Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-17 / 267. szám
2 ifiPLé 1949 NOVEMBER T7 I tenőrzés amerikai tervit a terv védelmezői ügy Igyekeznek beüli tini, mint bizonyítékokat az Egyesüt Álla. mok kormányának készségére, hogy hajlandó engedni előnyéből az atomenergia területén, mint valamilyen áldozatot az Egyesült Államok részéről. Az ilyen beszédek a jelenlegi körülmények között különösen alaptalanok, mert a jelenlegi körülmények már nem teszik lehetővé, hogy az Egyesült Államok valamilyen előnyéről beszéljünk az atomenergia terén. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt flymódon még mindig ott áll a feladat, hogy megtalálja az atomfegyver betiltása és az Igazi nemzetközi ellenőrzés létrehozása kérdésének gyakorlati megoldását. — Az atomfegyver a támadás fegyvere, amelynek használata ellentmond a népek becsületének és lelkiismere.'é- nek és így betiltása szükséges, meri egy ilyen intézkedés a béke és a népek biztonságának ügyét szolgálja. A szovjet javaslatoknak 2. pontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az atomfegyver és más tömegpusztító eszköz használata összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagságával, megen- gedhetetlenck és összeegyezhetet- lenek az ENSZ méltóságával, azok a krónikus huzavonák is, amelyek ebben a kérdésben történnek. Majdnem négy év tett el azó:a, hogy az atomfegyver betiltásának kérdése az" Egyesült Nemzetek Szervezete elé került. — A szovjet kormány felhívja a közgyűlés:, mondja ki, hogy megengedhetetlen tovább halogatni azt, hogy az Egyesült Nemzetek gyakorlati intézkedéseket ^egyenek az atomfegyver feltétlen betilíására és megfelelő szigorú ellenőrzés létrehozására. A Szovfetsini® a nemzetközi kéke és feiztoasssg őre — A szovjet küldöttség javaslatai, amelyeket ez év szeptember 23-án terjesztett a közgyűlés elé, felhívást tartalmaznak a közgyűléshez, fejezze ki óhaját arra vonatkozólag, hogy az amerikia Egyesült Államok, Nagy- britannia; Kína, Franciaország és a Szovjetunió, amelyek a fő felelősséget vi'setik a nemzetközi béke és biztonság fenntartásért, egyesítsék erőfeszítéseikéi a béke és a biztonság érdekében és kössenek egymásköz.t szerződést a béke megszilárdítására vonatkozólag. Ez a javaslat természetes folyamá- nya annak a külpolitikának, amelyet a szovjet kormány 32 éves fennállása óta folytat, — Ismeretes, hogy u szovjet politika békepolitika, hogy a Szovjetunió s béke oldalán áll és következésképen teljes határozottsággal vedei- tnca'1 a béke ügyét, harcot a békét fenyegető, a népekre háborút ráerőszakolni próbáló kísérletek cífcn. A szovjet kormány bekepotifiká- ját megvalósítva sikraszállotf és eíkraszáíí mindenfajta támadó- szellemű katonai csoportosulás, katonai tömb és egyezmény tervezése eífen. A szovjet bákepotit’ka magyarázza meg azt a támogatást is, amelyet a ÖZcjvjelunió változatlanul nyup a* Egyesült Nemzetek Szervezete megszilárdítása ügyének. — Pontosan számotvetünk azzal, milyen nehézségekkel jár a békéért folytatott harc, különösen a különféle katonai kombinációk közepette, amelyeket egyes államok, elsősorban az USA és Nagybritannia, hoznak létre, továbbá az északatianti vagy az úgynevezett nyugateurópai tömbhöz hasonlófajtájú katonai tömbök megteremtése cs tevékenységének kifejlesztése közepette. A békéért folyó harc nehézségeivel ezonhan n Szovjetuniónak már korábban is találkoznia kellett. Emlékezhettünk a második világháborút közvetlenül megelőző időszakra, mikor — nvmt Sztálin rámutatott — a háború aláaknázta a háború utáni békés rend alapjait és halomra döntötte a nemzetközi jog elemi fogalmát, kérdésessé tette a nemzetközi szerződések és kötelezettségek értékét. Szilárd <és kiWctheanetes bél*«politika ’A Szovjetunió ilyen körülmények között továbbra is szilárdan folytatta a h:ke megőrzésére irányuló poliMká- ját. több kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött az agresszorok lehetséges támadása ellen. Ez volt az az idő, amidőn, mini mindnyájan emlékezünk, a viszonyok a kapitalista országok között és ezeken az országokon beiül komolyan kiéleződlek. Erről az időről Sztálin, a szovjet nép vezére ezt mondotta: „A gazdasági megrázkódtatások s háborús és politikai katasztrófák e tomboló hullámai közepette a ; Szovjetúnió sziklaként áll egyraa- : gáhan és folytatja tovább a szocialista építő munkáját és harcát a béke megőrzéséért." •— A szovjet kormánynak a béke biztosítására irányuló erőfeszítései Bem maradtak sikertelenek, minthogy az erőfeszítések eredményeképpen a Szovjetúnió több országgá! megnemtámadási és a Jionfliktusok békés rendezéséről szóló egyezményt kötött. — A Szovjetúnió békcpólitiká ját megvalósítva nem csupán saját belső erőire, hnnerrr azoknak az országoknak belátására is támaszkodott, amelyeknek valamilyen okból nem érdeke a béke megsértése. — 1939 márciusában Sztálin a Szovjetunió és a kapitalista országok viszonyáról szólva, ismét rámutatott, hogy: „Mi valamennyi országgal a békét és a kereskedelmi kapcsolatok megerősítését akarjuk ezen az állásponton állunk és maradunk, ha ezek az országok ugyanilyen magatartási fognak tanúsítani a Szovjetunióval szemben, ha nem fogják megkísérelni országunk érdekeinek megsértését.“ A Szovjetunió poníovan teljesíti nemzetközi kötelezettségjeit *— X szovjet kormány külpolitikai programja teljes egészében megfelel a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése nagy feladatának. A Szovjetúnió diadalmasan befejezte fe második világháborút, több hatalmas történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodást irt alá. a teheráni, yaltai és potsdami megállapodások, több igen fontos, óriást történelmi jelentőségű intézkedést hoztak a háború utáni rendezés tekintetében. 1— A Szovjetúnió pontosan teljesíti lt magára vállalt nemzetközi kötelezettségeket, megköveteli, hogy a megállapodásokat aláíró többi hatalom is teljesítse kötelezettségeit. A szovjet kormány a béke érdekében felvetette m Japánnal kötendő békeszerződés megkötésének kérdését; Az egyetemes rendezésről. a fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról, n háborús propaganda bármely formájá- »ak elítéléséről szóló szovjet javaslatok, a javaslat, amely ajánlja, hogy a* öt nagyhatalom fegyveres erőit és fegyverzetét egyharmadával csökkentse — mindé7ok a javaslatok, amelyeket a Szovjetúnió 1046—1948-ban telt, egy célt: a béke megszilárdítását, a népek biztonsagának megteremtését szolgálják. Ugyanezt a célt szolgálják a szovjet küldöttségnek a közgyűlés mostani ülésszakán az új háború előkészítésnek elítéléséről és az öl nagyhatalom békét megerősítő egyezményének megkötéséről szóló javaslatai — A Szovjetúnió számításba veszi, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért az öt nagyhatalom — a Biztonsági Tanács öt állandó tagja — viseli a fő felelősséget, ozéi-t javasolja a közgyűlésiek, hívja fel özeket a nagyhatalmakat, hogy a cél érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket és kössenek egymás között békemegszilár- dftó egyezményt. A szovjet küldöttség kifejezi meggyőződését, hogy ezek a javaslatok kellő támogatásra találnak a többi küldöttség részéröl. A szovjet küldöttségnek meggyőződése, hogy e javaslatok elfogadása a béke megszilárdítását szolgálja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a béke érdekeit hivatott szolgálni. Visinszkij beszéde után, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy csökkentse a szovjet küldöttség vezetője beszédének óriási hatását és igyekezve valamiképpen miagalapozni az angol-amerikai ellenállást a szovjet javaslatokkal szemben, Austin, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Az. amerikai küldőit egyetlen bizonyítékot sem tudott felhozni a szovjet küldöttség vezefőjének beszédében foglalt meggyőző fényekkel szemben. Nem t-ud'a megdőnteni azt a tényt, hogy az új háború előkészítésének központja éppen az Egyesült Államok. Az amerikai küldött ellenezte az atomfegyver betiltását, azzal itv- dokolva ezt az állásfoglalásált, hogy az angol-amerikai tömb nyomására a közgyűlés többsébe már az elmúlt évben elutasított ilyen javaslatokat- Miután a szovjet javaslatokkal szemben foglalt álláspontját semmiféle meggyőző érvvel nem támogathatta, az amerikai küldött a szokott támadásokat ismételt« meg a Szovjetunió külpolitikája ellen. Austin beszéde lényegiében azt fejezte ki, hogy az amerikai kormány megtagadja a béke hatékony biztosítására irányuló szovjet javaslatok támogatását. Austin angol-amerikai határozati javaslatot terjesztett elő, amely szedeff-vedeft okmányokból, nyi- tatkozatiélckből, álfalánosífó frázisokból áll, amelyek senkit semmire nem köteleznek, amelyek nem alkalmasak a béke megszilárdításának és a háborús gyújtogatok megfékezésének feladatát teljesíteni, amit az emberek százmilliói szerte a világon megkívánnak a közgyűléstől. Bierut beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságában Bierut, a Lcngvel Egyesült Munkáspárt központi h zottságának elnöke, a központi bizottság lelkes ülésén beszedet mondott. Rámutatott, hogy az éberség növelése a legfontosabb feladatok egyike és a pártnak erre keil összpontosítania figyelmét. A lengyel belpolitikai helyzetről szólva hangsúlyozta, hogv a Rajk-per fc'fedte a Tlto-klikk rendőrségi és kémkapcsolatait és leleplezte mint a provokátorok és imperialista ügynökök bandáját. A lengyel úgynevezett második hivatal szintén több ügynököt küldött ki azzal a megbízatással, hogy szivárogjanak be a Dombrowski dandárba. Több, felelős pártfunkciióban levő elvtársunk politikai vakságáról és megbocsáthatatlan opportunista hanyagságáról hullott !e a lepel a Ja- rosz.ewicz és Lehowicz vezetése alatt álló csoport tagjaihoz fűződő kapcsolatban, akik az említett második hivatal emberei voltak. A csoport célja az volt. hogy kémkedési szándékkal befurakodjanak a marxista szervezetekbe. Mi ndezekért kik felelősek elsősorban? Spychalski elvtárs, mint a népi gárda és később a néphadsereg tájékoztató osztályának vezetője, Gomul- ka elvtárs, mint párt titkár, akivel egyetértésben Spychalski elvtárs sok ilyen embert helyezett el a visszacsatolt területek minisztériumaiban, valamint KtiszAo elvtárs. aki a felszabadulástól kezdve a múlt év szeptemberéig a párt káderosztéiyának vezetője volt. Ezután hangsúlyozta, élesebb harcot kelt folytatni a kispolgári gondolkozás megnyilvánulásai elten. A forradalmi éberség elhanyagoíása nagy hibája sok pártszervezetünknek. A legnagyobb figyelmet kell fordítanunk a fogyatékosságok eiten folytatóit küzdelemre. A gazdásági kérdésekre áttérve bejelent-oltc, hogy a hároméves országos újjáépítési tervet november elsejére, vagyis két év és tíz hónap alatt befejezték. Végül hangsúlyozta, teljes mértékben fel kell számolni a jobboldali nacionalista elhajlást. -— Pártunk meg tudja ezt valósítani, mert a munkásosztály és a lengyel nép akaratát képviseli, mert tapasztalatokat és irányítás' meríthet a nagy Sztálinnak és diadalmas Bolsevik Pártjának pél dájáböl. Sztálin elvtárs & sztaliánov-iiiozgaloiiii'ól Ezelőtt tizennégy éve, november 17-én tartották első értekezletüket a Szovjetunió ífctahánovistálí. Azok az újfajta emberek, akik bebizonyították, hogy csak a szocializmus, a :kj nem zsákmányolt, önmagának termelő, fejlett szak- képzettségű munkás képes a -termelés magasabb fokát elérni, az emberiség haladását szolgálni. Ezekhez az emberekhez és követőikhez szólt Sztálin elvtárs ezen az értekezleten, amikor kifejtette, miért volt átütő ereje a sztahánov mozgalomnak, mi volt annak az oka, hogy ez a mozgalom szinte futótűzként végigfutott az ipar minden ágán. Az egyik legfőbb okáról ezt mondotta Sztálin elvtárs: „A sztahánov-mozgalofn alap. jóul mindenekelőtt a munkások anyagi helyzetének gyökeres megjavítása szolgál. Az élet, elvtár. sah, megjavult. Az élet vidámabb lett. Már pedig, ha az ember vidáman él, akkor szaporán megy a munka. Innen a kitepmelés magas normái. Innen a munka hősei és hősnői. A sztahánov-mozgalom gyökere mindenekelőtt ebben van. Ha nálunk volna válság, ha ná. lünk volna munkanélküliség, a munkásosztálynak ez a korbácsa, ka rossz, csúnya, szomorú volna nálunk az élet, akkor nálunk semminő sztahánov-mozgalom nem volna. A mi proletár forr ad almunk az egyetlen olyan forradalom a világon, amely nemcsak politikai eredményeket tud felmutatni a nép számára, hanem anyagi eredményeket is, A múlt összes munkásforradalmai között csak egy olyat ismerünk, mely úgy-ahogy kivívta a hatalmat. Ez a Párisi Kommün volt, amely azonban nem élt sokáig. Megpróbálta ugyan széttörni a kapitalizmus bilincseit, de nem volt elég ideje ehhez s még kevesebb ideje volt ahhoz, hogy a népnek a forradalom anyagi eredményeit megmutathatta volna. A mi forradalmunk az egyetlen, amely nemcsak össze. törte a kapitalizmus bilincseit és szabadságot adott a népnek, hanem meg tudta teremteni a nép számára a jómódú élet anyagi feltételeit is. Ebben van a mi fórra, da'munk ereje és legyőzhetetlensége. Persze, hogy jó elkergetni a kapitalistákat, elkergetni a földes, urakat, elkergetni a cári zsandáro- kat, elfoglalni a hatalmat és szabadságot kapni. Nagyon jó. De, sajnos, a szabadság egympgában koránlsem elegendő. Ha kevés a kenyér, kevés a vaí és a zsír, ke. vés a ruhakelme, rosszak a lakások, magával a Szabadsággal nem sokra lehet menni. Magával a szabadsággal, elvtársak, jóllakni vajmi bajos. Akkoz, hogy jól és vidáman lehessen élni, az kell, hogy a politikai szabadság áldásait anyagi jólét tetőzze be. Forradal. műnk jellemző sajátsága abban áll, hogy nemcsak szabadságot adott a népnek, hanem anyagi javakat is és megadta a jómódú és kuliúrszinvonalon álló élet lehetőségét is. Ez az oka annak, hogy vidám lett nálunk az élet és ez az a talaj, melyen a sztahánov-moz. galom kinőtt." A Ima! népi kormány követeli az őt megillető helyet az E'NSZ-hen Csu-En-Laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere kedden táviratot intézett Romulo tábornokhoz, az UNO közgyűlése elnökéhez és Trygvc Lie- hez, az UNO főtitkárához. A Romulo tábornokhoz intézett táv- irat hangsúlyozza: Mao-Ce-Tung, a központi népi kormány elnöke október elsejei kiáltványában hivatalosan közölte a világgal, hogy a Kínai Nép- köztársaság központi népi kormánya az egyetlen törvényes kormány, amely a Kínai Népköztársaság valamennyi népét képviseli. A távirat kiemeli, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának az a véleménye, hogy Csang Kai-Sek kiildötsége nem képviselheti Kínát és nincs joga az UNO szervezetében a kínai nép nevében beszélni. Csu-En-Laj Trygve Liehez intézett táviratában megállapítja, hogy az úgynevezett „Kínai nacionalista kormány“ küldöttségének semmi joga uincs Kínát képviselni és követeli, hogy az UNO szervezete, haladéktalanul érvénytelenítse a küldöttség részvételi jogát az UNO-ban. űz olasz kormány sorozatosan megszegi a nemzetközi egyezményeket Önkényes eljárás a milánói magyar konzulátus és hét. IBUSZ-iroda ellen A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: Az olasz kormány hónapok óta céltudatosan törekszik arra, hogy érvényben lévő nemzetközi egyezmények megszegésével lehetetlenné tegye a Magyar Népköztársaság olaszországi idegenforgalmi és kon- zuláris érdekeinek ápolását. ■Az olasz kormány népi demokrá- ciaeílenes, barátságtalan lépéseinek körébe sorolandó elsősorban a milánói magyar konzulátus bezárása. A római magyar követség többízben tett lépéseket a milánói főkonzulátus ügyében. A lépéseik azonban nem jártak eredménnyel, sőt az olasz külügyminisztériumban azt a felvilágosítást adták, hogy a milánói magyar főkonzulátus ügyét a . politikai opportunitás” alapján döntik el. Az olasz külügyminisztérium egyúttal arra is hivatkozott, hogy ezt. az intézkedést többek között olasz állampolgároknak Magyar - országról történt kiutasítása tette szükségessé. Ami ezeket a kiutasításokat illeti, meg kell jegyezni, hogy a jelen esetben hat olyan olasz állampolgárról van szó, akik bebizo- nyítottan megrögzött fasiszták voltak és a Magyar Népköztársaság jogos érdekeibe ütköző tevékenységet fejtettek ki. Az olasz kormány akciója nein korlátozódott csupán a milánói magyar főkonzulátusra. Ez év szeptemberében a velencei rendőrség felszólította az IBUSZ ottani irodájának vezetőjét, hogy szüntesse be az iroda működését. A~ olasz hatóságok a velencei iroda bezárását c.z é v novemberében azzal tetézték, hogy hatósági intézkedéssel az IBUSZ római fiókjának bezárását is elrendelték. Nem érdektelen megemlíteni, hogy e fiókok az Olaszországgal 1028-ban kötött cs ma is érvényben lévő magyar-olasz kereskedelmi és hajózási szerződés alapján létesültek. Az olasz kormány és az olasz hatóságok fenti, a nemzetközi jogba ütköző intézkedéseik megtételénél nem is nagyon igyekeztek a jogszerűség látszatát megőrizni. A magyar közvélemény ' úgy véli, hogy az olasz kormány intézkedéseinek rugója inkább a már említett „politikai opportunitásban” keresendő, ami annál is valószínűbb, minthogy a milánói magyar konzulátus bezárása időrendben pontosan egybeesett a.z olaszországi szovjet konzulátusok bezárásával. Az olasz kormány kellemetlenkedései nem változtatnak a két szabadságszerető és békevágyó nép viszonyán. Hivatalos magyar részről erélyesen tiltakoztak a nemzetközi egyezmények önkényes felbontása ellen, tisztában vannak azzal, hogy az olasz kormány intézkedései nem az olasz nép óhaját fejezik ki. hanem csak jelentéktelen láncszemei annak a politikának, amelyre az Olaszországban jelenleg hatalmon levő reakciós körök 'elkötelezték magukat.. Hidegkúti játszid balsze'r«' a svédek eilen A svédek ellen készülő válogatott labdarúgóosnpat szerdán a Kist©*! együtteső dión játszott “dzőmérkő- •ést és 11:2 (7:0) arányban győzött. Vasárnap a svédek ellen így a kővetkező összeállításban áll fel a megvár válogatott: llenni — ltwias- Lóránt. Ralogh TI. — Rojsrik. 7,aka riás — Rudai. Kocsi---. IV-k tv-ká Hidegkúti. TartilótÉ !>" ter, .lőr-sa, Tóth.
