Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-29 / 277. szám

2 NAPLÓ 1M9 NOVEMBER 29 m ta cti é] ki n h( hi tw a át! S la ba «1 se nií va* ele tő: ttu1 ,T lár •,ó? 'eí iái ör 'rí )St *l€P Ol \hf ÍZÁ ceV ná \\. at! K>‘ ro? i j \U i te; ny át ■le; sei 50: 3 : 1 iái !0J, ik> —1 02,* :o/ :n! f írt1 < aki l. ki ín. tte ff! on pk U g cá röl i. k t, m icl m 4 sté mi m ffc a ni rö. Az alapokmány megszegésének töryényesítése EGY HŐS KIS NÉP ÜNNEPE Utjoota ei angol—ametikei többség elfogad'» a* angol—amerikai ha;áro x»t! javaslatot, amely általános jelle­gű bizonytalan deklarációk gyűjtemé­nye olyan ártalmas és veszedelme! „eszméki'«a’‘ vegyítve, mint ar álla­mok nemzett sauveréni ásának kortá tozása, A szavazás befejezése után Vieinsz- szkij f elszól alt és megmagyarázta, miért tartózkodott a 6zovje: küldött­ség az angol—amerikai határozati )» violátok egyes szakaszánál és miért szavazó:' a többi szakasz ellen. — A szovjet küldöttség nevében — mon­dotta — ki akarom jelenteni, azért tar. tózkod unk a szavazástól ezeknél a pontoknál, mert ezeknek a pontoknak az angol—amerikai határozati javaslat­ba való felvétele csupán azt céloz a, hogy álcázzák a Javaslatok más pont­jait, amelyek arra hivatottak, hogy törvényesítsék az alapokmány rend­szeres megszegését, ami az Egye­sült Nemzetek szervezetében az angol—amrikai tömb részéről ál­landóan megtörténik. Ezzel a szovjet javaslatok vitája a po­litikai bizottságban véget ért. A szov­jet békeprogramért való küzdelem az ENSZ közgyűlésnek plenáris ülésein folytatódik. Sztálin elvtárs és Cssjbalszán elvtárs táviratváltása a Hongot Népköztársaság ünnepén A Mongol Néploöztérsa-íg kikiáltá­sának 25. évfordulója alkalmából Sztá­lin general ieaztimisz és Csojbalszán marsall mongol miniszterelnök közö l • fköve'kezö táviratváltás történt: „Csojbalsi&n marsallnak, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökének: A Szovjetunió kormánya és a ma gam nevében üdvözlöm önt és az ön személyében a bartátl mongol népet, • Mongol Népköztársaság kikiáltásá­nak 25. évfordulója alkalmából. Az el­múlt évek folyamán a mongol nép, mi­közben megfeszített munkával felszá. moha a múlt örökségét — a sokér- sz.útv.los elmaradottságot —, nagy eredményeket érti el országa anyagi jólétének és kultúrájának fejlesztése terén. További sikereket kívánok a baráti mongol'népnek és kormányának a gazdasági és kulturiálls építésben. J. Szlátln.“ Csojbohszán marsall • következő táviratot küldte Sztáf!innak: „Joszlf Vlsszarionovlcs Sztálin gene- raltsszimusznak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége miniszter, tanácsa elsökségének. A mongol nép, a Mongol Népköztár­saság kormánya és a magam nevében küldöm önnek és az ön személyén ke­resztül a Szovjetunió kormányának forró és szívből jövő hálánkat, a Mon- gol Népköztársaság kikiáltásának 25-ik évfordulója alkalmából küldött baráti üdvözletért. A Nagy Októberi Forradalom, vala­mint Lenin és Sztálin legyőzhetetlen tanítása a szabadság és a boldogság fényes útját nyitották meg a mongol nép előtt. Hála ennek, népünk a Mon­gol népköztársaság fennállásának 25 éve alatt óriási eredményeket ért el a feudalizmus csökevényeinek leküzdé­se és országa gazdasági és kulturális fejlődése terén. A mongol nép hazánk szabadságát és fiiggeíienségét, gazdasági és kultu­rális építés terén elért valamennyi eredményét a minden megpróbáltatást leküzdő nagy szovjet nép sokoldalú éi önzetlen segítségének, népeink meg­bonthatatlan és örök barátságának és önnek, a mongol nép nagy és gondos­kodó barátjának és tanítójának kö­szönheti. Amikor az egész mongol nép forró háláját fejezem ki Önnek és az ön személyében a szovjet kormánynak és a nagy szovjet népnek azért az állan­dó támogatásért és segítségért, mely­ben a Mongo' Népköztársa 'ágot részest­ül:, jó egészséget és hosszú életet kí­vánok önnek az egész világ dolgozói üdvére és örömére. Csojbalszán mar­sall, a Mongol Népköztársaság minisz­terelnöke“. fiz Angol, Kommista Párt tömegpárttá fejlesztését és elméEeti színvonalának emelését határozta el « XXI. pártitongresasute ' 'At Angol Kommunista, Párt Liver­poolban ülésesé XXI. kongresszusán nagy számban jelentek meg a kül­földi testvérpártok küldöttei. Harry Poüitt főtitkári jelentését, betegség« miatt Campbell, a vég,-er hajtó bizottság tagja olvasta feL A beszámoló szembeállítja a Szov­jetunió és & irépi demokratikus or- Mágok. fejlődését a kapitalista or- mágok válságos helyzetével, almi a gazdasági válságot áj háború elő- k észt lésével próbálják levezetni. A jelentés hangsúlyozza, hogy a muff év egyik Jeflegzefes tönet» s kapitalista országokban a mtm- kaaétkúíiek számának gyors emelkedése volt. 'Amerika, amelyet szeretnének pél­daként állítani az angol munkás­osztály elé, már most olyan hatal­ma* gazdasági válság kezdetén áll, ■mely méreteiben minden eddigit túlszárnyal. . A szocialista rendszer lelje* és döntő fölénye A Szovjetunió óriási gazdasági eredményei, az életszínvonal gyors emelkedése, az atomenergia békés felhasználásának ismerete az eddigi­nél is nagyobb mértékben bizonyít­ják a azociaClsta rendszer (elles és döntő fölényét a kapitalizmus teteit A gyarmatok és függő helyzetben Isrvő országok nemzeti felszabadító harcai már alapjaiban rendíti^ meg az égé** imperialista rendszert. A beszámoló rámutat, hogy a Szov­jetunió áll az egész világon a béké­ért küzdő erők élén. Csak a Szov­jetunió maradt hű e potsdami egyez­ményhez és csak a Szovjetunió való­sítja meg ennek az egyezménynek elveit Németország keleti övezeté­ben. Csak a Szovjetunió tett kon­krét javaslatokat az Egyesült Nem­zetek Szövetségében a béke fenntar­tása érdekében. A Szovjetunió szün­telenül folytatja a harcot az atom­bomba használatának megtiltásáért, a fegyverkezés csökkentéséért és az ENSZ-be tömörült nemzetek egyikt működéséért. Kétségtelen, hogy nz imperialis­ták fámadó háborúra készülnek, olyan háborúra, amely a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a demokratikus Kína ellen irányul. \ beszámoló a továbbiakban rá­....... az imperialisták szüntelen kf­1 . %*,>!,-o. amelyek arra irányulnak, a népi demokratikus országok­ban ellenforradalmat robbantsa­nak ki. Ez kiderült a Itajk-per tárgyalá­sán- E per folyamán teljesen nyil­vánvalóvá lett a Tito klikk árulása. A Kommunista Párt célul tűzte ki, hogy meghiúsítsa az imperialisták hábo­rús terveit, véget vessen az USA- tól függő helyzetnek és zavartalan kereskedelmi és baráti kapcsolato­kat teremtsen a szocialista világ­gal, a béke táborával. Ha a béke erői egyesülnek, sikerülni fog a háborús tervek szétzúzása. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy az angol munkásosz-ály hű marad nagy nem­zetközi hagyományaihoz, a munkásosz­tály szolidaritásához és soha nem vesz részt a szocialista Szovjetunió, a népi demokratikus országok s Kína ellen irányuló háborúban. Ez a kongresszus ünnepélyesein fogadja, hogy minden le. hatóit elkövet a háború elhárítására. Munkánkat úgy kell folytatnunk, hogy tömörítsük a béke összes erőit. A harmadik világháború nem elke­rülhetetlen. A Párt a nép érdekeli képviseli A jelentés a továbbiakban ismerteti a küszöbönálló angol parlamenti válasz­tások jelentőséget és hangsúlyozza, hogy a Kommunista Párt képviseli a nép széles tömegeinek érdekeit. A „munkáspárt” és a konzervatív pánt megin: arra készül, hogy megtévessze a munkásokat. Anglia válságát csak a munkásosz­tály győzelmével és a kapitalizmus fel­számolásával lehet megoldani. Az an­gol haderőket ki kell vonni az összes gyarmatokból és függő országokból. E területek népeinek meg kell adni a tel­jes szabadságot és az önrendelkezési jogot. » A jelenlés rámutat arra, hogy a párt még nem vont le minden tanulságot azokból a hibákbó', amelyeket a háború befejezése óta elkövetett. A pártot feltétlenül fömegpárltá kell szervezni és emelni kell a párt tagjainak elméleti színvonalát. 'A november 2ß-i esti ii csen meg­kezdték a végrehajtó bizottság poli'i- kai beszámolójának megvitatását. A felszólaló küldöttek beszámollak az angol munkások harcáról, melyet a kapitalistáknak a munkásosztály élcl- színvona'a további leszorítására indítóét támadásai ellen vívnak. Most a Rajk-per után — mondja a jelentés — tudjuk, hogy Tito és bandája a trockistá.k tanítványai és évek hosszú során át az angol- amerikai imperializmus ügynökei voltak. A kongresszus határozatot fogadok el, mely elítéli a brit szakszervezeti főta­nácsnak a munkabérek befagyasz­tásával kapcsolatos határozatát és megbélyegzi azt, mint a munkás- mozgalom érdekeinek élárulását. A kongresszus másik elfogadóit határo­zata megbélyegzi a nigériai bányászok elleni véres terrort. A határozat köve­teli az angol csapatok kivonását Nigé­riából és biztosítja Nigéria népét • a Kommunista Párt teljes támogatásáról a jobb életért és függetlenségükért vi­vőit harcukban. A gyarma i népek szabadságharcáról Hornéi, a végrehajtó bizottság tagja számolt be, majd bejelentette, hogy az angol munkásosztály és a gyar­mati népek szövetségesek a forra­dalmi harcokban. Közölte ezután, hogy a Kommunista Párt a következő követeléseket terjesz­ti elő: 1. A gyarmati népek teljes füg­getlensége, 2. minden antidemokratikus :örvény hatályon kívül he’yezése, 3. az angol csapatok és rendőrség haladékta­lan kivonása a gyarmati területekről, 4. a ma’áji háború megszüntetése, 5. a katonai erők kivonása Hongkongból cs. a Kínai Népköztársaság kormányá­nak elismerése, ezzel egyidejűleg min­den Kínához tartozó terülő: békés visz. szaadása, 6. Írország egyesülése és az angol csapatok kivonása Eszakírország- ból. Nincs telitalálat a TQTON A vasárnapi embersportfogadá­sokra beérkezett 251.425 darab fo­gadólap. Felosztásra került 414.852 forint. Tlzenkéttalálatos szelvény nem volt Tizenegytalálat volt 9, ezek fejenkint. 15.360 forintot nyer­tek. Tíztalálatos szelvény volt 77 darab, ezek fejenkint 1800 forinlot, 0 találattal pedig 676-an, fejenkint *203.75 forintot nyertek. Újpest—MTK 1:2 2, Soroksár— MATEOSZ 1:2 2, Debrecen—SZAC 1:3 2. V. ETO—Ferencváros 3:1 1, Csepel —Kispest 2:0 1, Olajmiuvkás—Szombal- helv 1:3 2, Salgótarján—Dorog 2:2 x, K. Kombik—Szegedi MTI? 1:4 2. Ceg­léd PhöbUs 1:1 x, Mátészalka (ózd 1:4 2, Nyíregyházai VSE—MAVAG 1:3 2, SVSÉ—Pcrutz 4:3 1. A harmadik világháború nem elkerülhetetlen Az aibén népköztársaság alkot­mányának első pontja így szól: ,,Albánia népi köztársaság, amely­ben a teljes hatalom a néptől ered és a népé." Az albán föld méhé­nek kincsei, a bányák, bankok, is­kolák mind a nép államának ke­zében vannak. A föld azé, aki megműveli, a nők egyenjogúak és újra az alkotmány szavait idézve: „Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy munkája és képessé­gei szerint jutalmazzák." Egyszó­val: Albánia, a szabad népek nagy családjának legkisebb tatja, bát. ran, rendkívüli nehézségen között építi szocialista jövőjét. Miért vannak a kis Albániának oly nagy akadályai feilődése út­ján? Nemcsak azért, mert a nép hitvány ellensége, az elűzött mo- narchista csőcselék annyi éven át tartotta elmaradottságban, vad műveletlenségben, nem is azért, mert Mussolini és Hitler banditái gyilkolva, rombolva büntették, hogy öntudatosan védte szabad­ságát, hazáját Albániának ma is meg kell küzdenie az imperialis­ták veszett pergőtüzével. A Nagy-Budapest lakosságával lélekszámú kicsiny országot az idegen hódítók évek hosszú sora ó*a el szeretnék törölni a föld szí­néről, gyarmatosítani akarják és területét hadászalilag (felhasznál­ni. Most az új, harmadik világhá­ború készítőinek különösen útjá­ban áll a szabad, népi demokrafi- kus Albánia, amely pontosan a görög és jugoszláv fasiszták közé ékelődik be. Tito és Caldarisz za­vartalan barátkozását, ' egységét kellemetlenül érinti a szovjetbarát, szabad albán nép jelenléte- Az or­szág stratégiai fontosságát alá­húzza az is, hogy az Adriai-tenger kapujában áll, nem messze a mar- shnllizálf olasz csizma kiugró sar­kától. A Szovjetunió és a népi demokráciák elleni felvonulási te­rület így nem „tökéletes". Jugo­szlávia és Görögország mellett Albánia megkaparíntása azt je­lentené, hogy a Balkán félsziget nyugati fele maradéktalanul az imperialisták karmai közé kerülne, így aztán érthető, hogy miért szerveztek Bonbonban egy áruló, albán emigráns-kormányt, hogy az amerikai szavazógepezet miért nem engedi az ENSZ tagállamai közé a hős albán népet, bogv miért vádolják meg a görögországi vénesl 'állapotok „döntő okozójaként" és világossá válik elsősorban a nyugati impe­rialisták láncos kártyáinak, Tiáik­nak aljas szerepe. Az „Operation X.“, »x amerikai nagytőke sötét tervének végrehaj­tásával megbízott Tító-banda. az albán népköztársaságot is igyeke­zett erőszakkal és belső bomlasz- tá&sal a szovjetbarátság, a szocia­lizmus építésének útjáról letéríte­ni. Azt hitte, hogy ezzel a kis néppel könnyen elbánhat. De Al­bánia példája is ékesen bizonyí­totta, hogy egy nép nagyságát nem lélekszáma és négyzetkilomé­tereinek sokasága adja. Albánia keményen keresztül húzta & Wall Street és belgrádi lakájainak al­jas terveit. Kiutasították a gyar­matosító, az albán népgazdaság­nak súlyos károkat okozó jugo­szláv gazdasági „szakembereket“, leleplezték az albán nép szívébe, kommunista pártjába beküldött íitóista ügynököket, kivégeznék Kocsi Dzsodzset és társaik Az Albán Kontnanista Párt Enver Hoxha elvtárs vezetésével megszi- lórditotta népi demokráciáját és még határozottabban sorakozott fel a Szovjetunió vezette nagy táborba, a szabadság is béke tá­borába. Az újabb, súlyos sebet kapott imperialista fenevad fokozott düh­vei vetette rá magát a hős albán népre- özönével zúdítja rá a rá­galmakat és nem véletlen az, hogy éppen ezzel egyidőben, most november 12-én Titóék egyolda­lúan felmondták a már előzőén amugyis sárba tiport jugoszláv- albán barátsági szerződést. Az imperialisták nem tudták megállítani Albániát a fejlődés utján. Ipara 267, mezőgazdasága 165 százalékkal múlja felül a há­ború előtti színvonalat, Albánia nem hajlandó nyakát nyújtani a „Marshall-segítség" hurkába^ és elszántan veri vissza a ütoisták erőszakát. így ünnepli ma az albán nép legnagyobb nemzeti ünnepét, a fa­siszta iga alól való Jelszabadulá­sát: örök és forró hálával a Szov­jetunió iránt, amely bilincseit szét­verte. Ezen a napon a világ sza­bad és szabadságért küzdő népei élőit oly nagy megbecsülést szer­zett albán nép újra félreérthetet­lenül hitet tesz amellett, hogy az imperialisták semmiféle mesterke­dése és erőszaka, az új világhábo­rút szítók semmiféle stratégiai ér­deke nem térítheti le a szabad, népi demokratikus Albániát a szo­cializmus és a béke győzelmes út­járól! A SZOT táviratban tiltakozott az összindrai békekcnterenc'a tagjainak letartóztatása elten A Szakszervezetek Országos Tanácsa az alábbi táviratot küldötte • nyugaíbcngáli kormány belügyminiszteréhez: A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa a szervezed dolgozók nevében erélyesen tiltakozik az összindiai béihekonicrencia előkészítő bi­zottsága tagjainak (efarfózfafása ellen. A magyar szervezett munkásság követeli a békekonferencia előkészítő bizottsága fagjainak azonnali sza- bndonbocsáfásáf. Apró Antal főtitkár. Ä „PE0TOKOL V" A Vatikán újabb provokációja a. bóketábor ellen M. Karin, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa írja: a Tetepress hírügynökség november 11-én jelen­tette, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés ellenségei a Szovjet- uni és a népi demokráciák országai ellen újabb provokációt készítenek elő. Egy újabb hamisítványról van szó, „Protakol V”, amely azt a ko­holmányt tartalmazza, hogy a Ko- minform állítólagos összeesküvést sző a Szentév megtartásának meg­hiúsítására. Ez a koholmány a Vati­kánban készült és — ismeretes — azzal a céllal tákolták össze, hogy bizonyítsák egy állítólagos „Komin- form utasítás” létezését, amely a nyugati országok kommunistái szá­mára útmutatásul szolgál a Mar- shall-terv szabotálására. A Vatikán hagyományos demo- kráciaellenes tevékenységének meg­élénkülése nem véletlen. Még az el­múlt év elején a Vatikán és az Egyesült AVamnk titkos, „kölcsönös senélynyuitási" eauezménvt kötöt­tek. amelyben mindkét fél köte’é- zettséget vállalt a nemzetközi poli­tikáiénak egybehangolására. Az USA terjeszkedése a Vatikánt busás haszonnal kecsegteti, mert a Vati­kán a Morgan-csoporthoz tartozó egész sor nagytőkés vállalatnak leg­főbb részvényese. Az elmúlt, év júliusában XII. Fius pápa tanácskozásra hívott össze 14 európai és amerikai bíborost, hogy kidolgozzák a Vatikán és az USA közötti egyezmény gyakorlati meg­valósításának tervét, amely előírja a harcnak olyan módszereit, mint a kémkedés, szabotálás, felforgató te­vékenység és gyilkosság. A vatikáni körök egyáltalában nem titkolják, hogy külpolitikájuk az Egyesült Államok külügyminisztériu­mának külpolitikája. A Vatikán a vallás védelmének álarca alatt hajtő- vadászatot folytat a népi demokrá­ciák ellen. A vatikáni körök tevé­kenyen segítenek az amerikai impe­rialistáknak a középeurópai és dél- keletourópai országokban az össze­esküvő és felforgató tevékenységek megszervezésében. A Valiké*, a töb­bi országban is harcol a demokrácia és a haladás erőt ellen. A múlt év szeptemberében XII. Pips pápa ma­gához kérette az európai és közel- keleti országok fővárosából a mm- ciusokat és utasításokkal látta el őket a ..kommunizmus elleni harc­ra”. A Vatikán nyíltan védelmezi á spanyolországi francolsta rendszert, támogatja és sugalmazza Nyugat- Németországban a bosszúvágyó em­bereket.

Next

/
Thumbnails
Contents