Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-10 / 261. szám

1*49 NOVEMBER 10 NAPLÓ Három megye traktorosai tanulnak a göileitanfolyamon Kaposvártól (rólléi/g többszőr fel­tűnik e^v-egy tr&ktqfr vaskos aiakja, amint víj* pufogással ötösével szapo­rítja a barázdák számát. Mert nagy segítsége parasztságunknak a trak­tor. Megbízható, jé* munkájával ki­érdemelte a parasztság elismerését és ma már mindenütt bizalommal és jóindulattal n ék pék a szántóvető gé­pek kezelőire is, a traktoristákra. Jóakarói, harátot látnak bennünk és méltán, mert'nincs olyan munkája, vagy problémája parasztságunknak, amelyben ne cégkénének neki trak­toristáink. Ezeknek a barátoknak a száma pedig egyre szaporodik. Uj traktorok és újabb traktoristák kap­csolódnak bele a parasztság munká­jának riiőglcö n ii v í t és éb e. Mcgnyillott Colién Somogy me­gye i ,ső traktorv ezetőképző tanfo­lyama. A szaporodó gépállomások növekvő gépparkja egyre több trak­toristát'is igényel. Eddig, ha valaki traktorvezető akart lenni, annak vagy- Székesfehérvárra, vagy Deb­recenbe kellett elmenni iskolára, hogy megtanulhassa a traktorveze­tés csinját-biriját, Mnst^Somogyban is mód és lehetőség nyílt arra, hogy aki traktorista akar lenni, az a me­gyében tanulhassa ki a traktorveze­tést. Egyelőre azonban három ma­rik megyéből, Baranyából, Tolnából és Bárs megyéből tevődik össze az első tanfolyam hallgatósága. Hainan hallgatóval Indult meg az első tanfolyam. Valamennyien sze­gényparasztok. újgazdák gyermekei. Sok közöttük l a termelőszövetkezeti tag ist meg olyan, aki már dolgo­zott gépállomáson, mint traktorveze­tő gyakornok. » Az első tanítási napon az előadó politikai ismertetést is adott. — A győztes forradalom pártjá­nak, — mondotta — a Bolsevik Pártnak tapasztalataiból mi is meg­tanulhattuk, hogy csak egyedül a kollektív, nagyüzemi gazdálkodás útja az az út, amelyen haladva, dol­gozó parasztságunknak növekvő jó­létet, felemelkedést biztosít halunk. 1045-ben ugyan már enyhítettünk és segítettünk szegényparasztságunk sorsán azzal, hogy 650.000 nincste­len. szegényparasztnak földet ad­tunk. de akkor mást adni nem tud­tunk. Most, .mir a fordulat év* útim a dolgozók állama minden erejével a dolgozók segítségére siet és min­den igyekezete arra irányult, hogy minél nagyobb arányú gépesítéssel megteremthessük a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás alapját s ezzel parasztságunk felemelkedésének esz­közét. A hatvan hallgató szomjas tekin­tettel és hegyes ceruzával lesi az előadó szavait, megrczdiil a szokat­lan szerszám a kézben. Megindul a tanulás. Tizenegymillió pár cipőt gyártunk az ötéves terv végén Az ötéves terv során cipőiparunk nagy fejlődésnek indul. 1938-ban Magyarországon 5 és félmillió pár cipőt termeltek. Az 1958-as szín­vonalat már 1948-ban túlhaladtuk, ez évben pedig 7 és félmillió pár cipőt gyártunk. Az öt/jvas terv vé­gére cipőtermelésünk 11 millió pár­ra emelkedik. Igen fontos kísérletek folynak a gyártási idő megrövidítésére. Eddig a cipőt gyártás közben gőzburában szárították. Most kísérleteket foly­tatnak infravörös sugarakkal való szárításra. Ha a kísérletek sikerrel járnak, a szárítási idő az eddiginek körülbelül 5 százalékára csökken. Zala me9ye vezet a mélyszántásban A vármegyék közötti versenyben első Zala megye p3 százalékkal, má­sodik Vas megyye 81.5, harmadik Veszprém 56 százalékos teljesít­ménnyel. Az óíjzi mélyszántás mun­kájának minŐTégét. tekintve kiemel­kedik és els/, helyen áll Szolnok megye, ahol h gépi erők kihaszná­lása elérte a 100 százalékot. Hasonló eredmények 'tapasztalhatók Csongrád megyében, ahol a gépi erőt 99 és Békés megyében, ahol 84 százalék­ban használták ki. Jó politikai fel- világosító munkával a többi megyé­ben is jelentősen fokozni kell a korszerű talajművelők alkalmazását. A mélyszántás végzésében alapo­san lemaradlak Bács-Bodrog, Ba­ranya és Pest megye. Lemaradt Bihar-, Tolna-, Fejér- és Abauj megye is. Két munkahelyen dolgozik Glück Imre p/ácsbányatolepi vájár Bzerte az országban mindenütt fizi­kai munkások és a mind szorosabban hozzájuk fonódó műszaki értelmiség keresi az új utakat, keresi az új mun­kamódszereket, hogy könnyebben, job­bat, többet termeljünk, hogy minél gyorsabban valósítsuk meg népünk boldogulásához vezető ötéves tervün­ket. Egy láncszem... Egy fényes ra­gyogó láncszem ebben a munkában Gtüok Imre pécsbúnyatelcpi vájár telje, sítménye is, aki vállalta, bogy két munkahelyen dolgozik egyszerre. Az ö csapatában öt ember vftn. Iigy vájár — Glück Imre elvtárs, egy segédvájár' fa három csillés. Eddig egy munkahe­lyen dolgoztak a VII. szinten, mos/, ala.pvágatot nyitnak a hatodik telep • hez. Sürgős mind a két munh a fa bizony kevés a vájár. Méhn Jói séf aknász vetette fel: — Meg lehetne oldani, ha válj ni ja Glüok munkatárs, vinni lehetne / nind • kettőt. Egyik helyen repcszlKmek, míg a csillések elviszik a késj /letet, dolgozhat a másikon. Hamaráh/b jut­nánk előre és több lenne a kér«/set is. Hamarabb ... gondolkozott el. Glück «Ívtárs, a hamarabb azt jelent/ I, hogy akkor már 1950-ben tudnak fejtéseket indítani. Hamarabb... azt y .Mentené, hogy előbb teljesítenék az öl fives ter­vet. .Hamarabb .... azt jelenti/né, hogy elöld* valósítjuk meg a szó« ,'ializmust És mire a végére ért a got «dotálnák, már megszületett az cihatáj /ozás. Vál­lalta. Pedig Glück elvtárs nem mai gyéréit már, (Mm fiatal vájár, akiket * könnyebb az új fel/- vinni és mégis megmutatta, hogy i ;1 tudja hagyni a régit, ha jobb az ÚL helyette. A i.'ll. szinten talán még mozgalma­sabb, elevenebb az élet, mint a többi szint eken. A kercsztvágat elején fúró­gép dübörög arrébb robbantáshoz ké­szig lödnek, Glück Imre csapatánál ni/ gy köveket emelnek a csillések, a hí tos-telepi vágatnál kattog a fejtőka- ls pács. Sietnek vele. A hatos szintről / lnnék velük szcml>o. Cseh; elvtárs ,'jclt ad, ütemesen csattan most a ré­selő hangja a túloldaliaknak. Egy per­cig csönd, aztán távolról át a szénen, kövön megjön a válasz is. — A jövő hét elején összeérünk, lu­kasztunk — mosolyog Csehi elvtárs. — Talán még előbb is. Több a kereset is. Műszakonként kél-három forint. Ed­dig 35 forint volt, most fölmegy 37— 38-ra is. És még több lesz, mert mind­jobban belejönnek a kettős munkába. Glück elvtársnak sokszor nehéz a munkája, segédvájárát gyakran kell segíteni, de nem hátrál azért meg, amilyen hatalmas szép szól ember Glück elvtárs akkora kitartás és aka­rat is van benne. MEGJELENT a Nagy Okf éberi Szocialista Forradalom évfordulójára: LENIN.SZTÁLIN: fiz OKiéheri Forradalimrí! A gyűjtemény /a forradalom lángeszű szervezőinek és vezéreinek azon beszédeit fa ciki« ei{ tartalmazza, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom sajói osságait és jelentőségét a legmélyebbreható tudomá­nyos elemzéssel jellemzik. Kapható: Szikrí e könyvesboltokban, a pártszervezetek és üzemek Szikra lerakatainál. Megrendelheti/: SZIKRA KÖNYVKIADÓ, Bp««l, V., Vöröamarfy-Ur 4. — Érdemes is, hiszen ha jól bele­gondolok, csak látom én is. hogy ma­gamnak csinálom, meg nekünk, dol­gozóknak. . Láncszem . . . fényes, csillogó lánc­szem, mert újabb bizonyítéka annak, hogy fizikai munkások és műszaki ér­telmiségiek közös munkája a közös célért, új, szebbnél szebb eredménye­ket ad épülő szocializmusunknak. Két kézzel szórják a pénzt Tito ügynökei a belgrádi Gőring népszerűsítésére Bukaresti jelentés szerint a Ro­mániában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja, „Az internaciona­lizmus zászlaja alatt” legutóbbi szá­mában beszámol arról, milyen fény­űző életet élnek Tito követei külföl­dön. A' Rajk-per leleplezte Tito fasiszta és kémbandáját, de bebi­zonyította azt is, hogy Tito külkép­viseleteinek főfeladata, különösen a népi demokratikus országokban — hogy kémkedjenek és kémkedésre nyakló nélkül költhetik a nép va­gyonát. A jugoszláv külképviseletek tag­jainak hivatalosan megállapított fi­zetése mesébe illő összeg. így pél­dául Tito párisi követének, Lázár Latinovicsnák 1948-ban félmillió frank havi fizetése volt. Tito római követe az elmúlt évben 200.000 líra havi fizetést kapott, Mrázovlcs Kar­lónak pedig Budapesten 15.000 fo­rint havi fizetése volt Tito követei rendes fizetésükön kívül korlátlanul használhatják az úgynevezett bizal­mas hiteleket, amelyeket a kémek megvásárlására és beszervezésére szántak. A jugoszláv kémeknek egyik fő- feladata külföldön Tito népszerűsí­tése. E célra a nagykövetségek két kézzel szórják a pénzt. E célból ren­deztek az Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Francia- országban és más országokban ki­kiállításokat. Titoék véleménye sze­rint a bankettek és fogadások a legjobb propagandaeszközök. Tito „székértói” azt tartják, hogy ezek­nek a banketteknek fényűzőbbek­nek kell lenniök bármely más ország képviselete által rendezett hasonló fogadásoknál. ,Nagyon boldog vagyok“ EGY ÖSZTÖNDÍJAS LEVELE Boldogság és öröm bujkál minden sorában annak a levélnek, melyet Bu­dapestről Csípő Irén küldött Pécsre szüleinek fa testvéreinek akkor, arai­kor megtudta, hogy a Szovjetunió ösz­töndíjasa lett. — Nagyon boldog vagyok! — Elvisz­nek öt évr.e a Szovjctúnióba. Ösztön­díjas leszek — így kezdődik a levél. Megismerem majd a komszomolisták életét, együtt fogunk velük ‘anulni és -szórakozni. Egy szép, boldog, hatal­mas szocialista országba mehetek. Szüleimi Szeressétek a Pártot és legye­tek büszkék arra, hogy a ti gyereke­teket az egyszerű lakatosnak a gyere­két ilyen kitüntetésben részesítik. Nem felejtem el sohasem azt, hogy lenéztek, amikor polgáriba jártam. Nem felejtem el azt sem, hogy Édes­apa úgy kérte kölcsön a beiratkozás­hoz szükséges összeget. Visszagondo­lok arra is, hogy egy ruhában jártam ki a négy polgárit, mert nem jutott többre. De most más lett a világ. Most nem a finom „urikisasszonyok“ mehetnek ösztöndíjjal külföldi egye­temre, hanem mi, a munkásság és dol­gozó parasztság gyermekei. És ezért végtelenül hálásak vagyunk legelső­sorban Pártunknak és demokratikus kormányzatunknak, és ígérjük, hogy jó tanulással, kitartó szorgalommal fogjuk viszonozni azt a szerető gon­doskodást, amelyben minket most ré­szesítenek. Most leírom nektek, hogy mit ka­punk még az államtól azon kívül, hogy ingyen tanulhatunk itthon, vagy külföldön. Azok az elvtársak, akik már elmentek a szovjet egyetemekre, kaptak irhabundát, i>adonatüj utazó­táskát, két kosztümöt (a fiúk öltönyt), egy vászon nyárit és egy szövetet, kucsmát, csizmát, meleg cipőt meg más ruhákat. Ott künn diákszállóban laknak és 3000 rubel ösztöndíjai kap­nak havonta. Már hallottam art .is, hogy nem tudják mire költeni 1ezt a nagy összeget és azon gondolkodnak, hogy autót vesznek maguknak. Lehet hazaküldeni pénzt és ajándékot Is. De ez csak az anyagi oldala a dolognak. Én sohasem azt nézem. Én mindig arra gondolok, hogy mivel tudjuk mi ösztöndíjas fiatalok meghálálni ezt a mérhetetlen segítséget, melyet nyújta­nak most nekünk. Talán csak azzal, . hogy a komszomolisták példáját kö­vetve, valamennyien úgy akarunk ta­nulni, hogy öt év múltán hazatérve, bátran támaszkodhassék ránk a nép, amely most küld ki bennünket, öt év múlva jó szakemberekké váltva, itt­hon építjük a szocializmus:’ VERSENY AZ ELSŐSÉGÉRT Az üzemben, ahol vasúti alkatré­szeket gyártanak, csoportosulás tá­madt a művezető körül a formázóban. — Na, lányok, hogy megy a ver­seny? — A ki(űnő minőségért verseny­zőnk. — Akkor valami nincs egész rend­ben. Nézzétek ennek a formázónak á rácsát. Görbe, kiáll. így nem adhat kitűnő minőséget. Felhívta Polina Popova ügyeimét Jekatcrina Szmetankina munkamód­szerére. Szmetankina brigádja annyira ügyel a berendezésre, hogy még a formázok belsejét sem lusták lámpá­val átvizsgálni, nehogy akár egy oda­tapadt homokszem is selejtessé tegye az öntvényt. A beszélgetés után Popom azt javasolta hrigádja tagjainak, lá­togassák meg a különböző munkahe­lyet, nézzék meg, ki hogyan dolgozik. Az öntődében gőzölögtek a még ki nem hűlt munkadarabok. Popováék ki. keresték azokat az alkatrészeket, amelyeket ők szállítottak ide. Az egyiken hibának számító mélyedéseket fedeztek fel. — Lám, ezek azért keletkeztek, mert a keverék ráragadt a forma bel­sejére! Megállapították, hogy a selejtes da­rab bosszúságot okoz azoknak is, akik felhasználják — vagy nem használják fel, mert nem akarnak selejtes alkat­részt beszerelni. A brigád úgy határozott, rendszere­sítik a műhelyekben a kirándulásokat és hetenként kétszer ellenőrzik saját formázásaik minőségét­A következő hónap elején kdüggesz­telték a táblát a versenyeredmények­kel. Polina Popova brigádja a máso­dik helyet foglalta el—mindössze bá­rom selejtes munkadarabot irtuk ter­hűkre. Az első helyre Jckaterina Szmetankina került, akinek brigádja kitűnő minőségű darabot ter­csupa melL A táblát körülállták mázók. for­— Hármast kaptatok — meg tréfálkozva Szmetankina. jegyezte — Nem ilyen osz­baj, az iskolában tályzat. — Pedig utolérünk téged — mon­dotta Popova. — Vagyunk mi is olyan ügyesek! — Rajta, mi segítünk — ajánlotta Szmetankina. — Keressetek fel ben­nünket és nézzétek meg, hogyan csi­náljuk, ami nálatok még nem megy olyan simán. Popováék kaptak az ajánlaton és rendszeresen látogatni kezdték Szme­tankina brigádjának munkahelyét. Sok fogást eltanultak és különösen meg­jegyezték azt a lelkiismeretesseget, amelyet Szmetankina a kifogástalan termelés érdekében tanúsít. 'J'it. Uiip I»lt el és Popova bri. gádjának valamennyi formáját már a legjobb minőségűnek ismerték cl. Ezen túl, emelték a teljesítményt is, a jobb munkamódszerekkel másfélsz«, rcsen teljesítették normájukat. A művezető mosolyogva mondta Popovának: — Látom, megcáfolod, amit az üze­mi lap ir. Az újságban ma az áü, hogy Szmetankina a legjobb formázó, de a ti eredményetek azt mutatja, hogy megelőzted öt. Ismerjük meg a világot formáló Októberi Szocialista Forradalom eseményeit! A képes album kopható «>ind«.n pártszervezetnél. 50 fillér. KIADJA: MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, AGITACIÓS OSZTÁLY. I

Next

/
Thumbnails
Contents