Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-22 / 271. szám
1949 NO VEME FR 22 Sf ffiPLÓ 5 ä ÜNNEPÉLYESÉN FELAVATTÁK AZ ÚJJÁÉPÍTETT LÁNCHIB4T Nagy-Budapest; dolgozód büszke léptekkel, zászlók alaitt vonultaik mindenfelől vasárnap korán reggel a Roosevelt-tér felé, hogy jelen legyenek az újjáépítés hatalmas alkotásának, a Lánchíclnak a felavatásán. Zászlóerdö fogapíta a felvonulólkát, akik teljesen megtöltötték a hatalmas tereit. Tomboló tapssal és éljenzéssel fogadták Rákosi elvfársa!, a magyar dolgozók nagy vezérét. Fa György tiídíáprtő élmunkás köszönti elsőnek a. híd avatására egybegyűlteket és jelentette, hogy a híd munkássága u kitűzött feladatot határidőre feljest'ette. Palotás Lászjliö, la híd építésének „kiváló munkás“ venet&mémöke, lépett ezután a mikrofon elé és ismertette azokat az újításokat és új módszereket, »mélyek lehetővé tették, hogy a híd 2yen rövid idő alatt elkészülhetett. Bebrus Lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter mondotta az ünnepi beszédet —• A legnagyobb erőfeszítés árán de mégis sikerült két év alatt újjá- teremteni a hidat- Ugyanannyi vasanyag felhasználásával és lényegesen nagyobb teljesítőképességgel- Ez annak volt köszönhető, hogy meg volt erősen, egységesen, cselekvőképesen az új jáépítésnek nagy szervezője, leflkes munkájának kiváltója, ütőmének megszabója, a Kommunista Párt és annak vezére, Rákosi Mátyás. Annak volt köszönhető ez, hogy Gerő Ernő, a hídverő, még mint közlekedési miniszter, két évvel ezelőtt megjelölte a hídépítés problémáinál a leghelyesebb műszaki megoldást. — A kész Lánchíd annak köszönhető továbbá, hogy a népi demokrácia a kiváló mérnökök és szakképzett munkások ezreif. adta az újjáépítés szakaszára is. — Éljen a kommunisták Pártja és vezére, Rákosi Mátyás — fejezte be a tóméig viharos éljenzése közben Bebríts Lajos. Pongrácz Kálmán, Budapest polgármestere vette át azután a hidat. A polgármester beszéde után az ünneplő tömeg elénekelte az Inter- nacionalét, majd Rákosi Mátyás vezetésével a kormány és a Népköztársasági Elnöki Tanácsának tagjai megindultak, hogy elsőnek haladjanak át a hídon. Egetverő éljenzés tör fel, amikor Rákosi Mátyás és kísérete rálépnek a hidra, áthaladnak a budai oldalra. Utána előzönlötte az új Lánchidat az ujjongó, dolgozó nép. BENCZE ELVTÁRS A PÁRTISKOLA UTÁN nem ott folytatja, ahol abbahagyta A pécsi Koks ízművek üzemi pártszervezetéinek .szobájában ülésezik a vezetőség. Hat hét munkájáról számolnak be Beiacze György elvtársnak, az üzemi pártszervezet titkárának, aki most jött vissza a hathetes páriisköláról. Sorra számolnak be a vezetőség tagjai és lassan kibontakozik a kép: az üzemi „ pártszervezet vezetősége Igyekezett pótolni Bencze elvtársat távollétében és ez az igyekezet sikerrel is járt, a pártszervezet nem esett vissza a fejlődésben. Ezután azonban még jobban kell működnie a pártszervezetnek. Ezt határozta el Bencze elvtárs. Nem azért végezte el a pártiskolát, hogy most ott folytassa, ahol abbahagyta, hanem azért, hogy elméleti tudását gyarapítva most a gyakorlatba vigye át mindazt, amit a pártiskolán tanult I Em 1 , feladata Ben__________________cze elvtársnak, hogy a pártszervezet aktíváját az eddiginél jobban építse ki. A régi vezetőségnek komoly hibája volt, hogy mindent maga végzett, hiányzott a pártmunkásoknak az a szélesebb köre, amely könnyedén megoldja a feladatokat. A vezetőség néhány tagja egyedül vesződött az apróbb dolgokkal is. Az első feladat, hogy az aktiv párttagokat munkába állítsa. A másik feladat az üzemi szervezet másik gyenge pontjának, a falujáróknak a megerősítése. A falujárók máris kaptak egy felelős vezetőt, aki gondoskodik kellő tájékoztatásukról. Ugyanígy erősíti meg a vezetőség az üzemi népnevelők hálózatát is. Ezek a legfontosabb feladatok, de azután jön még sok más Is. — Most, hogy elvégeztem a pártiskolát — mondja Bencze elvtárs — tisztábban látom az előttem álló feladatokat és könnyebben meg is birkózom vei ide. segítséget jelent as is, hogy a pártszerIgen nagy vezet másik három vezetőségi tagja, is, akik a legfontosabb reszortok felelősei, végeztek pártiskolát. Balog elvtárs is, a káderes, Móricz elvtárs, a szervező és Kalmár elvtárs is, az ifjúsági felelős. Pártunk célkitűzése az, hogy valamennyi pártíunkcionárius pártiskolán tanulja meg a kommunista elméletet, amely segít nekik munkájukban, megkönnyíti tájékozódásukat a problémák között. A Kokjsz- műveknél már négyen vannak a veztőségben, akik pártiskolán sajátították el az élenjáró elméletet, kell is, hogy ez a vezetőség jobb munkát végezzen a réginél és jobb munkát végezzenek annál is, amit eddig ők maguk csináltak. — Nehéz úgy hirtelen felmérni, hogy mennyit segít nekünk a pártiskola — gondolkozik el Benczo elv- társ — de az biztos, hogy naigyon sóikat. Tanulás nélkül hamarosan elvesztünk volna a mindennapos apró problémák tengerében és ha visszagondolok a pártiskola előtti munkámra, utólag megállapíthatom, hogy akkor sokmindent nem láttam olyan tisztán és világosan, mint ma. "í hét nem tűijt el J nyomtalanul, sokat Ez a fint tanultam nemcsak az elméletből, hanem a gyakorlatból is. Kimentünk az iskolából gyakorlati munkát is végezni és sok olyan dologgal ismerkedtünk meg, amit azelőtt észre sérti vettünk volna. — A tanulás sem volt nehéz. Igaz, hogy eleinte kissé szokatlan volt, hogy egész nap olvastunk, írtunk és megvitattuk azt, amit tanultunk, de csak néhány napig. Utána már szinte élvezettel tanultunk, különösen a vita okozott örömet, amikor összemértük tudásunkat és tisztáztuk azokat a kérdéseket, amiket valamelyikünk nem értett vagy rosszul értelmezett. A gyakorlati munka terén most alkalma nyílik majd Bencze elvtársnak, hogy összemérje elsajátított tudását r.em tanulótársaival, hanem a feladatokkal. Ez sem fárasztó munka lesz ezután, hanem céltudatosan és. örömmel végzett munka, mert világosan látja már az utat, amit meg kell tenni és az eszközöket, amelyek segítenek ezen az úton végighaladni. A legközelebb álló feladat most Bencze elvtárs számára az üzemi pártszervezet munkájának megjavítása és ennek a feladatnak most már eleget is tud tenni. DCjúJXÍej JílÓLpia acuhptoiuzejüplö Lesz Kovács Mária Püspöknádasdról kerül Komlóra átképződnek. Apja valamikor lakatos volt, de egészségi állapota miaít falura men:, most azon a földön gazdálkodik, amit a népi demokrácia adott neki. Mária amikor felcsepere- deW, hol napszámban dolgozott, hol a kőművesek mellé szegődött. Amikor meghallotta, hogy belőle is lehet szakmunkás, nem gondolkodott sokáig. Csők éppen azt kellett elhatároznia, hogy kőműves legyen-e, avagy vasbetonszerelő. Az utóbbinál döntött. Az irodában Faragó Sándor UB titkár örömmel fogadla Mániát, amint megtudta, hogy mi járatban van. Szépen végighallgatta, majd határozottan kijelentette: a szakmához elég erős, íeivesszük. Most már két hónapja dolgozik együtt a férfi munkatársakkal. Szíve-1 sen és örömmel végzi munkáját. A férfiak megbecsülik, tisztelik benne az akaratot, a kitartást és azt a szívósságot, mellyel munkáját végzi. A férfi munkatársak maguk mondják, hogy szorgalom tekintetében nagyon sokszor felülmúlja őket. — Nagyon szeretem ezt a munkát, — meséli csendesen Kovács Mária és közben keze erősen szorítja meg a hajlításra váró tizennyolcas betón- gömbvasat. — Nagyon örülök annak, hogy ma már a nők. is szabadon választhatnak pályát, illetve szakmát. En ezt választottam. Az apám is örült, amikor megírtam neki, hogy mi leszek. Örült, hogy szeretem a vasmunkát. tóm majd, — mondja Kovács Mária. — Igyekszem nagyon jól tanulni valamennyi átképzős társammal együtt. — A tanulás nem esik nehezemre, sőt nagyon szívesen teszem — mosolyodik el. — Annál is inkább, mert a múltban csak öt elemit végezhettem. — Azért is akarok jól tanulni, azért akarok jól dolgozni, mert egy nagy vágyam van. Szeretnék a Pártnak tagja lenni, de Judom azt, hogy a tagságot jó munkával, tanulással kell kiérdemelni. És én ki akarom érdemelni. Kovács Mária szorgalmasan dolgozik és •tanul, mert el akarja érni a legnagyobb kitüntetést, azt, hogy íagja lehessen az élcsapatnak, mely kivívta számára az egyenjogúságot, a boldog, nyugodt jelent és a békés, biztos jövőt. Á DEFOSZ MUNKÁJÁBAN elkövetett hibák egyik legjelentősebbje volt az, hogy elhanyagolta a szilárd munkástagozatok kiépítését a mezőgazdaság szocialista szektoraiban. Több állami gazdaságunk, gépállomásunk mind a mai napig nem rendelkezik olyan munkástagozattal, mely el tudná látni a rája váró feladatokat, melyek pedig igen lényegeseit mezőgazdasági termelésűnk és mezőgazdaságunk szocialista átalakítása szempontjából. A DEFOSZ munkástagozatoknak a szocialista szektorokban speciális feladataik vannak. Míg a magánszektorban dolgozó tagokkal rendelkező falusi munkástagozatok feladata, a többi szintén lényeges feladat mellett, elsősorban a munka- vállalók gazdasági érdekvédelme, a kizsákmányolókkal szemben való megvédése, addig a szocialista szektorok munkástagozatainak feladatai elsősorban a termelés terén jelentkeznek. Hasonló itt a helyzet az ipari szakszervezetekhez, melyeknek feladatai a munkások érdekvédelmének területéről a termelés területére tolódtak át, mivel a dolgozóknak nincs szükségük önmagukkal szembeni érdekvédelemre, ellenben szükségük van a saját számokra való építés szervezésére. Melyek tehát azok a legfontosabb feladatok, amelyek az állami gazdaságok és gépállomások DEFOSZ tagozataira hárulnak? A munkástagozatok a szocialista szektorok dolgozóinak szakszervezetei s feladatuk elsősorban elősegíteni a termelést. Ennek érdekében a munkástagoza- toknak éberen kell ügyelniük a terv teljesítésére, gondoskodtok kell arról, hogy termelési vonalon az üzemegység, vagy a gépállomás teljesítse azokat a feladatokat, melyeket Pártunk és mezőgazdasági kormányzatunk reá ró. Fontos szerepük van a munkástagozatoknak az önköltségcsökkentés terén. Tudatosít&niok kell a dolgozókkal, hogy az olcsóbb termelés az ő érdekük, az ő életszínvonaluk emelésének rugója. E nnek érdekében meg kell való- sitaniok, hogy az újítások és az észszeríisítések a mezőgazdaság szocialista szektoraiban is tömeg- mozgalommá váljanak, de ügyelniük kell arra is, hogy az életképes újítások sem a „szakemberek“ aggályai, som esetleges bürokratikus eljárások miatt ne sikkadhassanak el, sőt arról is gondoskodmok kell, hogy az egyik üzemben bevált újítások eljussanak a másikba is. További teendője a szocialista szektorok munkástagozatainak a termelés terén a brigádmozgalom kiszélesítése és a termelési versenyek szervezése. A termelési feladatok mellett a felvilágosító munka képezi a gépállomások és az állami gazdaságok mun- kástagozatainak legfontosabb feladatát. Mindenekelőtt tudatosltamok keU a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak megváltozott viszonyát a termeléshez. El kell érniük, hogy a gépállomások, főleg pedig az állami gazdaságok minden egyes dolgozója tisztában legyen azzal, hogy ha többet termel, magának termel többet s hogy a gazdasági eredmények fokozása az ő érdeke. Rendkívül fontos feladatok várnak a szocialista szektorok munkástagozataira a környező két-három község DEFOSZ szervezete és munkástagozata tevékenységének megjavításában és irányításában. A gépállomások és állami gazdaságok munkás- tagozatainak legjobbjai részt keU, hogy vegyenek a szomszédos községek munkástagozatainak és DÉ- FOSZ szervezeteinek munkájában. Mint osztályhelyzetüknél és termelésben elfoglalt helyüknél fogva legkövetkezetesebb és legfejlettebb tagjai a munkástagozatoknak helyet kell foglalniok a falusi szervezetek vezetőségében, részt kell venniük a falusi munkástagozatok irányításában. Az állami gazdaságok és gépállomások munkástagozatainak vezetősége „üzemi bizottság“, melyet demokratikus alapon választanak az üzemegység, illetve a gépállomás dolgozói. éhány állami gazdaságunkban már megtörtént az üzemi bizottság megválasztása és most a gép- állomosokon választjuk meg az üzemi bizottságokat. Ezeknek az üzemi bizottságoknak együtt kell majd mü- ködniök a gépállomások politikai és technikai vezetőjével és azokkal egyetértésben kell irányltaniok a fent megjelölt munkákat. A munkástagozatok általános feladatain kfvül, melyeket természetesen az üzemi bizottságok vezetésével kell megoldaniok, az üzemi bizottságoknak kell gondoskodniok se egészségvédelmi és szociális kérdések helyes megoldásáról is és el kell járniok a munkaviszony területén a gépállomások dolgozóit érintő kérdésekben, mint például beszerzés, besorolás, felvétel, áthelyezés, előléptetés. ', A gépállomások üzemi bizottságainak megválasztása jelentős lépés a gépállomások munkájának és eredményeinek további fejlesztésében és jelentős lépés egyúttal DEFOSZ szervezeteink megszilárdításában. Ha a választások alkalmával valóban a legméltóbbakat küldjük be üzemi bizottságainkba, azok a gépállomások pártszervezeteinek vezetésével előre fogják vinni építő munkánkat és nagymértékben hozzá fognak járulni, hogy a szocializmust a falun is felépítsük. Né A „JZcmh'-MUú®ékU A „Lenin“-kolhoz gyakran top külföldről ieve'et. A kapitalista orszái- gbkban élők, a tengerentúli farmerek az irán' érdeklődnek, hogyan élnek -a koílhozparasz ok, mekkora a jövedelmük. A válaszlevelekben a lények és száimok a koihozparasztok napról-nap- na növekvő jólétről számolnak be, — olyan életről, amilyenről a kapitalista államok nek. parasztjai álmodni sem rn-erBeszélgetés közben sem esik ki ke- * zéből a munka. Egy fiatal tanulóval^ válfukra emelik a nehéz vasrudakat és az asztalt megkerülve a hajlftóhoz viszik. Azfán ha meghajtották ezt is, újabb munkát kérnek Schaff József •Äiunkaveze,tőtől. — Hét hónap múlva már én is szakmunkás leszek, és önállóan dolgozha NÉHÁNY NAP MÚLVA MEGJELENIK! Öt két a világ legfejlettebb messogaxdtmágáhan FEHÉR LAJOS riportkönyve a magyar paraszfküfdöítség szovjefunióbeti tanulmányútjá róf. 192 ofdat. Ara: 3 forint. 43 oldalon eredeti fényképfelvételeit Kolhoznak nsilliős vagyona fvan. De nem a pénz a lény eg, Di- mi ríj Ivanov, a kolhoz agronóm-usa erről a következőké' :r a 'egy kanadai újság szerkesztőjének: „A kapitalista államokban megszokták, hogy az emberek boldogságát pénzzel mérjék. Nekünk, szovjet embereknek, más a véleményünk. Számunkra a bo'dogságo1 nemcsak az anyagi jóló jeleni, hanem mindeneibe lő -t a dolgozó ember megbecsülése, szabadsága, amelyben j csak a szovjet rendszerben lehet ré- J szünk. Számúnkra az jelenti a boldog. > ságot, hogy saját sorsunk és országunk urai vagyunk. A legnagyobb kitinje és, hogy mi, kolhoz par asz ok is a Bolsevik Pár:, a munkásosztály vezc- f lécével a 'kommunizmust épí ttetjük“ f A sízovjet falvakban élők lelki gaz- Jdagsága drágább az aranynál. Olyan »emberek élnek a kolhozokban, akiké' ía kommunizmus korának szellemében ^ nevel ek. u Vladimir Kljucsevszkij azt irta az orosz parasztról: „Zárkózott és óvatos, szinte mogorva, mindig csak magára gondol. Jobban dolgozik, ha senki sem látja és nehezen szokja meg, hogy barát-rag együtt dolgozzék másokkal.“ Nos, <a kolhozparaszt egyáltalán nem hasonlít az elnyomott miuz&ikra, akiről az orosz történész irt. A szovjet faluban a barát i együttműködés az élet alaptörvényéivé vált, megváltoz iatta- a parasztok jellemét, lelkivilágát. A „Lenm“-kolhozban a barátság és elv-ár&iaaság, az egymást megértés és kölcsönös segítség csodálatos légköre veszi körül az embereket. uti nlnc«<uf«ti cmitcrkcrífllífe, féllékenykedök, kapzsik és gyülölkö- dők. Mindenki kolhoza ügyeivel törő. dik, de közel áll szívükhöz a többi kolhoz ügy© is. Amikor meg.-udlák, hogy a szomszéd kolhoz néhány előre nem látót akadály miatt1 nem boldogul idejében a vetéssel, a „Lenin"-ko-lhoz parasztjai kijelentetek, átküldenék néhány velő- gépe";, hogy segítsenek. Még a gépkezelőké: Is rendelkezésre bocsá'ották I'ym<5don vagy 160 Isold®- szánból tat: fal és vetettek be a szomszéd kolhoz földjein. Az utolsó 70 hóidra nem jutó:: elegendő vetőmag. Adtak ez: is a szomszédnak. A szovjet falu másik a'aptörvénye a szocialista verseny. A „Lenin“-kolhoz versenyben: áll ez összes környező géz- dasággial. Persze, elsők akarnak tenni. Nem azért, hogy legyűrjék a nöbbtt, hanem, hogy jó munkával, a mező- gazdaságban és á 11a t en yészí ée.bc-n elért sikerekkel példáit mutassanak. — A kommunizmus»- az egész országban felépítjük — mondja Fokin, a kolhoz elnöke. — Nálunk a faluban, lassan már olyan az étet, min- valami városban. Vannak gépeink, embereink értenek kezelésükhöz. A pásztorok ke-’ rékpáron járnak a legerbe. .1 kolhoz inc£kiiiin,viicttc az asszonyok sorsát1, van bölcsődénk ovódánk. Van a kolhozban kenyérgyár, sajtgyár, hentes áruüzem. Ami a szom. szádokat illeti, há' vannak még kolhozok, ahol nem értek e! annyi jó eredmény-, mr.it mi. De mi nemcsak a sajátunkért vagyunk felelősek, hanem a öbbiert is. Rajtuk tartjuk a szemünket és segítjük ökot, mer- ha mi jól élünk, éljenek mindenütt így. A „Leniiin“ikolhozban sok parasztnak van au'ója. Kolhoz színházukra, könyvesboltjukra is büszkék. Villany- ietepük áramod szolgálóit a szomszéd kolhoznak és vajaméiuly' környékbeli kolhozzal összefogva szabályozzák a Vorcna folyót. Felemelik a vizet ps csatornákon vezetik majd a földekre. Három és félmillió rubelt szánnak erre, de megéri a beíek'leési', mert gór. daggá teszik az egész környéket.
