Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-06 / 258. szám
6 HAM. d »» NOVEMBER « MAP A , _ KÜLPOLITIKÁBAN Az Egyesült Nemzetek Szervezetében éles harcot vívott az egész elmúlt bét folyamán a szovjet küldöttség. Elsősorban a fasiszta görög kormány barbár cselekedeteinek és hódító szándékainak felszámolását követelte. Visinszkij elvtárs ízekre szedte és széjjelverte MacNeil, az angol kül döttség vezetőjének hazug érvelését, amelyek döntően Albánia alaptalan megrágalmazására szorítkoztak. Rámutatott arra, hogy a görög fasiszták hódító terveit az angolszász imperialisták szítják és támogatják. „Felelőssé■ fjem teljes tudatában kijelentem, hogy a szovjet kormány a megegyezés elérésére irányuló őszinte kívánságát fejezi ki, midőn a „végleges határ” megfogalmazást javasolja. Azokat pedig, akik nem akarják elfogadni e megfogalmazást, vádolom, hogy nem akarják ameg- egyezéstr — mondotta az albán görög határról szólva. Kernény ellenfél MAC NEU. A szovjet küldöttség Javaslatai elsősorban az áldatlan görög belső helyzet megváltoztatására irányultak és a nagyhatalmak által ellenőrzött, demokratikus választásokat Jelölték meg a legszükségesebb tennivalónak. JSzűntessék be a törvénytelen kivégzéseket.'” — követelte Visinszkij, de a fasiszta barbárságot, a gyalázatos vérfürdőt helyeslő és irányító arigoLszász szavazógépezet elvetette javaslatát. Arra a sürgetésre, hogy vonják viasza azonnal az amerikai-angol csapatokat, az angol kormány kénytelen volt hivatalos bejelentést tenni. A „közeljövőben* — így szól a nyilatkozat — kiürítik Görögországot, de „ez nem érinti a brit haditengerészeti, katonai és rendőri misszió helyzetét.* A görög nép hét éve tartó hősies ■zabadságharca tehát tovább tart annyi szenvedésen, veszteségen át a végső győzelemig. Újra mozog a föld Olaszországban A' két nagy nyugateurópai országban, Francia- és Olaszországban nem érezhetik nyugton magukat az imperialisták és csatlósaik. Mozog a föld a lábúit alatt, amit hói francia kormányválságok, hol milliós tömeg- sztrájkok vagy a kiélesedő olasz osztályharc jelez. Most Olaszország került újra az előtérbe. A hős mezőgazdasági munkásság, amely a nyáron teljes győzelmet aratott, több mint egyhónapig tartó, kétmilliós tömeget megmozgató sztrájkjával, most újabb sikeres harcot folytat a földbirtokosok érdekét védelmező, áruló kormány ellen. Kalábriában, amikor tizenötezer hektárnyi parlagon heverő földet elfoglalt az embertelen gyomorban sínylődő nincstelen parasztság, SceTba pribékjei «őrtüzet nyitottak. Két halott és sok sebesült vérével öntözték a nagybirtokosok által bitorolt földet. A munkásosztály most is kiállt a szegényparasztság mellett és 8 órás, országos tüntető sztrájkjával válságot idézet elő a kormányban is. A hitvány imperialista bérencek, a jobboldali szociáldemokraták kénytelenek voltak a nép felháborodásának nyomására három miniszterüket kivonni a gyilkos kormányból. De azóta újra kérik elvesztett bársonyszékeiket, hogy onnan továbbra is hűségesen kiszolgálják amerikai gazdáikat. Togliatti elvtárs a bátran küzdő szegényparasztság jogainak megvédelmc- zése mellett távolabbi célt is kitűzött az olasz dolgozók küzdelmének: „Mi ragaszkodunk ahhoz,hogy Olaszország új külpolitikai irányt vegyen, nemzeti és békepárti irányt, mely eltöri a szörnyű táncot, amelyet azért feszítettek a világra, ,’iorty ezt ketté szakítsák és háborúba ■'•yitsék.” Az Egyesült Államok politikai élete is forrong. Egyik hír a másik után bizonyítja az imperialisták fejvesztett kapkodását, belső villongásait, tehetetlenségét. Az új háború készítésére irányuló igyekezetüket most azzal is kihangsúlyozták, hogy tizennégyszer annyit fordítanak jövő- évi költségvetésükből fegyverkezésre, mint 1939-ben. Számításaikba ott csúszik be a hiba, hogy a munkásosztály és különösen a tizennyolcmillió főre felduzzadt, teljes és részleges munkanélküli-sereg nem lelkesedik a~ tőkések paradicsomának megvédel- mezaséért. A háborús DENFEID gépezeten belül is baj van. Minden megokolás uélkül, se szó, 6e beszéd, leváltották Deafeld admirálist, a tengerészet főparancsnokát, Az ok: bírálni merészelte az amerikai hadügyminisztérium munkáját, különösen pedig a B. 36-os bom- básógépek beállításával nem értett egyet. Köztudomású, hogy Johnsen hadügyminiszternek gazdasági érdekei fűződnek az ilyen tipusu bombázók gyártásához. Dcnfeldnek, aki panamájába bele mert szólni, távoznia kell. „A haditengerészetben valóságos zendülés tört ki Donfeld eltávolítása miatt“ — írja a Daily Herald. Do az amerikai politikát nem ezek a belső intrikák, csetepaték fogják megváltoztatni, hanem a mind bátrabban és elszántabban küzdő amerikai munkásosztály. Több mint egy hónapja sztrájkolnak az acélipari, a szén cs alumíniumipari dolgozók és ezalatt az idő alatt 11 és fel százatokkal csökkent az Egyesült Államok ipari termelése. Ez is jelzij hogy az új háborút készítő imperialistáknak még saját hazájukban is kemény ellenféllel kell megbirkózniok. „4 BECSÜLETES VÖRÖS HARCOSNAK» Magyarok a Nagy Októberi Forradalomban TOGLIATTI Rövid idő alatt már eljutottunk Szim- feropolba. Ott csoportunk valamennyi tagja kitüntetésként ezüstórát *tepolt ezzel a felirattal: „A b-csületes vörös harcosnak.“ Krím félszigetének felszabadítása után betedmagammal (köztünk volt Gergely Sándor elvtárs, még egy Gergely nevű és egy Mezei nevű elvtárs) megtisztelő megbízást kaptunk. Az első szovjet pénzszállítmányt kellett elszállítanunk Szevasz- tepolka, Minitegy félvagótroyi bankjegyet vittünk magunkkal, a gubernátort palotában raktároztuk el és ott őriztük addig, míg a szovjet bank emberei megérkeztek a felszabadított városba és átvették. A Vörös Hadseregben a tisztek és katonák egyaránt megbecsültek ben nünket, magyar munkásokat. Szívesen bíztak ránk fontos feladatokat, mer, tudták, hogy azt a legnagyobb nehézségek árán is végrehajtjuk. Mi magunk jól tudtuk, hogy miért harcolunk ilyen lelkesen. Otthon is folyt már a forradalom és tudtuk, hogy ha a Nagy Októberi Forradalomban született szocialista Szovjetunió kiűzi ellenségeit, akkor olyan támogatót kapunk a mi forradalmunkhoz, hogy mi is könnyen verjük le ellenségeinket. Huszonhat esztendővel Ué.söbb —* ez a történelemben egy pillanat — így is történt- Mészáros István. A KOftMANV «.dRerei A londoni Daily Worker-ben megjelent karikatúra azt ábrázolja, hogy a ncp becsapására szánt ígéreteket a „munkás“ kormány hogy viszi a vágóhídra. Az a kép aláírása: „Temetési menet," Elől egy jámbor kis bárány jelképezi a kormány beváltatlan ígérgetéseit, utána bárddal a „szó ciallsía" kormányelnök, Attlce halad, őt követi a papi köntösbe bujtatott bábkormány, Bevan cs Bevin, Cripps és a többiek. Az angol nép elkeseredetten veszi tudomásul, hogy burgonya és hús jegyet kap, leállítják az építkezéseket és a szociális juttatásokat megkurtítják. A választási ígéreteket vágóhídra viszik. A francia rajzoló azt írta müve alá: „Szélvihar süvít FranoiÍrország felett“. A szélvihar okozója Marianne, a francia nép megszemélyesítője, aki sorban fújja le azokat a kártyákat, »melyeket Samu bácsi rakosgat fel. A kártyák egy-egy miniszterelnököt ábrázolnak. Már elrepült Qucuille, Moch és Maycr, de nem kerülheti cl sorsát Bidault sem. A szélvihar mind erősebben süvít cs végül nemcsak a kártyákat söpri el, de az asztalt is felborítja,.. üzenet Argentínából nek róla, hogy itt Délamerikában, mennyi igaz magyar férfi és nő él. Az utóbbi időben ide rengeteg nyilas, náci szivárgott be, de mi régi magyarok, akik épp az ö hibájukból vettük kezünkbe a vándorbotot, nem érintkezünk velük. Ezek kackiáskod- nak, rázzák a rongyot, de minden hí. ába, itt dolgozni muszáj! Most ökel használják ki úgy. mini ahogy ölt minket kihasználtak. Nagy szerencséjük Önöknek, magyar dolgozóknak, hogy ilyen embereknek nem nevezhető salaktól megszabadultak. Elnézést kérek, hogy ilyen hibásan írok (Nem is irt hibásan. A szerk.j.de nekem nem nagyon volt időm a szép- írást megtanulni. Négy elemit végeztem és habár a legjobb tanuló voltam az osztályban, mégsem tanulhattam tovább. Ma már sokkal jobban Írok és olvasok spanyolul, mint magyarul, mert nem gyakorolhatom eléggé. Tisztelt Szerfzeszlőség! Szerelném, ha levelem leközölnék, hadd tudják meg a magyar dolgozók, hogy ideát, a tengeren túl van sok magyar szív, ami értük dobog és van sok magyar, cki Sztálin cs a szoujef nép nevét imájába foglalja, meri csak nekik köszönheti a magyar nemzet, hogy a Oirszopók hadát lerázta magáról. Szives üdvözlettel HORVÁTH ISTVÁNNfi" Eddig a levél és mi most rögtön válaszolunk is rá: Kedves Horvátiiné! Nagyon örültünk levelének és annak, hogy még huszonöt év távlatából sem szakadt el a'magyar néptől, helyzetünket eredményeinket és céljainkat épp oly élesen és tisztán látja, mirít- ha itt élne közöttünk. A tcrvkölcsönjcgyzést már lezártuk, Az ország dolgozó népe messze túl legyezte az előirányzatot. Januárban már nekikezdünk az ötéves országepí- tö terv megvalósít jvának. Önök, a messze idegenbe szakadt demokratikus magyarok hirdessék szakadatlanul, nogy hazánkban megváltozott, úi és jobb világ van. Ma már nem négy elemű járnak a gyerekek, de az általános iskolában leg* alább is nyolc évet és azután ar, akinek tehetsége van, egyetemre kerül a középiskolák után. Nálunk is dolgozni kell, mint odakint. De van egy alapvető különbség: mi nem a tőkéseknek, hanem magunknak dolgozunk. A raunkásosz ály é* az egész dolgozó nco kezébe került a hatalom, a dolgozó népe1 pedig Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja irányítja. önnek és müden hasonlóan gondolkozó, igaz mziltn.ik elvtársi üdvözletünket küldjük, Odakint Argentinéban is sikerrel harcoljanak azoknak ar eszméknek győzelméért amelyeket itt, távoli hazájukban tr.ár diadalr® vittünk! Légipostán kaptunk levelet Argentínából. A feladó jelzése meglehetősen hosszú: Isabel Pclc Horváth Bella Vista Callo Ameghino 30. F. C. G. S. Man:in Rep. Argentína, Sud America. „Kelf Bella Vis/a 1019. 28. o*t. A Buenos Airesben megjelenő „Jövő“ című lapból, melynek előlizelőjc nagyok, olvastam, hogy a Népköztársaság kormányának felhívására az Ötéves Tervkölcsönl. már a felhívást kővető napokban túljegyezték. Ez nagyon, nagyon meghaló. Hogy a magyar dolgozó tömegeknek ilyen szilárd a bizalma a népi demokratikus rendszerben. Mi több, ez valósággal könnyekre indít, kát végre ilyen a magyar nép, az én drága népem?! Hál ez az a nép, amely állati módon sínylődött a legnagyobb nyomorúságban és ezer évi iszonyatos szenvedés után úgyszólván máról-holnapra bámulatos gyorsasággal találta meg önmagát? Tisztelt Szerkesztőség, én a somogy- megyei szigetvári járásbcli Gyöngyösmellék községből származom. Huszonöt éve élek Argentínában. Mindig a kommunizmus szent igazságáért hurcol. lám. En nem „amertkáztam'', mert kenyeremet becsületes munkával kerestem, de azért nem hiányzik egy pár pesó és ha lehetne, ha az argentínai törvények megengednék a pénzkiildést. én még az utolsó centemet is odaadnám erre a hatalmas jegyzésre. De nemcsak én! Ha lehetne pénzt küldeni, akkor önök meggyőződhetnél/-ben jók hadaiOjJolyiíarsammal együtt az Ural 5s erd eiben döntögettük az óriás szálfákat. Ot{ hallottuk meg a Nagy Forradalom első híreit, őreink a cárizmus alatt tudatlanságban tartott orosz földmunkásokból lett katonák voltak. Nem sokat tudtak a forradalomról, csak annyit, hogy a cár már nem úr az orosz népen. A cári jelvényt még nem dobták le sapkájukról, de áthúzták vörös posztóval. — Nektek otthon nincs cárotok? Nem akartok hazamenni rendet csinálj? — kérdezte egyszer az egyik őr, óvatos körülnézés ufán. MI pedfer akarunk menni. A táborban dolgozó katonák nagyobb- része otthon munkás és szegéoypa- raszt eolt Tudtuk azt is, hogy mi a forradalom. Hogyne akartunk volna menni. Néhány társammal rövidesen meg is szöktünk. Nem jutottunk mész. sze, «jgy uráli falucskában már elfogtak és Jckaterinburgba szállítottak. A szökés mégsem végződött rosszul, lert a Vörös Hadsereg kezébe kerültünk. Húsznapi fogságra ítéltek szökésért, azután egyelőre munkára osztottak be valamennyiünket. Később a Vörös Hadsereggé,! együtt mentünk Cseljabinszkba, ott 1918 májusában fColcsak ellenforradalmi csapatai éjiéi meglepték a helyőrséget és újra ogságba kerültünk. Akmolinszkban, najd az Isim folyó partján építtettek felünk vasutat. Majdnem egy évig'* ártott ez a kényszermunka, mig 1919# avaszán végre újra felszabadított # >ennünket a Vörös Hadsereg. Jelent- f : ez tern és az V. hadseregbe osztottak \ >e. Orenburgon és Cseljabinszkon átj érasznojarszkig szorítottuk vissza ^ Colcsakékat, ott aztán már nem akadt# lolgunk. # tirlfitfi aryfi/.elmeKet aratott a# /örös Hadsereg. 1920 tavaszán jelent-# ;czíünk társaimmal a lengyel frontra,? le mire Moszkvába értünk, a Vörös# fadsereg már a lengyel urak és ka-J onatiszfek csapatait is szétverte. J A Bolsevik Párt Moszkvában párt-J skolára hivott be, több társammal# rgyütt, Itt találkoztam Gergely San-# lor elvtárssal, aki most az Irószövej-# ég elnöke és a pártiskola után együtt? nentünk Frunze hadseregparancsnok? :iilönleges csoportjába osztva Wran-J ;el ellen. Itt ' Iát jam meg először, i (ogy a zűrzavarosnak látszó, óriásig ömegeket mozgató harcot tervszerűen# rányítja egy bölcs és előrelátó ve-# elő. ^ Charkovban történt, Hogy Frunze# .adseregparancsnok magához hivatott/ s egy levelet adott át. i — Ezt — így mondta — vigye fiam^ Moszkvába és a választ pontosan héty iap múlva ide hozza. f Elindultam Moszkva felé, minden# irmüre jogosító igazolvánnyal, Frun-# e hadseregparancsnok pedig külön-# onatával más irányba ment tovább.# ‘ontoian hét nap múlva akkor értem? issza Charkovba, mikor Frunze kü-i önvonata begördült a pályaudvarra a s délben már indultunk is tovább, i )ramü pon'ossággal, Sztálin láng f Iméjének irányításával folyt a harc. KÉT KORMÁNY íme, ez a véleménye Anglia és Franciaország népének kormányáról — ezt írhatjuk az alábbi két rajz fölé. A kormány és a dolgozó nép, ez a kapitalista országokban két egymástól független, jobban mondva egymásnak ellentmondó tényező. A népi demokráciákban és mindenekelőtt a Szovjetunóban a kormány a dolgozókból, a dolgozókért van, állandó ellenőrzésük, bírálatuk mellett, érdekükben cselekszik, a kpzsák mányolókkai szemben a dofgozók ügyét védelmezi. Nem így Nyngat európában. Nézzük cs?k a kéjt rajzot.
