Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-11 / 262. szám

tt-il NOVBMB2* II R t* VS Útra Mohácson az ország szűrne ForradoSmcsííották a mélyépítést a kombinát sztáhánovistái „Az építőiparban arra kcü venni az irányt, hogy a munkát észszerií- sítsük és ezúttal csökkentsük az övr költséget és emeljük a termelékeny­séget, mert ez elengedhetetlenül fontos az ötéves terv sikeres merg- vaJósítására.” A minisztertanács határozatát az építőipari dolgozók magukévá Vet­ték és megindították a mozgalmat, hogy megvalósítsák a rájuk váró feladatokat, amit a szocialista épí­tés megkíván tőlük. Elóször Po­zsonyi Zoltán, majd a mohácsi Pábik József forradalmasították az építést hazánkban a sztáhánovista munkamódszer bevezetésével. Ezelőtt négy héttel Mohácsra sze- geződött az ország dolgozóinak figyelme Fábik eívtárs munkájának eredményére. . A csütörtöki nap újabb dicsőséget hozott Mohácsnak a munka frontján. Hogy lesz négy méterből négy méter harminc « A mohácsi Mélyépítő NV telepén, ahol pár hete m£g rét terült el, most itt készítik a csatornaépüke- zésekhez szükséges „széf-padlókat, amiből naponta hatalmas mennyi­ségre van szükség. A szükséglet sok volt, a teljesítmény ehhez vi­szonyítva kevés. Az építés akado­zott. Ezen segített Illés Ferenc asz­talos, aid már három hónapja törte fejét: miként segítsen a hiányossá­gokon? Hosszú hetek után brigádja végre megvalósította, amit akarták. — Gyorsabb járatú gép kell, a munkát sztáhánovista módszerrel kell megoldani — ezeket mondogat­ták egymásnak. A szavak nem száll­tak a levegőbe! Illés Ferenc a irégi.-marógépet át­szerelte gyorsabb fordulatszámra, a fémcsapágyat golyósra cserélte fel és egyszeribe megváltozott a telje­sítmény. A régi géppel 130 padlót tudtak felhornyozni 3 órai munka­idő alatt, a gép fordulatszámának emelésével ez 604 darabra emelke* dett. Ez volt z e* 1 "ö •• a sikr/■ felé. De ott volt még a sok hulla­dék! Ezen is segítettek Illés Ferenc brigádjának tagjai: Tokaji Pál, Sze­pesi Ignác és Mukk Ferenc. Nagy jelentőségű újításukkal sikerre vit­ték több hónapi fáradozásukat. — Azelőtt a padlót, amit a csa­torna-építés kifalazásához haszná­lunk fel, két darabba vágták és utána hegyezték ki. Ez minden esetben egy negyven centiméteres darab. kárbaveszését jelentette — magyarázza Illés Ferenc. — Most az újítással haránt vágjuk a pad­lókat. Ez az újtás 4.500 padló el­készítésénél 8.5 köbméter fameg­takarítást eredményez és ’ elértük azt, hogy a 4 méter hosszú padló­ból — bármilyen furcsán hangzik is _ két darab 2 méter és 15 centi­mé ter hosszú padlót tudunk csinálni. Illés Ferenc brigádja a csütörtöki napon mutatta be sztáhánovista munkamódszerét és újításának ered­ményét hatalmas sikerrel. A gyorsított vágású gép ontotta a felhornyozótt padlókat a folyamatos sztahanovista munkamódszer által. Fűrészcléssel és marással együtt normáját 1.000 százalékra teljesítette a brigád, a marást egyedül pedig 1450! százplékra az előző hetek 110— 130 százalékos teljesítményével szembeni Hatalmas eredmény, ami forradal­masította az asztalosipart az épí­tésben és újabb tanúbizonyságul szolgái, hogy a sztáhánovista mun­kamódszert a munka bármely terü­letén be lehet vezetni. „Eszik az anyaga’,“ A mohácsi lakosoknak van _ mit kerülgetni a Dózsa György úton: mi/ndenütí, hatalmas földrakások és hchremméter mély árkok teszik szin­téi járhatatlanná az »utat. A mély iíroic kezdetén hatalmas pirosbetűs /elírás Sztálin elvtárs szavait tolmá­csolja: „Megtanulni a technikát, él- sajátítani, a tudományt, ez ‘a prole,- táriátus mai feladatat1. A munkának oroszlánrészét Izgum Ad,lm és brigádja, végzi, aki a-mély­építésnél is bevezette a sztáhánovis­ta munkamódszert. A három méter mély árokban egy­más mellett áll a brigád három tag­ja és soha nem látott lendülettel és gyorsasággal. végzik munkájukat anélkül, hogy testi erejüket jobban igénybe vennék. A csili ék egymás­után érkeznek betonnal megrakva a| munkahelyre, de pár perc múlva már g fordulnak is vissza. — Eszik az anyagot — mondja több dolgozó, akik az anyagot hord­ják a sztáhánovista brigádnak. A icétmótcr átmérőjű betoncső mélyen földbeágyazva fekszik, alig fele lát­szik ki. Ezen dolgozik az Izgum- brigád, amely most mutatja be új munkamódszerét. A nyers betont külső vakolással I lát ják el. A brigád két tagja a 1 csőre öntött anyagot rögtön az el- « helyezés után simítja, míg a harmá- jj dik vas-simítóval kész állapotba ^ helyezi. A másodpercmutató gyorsan halad az időmérő óráján, de a brigád tel­jesítménye is másodpercrőí-másod- percre emelkedik. — Azelőtt ezt a munkát tíz ember sem tudta volna elvégezni — magyar rázza lzgum brigádvezető. Hatszoros fizetés A szürke beton 24. perc alatt 15 folyóméter csövet fedett be a sztá­hánovista brigád munkája nyomán. Erre a mennyiségre azelőtt 11 órára volt szükség, most az új munkamód­szerrel csak 24 percre. A brigád tel­jesítménye az új munkafolyamat be­vezetésével 2.812 százalékra emelke­dett az elmúlt hetek 150 százalékos teljesítményével szemben! A múlt hét folyamán a próbánál is és egész héten közeljártak ehhez az ered­ményhez. A fizetés hatszorosát je­lenti ez a dolgozóknak, mert egy napra a keresetük 06 forint. A mohácsi dolgozók lendülete és találékonysága hatalmas méretekben meggyorsította az építkezést. Ez már a harmadik nagyjelentőségű munkamódszer bevezetés, ami rövid négy hét alatt,.itt történt. Most újra Mohácsra szegeződik az „Ország dolgozóinak szeme. És nem ok nélkül! Kászon József ADÓFIZETÉSI VERSENY A dolgozó paraszt és az->állain. viszonya a múltban gyakorlati ag azt jelentette, hogy mcgoüvegcite a szolgabírót, pofont kapóit a csendőrtől és a végrehajtó elár­verezte a dunnáját. Ha ez nem tetszett neki és nem köszönt a szolgabírónak, akkor kommunis­tának nevezték, ha pedig a pofon ellen is kifogása volt, akkor is­meretséget köthetett a puskatus­sal is. És kegyetlen volt a végre­hajtó dobjának pergése és szomo­rú az elárverczeit kisparaszt há- zatája. Hogy mennyire a múlté már mindez, mennyire megváltozott kettejük: az állam és a dolgozó paraszt viszonya, annak bizonysá­gát látjuk nao, mint rgjp, akár azt nézzük, hogy miként támo­gatja az állam a falusi dolgozókat, akár azt, hogy miként viszonozza ezt a dolgozó paraszt termény- begyűjtéssel, tervkölcsönnel. De még ennél is jobban bizo­nyítja ennek a viszonynak a meg- vakozását és azt, hogy a dolgozó parasztok mennyire érzik is ezt a változást, az a versenykihívás, amit a vékényi dolgozó parasztok intéztek — mint azt büszke ön­érzettel mondják kihívásukban — a járásban hozzájuk legméltóbb ellenfélhez: Mekényeshcz. Ebben a kihívásban a vékényi dolgozó parasztok, akik Baranya megyében másodiknak lettek ké­szen a vetéssel és most a mély­szántásban is élen járnak., ver­senyre hívják a mekényesieket arra, hogy mely község dolgozó parasztjai fizetik rendesebben adójukat. A vékényiek vállalják, hogy november 31-ig minden köz­tartozásukat rendezik. A mekényesiek minden bizony­nyal vállalni fogják a versenyt és a két község dolgozó parasztijai egymással vetélkedve fogják £í- .; zetni adójukat saját államuknak, saját maguknak. A iasnik igazolták a fabí vészi íirvéayszék hóhér a inak gyilkossága it Nem morzsolódik ifit a hallgatóság; a szemináriumon, li ii imMm Nlesiimk a míorláti példákat A pécsi Dohánygyárban kíimolyán veszik az elvtársak a /liánul ást. Arnold elvtárs, akit a nópneyelők vezetése után most az ók-'.r/tás irá­nyításával bíztak meg, büfjzkán szá­mol be arról, hogy az üzfcmben a dolgozóknak több mint yi fele is­merkedik meg közelebbről! ebben az évben a Párt élenjáró 'elméletével. — Eleinte húzódoztak — moso­lyog voltak, akik az'/ mondták, hogy mi köze a sziVartyfagyártásnak az ideológiához, ők akkor is jól tudják végezni a munkájukat, ha nem tanulnak. Ilyen «73 már nincs. Akik annakidején ezt 'mondták, azok Is megváltoztatták már a vélemé­nyüket: I titoií az> hogyan sikerült I ltui titot, ezt oj/íirni. Úgy, hogy a szemináriumvezetők mindig meg­kapják a tájékoztat list az üzem leg­frissebb termelési kérdéseiről és azt a. szemináriumi elöfedásban feldol­gozzák.. így a vitrik' alkalmával is nemcsak azt Vitat/ják meg, * hogy például az imperializmus miért ha­lódó és rothadó íf;apita!izmus>. ha­nem azt is, hogy ' miért nem sza­bad száraz vagy túlnedvesíleft do­hányt tölteni'a s,7 ivarkákba. Ez nem vesz el időt a tjmúlásból, csak ér­dekesebbé, közvetlenebbé teszi a vitát. Most például nrról is beszélnek a Dohánygyár szejnináriumain, hogy mennyibe segíti a fejlődést a Sztálin «Ívtárs TO. születésnapjára tett fel­ajánlás és hogy a Dohánygyár dol­Isinét !ÖS& Ü7SR3 isl es? eile * ij'TNuáv84' t mit A Tervhivatal jelentése szerint az Öfset Nyómdl-jt NV, az Egyetemi Nyomda NV, a Dávid-dobozgyár NV, a Steplufheum nyomda NV, a CsainagolónnyiíuTgyá)• ■ NV, a Salgó­tarjáni Acélárugyár hfdhengerlő művének dolgozói i? teljesítették hároméves tervüket. A Magyar Bauxitbánya,’ Magyar-Szovjet Bnu- xlt-Aluminiuin RT, a Székesfehér­vári Hongéra Jü. valamint az., ajkai, kohóévá'- rrri.-r felemelt hároméves tervét is teljitsí tette. gozói hogyan vették ki ebből a ré­szűket. Szorosan hozzátartozik ez ahhoz, amit a szemináriumon arról tanúinak, hogy miért a Szovjetunió a béketábor vezetője és a béke megingathatatlan harcosa. í sem véletlen, hogy a I * A ' tanulásban is azok á legjobbak, akik a munkában sem maradnak el. Dombi Ferenc mű­szerész .elvtárs például minden vita alkalmával hozzászól és rendszerint fején találja a szöget. Ugyanúgy, ahogy a szivarkúgyártó gépen mind­járt megtalálja a hibát. . • Bottlik Sándorné legutóbb arról szólalt fel a szemináriumon, hogy Tito bandája és a Magyarországra1 befurakodott kémek hogyan szol­gálják az imperialistákat. Bottlikné takarítónői megbízhatósága miatt került a portára, bizalmi állásba. Neki „hivatalból” is ébernek kell lennie, jól tudja, hogy miért van szükség másutt is az éberségre. A rendszeres felszólalók között nem véletlenül találjuk a gyár büszkeségeit, az élmunkás 1 Schnejá der Lajosaiét és a másik élmunkást, Balázs Kálmánnét. Ök már tudják, hogy miért dolgoznak és miért ta­nulnak. Más szervezetekben a tanulás réme a „lemorzsolódás”, az, hogy a hallgatók közül tanulás közben kezdenek kimaradom!, a végén min­dig kevesebben lesznek. A Dohány- gyárban ennek az ellenszerét is si­került megtalálni. '( alapfokú szeminárium I ■ ■ ) közül mindenki meg­találta azt, amelyiket legjobban be tudja illeszteni napi elfoglaltságába, akik pedig hal.a dószemináriumra vagy a Bolsevik Párt történetének szemináriumára'járnak, már meg­győződtek arról, hogy mennyire hasznos a tanulás és nem marad­nának cl egyetlen előadásról sem. Amellett pedig a hallgatók, ellen­őrök egymást. Az a 230 elvtárs, M-j fl ^ l«­tói* -''O * C a Dohánygyár dolgozóinak nagyobb fele mór a1 Párt élenjáró elméleté­vel megerősödve dolgozik tovább, kommunista módon és a dolgozók társadalmának jövőjét ismerve fog hozzá az ötéves tervhez. A pécsi népbíróság dr, Rfhsner ta­nácsa szerdán és csütörtökön Taben folytatott helyszíni tárgyalást a tabi vésztörvényszék fehérteiToristáinak bünperében. A kétnapos tárgyaláson . a tanukat és a vádlottakat szembesítették En­nek során „báró“ Weiszenbach Iván beismerte, hogy 1919-ben íbcnlicht horthysta őrnagy felhívására egy cso­portot alakítpttak, hogy a fehérek ál­tal összefogdosott és halálraítélt emberek ügyéhez „hozzászól janak14 A népbíróság új tanukat is kihall­gatott a tahi helyszíni tárgyaláson és ennek során a vádlott Dobos Endre 108 holdas kulákkal szemben megál­lapították, hogy ö volt az, aki a mo- györófabotokat bevitte a fogdába, ahol aztán félholtra verték az áldoza­tokat, ő volt az, aki elősegítetik dr. Fischer Albert karádi körorvos kivég­zését. Elősegítette és jelen volt Szé­kely Ignácunk a tabi Vörös Őrség pa­rancsnokának,' Albert Mihály • napszá* mosnak, Illés Lajos állomásfelvigyázó­nak és Mizerák Mihály napszámosnak a kivégzésénél. Tóth Lajos adótárnp- kot is Dobos birtokán végezték ki és utána a kivégzőosztag tagjait és egyéb, horthysta martalócokat meghívta, hogy Tóth Lajos halotti torát megüljék. Nem tudott tagadná, beismerte a fenti bűnöket. Beismerte azt is, hogy Major Gyulát félholtra verte. A helyszíni tárgyalás során felele­venedtek az 1919, augusztus 23-án és 24-én I.i.bics Imre köröshegyí kőműves és a Fehér család kivégzésének rém­ségei, amikor a férjét, az asszonyt és a fiát a dzsentri gyilkosok megölték. Horthy gengszterei ölték meg Somo­gyi Ferenc elvfárs nyomdászt, a tabi munkástanács elnökét, akinek még a nyelvét is kitépték. A vádlottak között dr. Rótt Lajos a kommün idején állítólag jogi taná­csosa volt a tabi munkástanácsnak, mint akkori járásbiró. Dörzsölödöit a tanács tagjaihoz, de idejében észre­vették el * em f orradalmi naagataríását és szervezkedését, Így 1919 júniusától már nem hívták be a tanácsba. A Tá- nácsköztársaság bukásának hírére el­lenforradalmi tüntetést szervezet és megfenyegette azokat a dolgozókat, akik ugyanezen gyűlés alatt vörös lo­bogóval ellentüntetést szerveztek Ta- bon. Dr. Rótt az első horthysta vá­lasztáson a Nemzeti Egyesülés Párt­jának jelöltjeként lépett fel. Dr. Rótt volt az, aki az ellenforradalom idején a Perczel-kertben rendezett mulatság tiszta bevételét, 16 ezer konjnát, Sztemát Ferenccel együtt vitte el Sió. fokra a véreskezű Horfhy-pribékcik- nek. A tárgyaláson fényképek soroza­ta igazolta a vádlottak bűnösségét. A tabi hóhérok bflnperének tárgya­lását Pécsett folytatják. Megérkeztünk OCurátiduláj Nitő-szkjO­mondta Zalje- buk olykor csaknem' -érdig süppedt a puha avarba, arcukra időnként ráfonód- tak az indák. Vagy egy óra múlva az erdő ritkulni kezdett és felragyogok a Radoviczki-csalorna vize. A keskeny folyócska fölé nyárfáik és nyírfák haj­lanak, olyan mélyen, hogy természe­tes. hidat, képeznek. A néma csendet csak a víz Imik csőr. gedezése tőre meg. .Fgyszerre fáj daimas kiáltás hangzott fel- A lö'gy odváibó] ha'aimas hímkarvaiy röppent ki, karmai közö- vergődő madárkával. Vonojev villámgyorsan - vállához kap­ta fegyverét, lövés dördült és a ma­gasból bukfencezve zuhant le a tollas rabló. — Hozd ide — füttyent Zaljelov Csajkának. A vadás-zku ya belevete te magát a csatorna vizébe és úszni kez­dett. Szép fejét magasra tartotta, né­hány perc múlva meg jele at nehezen ■ vonszolva a nagytestű madarat. VADASZOK PARADICSOMA E sí ételé aztán így szói’ Za! jetoy.­— Most megnézzük és mégha Ugar­juk az erdő életét. Arra kérlek benne­teket, ne lármázzatok és semmiese’r# se dohányozzatok. A szürkü'etben minden boteocakn fan'asziikus állatnak lá'ezo-.L A lehnl- loit avart meg-megzörrentet‘ék az egerek. Váratlanul, egészen közelről, monoton hang ismétlődő:-:: „Koh .., koh...!“ — Ez nőstény fájd — suttogta Ve- rojev — Éppen hervadt lombot vacso­rázik. — A harasz: megzördül- a va­dászok lába alatt. Abban a pillanatban hatalmas, szürkésfekete, égővörös ta- réjú madár röppent fel és ellőn: ez erdő sűrűjében. A„HODKUNYHÓNAL” Ké'.óra járás után a nádashoz ér­keztek. Beszálltak egy ladikba. A partmenti bokrok sűrűje mógé rejlőz­ve evezek. A. Cseremovi tóban sok­száz vadkacsa és vadliba úszott. Nem is gondol á.k, hogy emberek, még- kevesbbé, hegy vadászok vannak a közelben. Vidáman lubickollak és búk. dl só.lak a vízben. Egyik vadkacsa körül felporzolt a víz. Szárnyaival úsz­va a levegőben, elrepült a lenyugvó A köze.ben a „hód­Déiulánra 3z expedíció elérte a vé­det» -erűiét központja!.-Lopata ha ár- Icrü'eict. »A hatalmas, fáktól öveze t •tisztás közepén kunyhócska állott. Melle te máglya, az ágasfára íüggesz. telt bográccsal. Zömök, simára borot­vált féríi lépett -a vadászok elé: Ej» CJ hunyorgott vidám, szűr. I kunyhónál” egy hód sőíé feje ke. szemeivel. — Máf az' hittem, el sem jö tök. Reggel aztán lövést hal­lo tam .a messzeségből 'és kilai-Tam, hogy ti vagytok érkezőben. • L 'Tf., •» ;. ty „u Akim !'»»:r»>: v‘cs Bikán^n- — rK;v^*eV V-erojev — A'. - akrir.isabb^ nein i ta .Vh.,)* íil< nap iranya.t>a. eio. tun) Az felragyog ak a csillagok. A vadászok tapogatózva törték át ma- gtika' a renge*.og«n. Körülö luk isme* re en zörejek halia-szoKaTsián az óvn‘os mosó.nedve, a 'nvéért vagy a h*. ."£ in u.i véid'i •.?,? ra. 4avol- ban tűz csillant fel. líazaé köziek. — It kezdődik a mi moszkvakörnyéki „wdaskertünk“. A vadállatok és a ihadaraU országa. A - őszi nap az álszűrődő sugarak', özönívr-. árasz'otta el a százados lö.gjdá'taí, a magas nyáriakat, az ágáö-bogas, hársfákat» Néha, mikor, a rcKvl'yebokor vékony ágait választói­éit szét, úgy telsze’l, mintha últa’an helyeken járkálnának. Szűk tisztáson lepihentek., MOSÓMEDVÉK, HÖDOK, MÓKUSOK ÉS NYESTEK — Azelőtt itt sűrű erdők és ember­számára hozzáférhetetlen mocsarak vol'ak — fogott beszédébe Zaijelov.— Ezek a terüle ek bővelkedtek hód ok­ban, jávorszarvasokban, nyeltekben és. más állatokban. De a rablógazdálkodás az erdő egy részét kiirtó ta és a vad­orzók is elpusz ílo tak az állatállo­mányt. A hóclok például a forradalom előí'i időkben már teljesen kiveszt«* az erdőkből. .Jávorszarvas még öíven- nél is kevesebb volt és csak alig akad egy-egy fájd kakas., Néhány évvel ez-, élőt’ a moszkvai területi végrehajtó bizo'.ísáig . védet- terűiének nyilvání­totta ezt a helye . 26 hódol hoz'-fc ide. A hódok. akltmaéizáródtak és el- szaporod-'afcv Ma már a védet érül?, ten, a nagyszámú hódon kívül 240 já vor szarvas, 200-náj több fajdkakas. tok nyes. mosói nedve és mókus laá'haftí. AZ ERDŐ MÉLYÉN A vádá-TOk •abba1 .a.gy tik a pihenés, megindu.tak az erdők mélye íe.<j, Lá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents