Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-18 / 268. szám

4 NAPLÓ 1949 NOVEMBER 18 ’ Lope de Vég a Szentlőrincen aijai. Lope de Vega, a darab szerzője biztosan elégedetten indulna vissza sírjába, ha lát­ná, miként fogadja ragyogó költészetét a nép. A „Kertész kutyája" című müve teljes szépségében érvényesül ill, az egyszerű frtlak közölt, egyszerű emberek elölt, lel­kes, Jiatal, tehetséges színé­szek tolmácsolásában. Szent- tőrinc párszáz dolgozója jól mulat, a színészek boldogok, mert minden jól megy a kö­zönség hálás és alig akarja őket leengedvi a színpadról. A szünetekben, sói az Mó­nit ás befejezése utón is ösz- szeverődnek kisebb-nagyobb csoportok és lázasan tárgyal­jak, bírálják, dicsérik az elő­adást, a 'szereplőkéi és olya­nok is akadnak, akik első színházi élménykét túrijai; számon ezt a: estei. Fodor József párlhikár ezt mondotta; — Bizony, eleinte nehéz volt ágy hallgatni a verse­ket, hogy érlse is a: ember, de később aztán lassabban beszéltek a színészek s így teljesen élvezhetővé vállolt a szöveg. A mait bűne, hogy ilyen engedményeket kell tenni méy a parasztemberek számára. A jól-rosszul elvég­zett elemi után csak az eke- • szarv következett.' Az ilyen színdarabok sokat segítenek il> falun. Szerintem nagy ne­velő hutása mm a darabnak. Még a vidám jelenetekben is tisztán érezni a tanulságot. _\ z osztályharc kiéleződését segíti elő ez. Pataki Kálmán az alakítá­sokat dicséri. Kivétel nélkül minden alakítás kifogástalan voll szerinte. — Azelőtt is érkeztek Szcnllörincre társulatok — mondja, — de azok a „falu­nak minrlcjn jó" jeligével lép. tel; dobogóra. Végre vége ennek! Szemünk elölt játszó­dd; le a fala kait orális fel­emelkedése. Valóban, jó mankón vé­re;! cl; a: államosított pécsi színház Vehdégszeri plő tag­jai. A tájszínház munkájá­nál; jelentősége egyre in­kább nyilvánvaló, .t sokréní harc egyik legsikerültebb fegyvere érvényesül a fáj­sz inházi előadások során. A szórakoztatva nevelés mutat­ja itt igazi, ragyogó) hatásúi. Tíz a szakember vélemé­nye. Ha egy együttesről elmond­hatjuk, hagy maradéktalanul teljesíti hivatásai akkor a legnagyobb dicséretei mon­dottuk rá. Es az elismerés­ben ilyenkor egyenlő arány­ban osztozik a műszaki mun­kás. n díszlet festő, a gépko­csivezető, aki haj nélkül ve­zet, rt hősnő és minden cpi- zódisla. A rendező is. A pécsi államosított Nem­zeti .Színház lájszinházi rész­lege hibátlan munkát vég- .zett bemutató előadásán. Szí­vesen gondolunk rá, hogy n lov.ctkrzn hetek minden nap­ján más és más eldugott fala knesmnjórban, vagy csür­jében hangzik [cl Theodora ijedt felkiáltása: ~~ Most uccu Tmtáu, old­junk kereketI Két érdekes mérkőzés Pécsett A Vasút Kaposvárt, a Dinamó Várpalotát fogadja Sopronban játszik a BTC Isméi nehéz etMenfofek jtlnak az utóbbi belekben, mély-völgybe jutott pé­csi NB Il-es csapatoknak, Pécseit két ■mórközéé -kéz, ismét egy időpontban rendezik ezeket az egyesületiek. A bőrgyáriak Sopronban próbálkoznak a pontszerzéssel A Pécsi Lokomotív ellenfele a Ka­posvári DSK csapata, Jesa. A kapos­váriak pompás -kezdés után visszaes- lek és az állandó cserebere köve -kéz­iében, töiblb nem-v-ár-t pontot huJialtofí el, A-z egyes csapa-részek váltakozva szerepelnék, hol jól, hol pedig rosz- Sízni). Alfáiéban a csatársor az erősebb oldalúié, báír ők is vészes góliszonyban szenvednek. Védelmük újabban, több gólt kap -köny- nye-Imű játékáért. A pécsi vasutasok elmúlt- vasárnap igen gyengén játszat aik. A -közvetlen védelem végig gyen­gén játszóit, a csatársor pedig kedvéi veszítve, és (balszerencsével. Éppen ezért a védelemben feS.é'lenül válíoz- ■alnrak és valószínűleg Szegedi—Kőve­tő—Ba-anyi hátvédíiáinmas-sal lépnek pályára. A csatársorban is könnyen lehe'séges' változás. M'ndleneset-ne a KDSK komoly elleniét lesz. Ellenük csak alaposan feljavult formában ér­be:- el eredményi: a Lokomotív. A vb. öálrnaipi, mérkőzés utón meglehe ősén bor ufó fők vagyunk és a -kaposvári csapat minimális győzelmét torijuk valószínűnek, bár a más-ük kér ered. miény isem Jietóölien. A méf-kőzés fél 2 órakor -kezdődik, élő: e a Lokomo­tív II.—Mohács mérkőzési já'szák le. Igen jónak Ígérkezik a Dinamó—Várpalota mérkőzés A várpalotaiak legutóbb igen telkes já- iék'uk'kal- megérdemelt. győzelmei: sze­rezitek Pécsén és a csapat védelme egészem jól já'Jsizott. A csapat feljövő, ben van és bizakodással kés-zül az új­hegyi mérkőzésre. A Dinamó formája ttom ikieiégJJő, bár az SVSE elleni mérkőzést gólokkal kellett voCna, meg- nyerniök. A csal'álrsor nem vállalko­zik lövésre és a ■faenha'fcoson belül minden helyzetet túLkombináL A Di­namónak azelőtb az újhegyi pálya volt a vára, onnan nem igen vitt cl csapa■ ponfo y Mostmár ott tart tinik, hogy az utolsó heJyeze’íeű is meg kelteit osz- lozniók. Az újhegy,i fiúk nagyon fo- gadkoznak, hogy a Várpalota dien ja- vileanak és a hírek -szetón’j a vezető­ség a csatársorban tervez változást, i-gteai lassúnak öaríja eat a sort Érzé­sünk szenin/i sikerül majd -nekik nagy: harc «iáin a két pontot megszerezniök. , A ménkőz’és déWnára 2 órakor -kezdő- ’ diik. ‘ ­A BTC Soproniba utazik, ahol a táb- j láza'.on utoüso -bel,yen álló SVSE ellen ! ke® jiál szania. A soproniak tegtröbb I nagy meglepetésre Újhegyről vitték e; - az -egy pontot, ami arra enged -követ- j kezteíni, hogy lassan kikerülnek 3 mél yvölgyiből. A csapatuk kiöregedem játék,05okíbóli áll', ennek ellenére saját ’ oí'jlxMitrkben még a legjobbaktól is elveszik az egyik pontot. A pécsi csapatot nagyon megzavarta í a Fehérvár elleni döntetem és a zó a ( nem képes magára taTáká. A Ta-la- ; bánya elleni vereség mégcsak érhető, : de a ícanfasai- már kevésbé. Opafa ed- | aő szerint - Kanizsáim a védelem ige» j jól játszo l? éis ezúttal1 is a csatärwr | miatt kaptak ki. A BTC csatárok méz j három hete képletének gólt főni Ha i a- csapató? uem ’őrbe Se a két vere- | ség és nem vesztettek kedvüket a já- I lékosok, akkor eredményesen velielik , fel a harcot Sopronban. Miimdoneed re j a csa-’iáTsorban fekétüenül változás vár­ható. (Leipáni II, űárads^gró panasz" k.odSk, valószínűleg pihen egy lieíeL Má-tét seim erőbeíi ax edző. Alíalábasf. SVSE győzelmet várunk, bár szeren­csével dön'e'íen ie sräteübet. Ksriiicü fernászbajnokságok Pécsett A Tornaszövetség délnyugati kerü­lete vasárnap rendezi meg Pécsett az 1049 évi kerületi ifjúsági csa-pat- és egyéni tornászbajnokságokat. A ver­senyt L, II. és III. osztályban ren­dezik meg. Az I. osztályban nem lesz csapatverseny, mert, bár az BTC ifi csapata jogosult lenno az I. osz­tályban indulni, azonban itt ellenfél hiányában egyedül kellene verse­nyezniük, így ők is a II. osztályban indulnak. Itt. tehát nagy harc lesz a BTC és A MEFESZ között a baj­nokságért. Elindul még a II. osztály­ban- Szekszárd csapata is; A III. osz­tályú versenyben a Pécsi Postás csa^ pata indul. Az I. osztályú egyéni bajnokság esélyese Mérő, aki nagy­szerű formában van. A IL osztály­ban a bajnokságot minden bizony­nyal Kőhegyi nyeri, a helyezésekért Hotter, Bandies,” Ceresdy és Scbili között lesz nagy harc. A .verseny vasárnap délelőtt fél 10 órakor kez­dődik az Egyetemi sportcsarnokban. ht az új góllövőlista NB II. Nyugati, csoport. Bállá TSC (13). Budai III. SFAC (.10), Bausch iPerutz, Karácsonyi PBTC, Condos -II. KSDSE (9),. Futó Dina­mó, Bessenyei Perut.z. Sarnus M. Pa.- mut, Kiss 'KDSK, Téli NVSE (8), Szondi SFAO, Csepregi Dohánygyár, Sütő 11. KSDSE, Katica PBTC (7), Nagy TSC, Szöllösi, Túra P. Lók., Kcszler Dinamó, Raffai GyVSE, Kar­jai Szfvár., Leipára II. PBTC,* Tisza SVSE (ü), Dóra TSC, Yczpr P. Lók., Horváth I. Dinamó. Róth Szfvár., IHavács, Horváth III. KDSK, Berki PBTC, Kiss Várpalota (5), Berki, Lázár TSC, liencze IL, Németh IL Dinamó, Nagy IV. Dohánygyár, Ka­lapács KSDSE (4). NB 111. P.ács-Knposvári csoport. Héber P: KnSE (10), Böröez 1. Szász­vár (10). Alt, Komló, Kanizsai Nagy­atád (14), Cserháti Marcali (13), Baum 1. SBTC (12). Kőműves DVSE (51), Sárosi S/.TMSE, Bánhegyi DVSE, Kiűzi Nagy Hiányok (9), )jj. esáki Erdőgazdaság (8), Huszti Komló, Krivanek PMSE (7), Horváth DVSE, Wáuner II., Kalauz PMSE, l’.enkö Marcali (0), Németh P. KaSE, Szabó, Kalász BVSE, Ünnep SBTC, Szabó SzTMSh._ Szám II: Komló, Vidus Postás (;>), Herke P. KaSE, Bodnár SBTC, Geszti ZMSzAK, Fa­zekas Nagymányok, Weber Nagy­atád (4). * Teke. Az NB II. férfi csoportjá­nak vasárnapi fordulójában a Pécs Kokszművek 3055—2067 arányban győzte le a Standard együttes-st Ugyanebben a csoportban a Magas­építés tekézöi Sopronban 2925—2739 arányú vereséget szenvedlek k/. SVSE csapatától. Már csak papíron van elíínya KomiánaSi A vasárnapi forduló legnagyobb 1 meglepetése a, komlóiak pécsi pont- vősztése volt. Tckintvo, hogy'a dom­bóváriak Szászvárott i« győztek, a vesztett pontokat illetően egy pont előnyre tettek szert. Örvendetes á Pécsi KaSE pompás javulásx A PMSE „gyengélkedik“, míg az Erdő­gazdaság kezdi megszilárdítani he­lyét. Igen gyengén szerepelnek a simontornyaiak, a bátaszékiek és Jt pécsi Postás. Jelenlegi sorrend: 1. Komló 11 10 1 — 41:16 21 2. DVSE 10 10 — — 35:11 20 3. P. KaSE 11 7 — 4 37:18 14 4. Szászvár 10 6 1 3 27:13 13 5. SBTC 10 •1 3 3 28:16 11 0. PMSE 10 5 1 4 20:25 11 7. N.-mányok 8 5 —­3 27:25 10 8. Marcali 10 5 — 5 26:36 10 9. Barcs 10 4 1 5 14:14 9 10. Erdőgazd. 10 3 1 6 17:22 7 11. Nagyatád 10 3 1 6 16:25 7 12. Szigetvár 10 3 1 6 16:33 7. 13. Szekszárd 10 1 n t'i 0 20:44 5 14. Bátaszék 10 1 1 8 17:87 3 lő. Postás 10 — 2 8 9:27 2 A Nagymányok—Szászvár 3:1-os mérkőzés eredményét, amelyet aI szászváriak megóvtak, nem számé'; tottuk be. KosárSaSuSa November 20-i -kerületi mérközésoX mjös-oí-a: Mohács: Mohácsi—Szekszárd férfi; Rendek:—Tomanóczy. Szigetvár: ZMSZAK—‘MEFESZ, női 9 <>-.». — Sl-a-ndard—MEFESZ fór fű, 10 .óra, ve­zet Szii'kszay. Pécs, vasutas csarnok 8 óra: Pécsvárad—Bátaszék női, ve- z-cü _ Szaley—Werner. 9 óra Pcc^vérad —Bálas-zck férfi, Rácz—Radodiay dr» 10 ÓTa: PVSK I.—Tolnán DSE férfi Mofíl-r-Csácskár. 11 óra: PVSK IL— Tolnai Textil II. női, Szi.lty-a—Varga; 12 óra: PVSK ifi—Tolnai DSE fc-ríi, la kalb— Kováos. !A5 óra: Postásr-i Kotr-ló férfi, Goda Gy.—Miktn-ka, * Kerékpár. Az 1949. évi cgyosti" (cti országúti bajnokság II. osztályá­ban végeredményben a Pccsj Eoko molfv szakosztálya 105 ponttal a le­helvén végzeit. * Kosárlabda. A szövetségi egye*' bíró megsemmisítette cs semleges pá­lyán való újrajátszását rendelte ct * Salgótarjánban lejátszott Saíg. Vasa* _Pécsi- Postás NB I. nőt kosárlabda* mérkőzést. * Az NB III. fegyelmi bizottság* jövő szerdán (árgyalja a Szászvár c* Marcali óvásait a Nagymányoki Tor- pedó ellen. Hé, megjöttek a színészekI A mos érkezett, még ber­regő motorú antóbusz lép­csőjén áll egy fiatal férfi, ő kiáltott be az olt álló ház kapójába. Csakhamar kibuk­kan az épület ablakán né­hány fej, a kapun két férfi. Az egyik elkiáltja magát: — Szabadság! Jövünk elv- társak! Kászálódjanak lel A szentlőrtnei Szakszerve. zefi Székház előtt játszódik le a jelenet. Az autóbusz uta­sai, a pécsi színház művészi és műszaki személyzetének (ójszinházi részlege, vidáman lepi cl a székház előtti jár­dát s pillanatokon belül ősz- srevegyíllnek a szentlőrinci elrtársakkal. Mire besötétedik, díszlet, ' kellék, színész, minden és mindenki kész az előadásra. Megtelik a nézőtér, szétful a függöny. — Most uccu Tristan, old­junk kereket.' — Telsülni jobban nem is lehetett! szólal meg Theodo­ra. a furfangos, szerelmes írnok Aztán Diana szót, Tris­tan. Morc ette. Avarán, és be­szédjük cscngDC-bongoa szár­1821-ben az Izvesztija különkiadá­sa Vladimir Majakovszkij egy ver­sét közölte. Majakovszkij e vers< felhívás volt a rossz terméstől súj­tott lakosság érdekében. A z Izvesztijában Majakovszkij tulajdonképpen 1922. elejéi kezdett írni rendszeresen. Március f>-én jelent meg az „önagyonülése- zők” című szatirikus költeménye mely Lenin elvtárs tetszését is megnyerte. Lenin elvtárs a Fém­munkások összorosz Kongresszusán elhangzott felszólalásában ki is je­lentette: „Régen nem éreztem ilyen megelégedést. Majakovszkij költe­ményében csufond&rosan kineveti az üléseket és gúnyolja azokat a kom­munistákat, akik csak üléseznek és egyre csak üléseznek. Nem tudom, hogy •van ez költői szempontból, de politikai ‘szempontból tökéletesen így van, arról kezeskedem.” A forradalom nagy vezérének di­csérete Majakovszkijnak kimondha­tatlan örömet szerzett és kétségtele­nül arra ösztönözte, hogy alapmun­kájában még jobban elmélyedjen, az újság életében még jobban részt- vegyen. Az az idő, aráit Majakov­szkij az Izvesztijában, mint annak munkatársa töltött el, rendkívül gyümölcsöző volt. Az Izvesztijában megtalálta azt a szószéket, ahonnan hatalmas költői hangjával az egész szövetséghez szólott, s ahonnan hangja különös erővel hangzott. Mindennap pontosan megjelent a szerkesztőségben. Behozta új ver­seit, majd indítványozta, hogy vi­tassák meg következő munkáinak témáit Büszkeséggel beszélt újság­írói hivatásáról, s az itt eltöltött időre vonatkozik Majakovszkij kö­vetkező kijelentése: „A munkában tudatosan az újságírásra vettem Irányt. A jelszó: a tárca. A költők elringatnak, de ujságími nem tud­nak és ha írnak, úgy a lapok fele­lőtlen mellékleteiben. En csak ne­vetni tudok lírai fecsegésükön, mert ezzel könnyű foglalkozni, de hitve­sükön kívül senkit sem érdekel." TŰI ajakovszkijt érdekelték az uj- ságírás műszaki, mesterség­beli és nyelvezet! kérdései is. ö mondta: „Ezideig minden újságban megszokott, de senki számára nem érthető, és semmit ki nem fejező frázisok tűnnek fel: „Vörös fonal­ként vonul végig”, „elérte a zenltef’, ,.elérte a kuhninációs pontot”, fias­kót szenvedetV\ Mint költő pubMcisztai szokás sze­rint arra törekedett hogy erre a je­lenségre felhívja a figyelmet. így az Izvesztija -közölte a „Fiaskóról”, a „zenitről” és más ismeretlen dol­gokról szőlő költeményeit Ezt írja: A sajtó kongresszuson, Kalinin elvtársnál, Nagyszerű gondolat ékelődött a beszédbe: „Újságírók, Gondoljatok a formára! Ezideig mi Nem gondoltunk a cikk formáinak tökéletesítésére. Azóta sok idő telt él* de a cikkek formái, az újság nyelvezete még mindig foglalkoztatja az újságírókat és olvasókat egyaránt. Újságjaink hasábjain talán nem találunk olyan értelmetlen szóösszetételeket, mint a „frakciók koalíciója”, vagy más vá­lasztékos ostobaságokat? Majakovszkij mindig nagy elmé­lyülést tanúsított kötelességeivel és '»gyeivel szemben. Rengeteget dol­gozott, kb. 250 nyomtatott ívet írt, amelyből nem kevesebb, mint 90%. volt a vers. Gazdag költői munká­jának jelentős része először az Iz­vesztijában jelent meg. Sokat és sokáig dolgozott. Nem egyszer késő éjszaka ment be az Izvesztija nyomdájába, hogy kefe­lenyomatban, vagy tördelve olvassa el saját anyagát. Leült a korrektúra­asztalhoz és javítgatott. Versezetét igyekezett minél kifejezőbbé tenni, hogy az olvasótömegek számára azok minél érthetőbbek legyenek. A nnak ellenére, hogy Majakov­szkij rendszerint gondosan és sokáig dolgozott egy-egy versén, gyakorta, különleges esetekben meg­lepő gyorsasággal született meg egy- egy kötJeménye. így a hírhedt Ker- zon-féle ultimátum esetében a gyű­lésen írta meg és olvasta fel sajá­tos, versbeszedett válaszát és már innen vitte is, úgyszólván egészen forrón az újsághoz. Ezt a képessé­get tudatosan nevelte magában, mert úgy, vélte, hogy ez az újság­íróra kötelező, Élete céljának tartotta, hogy „rá­világítson az elkövetkezendő hol­napra", erővel zengő költői hangját a „rohamozó osztálynak” szentelte. Vladimir Majakovszkij nemes ha­gyományai a hazaszeretet, a fiúi hűség a nagy Bolsevik Párt iránt, melynek tekintélye mindig szent és sérthetetlen volt számára — mint másik nagy kartársunk, Maxim Gorkij hagyományai, örökké emlé­kezetesek és értékesek maradnak minden szovjet újságíró számára. A Föld nagysága szire Iát el az emoer, na sík terü­leten áll. Kiderül, hogy látóköre négy-négy és fél kilométert tesz ki, Ha magaslatra áll, látóköre némileg kiszélesedik. Hogy kétszer olyan messzire lásson, testmagasságának négyszeresére kell felemelkednie. A repülő egy kilométer magasságból 115 kilométernyi távolságra iát el, a Sztálin-csúcs magasságából pedig (7495 méter), ha nem akadályoznák a környező hegyek 310 Riloniéíernyi távolságra lehetne ellátni. Hogy megláthassuk a Szovjetunió legszélsőbb déli és ászaid pontját, hétszáz kilométer magasra kellene repülnünk a tenger színe fölé. Ezt ma nem tudjuk megtenni, de idő­vel, amikor az űrhajók fognák köz­lekedni az egyes bolygók között, azoknak utasai csak ékkora magas­ságból gyönyörködhetnek majd egy­szerre a Szovjetunió egész területé­ben. A Péc«i Nő' Kamaraegyüttes hangversenye A pécsi Zenekonzervatórium tanár­nőiből alakult kamaraegyüttes igen magas, művészi fokon álló hangver­senyt rendezett. Műsorukon három remekmű szerepelt. Beethoven D-dur zongorahármasa, remek tagolásban felépített első tételével, ködös boron­gás, mély problémákkal teli Largo* jóval és színes dallamosságéi I’resto- jával már bevezetőül magával ragad­ta a közönséget. Dvorzsák c-moll zongoranégyes a kamarazeneirodalom egyik gyöngye. Optimizmust, életbol­dogságot. vidám kacajt hirdető zene, még lassú tétele is derűs, zavartalan életboldogságról. mesél. Csajkovszkij á-moll zongorahármasában megmu­tatta, hogyan lehet kamarazenében is olyan müvet írni, mely a tömegek­hez közvetlenül szólhat a muzsika nyelvén. Az a könnyed dallambőség, áradás, mely jellemzi a müvet, rész­ben orosz népi eredetben fogant. Az együttes (Oprítia Mária. Gracf Ma­did, Vajda Ella, Sassy Iringó) töké­letesen , kihozta a művekben rejlő szépségeket és zenei tartalmat ma­gasfokú művészi kifejezéssel. Megta­lálták a kapcsolatot a közönséggel: ez mutatja legjobban, bensőségesen átérzett produkciójukat és ez sike­rüknek titka. hm. A Fűidnek méreteit meghatározni először Era tesz thenésznek sikerült. Időszámításunk előtt 276-tól 194-ig élt, vagyis több mint kétezer évvel ezelőtt. Eratoszthenész író is volt, csillagász is, matematikus is, tör­ténetíró is. Eraíossllteaés* znegállapí- totta hogyha meg akarjuk tudni a Föld kerületét, elég megmérni egy részét, a teljes körívnek egy ki3 hányadát és aztán kiszámítani, hogy ennek az ívrésznek a hossza hányszor foglal­tatik a teljes kerületben. Ez egyszerű noér tani feladat volt és Eratoszthe­nész megoldotta, mivel ismerte a két városnak — Alexandriának (ahol élt) és Siennának (ma Asszuán), ahova gyakran jártak kereskedő ka­ravánok — egymástól való távolsá­gát. Egyszerű mértani eszköz segítsé­gével, a Nap állásának magasságát egy és ugyanazon időpontban és pe­dig délben alapulvéve kimutatta, hogy az említett városok közötti tá­volság (a megmért ívszelvény) az ötvened része a Föld egész kerüle­tének. így megismerve a földkerü­let nagyságát, a tudós kiszámította a földgolyó sugarát. Most is Eratoszthenész módszeré­vel határozzák meg a Föld nagysá­gát, de magától értetődik, korunk tudósainak már sokkal tökéletesebb műszerek állanak rendelkezésükre, mint azok, amelyekkel Eratoszthe- nésznek be kellett érnie. Annak a földkömek a hosszúsága, amely az északi és déli sarkon ha­lad át, megközelítően 40,000.000 mé­ter. Ez a délkör hosszúsága. Innen származik a hosszúságmérték, a mé­ter: a délkör hosszúságának negy- venimlbiomod része. Végig tud-e járni az ember egész élete alatt ekkora távolságot? Ezt, el tudjuk bírálni a következő mó­don: átlagosan • minden ember kb. harminc kilométert tehet meg na­ponta, következésképpen úgy húrom év alatt járhat be akkora 'távolsá­got, amekkora a Föld kerülete. Aki tehát szeret gyalogolni,' élete folya­mán tizenkétszer-tizenháromszor is körül tudná gyalogolni a Földet, fel­téve természetesen, hogy útközben mindenütt járható utat talál. Most képzeljük el, milyen mész-

Next

/
Thumbnails
Contents