Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-15 / 265. szám
DUNÁNTÚLI g NAPLÓ Mtmlcásolc, parasztok, diákok tömegeit szólítja versenybe Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megünneplése Újabb állami gazdaságok, termelőcsoportok, községek fejezték be a mélyszántást Mecsekszabolcs megtartotta szavát és a kerületi vándorzászlót vi. évfolyam, 265. szám ARA 50 FILLÉR KEDD, 1949 NOVEMBER 15 Tekintet nélkül arra, hogy birtokában van, a Szovjetunió kérlelhetetlenül küzd az atomfegyver betiltásáért Visinszkij beszédével lezárult az atomfegyver vitája az ENSZ különleges bizottságában A TASZSZ newyorki jelentése szerint az ENSZ különleges politikai bizottsága pénteken folytatta az atom irő ellenőrzése kérdésének megvitatá át. Hofmeister csehszlovák küldött rá- milatott arra, hogy a megegyezés számára a legjobb alapot a szovjet javaslatok nyújtják, (melyek az atomfegyver megtiltására is olyan fegyverek megteremtésére rányulnak, melyek lehetővé teszik az ilomenergia felhasználását békés cé- okra. Az amerikai imperialistákhoz pár- J tolt áruló Tito-klikk képviselője az atomkérdésbeai is az angol— amerikai imperialisták táborát támogatta. Kiszetjev, a bjelorussz küldöttség vezetője hangoztatta, hogy a szovjet kormány javaslatai pozitív lépést jelentenének az atomkérdés megoldása ügyé. ben. Ezek a javaslatok a kölcsönösségi viszony elvén alapulnak, biztosítják az államok politikai és gazdasági függetlenségét. A kérdést csak a szovjet javaslatok «’fogadásával tudjuk megoldani. A különleges politikai bizottság november 12-én befejezte az atomenergia nemzetközi ellenőrzése kérdésének általános vitáját. Az amerikai ellenőrzési tervnek elfogadhatatlanságát rendkívül meggyőző erővel tárta fel Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában, Ugyanezt tették népi demokráciánk küldöttei is. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője meggyőző tényekkel teli beszédében rámutatott, hogy az amerikai ellenőrzési terv védelmezőé és propagandistái mindennél kevesebbet beszéllek és beszélnek az atomfegyver megtiltásáról, viszont annát többet az államok szuverén jogairól való lemondásról, annak a „szükségességéről", hogy az amerikai tervben javasolt nemzetközi atomviíágtrösztnek minden atomnyersanyagforrást és az atomenergia előállítására szolgáló minden üzemet átadjanak. Visinszkij hangsúlyozta, hogy ez nem véletlen, minthogy ennek a tervnek a szerzői nem igyekeznek megmenteni az emberiségei az atomháború, szörnyű fenyegetésé- tői. Mi az atomerőt a békés építés szolgálatába állítjuk Visinszkij megállapította, hogy az «'ambomba-monopólium illúziója indította a vezető amerikai köröket er. vük megalkotására. — Ismeretes azonban’ — mondol a Visinszkij —, hogy az illúziók elpusztulnak, a tények megmaradnak. Ma már mindenki számára világos hogy az amerikai atombomba-monopóliumra vonatkozó illúzió reménytelenül elpusztult, ugyanakkor világos az a tény k, hogy más állam rendelkezik atombombává!. — Mi a Szovjetunióban — hangoztatta Visinszkij — nem arra használjuk fel az atomerőt, hogy a ombomba tartalékokat halmozzunk fel, bár meggyőződésem, hogy — amennyiben erre Mjnálatos módon sor kerülne — ha szükség lesz rájuk, lesz any- nyfnk, amennyi szükséges. Mi az alomerő: gazdasági terveink azerin:, gazdasági és gazdálkodási érdekeink szolgálatában használjuk fel. Mi az atomerőt a béké6 épilés nagy feladatai megoldásának szolgálatába •karjuk állítani, hogy hegyeke robban ihassunk, folyóka: áttereljünk, si. vatagokat öntözzünk, az élet újabb és újabb vona’ai' rakjuk le ott, ahol em béri láb még alig járt. Mi, földünk urai, saját tervünk szerint tesszük ezt és nem kötelezhetnek bennünket, hogy ebben a dologban bármilyen nemze közi szervnek alárendeljük magunkat, vagy számadási adjunk. — Az u óbbi időben az amerikai kor. hánynak az atomkérdésben elfoglalt áll ásp on Íjában igen komoly szerepe: játszót: az az illúzió, hogy az Egyesült Államok az alomenergia egyedüli birtokosa, az a balhiedelem, hogy — úgymondjam — atomfölényben van az egész világgal szemben. — Azt hiszem — folytatta Visinszkij — innen ered az amerikai kormánynak a fennhéjázása is, a kérdés megvitatása terén cs az atomkérdés rendezésével kapcsolatban partnereivel folytatott tárgyalásaiban. Most azt hiszem, teljesen világos, hogy egy ilyen fennhéjázó magatartásra nincs semmiféle alap. A Szovjetunió követeli az atomfegyver betiltását, szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetését. — A szovjet kormány állhatatosan hatékony és kimerítő intézkedésekre törekszik az atomfegyver megtiltásával cs — mint Sztálin generalisszimusz mondotta — szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetésével kapcsolatban arra vonaikozólag, hogy ne engedjék meg az atomenergia felhasználását háborús célokra. Természetes, hogy az első és legfontosabb lépésnek ebben az irányban, az atomfegyver és minden más, tömegpusztításra alkalmas alapvető fegyvernem betiltásának kell lennie. A Szovjetunió kitart »z alomfe«yver betiltásának álláspontja mellett — A szovjet kormány —- mondotta Végül Visinszkij — tekintet nélkül arra, hogy van atomfegyvere, kitart ma is cs a jövőben is régi álláspontja mellett, amely a fegyver alkalmazásának feltétlen betiltását követeti. A szovjet kormány kitart régi álláspontja mellett az atomfegyver ellenőrzési kérdésében is és az a véleménye, hogy ilyen ellenőrzésre szükség van az atomfegyver előállításának betiltására vonatkozó határozat miatt. — Ebből az elvi álláspontból kiindulva terjesztette be a szovjet kormány még két évvel ezelőtt javaslatit un. voivjkozólag, hogy kössenek egyezményt az atomfegyver betiltásáról és szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetéséről. Ezek a javaslatok ellenzésre találtak a bizottság többségének részéről, ez azonban nem akadályoz meg bennünket, szovjet embereket, hogy továbbra is kérlelhetetlenül küldjünk ezekért a javaslatokért, amelyek valóban megmentik az emberiségei, egy új, szörnyű, embertelen atomháború fenyegetésétől. Visinszkij beszédével befejeződött az atomfegyver megtiltása és az ellenőrzés kérdésének vi'ája. A különleges politikai bizottság következő ülésén a beterjesztett javaslattervezetek megvitatásához kezd. A francia sajtó nagy jelentőséget tulajdonit Visinszkij külügyminiszter beszédének. A lapok beszédéből bő kivonatokat közölnek: A Ce Soir kiemeli Visinsztkijnek ezeket a szavait: — A Szovjetunió kapui tárva nyitva állnak egy valódi ellenőrzés előtt. Mi az atomenergiát pusztaságaink öntözésére használjuk fel. Önök (az amerikaiak) atombombákat raktároznak. Az afomlegyverkezési versenyben az USA nem maradna felül". Az Humanité hangoztatja, hogy a Szovjetunió békés célokra használja fel az atomenergiát. A lap párhuzamot von a Szovjetunió békepoliiá- kája és Truman atomfenyegetései kő, zött, aki cinikusan kijelentette, hogy nem riad vissza az atombomba használatától. Külön kiemeli Visinszkij beszédének azt a részét, amelyben rámutatott, hogy a Szovjetunió éppúgy, mint 1947- ben az atomfegyver feltétel nélküli betiltása mellett foglalt állást. A Liberation idézi azt, hogy „a Szovjetunió kész megengedni, hogy aiotngyárai felett szemlét tartsanak, viszont az atomellenőrzésre vonatkozó amerikai tervben egy atomnyi ellenőrzés sincs." A párisi Presse közli: Visinszkij hangoztatta, hogy a Szovjetunió olyan atomtilok birtokában van, amilyeneket az USA-ban nem is ismernek. Az MTI párisi jelentése szerint a francia haladó katolikusok mozgalmának kongresszusa vasárnap fejezte Varsói jelentés szerint a Trybuna Ludu a Turgaj-kapunál végzett szovjet atomrobbantással foglalkozva megállapítja, hogy ez a folyamszabályozó művelet alapjaiban .megrendítette az amerikai atompolitika rozoga épületét is. Az amerikai imperializmus négy éven át az atomfegyverrel zsarolta az emberiséget, a szovjet kormány pedig négy éven át kitartott követelése mel- tett, hogy tiltsák meg az atomerő fel- használását hadászati célokra. Az amerikai imperialisták és kiszolgálóik négy óven át elutasították az atomfegyverek eltiltását követelő valamennyi szovjet javaslatot. Bár ők maguk beismerték az amerikai atombomba-monopólium hitregéjénck szétfoszbe tanácskozását. A kongresszus befejeztével elfogadott haiározat a béke védelme meffett foglal állást. Elítéli Franciaország részvételét az Atlanti Szerződésben, követeli az atombomba megtiltását. A határozat élesen bírálja, a nyugati hatalmaik németországi politikáját. latát máig sem józanodtak ki lázil- inukból. A szovjet atomxobbantás, amely megrázott minden amerikai földrengésjelző műszert és az amerikai atom- politika irányítóit megzavarta, nemcsak három nagy szibériai folyamnak szabott új medret éa millió hektár területű sivatag termőfölddé változtatására nyitott ulat, hanem az emberek millióinak szívében megerősíti azt a meggyőződést, hogy hogy a Szov- jetúnió-mutatta irány helyes és a győzelemhez vezető. A mostani és az eljövendő nemzedékek haladásának és boldogságának útja nem a hirosimai és nagasak’i romokon át vezet, hanem a Turgay-kapun keresztül -y állaptja meg a lengyel A szovjet folyamszabályozó atomrobbantá* jelentősége Cservenkov elvtárs bejelentett® a Kosztov-banda felszámolását A titoisták meg akarták semmisíteni a bolgár függetlenséget, el akarták szakítani az országot a Szovjetuniótól A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizo ifiága április 10-én hivatalom közleményt bocsi ott ki arról, hogy Trajcse Kosztov minis z ‘.er elnök hét y e t. Ie6: kizárta a pártból. Vasárnap V. Cservenkov miniszter- elenökhelyestes a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának átkára politikai beszámolót niondot . Szófiában a közeli képviselőválaszások elő. 'készítésére szervezet tanfolyamok hallgatói elő*.’. Ebben a beszédben rész letesen ismertette Trajcße Kosztov és csopor.ja árulását és a Kosz ov-ügy jelentőségét. — Trajcse Kosztodnak és csoport, jának lotartózta ását — mondo ta — a legfantaszlikusabban igyekeztek kommentálni. Ezzel szemben a mi vonatunk az, hogy megerős’sük a biza' mat a Kommunis a Párt és vezetősége iránt, sikerrel befejezzük a harcot a nép ellenségei ellen, akik befurakodtak so rainköa, megtiszti suk s. ainkat az el teneég ügynökeitől, mer enélkü! nem valósi hatjuk meg a szocializmus győzelmét. A Kommunista Pán megérő södve fog kikerülni a kosz ovizmus el. len vívott '.arcából. Ha majd a főtárgyalást kitűzzük. országunkban mindenki meg fog.ia érteni, hogy mit jelentett Trajcse Kosztov kártevő és kémbandája. — Pártunknak sikerüli Icepeznie a soraiba befurakodó: ellenséges ügy nökökei. Most kényszeríti őke, hogy a törvény előtt feleljenek :e elkért. A kosztovizmus eilen vívott harcból a bolgár párt apasz álatokkal gazdagodva és harced-zettebben kerül ki. — Pár unk vezetősége habozás nélkül kivetette Trajcse Kosz ovo é.s bűn'ársait a központi bizottságból. Ki zára őke a pár bői és á ad'a ő.e; az igazságügyi > Hanságoknak. I — Trajcsc Kosztov és csoportja az ellenség parancsára és Irányítása alatt összeesküvést szerve- zeit, hogy Bulgáriát elszakítsa a Szovjetuniótól és a tiloista Jugoszláviához és az imperialista Nyugathoz csatolja. Ez pon:os bebizonyítást nyert. — Mi a kosztovizmus? A kosz.toviz- mus: a litoizmus bolgár földön. Ez a bolgár nacionalizmus, ez az ellenség törekvése arra, hogy Bulgáriát elszakítsa a Szovjetuniótól, hogy függő viszonyba helyezze a nyugati imperialis- :a országoktól, hogy visszaállítsa Bulgáriában a kapitalizmust. Íme, ez a kosztovizmus. Az ellenség Kosztovot nemzeti függetlenségünk, független létünk védelmezőjeként tünteti fel. Miért vette védelmébe az ellenség Kosztovot? Azért, mert Kosztov a kapitalizmus helyreállítását akarta, mert az volt a célja, hogy Bulgáriát az angol-amerikai Imperializmustól függő országgá tegye. — A választást előkészítő hadjáratunkban ezit a kérdést minél bővebben fel kell tárni. Az ország minden dolgozóját fel kell világosítani arról, hogy a kosztovizmus a bolgár nemzeti függetlenségre és a Szovjetunióhoz fű. Londoni jelentés szerint a News Chronicle jelenj- Washingtonból: A kínai népkormány elismerése 'körül támadt angol-amerikai ellentétek kiéleződ'ek Noha: — úgylátszik — Bevin engedett annak az amerikai követelésnek, hogy halassza el a népi Kína kormányának elismerését, az úgynevezo' t kinai kérdésben mégis széles szakadék van az angol és amerikai felfogás között. Az angolok zödő tántoríthatatlan barátságunkra emel kezet. E barátság nélkül Bulgáriának nemzeti függetlensége nem állhatna fenn, ezt bizonyítja egész történelmünk. — A Szovjetuniónak, mint szocialista országnak, érdekei megegyeznek a mi érdekeinkkel. Ebben rejlik a bolgár-szovjet barátság ereje és legyőzhetetlen életképessége. Aki kezet emel a Szovjetunió ellen, az Bulgária életbevágó érdekei ellen emel kezet. Aki ezt nrxg- tcszi. az az idegen imperializmus ügynöke. — Dimitrov már 1943-ban mondatta: „Nem létezik és nem is létezhet olyan bolgár — ha egészséges az ítélőképessége és szereti hazáját, — aki no lenne meggyőződve arról, hogy őszinte barátságunk a Szovjetunióval ugyanolyan nélkülözhetetlen Bulgária nemzeti függetlenségéhez és felvirágzásához, mint amilyen szüksége van minden élő cnynek a napra és a levegőre." —- Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk Dimitrov végső akaratát — fejezte be beszédét Cservenkov elvtárs. kereskedelmi érdekeik miatt hajlanak a népi Kína elismeréséhezA Manchester Guardian diplomáciai tudósítója megjegyzi, hogy < Népi Kína elismerésének elhalasztás? angol szempontból nagyon szerencst'. len politika lenne, mert a kioai-angu: kereskedelmi érdekeltségek az elisnv. réssel a kereskedelmi összeköttetések nagymérvű fellendülését remélik. Anggol-am,eHkn$ ellentétek a Kínai Néakoziársaság elismerése körül
