Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-12 / 263. szám

2 NAPLÓ ma NovmflBE» n Növekszik a verseny, növekszenek az ellentétek Sikertelenül zárult a nyugati külügyminiszterek tanácskozása A három nyugati külügyminiszter értekezlete csütörtökön befejeződött. Hivatalos közleményt bocsátottak ki, amely hangsúlyoz>za, hogy. a három ■németországi főmegbízo’Jfc utasítást ka­pót1: adjanak nagyobb Irataimat a bonni kormánynak az ügyek elintézésére. A közlemény a továbbiakban kilátásba helyezi, hogy a „németeket” felveszik az európai népek „családjába”. A közlemény befejező része a megszo­kott szemforgató frázisokat hangoztat­ja arra vona'kozóan, hogy a nyugati hatalmak tudatában vannak a felelős­ségnek, amely őket a világhétre meg­őrzése terén terheli. Ezt mondja a hivatalos kommüniké. A tények azonban arról tanúskodnak, hogy a külügyminiszteri konferencián rendkívül éles ellentétek merültek fel. Ezek az ellentétek szükségessé tették, hogy sürgősen rendkívüli francia minisz­tertanácsot hívjanak össze. A min is Z'íe rtaríá csat párisi politikai megfigyelők szerint az USA-nak, Né­metországgal kapcso'atos súlyos köve­telései miatt kellett egybehívni. További utalást tartalmaz a konfe­rencia sikertelenségére a francia kül­ügyminisztérium félhivatalos lapjának, a Le Mondenak közleménye. A lap megállapítja, a francia külügyminisz­térium köreiben az a vélemény uralko­dik, hogy az értekezletet nem késztették elő kellőképpen. A Liberation című i&p nyil án meg­írja: Senkinek sincs joga hibáztatni a francia népet, mert nem akar baráti kezet nyújtani Adeuaueréknek. Adenauer nem a békeszerető de­mokratikus Németországot, hanem A Figaro kSici j Zsukov, a Právda tudósítója írja: November 2-án befejeződött Páiisban az úgynevezett európai gazdasági együttműködési szervezet tanácsának ülése. Az ülés eredménye összehasonlít­hatatlanul kisebb, mint ahogyan a burzsoá sajtó előzetesen beharan­gozta. Az amerikabarát sajgónak azok az átírásai, hogy a marsbaltizált •*'fsza­gok a vámhatárok eltörlése útján á! iítólag fokozhatják az USA-ba. irányuló exportjukat, nevetségesek. Az ameri kai monopoIszerveze:ek maguk is pia­cot keresnek raktáron heverő álruik elhelyezésére és egyáha:án nem érdé kük, hogy francia és angol áruk ver­senyezzenek ve Kik saját piacukon. A marshaUizáli országok kapitalis­táinak a nyugatnémet dömping növekvő veszélyével is számolniok kell, mm án Nyug.at-Németországban a né­met—amerikai konszerek gyorsan fej JesztJk azolkat a termelési ágakat, amelyek az új „Reich“ katonai és gazdasági potenciálját szolgálatják. a trösztök és a katonák Németor­szágát képviseli, amely csak egyetlen célt követ: vissza­nyerni erejét és ezt az erőt fel is hasz­nálni. Hát elvesztettük a fejünket? Fel­fegyverezzük az oradouri gyilkosokat? — kérdezi a Liberation, ár a-r. igazsághoz Amilyen mértékben növekszik a verseny a világpiacon, úgy éleződ­nek ki egyre jobban az ellentétek a marshalílizlátt államok között. Egyre növekednek a francia—olasz ellentétek is. Ugyanakkor a belga (kormány Franciaországgal együtt kö­zös tömböt alakít Anglia ellen, viszon a holland kormány Anglia felé húz, melyhez a holland kapitalistába: i !gi és tartós szálak fűzik. A Figaro szemleírója nem járt messze az igazságól — jegyzi meg Zsukov — amikor cinikus nyíltsággal jelenteire ki: „Két esztendő óta az európaiak azt színlelik, mintha elha- ározlálk. volna, hogy a legrövidebb idő alatt megvalósítják az, óvitég egye­sítését. Az amerikaiak viszont úgy tesznek, mintha hinnének nekik”. A 18 marshallizált ország párisi a. nácskozásának eredményei szemléltetően mulatnak dá az im­perialista tábor belső ellentéteinek kiéleződésére és az amerikai uralom alá jtrott Nyu- ga:-Eu:rópa gazdasági é© politikai vál­ságának elmélyülésére. Nem több Ipari uzeanre, hanem nagyobb rendőri karhatalomra van szüksége Olaszországnak — mondotta az olaszországi Marshall-megbízott lasz elvtárs országos versenyt javasol a „lég*jobb vájár** eím&éri Az ország bányászai lelkesen csatlakoznak, a sztálini felajánlási mozgalomhoz • Hatalmas lelkesedéssel csatlakoztak a Ganz-gyár dolgozóinak felhívá­sához az ország bányászai. A nagybáíonyi Kossuth-tárna dolgozói beje­lentésükben azt írják, hogy tervük megvalósítását a Szovjetuniótól aján­dékba kapott iréselőgép üzembehelyezése biztosítja. Albert-telep dolgozót naponta igyekeznek túlszárnyalni eddig; eredményeiket. A tatabányai 10- es akna dolgozói {elajánlották, hogy a hároméves tervet november hó 11- ére befejezik. A gáti bánya dolgozói jelentették, hogy a bánya napi 30 vagónos előirányzatát negyven vagónra emelik. A mecsekszabolcsi MESZIIART-bányatelep dolgozói hároméves tervü­ket december 19-ére befejezik és egyúítal versenyre hívják ki a Pécsbá- nyatelep és a Vasas bányaüzemek dolgozóit. December 21-re vállalják ez- évi tervük teljesitését Pécsbányatele p dolgozói is. Kusz István komlói vájár eddigi 450 százalékos teljesíl ményét 000 százalékra növeli. Beje­lentésében kérte a Szakszervezeti Ta nácsot, hogy novemberben indítson versenyt az „ország legjobb vájára” címért. Tüoista kísérlet Dini1 rév nevének kemocskeüséra Szófiai jelentés szerint a bolgár sajtó éleshangú nyilatkozatot közöl, amely visszautasítja a titoista Gyi- lasznak Washingtonban néhány nap­pal ezelőtt tett rágalmazó kijelenté­sét, amely szerint Dimitrov 1948. áprilisában rokonszenvezett volna az áruló Tito-klikkel. A nyilatkozat, amelyet Kolarov miniszterelnök és Cservenkov, a Kommunista Párt tit­kára irt állá, hogy Dimitrov, aki köz­ismerten félelmet nem ismerő és becsülete^ bolsevik forradalmár volt és utolsó leheletéig hű maradt a Szovjetunióhoz és Sztálinhoz, fenn­tartás nélkül helyeselte a Tájékoztató Irodának a jugoszláv párthoz inté­zett levelét és határozottan elítélte a titoisták szovjetellenes tevékeny­ségét. Minden tisztességes ember fel­háborodottan utasítja vissza ezt a titoista kísérletet amely Dimitrov szeretett nevének bemocskolására irányul — mondja a nyilatkozat. Dimitrov mélyen megvetette Ti tot, ezt a balkáni Bonaparte szerepében, tetszelgő önimádót és hóhér-bandáját., JCilm emi t oaqűti szaloné tikot készül kaj'aesűtiyra Az édesipari üzemék 1946-ban SO vágón cukorkái gyárootak. A terme­lés azóta rohamosan emelkedett é'S az idén már 350, 1950-ben pedig 500 vá­gón cukorkát állítanak elő. Keksz-fé­lét és süteményeket 1948-ban még alig (készítettünk, ebben az évben már 55 vagont gyártanak és 1950-ben 90 va­gónra emelkedik a termelés. Tavaly 33 vágón ©zalocukorkát készítetlek, az ■ idén karácsonyié 90 vágón kiváló rmi- nőségű szaloncukrot és négy vágón j krém szaloncukrot áSlítanak elő, Cso- l kóládé és cukorka figurákból tavaly | 700.000 darabot termeltek, ebben az ' évben — számítva a dolgozók meg- I nővelkede't vásárlókészségére — 860 I ezer darab gyártáséit) irányozta elő az államosított édesipar. A moszkvai Dinamó nyeri© a szovjet labdarúgóidényt 'A* amerikai monopóltőko beható* Mjm. *, Marshall-terv révén az olasz gazdasági életbe, tönkretette az olasz ipart, csökkentette az ország kivite­lét ée katasztrofális mértékben nö­velt© a munkanélküliek számát — állapítja meg Jermasov, a moszkvai rádió hírmagyarázója. Közismert, hogy az olasz Ipari munkások bére a legalacsonyabb egész Európában. Hivatalos adatok szerint négytagú olasz munkáscsalád létfenntartási költsége havonta 60.000 líra. Ezzel szemben a legjobb ipari szakmunkás sem keres többet 20—25.000 liránál. A fémipari szakszervezet kimutatása szerint az átlagos reálkereset az 1938. évinek csak negyedrésze. Ezek aa adatok megvilágítják és érthetővé teszik az olaszországi Marshall-megbi- *ott felháborítóan cinikus kijelenté­seit, hogy „a Marshall-terv 01asz: országban elérje célját, ahhoz nem több gyárra, hanem több rend­őrre van szükség, «^távolítani azokat a munkásokat, akik nem hajlandók elhagyni mun­kahelyüket a „felesleges gyárakban“. A népellenes olasz kormány a n«mz etárul ást tetézte még az atlanti katonai szövetséghez való csatlako­zásával, minek következtében az 1949—50. évi államháztartás kiadási tételeinek nem kevesebb, mint 30 százaléka a fegyverkezést szolgálja, prfg a közmunkaügyi minisztériumra ftsak egy szárai ék jut. fiz angol lobboldaii lapok az olasz dolgozók nyomoráéi Római jelentés szerint a Marshall- torv „gyümölcseit“ élvező Olaszor­szágban a gazdasági helyzet egyre •válságosabb. A tömegek nyomora napról-napra fokozódik. Még a bur- jKoá-lapok is kénytelenek többé- kevésbé nyíltan beismerni a Mar­shall-terv olaszországi következmé­nyeit. A Manchester Guardian közli a Messaggero nevű római jobboldali napilap calabriai tudósítását. A lap tudósítója leírja Cutre nevű faluban tett látogatását, ahol a tüdővész tol - ies erővel pusztít. A* egész falunak mindössze egy ktifja van, A falu lakosai csak rlt- ' kán Iáinak kenyeret, húshoz soha- sem jutnak. tt-.táplálékuk naponként egy marék bab. A faluban élők 90 százaléka sem írni, sem olvasni nem tud. A gyer­mekhalandóság igen magas. A Man­chester Guardian megjegyzi, hogy Dél-Olaszorsz’ágban százával van­nak Cutrohoz hasonló helyzetben lévő falvak. A New Statesman and Nation be­számol arról, hogy. a liguriai tarto­mányban milyen hihetetlenül kevés föld van a parasztok kezén. A szakszervezetek vezetőségei pén­teken délután zsúfolásig megtöltötték a Sportcsarnokot, hogy meghajfgas- sák Apró Antal etvtárs, a SZOT fő­titkárának beszámolóját. A Sportcsar- noikiot Lenin, Sztálin és Rákosi arc­képei és feliratok díszítik. A fel­iratok a magyar nép forró szcreíetéí fejezik ki a vifág j dolgozóinak nagy vezére, Sztálin iránt. A Köztársasági Induló elhangzása után az összvezetöségi ülést Gáspár Sándor, a Vasas Szakszervezet fő­titkárhelyettese nyitotta meg. — A Tervhivatal legutóbbi kirruta- tása azt bizonyítja, hogy az 1949-es harmadik évnegyedében gyáriparunk teljesítette a tervet, sőt az -egyes iparágak jelentős mértékben túltelje­sítették azt — mondotta Apró Antal. — Ez azt bizonyítja, hogy a munka lendülete jelentős mértékben fokozó­dott, emelkedett a munka termelé­kenysége. Iparunk 109.9 százalékra teljesí­tette = tervelőirányzatot, vagyis egy év alatt 41.8 százalékkal emelkedett ipari termelésünk. — Amíg a kapitalista országokban mindjobban ^kibontakozik a válság és közel 40 millió már a munkánál - j leültek száma, addig nálunk az élei- , miszerek egész soránál árcsökkentést hajtottak végre és az árindex azt mutatja, hogy jelentős mértékű az olcsóbbodás. Az egyéni verseny terén nagy len­dület mutatkozik — mondotta. A nagy- budapesti pártvá’asztmány határozata ó'a a termc'és. emelkedik, az egyéni versenyzők tízezrei csat­A parasztság mérhetetlen szegény­ségben tengődik s túlnyomó része alkalmi munkával kénytelen nyomorúságos életét fenn­tartani. Az olgsz gyermekhalandó­ság statisztikájában Liguria vezet, viszont a liguriai tengerpart télé van fényűző villákkal, amelyeket csak néhány kiválasztott egyén használ. A lap végül beismeri a Kommunista Párt óriási befolyását1'és erejét. lakoznak a rnunkaversenyhez. Ezután Apró , Antal rámutatott né­hány mutatkozó hibára- és kijavításá­nak módjára. A legveszélyesebb jelen­ség — mőndotta — "amivel találko­zunk, a verseny elb'ürokratizálása. Nem szabad három, vagy négy feladatnál több pontból álló egyéni verseny vállalásokat követelni, mert ezzel akadályoztuk a verseny /kibontakozását. A verseny-csatlakozással kapcsolatban Apró Antal rámutatott: előfordult olyan eset, amikor 15—40 vagy 50 dol­gozó elhatározta, hogy az üzemük csat­lakozik a munkaversenyhez, anélkül, hogy a dolgozókat megkérdeztek vol­na. Ez a legdurvább megsértése a dolgozóknak, a legdurvább visszaélés a demokratikus jogokkal. Voltak égyes helyek, ahol azt akar­ták. hogy a dolgozók1 túlórázzanak anélkül, hogy ezért, fizetést kapnának. Megállapítható, hogy ezekben a gyá­rakban az OB elszakadt a tömegtől, így versenyt szervezni nem lehet A versenyszervezést decentralizálni kell, üzemrészekre, műhelyekre, törvénnyé kell tenni a szakszerve­zeti mozgalomban, hogy a ver- nyi elsősorban a bizalmiak szer­vezik, a nűílielybizotlság és az üzemi bizott­ság irányításával, az tizem-műszaki ve­zetőinek bekapcsoásávak Különösen nagy lendülő eí kapott — folytatta Apró Artta! — ez egyéni ver. seny. A Szovjetunió sztahanovista kül­döttel megtanítottak a magyar dol­gozókat új munkamódszerekre. Moszkvai jelentés szerint a Szov­jetunióban az 1949. évi hivatalos labdarúgóidény befejeződött. A szov­jet labdarúgók ebben az évben bo­nyolították le 11. bajnokságukat. Az 1949. évi bajnoki mérkőzésekben már 18 egyesület mérte össze ere­jét, vagyis négy egyesülettel több, mint a múltban. A bajnokság min­den résztvevője 34 mérkőzést ját­szott. A bajnoki címet a moszkvai Dinamó együttese szerezte meg. A Dinamó hat ponttal előzte, meg a legveszélyesebb ellenfelét, a Vörös Hadsereg Központi Házának csapa­tát. Fá! f Jánosi választatták rcog debreceni püspiMé Az Egyházi Tudósító jelenti: Pén­Ipapussk 109'9 aiékra leljesáSefiíe A TERVELŐIRÁNYZATOT Apró cSvíárs beszéde a »szakszer vezetek vezetőségi ülésén *a műnk a versenyek terén tapasztalt hibákról és azok kiI*üszöholéséről Ezután hangsúlyoz a, hogy meg kell szüntetni a ma még itt­olt jelentkező értelmiségellenes hangulatot, Biz.osal; vagyunk abban, . hogy a magyar szakszervezetek Pártunk központi vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs irányításá­val fel tudják számolni munká­jukban a fogyatékosságot, tanulva a Szovjetunió tapasztalataiból képesek lesznek a szocialista munka- versenyben a dolgozók százezreinek mozgósFására — fejez e be beszédét. teken bontották fel Debrecenben az egyházkerületi püspöki tisztségre le­adott szavazatokat. A kerület több mint 400 egyházközsége titkos szava­zással Péter János budapesti lelki- pásztort választotta püspökké, aki az összes szavazatok 63.5 százalékát, tehát az abszolút többséget kapta meg. A tiszántúli presbitériumok nagy többsége azt az embert választotta meg benne püspökké, akiben mind a komoly egyházi, mind a világi ténye­zők bizalma szerencsésen összpontosul. CSAK tGV MO-ÍJ. Madrid közelében két vonat összeütközött. Ti­zenöt ember meghalt, ötven megsebesüli. * „Mi legyen az ajánr dékunk Sztálin elvlárs születésnapjára?“ cím­mel közvetít előadást szombaton U> órakor a I ctöfi-rá<iión a rádió- iskola „Torira műsora." létesítését leszik. is lehetővé A liverpooli kikötő­ben óriási lüzvész pusz- tilo'.f, amely teljesen elpusztított egy gumi- raktárházat és kétmillió fon'slerling kárt oko­zott. * t Paris közelében lé­* oö Nanferrc városi ta­Az általános iskolák nácsa elhatározta, hogy tanulói, élükön az üllő. a város egyik főútvona­röszcrvezetekkej . mint. lát Sztálin yenerálisszi­egy 20 vágón u ilgymak­mnsztót nevezik el­kot gyűjtöttek. Mlblnil a V iucnny;Kvgw>] ezer ka­Jiirij TIjnszov, ismeri ti-srlralis lio!<! erdősít­‘■zovjoi altéin a len in­sőt (>zfn 1 önnön ő­gr A (ti zári téli spoij ela­en; újabb csoinetckerlek dómban magasugrásban kétméteres ugrásával új szovjet öSszszövetségi rekordot állított fel * Kv amurig tartomány bon fellázadt, egy 800 főből álló Kuomintang- csapat és nagymennyi­ségű liadtanyaggol együtt átálloti a nép* felszabadító hadsereg hez. * Bombát doblak a pc- v.ovai spanyol tus épületébe * Száz vágón ©••,(«*£* mát exportál Makóról n .ttnrgony* Hagyma ér I**>**r6 N é .

Next

/
Thumbnails
Contents