Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-06 / 258. szám

4

H Ä P L Ő

M49 NOVEMBER <1

4

!1

1.1

13

1".

1!

j;

1!

1<

i<

i:

1

1»

1!

í'

2

1

2

%

l

i

1

t

2

2

2

1 2 i 1

t

4

l

T

a

U* n *1 • fi

6

i 1

1

1

* J u ;

^ : i ; fá * > H

i

í

>(

'c

«I

j

Ifi.

ül*

tel

01

f.1

ni

cl

e(

ui

■7T •

t

i-.1

1

1

Í1

•J

tóra*

»jogosan lehuteuk büszkék és jogosan mondhatjuk boldognak magunkat, mert a földkerekség egyik sarkában nekünk sikerült először megdönteni a kapitalizmust, azt a vadállatot, amely vérbeborította a földet, éhségbe és elvadultságba vitte az emberiséget és amely elkerülhetetlenül és rövidesen elpusztul — bármily szörnyen állatiasak is halálelőtti dühöngései.“

Lenin.

A boíseviko^

fázósan készülődnek a felkelésre, Október f-én Leniin illegálisan megérkezett Finnországból. Á cári kopótlc elől elzárt házban - takott a Forradalom kitöréséig. Senkiit sem engedtek hozzá, még a Párt Központi Biz.otíságának tagjait sem.

Innen irányította Lenin levelek és rövid írásbeli üzenetek útján a Párt előkészületeit a Forradalomra. A néptömegek elégedetlensége az Ideiglenes (kormánnyal szemben , napról- napra növekedett. A bolsevikok a tömegek étére álltak s hozzáfogtak a felkelés előkészítéséhez, és megvalósításához. 1

„A nép többsége velünk van“ —

— írta Lenin a Központi Bizottságban dolgozó elvtársaknak. Ennek az igazságnak a jegyében tartották meg a Bolsevik Párt Központi Bizottsága október 1-i történelmi ülését, amelyen elhatározták a fegyveres felkelést. : i A Párt Központi Bizottsága október 16-án bővített ülést tartott és ezen egy központi szervet alakított, amelynek Sztálin, Szverdfov és

■Sztyepnn Scsipacsovs

ELJÖTT A NAP

Virradni kezd • én észre se vettem.

Felnéztem és már pitymattott felettem.

Egy pillanat és elinalt az éjjel,

, Lila derengés ömlött szerteszéjjel.

S a hajnal dobbant fel a horizontra.

Győzelme vérszín zászlaját kibontva.

Napi Üdv neked, hajnal nyomán jövő la,

Kit nagyapák álmodtak a jövőbe!

E nap volt Mara és Engels «Bent reménye, ök számftgatták, «milyen lesz a fénye.

Hogy hetvenegyben Párizs földje rengett,

A lőpor-füstben biztosan derengett. ^

Majd nemzedékeik ősvényét kiszabva,

Áttolt Lenin , felmutatott e napba.

Kronstadt! ágyúk harsányan üzentek;

A* elcsigázott mttnkáscegimentek Egy éjszakán át csak rohamra mentek.

Hideg acélja voit t pue ka csőnek.,

S álmatlanul ők csak egy álmot szőttek:

Hogy jön már, jön a hajnal, *z a tiszta,

És kél az őj nap, a szocialista.

Egész világnak sorsa dőlt el egy nap,

Ki se tadná ma, mi volt az tegnap.

Hisz arany küszöbétől bűszike tvvet A kommunizmus dicső útja ível.

Amelyen Sztélén megy előre vélünk.

Nesn, mi e földön nem hiába élünk!

Dzserzsinszkij lettek tagjai. E központi szerv, mint a Forradalmi ’Katonatanács magva, a Forradalom vezetőjévé vált. A Katonatanács élén Sztálin állt.

az ellenforradalom is összevonta soráét s készülődött a nagy összecsapásra. Az Ideiglenes Kormány Ke- ienszkivel az óién, a 'katonaiskolák növendékeiből, a Szent György rtnd lovagjaiból, megszakítás nélkül szervezte a rohamzászlóaljakat. Ezeknek a zászlóaljaknak az volt a feladatuk, hogy megsemmisít--ék a Forradalmat. Ugyanekkor az Ideiglenes Kormány készülődött Pélervár kiürítésére, hogy aztán átadja a németeknek.

Kerenszkiők elhatározták, hogy megkezdik a támadást.

Október 24-én (november 6.) a kora reggeli órákban megjelenik a Bolsevik Párt lapjának a Sztálin áltat szerkesztett „Rabucsij Puty“-nak (Munkások Útja) a betiltásáról szóló rendelet Az Ideiglenes Kormány megkísérelte lefoglalni a lap épületét én nyomdáját Sztálin azonnal intézkedett. A Vörös Gárdák és a forradalmi katonák visszaverték Kcrens®- kl junkereinek a támadását és 11 órakor megjelent a lap, amely közötte Sztálin felhívását az Ideiglenes Kormány megdöntésére.

az Ideiglenes Bili Téli Palotát Jzottság székhelyét ....bekerítették,

Fo

rdította: Gáspár Endre * i

az

állomásokat, postát, a távíróközpontot, minisztériumokat, az állami bankot és az összes középületeket megszállták a Vörös Gárdák és a forradalmi katonák.

Október 25-én reggel a forradalmi proletáriátus kezében tartotta Péter- vár minden jelentős pontját. Ugyanezen n napon megindult a roham a Téli Palota eíffen.

Az „Auróra“ cirkáló horgonyt vetett a Néva torkolatában „ ágyúit a

Téli Palota, az ellenforradalom utolsó mentsvára ellen fordította. Az ágyuk dörrenése új korszak, a Nagy Sz.oaiaflsta Forradalom korának kezdetét jelentette.

A Forradalmi Katonatanács reggel 10 órakor felhívással fordult Oroszország népedhez:

„Az Ideiglenes kormány megdőlt! Az államhatalom a petror/rddi munkás- és katonatanács szervének, a petrogrddi proletáriátus és a helyőrség élén álló forradalmi katona tanácsnak kezébe ment át.

Az ügy, amelyért a nép harcolt, a demokratikus béke azonnali felajánlása, a földesúri földtulajdon megszüntetésé, a munkás-ellenőrzés a termelés fölött, a szovjet kormány létesítése — mindez most biztosítva van.

Éljen a mtmkndsok, katonák és

parasztok forradalma!“

E felhívást Lenin. írta s még azon a reggelen eljuttatták az ország ősz- szes ipari központjaiba. Nagy hatással volt a felhívás az egész ország munkásosztályára s a vidék szovjeteknek megkönnyítette a hatalom megszerzését.

Október 25-ről 26-ra virradó éjszaka a kronsfadti tengerészek állal támogatott munkások és forradalmi katonák végső rohamot indítottak a Télit Palota ellen s az Ideiglenes Kormányt letartóztatták.

A pétervári fegyveres felkelés győzött! '

Október 25-én este 10 óra 45 perckor a Szmoíniban megnyílt a Szovjetek második kongresszusa, amelyen Lenin bejelentette a Nagy Forradalom győzelmét. A bolsevikok döntő győzelmet arattak ezen a kongresszuson.

kikiáltotta: mc államhatalmat a

•zovjetek vették

kezükbe!

Október 26-án éjszak* a koogreez- sztis elfogadja m békéről «zóló dekA kongresszus

rétumot, amely javaslattal fordult az. összes hadviselő országokhoz az, azonnali fegyverszünet megkötésére, hogy hozzáfoghassanak a béketárgyalásokhoz.

Ugyanezen az éjszakán, a Szovjetek második kongresszusa elfogadja a földről szóló dekrétumot, amely a földesúri tulajdont mrinden (kártalanítás nélkül eltörölte, a földesurak, az uralkodó család, a kolostorok, és egyházak földjeit a dolgozó parasztoknak adták ingyen használatba.

Ugyanezen a (kongresszuson alakult meg az első szovjet kormány. Elnökéül a Forradalom nagy vezérét, Vladimir Iljics Lenint választották. Sztálin nemzetiségügyi népbiztos lett. Ezzel a Szovjetek második kongresszusa végétért.

A kiküldöttek az ország minden részébe elvitték a szovjet hatalom, a Nagy Szocialista Forradalom győzelmének a hírét, amely megsemmisítette a polgári-földesúri uralmat * « föld egyhatod részén új társadalomnak, a szocialista társadalomnak vetette meg az alapját. •

AZ AURÓRA CIRKÁLÓ PARANCSNOKI HÍDJÁN

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján minden évben nagy ünnepélyt rendezne^ Le- ívingrádban. Reggel az ,,Auróra" cirkáló elindul « volt Nikolájevszlt — ma Smidt-hid felé, és * Néva folyóín elfoglalja tisztetefbeíi helyét. A hajó parancsnoki hídján a „Vörös Zászló" kitüntetés, a hallhatatlan hősök gyönyörű jutalma csillog a fényben A parton fiatal tengexészcsapat közeledik, mögöttük úttörő (pionér) alakulat, (eningrádi iskolák kitüntetett tanulói sietnek, hogy üdvözöljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első hadihajójának fedélzetén álló szovjet tengerészeket.

A fiatal vendégeket P. A- Doronin másodkapitány, a hajó parancsnoka fogadja. Elmeséli nekik az „Auróra“ történelmi harcait, bemutatja a hajólegénység legkiválóbbjait, s megengedi, hogy meglátogassák a hajót. t Három háború veteránja, az „Auróra" cirkáló igen gazdag múltra tekinthet vissza, melynek minden mozzanata való történelem. Résztvctt az 1905-ös orosz-japán háborúban, aztán 1914-ben az első imperialista háborúban. Mikor a Nagy Honvédő Háború megkezdődött, a Balti-tenger többi hajója mellett az öreg oirkáíó is csatasorba állt, s ágyútüzével gátat vetett a Leningrád felé törő németek útjába.

A hajó legénysége számos hősi csatát vívott az ellenséggel. Amikor egy

Á moszkvai szovjet főhadiszál- Házam szűrkeszemü, kendős leány állított be. Az októbert ég baljós volt és hideg, a nedves fejőkön a kémények iözöft junkerek mászkáltak, gépfegyvereikkel leszedték a Szovjet-téren járháló óvatlanokat.

— Semmivel sem judok használni et Jorradalomnak — mondotta a leány. i— Szeretnék híreket kozni a főhadi Kallósnak a junkerekről. "Hiszen harcolhatnék, de sohasem volt még puska a kezemben. Ha adnak papírokat, értesüléseket szerzek.

Az elvtárs, zsírozott kurta bőrkabátjában, pisztollyal a derékszíján, álmatlan éjszakáktól meggyötöri arccal merőn megnézte és így szólt:

— Ha megcsal bennünket, agyonlőjük. Érti? Ha felfedezik agyonlövik.

— Tudom.

— Mindent megfontolt!

A leány megigazította a kendöl a fején. .

— Adjanak igazolványt, amivel minden őrjáraton keresztülmehetek és papírokat, hogy katonatiszt lánya vagyok.

Ellátták kellő igazolványokkal és elment az Arbaton oz Alekszandrov- szhij-inléze'.be. Minden sarkon megmutatta a vöröskatonáknak az igazolványát. A Známenkánál eldugta a vörös papírokat. A junkerek körülfogták és bevitték az intézetbe az őrségre.

— Ápolónő akarok lenni — mondotta.' — Apám elesett a háborúban, kéj fivérem a Donnál harcol a kozák egységekben. .4 kis hu gommal vagyok.

Helyes, helyes. Szent OroszorKÉT HÁLÁL

szagért folytatott harcunkban örülünk vminden jóravaló honleány őszinte segítségének. Maga pedig káfonvtiszl lánya.

Bevezették az ebédlőbe. Teát hoztak. Az ügyeletes liszt ezalatt így szólt az előtte álló junkerhez:

— Szíycpanov, öltözz fel munkásnak. Éviekéi;' át a Pokrovkába, itt a cím. Tudjál meg részleteket erről a lányról.

Sztyepanov magára kapott egy kabátot, véres lyukkal a mellén, amelyet az imént vetlek le egy megölt munkásról. Felvette a kabáthoz tartozó nadrágot is, a szakadozott csizmái, lejébe csapta a sapkát és elindult az esti szürkületben.

i ti* «• ara dóit címen tsapzoílhajú polgár fogadta és mig megad (a a felvilágosítást, különösen ugrált a szeme:

— Igen, lakik itt efféle. A kishúgá- val. Burzsu/, hogy az ördög vinné el.

— És most hol a lány?

— Reggel óta nem látták Biztosan letartóztatták. Valami vezérkari kapitány lánya a nyomorult.. ■

Éjszaka a junkerek már bizalmaskodva, élénk kíváncsisággal vették körül a szűrkeszemü lányt. Süteményt koztak, cukorkákat. Az vgylk vidáman kalimpálni kezdett a zongorán, a másik kissé térdcthajlva. mókás mosollyal csokrot nyújtott át.

Reggel átküldték a kórházba, sebesülteket kötözni.

Ahogy végigment a fehér faluk mentén, látott valamit: vörös kartoning- ben, hátraejtett fellel fiatal munkás feküdi, fünkrenyütt (alpú csizmája mocskos volt, balszeme alatt lyuk sö- tétlett. 1

— Kém! — vetette oda a janker, atij a leányt kísérte, — Rajiacsipték.

Egész nap oft dolgozott a leány a kötözőben, ügyesen, szelíden és a sebesüllek hálásan pillantottak söiet- szürke szemébe:

— Köszönöm, nővérke.

\ máMHlilk éjjelt-« hazakérezke- dett. Azt mondotta, a kishúgát, aki „odaát“ van, feltétlenül látnia kell, nem tudja, mi van vele. Két junkert akartak melléje adni kísérőnek. Elhárította.

— Kos, ahogy gondolja. Mehet.

„Vörös ing, a balszeme alatt sötét

lyuk... hátraejtett fej...“

A leány maga mögött hagyta az intézetet, A vaksötétben csak önmagát tudta érzékelni, közel és távol semmi, mintha egyedül volna a világon. Kém lélt, csők nagy belső feszültségei érzett. Minden imbolygóit és homályosan, zavarosan gomolygoft körülötte. Az épületek, a falak, a fűk. Vérvörösen ugráltak a villanyoszlopok, a vágányok a sötétben. És a sötétség is vérvörösen gomolygott. És véresen loboglak az alacsonyan úszó jellegek.

A leány nyugodtan lép. egyik kezében a lekérek igazolványát szorongatja, a másikban a vörösökéi. Amilyen

őr megállítja, olyan igazolványt nyújt 1 át. \

.4 főhadiszálláson figyelmesen hcll-t gafták: nagyon értékes híreket hozott.If Valamennyien nyálason elbeszél got felt ! vele és kikérdezték. A meggyötört ar-if clí, kurta bőrkabátos elvtárs kedvesen! rámosolygott:

— Derék leány vagy. Csak azután vigyázz, semmit se sejtsenek!

A hajnali szürkületben, amikor a lövöldözés csendesedni kezdett, újra. visszament az Arbafra. A kórházba! szakadatlanul hordták a sebesülteket, ! A szmolenszki piac felöl támadó /un-! kereket visszaverték: sok embert vesz-! tettek. í

A leány kialvatlan, elcsigázott arc-! cal, egész nap és éjjel is kötözött,! igazgattta a pólyákat, vizet adott. A! sebesültek hálás pillantásokkal ki-f serjék. f

u sapka nélkül, munkás-! ruhában berontott a kórházba egy! junker. Böszült arccal ugrott a leány! elé !

— Ez volt az ... a besúgó! Ez árult í

el> '!

A leány fal fehéren hátrált, trejti nr-i cába szökött a vér és felkiáltott: !

— Ti megölitek a munkásokat,! akik ... akik a jobb sorsunkért harcolnak. Nekem .. . nekem nincs fegyverem ■ ■. hát így öllek meg benneteket!

Kivitíék a fehér fa! c/é és két go-'f hóval a szivében engedelmesen nigí-l dúlt le a földre, oil ahol minap nwg\ a kartoninges munkás hcio-t. dm.gi el nem vittek, kimeredi szürke szemé.\ iel szakadatlanul bámul a a *zig''<ú,\ októberi eget. Szerafimovics. «

német gTánát ledöntötte a bajó lobogóját, egyik fiatal tengerész, Volkov Arzenij komszomoíista, anélkül, hogy a parancsot várta volna ,— élete kockáztatásával — helyére tűzte a-ío- bogót.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetében az „Auróra" cárkáló halhatatlan dicsőséget szerzett.

j^j'rrő] mesét a fiataloknak F. L '* Lipatov, az „Auróra“ egyik öreg harcosa, aki 32 évvel ezelőtt az „Auróra“ bolsevik sejtjének volt titkárai.

— 1917 október 27-én — meséli

Lipatov — parancsot kaptam a Forradalmi Bizottságtól, hogy szedjük fel a horgonyt, távozzunk a francia- orosz üzemből, ahol az „Auróra“ javítások miatt állomásozott, és közelítsük meg a Nikolajevszk-hidal. E rendel etet azonnal jelentettem a parancsnoknak, akit a rangidős tiszt társaságában találtam. Mindketten megkérdezték: ez azt jelenti, hogy hajónk résztvesz a forradalomban?

— Igen ezt jelenti! — feleltem neknk. Ekkor tíz perc gondolkozást időt kértek, hogy tanácskozzanak a többi tisztekkel. Tíz perc múlva a rangidős tiszt közölte velem a határozatot: nem hajlandók a híd felé vezényelni a hajót, nem vesznek részt a polgárháborúban. A tisztek igyekeztek elhitetni velünk, hogy a Néva- folyó nem elég mély, s a hajó zátonyra fut. De mi máskép határoztunk! Letartóztattuk a tiszteket, azután után megvizsgáltuk a folyó medrét « bebizonyítottuk, hogy a cirkálóval hajózható,

A fiatalok lélegzetvisszafojtva

hallgatják Lipatov visszaemlékezését, s le nem veszik tekintetüket arról az emberről, aki annakidején ott állt a cirkáló parancsnoki hidján, A, V. Belisev, -a hajó első politikai; biztosa mellett.

— A Kommunista Párt rendeletéhez híven — meséli tovább Lipaiov

— a cirkáló ágyúit a Téli Palota felé irányította. Az „Auróra“ ágyúinak eldördülésére indultak rohamra a Vörös Gárda csapatni, tengerészek és forradalmi 'katonák.

fiatalok a hajó orránál gyülekeznek, az ágyú körül, amely a Téli Palotát lőtte és L. A. Poíenov parancsnokkal beszélgetnek. Poíenov 1917-ben még fiatal tengerész volt, az „Aurórán" teljesített szolgalatot, s résztvctt a Forradalomban. 1922-ben nevezték ki a cirkáló parancsnokává.

A hajólátogató fiival tengerészek, a Tengerészeti Iskola növendékei között ott van Polonov kapitány fia is.

A szovjet kormány rcndeíetc értelmében az „Auróra“ cirkálót emlók- hajónak nyilvánították, s átadták » lenngrádi „Nuhinov“ Tengerészeti Iskolának.

Az „Auróra“ cirkáló, amelynek * fedélzetén a szovjet hajóhad számo«. ■kitűnő tengerésze nevelkedett, a fiatal tengerészek iskolájává vált