Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-30 / 278. szám

h 1949 NOVEMBER 30 NÄPIiO I 1 1/ A GYAPJÚFOroÓBA IS BETÖRT A SZTAHÁNOV-MOZGALO M frsérfe re 249 százalékos teljesítményt ért e! Iradvtri Istvánoé, a cérnázógépsn A Gyapjufonóba i* bátort a mun­kásoknak a magasabb termelékenysé­gű munkáért folytatod mozgalma. A gyárban eddig szinte változás nélkül a régi ti ion ha ladtak. A normát elér­ték a munkások, túl i» haladták né­hány százalékkal, de o l megálltak. Ez csak volt. Áradván Istvánná, aki a oémázógépnél dolgozik, olva­sott a magasabb termelékenységű módszerekről és olvasott arról i*, hogy a iextütmrnkáaok több gép ke­zelésévé! fokozzák temKflékenységií- kef. — Megpróbálom én is — gondolta- Azután t»«á is mondta: — Szeretném megmutatni, hogy Ht i* lehet többet termelni. A töhhicK. az ü/etni biz.ott- ságga! együtt, őszintén szólva nem nagyon lelkesedtek a tervért. — Kis őzem vagyunk... Nem le­het « gépből t&bbet kihozni. •. — ezt és ehhez hasonló érveket mondogat­tak. Aradvármé azonban nem hagyta majgét. Különösen, amikor kezébe ke­rült a bír amit, hogy Piszkei Erzsébef a Gyári Téxlilmüveknél 8 gép keze­léséről 15 au'omaagép kezelésére lérf át és ezzel 25) százalékos télié- sitmnéyt ért el. Éppen, amikor ez a htr megérlelte elhatározáséit, alkalmi ny!!t arra, hogy tervét végrehajtsa. A cémázó- gép két oldalon dolgozik, mind a két oldalt eddig egy-egy munkásnő látta el. Kedden Aradváríné társa megbe- íegedeitt, nem jött dolgozni — Ma megpróbálom egyedül az egész gépet — jelentette be Arad- vázáná. Reggel «1 *s kendbe a munkát. Be­osztotta magának az időt és ügyelt mind a két oldalon az orsókon sebe­sen futó fonalakra. A munka Jól haladt ejyidelg­Néhány óra múlva azonban a percen­ként 1400 fordulatod végző motor szíja «Aszni kezdett és a gép fordw- JatsBáana lecsökkent Igaz, hogy ez megtörtént máskor is és .megszokott“ számba, sem vehető üzemzavarnak tar­tották, de AradváTÍné terveit zavarta és meg is jegyezte magának, bogy kérni fogja ennek kiküszöbölését. Még így i* sikerült. 2 órakor, ami­kor a íjépet váltásra kellett előké­szíteni, Aradváirinénak már 129-30 kg Évapinfonali volt. Ez a cérnázógép- nél előírt normának 249.1 százaléka. — Ma. még csak éppen megpróbál­tam — mondja Aradváriné — és mégis sikerült. Pedig volt közben egy csomó apró hiba. Túl sókat járkál­tam feleslegesen is a gép körül. De ha néhány napig csinálni fogom, már szerzek hozzá gyakorlatot és ak­kor sokkal biztosabban fog menni. Ezzel a teljesítménnyel Aradváriné egy műszak alatt 49.10 forintot ke­resett. Eddig 115 százalék volt a leg­magasabb teljesítménye és napi 18 forint a keresete. Otthon még nem is tudnak arról, hogy mi történt a mai napon a Gyapjúfonóban. De hogy örülni foginak, abban Aradváriné egé­szen biztos, ö maga is örül, hogy ilyen jót sikerült a terv. — ülés folytatni fosom — írAtI fa azt hiszem ennél is jobb ered­ményt tudok elérni. A gépnél dolgozó másik társát 'em éri kár azzal, hogy Aradváriné he­lyette is dolgozik. A vállalatvezető, ségnek éppen az. volt a legsúlyosabb gondja, hogy honnan szerezzen jó szakmunkásokat. Ketten mennek rö~ tüdősen a gyárból Budapestre, pofot- költ áh el. De azután is szükség wéjJ egyre f$Hb itzakjwiinkásra- Itt is, de méglin.kább a nagyobb tex­til gyárakban. Aradváriné mos! ezen a gondon is segített. A kezdeményezés megmozgatta az Üzemet. Eddig mindössze öt egyéni versenyrA volt, most Bernáth Mihály- né, az „üzem legjobb munkása" címért versenyre hinta a keresztorsázágépek- nél dolgozó lobbi munka1 ársát. De a ■'zelfaktorosok sem akarnak elmarad­ói. Eddig már bevezették azt, hogy az ®!szakadt fonalat menetközben kötik oteg és czz.el minimálisra csökkentik a gépállások idejét. Rernítth Jilhúlyué voM -xt. is. aki az özem dolgozói közül Sztálin rtvjárs születésnapjára olsőnek tett “Mániást- Eddig 141 százalékú' tel­esített, most vállalta, hogy teljes II- Fényét 155 százalékra emeli. ' munka magasabb termelékeny­ségéért, & szocialista munkáért folyó mozgatom valóban a munkásoktól ered, az egyszerű dolgozóktól. Ezl bizonyítja Aradváriné és a Gyapjú- fonó esete. De azt is bizonyítja, hogy a fejlődés elől elzárkózni nem lehet. Mi már a Gyapjúfonóban sem a gép diktálja az ütemet, hanem a munkás parancsol a gépnek, így lesz ez — amint a munkások ígérik — nemcsak a cémázógépnél, hanem a többinél is. • m Összkomfort a villányi állami gazdaság új munkáslakásaíban A villányi állami gazdaságban be­fejezték az egyik munkásház újjá­építését. Az új lakások szépek, tisz­ták és egészségesek, ablakaik, aj- tajaik olajfestése üdén csillog a nap­sütésben. Az állami gazdaság dolgozói rend­kívül hálásak az új lakásokért. — Soha nem is képzeltük volna — mondotta az egyik állami gazdasági dolgozó felesége, hogy nekünk olyan lakásunk is lesz, melybem vízveze­ték, villany és angol W. C. van. Az állami gazdaság dolgozói tel­jesítménybérben dolgoznak és kere­setük nem marad alatta az ipari dolgozók keresetének, Igll Jánosáé, aki szintén egy Ilyen új lakásban lakik, kijelentette: 2000 forintért vettünk részletre egy rádiót. Ennek a törlesztését rövidesen befejezzük és akkor új bútort szeretnénk venni az új lakásba. 17 százalékos önköltségcsökkentés nyomában A PÉCSI!JEEGYJ SZÉNMOSÓBAN A vörös vándorzászló fönt vaun az irodán. Piros selymét gondos szere­tettéi csavarták össze s a fénylő ara-nybetük a hajlásúk mögé bújtak. De a mosóüzem! elv-társak mégis maguk előtt látják, Dra-venz elvtárs éppúgy, mint Bencze és Hilá.k elv­társak, mint a* üzem minden tnnn- ká«a. Jó munkával szerezték mag a zászlót. 108 százalékra teljesítették tervüket, 17 százalékos önköltség­csökkentés mellett. £* a zászlót meg is akarják tartani a péesújhegyi üzem dolgozói. 0 Erre gondol Bencze «Mára. ami kor a szénosztályozó rosta fölé ba jól, amikor egy éra helyett húsz per­cenként olajozza a gépet Mi vo't eddig a helyzet? Egyszerre ráenged*1 télt a szükséges olajmennyiségei, a gép felhasználni nem tudta, hanem a kerekek oldalt kipréselték az anyagot. Látszólag semmi az a kis olaj. — De ha összerakjuk, sok forint lesz belőle — figyel az osztályozó fölötti kis hídról Bon ere eivtárs a. nagy mozgó gépre. Persze így több szőr kell idejönni a géphez, tőbbezör kell adagolni, de megvan as «tfd- ménye, ,.megeszi“ az egész anyagot. És hogy ez kinek eredmény? Benőt* elvtáxs tudja: — Nekünk, elvégre a mi pénzünk­ről van szó! Právesz elvtársi a. mosógép mellett áll. Keze egy hajó kormányához ha­sonló kerékre zárul szorosain. A tno- sómedence vízén fadarabok úszkál­nak, léjebb ömlik a tiszta szén. Elevátorok viszik kis kosarakban tovább, mógegyszor megd&rálják a malomban. Azok a kis kosarak... de sokszor csinálnak nagy gondot Dravecz elv társnak és az egész üzemnek. Ezért, tapad olyan figyel­mesen sokszor rájuk Praverz József szeme. TTgy nézi őket. mint a mak­rancos gyerekeket és ahol <■/ legki­sebb hibát látja., azonnal szól. így meg lehet, előzni, az üzemzavart és meg lehet előzni következményüket: a sok túlórát. Megint csak az ön­költség csökken. És így mehetünk tovább .a 17 szá.- zalék nyomában, hogy megkeressük azokat az apró szálakat, amiket vég­telen kitartással szövögetnek a mo­sóüzem munkásai, hogy ezrelékekből összeálljon ez a szán'. [ki gép Fii lek elvtárs például hét mellett dolgozik, öt iszanszita két víztelenítő van gondjaira bízva. Hét gép... Éberség és figyelem kell hozzájuk. Az öt szita mind egyike mellett ott a v:brntor olajozó Félóránként • kenik öknt. Mird'g gondosan nézi a készüléket, n«-m az oldalán jön-e ki az olaj. A len l't't- kar csavarjai nem lazultak e ki mert öt csavarból ba egy meglazul és idejében meghúzzák: — Altkor me gnk a étáig óztak e kar eltérését, a többi csavarok törésit, ki­esését. És ón mindig, airvikor éberség­ről hallok, gondolok a gépeimre is —' simít végig ez óla jorón fii lek elv- társ. . lgg érzi, így tudja Hitek elvtórs. De ez* nem zárjo magába, mint szak­szervezeti bizalmi állandóim beszélget munVatársasvaí- S az. üzemért «kéziete­ken sokszor vitatják meg a kérdést, így szaitán nem véletlen, hanem szí­ré* munka, * pécsújhegyá mosó gép kezelőinek, zsfrozóinak, minden dolgo. tójának lelkes munkája, öntudata van • hban, hogy önköltségüket csökkentve. 4.W forint tonnánkénti költség helyett 4.17 forint költséggel tudják mosni a szenet. Ezt takarékoskodtak a péesűjhegyi- ek maguknak. És még egy „kis pluszt" is .szereztek hozzá, a vörös vá.ndor- rásrlót, a munka dicsőségét, becsüle­tét hirdető zászlót. És az elvtársak nagyon husiiét erre a „pluszra". Szátscdc. és eazxek t&ttuífák a Bolmák páti tikémeééé Tavaly még .csak néhány huszas, harmincas esopor: volt. Öt-hat hetes időközökben ültek össze és közben ki­sebb csoportocskákban, tanulókörökben vitatták meg, tanulták a marxizmus-le­nini zmus tanítását. A konferenciákon, az öt-hat hgtes időközökben tartót* megbeszéléseken pedig összeadták azt, amit egyenként és a tanulókörökben tanultak — vagy nem tanultak. Mert tavaly még sokan akad.ak. akik mellé­kes kérdésnek tekintették e tanulást. Ma: egy nap nem elég ahhoz, hogy *x egyéni tanulók kcnfereoeáádt levezessék ax efanéJetben jártasabb kocíereociave- zetök. Vasárnap százává! jöttek össze a megyéből a dolgozók, akik fejleszte­ni akarják tudásukat. „Forgalmas rap"' volt a Munkás Kul túrházban, de a me­gye járási székhelyein is. Hétfőn délután a Nagy Lajos gim­názium fizikas előadóterme is megtett Az emelkedő padsorok végig megteltek pécsi ejvtóreaJckaL Munkások, vezető­állásba került dolgozók, értelmiségiek, a gyárak ét irodák dolgozóinak leg­jobbjai várták, bogy • konferencián bebizonyíthassák: megértették Pártnak PoStScai Bszoítíságának határozatát, szabadidejüket hasznosain töltve megis­merték nagy példaképünknek, a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Párt­jának történetét és magukévá tették ennek a dicsőséges történetnek a ta­nulságait. Várták, hogy a konferencián a sok szemmel, sok oldalról alaposan átnézett tanulási anyag összeadódjék, kiegészüljön." tagzik vagy huszonöt név, egy kisebb csoport kiválik és elindul az egyik tanterem felé. Itt délelőtt diákok •tanulnak. Az egyszerű fspadok tamM voltak még an­nak, amikor az itt tanuló diákokat nem .tanították, hanem butították. A mun­kások, a dolgozó nép eSen nevetek őket. Ma már délelőtt, a diákok is új szeüemet szívnak magukba, új, igazi tudomány alapelemeivel ismerkednek. Most délután pedig ax a huszonöt em­ber, add a diákok helyéne ffl, a legma- gasabbtokú tudományi, az emberek jö­vőjét szebbé teremtő, új társadalmat építő tudományt tanulják meg. Papírlap fut körbe, rákerül mindenki neve, aztán elhangzik ax első kérdés: Miért tanuljuk a Szovjetunió Kom­munista Pártjának történetét? Egyenruhás efvtáns kezdi » vitát, kemény munkáskéz emelkedik utána fel és bővül a válasz. Hozzátesz egy eiv„ társnő is a második sorból, szemüveges ércei miségi az ötödik sorból, néhány perc alatt már mindenki mondott vala­mit és a felszólalósokbóff kenek egésa- szé formálódik a válasz. Az elvtársak ill, az iskola padjaiban, jól tudják, hogy uriér: tanulnak, miért ismerked­nek meg egyre közelebbről és részlete­sebben a szocializmust teremtő győzel­mes párt, a Szovjetunió Kammmrst* Pártja történetével. Sorra hangzanak «4 a kérdéseik és a kérdésekre a válaszok. Valaki Vifeüejt valamit, valaki félreér-etr néhány szói, a flöbhiek kijavítják. De ritkán téved­nek. Nem hiába adtak az első kérdés­re jó riaszt, valóban tudják, hogy miére tBsrufoak. A kérdések és ráta-, azok nyoanán kibonakozik a sötét eé* nyomás rnnKjai, a dolgozó «létek karcá­nak dBesöséges jelene és az dőltük árló ragyogó jövő. A Szovjetwntó Kommunista Pártjának története meg- mondija, horarao teaiultirtk ei, hogyan baíadhatonik és hová kelj érnünk. —i Megmondja, begy a ragyogó jövő el* éréséhez keB elsősorban egy riyac párt, mint a Szovjettmló Kommunista' Pánt}». | Kell egy olyen Párt, »mrtynek tagjai, mi« azok «, *kffc itt ölnek a padokban, ma­gukévá teszik és a gyakoitetbau ákka*- nraz.'Ak & munkásosztály nagy harcai­nak tanulságait. Tlz^erc sr/rieiben nemcsak a cocp0*'- ton belül, haneil? « csoportok közötí i® megindul a véienícnycséM. — Hány kérdést íár*yer»tok? —• Irén® egy eivtám — Mi még csak egyet, de aar ala­posan — feles * tnáeik és az »döbbt elmondja, hogy már .{íz kérdés«: futot­tak át Melyik módszer a jobb r»nu- lásihoz? Ezen vitatkoztak a folyosón. Azután folytatódik. Eszre sem ve. szák, hogy múlik arc Ü5. Négy órakai kezdték, már oyolc felé Jár és egyre újabb saempoutok merülnek fel. Bele- melegednek a vitába, szinte néhéz »I- behapyni. A konferencia után szétoszlik • cso­port, párokra, apró csoportot síkék r* szakad, amelyek tolyta-ják még a 'ta­tát és megállapítják: érdemes és tsüi- séges íamulni. És majd a rrr—’-:ahrt--e» ken, az öléves tervben, a szocializmus, felépítésekor Járjuk meg: vaJóbaa mennyire érdemes é* merrayire ezük- séges. cd. világ minden, mjclvisi. SZÁLL A DAL SZTÁLINRÓL A népi. demokratikus államok fi-Jkci dolgozói, kis és bözépparasztjai, ér­telmisége számára kiopadhaftétíar:, lelkesítő forrás a szovjet építés és kultúra minden iapasztalaja, kincse. Alekszej Szurkon iró így ír erről: Akárhol jártam, bárkivel beszéltem — Szófiai öreg munkásokkal, kladnoi szénbányászokkal, magyar parasztok­kal, román gépállomások dolgozóival, írókkal, vagy színészekkel, tudósok­kal. mérnökökkel, orvosokkal és lant- lókkal — mindig megkapod a szün­telen, szomjas érdeklődés a szovjet ország éle c iránt­Csehszlovákiában egy mezőgazdász büszkén beszélte. hogy micsurinis a értekezleten veit részt, a legújabb szovjet kisérlelek és felfedezések iránt érdeklődő I. A román falusi la­nt ló a szovjet népoktatás rendszeré­ről, az iskola és szülő viszonyáról és egy sereg más, hivatásával kapcsola­tos dologról akar tudni mindent- Len­gyelországi bányászok ismerik a leg­jobb szovje' bányászok nevét és telje, sijminyeik számadatait. „Segif ne­künk a szovjet emberek példája;" — mondja a slini cipőgyár munkása. Harminckét nagyszerű, önfeláldo­zással teli esztendő, a szocializmus építésének varázslatos időszaka, a nagy tanítók, Lenin és Sztálin láng­elméje a szovjet népet a történelem magasla'ára emel e. A szovjet embe­rek hősies harcukkal, áradó, alkotó lelkesedésükkel vitaihatatlan jogot szereztek arra, hogy c korszak élen­járó embereinek nevezzék őkef ,4 szovje emberek o kommunizmus4 epiive mcgtiszlit/ák az ember ség sza­mara az áj élet felé vezető utat Ezer van, hogy a dolgozok mi'Hói és százmilliód úgy törekszenek a szov­jet alkotó tapasztalatok tárháza felé. mint éltejő forráshoz. Ebből meríte­nek erőf oly tettekhez, amelyek tag­nak még elképzelhetetlennek és meg­válást hatatlannak tűnlek előttük- Az imperialista provokátorok, csel- szövök cs hazug próféták a bőrükből is kiugranának, ha sikerülne az em­beriség clöjf beloketitem a szovjet népe , a szovjet , rendszert. Szégyen­kezés nélkül ötölik ki a legaljasabb hazugságokat, a legsötétebb rágalma­kat. Sorra megkísérelték nyíltan be­avatkozni azoknak az országoknak kelügyeibe., amelyek már leráz áh a kapitalizmus jármát. Fegyver1 és dollármilliókat adlak a görög és ki- nai nép ellenségei kezébe, dédelgetik legaljasabb bérencüket, Tilót és klikk­je , közben meg szemérmetlenül for­gatják szemüket az ég felé és rágal­mazzák a Szovjetuniót Országok egész sorában, ahol gvö- zöft a népi demokrácia és ott is, ahol a reakció még bilincsekben tar ja u népek afkoió erejét, forró Szeretet, lelkes öröm. büszkeség és megingat- hatatlan remény gyűl fel az emberek szivében, amikor meghallják e szava­kat: Szovje unió, Moszkva, Lenin, Sztálin. ,4jr imperialista világ minde­nütt vaskézzel szeretné kiirtani a szovjet országról szóló igazságot é* főbenjáró bűn ejt a Szovjetunió iránti szeretet és tiszteletei. De a fold mhi den sarkában, ott, ahol az emberek az új élet vihar adni friss levegőjét szívják magukba és ott is. ahol meg nopognak a csendőrök fegyveréi — a világ minden nyelvén szállnak a da­lok Sztálinról és a győzedelmes, le­győzhetetlen szocializmusról. A ír. akció melegágyánál, Newyorhhar. is, amelyet válogatót fasiszta gazembe­rek rágolomgyiirüje véd. Pqul Robe- sonnal együtt éneklik a markosok, a világ népéinek bölcsődalá!: ..Drän föld, szülőhazámnak földje ..." E dal szercfefüke' sugározza a- ország felé, amelyről szál — sugároz­ta a jövőbe vetett törhetetlen -hitük*- és ezt a jövőt a Szőnie áni'- frr*er.:'i meg számukra. Sok bűnt követett cl <T kápUcl::- mus az emberiség ellen. Sc-k ereiét pazarolja el még ma is arra. f ogy megkísérelje megállítani a -örié.nelcm íerekéj. Hiábavaló erőfeszítés! A dol­gozók milliói és százmilliói térnek rá az új élet útjára­S a Szovjetunió népeinek hősies kezdeményezése, amelyet a nagy Sztálin lúngeszc vezej lijabb győzel­mek leié. utat muhi' a világ népeinek. Készülnek 02 ajándékok Sztálin születésnapját-.. A7. a sok aj'ándák, amellyel a dol­gozók városiak és falusiak egy­aránt -- Sztálin születésnapjára ké­szülnek, megannyi jele. kifejezése a magyar nép soha el nem múló hálá­jának. forró szeret elének Sztálin iránt. A budapesti II. kerület dolgo­zói hata'mrs vörös csillagos albumot készítettek, amely képekben mutatja be a kerület újjáépüiésének óriás! eredményeit. A XI. kerület dolgom, páratlan szépségű csiszolt, vúrö - csillagos ólomkristály cohányzckész letet küldött. Nagyszered műve.,,: dohányzó dcbo/.t késziicit. A salgo tarjáni üveggyár do'gazóinak :>}:'••■ dóka 36 és .12 személyes aszta . üvcgkészléú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents