Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-25 / 274. szám

1949 NOVEMBER 25

HAPLO

5

AZ ALBERT-TELEPI A SZTAHANOVISTA EREDMÉNYEK BÖLCSŐDE

Az Albert-telepi bánya 18-as frontszakasza a szjahánovis-a eredmények bölcsője. Csak nehezen, hasoncsúszva lehet bejutni a lejtésre. A f-ronkza- kasz körülbelül 85 méter hosszú, egy- e£y vájár 3 méter széles szénrétegben dolgozik. A levegő fojtott kén- szagú, mintha ködben dolgoznának. Villan a csákány, zörög a Lapát, a kaparó egyenletesen szállítja a szenet — dolgozik Andrei György csapata.

Felrémlik a múlt:

pillórfejtés, víz, sár, a félmeztelen teáról patakokban szakadt az izzadtság, 50—100 móierre kellett „kutyáz- ni'' felfelé a csillén. Átlag 14—30 csillével kellett naponta termelni. Csillénhini egy pengőt fizettek. Ha csak egy is hiányzott, akkor csak félműszakot számítót ak és még abból is levettek csiüénkint 20 fillért. Sokszor előfordult , hogy a bányászoknak 16 órát kellett dolgozni. A napi kereset 3.20—6.40 pengő között mozgóit, de ebből még különböző büntetések címén rengeteg voll a levonás.

Mennyire más most a munka. Uj, szovjet módszerrel, a frontfejtéssel dolgoznak. Ez a ti ka az országraszóló csúcseredményeknek. A frontfejtés közepén dolgozik Nagy József vájár, aki először alkalmazna Alber- telepen a sztahánovisia módszereket. Vidáman, könnyedén dolgozik, nem erőlfeti magú'.

— A frontfejtés megváltás nekünk bányászoknak — mondja. Megmenekülünk a sok csillézésl öl, nem kelti réseim, A frontfejtésnél nem saját erőnkre támaszkodunk, hanem a föld nyomását kihasználva lermelünk. Ez teszi lehetővé, hogy be lehet állítani a szovjet kaparósraJlago). A Szovjetuniótól átvett i termelési módszer az erő helyett a természet erőinek kihasználására épít. Ez a magyarázata, hogy a 35 mázsás norma helyet.

700—1100 százalékot értünk el.

Tímár József és Bestelle Ernő elmondják, hogy a pillérfej'esnél hat. szór annyi erőt kellett kifejteni, mint mos a frontfejtésnél. — Nagy segítségünkre van a szovjet kaparószalag beállítása — mondják. így minden erői a termelésre fordíthatunk. Tímár József módszerével 613 százalékot, Bestelle pedig először 591.2 száralckot, majd november Í8'án éjjel 1028 százaléko1 ért el az új módszerrel. Bost eile teiljesitményét túlszárnyalta Vuvrik Is'.ván, aki 1062 százalékos csúcseredményével megdöntötte az eddigi rekordot.

— Még észszerűbben kezdtem dolgozni, mert tudtam az!, hogy a Párt és a dolgozó magyar nép figyeli munkámat. Jól esett, hogy elismerik teljesítményemet és elhatároznám, hogy a munka nálunk nem kényszer, hanem becsület és dicsőség dolga.

Vavrik István azonban nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is érzi munkája megbecsülését, mert azon az éjszakán 293 forintot kereső!. A többiek is megkapják kiváló teljesítményeik bérét. Andrei György csapatvezető

a múlt hónapban 2000 forintot,

Vermut Ferenc segédvájár pedig 1400 forintot kereső f.

Az albertfclepi bányászok kiváló eredményeik elérését elsősorban a Magyar Dotgor.ók Pártjának és Rákosi Mátyásnak köszönhetik, akik megmutatták azt az U'->i , amelyen a Szovjetunió hős dolgozói haladnak.

Két hete folyik már a mohácsi esti pártiskola. Este hé) óra felé jár az idő, jönnek az iskola hallgatói. Első- nők egy SZÍT sapkás e'.Várs, utána fiatal lány toppan be. Mivel ők az elsők, hozzáfognak a terem rendezéséhez. Székeket ragadnak, asztalokat 'ologatnak, mig a Párt székhazának helyisége szabályos tanterem képét ölti magára.

A Selyemgyárból jönnek mind a ketten. Szeliczki László elvtárs az egyik. Segédművezető a szerelésnél Kovácsovics Ilona a másik, ő lánc- folvetőnő.

— A népi demokrácia ál!an>- íorjuájáróltanulunk most — mondja Szeliczki elv ars. '— Megtanuljuk. hogy miért ilyen & mi Népköztársaságunk és megtanuljuk azt is, amit eddig csak éreztünk munkánk és életünk minden percében: hogy miért jobb, mint a kapitalizmus államformái.

— A mi selyemgyári tanulókörünk a legjobb — dicsekszik Kovácsovics Ilona — mi mindig rendesen összejö vünk és 'amilünk, de vitatkozunk is. Ha van 'valami kérdés, egyikünk elmondja róla a véleményét, azu án a öbbiak is a magukét.

Máris belemelegednek a vitába. Ko vác so vies e'vtársnö, meg Szeliczki elvtárs. Arról van szó, hogyan alakult ki a munkanélküliség, amely állandó kísérője a kapitalizmusnak. Elénk a vita, Kovácsovics elvársnö már bele is pirul, de azlán megállapodnak abban, hogy a munkanélküliségei a kapitalizmus termelte ki a parasztság fokozódó ö'szeglényed'ésé- vel, mert szüksége volt rendelkezésre álló munkanélküli bérmunkásokra.

Ar.níán ínbb'tn !s mnsáll'iiiofl. nak, hogy nálunk munkanélküliség nincs, a szocialista ‘ ársadalom pedig nem is ismerheti a munkanélküliség fogalmat.

— Hogyan is lenne munkanélküliség — mondja Kovácsovics elvtársr.ö — mikor máris egyre több munkás kellene és az a gond, hogy honnan vegyük.

— Azért igy is teljesítjük a tervünket — véli Szeliczki eLvnárs — mert kevesebben is többet dolgozunk. Pedig már egy kicsit elmaradt a gyárunk a tervvel.

Ahogy az óramutató a heteshez közeledik, úgy jönnek egyre többen a Hallgatók közül. Sorra foglalják el a szíkeko1, amelyeket Szeliczki divtára és Kovácsovics elvtársnő rendeztek el, előveszik a jegyzeteiket és készülnek •ura, hogy néhány perc múlva a vitában mérjék össze tudásukat'.

Kedvvel Ués/.ülneK.ilc mégwm

esek kedvtelésből. Tizek a ráták — az olyan is, mint amit az előbb Szeliczki elvi ár,s follalolt Kovácsovics elvtnrs- nővei — nemcsak vuiami elvont kárI dúst tisztáznak, hanem megmondják, miért tesszük azt, amit teszünk vagy miért tegyük azt, amit tennünk kell. Es megtanuljuk belőle, hogyan, miből is. merjük meg az ellenséget és hogyan védekezzünk ellen, hogyan építsünk magunknak erős alapokra boldog jövőt.

Ezért sietnek ők ketten is műiden hét szerdáján elsőnek az esti iskolára, ezért készítenek gondosan jegyzeteket és vitatkoznak nekipirulva. Az üzemben, a gép mellett, munkástársaik között váltják valóra azt, amit tanulnak, így teljesítik a. tervet, így építik a maguk jövőjét.

dl fövő- hiten meq^mjHih

r r

a ^ßtesi cMiami cAmház

Pécsett a város központjában épül az állami áruház. Szép már most és még szebb lesz, — állapították meg eddig sokezren. Igazuk van. Ami itt épül az szép, és ami itt épül, az mindenek előtt új. Új, a szó forradalmi értelmében. Épül a vidék legnagyobb állam i áruháza, készül a pécsi és a déldunántúli dolgozók legnagyobb boltja.

A szocialista kereskedelem nagy- követséget állít fel Pécsett is és az lett volna a csodálatos, ha a reakció nem igyekezett volna ezt a munkát is akadályozni.

Voltak hibák az építkezésnél, ezért és a mulasztásokért távolították el az Áruházi Kereskedelmi Központ egyik osztályvezetőjét, valamint az építkezés vezetőjét.

Azóta

szárnyakat kapott a munka,

habár azt meg kell írnunk, hogy az építkezés tervezői apróbb hibákat is elkövettek, mint például néhol a falon kívül hagytak csöveket, de ezeket a hibákat most kijavítják.- Beszédes példája, hogy milyen kárt tud okozni egyetlen egy ön hidat nélküli ember a közösségnek, jelen esetben egy építkezésnek, a Teherfuvar XV egyik gépkocsivezetőjének esete.

Ez a gépkocsivezető elindult szombaton délután Budapestről több szakmunkással és fontos anyagokkal, de csak vasárnap este érkezett meg. mert közben lefeküdt .aludni. Csak abban az esetben lett volna hajlandó alvás nélkül folytatni az útját, ha külön 100 forintot fizettek volna neki.

Emiatt a felelőtlen ember miatt 18 munkás kényszerült tétlenségre és többszáz munkaóra veszett el.

Késedelmet okozott az is, hogy a vasportálok megsérültek a szállításAmiről Komlódi József traktora beszél

HALLOTTAD MÁR közelről a traktor hangját? Dübörög, pziffog, zakatol, zúgva töri, magát előre. Hidd el, kevés szebb hang van ennél. Sokmindenről dalol a traktor, midőn magánoson, vagy több társával köröz kinn a határban hol napsütésben, hol meg szemerkélő esőben. A jövő dalát dalolja — mondhatnád. Igazad van, A jövőről énekel, a hatalmas táblákról, melyet egyesített a közös ako.rat. Boldog életről dalol, melyben a gép megkíméli az embert, átveszi tőle a nehéz, fárasztó munkát és az embert az igahúzó színvonaláról felemeli az irányító színvonalára.

SZÉP HANGJA VAN a traktornak, szereti az, aki megérti szavát. Szép hangja van Komlódi Mihály pécsváradi traktorista gépjének is. Komlódi József traktora azonban nemcsak a jövőről énekel. Beszél ez a traktor a jelenről is, persze nem emberi szavakkal, de ha emberi módon beszélne, akkor sok mindent tudna elmondani.

Elmondaná például, hogy vele már } hetek óta mindig 100 százalékon fc- j lül teljesít a gazdája s azt is cl- f mondhatná, hogy az üzemanyag-^ fogyasztása se haladja meg a 70—75 i százalékot. Azt persze már nem tud- t ná elmondani, hogy ez forintban i milyen jelentős megtakarítást jelen az országnak. De ezt is könnyen k lehet számolni. A baranyamegye alközponthoz tartozó gépállomáso! átlag 81% -át használják fel az en gedélyezett üzemanyagnak, úgy ; robbanó anyagnál, a gázolajnál mint a kenőanyagoknál. Ha az vesszük, hogy Komlódi József 71 %-os üzemanyagfogyasztássar dolgozik, az akkor is csak heti 45 holds véve alapul, hetente 32 Ft megtakarítást jelent. Könnyen elképzelhető hogy mit. jelent ez országos viszonylatban. ha meggondoljuk, hogy a: országban a gépállomásoknak több- ezer traktora dolgozik.

▲

KOMLúbl JÓZSEF GÉPE azon kan azt is elmondhatná,■ honit mikéni éri el (/n.ziidja jó teljesítményét Elmondhatná, horn/ vem malik e'! olyan hét. hogy ki ne, tisztítaná c leveyössűrőt. hisz a motor tud in, hoc/y mennyivel könnyebb neki dob r,r>’rii. ha jó, tisztított levenőt kan Elmondhatná továbbá azt is. honn vrjyanibjan lelkiismeretid tisztitjc

gazdája az olajszűrőt és a vízszűrőt is.

Sok minden1 beszélhetne. Komlódi József gépe, ha megkérdeznék tőle, hogy az ő véleménye szerint minek köszönheti gazdája jó eredményeit. Rámutatna a kipufogócsőre is, hogy az bizony nála sohasem kormosodik el, mint ahogy ez megtörtént Varga Géza gépénél s hogy ez nem lordul elő a hengerfejben a „károstérnél" sem.

Persze mielőtt mindezt elmondaná, bemutatkozna. Elmondaná: „llofherr 30—35-ös vagyok. A llofherr gyár munkásai a szülőim, azok küldtek ide, hogy segítségére legyek a dolgozó parasztoknak. Szerelem a gazdámat, mert jól bánik velem és ö is szeret engem."

Igen, Komlódi József szereti a traktorát. Gondosan vigyáz rá, nem sajnálja a fáradtságot, hogy kellő időben megnézze minden porciká- ját. Sokszorosan megtérül neki. ez a fáradtság és megtérül az idő is. amit ráfordít. Ezt bizonyítja teljesítménye, mely egyike, a legjobbaknak egész Baranya megyében.

De más módon is gondoskodik Komlódi József, hogy zökkenés- mentesen menjen a mélyszántás s hogy munkaközben ne érhesse meglepetés. Traktora mostanában az ősszel összevont földeken dolgozik. Ezekben bizony sok a határkő a régi nadrágszí jparcellák emlókcképen.

Olyanok ezek a határkövek az ekének, mint a jéghegy az óceánjáró- nak. Alattomosan bújnak meg a földben. alig látszik ki belőlük valami, a traktoros csalt akkor veszi őket észre, amikor már úgy görbült el az ekefej, mintha papírból volna.

Komlódi Józsefek hárman dolgoznak a traktorral s egvikiik mindig megnézi előre a felszántandó területet. Mégpedig nem üres kézzel, hanem ásóval. S ha határkövet találnak. akkor kiássák. így aztán nem igen fordul elő velük az sem, hogy elgörbül az ekefejük.

Most a palotabozsóki TSZCS nél szántanak. Traktoruk dalol a szélesen elterülő táblán és lega'ább hatvan holdat ezen a héten is felszánt majd.

nál, amikor a vonat az abaligeti alagúton haladt keresztül.

Azonban mindezek a nehézségek ellenére az állami áruház fokozott tempóban készül és a jövő hét közepére készen is lesz.

Az építkezési és szerelési mwri'- kákat most Sümegi Lajos elvtárs élmunkás vezeti. Sokfele iparos dolgozik az áruházban. Sivít a villany- fűrész, kalapácsok kopácsoinak, egymás után kerül a helyére az új berendezés.

A neonvilágítást felszerelték és most már jóformán csak az utolsó simítások vannak hátra.

— Tizennyolc osztály lesz az áruházban — mondja Sebők Imre elvtárs, a helyettes vállalatvezető és már sorolja is az osztályokat. — Itt lesz a műszaki osztály, itt mellette a háztartási, itt a játék, a lakberen- dézée ezen a részen lesz, mellette a rövidáru osztály ...

— Minden, amit csak iparunk gyárt — és iparunk mindent gyárt — kapható lesz ebben az áruházban.

Több pénztár is lesz, hogy elkerüljék az ácsorgást. Ez az áruház a vevők kényelmét szolgálja, de ugyanakkor — és ez az ami új — ar. alkalmazottakra is gondolnak.

Nyolcvan alkalmazott lesz. Már készen áll

a kultúrterem, az ebédlő,

az öltöző és a mosdó.

Ezek a helyiségek, a raktárokkal együtt az áruház alatt, az alagsorban vannak és ide került az iroda egyrósze is, mert az áruház már a megalakulás előtt önálló nemzeti' vállalat lett és így komoly adminisztrációs munkára lesz szükség.

Elsejére megnyitják a két nagy bejárati ajtót, felragyog az üzletben a nap'Sugár-neon, megszólal az áruház külön stúdiója: hat hangszórón keresztül, halkan duruzsol majd a központi fűtés és a két sor pult, a neonnal kivilágított belső kirakatok közé beözönlik majd a vásárlók tömege: vásárolni, nézege ni, csodálkozni és örülni is. mert az állami áruházban valóban mindent lohet majd kapni.

Megjelent az

Anyag- és üdalszolgálatás

novemberi (11.) száma.

Tartalomból:

Emeljük Pártnak elméleti színvonalát (a/. MDP Politikui Bizottságának Í949 október 20-i hwlurozota).

BENOIT FRANC1ION: A francia man. kásosztály hnren létérdekéiért.

II. MINCí A nép» demokratikus Lengyelország közgazdasága a fejlődés útján.

J. V. Sztálin Műveinek első kötete.

B. MANVIIOVSZK1J: A népi demokratikus állam or.zlálv jel lege.

M. N. SZKATK1N: A térmeszel tudomány n kommunista nevelés rendszerében.

L. S7LYFPOV: A pártmunka bolsevik stílusáról.

A Központi Oktatási Osztály folyóirat«!

nak előfizetési ára 1 évre 30 Ft, félévre 15 Ft. negyedévre 8 Ft.

Eg>es szám ára: 5 forint.

Előfizr téseket felvesz a kiadóhivatal:

VHP Proparrandaanyagterjesztő, IV. Deák

Feienc-u. 13. (Telelőn: 1S9- 655, 18#—642)

Beszélgetés — AZ ÚJRÓL

A Kvma és M cl ka

C. közti

síkság

mii az esős ősz idején is különös szépségű. Ilyenkor söfé' és nedves a sztyeppe, de sok a világos színfoltja. Napraforgók és kukoricások között élénk zöld a nagy téli vetésterület. Különösen napkeltekor — az esővel tisz áramosott zöld — olyan árnyalatú, hogy nincs az a festő, aki vásznára ilyen szint tudna festeni. Az élénkzöldön Iái — a zöld határán — széles narancsszínű öv látszik, amely útra hasonlít, pedig valójában fasor.

Fia al tölgyek, nyárfák, olyan zsengék, hogy a legi>arányibb szél is megmozdítja, sűrűn és erősen Icgyökerez- ve állnak sort. Ezek a szemet gyönyörködtető iák jelentik az „újat", ezek a sztyeppe „új lakói".

Gyakran folyik a szó a sztyeppe új „lakóiról", amelyek friss színt adnak az őszi tájnak. Egyik ilyen beszélte és kukorica'örés közben zajlott te. A szól Grisa, a fiatat pártmunkás vitte;

— A. Kremlben van egy különös

térkép, amelyen rajfa van a mi erdő. övezetünk is. Ez a térkép 5z álin elv- lórs szobájában van.

Mikor ideérif egyszerre mindenki még nagyobb érdeklődéssel fordulj felé. Grisa csak erre várt. Még élénkekben kezdett beszélni a Sztálingrád- Sztyepnaja-Cserkeszk erdőövezetröl.

— Ezek az erdők zöld kendőkén' burkolták be egész Sz1avropolt. Ar erdő biz os védelem lesz a Kdspi- tenger körüli aszályos terület számára, hatalmas csapadék-tároló korlát a szárazság ellen.

Ezután rátér‘ arra, hogy az erdővédő övezet milyen bő termés! eredményez és nagy lelkesedéssel vázolta, milyen élefe lesz a sztavropnli föld valamennyi dolgozójának, ha a síkságot már 250 ezer hekfár erdő védi majd és megépül a tervbeve t 600 vízmedence.

Novopavlovszkban egv falitérkép mu.a'ja a megvalósítandó nagy terveket. Különböző foltok, pontok jelölték meg ar erdövlle étek. víztárolók, áfl-flenyészlö-'elepek és ve csforgek helyeif. A falitérkép elölt előadó ismer éti az összegyűlt kolhozparasz- >oknak a terveket. Az előadók arról beszéltek, hogy az apollonszki körzetben, 1955-ben hatalmas, villamosított körzet lesz. A terveket így részletezte:

1951. végére a kolhozoknak két vizierömü helyett három lógja szolgáltatni az energiái. Ezután megkapták a villanycséplőt, villanyáramra log működni a tejtermék- és vajgyár. Az áUal'.cnyésziö- clepck megkapják a villamos fejő-berendezést, a földeket villanytrak(orokkal fogják megdolgozni.

Egy-egy ilyen beszámoló ufón a hallgatók minden eddiginél nagyobb lelkesedéssel fohútíitják munkájuka . A novopavlovszkiah Nikita Kurilov agitátort szeretik legjobban hallgatni. Az öreg Nikita ismeri a kozákok régi, nehéz életét cs éppen ezer! szenvedélyes úttörője mindennek, ami új. Egyszerű, de világos példákkal mutatja meg azt a mérhe'clfen különbsége', amely a kozákok életében és kultúrájában a mul. és a jelen között tátong.