Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-17 / 267. szám

2 ifiPLé 1949 NOVEMBER T7 I tenőrzés amerikai tervit a terv védel­mezői ügy Igyekeznek beüli tini, mint bizonyítékokat az Egyesüt Álla. mok kormányának készségére, hogy hajlandó engedni előnyéből az atomenergia területén, mint valamilyen áldozatot az Egyesült Államok részéről. Az ilyen beszédek a jelenlegi körülmények között különö­sen alaptalanok, mert a jelenlegi körül­mények már nem teszik lehetővé, hogy az Egyesült Államok valamilyen előnyéről beszéljünk az atomenergia terén. — Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te előtt flymódon még mindig ott áll a feladat, hogy megtalálja az atomfegyver betil­tása és az Igazi nemzetközi ellen­őrzés létrehozása kérdésének gya­korlati megoldását. — Az atomfegyver a támadás fegy­vere, amelynek használata ellentmond a népek becsületének és lelkiismere.'é- nek és így betiltása szükséges, meri egy ilyen intézkedés a béke és a né­pek biztonságának ügyét szolgálja. A szovjet javaslatoknak 2. pontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az atomfegyver és más tömegpusz­tító eszköz használata összeegyez­tethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagságával, megen- gedhetetlenck és összeegyezhetet- lenek az ENSZ méltóságával, azok a krónikus huzavonák is, ame­lyek ebben a kérdésben történnek. Majdnem négy év tett el azó:a, hogy az atomfegyver betiltásának kérdése az" Egyesült Nemzetek Szervezete elé került. — A szovjet kormány felhívja a közgyűlés:, mondja ki, hogy megen­gedhetetlen tovább halogatni azt, hogy az Egyesült Nemzetek gyakorlati in­tézkedéseket ^egyenek az atomfegyver feltétlen betilíására és megfelelő szi­gorú ellenőrzés létrehozására. A Szovfetsini® a nemzetközi kéke és feiztoasssg őre — A szovjet küldöttség javaslatai, amelyeket ez év szeptember 23-án terjesztett a közgyűlés elé, felhívást tartalmaznak a közgyűléshez, fejezze ki óhaját arra vonatkozólag, hogy az amerikia Egyesült Államok, Nagy- britannia; Kína, Franciaország és a Szovjetunió, amelyek a fő felelőssé­get vi'setik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásért, egyesítsék erőfeszítéseikéi a bé­ke és a biztonság érdekében és kössenek egymásköz.t szerződést a béke megszilárdítására vonat­kozólag. Ez a javaslat természetes folyamá- nya annak a külpolitikának, amelyet a szovjet kormány 32 éves fennállása óta folytat, — Ismeretes, hogy u szovjet poli­tika békepolitika, hogy a Szovjetunió s béke oldalán áll és következés­képen teljes határozottsággal vedei- tnca'1 a béke ügyét, harcot a békét fenyegető, a népekre háborút ráerő­szakolni próbáló kísérletek cífcn. A szovjet kormány bekepotifiká- ját megvalósítva sikraszállotf és eíkraszáíí mindenfajta támadó- szellemű katonai csoportosulás, katonai tömb és egyezmény ter­vezése eífen. A szovjet bákepotit’ka magyarázza meg azt a támogatást is, amelyet a ÖZcjvjelunió változatlanul nyup a* Egyesült Nemzetek Szervezete meg­szilárdítása ügyének. — Pontosan számotvetünk azzal, milyen nehézségekkel jár a békéért folytatott harc, különösen a külön­féle katonai kombinációk közepette, amelyeket egyes államok, elsősorban az USA és Nagybritannia, hoznak létre, továbbá az északatianti vagy az úgynevezett nyugateurópai tömb­höz hasonlófajtájú katonai tömbök megteremtése cs tevékenységének kifejlesztése közepette. A békéért folyó harc nehézsé­geivel ezonhan n Szovjetuniónak már korábban is találkoznia kel­lett. Emlékezhettünk a második világhá­borút közvetlenül megelőző időszak­ra, mikor — nvmt Sztálin rámutatott — a háború aláaknázta a háború utáni békés rend alapjait és halomra döntötte a nemzetközi jog elemi fo­galmát, kérdésessé tette a nemzet­közi szerződések és kötelezettségek értékét. Szilárd <és kiWctheanetes bél*«politika ’A Szovjetunió ilyen körülmények között továbbra is szilárdan folytatta a h:ke megőrzésére irányuló poliMká- ját. több kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött az agresszorok lehet­séges támadása ellen. Ez volt az az idő, amidőn, mini mindnyájan emlé­kezünk, a viszonyok a kapitalista or­szágok között és ezeken az országo­kon beiül komolyan kiéleződlek. Erről az időről Sztálin, a szovjet nép vezére ezt mondotta: „A gazdasági megrázkódtatások s háborús és politikai katasztrófák e tomboló hullámai közepette a ; Szovjetúnió sziklaként áll egyraa- : gáhan és folytatja tovább a szo­cialista építő munkáját és harcát a béke megőrzéséért." •— A szovjet kormánynak a béke biztosítására irányuló erőfeszítései Bem maradtak sikertelenek, minthogy az erőfeszítések eredményeképpen a Szovjetúnió több országgá! megnem­támadási és a Jionfliktusok békés ren­dezéséről szóló egyezményt kötött. — A Szovjetúnió békcpólitiká ját megvalósítva nem csupán saját belső erőire, hnnerrr azoknak az országok­nak belátására is támaszkodott, amelyeknek valamilyen okból nem érdeke a béke megsértése. — 1939 márciusában Sztálin a Szov­jetunió és a kapitalista országok vi­szonyáról szólva, ismét rámutatott, hogy: „Mi valamennyi országgal a bé­két és a kereskedelmi kapcsolatok megerősítését akarjuk ezen az állás­ponton állunk és maradunk, ha ezek az országok ugyanilyen magatartási fognak tanúsítani a Szovjetunióval szemben, ha nem fogják megkísérelni országunk érdekeinek megsértését.“ A Szovjetunió poníovan teljesíti nemzetközi kötelezettségjeit *— X szovjet kormány külpolitikai programja teljes egészében megfelel a béke és a nemzetközi biztonság meg­erősítése nagy feladatának. A Szovjetúnió diadalmasan befejezte fe második világháborút, több hatal­mas történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodást irt alá. a teheráni, yaltai és potsdami megállapodások, több igen fon­tos, óriást történelmi jelentőségű intézkedést hoztak a háború utáni rendezés tekintetében. 1— A Szovjetúnió pontosan teljesíti lt magára vállalt nemzetközi kötele­zettségeket, megköveteli, hogy a meg­állapodásokat aláíró többi hatalom is teljesítse kötelezettségeit. A szovjet kormány a béke érdekében felvetette m Japánnal kötendő békeszerződés megkötésének kérdését; Az egyetemes rendezésről. a fegy­verzet és fegyveres erők csökkentésé­ről, az atomfegyver eltiltásáról, n há­borús propaganda bármely formájá- »ak elítéléséről szóló szovjet javasla­tok, a javaslat, amely ajánlja, hogy a* öt nagyhatalom fegyveres erőit és fegyverzetét egyharmadával csökkent­se — mindé7ok a javaslatok, amelye­ket a Szovjetúnió 1046—1948-ban telt, egy célt: a béke megszilárdí­tását, a népek biztonsagának megteremtését szolgálják. Ugyanezt a célt szolgálják a szovjet küldöttségnek a közgyűlés mostani ülésszakán az új háború előkészíté­snek elítéléséről és az öl nagyhata­lom békét megerősítő egyezményének megkötéséről szóló javaslatai — A Szovjetúnió számításba veszi, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért az öt nagyhatalom — a Biztonsági Tanács öt állandó tagja — viseli a fő felelősséget, ozéi-t javasolja a közgyűlésiek, hívja fel özeket a nagyhatalma­kat, hogy a cél érdekében egye­sítsék erőfeszítéseiket és kösse­nek egymás között békemegszilár- dftó egyezményt. A szovjet küldöttség kifejezi meg­győződését, hogy ezek a javaslatok kellő támogatásra találnak a többi kül­döttség részéröl. A szovjet küldöttség­nek meggyőződése, hogy e javaslatok elfogadása a béke megszilárdítását szolgálja. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete a béke érdekeit hivatott szol­gálni. Visinszkij beszéde után, nyilván­valóan azzal a szándékkal, hogy csökkentse a szovjet küldöttség ve­zetője beszédének óriási hatását és igyekezve valamiképpen miagalapozni az angol-amerikai ellenállást a szov­jet javaslatokkal szemben, Austin, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Az. amerikai küldőit egyetlen bi­zonyítékot sem tudott felhozni a szovjet küldöttség vezefőjének beszédében foglalt meggyőző fé­nyekkel szemben. Nem t-ud'a megdőnteni azt a tényt, hogy az új háború előkészítésének központja éppen az Egyesült Álla­mok. Az amerikai küldött ellenezte az atomfegyver betiltását, azzal itv- dokolva ezt az állásfoglalásált, hogy az angol-amerikai tömb nyomására a közgyűlés többsébe már az elmúlt évben elutasított ilyen javaslatokat- Miután a szovjet javaslatokkal szemben foglalt álláspontját semmi­féle meggyőző érvvel nem támogat­hatta, az amerikai küldött a szokott támadásokat ismételt« meg a Szov­jetunió külpolitikája ellen. Austin beszéde lényegiében azt fe­jezte ki, hogy az amerikai kormány megtagadja a béke hatékony biztosí­tására irányuló szovjet javaslatok támogatását. Austin angol-amerikai határozati javaslatot terjesztett elő, amely szedeff-vedeft okmányokból, nyi- tatkozatiélckből, álfalánosífó frá­zisokból áll, amelyek senkit semmire nem köte­leznek, amelyek nem alkalmasak a béke megszilárdításának és a hábo­rús gyújtogatok megfékezésének fel­adatát teljesíteni, amit az emberek százmilliói szerte a világon megkí­vánnak a közgyűléstől. Bierut beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságában Bierut, a Lcngvel Egyesült Munkás­párt központi h zottságának elnöke, a központi bizottság lelkes ülésén be­szedet mondott. Rámutatott, hogy az éberség növelése a legfonto­sabb feladatok egyike és a pártnak erre keil összpontosí­tania figyelmét. A lengyel belpolitikai helyzetről szólva hangsúlyozta, hogv a Rajk-per fc'fedte a Tlto-klikk rendőrségi és kémkapcsolatait és leleplezte mint a provokátorok és imperialista ügynökök bandáját. A lengyel úgynevezett második hivatal szintén több ügynököt kül­dött ki azzal a megbízatással, hogy szivárogjanak be a Dombrowski dandárba. Több, felelős pártfunkciióban levő elvtársunk politikai vakságáról és megbocsáthatatlan opportunista ha­nyagságáról hullott !e a lepel a Ja- rosz.ewicz és Lehowicz vezetése alatt álló csoport tagjaihoz fűződő kapcso­latban, akik az említett második hi­vatal emberei voltak. A csoport cél­ja az volt. hogy kémkedési szándékkal befurakod­janak a marxista szervezetekbe. Mi ndezekért kik felelősek elsősor­ban? Spychalski elvtárs, mint a népi gárda és később a néphadsereg tájé­koztató osztályának vezetője, Gomul- ka elvtárs, mint párt titkár, akivel egyetértésben Spychalski elvtárs sok ilyen embert helyezett el a vissza­csatolt területek minisztériumaiban, valamint KtiszAo elvtárs. aki a fel­szabadulástól kezdve a múlt év szep­temberéig a párt káderosztéiyának vezetője volt. Ezután hangsúlyozta, élesebb har­cot kelt folytatni a kispolgári gondol­kozás megnyilvánulásai elten. A for­radalmi éberség elhanyagoíása nagy hibája sok pártszervezetünknek. A legnagyobb figyelmet kell fordíta­nunk a fogyatékosságok eiten foly­tatóit küzdelemre. A gazdásági kérdésekre áttérve bejelent-oltc, hogy a hároméves országos újjáépítési tervet november elsejére, vagyis két év és tíz hónap alatt be­fejezték. Végül hangsúlyozta, teljes mértékben fel kell számolni a jobboldali nacio­nalista elhajlást. -— Pártunk meg tudja ezt valósítani, mert a munkás­osztály és a lengyel nép akaratát képviseli, mert tapasztalatokat és irányítás' meríthet a nagy Sztálinnak és diadalmas Bolsevik Pártjának pél dájáböl. Sztálin elvtárs & sztaliánov-iiiozgaloiiii'ól Ezelőtt tizennégy éve, november 17-én tartották első értekezletüket a Szovjetunió ífctahánovistálí. Azok az újfajta emberek, akik be­bizonyították, hogy csak a szo­cializmus, a :kj nem zsákmányolt, önmagának termelő, fejlett szak- képzettségű munkás képes a -ter­melés magasabb fokát elérni, az emberiség haladását szolgálni. Ezekhez az emberekhez és köve­tőikhez szólt Sztálin elvtárs ezen az értekezleten, amikor kifejtette, miért volt átütő ereje a sztahánov mozgalomnak, mi volt annak az oka, hogy ez a mozgalom szinte futótűzként végigfutott az ipar minden ágán. Az egyik legfőbb okáról ezt mondotta Sztálin elv­társ: „A sztahánov-mozgalofn alap. jóul mindenekelőtt a munkások anyagi helyzetének gyökeres meg­javítása szolgál. Az élet, elvtár. sah, megjavult. Az élet vidámabb lett. Már pedig, ha az ember vidá­man él, akkor szaporán megy a munka. Innen a kitepmelés magas normái. Innen a munka hősei és hősnői. A sztahánov-mozgalom gyökere mindenekelőtt ebben van. Ha nálunk volna válság, ha ná. lünk volna munkanélküliség, a munkásosztálynak ez a korbácsa, ka rossz, csúnya, szomorú volna nálunk az élet, akkor nálunk sem­minő sztahánov-mozgalom nem volna. A mi proletár forr ad almunk az egyetlen olyan forradalom a világon, amely nemcsak politikai eredményeket tud felmutatni a nép számára, hanem anyagi ered­ményeket is, A múlt összes mun­kásforradalmai között csak egy olyat ismerünk, mely úgy-ahogy kivívta a hatalmat. Ez a Párisi Kommün volt, amely azonban nem élt sokáig. Megpróbálta ugyan széttörni a kapitalizmus bilincseit, de nem volt elég ideje ehhez s még kevesebb ideje volt ahhoz, hogy a népnek a forradalom anya­gi eredményeit megmutathatta volna. A mi forradalmunk az egyetlen, amely nemcsak össze. törte a kapitalizmus bilincseit és szabadságot adott a népnek, ha­nem meg tudta teremteni a nép számára a jómódú élet anyagi fel­tételeit is. Ebben van a mi fórra, da'munk ereje és legyőzhetetlen­sége. Persze, hogy jó elkergetni a kapitalistákat, elkergetni a földes, urakat, elkergetni a cári zsandáro- kat, elfoglalni a hatalmat és sza­badságot kapni. Nagyon jó. De, sajnos, a szabadság egympgában koránlsem elegendő. Ha kevés a kenyér, kevés a vaí és a zsír, ke. vés a ruhakelme, rosszak a laká­sok, magával a Szabadsággal nem sokra lehet menni. Magával a sza­badsággal, elvtársak, jóllakni vaj­mi bajos. Akkoz, hogy jól és vi­dáman lehessen élni, az kell, hogy a politikai szabadság áldásait anyagi jólét tetőzze be. Forradal. műnk jellemző sajátsága abban áll, hogy nemcsak szabadságot adott a népnek, hanem anyagi ja­vakat is és megadta a jómódú és kuliúrszinvonalon álló élet lehe­tőségét is. Ez az oka annak, hogy vidám lett nálunk az élet és ez az a talaj, melyen a sztahánov-moz. galom kinőtt." A Ima! népi kormány követeli az őt megillető helyet az E'NSZ-hen Csu-En-Laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere kedden táviratot in­tézett Romulo tábornokhoz, az UNO közgyűlése elnökéhez és Trygvc Lie- hez, az UNO főtitkárához. A Romulo tábornokhoz intézett táv- irat hangsúlyozza: Mao-Ce-Tung, a központi népi kormány elnöke októ­ber elsejei kiáltványában hivatalosan közölte a világgal, hogy a Kínai Nép- köztársaság központi népi kormánya az egyetlen törvényes kormány, amely a Kínai Népköztársaság valamennyi népét képviseli. A távirat kiemeli, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának az a véleménye, hogy Csang Kai-Sek kiildötsége nem képvi­selheti Kínát és nincs joga az UNO szervezetében a kínai nép nevében be­szélni. Csu-En-Laj Trygve Liehez intézett táviratában megállapítja, hogy az úgy­nevezett „Kínai nacionalista kormány“ küldöttségének semmi joga uincs Kí­nát képviselni és követeli, hogy az UNO szervezete, haladéktalanul érvény­telenítse a küldöttség részvételi jogát az UNO-ban. űz olasz kormány sorozatosan megszegi a nemzetközi egyezményeket Önkényes eljárás a milánói magyar konzulátus és hét. IBUSZ-iroda ellen A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: Az olasz kormány hónapok óta céltudatosan törekszik arra, hogy érvényben lévő nemzetközi egyez­mények megszegésével lehetetlenné tegye a Magyar Népköztársaság olaszországi idegenforgalmi és kon- zuláris érdekeinek ápolását. ■Az olasz kormány népi demokrá- ciaeílenes, barátságtalan lépéseinek körébe sorolandó elsősorban a milá­nói magyar konzulátus bezárása. A római magyar követség többízben tett lépéseket a milánói főkonzulátus ügyében. A lépéseik azonban nem jártak eredménnyel, sőt az olasz külügyminisztériumban azt a fel­világosítást adták, hogy a milánói magyar főkonzulátus ügyét a . poli­tikai opportunitás” alapján döntik el. Az olasz külügyminisztérium egyúttal arra is hivatkozott, hogy ezt. az intézkedést többek között olasz állampolgároknak Magyar - országról történt kiutasítása tette szükségessé. Ami ezeket a kiutasítá­sokat illeti, meg kell jegyezni, hogy a jelen esetben hat olyan olasz ál­lampolgárról van szó, akik bebizo- nyítottan megrögzött fasiszták vol­tak és a Magyar Népköztársaság jo­gos érdekeibe ütköző tevékenységet fejtettek ki. Az olasz kormány akciója nein korlátozódott csupán a milánói ma­gyar főkonzulátusra. Ez év szep­temberében a velencei rendőrség felszólította az IBUSZ ottani irodá­jának vezetőjét, hogy szüntesse be az iroda működését. A~ olasz hatósá­gok a velencei iroda bezárását c.z é v novemberében azzal tetézték, hogy hatósági intézkedéssel az IBUSZ római fiókjának bezárását is elrendelték. Nem érdektelen meg­említeni, hogy e fiókok az Olasz­országgal 1028-ban kötött cs ma is érvényben lévő magyar-olasz keres­kedelmi és hajózási szerződés alap­ján létesültek. Az olasz kormány és az olasz ha­tóságok fenti, a nemzetközi jogba ütköző intézkedéseik megtételénél nem is nagyon igyekeztek a jog­szerűség látszatát megőrizni. A ma­gyar közvélemény ' úgy véli, hogy az olasz kormány intézkedéseinek rugója inkább a már említett „poli­tikai opportunitásban” keresendő, ami annál is valószínűbb, minthogy a milánói magyar konzulátus be­zárása időrendben pontosan egybe­esett a.z olaszországi szovjet konzu­látusok bezárásával. Az olasz kormány kellemetlenke­dései nem változtatnak a két sza­badságszerető és békevágyó nép vi­szonyán. Hivatalos magyar részről erélyesen tiltakoztak a nemzetközi egyezmények önkényes felbontása ellen, tisztában vannak azzal, hogy az olasz kormány intézkedései nem az olasz nép óhaját fejezik ki. ha­nem csak jelentéktelen láncszemei annak a politikának, amelyre az Olaszországban jelenleg hatalmon le­vő reakciós körök 'elkötelezték ma­gukat.. Hidegkúti játszid balsze'r«' a svédek eilen A svédek ellen készülő válogatott labdarúgóosnpat szerdán a Kist©*! együtteső dión játszott “dzőmérkő- •ést és 11:2 (7:0) arányban győzött. Vasárnap a svédek ellen így a kő­vetkező összeállításban áll fel a me­gvár válogatott: llenni — ltwias- Lóránt. Ralogh TI. — Rojsrik. 7,aka riás — Rudai. Kocsi---. IV-k tv-ká Hidegkúti. TartilótÉ !>" ter, .lőr-sa, Tóth.

Next

/
Thumbnails
Contents