Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-26 / 275. szám

1949 NOVEMBER 2« NAPLÓ 5 A komiéi kommunista, bányászok ttlszányalták az elterffsSspi eredményeket November 23-ón és 24-én megtűrt a jég a komlói bányákban is. Az 1. és 2. számú fejtési csapatokban dolgozó bányászol; sztahánov mun- kamódszerrekkel az eddigi országos eredményeket felülmúló teljesítmé­nyeket értek el. Rein István elvtárs a 2. csapat vájára csapat normáját, 378 g szén kitermelésével 1473 százalékra, a széntermelő vájároknak megadott normát pedig 530 százalékra teljesítette és ezzel egy műszak­ban. 165 forint 75 fillért keresett. Ifj. Schneider József csapat normáját. 1430 százalékban teljesítette, 514 százalékos széntermelő vájári teljesít­mény melleit, egy műszak alatt 366 q szenet termelt ki. A tizenhárom vájár közül nyolc vájár ezer százalékon felül, öt pedig hűen százszázalé­kon felül teljesített. Hogyan születtek meg ezek a kiváló eredmények, kövessük az utat, amíg hozzájuk érünk. November 13-án hat ember ült a Magyar Állami Szénbányák komlói ’ üzemének helyiségében. A Párt ter­melési felelőse, a Szákszervezetek megyei titkára, a vállalat munkás­igazgatója, az üzemvezető mérnök, a bányakapitányság képviselője és a hányaigazgatóság személyzeti ve­zetője. November 17-én, a szovjet sztahanovisták első kongresszusának évfordulóján Sztahánov-nappt akar­nak rendezni a komlói bányászok Ezen a napon meg akarják dönteti eddigi, normáikat, új módszerekkel új, kiváló eredményeket akarnak el­érni. És november 13-án a hat em bér azért ült össze, hogy segítségére legyen műszakilag ennek a mozga lomnak, hogy irányítója, szervezője legyen ott, ahol erre szükség van. November 17-e, a komlói bányá­szok Sztahánov-napja nem sikerült. A kísérletek nem voltak elég ponto­sak, a repesztések kezdeti foka. a munka helytelen szervezése megaka dályozták, hogy a győzelem megszii lessen ezen a napon. Még nagyobb akarással De ez a kezdeti sikertelenség nem keserítette cl a komlói bányászokat, műszakiakat. .1 lég nagyobb lendülettel, lelkesedéssel láttak hozzá, hogy jobb szervezessél, a munka jobb c/ökészí- tésévcl kiharcolják n legszebb eredmé­nyeket. Olt állt elöltük a szovjet pél da. ott álltak annak követői, az albert telepi, rudolftelepi bányászok. Tizenkét pontot szögez !c ezen az Ülésen a hat vezető. És ezeknek va- lóraváltáso hozza meg 23-án és 2-t-én az új, nagyszerű eredményeket. Mik ezek a pontok, mi segítette a bányász elvtársakat a teljesítmény el­érésében? Újítások, észszerűsí lések se­gítik a munkát. Az első nem függ a természeti vi­szonyoktól, nem függ a levegőtől, ez az első feltétel belülről jön. Ezek a vájárok kommunistáik. Akiknek, mint Rákosi elvtárs mondotta, próbakövük a termelés. November 23-ára elkészülnek és be­szerelik a háromélű ré selő rúd a kát a fejtőkalapácsokba az,ácsoláshoz szük­séges fát teljesen elkészítve, kivölgyel- vp. adják be a csapatnak, újfajta ka­pák. az eddigi U-al'akú csúszda he­lyett jobban beváló, félköralakú csúsz­da beépítése, a csille űrtartalmának jobb kihasználása, a pontosan kiki- scrletezclt repesztések elvégzése, a fej­tés szak- és segédmunkás arányának helyes beállítása munkahelyen, ..meleg csákánnyal“ való váltás, ezek azok a •szközök, melyek győzelemre vitték a komlói kommunista bányászók har­cát, melyet saját normáik megdönté­sére indítottak. aztán újult erővel fél háromig dol­gozik. Már lent a csapatban tudja, hogy ő érte el a legnagyobb telje­sítményt. Nem érzett fáradtságot, csak végtelen örömet. Amikor ki­szállt, az udvaron István szalad elébe, a „nagyfia”. Milyen jó! esik azt mondani neki, hogy az első lett, milyen jó utánanézni, ahogy a fiú hirtelen kigyulladt arccal végigsza­lad az úton, hogy hazavigye a hírt, az asszonynak is. Sztálin elvtárs születésnapjára 70 százalékos túlteljesítést vállalt. Meg­sokszorozta, s míg csattogott a fejtő­kalapács, dübörgött a gép, sokszor gondolt erre az egy szóra: Sztá­linért. — És azért, hogy még jobb mun­kára serkentsem a munkatársakat, hogy az ötéves tervbe mi már vi­gyünk valamit a hátizsákunkban — mondja Rein elvtárs. S azért is, mert otthon öt csemete van, és az asszonynak mekkora lesz az öröme, hegy százhatvanöt fo­rintot keres egy műszakon, mennyi minden telik belőle az öt gyereknek. Abból, ami először úgy indult, mint kommunista kötelességteljesítés. Nemkevésbbé boldog és büszke fiatal Schneider József is. Ö a győz­tes második. De első akar lenni. A legjobb vájár címéért, a hároméves tervért. — Nem akarok megállni itt, s azt hiszem egyi.kse, aki résztvelt ezen a napon. Tovább kell és tovább is fogjuk vinni ezeket az eredménye­ket. Hisz minden, amit elérünk vele, életszínvonal emelkedése,' a több ha szón, a hároméves terv segítése, az ötéves terv alapjainak megterem­tése — ez mind, mind értünk van — mondja Schneider József. És ezt hallani Pintér Józseftől, Schmidt Fcrenctől is, aki alig tudta lebeszélni feleségét arról, hogy le­szálljon ő is, mert mindenáron meg akarta nézni, hogy csinálja férje a „csudát”. Erről beszélnek a többiek is. S egy az is, amire gondolnak. Ajándéknak készült ez a kiváló eredmény, annak adják, akit hálás szeretettel vesz körül a világ min­den szabad / dolgozója, Sztálinnak adják 70. születésnapjára. Lorenz Mária A reménypuszfai Kovács Ferenc versenyt indít a „Legjobb tehenész" címért Matika Jánosnak, a krisztina- majori állami gazdaság tehenészének felhívása lelkes visszhangra talált a mezőgazdaság szocialista szektorá­nak munkásainál. A reménypusztai „Uj Élet“ termelőszövetkezeti cso­port tehenészei is csatlakoztak a fel­híváshoz. A termelőcsoportban áprilisban lé­tesítették a tehenészetet, amely 25 tehénből áll. A virágzó tehenészet vezetője, Kovács Ferenc 52 éves dol­gozó paraszt, volt zsellér, versenyt indít „A legjobb tehenész“ cím el­nyeréséért* A verseny fel hí vasban a következőket mondja: „Nap-nap után olvasom az újság­ban, hogy az ipari munkások ver­senyt indítanak a „Szakma legjobb­ja" címéért és harcolnak azért, hogy a termelést emelni, az önköltséget csökkenteni tudják. Matika János felhívásához csatlakozva, versenyre szólítom a termelőszövetkezeti cso­portok tehenészeit „A legjobb tehe­nész" címéért és vállalom, hogy de­cember 21-éré, Sztálin eivtárs szü­letésnapjára a tejhozam átlagát két literrel emelem". Felszabadulásának ötödik évfordulóját ünnepli a virágzó Szovjet-Eszfország A TASZSZ tallini jelentése szerint öt évvel ezelőtt — 1944 november 24-én — fejeződött be Saaremar észt sziget felszabadítása az ellenség­től. Ezzel a Szovjet-Esztország egész területe felszabadult a fasiszta meg­szállás alól. Az észt nép csütörtökön országszerte megünnepelte annak évfordulóját, hogy visszatért a szovjet népek baráti családjába. Tallin- ban éppen úgy, mint a vidéki városokban és falvakban ünnepségeken emlékeztek meg a nagyjelentőségű évfordulóról. A tallini nagygyűlés résztvevői kitörő lelkesedéssel fogadták az évforduló alkalmából az észt nép nevében Sztálin elvtárshoz intézett üdvözlő levelet. Rendelet az iskolaorvosok működéséről A népjóléti minisztérium megjelent rendelete szerint a jövőben az is­kolaorvosok gyermekszakorvosok lesznek. Feladatuk az iskolás és óvódás gyermekek rendszeres egész­ségügyi ellenőrzése és évenkint egy­szer egy mindenre kiterjedő, tüzetes orvosi vizsgálat. A vizsgálat ered­ményeit a gyermekek törzslapján jegyzik fel és erről a szülőket érte­sítik. Amennyiben szakorvosi vizs­galatra van szükség, erről is gon­doskodnak. A fertőző betegségre gyanús tanulókat hazaküldik. A pályaválasztási tanácsadásban az is­kolaorvos is résztvesz és megadja az egészségügyi felvilágosításokat. fl textil-, bor-, nyomda- és cipeprban már tanműhelyekben folyik az Iparestanulok oklaiása A könnyűipari minisztériumhoz I kamódszeráladói oktatják az iparos tartozó iparágakban ebben az évben I tanulókat, már hatszor annyi ipanostanuló ta­nul, mint 1948-ban. A textil-, bőr-, nyomda- és cipőszakmákban már tanműhelyekben tanulnak az iparos­tanulók. A közeljövőben megindul a tanműhelyes oktatás a fa- és élel­mezési iparban is. A tanműhelyben történő oktatásnak az az előnye, hogy az iparostanuló állandóan gép mellett dolgozhat. A tanműhelyben az üzem legjobb élmunkásai, mun­Népi demokráciánk kényelmes ta­nulóotthonokat bocsát az iparos- tanulók rendelkezésére. A Szegedi Textilkombinát leendő fonónőinek egyik csoportja, 124 fiatal leány, például a Magyar Pamutipar két­emeletes gyönyörű otthonában ta­nul. Napirendjük: négyórai gyakor­lati munka a Magyar Pamutipar fonóüzemében és négyórai elméleti tanulás. A tanulók versenyben álla­nak egymással. • December végére üzembehelyezik a beremendi cementgyárat A beremendi cementgyár kapuján nap, mint nap újabb és újabb dolgo­zók lépnek be. Köbányászok, szerelők és azok, akik már közel öt éve nem dolgoztak a gyárban. Ezelőtt néhány Baitos Jéz&efatéőffl B&ileit Rein elvtársnak sikerült Rein elvtárs a legjobb eredményt érte cl ezen a napon. Rein elvtárs különben felvigyázó, de erre a nap­ra, elhatározta, hogy lemegy a fej­tésbe és rendes munkája elvégzése mellett példát mutat minden bá­nyászmunkatársának. Hétkor kezdi *1 a munkát, háromnegyed kilenc felé meg kell állnia néhány percig, Ócsárdi dolgozó parasztok voltak látogatóban Reménypusztán. Nagy teherautó hozta őket, vidáman ug róttak le róla és hamarosan élénk beszélgetésbe elegyedtek a remény­pusztaiakkal. Aztán elindultak, hogy megnézzenek mindent, amit csak látni lehet egy jól működő csoport­nál. Kitűnt közülük élénk érdeklő­désével, talpraesett megjegyzéseivel Bartos. Józsefné, egy harminc év kö­rüli parasztasszony. Mindenütt ott volt, mindent tüzetesen megnézett, minden után érdeklődött. A/.Ián »7. űcsárdiali. siíry ahogy jöttek, teherautón elmentek haza, pár napra rá pedig megalakították a termelőcsoportjukat. Bartos Józsefné felszabadulás előtti élete nem állott ki másból, mint a munkából. Robot a nagynénje négy hold földjén, robot a harmados föl­dön, robot az uraságnál, a kutaknál. Ezt a lélekölő robotot legfeljebb annyi időre szakíthatta meg, míg megszült egy-egy gyereket. Egy sze­gényasszony azonban erre se igen fordíthatott sok időt. így telt Bartos Józsefné élete égé­A«3IITÁT©K@IK< dYÁRüBAINli Sztálin eivtárs azt ta­nítja, hogy hatalmas télért hatalmas energia t'imail. Különösen nagy szerepe van ennek az energiának életi ekelte- síben a párt alapszer- telnel; és azokon belül elsősorban az agitáto­roknak. Az agitátorok kitűnő Munkájának tükörképéi útja — többi között — ' dnyepropetrovszki te- 'ületen lévő Dzcrzsinsz- Hjről elnevezett gyár nmcliti eredménye. A IV ár sikeres munkája lágyrészben az agitál o- ok érdeme. A dolgozók tjlődése és aktivitásuk növekedése természetes '"vetkezménye u: agitá­torok munkájának, akik f’ieg példamutatásukkal övezették a dolgozókat politikai tudós kimé­lyítésének fon'osságára Az alapszervek agitá­torai gyakran gyűjtik össze a dolgozókat egy- egy csoportba és meg­magyarázzák, hogy mi­ként lehet gyorsabban, jobban és olcsóbban tel­jesíteni a megrendelése. két. Faliújságokon, pla­kátokon, rádión keresz­tül propagálják a leg­jobbak tapasztalatait és éles kritikát gyakorol­nak a pontatlan és gon­datlan munka felelt. Rá. mutálnák a feladatok helyes megoldására és felkeltik a munkások felelősségérzetét. Az eredmény mm ma­radt el. Például u mull év elején a rendszeres technikai tanácsi ozások fontosságát tudatosítot­ták a dolgozókban. Ala­posan kivették részüket a technikai konferencia előkészítésében, amely- mik célja a munkalelje- sítőképesség fokozása és az önköltségi tír csők- kentésc volt. Ezen a konferencián >öbb mint ezren vettek részt, kö­zöttük a dnyepropetrov­szki és dnyeprodrerzsin sr ki kohászati intézet tudományos munkásai is. 500 rendszabályt dol­goztak ki, amelyek óriási tartalékok kihasz­nálására nyújtottak se­gítséget. A termékek ön­költségi árát igy 0.8 szá­rtáéi, kid lutllak esők­szen a felszabadulásig, mely nekik a szabadságon kívül 7 hold földet is jelentett. Uj gazdák lettek, újult erővel fogtak a munkához. Öcsárdon 1948 januárjában ala­kult meg a földmívesszövetkezet. Jónéhány dolgozó paraszt belépett abban a reményben, hogy ezzel is könnyít a sorsán, közös erőfeszítés­sel előbbreviszi az életét. A szövet­kezet megalakult tehát annak rend- je-módja szerint s az elnöke és ügyvezetője Kutyánszki József lett. Voltak ugyan néhánynál, akik kifogásolták és olyasmit emlegettek, hogy az anyósának 46 hold földje van s hogy az ilyen emberek álta­lában nem szokták túlságosan szívü­kön viselni á szegény emberek ügyét. — Ö ért az ilyesmihez — torkol­ták azonban le őket és Kutyánszki József maradt. Nem is ment el, csak akkor, ami­kor már az egész falu látta, hogy a szövetkezeiből egyetlen egy tagnak sincs egy fillérnyi haszna se — he­lyesebben, hogy csak egynek van. Ekkor leváltották Kutyánszki Jó­zsefet és a közgyűlés egy asszonyt választott meg a szövetkezet elnö- kének. Azóta rendbe jött az ócsárdi1 földmívesszövetkezet s azóta az ócsárdi dolgozó parasztok is meg­tanulták, hogy érdemes szövetkezeti tagnak lenni. Meglátták ezt a kívül­állók is, annyira, hogy amikor nem régen tagtoborzásra került a sor, egyedül az einökasszonynak 76 ta­got sikerült toboroznia. Persze nem ment ez se magától. csoport párttitkára, amikor jelent­kezett nála, hogy be akar lépni a Pártba. — Bartos Józsefhét mindnyájan ismerjük — mondotta Fatler Ist­vánná a taggyűlésen, mely Bartosné jelentkezését tárgyalta. Mindnyájan ismerjük és mindnyájan tudjuk, hogy minden munkában élenjár. Ketten szólaltak még: fel — mind a ketten mellette s egyetlen kéz nem volt, mely ne emelkedett volna fel, midőn szavazásra került a dolog. Bartos Józsefnét a járási bizott­ságon is megkérdezték, hogy miért akar párttag lenni. — Láttam, hogy dolgoznak a kommunisták — válaszolt. Láttam, hogy a hidaktól kezdve a mi. ter­melőcsoportunkig minden az ő kez­deményezésüket, az ő munkájukat hirdeti. A Párt emelt fel s úgy ér­zem, a Pártban a helyem, — Igaza van ... elvtársnö — vá­laszolt az egyik elvtárs. S Bartosné megértette, hogy miért nyomta meg olyan erős hangsúllyal ezt a szót: Elvtársnö. hete, mint a futótűz terjedt el a köz­ségben 'a hír: márciusban az építés­ügyi minisztérium üzembe helyezi a cementgyárat, közben a november 21- én tartott üzemi értekezleten a ce- mentgyáor Idolgozói lelkesen felaján­lották, hogy már december végére üzembe helyezik a cementgyárat. A hatalmas üzem gépei között Vasa János lakatos társaival szinte megállás nélkül dolgozik, hogy fel­ajánlásukat teljesíteni tudják. A gé­pek új elhelyezést kapnak, mert át­szervezik és észszerűsítik a termelési folyamatot. Újítási, újításra halmoz­nak és a szerelők egymással verse­nyeznek, hogy ki mit tud a Sztálin elvtárs születésnapjára tett mimkafet- ajánlásból előbb megvalósítani, — Hatalmas munka ez — mondja Vétó elvtárs párititkár —> és rámu­tatott a nagy körkemencékre é9 a gé­pekre, amelyek 40 nap múlva dübö­rögve hirdetik majd a beTemendi dolgozók jó munkájának dicséretét. — A verseny is szélesedik nálunk — dicsekszik Vókó elvtárs és erre minden oka megvan. A falon függő versenytábla bizonyítja, hogy a bere­mendi cementgyár dolgozói a több- terme'.ést meg is valósítják. Különö­sen lendületessé vált a versenymoz­galom Sztálin elvtárs születésnapjára tett munkafelaj árulások óta. A gyár összdolgozói ugyanis felajánlották: hogy 100 vagon messze!, a cement­gyár időelőtti üzembehelyezésével pedig 1000 vagon cementtel fognak többet gyártani az előirányzatnál. ÜIU IF22©— nn ,4 moszkvai építkezé­seknél gyakran látunk szürke munkaruhás fia­talembereket, mellükön .,FZO-41“ felírassál. Dol­goznak a Metro új gór­Á ‘ akit a szövetkezet elnökének válasz-Acsarnokának építésénél, tottak — ezekben a napokban nem J a Mcsc.sankájáa épülő igen töltötte otthon az estéit. Ment A hatalmas lakóház nyol- egyik házból a másikba, kinn esett j eadlk emeletén, az új az eső, lába alatt cuppogott a'sár ... 1 noliklinika falam a A csoport ser<és!s(z!aliíssnl is4 serbakov-kerüleiben és akor foglalkozni. Ehhez azonban i másutt. hizlalda is kell. Mégpedig jó nagy, } Aki figyeli szorgos le- hogy minél több hízó elférjen ben-i oékenységéiket, nem Int no. Az ócsárdi csoport tagjai hozzá- f különbséget munkájuk láttak hát, hogy felépítsek a hizlal-1 kenteni. .4: ríj halkuló-4 dát. A kőművesek mellett a csoport < t iv nagy változást Ao-i nőtagjai dolgoztak. Hordták a ha- fezek a fiatalok na-g nem roll rir nntöositályon Jbnrcsot, a téglát s munkájuk nyo-A kész- munkását, esu- A konferencia után imán felépült a nagy hizlalda, mely-fptht növendéken a • rSiho-iben rövidesen legalább száz sértésfmoszkvai 41. számú '5 fog röfögni. Bartos Józsefné ekkor t ipariskola építőn,tinkás- ke* megmutatta, hogy elsők közt van * tanulói. Ez évben két- itt is a munkában. f százötvenen, végnk el az _ Én leszek az egyik ajánlói r- f iskolát és a: e’mull 'i m ondotta Herke György eivtárs, at években végzett nővet r Iés ti többi építi I munkája közi munkás Holott is minden tonna acélhoz kevesebb fémön lesi verőket, kevesebb pót- i anyagot, I űzet öunyaggtj használtak. d-'kektől az különbözteti r; cg őket, hogy elsajá­títják a legújabb épít­kezési munkamódszere­ket. valóságos meste­rekként kerülnek ki az iskola falai közül. A gyakorlati munkában való legteljesebb részvé­telük hozzáscqiti őket ahhoz, hogy tökéletesen elsajátítsák szak májú k ismereteit. .4r épilőmunkásokal képző ipariskolában a sztahanovista módszerek véglegesen bekerültek ,, iuniervbe. A ni vendé­kek nemcsak a legjobb szakmai fogásokká! is­merkednek meg, hanem megtanulják az Uj épít­kezési-gépek kezeléséi is. A mázolok < söpört in­nak tagjai. Aljostn. 7.<r bolorkij, llolktn és Ro- maskin már maguk is 170 százalékban ■ teljesí­tik a normál. Kabanov. Jornutkov és Ovocskin vakolómunkás-tanulók 150 százalékos teljesít­ményt nyújtanak. Az egyéni munkaverseny ilyen eredményekkel jár. .4: iskola tanulói és tanárai a vizsgára való készülődést összekötöt­ték az Októberi Forra­dalom 32. évforaulójá- nak méltó mcgunnrplé. scvrl. .1 növendékek és tanárai egyhangúan vál- látták azt a r.zrcinlisto kötelezettséget, hogy n miien ifjúmunkás, aki ■ most került ki tíz isko­lából a szakmunkások tel jefitcd.é pess Igének li■gn’.áhb 105 s -ázalrktíl tvjitjlja. Sok a 'ivetúlél. <,zónban— ti már emlí­tetteken kivéti — kész s-.tahánovistokénl kertit ki az iskolából

Next

/
Thumbnails
Contents