondhatom, hogy nem találkoztam vele. ■Hisz tegnap Is találkoztunk Igaz, ő nem tud erről a találkozásról. Nem tudja, hogy tegnap találkoztunk Ujpetrén. Gerebicz bácsival mentünk, s csoport elnökével. (Nem fiatal már, 60 felé jár. Ha leveszi a sapkáját ősz haja borzosan mered az égnek, de a szeme olyan fiatalos, akárhány húsz éves megirigyelhetné tőle. Most fehér bőrbekecsben jár. A szovjet festők ki- állításán láttam egy képet, „A kolhoz őre“ voR a cfme, az jutott rögtön az eszembe, mihelyst Gebericz bácsit megláttam.) Igen, Gebericz bácsival mentünk, aki húszéves lelkesedésével és egy jó gazda büszkeségével — hozzá kell tennünk, jogos büszkeségével — mutogatta a csoport vagyonát. Elvezetett a hizlaldához és a malacfiaztatóboz. Aztán megmutatta a készülő kis épüKIKET A KÖZÖS CÉL eggvémvAcsoir letet, ahol a villanyerőre berendezett darálója és szecskavágója lesz a csoportnak. Végigmentünk a két hosszú istállón, melyekben már égtek a villanyok (most a napokban szerelték be), s ahol sorban szebbnél szebb lovak álllak. záztAn felvezetett a határba Is És ekkor találkoztam Gamós Istvánnal. Akkor, amikor végignéztem a hatalmas, bétszázhúszholdas, gyönyörűen zöldelö bűzavetésen. Akkor, amikor Gerebicz bácsi széles mozdulattal végig mutatott a hatalmas táblán és amikor azt mondta: — Mindezt nekik köszönhetjük. Mentünk a vetés mellett. Hatalmas zöld asztak Egy darabig csendesen ballagunk. Gerebicz bácsi hagyja, hadd csodálkozzam birodalmuk nagyságán. Nekem azonban inkább a zöld asztal hasonlat jár a fejemben, arra gondolok, hogy ez az a zöld asztal, amihez a munkások és parasztok leülnek tárgyalni egymással közös sorsuk jobbátételéről. Gerebicz bácsi azonban később magyarázni kezdi szavait. — Több, mini 900 holdat összehozni kisparcellákból, nem gyerekjáték — kezdiElismerem, valóban ez nem lehetett gyerekjáték. Miután igazat hagytam neki folytatja: Hy- hál megkéstünk egy kicsit a földösszevonással és megkéstünk a vetésalá szántással is. Gerebicz bácsi mostmár lelkesen mesél. Hallgatom. Szemem elől eltűnik a vetés harsogó zöldje. Szántai- len az egész hatalmas tábla. Aztán jön hat traktor és a vezetőjük kijelenti, hogy nem kell félni, ha kulákok hullanak az égből, akkor )s befejezik határidőre a munkát. És elindulnak, Dübörög a motor éjjel-nappal. A táblán soha nem látóit gyorsasággal sorakoznak egymás mellé a barázdák. A traktorok nyomán haladnak a vetőgépek. — És hát, határidőre kész lettünk. — fejezi be Gerebicz bácsi. Akkorára két fiút már elbűcsúztaf- tak a csoportból. Két, vagy három napig nézte Kiss Jóska, meg Moldován Jóska, hogy dolgoznak a traktoristák. Aztán fogták magukat, hazamentek, és kijelentették, hogy elmennek traktorosnak. Azóta vagy négyen követték őket, ■/VenstalAlfeozíasn soha Gamós Istvánnak Nem láttam, sose, amint előrehajolva gépén, tőr előre traktorával őszi napsütésben, vagy ködös éjszakában. De beszéltem Gerebicz bácsival. És beszéltem Kis elvtárssal és beszéltem Szentgyörgyi Józseffel és Miklós Ferenccel a hosszú istállóban, amint éppen etették a lovakat. És beszéltem Maszlag Jánossal, amint javéban dolgozott a daráló és szecskavágó „műhelyen.“ (Nem találtam helyesebb kifejezés! rá, mint műhely. Az is lesz ez, ahol szinte gyártani fogják az eleséget a jószágnak.) És beszéltem még számos tagjával az új- petrli csoportnak. És ahánnyal csak beszéltem, mindnek szeretet fűtötte szavát. A 220 holdas táblán szépen kelt a búza. De amikor szántottak, a trak- torislák vetettek is. Vetették a gépállomás dolgozói és a terinelőcsoport parasztjai közötti szeretet, megértés, barátság és szövetség magját. És ez a mag sok-sok szívben már kalászba is szökkent. Békés József • • (IjLmitp az üzemben, ümiep, a eiaLádi k&sben Szivét is készíti az tiunepra Sokszor gondol a nagy napra és a felsugárzó öröm olyan beöne, mint a műhely hatalmas ablakain széle« kévékben beomló napfény. Számtalanszor végiggondolja az ogész napot. Otthon az ággyal szemben ketyeg a nagy éra. ötöt ver majd akkor, amikor Tóth Jenő ébred. Azon a napon úgy: — Ma van hit Sztálin születésnapja!... — A szeme a képre esik, ami az óra alatt virág között áll és sugárzó biztonsággal, bölcsességgel néz le róla a világ dolgozó népeinek vezére, Sztálin. Minden ünnepélyes lesz ezen a napon. A víz frissebb, a reggeli jobb izií, a kisfia szuszogása kedvesebb és » karjaiban feszülő erő is több lesz mint máskor. I " . horizontális szerszámh tl3!?y gépet is feldíszítik.-—L Tetején vörös csillag, oldalán Sztálin képe. Szerdán, a nagy napon Tóth Jenő többet, job-' ban akar dolgozni mellette, mint máskor. ; „Az egész műhely fel lesz díszít- < ve...“ — és arra gondol má.r most,i hogy ezen az ünnepen milyen öröm-* mel, milyen lelkesedéssel zeng majd1 ezer hangon a munka... ezer hangon, de egy ütemben Sztálinért! De nemcsak az üzemben készül-* Bek, nemcsak az üzemre gondol, ha * a nagy nap jut eszébe. Gondol a kis j lakásra, a fényes bútorokra. — Tettye-utea 23. A világos, kedves, függönyökön áttör a fény. Ott bal-, ra. van a kis asztal az óra alatt. Ott < lesz majd a kép. Asszonya gondos ( kezekkel készít köréje s eléje virá- * *ot ] Az olajos ruha zsebében már ott i »Irani a mozijegy. i — Díszelőadásra megyünk, tu-' dr>d-e? — mondja otthon. — A Sztá-' tbagrádi csatát mutatják be! Úgy \ készülj, el ne késsünk róla — teszi ( hozzá még mosolyogva. j Dehogy késne el'Pedig sok dolga* lesz ezen a napon az asszonynak is 1 ni t,hon. A lakást már előző nap rend-' he teszi, mindent elkészít, hogy neki j bt ünnepe legyen másnap. Na de az, •béd, meg délután már hat órakor a, Munkás Kultúrházba ig mennek, i Nagygyűlés lesz. Sztálinról beszél í áz előadó, Sztálinról szól majd a i verg, Sztálinról szólnak a dalok. i film... D« szép lesz látni Sztálin elvtárs harcát, Sztálin elvtárs győzelmét» Reggel végigsimította az ura iinneplős télikabátját. Ezt veszi föl, s a sötét ruháját, ö is szépen akar elmenni. Sorra nézi a ruháit. Most már van egy pár, válogathat bennük. És a vacsora. Arról majd elfelejtkezett, ahogy végiggondolta az ünnepi napot. Este összejönnek Tóth elvtárs régi barátai, elvtársai. — Azok, akikkel sokszor ültünk a semmi mellett, s órákon át beszéltük az életünket. Azt, hogyíkizsákmá- nvoltak bennünket és a tőkések nem vették emberszámba a prolit. De szerdán este másról beszél Tóth elút.árs és másról beszélnek elvtársai. A kedves otthon meleg fényében, rádió mellett, ízes vacsora után valahonnan egészen belülről jönnek Az ötéves majd a szavak: — Látod Jenő lehet is így élni és abból, hogy jól dolgoztunk. Abból, hogy te is, ón is, meg a harmadik is többet terme], emeli a százalékot. Jó így. És még jobb lesz. tervre gondolnak. A háromnak becsületesen eleget tettek a Sopiana gépgyárban. Ajándékot is kaptak tőle: egy hatalmas, új, modern.műhelyt. Az ötéves tervtől még többet kapnak. — De még többet akarunk adni mi is. Magunknak adjuk. És mindig szebb, mindig gazdagabb lesz életünk. Aztán szinte egyszerre fordul az arcuk a feldíszített kép felé. A szemek egyet mondának: — Elsősorban neki köszönhetjük! Sztálinnak! Lorenz Mária SZTÁLIN, A KIMAGASLÓ HADVEZÉR J. V. Sztálin valamennyi dolgozó bölcs vezére <a tanítója, kiváló hadvezér. Sztálin badvezéri lángesze valóban megmentő szerepet játszott a szovjet ország szempontjából és e badvezéri lángéaznek igen nagy jelentősége volt az eg ész emberiség sorsának eldöntésében. Joszif Visezárionovics, akit a nép végtelenül szeret ég a legközvetlenebb érzésekkel viseltetik iránta, magában egyesíti a nagy gondolkodót, a sokmilliós dolgozó tömegek politikai vezérének, az e'örelátó és éber stratégiának, a felülmúlhatatlan taktikusnak és a tömegek szervezőjének vonásait. A. polgárháború éveiben a Párt központi bizottsága és Lenin a forradalmi szempontjából legdöntőbb és legveszélyesebb arcvonalakra küldték Sztálint És ahol Sztálin megjelent, a Vörös Hadsereg mindig kivívta, a győzelmet. Sztálin volt a legragyogóbb hadászati tervek megalkotója, ő volt a szovjet hadsereg valamennyi döntő győzelmének lelkesítője és megszervezője. A polgárháború éveiben rakta le Sztálin a világon a legélcnjáróbb haditudomány, a sztálini haditudomány alapjait, amely a hadászat legmagasabb fejlettségi fokát je. lenti, A polgárháború befejezés© után Sztálin fáradhatatlanul gondoskodott a Szovjetunió fegyveres erőinek megsziiárditá-iáről és tökéletesítéséről. A szovjelek II. országos kongresszusán Sztálin a Párt nevében esküt tett arra, hogy erőt nem kímélve fogja erősíteni a Vörös Hadsereget és a Vörös Flottái. S a sztálini eskü valóra vált a trockísta-bucharinista banda elkeseredett ellenállása ellenére is. E banda már jóval azelőtt eladta magát az imperialista titkos szolgálatoknak. azpnban Sztálin nagyszerű előrelátása és határozottsága leleplezte, majd a Bolsevik Párt megsemmisítette ezt az ellenforradalmi asoportot, A szovjet ország iparosítására és a mezőgazdaság kollektivizálására irányuló bölcs sztálini politika alapján nőtt és erősödött a Szovjetunió fegyveres ereje, emelkedett harci készsége. Sztálin irányította és irányítja a harckocsi-, repülőgép- és tüzérségi tervezők technikai gondolkozását, ö a lelkesítője és megszervezője a hatalmas haditengerészeti flotta megépítésének. Sztálin fáradhatat-, lan gondoskodása eredményeképen a szovjet szocialista ország idejekorán elökészűlt az aktív védelemre. A hitleri Németországgal vívott háború óriási tűzpróbája volt * * szovjet nép valamennyi erejének cs összes lehetőségeinek, A szovjet nép, hős fegyveres erői, lángeszű vezérük és hadvezérük bölcs vezetése alatt becsülettel helytálltak a kemény megpróbáltatások közepette. Sztálin vezetés© alatt lángeszű hadászati lerv szerint az új, általa kiválasztott, kinevezett vezető katonai káderek ragyogó hadműveleteket bonyolítottak le a Nagy Honvédő Háború frontján. Valamennyi hadműveletbe — Moszkva alatt, Sztálingrádnál, W ronyezsben, Kurszk és Bjelgorod alatt, Harkov és Kiev alatt, Leningrad és Minszk, Jassy és Kísinyev alatt, valamint a. hitleri Németország legfőbb hadászati központjai ellert intézett támadások során 1945 elején — mindenütt világosan kifejezésre jutott Sztálin hadvezért lángelméje. A hadi tudományok terén Sztálin világtekintéiy, újító. Bátran összetöri mindazt, ami idejétmulta, ami elavult, A nagy Sztálin állapította meg tudományosan az igazi viszonyt a különböző korszerű fegy. veraemek között a támadás és a védelem feltételei között. Ö dolgozta ki a tartalékok kérdését, amelyek háborúban rendkívül nagy jelentőségűek. Sztálin lángeszűén határozta meg a legfőbb csaták időpontját és irányát, rámutatott azokra az utakra, amelyeken döntő erővi/szonyváltozást lehet elérni a mi javunkra, amelyeken fölényt lehet kiharcolni a háború folyamán az ellenség fölött A- szovjet állam nagyra értékelte a Szovjetunió összes fegyveres erőt legfőbb parancsnokának, Sztálinnak, a Nagy Honvédő Háborúban szerzett eredményeit. A Szovjetunió marsallja, majd a gcnerallsz- szimusz cfmct adományozta Sztálinnak. A Szovjetunió fegyveres erői amelyeket Sztálin alkotott és nevelt fel, ma éberen őrzik a szőttjét haza állami érdekeit és a szovjet nép békés alkotó munkáját, azét a népét, amely a nagy Sztálin vezetésével sikeresen építi a kommunizmust 267 mugymrmycMí iskola Szlovákiában 'A szlovák újjáépítés kiállítása alkalmából Budapesten tartózkodó Ledislav Novomeszky szlovák kultusz, és tudományügyi megbízott nyilatkozott a szlovákiai magyar iskolák helyzetéről. 1947-ben és 48-ban még egyáltalán nem volt magyar iskola Szlovákiában. Az 1948-as februárt események és a magyar anyanyelvtl csehszlovák állampolgárok egyenjogúsítása óta az általános iskolák közül ma már 267 magyarnyelvű és még ebben az évben magyar középiskolák nyílnak Szlovákiában. Piros-kik és pehelykönnyű paplanéi van Pite Adolfnak reggelizés céljára. Reggel ugyanis elveszik tőié a vastag dunnát és paplant terítenek rá, majd egy jókora, az ágyra áUitható asztalon behozzák a villás, kanalas, késes és csészés reggelit. Pite Adolf imádkozik egyet és visszateszi a mijfogsorát, majd nekilát a szeletelésnek és a hörpintgetésnek. Ugyanekkor szokta volt átolvasni a lapokat. Régebben elsőnek a tőzsde és a lóverseny rovatokat böngészte át — többnyire mosolygós éképpel, — majd elolvasta az Uj Nemzedék vezércikkét. Ilyenkor már kiürült a kakaós csésze és jöhettek a zsírosabb falatok, a sonka, az abált szalonna és a Pesti Újság külpolitikai rovata. Rendben is volt Pite Adolf igazgat-ö úr emésztése. Azonban mostanában kissé nyugtalankodik, epés és savas lett Pite úr. Nincs már ..Holnap“, nincs már a „Hazánk“ című lap, egyedül az „Uj ember“ maradt a sonka mellé. így aztán kénytelen más lapot is olvasni, hogy rosszmájú megjegyzéseivel serkentse bélműködését. Egy kis mézet kent éppen a vajra, amikor jelentették, hogy Cserfa Huba az előszobába érkezett. Ez a Cserfa egyetlen nagynéniének legsikerültebb gyermeke. Szépen dekorált csendőr- tiszt volt és ez időben észre sem vették, hogy nilyen égbekiáltóan hülye, de azóta ez napvilágra került, mert Huba mindenhez tehetetlen volt, csak rokonai alapos pumpolásához nem. Pite Adolfhoz ritkán jött, de nem cél nélkül, habár célját csak egésznapos, óvatos és szakszerű pumpol-ással érhette el. Ma este nyolcra vacsorára volt hivatalos és így jókor reggel beállított, hogy a húszast az öregből időre kivasalja, — Enytyem-pentyem, csám, jöjjön be, kluty — mondta kél csámcsogás és egy hörpintés közben. Huba bejött és hét bokacsattogtatds. valamint egy karficam után leült ctz ágy közelébe. — Csám, csám, csám, nyék, mi új csám ság van, etyem fiam? — Semmi kérlek alássan bátyám, kívánok jó magyar étvágyat. — Az megvan kluty, csak ebben az újságban éppen nincs semmi, de semmi. Enyfyem. Ezzel be is fejezte az étkezést és egy szalvétával megtörölte a száját, de az asztal még maradt a helyén, mert az első menet után, ha minden legyüremlett, akkor még evett, amíg hely volt. — Tragikus ez kérlek, mert olyan üresek ezek a lapok, mint egy luftballon. Mert nézd fiam mi van benn. A kínai néphadsereg katonái elérték az indokínai határt, hát vagyok én egy indokínai, hogy engem ez érdekeljen? Mond vagyok én? __ __ ___ _ _____ Cserfa Huba jól és megnézte rokonát. összehúzta a szemóldöhét Szemlátomást zavarólag hatott rá a selyem hdzpkabdt, de végűi is kevés meggyőződéssel kibökte. — Nem, nem vagy. — Na aztán itt a másik. Leszállították a péksütemény árát. Hehehe, jó vicc, mi? Nem is lehet zsemlyét kapni. Meg itt a másik, leszállították a sertéshús árát. Kérdlek tégedet, kit érdekel ez? Mi van a zerge hússal és az angolnával. Arról persze hallgatnak mint a sir. Benő bátyád Csapnál lakik és ö mondta, hogy ott úsznak feL felé az dngoln-dk jóvátételbe. Csak ennyit akartam mondani — mondta és ezzel egy kis májpástétomot kent egy zsemlyére. — Most mit hallgatsz, — támadt rd a muiya Hubára — azt hiszed, hogy nincs igazam. Itt az újság, fogd, nézd te és mutass' nékem egy egyetlen kis hirt, bármilyen érdekességet, olvasnivalót benne, mert én nem találok bent más jót, mini a gyászjelentéseket. Huba készségesen magához ragadta az újságot és búzgón olvasni kezdte, majd mindjárt így szólt. — Van itt egy kis hír Adolf bátyám, de mm tudom, hogy léged érdekel-e. — Na hadd halljuk, ki vele. — Azt mondja, hogy Pite Adolf valutázás* ügye átkerült a munkástanácshoz és a tárgyalásI folyó hó 2‘2-re kitűzték. (Szántó)
