Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-26 / 275. szám

’ácsi Tudományegyetem könyvtár5 ^-epessy u 4* sz» MAG DUNÁNTÚLI w NAPLÓ Sztálin elvtárs szüietésnap] ára termelőcsoportot alakítanak a bedegkérl dolgozó parasztok Hatalmas teljesítményt értek el a sztahánovista módszerekkel a Magasépítési N. V. fiataljai Ma teljes heti rádióműsor VI. ÉVFOLYAM, 275. SZÄM ARA SO FILLÉR SZOMBAT, 1949 NOVEMBER 26 Sverník é$ Visinszkij elvtársak válasstávirata N. Svernik elvíárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa prezidiumúnak cl* nőké, Szakatits Árpád elvlárs, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évlordnlója alka mából küldött üdvözlő táviratára az alábbi választ küldte: „Szakosíts Árpádnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnö­kének, Budapest. — Kérem a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát és önt. Elnök Úr, fogadják köszönetcmef a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából küldött jókívánságaikért. N. Svernik." min:szter intézett hozzá a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 32. év fordulója alkalmából: A. J. Visinszkij elvtárs, szovjet kül­ügyminiszter, a következő ' választ küldte arra az üdvözlő táviratra, amelyet Kállai Gyula elvtárs külügy­„Kállai Gyulának, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének, Bu­dapest. — Kérem, fogadja Miniszter Úr köszönefemeí a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából küldött üdvözlő táv­iratért. A. J. Visinszkij." Moch rohamrendőrei több helyen megtámadták a párisi sztrájkolókat Alby kommunista polgármestert és egy városi tanácsost súlyosan megsebesítetlek Az MTI párisi jelentése szerint Pa­risban és környékén, épp úgy, mint a vidéken, a pénteki sztrájk következté­ben teljesen megbénult az élek A vil Umos-, autóbusz- és vonat közlekedés az egész országban szünetel. Paris bel városában néhány bank, kávéház és luxusüzkt kinyitott, a személyzet tá volmaradása miatt azonban csak a'tu­lajdonos szolgált ki. A gyárnegyedek kihallak. A páriskörnyéki nagy peremvárosok­ban és a többi ipari központban a nagy gyárak közül a sztrájkőrségen kívül ki'ométerszámra alig látni embert. Az iskolákban szünetel a tanítás. A város­házákon nincs hivatal, a kórházakban és a postahivatalokban csak a bizton­sági szolgálatot látják el. Hasonló hírek érkeznek a többi nagy ipari központokból és az ország többi részéből is. Marseilleben az egész ipar leállt. » közlekedés szünetet és a kikötőt egyetlen' liajó sem hagyta ele. Teljes a sztrájk Toulouseben, Bordcauxban, Rennesben és az ország többi nagy városaiban is. A délelőtt folyamán mind Parisban, mind a peremvárosokban, mind Francia- ország ipari központjaiban a sztrájko­lok a szakszervezetek felhívására nagy­gyűléseket rendeztek, i amelyeken hatalmas tömegek vet. tek reszt. Az erősen felfegyverzett rohamrend- örök több helyen durván megtámadták a tömeget. Komoly összetűzésekre ke­rült sor a többi között, Páris XIII. ke­rületében, ahol a rohamrendőrök súlyosan megse­besítették Alby kommunista polgár­mestert és Voguet város! tanácsost. A páriskörnyéki C.iohyben a rend­őrök a sztrájkőrségek sok tagját letar­tóztatták, a legtöbb helyen azonpan a tömegek harci szelleme hátrálásra kényszerítette a karhatalmat. A francia dolgozók messzehangzó „nem”-ct kiáltottak az amerikai impe­rialisták francia zsoldos kormányának elnyomó politikájára. Most egynapos liatalmas sztrájkjukkal mutatták meg hatalmas erejüket, de ezzel egyszer­smind azt is megmutatták, hogyha kell, bármilyen fegyverrel is küzdenek sza­badságukért, nemzeti függetlenségük­ért, jogaikért és az emberibb életért, az imperialisták elnyomó, gyorinaiosító törekvéseivel szemben. A Reuter párisi tudósítója beszámol arról, hogy a CGT pénteken újabb köz­leményt adott ki, amely megállapítja, pénteki országos tömegsztrájk ra­gyogóan bebizonyította a munkásság harci egységét. Visinszkij elvlárs újabb hatalmas beszédben leplezte le a háborús előkészületek elítéléséről széfé szevfet javaslatok ellenzőit Az ENSZ p (Vili kai bizottságában folytatták a szovjet javaslatok vitáját az új háború eiökészüle cinek éli élésé­ről, az atomfegyver eltiltásáról és az öt nagyhatalom békém eg-erő sí lő egyez­mény megkötéséről, A columbiai küldőt: elismer e, hogy a Szovjetunió javaslatai „mini­mumra csökkentenék az új háború problémáját" ki je lenlel1 le azonban, hogy az angol— amerikai ha átroz-a i javaslat mellen fog szavazni. Rahin bej egyiptomi küldölt elismer­te, hogy a szovjet javaslatok az ENSZ alapokmányában megtes'esíel magas­•effitű eszméket szolgálják. Ennek el­lenére som támogatja, azonban a né­pek békéjének és biztonságának meg­szilárdítására irányuló szovjet javas, la oka". Az ülés végén. Visinszkij elvlárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. Visinszkij a küldöttek tet­szői aiáisainak elemzésével bebizonyí-1 ó ta, sok felszólalásnak nyilvánvalóan j az a célja, hogy a konkrét szovjet javaslatokat ko- 1 molylalan, általános jellegű elme- futtatásokba fuilassza. Ezekkel a* éím. a :<äsÄsi!ä:'v akarjÁ\ kendőzni, hogy a Szovjetunió fonto, javaslataira nem fordítanak megfelelő figyelme'. A szovjet küldöttség veze­tője bebizonyí óllá, a szovjet javasla ’ok ellenségei elmeiül talábaik segi gégével álcázzák azt, hogy nem akar nak a fontos nerrtzeJközi problémáik megoldása, a fennálló néz ebek érések rendezés© érdekében tényleges mun-ká végezni. hazugságait és hamiséi ázsait. Chile kép­viselő-;« ugyanis balga kitalálásokkal próbálta meg­rágalmazni a Szovjetunió követ­kezetes békepolilikáját. Viainszkij -lépésről-lépésre biztonyí- iot a Libanon és Venezuela küldöttei j elmefuita ásainak teljes a-ríhatallan voltál is, 1 Visinszkij löbb idézetei olvasol-! fel Leninnek és Szálinnak, a szovjet ál­lam megattpilóinek müveiből. Ezekkel az idézetekkel végleg leleplez le a béke ellenségeinek hazug „eszmécskéi-l" s bebizonyította, hogy éppen a szocialista állam — a Szovjetunió politikája — hozza el a népeknek a békét és szabadítja' meg őket a háborútól. Bebizonyította, hogy a háború a kapi­tálisa rend átka, mert a kapitalizmus a népeknek a piacokért folyó harcot s végeredményében háborút jelen... A szovjet küldöttség vezetőjének a ionos nemzetközi problémák mélysé­ges marxista elemzését tartalmazó kétórás beszédét a küldlötíek és a kö­zönség feszüít figyelemmé1 hallgatták. Megérkezett a Szovjetunióból a harmadik nagyteljesítményű loronydarti építőiparunk számára Visinszkij leleplezte a szovjet ja­vaslatok ellenségeitől kiagyalt „elme. lelek“ valódi provokációs lényegét. Ezek az „elmcíoek“ azt átírják, hogy a marxizmus Hehe let lennek tartja < szocialista äila-mok 's kapitalista or szágok békés együttélésé:. A szovjet küldöttség vezetője bebizonyította, hogy ezeket az „ennél-a ecskéket" azér találják -ki, mert segítségükkel próbál jáik „megalapozni" a kapitalista o-szá gokban i-’yó új háborús készülődés „szükségességét". Visinszkij leleplez e a chilei küldői' A lengyel kormány éles tiltakozó jegyzékben követeli a Franciaországban letartóztatott lengyel állampolgárok szahadonbocsáfásáf A PAP varsói jelentése szerin Leszcsycki minieaere'.nökhclyeites lengyel külügyminisztérium megbízása bői fogadta Jean Baelen varsói franch nagykövetet és jegyzéket nyújtott át neki, A jegyzék meg'ítappja, bogy a lengyel külügyminisztériumhoz érke ze | lejenlések szerint Franciarországban nagyarányú po­litikai akció indul! meg lengyel láHampolgárck és deinokratiku* szervezetek ellen, amelyek óriási szolgálatot lellek a francia nép felszabadításáért vívott harcban. A jegyzék részletesen felsorolja azo Irat a személyeket, amelyek ellen ház fcutaiíás.:, vagy egyéb megtorló intéz­kedést fogana'os-íloítak. A lengyel i'iszlvis-el-ők pMarióz a-lásá- *al a francia hatóságok megsértenék • lengyel—francia konzuli egyezmény! — állapítja meg a jegyzek. Ez a sőre- len annál súlyosabb, mert feltarlózt-atik többi között Szczcr- binski alkonzult is, aki diplomá­ciai mentségei élvez. Ilyesmire még soha nem volt példa a nem­zetközi kapcsolatok törlénctében. A francia ha óságok nak ez az e'já ríisa mély megdöbbenést kellelt a len. gyei közvéleményben és keserűséggel -lölt el minden- Jen-gye!'!, annál is in­kább, mcNvélénken emlékezte azokra a módszerekre, amelyekkel a lengye lekel kínozták a náci megszállás ide­jén. A lengyel kormány elvárja, hogy a francia halóságok haladéktalanul bo csássák szabadon a le a r‘.ózta ott len­gyel tiszt viselőkéi és polgár© a'. El­lenkező esc-iben a lefigyel kormány fenníar ja magának a jogot, lugy megtegye szaka a lépéseké1, ame'ye kei jogosnak és szükségesnek Ítél. Építőipai unk elmaradottságát a szt r hánovisla munkamódszerek széleskörű elterjesztésén kívül főleg a legnehe­zebb fizikai munkák gépesítésével szüntetjük meg. Az építőipar a harmadik tervév nagyszabású beruházásúinak megvaló­sítása során már ez cv nyarán ko­moly munkaerőhiánnyal küzdőit. A gépesítés nemcsak megkönnyíti sok, ■<t:lig nags firnrbóggat—végzett rumi ka folyamat elvégzését, hanem nagy­számú munkaerőt is felszabad!! és le­hetővé teszi az így felszabaduló mun­kaerők jobb felhasználását, fc'ráital a: építkezés lényegesen meggyorsul és önköltsége csökken. A Szovjelűníó hatalmas tapasztala­taival már eddig is nagy segítséget nyújtott építőiparunknak. Most ismét igen komoly segilséggel járult hozzá építőiparunk fejlesztéséhez. Megérke­zett a Szovjetunióból kopott harmadik nagyteljesítményű toronydarú. Rövi­desen kapunk ezenkívül tíz darab nagyteljesítményű fölük aparó Leren­dezést is, amelyek nagymértékben megkönnyítik a földmunkákat. A gé­pek jó kihasználásával már a télen meginduló építkezések is erősen meg­gyorsulnak, A közelimülIwn érkezett meg Cseh- -Szlovákiáitól" tfe VagóiV 'sZatiTlőVai lg. Ezek segítségével az anyagok számlá­sát is gépesítik. Még ez év folyamán, de különösen 1900-ben igen nagy összegek"t fordí­tunk gépek beszerzésére. Ezeknek az összegeknek nagyságára jellemző, hogy 1950-ben nagyobb összegeket fordí­tunk gépvásárlásokra, mint amennyit hároméves lerv első évében magas* épilésekre beruháztunk. Amerikai szenátorok 100 millió dolláros kölcsönt javasolnak Franconak Parisból jelentik, hogy az United Press szerint az amerikai szená'.us hét­tagú küldöttsége Madridból Parisba ér­kezett, ahol vakamennyien kijelentették: a szenátusnak azt ajánlják majd, hogy szavazzanak meg 100 millió dolláros kölcsönt Franconak. Az amerikai monopollőke állal irányí­tott Export—Import Bank elnöke beje. lentette, hogy Francoék kölcsönt kér­tek a bank..ók A kölcsön ellenében Franco stratégiai nyersanyagokat, egyebek közölt krómot, higanyt és va­ut szállítana az amerikaiaknak. Rend­kívül jellemző az USA és Franco egyre hogy a azt is: „bensőségesebb” bank elnöke viszonyára, megállapító: a „Politikailag nincs annak akadály *, hogy kölcsönt adjanak a Franco- kormánynal:.“ Ezzé! egyidejűleg az amerikaiak Francot be akarják kapcsolni a iámodó jellegű katonai tömbökbe, Lapjelenfé- sek arról is beszámolnak, a do.lúrkől- csön megszavazása az első lépés apra, hogy Franco Spanyolországát csatla­koztassák a nyugati unió támadd ■tömbjéhez. Kalá rsítélleit Bukaresiben négy atneriiai Maiét A'népeifcne* párisi kormány rcncíoi lerrorj t a fraticiaoraásti lengyelek eiten A PAP varsói jelentése szerint min ismeretes, a francia hatóságok letartóz­tatták egy lengyel u'ajsszál’itó repülő­gép személyzetét és csak a lengyel kormány határozott' fellépésére és a francia közvélemény nyomására bocsá­tották őket szabadon. Párisi jelentések szerint a francia hatóságok csütörtökön gépesített rendőrosztagokkal meg­kezdték a lengyel állampolgárok letartóztatását. A France Soir jelen ése szerint 45 fel- fegyverzett rendőrségi kocsi vesz részt az akcióban, amelyet — Him'er mód­szere szerint — maga Jules Moch ve- Ect. Több lengyel szervező: székhelyét megszáll’Ui a rendőrség, iratokat kobo­zol! cl és több emberi őrizetbe vett A francia hatóságok ezenkívül'meg­sértették a lengyel-francia konzuli egyezményt, amikor letartóztatták a párisi nagykövet­ség négy alkalmazottját. A francia hatóságok eddig ram közöl­ték hivatalosan a lengyel nagykövet­séggel a letartóztatások tényét. A párisi lengyel nagyköve rég azon­nal közbelépett a francia kü'ügyminisz- 'ériumnál, ahol magasrangú tisztvise­lők kijelentették, hogy a tc-ar-óz alá­nok választ je ént ének Rob-incuu -e -ar­tózta ására. A bukaresti katonai bíróág egy árulókból és amerikai kénifigyr. ők ük­ből álló lu’nda lumpéról tárgyéi,'a.' A bunda élén Ion Vanco vnsgúrdisla ós Dán Teórián állt. Ezek a banditák- ik éllcnégei voltuk a munkásosztály nuk és a népi demokratikus állam- rendnek, hazájuk érdekeit elárulva, a? amerikai kémszolgálat zsohljú! u sze gödiek és annak értesítésekéi szúlliot- lak n népi köztársaság védelmire vo­natkozóan. A bukaresti katonai bíró­ság halálra ítélte Dán Tetorian*. Mihail Fiiadét, Marcel Emílián volt vasgár- dislút és Ion Vancot. Tizenöl másik vádlott ellen a bíróság kétév: börtön­től életfogytig tarló kényszermunkára szóló büntetéseket szabott ki. Marakodnak az imperialisták ügyitől Lipcséi jolentés szerint a bonni képvlselőház csütörtök éjjeli illésén rendkívül viharos jelenetekre kcrü't sor. A kommunista és szociá'demo- krat.a képviselők egyaránt szemére vetették Adenauornnk, hogy o tör­vényhozás megkérdezése nélkül fo­gadta e! a Ru/ir-szabál gzatol. amivel S y agat német országot gyarmati sorba süllyesztette. Amikor a vita során Adenauer az *el érvelt, hogy Robertson argói fő- u'/tos október íM-ni ultiniáíunsze- Tép követett" tőle a Ruhr szn’ .íly- wtt elismerésé:, inár Schumacher is odakiáltott Adenauer felé. hogy nem néniét kancellár, hanem a nyugati liahdmák kancellárja. Erre a Ház két, oldala között olyan heves szóváltás támadt, hogy az cinül; kénytelen colt az ülést berekeszteni. A képvisolőház csak pénteken reg­gel tilt ismét össze. Az illés meg­nyitása után Kühler elnök felszólí­totta Schnmatichert. hogy vonja vissza kijelentését, amikor Schu- iiiacher erre arm volt hajlandó, az cinük közölte, hogy '20 napig arm vehet részt a parlament ülései,i.

Next

/
Thumbnails
Contents