Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-06 / 258. szám

s W K Pl 38» WOVEMBtt i ÍGY VAN El MÁS GYÁRBAN IS Harmincon a Bőrgyárból, akik elmentek vezetni a harcot a szocializmusért Régi jé szokás, bogy atEbJoanadtáa «Jy-egy csoport -tagjai, akiket össze­köt a közös munkahely vagy egyes fi­let, összegyűlnek és együtt megörökí­tik magokat. A fényképen egy csokor mosolygó arc emlékeztet évek múltán arra, hogyan töltöttek együtt éveket az iskola padjaiban, vagy hogyan si­került legyőzni az ellenfél tekecsapa­tát. UmikúsoK Közöst Kevés akut!, aki tablókat gyűjthetett magának. Legfeljebb egy-c-gy elsárgult csoport­kép jutott számukra a munkásegylet vagy szakszervezet összejöveteléről. Azokról, akik együtt vettek részt a munkások közűi a győzelmes harcok­ban, sztrájkokban, a felszabadulás előtt legfeljebb a tőkésosztály rend­őrsége készifett tablót. Most lenne alkalom arra, hogy •npikásoaztály nagy győzelmének ki- •ebb részi éltéiről, a mtmkaverseny győzte* befejezése, a munkásosztály ünnepeire történt felajánlás teljesí­tése alkalmából emlékeztető csoport­kép készüljön és mégdnkább azokról, «kik bosszú éveken együtt dolgoztak * munkapad mellett és most elkerül- éric egymás mellől, hogy a munkás osztály hatalmát képviseljék, A *zo- ciaiUzmus építésének hatalmas Ictkíü , Irts azonban nem adhat időt arra, hogy emlékeken merengjenek, o fö- I esőbe mutat és nem a maliba. így az­tán legtöbb üzemben hiába keresnénk Sublót azokról, akik egyszerű mun­káiból vezetőt teftek a dolgozó nép küzdelmének. A Bőrgyárban sincs. Pedig bt iem- I nts, harminc «re mosolyogna róla szem­be velünk. Vegyük csak «orra ölest, ögy, ahogyan a névsorban követken- t Vek. j Arató Kámfor * gyár cipésanühs­j %ében javítgatta az ormótlan timár- t salzsnákat. Most 6 vezeti a pécsi h- i tsá&khpatalt. András Endróná m ficam! bizottság «dmlmsetrátons volt. Most .# Eamertí kesztyűgyár eég jegyző je. Ass Ferme tanársegéd Budapest«« y n Műszaki Egyetemen készül arra, 1 begy a ttsoefajlfete terrasléai műszaki 1 pesetőkéstt irányitbensm kes Károly ÍÉjoártannló nagy meg^nztediciésbeai í Mé*aesült.i öt évig tanulhat « Szopfef- ssnió Iskoláiban. Ifj. Bánkúti Ferenc Iskaltonsegád jaztképző iskolán aajá­ilűtzaki Egyetemen képezi magit, Väzskn József ácseegéd a Meyasfpítő NT-nél mnzikmezetS. Hz lenne a tabló teljes névsora Harminc név, harminc munkás a Bőr­gyárból. Valamennyien otthagyták a munkapadot a Párt hívására, mert a munká-soazíaly nem bízhatja idegenek­re hatalmát, a saját osztályúból valók­nak kell vezetniük « harcot és a mun­kát a szocializmusért. A mi lendületes munkánk valóban n«m ad időt a merengésre és a múlt­ban való ebnerükéere. Mégis érdemes lenne elkészíteni ezt a tablót év • többi ütembe* is, mert mindenhon­nan ugyanígy kerüllek kd az ország s a ncp új vezetői. Ha elkészülne a fényképo.sokor, a harminc mosolygó szempár büszkén hirdetné mindenki­nek, aki szembenéz veink: a Nagy Októberi Forradalom a oil országunk­ba [s elhozta a szabadságot, a munkás, osztály hatalmát a dolgozó nép jó­létét és felemelkedését. I tMERWK MEG Ami^MCsOT jg Mikor jelent meg a Földön az élet Tem>«B»tt[>domáByí c&isorczatnnk- baa legközelebb az egyik legérdekesebb témáról írunk majd, arról, hogyan ke­letkézért a Földön ez élet, mikor je­lent mega Földön az élet. Nézzünk felhőtlen, ideas éjszakákon az égre, tele van csillagokkal. Minden egyes csillag egy külön vfiág. Nekünk kicsinyeknek látszanak, mivei távol vannak tölünk, azonban még a legkö­zelebbi csillagról is csak több mint 4 év nla.it ér el hozzánk a 333.000 km másodperces sebességgel száguldó fény. i KUSZ JÁNOS A S KOMLÓI VÁJÁR A tAmfáVst egymásután jelölték meg akkor. A szénpor még alig ölt. rájuk, még meg lehet ismerni azo­kat a je!okét, amik október 27- Ktrex János komlói Tájár teljesítmé­nyét mutatták. A négyszázíHrven- százalekos te’jesitm ényt, amivel megszületett az első szíáhánovista vájár a magyar bányákban. Eb meg­született sn első kérjél fogható bizo­nyíték: milyen baiaímas erő a mű­szaki és fizikai dolgozók, összefogása. Weist József főaknász Pesten hal­lott először a sztáhánovista tnozga lomról. I »ógyótíi I fP*“-*« (afej 1 »tőkalftpies fontos része hároméi üt hnszndlnak, én howzahbrs van metszve, mint a miránké. „Meg /reff próbálni... meg kell jnóbálrtf mondta miaszor k a kerekek zaka- tolásának ütemére, míg hazafelé ro bogok vele a vonat Komlón hatra rosan megtalálta *at> akivel neki foghatott a munkának. Megcsinál­tatta a háreméül npfeevaeat, aztán egy délutáni váltáskor, októbei 26-án a nagy csarnokban két össze- hajló fejet láttak, az arra járók. „A fát be heU készítem, pontosan otyrrt, amilyen keü ... egy tartalék­nak heti bent lenni..." —„jutottak el távolabb ja a wondatfoSzlányok. h'usz János vájár és Weist József 'őakndstt megbeszélték, hogy más­nap 300 százalékra teljesít a 2. csa­pat legjobb vájára, Kurz János. Reggel hart óra előtt Őt perccel szállt le Kns-z elvtárs a hányába. Jó tttttn bizsergett benne. Erezte sikc- rittai fog a*, amit vállalt. * Hiszen * -'nnytr* akartam. Ami­--------------! kor elkezdtem tlolgoz­ii, úgy éreztem, hogy minden erő ».dECfbsdnlt bennem, hogy minden zom szálam akarja azt, a,mR én ... — meséli. — Nyolc órakor már lógott az rhd támfán — mondja villanó szem­nél Kusz elvtárs s büszke mosolya izétsugárzik a szénre, gépre, ácso­déra. Tovább hogy volt? A másik linfH már húsz perc előnye voltr a nag* elé tűzött két órából, ezzel a íövokvö előnnyel ment J.12 óráig, közben biztosított, ácsolt és vágta •áselta a szenet. Fél tizenkettőkor negállt egy kicsit, jóízűen megette i tízóraiját, aztán... AttAn íajrá\ *j” "eki\ Köz­- bftn eltörött a tpiccva.'*. io kiküldték a napra, bekerült ;t •Hja «1 a bedveretéi ará&lmt tmiwirS- aryát. Bcrtalsa Itatta segédmuak-taaó tejrrf- i %ralhadnagyként védj a dolgozók or- 1 aráéit a l*-ijő «flcaségtS. Hátai István n báesalMH gépállomás vetettje lelt, Bétcs Don* at Állami Gmdnságok j Vízportjának egyik vetettje. Benhft Tübar vffl*njrazerrf6 Budapest*« jir 4 hmfoé vamot Ha ff* hónap eíteltávrá haeajíu, mankavexetS lem. Gv-tényi Ré»a raktári munkás volt, most 8 a igái személyzeti osztály áztak ocztiőfe. Itorvpy Ccrko* Mihálynó Bstmkásnfövőj * gyár gondozónője lett. .ISfivf d pár Nzó.dfi mindegyik, arról srazél, hogy a munkásosztály ura lelt ] m orsrigoak, a fcrradnkwn, ha nem j a fegyverrel, a munkások kezébe adta t hatalmat, tanainak és dolgoznak, 1 »egy jó gardái legyen«* az országnak, í ó vezettM • dolgozó rzépmek. Nézriik í nvább a nemlétearő tabló képeit: ; Diófás» Sándor tanársegéd volt, a 711' városi ritkára lett éa most liszt-■n* j Apui iskolán tanul. Gungl János már f »végezte a tisztioépzőt és ma már a féphadtereg tisztje. Jarado* János j izzít a Bőrnagykeresktdelmi NV aál- 1 riátnézeti je, Kovács Zoltán gt-plaka- w a műszaki egyetemen tenni. Lud- ig, Rezső géplakatos Kis harsányon ipáilounixrezető, Mór József gyári egécírmmkás személyzeti osztályfőnül: ff, Matosics József segédmunkás a err.evá! megyei vállalatainak egyik etetője, Mesztegnyei Imre fehértimár- rgéd a Néphadsereg egyik parancs­okságának személyzeti főnőké, Fár- ányi József tanársegéd o Műszaki gyelcmen tanul, Rózsa Mária az Al- nővédelmi Rendőrségre került vezető- Hájba, Szikjai Mihály itt segéd- rém kés volt, most az Erdőgazdasági V erdőgoudnoka. Sáfrány György Mos az Épület szerelési ÍVV egyik ve­tője, Sass -Miklós tirnársegt'l a gyár­in aydrtási osztályvezcln-helijetics. tües József flmársegéd a H ol/ner írgyúr áátlalalvezetője, S/efcsik lm mé munkásnő, képviselő, a Vári cvifti Bizottságéinak Ingja Szegedi ■rcne limÚJ-segédböI katonatiszt h’sz, ’ -« József üzemi asztalos a Párt '"''. ti munkatársa, Vörös Sándor « tartalék, két óra múlva visszakapta a másikat és ment. tovább... Omlott, fejlett, a. szén. 2(5.10 köbméter volt a termelése és 120.39 forintot, hozott az egy műszak Kusz János vájárnak. Két óra előtt öt perccel szállt ki. Végtelen jóleső fáradtsággal a kar­jában, zakatoló, dörömbölő boldog­sággal a szívében. l?s ilyen boldog öröm volt Weisz József főaknász szivében is, aki segítőtársa volt Knsz clvtársnak és aki el nem mozdult egyetlen pillanatra sem azon a na­pon a fejresttöl. Azon a napon ... amikor egy bányász, aki tizenkilenc érőn keresztül csak a régi módszert, a ré£í munkát látta, aki hónapokon keresztül nem hagyta el a 150—200 százalékot, 1949. október 27-én 450 százalékra teljesítette normáját. Előtte ott állt a példakép, a szov­jet. bányászok munkája. Ilogy mi rótt a motor ehhez a munkához? Büszke tudata annak, hogy ebben az országban Kuaz Jánoséké a hata­lom, érzése annak, hogy art a szó eiaiizmust építi, amelynek csiráját, magját, valahol messze, és régen, harminckét, évvel eizelőtt egy novem­beri hajnalon megteremtette ogy forradalmi csapat, a Szovjetunió munkásosztály*. érzés indította el azt _ is, hogy Kunt János E* a* vájár Sztálin elv társ születésnapjára versenyre hívta ki az ország minden vájárát a négyszázötven százalék lúl teljesítésére. Elindul most hát út­jára ez, a nagyszerű kezdeményezés, hogy kövessék szerte az országban, Hogy sziileeisonek nyomán új és új ragyogó példák, győzelmes eredmé­nyek, melyek gránátköve} egy szo­cializmust építő ország széles, gyö nyörü útjának. I.nrcnz Mária A Nap sokkal közelebb uaa hozzánk, mint * legközelebbi csCas és sokszor fdvntSdStt, bogy vájjon vazrak-e • Napon éiőlcuyeÁ, áltatok, o&vények, esetleg emberek is, de erre ■ kérdés** bárki megválaszolhat Ez iebetóleaség fenne, mert a Nap izzó gömb. A tudó­sok számítása szer in! a Nap hőmér­séklete 6.000 fok CeJsá®. A Nap egyműlióhároraszázeteíe*« nagyobb, mint ■ Föld. Vabmiieoc * távoli múltban a Föld a Naptxrl vSR ki és így lelt külön önálló testié. A Föld akkor irriwfcén erfcen izjott és a saját fényénél fényiéit. A Föld most fa csak » küfeő léssé- uél hifii le. Ezt bizonyítják *e időről- időre kitörő tűzhányók és vulkánok. Az izzó láva 2.000 lak Cdslus báróéi- sékleffi, pedig nem fa • FSá legmé­lyebb rétegeiből ömfflt tí. Volt idő, amikor nemcsak • FS1 belseje, hanem a friöcfe fa izzó veit, csak akkor nem volt rajta élet. AFWC felü'ete «ónban fokozatosan Jtífcű‘., már nem volt többé fajit lénye, boly­góvá változott. Ez tndliárd évvel ezelőtt tórtírő. Akkor születtek * Földön er «faS teg- egysrerilbb élőlények. A tmíasaénycmk különféle módszerei venoafe arra, hogy feltárja a legrcgibb múltat, tOMiek közt a FSd kdetkezésá fife-j® f*. Ubíz­zunk a tudom árnyad együtt a tá véli mufttba, bogy eljussunk abtos az idő bőé, arrrikor megszfileiett « Földön az élet. Az ilyen utazástól moge-rSeédík* ÍTKlományba, az emberi életbe és tejdon evőnkbe vetett bizalntwtk. lefutott a földre. A gazda pedig, aki kijött a földre, elégedetten sóhajtott fel: kikelt. — Higyjék el, a maguk érdekében mard ja a Párt, hogy október 31-ig cl kel! veini — mondta sokszor október folyamán Gat Jóoseé elvtács. Nem tesz az semmit, hogy nincs eső, majd meg­jön. Az a fontos, hogy akkorára a földben legyen a mag. így beszélt Gál József és , így beszéltek a népneveiül: szerte az országban mindenütt. A f6S­dek akkor még szárának voltak, — Meglátják, be fog álfeit az eső-. idő s akkor napokig, vagy talán hosz- szű hetekig fog esni. Hogyan veinek akkor? — így folytait» Gál József cs fo'vtatiák szerte az országban minde­nütt a népnevelők. A dolgozó parasz­tok egy része még mindig habozott, mert nem így mondta a negyvenholdas és inert nem így mondták szerte az országban a negyven, ö’ven, hatvan, meg nyolcvanhoídnsok. — Nézze, már elvetettem cn is, meg a párt.itkár is, meg elvetett a szövet­kezeti elnök is, még a DEFOSZ-titkár is. Mit gondol, mi nem azt akarjuk, A LAPNAK KÖSZÖNHETEM... hogy jobb legyen a termésünk? Így mond a tovább Gál elvtárs és fgy mondták tovább szerte- az országban, .a népnevelők. Az ég még. mindig V*k voll, a főid meg mindig száraz, de « községben már számosán, élükön a kommunistákkal, földbe tették a magot A kemény búza- és rozsszentek pedig megbújtak a földben s türelmesen vár­ták, hogy megjöjjön az eső. Schifni Jánosék is várták az esők Elég .sokáig lappangott bennük « két­ség. Tatán maguknak sem Valletták be, talán az csővárás mind össze ab­ban jelentkezett náluk, bogy maguk Ls beiernyugodt-ak, hogy inast ezér;, urast meg azért n«a tudnak vetni Ok­tóber 2S-éa azlán elhatároztak, bogy most már nem várunk tovább, oem várják meg, hogy mégegyszer jöjjön Gál elvtárs, mint az élő lelkikmovM, kérdezni: mi van a vetéssel? Hallgattak Gál eívíársra, a népneve­lőre, mint ahogy hallgattak ft többi dolgozó parasztok is Vókányhan s többi népnevelőre és mint ahogy hall­gattak szerte az országban, mindet) községben á népnevelőkre, a komm ti­nt slákra. Schifniék hallgattak a kotnmtmi*- Iákra és hallgatott Ungvári László is, akinek azt tanácsolta Gál elvlárs, liogy Németpalkonyara uic-njcn vető­magot cscréini, amikor a községben már elfogyott a nemesített vetőring. Aztán megjött október 31 és a község­ben főidben találták minden gazüa vetőmagját az elsején lehullott eső­cseppek. — Érdemes volt a kommunistákra hallgatni — mondja ma Ungvári And­rás. — Igazuk volt a kommunistáknak — — mondja Schifni Imre. — Igazuk volt a kotninunis áknsk — mondjak Vókányban, mondják minden­fele Baranyában. Somogybán, Tolnában és szerié az országban minden köz­ségben. — E-. biztos, hogy igazuk van akkor is, ha azt mondják, ®>gy végezzük cl n mélyszántást'ebben a hónapban — teszik hozzá. Az cső pedig csendesen esik, a/- -ttja 3 földe!, neveli a sarjadó vetési. Ls a búza és a rozs cs az eső minden csepp- jc mintha azt mondaná: Igazuk volt. Békés József az e»o mar vagy ncgy nap óta ai- kandóan esik. Néha csak egész apró szentekben szitál, mint a fáradt, öreg­ember szava, néha meg mintha meg­jönne a kedve, fiatalos frissesegge], szaporán veri az ablakok . A Vasúi-utcában akkora a sár, hogy win te valószínűtlennek tűnik, ha az íinfcer arra gondol, hogy nem is egé­szen egy' héttel ezelőtt még mindenki i szárazságra panaszkodott. A házak ni ál nedvesen paskolják az esöcsep- >ek, lent a Siklósi országút fényesen lanyarog s túl rajta a földek isszák a nedvességet A földekben pedig gabonaszemek ■annak, melyek egy-két hete még ke-, nényel; voltak, de azlán lassan meg- íuzzad'ak s megindult bennük az élet. 2s a búza és rozsszelnek héja szűk ett és felhasadt, mint a dió zö'd bur­ai, ha megjön az ősz. A hasadáson ■cdig kibújt a kicsiny csira, nőtt, nőtt ölfele a világosság [ele, azlán egy eggelrc üde zölden kidugta fejét a ö'd fölé. Ráesett egy esőcsepp, egy liliánáiig megült rajta, aztán gyorsan kát. Nem kell annál nyitgo­dalmasabb elet, mint az enyém voll ntthvn. Nem csi­náltam cs világhetemben semmit, csak növesztettem a pocakom. , — Ilát, akkor mondja már meg, a nehézség essen ma­gába. hogy minek örül cs 'luilálkodiirl/ — llát idefigyeljen nnun. szánt ' szándékomban állt, felgyújtani a gépállomás ko­csiszínijét cs a: állami gaz­daság mágiáról. Miután az fii.öt cikke megjelent, engem letartóztattak és így nem hullám niegpslnnlrn, viszont ha sikerül, akkor ma én mm itt ülök. hanem esetleg már fel is lógattuk, lizérl köszönöm a lapnak^, hagg foglalkozóit velem. — így már érijük „ dol­got. llát akkor további jó- mulatóst! — Hova siet urain, ne si­essen annyira. marmljon még egg kicsit, legalább hal hónapig ..., na igazán (Szántó) ma ill. ezen az áldott pries- esen ülök. azt csakis az önök leleplező riportjának köszönhetem. — Önök nékem anyám helyett anyám voltak és má­sodszor a világra hozlak. — Ezek szerint .Dolmány Úr megbánta, amit tett! —■ Ily)ni. hál azt éppen vem mondhatom. I)e tény. hogy írpj nagyon jó! sikerült a dolog. — Miért, talán szerel itt lenni? — Szeret a fen“! Nézze nekem hordákkal szinüDig tilt borospincém van és nyugodjon meg. a hordák sem konganak. Nálunk kér- rácsany'ájt legalább három kövér disznói ölnek, llát hogy a fészkes I tnébe sze­ntnek itt lenni ve azért végtelenül hálós vagyok a lopnak, hogy jtt ülök. Talán a ngiiijalnm lesz jót? .1 nyugalom, a esydá­inl.'olluk oda, ahol most non. Dolmány Tléni a ne,mler- meléslirn és a munkálatok szaboDílásában élenjáró ku­lak volt és cikkünk alapján a belügji és (i: igazságügyi minisztérium szolgálatra!,ész szervei felfigyeltek rá és biz- losilottók számára a ■VT-ext. Ez egy teljesen különbejá­rat ti lakosztály, felső •vilá­gítással (tudniillik elég ma­gasan van a rács) és mellék­helyiséggel a prices ' alatt. — Nézze csók, hogy áll rajtam ez a ruha? — kér­di zlc Béni. Valóban, ilyen jászabású isi kos ruhái még kulákon nem láttánk. — Kedves,nram l:r:dle Béni — én nem vagyok öm­lengős embe? és nem sze­ri lek sokat beszélni, de hign- it el, bogy sziljein legmé­lyéből végtelen és soha rl nem múló örökös hálára vagyok kötelezne önök iránt löbbcdizitflen, hiszen, hogy j Nem íiUk fethányforgatni, )hngy ki, mit köszönhet a \lapnak, de most knmpá- I nyílni: van és ilyenkor nem tárt felmérni az eredménye- tket. Dolmány Béni is leízö- Ifcícrcífje a lapnak, t Meglátogattuk Dolmány I Bénit. Már bejutni sem volt Ikönnyű hozzá--. Azt mond- 1 jók rfz alábbi időben igen I zárkózott életet él. Éppen fezért, amikor beleptünk kőz­úzó, mindjárt megkérdeztük. * — Nem zavarjuk Dolmány [urat? Van egy kis ideje szá­lltunkra? I — Tessék csők — mondta I -’s megnézte az óráját. I Még két évig ráérek. I — Köszönjük szépen, a INaplótól vagyunk. j — 0, a Naplótól — és sze- I nv-beri felcsillanj a hála I 'üklyája. — Ennek a lapnak I végtelenül hálás vagyok, I ’ászén a lapnak körzőnké- ) cm. hogy itt ülök ­• Mert kérem, aki ip>m tud­• mi, az Untja meg: Dolmány * Béni kiemelt káder. Mi hív. 'luk rá fel a figyelmet és mi

Next

/
Thumbnails
Contents