Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-29 / 277. szám

tw» NOVmfSE» 29

N ÄPL ©

5

A verseny a mezőyazilaságbsn is nepdilt...

Kovács Ferenc reménypusztai tehenes már hozzálátott, megszerezze az ország első tehenésze címet

hogy

A legjobbakat a gépállomások üzemi bizottságaiba!

Jndtdjon meg a nemes verseng a mezőgazdasági termelésben is. Álljanak éhre a legjobb szakmunkások, a legjobb mezőgazdasági dolgozók és szervessék, szélesítsék a dolgozók versenyét, szilárdítsák meg a munkafegyelmet és felvilágosító munkával, példaadással kövessük as ipari munkásság nagyszeréi kezdeményezését-, hogy az egész dolgozó magyar nép méltóképpen ünnepelhesse meg a vüdg békéjét védelmező, hatalmas segítőnk és Igaz nagy barátunk, Sztálin generólisszimvsx 70. születésnapját.“ (A mTOSZ elnöki tanácsának felhívásából-.)

'Vég;« «35 etetésnek. * fejés Is

hetejerzödfttt, Kováé« Ferenc lerúgja * esizroijAr» ragadt, trágyát Ab ]a*eú. kimért léptekkel indul lakásuk felé. Fagyot, szippant a friss levegőből, jól «tik neki as istálló nehéz. párás levegője után. Sfttés van as udvaron, *r. égem nem lehet látni csillagokat, » hold is a felhők között bujkál.

— Na, mára vége — mondja las- *an a mellette ballagó Kovács Sándornak, a másik tehenesnek.

A konyhában a vacsora illata csápja meg. Kés* van már, csak rá várt a felesége. Enyhe meleg van, vacsora után Kovács Ferenc, a re- ménypusztai TSZCS tehenésze kiteríti az újságot és olvasni kezd.

— Olvastam Matika Lajos levelét, meg a DÉFOSZ felhívását is — mondja most. — Elkezdtem gondolkozni rajta.. Úgy éreztem, mintha rsak egyenesen nekem szólt volna a felhívás. „Kövessük az ipari dolgozókat...“ „Indftsunk versenyt a legjobb fejögnlvás címért...“

Két napig gondolKozott a lel, bíráson Kovács Ferenc. Két napig, h* belépett az istállóba, ha nézte a »«ép, egészséges állatokat, amint az abrakot ropogtatják, két napig, amikor a kezenyoroán színültig telt a sajtár a habzó fehér- tejjel, egyébre se gondolt:

— Meg kén« indítani a versenyt. Este ült a szobában, fejét a te

tyerébe támasztva gondolkozott A saját sorsát, a saját életét méregette.

Mflyeo volt ez az élet? Milyen lehetett a oselédsors. Mindig másnak, mindig a más hasznára dolgozni, flzidás rdrfin, megbecsülés soha Pedig Kovács Ferenc érti a mesterséfét. Egész életét ezinte tehenek körött töltötte. Dolgozott kuliknál, dolgozott nagybirtokon s mielőtt a remén ypnezai csoport megalakult volna, a váróé meszesi tehenészetében. Itt bat évet töltött el s araikor megalakult a csoport, habozás nélkül lépett be.

— El keH indítani a versenyt — motoszkált két napig a fejében, hisz ezzel ie Sztálin elvfárs születésnapját ünnepeljük. Hálából a szabadságért, hálából a csoportért.

A csoportért, melyben máris

olyant élete vart, mint soha azelőtt.

A csoportért, amelyben nem egészen tíz hónap alatt máris több, mint f.TOfl forintot keresett a feleségével, s-ki fejni segít neki.

..Kihívom az ország valamennyi tehenészét. — írta versenyfelhívásában. — Versenyezzünk, ki emeli jobban a gondozásában álló tehenek téjbozamát Es Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére vállalom, hogy dec-ernbér 21-ig két literrel emelem minden tehenem tejhoza- mát“.

— Hogy mi adta meg a végső lö kést. a.z elhatározásomhoz? — ismétli meg a kérdést,

— Kommunista vagyok, 45 óta ingja a pártnak. Éreztem, hogy plotter nekünk kell megmozdulni, nekünk kell kezdeményezni, nekünk kel! példát mutatni.

Kovács Ferenc felhívása pár napja hangzott el. De Kovács Ferenc azalatt. a két nap alatt, míg gondolkodott, azt is mérlegelte, hogy miként lehetne jó eredményeket e'érni. E? már aszerint dolgozik is.

— lerclffsziir Javítottam a

*»h«UieK takarmányozásában

me.nnviségileg is. Aztán áttértem arra. bogy az. abrakkeveréket már két **ppa! előre elkészítem. Ez az abrakkeverék húzapolyváhél, nversré- páhól és korpából áll. 11a elöro' lcko- vprjÜk, jól átpáeolódik és ezt a PV v.inyá takarmányt, sokkal jobban J’-eretik a teheneik és az étvágyuk * "ő tőle.

Természetesen Kovács Ferenc nemcsak ezzel akarja megnyerni az általa elindított versenyt. Egyenként megfigyeli a teheneit, bogy melyik milyen takarmányt szeret jobban és fokozatosan áttér az egyedi takarmányozásra. Az etetés, itatás, fejés idejét percnyi pontossággal betartja As még számos apró fogájssal igyekszik a tehenek „kedvébe járni“.

És Kovács Ferenc tehenei meg is hálálják ezt. 12 tehene négy nappal a felhívás után, máris 10 literrel több tejet adott, tehát máris majdnem egy literrel emelkedett . a fejési átlaguk.

Kovács Ferenc a* első. De Kovács Ferencet a tehenészek, juhászok, kocsisok, traktorosok és erdőmunká- pok, sertéshizlalók és marhahizlalék hosszú sora kell, hogy kövesse. „Induljon meg a nemes verseny a mezőgazdasági termelésben ie“ — mondja a DÉFOSZ felhívása. A verseny megindult s most már mező- gazdasági dolgozóinkon a sor, hogy hatalmas, eredményes tömegmozgalomimá fejlesszék.

Uj eljárással gyógyítják a csonifuherkulózist

Hegyfalun, a tüdőszak orvosok háromnapos kongresszusán hétfőn felszólalt Schnitzler József, a debreceni állami tüdőgyógyintézet főorvosa és elmondotta, hogy a tbc-s tályogos megbetegedések eddigi gyógykezelése csapolás útján történt, ami hosszadalmas kezelést igényelt. Streptomicin helyi alkalmazásával hat hónap alatt járóképes lesz a tályogos tbc beteg. Kevésbbé

Idő

súlyos esetekben még rövidet* alatt gyógyítható.

Dessau er Pál, a népjóléti minisztérium előadója, bejelentette, hogy a Tudományos Tanács megbízásából Sebestyén és Makkai professzorok már megvizsgálták Schnitzler főorvos debreceni eredményeit s megállapították, hogy a csonttuberkuló- zis gyógykezelésében eddig ismeretlen eljárást alkalmazott sikerrel.

Déldunántú! legtöbb gépállomásán már megtörtént az első lépés az üzemi bizottságok megválasztása felé: a gépállomási dolgozók megválasztották a jelölőbizottságokat. Ezeknek a jelölőbizottságoknak lesz feladatuk megejtem az üzemi bizottságok tagjainak jelölését.

Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy felelősség sú- lyosodik azok vállára, akiket erre a helyre állított társaik bizalma. A gépállomások dolgozói most azt várják, hogy alaposan megfontolva a kérdést, egyenként megnézve mindenkit, minden oldalról megvizsgálva a jelölteket, tegyék meg javaslataikat.

Kiket jelöljenek hát a jelölőbizottságok, kik legyenek azok, akiket felelősséggel ajánlhatnak dolgozó társaiknak. Egyszóval úgy válaszolhatnánk erre a kérdésre: a legjobbakat. A legjobbakat kell jelőlniök, akik bebizonyították azt, hogy harcos tagjai a munkásosztálynak, akik készek harcolni dolgozó társaik, osztályok, dolgozó népűnk felemelkedéséért.

A legjobbakat kell jdölmök nx üzemi bizottságokba. Azokat, akik a munka frontján is élen járnak, akik példát mutatnak a termelésben, a versenyben, akik minden munkájukkal a szocializmus építését szolgálják. Azokat, akik kitűntek becsületes munkájuk nyomán mutatkozó jó eredményeikkel, s akik bebizonyították, hogy megértették a munkához való megváltozott viszonyukból rájuk háruló kötelezettségeket szívügyüknek tekintik a termelést.

A legjobbakat kell javasolni az üzemi bizottságokba. Azokat, akik megmutatták, hogy nem csak a munkához, de társaikhoz is jó a viszonyuk. Azokat, akik társaiknak is segítettek, akik megértették, hogy minden dolgozónak érdeke, hogy a másik dolgozó társa is minél jobb eredményeket érjen eL

A legjobbakat jelöljük a gépállomásaink üzemi bizottságaiba • akkor azok beváltják majd a hozzájuk fűzött várakozást s munkájukkal előbbre fogják pinnt a fejlődést a falun és hozzájárulnak majd, hogy boldogabb életet építsünk dolgozó parasztságunk számára.

TIZENHÁROM ÉS FÉLMILLIÓ KÖNYV A MOSZKVAI LENIN-KONYVTÁRBAN

A Leninről elnevezett állami könyvtár egyike a szovjet főváros legnagyobb kultúrintézményeinek. A könyvtár hatalmas olvasótermének mind az 1500 helye egész nap állandóan foglalt. A könyvtár látogatói között munkások, mérnökök, tudósok, tisztek, egyetemi hallgatók vannak, a legtöbb látogató diák. A napi könykölcsönzési forgalom mintegy

20.000 kötet. A Lenin-könyvtár a világ legnagyobb könyvtára. A könyvtár könyvállománya most, az időszaki sajtótermékeikkel együtt, 13.5 millió darab.

Jóminőségű, olcsó városi bundákat koznak forgalomba

Az idén a prémipari szövetkezet a tavalyinál jobbminőségű városi bundát készít lényegesen olcsóbb áron. A szövetből készült bunda szőrme- bélése kigombolható, így a szövethuzat tavaszi kabátnak is használható. A férfi bundák ára 712 forint, és szürke és barna színben készülnek. A női városi bundákat 19 különböző színben állítják elő. Aruk 680 forint. A prémipari szövetkezet panofix és * bárányszörmebélést is készített az idei télre, amely a tavaszi kabátba begombolható és így ugyanolyan, mint a városi bunda. A szőrmebélés minden nagyságban már 308 forintos áron is kapható.

A SZIT ifjúság nagyszerű példamutatása

Rohambrigádokkal segítették a bérházépítő ifjúmunkásoknak

Verőfényes • délelőtt gyülekeztek vasárnap a bányászkerület és az öt pécsi nagyüzem SZÍT vezetői és ifjúmunkásai a MINSZ székházé előtt. Vidám daluk messzehangzott a Deák-utcában. Versenyt énekeltek azokkal a fiatalokkal, akik a Szovjetunióba induló hét szakérettségis kollégistát búcsúztatták.

Ott vájtak a SZÍT vezetők és a legjobb SZÍT tagok között Sárdi Károly, aki őtszázbét százalékkal, Glock Jóska, aki második a fejtésben, négyszáz százalékkal döntötte meg a pécsvidéki bányákban a normát, Háhn Ferenc SZÍT titkár, aki úgy a termelésiben, mint a szervezeti életben élenjár, példát mutat a többi

Egy bányamérnök, aki kéz a kézben dolgozik a munkásokkal

réré — legjobban halott azzal a gyönyörű pontossággal, biztossággal, amellyel hatalmas terveinket készítjük, mely az 6 számára is, Molnár bányamérnök számára is biztosítja a jövőt, a nyugodt, gondtalan, vidám életet.

I Azóta

valahogy máskép nézi az üzemet. Most egy szén- fclrakó gépen dolgozik, s alig vária, hogy jobban hozzájusson és mielőbb elkészüljön vele. Be akarja bizonyítani, hogy a műszaki értelJóí esett a* a bizalom, amivel a mentőállomás vezetője, Dézsi elvtárs felkereste:

— Mérnök munkatárs ide a maga segítsége kéne. Egyedül nem boldogulok vele, próbálgattam már sokfélekép, de nem megy.

A pufímotorok — életmentésnél a légzés megindítására használt készülék — javítását, miután egy üzem se vállalta, Dézsi elvtárs megcsinálta votna maga, ha egy olyan szerkezetet tudnak konstruálni, amit 100—200 milliméter nyomás méréséhez lehet használni.

semminek sem látott még# olyan kedvvel Molnár Ká-# rofy jnecsekszabolcsi bá-J nyamérnök, mint ennek a szerkezet-f

ne,k megszerkesztéséhez Sok munká-J A j^kal körülvett, színes v.H mellett keveset ,utóit ugyan hozza,fr. . w

de napjában sokszor eszebe :utott7.vanov.. [iUtc[cppt. IM

csj szolgait a, formatgata gondola ban. \ ^ átomra

Dezsieívtars néha tetszőit hozzá: A fiafa[ lányok már Lóra- Készül mar, mérnök elvtar,, ip6(ga(jik kerfjiikc,t ,moIy

értette meg a közös mun-^tavasszal sem virágozhatik szebben, kávai jobban jutuak előre, 1 Sura széttördeli kezével a fekete hogy neki is egyre több£f51det ég órájára pillant.

— Ideje, hogy munkába menjek!

miftég, azok, akrlV becsületesei, «kik munkájuk után akarnak élni, megváltoztak, mások lettek. Hogy nem nézik ölhetett kézzel a harcot, hogy a kezüket erősen, biztosan nyújtják a fizikai dolgozók felé.

És Molnár elvtárs nem egyedül van. Egyre több és több műszaki tátja meg azt, amire ő ráébredt. A műszaki értelmiség lásson^péídát ezekben az etvfársakban, olyan példát, amelyet követni kell és követni érdemes:

Talán

ifjúmunkásoknak. Ott voltak a bá- nyászkerület és a nagyüzemek legjobb ifjúmunkásai, a METSZ Megyei Bizottság tagjai, bogy rohammunkával hozzájáruljanak ahhoz, hogy a Magasépítési NV ifjúmunkásai által vállalt bérház határidő előtt elkészüljön.

A bérháznál már várták Stet m ott dolgozó ifjúmunkások és szakmunkások. Gyorsan megatkltották a brigádokat, aztán mosolyogva, vidáman fogtak munkához. A pécs- bányateleitekből alakult a betonkeverő brigád, Bőrgyáriakból a sa- 1 aki erí tő és a salakszállítóbrigád,. a szabolcsiak a KokszművektQ hordták a munkálatokhoz a salakot. A1 Zalka Máté tanulóotthon fiataljai alakították a „lirn-lcrn brigádot”, és a termeket tisztogatták Nagyít István bőrgyári SZÍT titkár vezetésével. Legjobban a betonkeverő brigád működött.

Gyorsan és jól dolgoztak a brigád tagok, de amilyen gyorsan és ügyesen keverték és adogatták a betonozóbrigád tagjainak az anyagot, azok olyanolyan ütemben dolgozták be azt a tetőzetbe.

Lelkes munkájukon meglátszott, az, hogy megértették: a Magasépítő NV ifjúim:Túrásai által vállait kötelezettségek, az összes SZIT-fiatal és így az ö kötelezettségük is. Ezt elsősorban a SZÍT vezetők értett*!: meg, akik vasárnapi rohammunkájukkal példát mutattak minden ifjúmunkásnak és egyben elősegítették azt, hogy a házépítést a vállalat határidő előtt tizenhat nappal fejezik be a Magasépítési NV SZÍT brigádjai.

UJ ELET HOSES

Ekkor

amit: meg";

•zebb ■

van ahhoz a harchoz, munkások tízezrei az új élet valósításáért vívnak. Mán d g és szebb eredményekkel.

Eredmények... Ilyenkor mindig gondol egy kicsit az életére. Az, hogy ma bányamérnök, az is a nép: demokráejg eredménye. Míg tanult, gyakran merült fel benne a kétség, hiszen annyiszor hallott róla

Ilúszperr van még a váltásig.

Sura mindig korábban megy. Megszokta. Ofihona 3 műhely, gazdának érzi magát benne. 16 gépen dolgozik és úgy ismeri őket. mintha a gyermekei lennének.

A szövőgép egyhangú ritmusába if valami idegen hang vegyül. Ügy ha- — Mérnök leszel, állás nélkül, dip- Jfőt fölé, mint az orvos a beteghez, [omával mehetsz majd havat (apá-fHallgatja. Kész a diagnózis! A hiba. tolni; azt hiszed érdemes tanulnod?Jkát kijavítja. ÁJegvan! Mehet további Sokszor látta akkor úgy, hogy nem y Megtanulta, hogyan kell a másod- crocrnes. S most, hogy egy mozgó, 4 percekkel takarékoskodni. Égy gép eleven életben, a nagy közösségben f beindításának normaszerinti :de;e 5 él, mint bányamérnök, felelős szép \ másodperc. 0 gépenként 3 masod- bcosztáában, elkerülve a tízéves sza J P^c alatt indít. A másodpercekből márlftrákat, most érzi, hogy mit jc-Jótok lesznek. Sokezer méter szövet, Unt a mi új életünk, mely ő rá - J -< k ruha lo‘z belőle a terven leiül! mosolyogva vallja: a számok enibe-* Sura Scserbakova ma

foglalt, A váltások után Komszomof- vfczetőségi ülés lesz, a vertenyszerző- cíesek felülvizsgálása.

Járkál a gépek között, szinte észre, vétlenül köti össze az elszakadt fonalat. Mozdulatai villámgyorsak, kiszámítottak, pontosak. Most az újoncokat tanítja. Odamegy az egyik tanuló, lányhoz:

—- Hogy megy a munka?

— Lassan belejövök — fejeli a leány zavartan.-— Meg fogod szokni a gépet. Megismered a fortélyát ét- menni fog. Hány géped van?

— Késy erői»... hiszen ez nagyszerű! — mintha magának mondaná Sura,

Azzal továbbmegy a többi tanulóhoz- Magyaráz nekik., rámutat a hibákra és rosszalóam csóválja a fejét, ha valamelyik nemvigyáz eléggé 'topáré. A fonalat az u.oísó mifíijné’térig fel kell használni. Semmi ne vesz- szen kárha!

Nem magáért izgul. A gazdaságosság kérdése nem magánügy. Ez a jö- 1 vőért folytatott harc. Sura azt akar- nagyon «I-1 ja, hogy ez az érzés minden tará ványábati kifejlődjék, akár kicsi, akár nagy dologról van szó.

Vladim'r Vorosin segédrnester kezdeményezésére a gyár e műhelyéből indult e! a versany a gépek tehető legjobb kihasználásáért és a munkahely példás tisztántartásáért— Poros a Képetek, ez rontja a szővete-k minőségét — mondja Sura a leányoknak. — Gondoljatok arra, hogy akinek rendetlen a gépe, annak a munkája is selejtes és piszkos.

Varosin kezdeményezése jó kezekbe került. Az újoncok, akárcsak az üzem és más gyárak felnőtt munkásai ügyelnek a tisztaságr a, a rendi a és fokozzák a termelvények minősé* gét.

Sura Scsorbakova nem is olyan régen maga. is tanuló volt. A gyár legjobb mesterei tanították: Natalia Dubjága, Szása Stirpva, Aníszja To- varovszkája Ezek a szövőnők már kinevelték a kővetkező nemzedék"*, amely nyomukba lép- Az alig hó / esztendős Sura társnőivel vgyá-ics ,V ezt teszi. Ragyogó fia aiság, a sztálini korszak nemzedéke — valamennyien a Párt neveltjei