Dunántúli Napló, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-19 / 269. szám
<949 NOVEMBER 19 5 NAPLÓ »Kommunista munkát kommunista elmélet nélkül nem iehet végezni" Be&e&i ehdács elsiet mefy. äsämmd páetisludá&a Bebesi Károly elvtárs a pécsi ÁVESZ párttitkára. Négy hónapja vezeti az AVESZ dolgozóit. — Eddig azonban — mondja — jóformán csak az ösztönömre voltam bízva, hogy jól végezzem a munkámat. Az ösztön jó addig, amíg gondolkodni nem kell. De egy párttitkárnak állandóan gondolkodnia kell. így nem lehet igazán jó és lelkiismeretes munkát végezni. Vannak ugyan még, ha egyre kevesebben is, akik azt állítják, hogy az a jó kommunista, aki minden tanulás nélkül, magától megtalálja a helyes utat. De ha utánanézünk, gyorsan kiderül, hogy akik ezt mondják, miért, mondják. Azért, mert sajnálják a fáradtságot a tanulásra, lusták nekiülni, hogy megismerkedjenek a minden kommunistát vezető élenjáró elmélettel. — Pedig kommunista munkát nem lehet végezni a kommunista elmélet ismerete nélkül — beszél Bebesi elvtárs —, példát is mondhatok rá, ami magammal történt meg. megszervezésénél, mint az üzem párttitkára, azt az álláspontot képviseltem, hogy előbb csak szervezzünk be mindenkit a versenybe, a versenyszellem elmélyítésével ráérünk akkor is. Kiderült, hogy ez Ä verseny helytelen, de akkor, amikor álláspontomat már belevittük a gyakorlatba. Ha akkor elméletileg kellően képzett lettem volna, előbb vettem volna észre a hibát. így van ez, nemcsak ennél az egy példánál, amit Bebesi elvtárs említett, hanem mindig. A párttitkár- nalc számtalanszor kell döntenie felmerülő kérdésekről és hogy a döntés jó vagy rossz-e, az mindig rányomja bélyegét a további fejlődésre. | is megköveteli, hogy fl fSll0l)8S} tanuljunk - folytatja —. A mi üzemünk 80 emberrel kezdett dolgozni. Ma már négyszázan vagyunk. Ez a létszámnövekedés egyúttal kifejezi azt is, hogy milyen mértékben nőttek a feladatok. A több feladat megoldásához nagyobb képzettség kell. A pártiskola ezt is megadja. Számos pártszervezet vezetősége félt attól, hogy titkáruk hosszabb időre pártiskolára kerül. „Ki fogja akkor a pártszervezet ügyeit intézni?” — kérdezték. Mi a véleménye erről Bebesi elvtársnak, aki maga is párttitkár és most hosszabb időre valóban nélkülözni fogja a szervezete? — Azt mondom — fejti ki véleményét — hogy az a pártszervezet, amelyiknek a munkája csak egy emberen múlik, nem jól dolgozik. Egy ember csak egy ember, még ha párttitkár is. Nem nélkülözhetetlen a többiek elvégezhetik addig a rövid ideig a munkáját. u . I mert „nem bírják ki Ha azért, [nélküle”, nem tanul, akkor csak tovább botladozik és vele az egész szervezet is. De ha tanul, akkor a tanulás idejét bőségesen behozza az, hogy a marxi- lenini-sztálini elmélet birtokában határozottan, tévelygés nélkül tud dolgozni. Bebesi elvtárs mindezért, amit elmondott, megy örömmel a néhány nap múlva kezdődő pártiskolára. De örömmel megy nemcsak ezért, hanem azért is, mert tudja, milyen nagy megtiszteltetés számára az, hogy a Párt érdemesnek találta arra, hogy tanítsa. H Párt nem pazarolja érdemtele nekre a tanítási időt, csak azokra, akik valóban jó kommunistáknak bizonyulnak és akiknek eddigi jó munkája biztosíték arra is, hogy a Párt elméletét elsajátítva még jobb munkát végeznek. Bebesi eivtársat a Párt, azzal, hogy pártiskolára küldi, ezek közé a jó kommunisták közé sorolja és Bebesi elvtárs szeretné bebizonyítani, hogy a Párt nem tévedett. <y£ juz&fitegÁti S^ßOcSlJ^-fiala/ők már tálf eiieJííMUz íztálbii n t an k a (.e. (a já niá lakat A sudáv jegenyefákkal szegett nyílegyenes út a szentegáti volf Biedermann kastélyhoz vezeti az érkezőt. A kas:éJy előtti parkban hosszúszál fenyők, örökzöldek, halványpiros rózsák, fehérkérgü nyírfák állanak a novemberi délclötjben. A kastély ablakaiból egyszerű paraszt arcok tekintenek ki. Az üzemi konyha, a Párt és az EPOSZ szervezete van itt elhelyezve, A kastélytól távolabb a magtárban a legjobb EPOSZ if jakból alakult ifjú brigád dolgozik. Zabot mernek fel. Tóth Ilonka tartja a zsák száját, Vasvári Marika, Brumecz Margit pedig gyorsan megtöltik, Ha meg'icük egy-egy zsák, a fiúk bekötik a száját, izmos testük elörelendül, pár ügyes mozdulat, s a zsák már ott fekszik a hatalmas mázsáién. A lányok meg is állapítják: — A Brumecz Pisla meg a lobbi fiúk úgy dolgoznak, mint a motor. A rövid pihenő alatt arról beszélnek, hogy mennyiben váltották be Ígéretüket, melyet Sztálin elvtárs születésnapjára tettek. Azt ígérték, hogy a répaprizvn ázásnál harmincszázalékkal túlteljesítik a noumát. De olyan lelkesen, és lendülettel végezték a munkát, hogy nem harminc, hanem negyvenöt, sót ötven százalék túlteljesítést értek el. — Tudjuk azt, — mondja a mosolygó Tó'th Ilonka, aki tizenhárom éves korától Biedermannéknál szolgált _ hogy a felajánlás túlteljesítésé vel nemcsak ünnepelünk, hanem hozzásegítünk a szocializmus mielőbbi megvalósításához is. Mi szentesit' EPOSZ ifjak, nem kívánjuk vissza a múlta1!, amikor „fekete dög"-tick szólítottak bennünket a kastély urai! •*— Hamarosan elfogy a munka a magtárban és a fiatalok Brumecz István EPOSZ fíijtárt veszik körül, hogy a tanulásról érdeklődjenek tőle. — — — Nagyon örülök — közli Tóth Ilonka — hogy a Párt lehetővé telte *zámunkra a tanulási, s nem vagyunk égy elzárva a tanulás lehetőségétől, mint a múltban. ín ki is használom az alkalmai. Nagyon szívesen tanulok. — Most megindulnak nálunk is, akárcsak a városban a SZIT-esekné! a marxista-leninista körök '*■ mondja Vasvári Marika. — Azon én is részlveszck, jól megfigyelek mi'd o t mindent, aztán majd én is lobban tudom a világ járását. Nem leszünk majd olvan tájékozatlanok, mint eddig voltunk. A szentegáti ifjak nemcsak a termelésben., és a tanulásban akarnak élenjárni, ahol tudnak, segítenek a Pártnak s dolgozó paraszttársaiknak. A múlt hé’en kinn voltak tizenegyen, a szentegáti EPOSZ színe-java, hogy segítsenek a karászi építkezéseknél. Rohammunkát végeztek, ezzel megkönnyítették az új házakba beköltöző társaik gondjai). Jó munkát végezek a Napló sajtókampányában is. Az „öregek" örömmel tekintenek végig fiaikon, leányaikon, csillogó szemükben megelégedettség tükröző- dik. Boldogok, mert boldognak látják gyermekeiket. Bíró Béla elvtárs mosolyogva mondja: —- Ha láíom azt a sok szép munkát, amit a mi EPOSZ fiaink végeznek, nagyon szeretnék legalább húsz évvel fiatalabb lenni! — BÉIÉnániáion többszázezren tellek elegei újraiiejeienlési kötelezettségüknek Többszázezer ember tett eleget a három déldunántúli megyében, Baranyában. Somogybán és Tolnában újrhbejelentési kötelezettségének. November elsejétől tizenötödikéig lehetett és kellett bejelentkezni. Sokan kérdezték: Miért van szükség áz íijrab'ejelentésre, hiszen már egyszer bejelentkeztem? Tijbb okból is Szükség volt az újrabejelentésre. A bejelentési an vau a háború folyamán nagyrészt elkallódott és hiányos lett. igv aztán, ha például a hozzátartozók kerestek valakit, a bejelentő hivatalok sok esetben nem tudtak felvilágosítást adni. Az újrabejelentésre nem utolsó sorban azért is szükség volt, hogy a rendőrség még eredményesebben vehesse fel a harcot a bűnözők ellen, akik nem egyszer valódi, vagy álnéven bejelentkezve húzódnak meg. Az újrabejelentés nagy segítséget jeléül majd a közigazgatásnak és a postának is. Az újbóli bejelentés ideje lezárult. A városokban a bejelentő hivatalok, másutt a járási kapitányságok, ahol összegyűjtötték a jegvzöségekről és a. főjegyzöségekről érkező bejelentéseket, — már továbbították i* azokat Budapestre, az Országos Xagv* bejelentőbe. A bejelentések mind a három megyében zavartalanul folytak le, habár néha előfordult, liogv lapok lebélyegzésénél várni kellett, de az ilyen nagyszabású munkáknál ez elkerülhetetlen. Az is előfordult, hogy a kerületi kapitányságról éjszaka, autóval vittek ki bejelentőlapokat, mert az első szállítmány már elfogyott. a vártnál többen jelentkeztek be, ez azt is mutatja, hogy olyanok is bejelentkeztek, akik ezt eddig elmulasztották. Ezt jól is tették, mert a jövőben elkerülhetetlenül kiderül, ha valaki most nem jelentette be magát, mert ha mondjuk két év múlva próbál bejelentkezni, akkor már látják, hogy nem szerepelt az általános újrabejelentés listáján, tehát nem te't eleget kötelességének, vagy pedig azóta jött az ország területére. A Szobád Föld a falu fejlődéséért Lenin art tanított« a sajtóról: „A saf ó feladata, hogy felfedje minden község gazdasági életének hiányosságait. Kíméletlenül bélyegezze meg a hibákat, nyíltan tárja tel gazdasági életünk fekélyeit és a fekély orvoslása végett a dolgozók véleményéhez forduljon". Lenin más alkalommal azt is tanítja a sajtóról: a lapokat a „tömegek felvilágosításának eszközévé“ kell fenni, „amely kioktatja őket abban, hogyan kell élni és építenünk saját gazdaságunkat nagybirtokosok és nagy ökések nélkül'. I lyen felvilágosító eszköz, a falusi dolgozó tömegek nevelője a Szabad Föld is, dolgozó parasztságunk népszerű újságja. A hiányok, a hibák következetes feltárásával, a jó példák, az eredmények mcg,mulátásával Pártunk központi papilapja a Szabad Nép és Pártunk megyei sajtója melleit a Szabad Föld című hetilap hétről-hé;re hatalmas segítséget nyújt a falusi dolgozóinknak, az állami gazdaságok, gépállomások, termelöcsoporjok dolgozóinak, demokratikus szervezeteinknek »nezögaz- dUságurck korszerű, átszervezésében, az új magyar falu kialakításában. Nemcsak a kri'úka eszközével és a példák megmutatásával nyújt segítséget. Hanem azzal is, hogy felfedi a falun meglévő oszt álye/llentiéíeikeft, rendszeresen és kíméletlenül 'leleplezi a falusi kizsákmányolóka:. A Szabad Föld egyik legfontosabb felvilá- gosí ó fegyvere a falusi dolgozóknak, falun lévő demokratikus szervezeteinknek, a kizsákmányoló kulákság elleni oszfályharcban. Hogy a Szabad Föld betölthesse feladatait a falusi osztályharcban, a falusi dolgozó Mómegák nevelésében, a mezőgazdaságban ©'ötünk álló új feladatokra való mozgósítás terén: nemcsak az szükséges, hogy a lap tartalmilag is olyan legyen, mint amit Lenin a forradalmi sajtó, a pársaj'ó számára célkitűzésként kijelölt. hanem — d legszélesebb körben is cl kelt terjesztenünk a faluban. M eg kell azonban állapítanunk, hogy Magyarországon, sajnos ma még meglehetősen szűk körre terjed az újságolvasás. A középeurópai népi demokratikus országok között az újságok eltör j ed tätige terén talán mi maradtunk leghátrábbra és különösen elmaradtunk a falun. Ez a szűk- körű újságolvasás egyben politikai visszamaradás' is jelent. Ha ezen a legrövidebb időn belül döntő változási nem tudunk elérni, a magyar mezőgazdaság továbbfejlődésének, átépítésének egyik legkomolyabb féke- zőjévé, (akadályozójává tváKhaiik . . . A november 20-án országszerte meginduló Szabad Föld elöfizetőgyüj- ö mozgalomban, amelyet a DllFOSZ rendez meg páriszervezeteirvk hathatós támogatásával és valamennyi falusi demokratikus szervezetünk leg- szélesebbkörű bevonásával, el kell érnünk, hogy döntően megjavítsuk ezt a szűk politikai keresztmetszetet: gyökeresen változ ássunk ezen a visszamaradottságon! Ennek sem szol- letr.i, sem anyagi akadályai nincsenek, mert a Szabad Föld bevezetett újság a falvakban, szeretik falusi dolgozóink. Olyan hetilap, amely mindenben kielégíti a falusi olvasók igényeit, mindenki járathatja. Annál is inkább, meri igen olcsó újság — a legolcsóbb újság Magyarországon! A most meginduló Szabad Föld előfizet ögyüj'ö mozgalomban, amely egyenes folytatója a párllapjaink népszerűsítésére az előző hetekben elkezdett munkánknak, el kell érnünk, a falu közvéleményében fogalommá kell tennünk: ma már nem tarthat igényt öntudatos dolgozó nevére az a földmunkás, szegény- és középparaszt, aki nem olvas rendszeresen újságot, nem szélesíti látóköréi, gyakorlati és politikai tudását! Álíjon elöltünk ebben nagy példánk, a Szovjetunió, ahol ma 32.5 millió példányban jelennek meg az újságok s minden ö: szovjet polgárra két újság esik! Ez az egyik titka: a falusi dolgozók magas politikai színvonala egyik legfőbb gyökere annak hogy a kolhozparasztok oly magas terméseredményeket érnek el földjeiken s az egykori, elmaradt orosz mezőgazdaságot bámulatos (rövid idő alatt a világ legfejlettebb mezőgazdaságává fejlesztenék ki. A falusi jólél egyik legfőbb forrása — a fejlett politikai öntudat! A Szabad Föld s általában legtöbb újságunk terjesztése eddig egyszerű üzleti ügy, csak a lapterjesztő bizományosok iigve volt. Ez a terjesztési mód egymagában ma már teljesen elavult és az osztály- harc mai kiélésedéit szakaszában tarthatatlan. A Szabad Főid terjesztése, amely hétröl-hétre rendszeresen ismerteti t népszerűsíti falusi dolgozóink között Pártunk parasztpolitikáját, hétröl- hétre hathatós segítséget nyújt számukra, a falusi osztályharcban — nem lehet egyszerűen csak kiadóhivatali, lapbizományosi feladat. Egyik tő ideológiai fegyverünk, közpon'i paraszt hetilapunk megerősítése és elterjesztése elsősorban mozgalmi, harci feladata. A politikai harc kérdése! A november 20-án elkezdődő Szabad Föld Hónap alatt a lap széleskörű, eredményes terjesztését a DEFOSZ-szervezetek, helyi páriszer- vezeteink, s valamennyi demokratikus szervezetünk szívügyévé: az egész dolgozó i>arasztság ügyévé kell tennünk! „A sajtónak nemcsak nopról-napra, de óráról-órára kell nőnie, ez Pártunk legélesebb és legerősebb fegyvere!" — tanította Sztálin a sajtóról. Ennek a sztálini tanításnak a szellemében fogjunk hozzá a munkához minden faluban, minden tanyaközpontban dolgozó parasztságunk harcot újságjának, a Szabad Föld újság megerősítéséért megindul: széleskörű előfizet ögyü j lő mozglomban! Fehér Lnjo*. A NAC/Y REKORD A moszkvai Sztálin-gyár munkásainak egy része a Szorinszki- átjárónál lévő új házban lakik, tágas, kényelmes lakásokban. Ennek az épületnek falait Savljugin kőműves húzta fel, aki nemrég járt Budapesten, ahol az újítókongresz- szuson vett részt. no.sx.kt» úíBasviltl» útja a Mozsajszkij-sétány különösen a szívéhez nőtt. Itt házat ház után épített és az építkezésekkel együtt emelkedett, fejlődött maga is. Itt állította fel a rekordokat, amelyek ismertté lették nevét az egész Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. Építőmesterek százaival dolgozott egy sorban a Mozsajszkij-útón. Széles tenyerén téglák százezrei mentek keresztül és heíyezdődtek cl az épületek sorozatának falain. Szép szál, napbarnított férfi haNÉHÁNY NAP MÚL”’A MEGJELENIK! Öt hét a viliig legfejleltehh mesügws elavá g ft han FEHÉR LAJOS riportkönyvc a magyar parasztküídöítség szovjctunióbcli tanulmányútja ról. 192 oldal. Ára: 3 forint. 1# oldalon eredeti fényképfelvételek lad végig a sétányon. Figyelmes szemmel nézegeti a tágas utat, a házakat és arca boldog mosolyra derül, ö az, Savljugin. Büszkén mutathat a falakra és elmondhatja: — „Ezeket én építettem!” Az új ötéves terv megindítása napjaiban már megindult a lendületes szociális! a verseny a szovjet dolgozók között. A vasasokkal, bányászokkal, textilesekkel együtt az építőmunkások is bekapcsolódtak a versenybe. Kulikov, leningrádi kőműves egy műszakban tizenkétszeresen teljesítette a fal-felrakás normáját. Ezzel indult a verseny. Elsőnek Savljugin fogadta el a kihívást. Nemcsak utói akarta érni, hanem jóval túl akarta szárnyalni szaktársa teljesíményét. Ezen az őszön Savljugin két segédmunkással új rekordot állított fel: 8 óra alatt .18.972 téglát fektetett le és ezzel a normát 1431 százalékra teljesítette. Mun ka sík erét Isren nagyra értékelték Azonnal mozgalom indult, hogy elsajátítsák munka- módszerét. Akadt épitőmunkás, aki eleinte nem hitte, hogy a három emberből álló csoport ilyen eredményt elérhet, de amikor személyesíti látta Savljugin munkáját, be- lána: a haladó .munkamódszer révén még tovább is lehet fokozni a termelékenységet. ..Az ön eredménye minden kőművesnek példaként szolgál a magas termelékenységért vívott harcban” — írta Savljuginnak a Moszkvai Tanács elnöke. •És Savljugin kezdeményezése magával ragadta a szovjet épitőrmin- kásokat. Gojov és Parilov, két szta- hánovista kőműves már 22.123 téglát rakott le egy váltásban. Savljugin sem áll meg az elért teljesítménynél. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldötteinek választása idején történt. Savljugin, mint jelölt, a kievi választókerületben tartózkodott. Egy napon, hogy munkamódszerét bemutassa, beállt az egyik építkezéshez. Mint mindig, két segédmunkást vett maga emllé. Megszólalt a munka kezdetét jelző csengő. Savljugin kapkodás nélkül, pontosan, szakértelemmel fogott a dologhoz. A megszokott mozdulatokkal rakta egyik téglát a másik után, látszólag minden különösebb sietség nélkül, de a téglaadogató mégis alig győzte követni. A habarcsot szinte önteni kellett a keze alá: A munkanap eredménye minden várakozást felülmúlt. A műszakban Savljugin 31.092 téglát fektetett 1«, 12 ezerrel túlszárnyalta előző évi rekordját. Nyolc vagon téglát épített be 8 óra alatt. A fal, amelyekkor keze alatt felépült, 109 <’r hosszú és egy méternél magú -Ab volt. Hasonló termelékenységre g nem volt példa az építkezésűéi
