Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-16 / 241. szám
6 NAPLŐ 1348 OKTÓBER Ifi R dél^Mv dölfifosaéfe gyormékoS fiaenlfcs Tanulási versennyel felelünk Rajkáknak jtjct áros szci 9f Az új magyar alkotmány az ittétö kisebbségekről sem feledkezett meg. Biztosította számukra az anyanyelv szabadságát, állampolgári jogaikat, iskolákat, középiskolákat adott. számukra. Nem történt ez meg ebben az országban soha azelőtt. Magyar iskolákban tanultak, ahol tilos volt az anya- nyelv használata s még emlékét is igyekeztek kiölni belőlük a nemzeti kultúrának. Ezzel szemben milyen körülmények közé jutottak népi demokráciánkban? — Erre a legmeggyőzőbb felelet a Pécsett is működő Détszláv- nyelvü Általános és Pedagógiai Gimnázium növendékei adhatják meg. isko'ájuk szabad szigete «$ t A FÖLD VSrfismarty-nicíil egy nemzetiség legifjabb nemzedékének. Meglátogattuk őket, láttuk a nemzet dolgozóival egyenlő polgárjogokat élvező, idegen ajkú diákokat, amint szívták magukba a lialadás szellemét. A III. osztály nyolc tanulója ült velünk szemben az apró tanteremben. — Történetesen délszláv óra volt és éppen a Rajk-ügyről írták dolgozataikat. Néhányat kívánságunkra felolvastak. Maria Las'.ity így írt az árulókról: „Tudjuk, hogy az utóbbi hetekben ítélte el a népbíróság Rajkot és hazaáruló bandáját. Elégtétellel vette tudó- másul a nép az ítéletet, mert Rajkék a régi rendszer visszaállítását akarták, az imperialista hatalmak uralomra jutását. Azt akarták, hogy a fold, a gyár visszakerüljön a burzsoák tulajdonába, miután a munkástól és a paraszttól elvették. Nem valósíthatták meg, hála a Párt és araiak nagy vezére, Rákosi Mátyás éberségének." Velin Barisa arról írt, hogy a nép fiai továbbtanulását is megakadályozták volna Rajkék, ha aljas terveik sikerülnek. „Tanulási versennyel felelünk Rajkóknak” — olvassa fel dolgozatából jjoslp Roma ez. Josí-p Tomasevity. külön hangsúlyozza, hogy a délszláv diákok milyen mélységes megvetésstd íogadták Ti took árulását. A nép fiai nem azonosítják magukat hazaáruló vezetőikkel. hogy miiv Később jnegtiMJjnl», den „5. vendek kollégista. Magyarokkal cinek együtt, a legnagyobb egyetértésben. Dr Vándor Gyula, az intézőt igazgatója fel világosii bennünket arról, hogy az iskola majdnem minden tanulója már a múlt esztendőben is orosz nyeivet tanult. Csak orosz könyvekből olvasgattak és igen nagyfokú rokonsZenvet mutatnak a szovjet kultúra iránt. Tudják, hogy mit köszönhetnek a Szovjetuniónak. A növendékek legtöbbje egyszerű paraszt- és numkásszülők gyermeke, akik nemsokára az új értelmiséget fogják képviselni nemzetiségük sajátságos, különleges színeivel nyelvüket, szokásaikat őrizve. Sokat beszélget lünk velük arról, hogy mit adott népi demokráciánk dék ■1 4 délszlávoknak. Érzik is ezt az ajándé-J kot a diákok. A választási hadjárat a!- ^ halmával jelentős részt vállaltak a vá- ^ laszlási propaganda 'területén. Népi A tárxcsoportjuk ma is hatalmas »iker- ^ re! járja a vidéket. » nehézségekkel ASa mfig Kisebb I küzd az intézet,! : í. ___ ___i-.lt - \ elsősor ban tanerők hiánya érezteti a ha- f fását, de éppen most tudták meg: is- } műt érkezik egy új tanár Szegedről s ) így javul a helyzet ezen a fronton is. 1 De a nehézségok jelentéktelenek at meglévő előnyök mellett, amelyeket < már élveznek a délszláv dolgozók gyér- * mekei. Egyre fejiődő, rohamosan gaz- ^ dagodó népi demokráciánkban a ncm-f zelrségck is a magyar néppel egyidő- < ben érzik a jólét nagyobbodását és a 1 szabadságot. Azt, amitől Jugoszláviában élő testvéreiket megfosztották s' amit előbb-uíóbb áldozatos, szívós harc | árán ott is kiharcolnák. ÚJ, NEMES SZÓRAKOZTATÁS Pénteken ismét Pécsett tartót előadást a Szak- szervezeti Tanács egyik kultúrautójának gárdája. Látványnak is jóleső volt, amikor feltűnt a nagy piros autóbusz a színház előtt. Nemsokára a; Vd(illőszálló éL munkás vendégei is befutottak a Szakszervezeti Székház elé kálón autóbusszal és nyolc órakor már zsúfolásig töltött nézőtér elé lépett ki a kultúrcsoport vegyeskórusa; „Sződd a selymet elvtárs...“ — csendült fel a: első dal a lcis együttes ajkán. Az égővörös színpadra egymásután léptek ki a tehetséges fiatal szinés:e.k, jellegzetes egyszerű, ízléses egyenruhá. jakban és sorra hangzóit fel a dal, a vers, a vidámság után a közönség vastapsa. Egyetlen szereplő nevét sem tudjuk. A kultúrmunka névtelen, lelkes hareosai állottak a dolgozók elé (és ami nem mellékes!) olyan számokkal, amelyekre már bátran rámondhatjuk: az ríj, nemes szórakoztatás végre megfelelő keretek között megfelelő eszközöket kapott és Iránya már arra az útra mulat rá, amelyet a jövőben járni kell. — Benjámin László: „Az alkotmányhoz" című verse, Kir0 T 4 szanov: ,,.4r ötéves terv‘ című költeménye éppen-e ügy, mint „Az Ural fia'' * című dúl é.s nem utolsó f sorban a vegyeskor szó viai nagy sikert írattak, Az összegyűlt közön ség kitűnően szórnko-t zott az előadás végéig, é Az utolsó számot pedig r (,,üj tűzkohót szil'a tö.f kés nyugaton“) addig f ismétellette a közönségt az együttessel, míg meg r nem tanulta. A Kultúr-f autó együttesét és miri-f den hasonló kezdetné-r nyezést szívesen látjuk ? Pécs színpadain. Végre f olyan kultúrával szol- f gátnak a szórakoztatás \ vonalán, amilyent el-\ képzeltünk magunknak. ? I$MERlÍfK MEG AMM.ÓSÁGOT Hogyan keletkezett a világ? Történelmi időktől fogva foglalkoztatja az embereket az a kérdés, hogy hogyan keletkezett a világ. A világon nemcsak a főidet, hanem a világmin denséget értjük: a holddal, nappal, t látható csillagokkal, de ugyanekkor a világmindenségben számtalan hold, nap és nem látható csillíyj is van. A tudomány bebizonyította az anyag megmaradásának elvét. A tudósok megállapították, hogy mennyi idő telt •5 azóta, amióta a föld a mostani •Jakját felvette, megállapították azt is, hogy •! nap mióta ilyen hatalmas izzó gömb. Megállapították és bebizonyították azt is, hogy az anyag — éppen az •nyag megmaradásának elvén keresztül — már régebben js megvolt, még mielőtt Nap lelt volna belőle. Ugyanez áll a földre: az az anyag, ami a Föl dünket alkotja már azelőtt is megvolt. Nem beszélhetünk n mindenség keletkezéséről általában, mert a világ■ mindenség állandóan fejlődik és 1 nílto- tik, egye» égitestek és csillagrendszerek régebbi, mások pedig újabb keletűek. A Sawaysziaetek lakói és as indusok legendája Ez 8 tudományos álláspont, de termesztés, mórt a felvilágosultság hiányából önként adódott, hogy már évezredek óta a képtelenebbnél képtelenebb és ma már sokszor mosolyogtad legendák keletkeztek ezeknek a jelenségeknek a magyarázatára. A kora ókort népeknél számos természeti jelenség egyszerűen megmagyarázhatatlan volt. Nem értették honnan származik a nap melege, miért s-an eső, villámlás .mennydörgés Azt gondolták, hogy n világ jó és rovsz szellemek sokaságától hemzseg Ezek a primitív emberek megfigyel, ték, hogy hogyan keriif ki kezükből a munka nyomán cgy-egy használati eszköz, ’ alia, fazék, kunyhó. Hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy körülöttük mindent ..valaki“ csinált. Mivel azonban a hegyek, lengerek, folyók, csillagok munkását és alkotóját nem látták, a világ teremtését hatalmas és láthatatlan Isteneknek és szellemeknek tulajdonították. A Csende-óceáni Haway-i szigetek lakóinál például ez a legenda járja a világ teremtéséről: Kezdetben óriási tengertőmeg volt. Ezen korlátlan ha tatommal uralkodott Tángáló» isten. Elküldte a lányát, Tengeri Pacsirtát — a ben szili öltek nyelvén Túrit hogy nézze meg: nem Iát-e valóból szárazföldet. De Túrit nem talált helyet, ahol letelepedhetett és akkor Tangalos kiszakított az égboltból egy sziklát és a tengerbe, dobta. Ebből a sziklából leltek a Ilaway szigetek. Az indusoknak egész más legendájuk volt a világ teremtéséről. Szerintük is réges-régen csak ősvíz volt. Ez a víz magától szült egy aranytojást. Az aranytojásból jött a világra Pra- janinj istennő, közijén a tojás kctlé- repedl, alsó feléből lett a föld, a felső feléből pedig az égbolt. Földünkön ma is a legjobban elterjedt vallási hagyomány az, hogy a világot hat nap alatt teremtették a semmiből. De se szeri, se száma a Föld keletkezéséről elterjed és azótu kihalt legendáknak. Ezek a századról- századra ismétlődő legendák valósággal szentekké vállak és a helyességükben való kételkedés megbocsáIhatatlan bűn é.s vakmerőség volt. Éppen ebből a kételkedésből fejlődött ki a tudomány és a szabad emberi gondolat. Amikor egyes haladó emberek tudományosan igyekeztek a természetet megmagyarázni, támadások és üldöztetések tiizébe kerültek és szentségtöröknek tartották őket. A maradj é,s tudománytalan álláspont az volt, hogy a világ változatlan és <1 mindenség egyszerre, a semmiből keletkezett. A tudományos és nemcsak következtető, hanem a gyakorlati megfigyelésekre alapozóit álláspont szerint a világon semmi sem változatlan. A természet ,is a mindenség szakadatlanul változik. Facsemeték sarjadnak, ezek a csemeték egyre nőnek és fialni erdő lesz belőlük. A régi évszázados iöl- gyekböl álló erdők megsemmisülnek, elpusztulnak. Ugyanígy pusztulnak el az óriási hegyek is. de a vfzhordta kőtörmelék lerakódik, föld kerül rá és így állandóan változik földünk geológiai arculata. Természetes ti a változás nem egyenlő gyorsasággal történik. Vannak é.vtizedes, évszázados, évezredié* vállc- , zások. így évezredekig tart, amíg a J vízcsepp kivájja a követ. \ Az égitestek keletkezésének magva- ^ rázntóhoz meg kell ismerkednünk a f természet törvényeivel. Kísérletek és / megfigyelések alapján állapították f meg ezeket a törvényeket. MegáMapi- é lőttük, hogy ezek a kísérletek földünk í bármilyen részén ugyanazzal az ered-J mennyel zárulnak és az égitestek ősz- * szetételét ismerve a holdon is és a napon is ugyanarra az eredményre vezetnének. f As anyag örök £ és megsemmisíthet étien ) A három legfontosabb törvény: az * anyag megmaradásának törvénye, az“ energia megmaradásának törvénye és az egyetemes tömegvonzás törvénye. Ebből az első, az anyag megmaradásának törvénye azt tanítja, hogy a semmiből nem lehet teremteni. A fazekas a korsóját agyagból készíti. A forró teába beledobunk egy darabka cukrot, látszólag eltűnik. De ha külön lemérjük a teát és külön a cukrot, majd végű! együttesen megállapíthatjuk, bogy a étikor benne van a teába. A vegyészek két gramm Iá Illata lián, színtelen gázból, hydrogénböl és 10 gramm szintén láthatatlan gázból — oxigénből kémiai vegviilctel előállítani könnyen tudnak és ezzel IS gramm vizet tudnak csinálni. Utána felbontják vizet alapelemeire és akkor a is gramm víz helyet ismét 2 gramm hyd. rogént és Ifi gramm oxigént nyerne';. Egy répa látszólag jóformán a semmiből, egy kis répamagból nő, de a valóságban a súlyát Icvélzetévcl felvett víznek, levegőnek és a talajból elvont tápanyagoknak köszönheti. F.z az oka egy időn túl a talaj kimerülésének is. Kísérletek végtelen sorával, az élet- hői merített jelenségek inegszá mól hatatlan sokaságával bizonyíthatjuk, hogy az anyag megsemmislthetellen, örök és következésképpen a mindenség is,, mivet anyagból van, szintén örök és megsemmisíthet eilen. Sohasem lehetett a semmiből teremteni és semmi nem szűnik meg, csak változik, mmt az agyag égetett fazékká. De az anyag maga megmarad. A lefasobadítoít kitt aj nép százmillióinak minden zsarnokságot elsöprő erejét zengi a kínai költő a még elnyomásban élő népek fele Egy paraszf éneke ez, a iclszabndolí proletár himnusza. Föld, Téged zengni nincs elég erőm S r szó Kenés, hogy csergedezzen folyton, De bér a nóta cgyiigyüre Ion, Szeret s ez elég, hogy ajkam daloljon. Oh volt idő komor telek után, doldrjg tavaszba fordult a világ, Megindult a patak vize sután És madárdaltól zengett a világ, A nap piros csóvája fényt viharzott Kifosztott falvóinkra, s meleget, De én nem értem, szent, induló arcod És reményt küldő, édes szemedet, A szél kalászok dús ércébe kondult, A rétek zöldje lelkembe dalolt, De gyölröit arcom fáradt volt a gondtul Es szivem néma volt, akár a holi. Kalászok ringó tengerét, csodáltam, Benne csavargóit, sugdosott a szél. A harmatban csak hulló könnyem láttam, Mely izzadtságom csöpp jóról beszél. És jött az ősz, a bő, a szép, a boldog S reméltem, tán ez évben megszakad Az Ínség zord. folyója és a gondok Is elmaradnak s örülnöm szabad. De haj, lehullt szememről mind a hályog És a remény elszállott, mint a köd: hlvették mindenem n szamurájok S a tél megint az Ínségbe lökött. De. most n boldogság kitúrja karját. Oh Fold, a szívem most már nem sirat: Ha ölelő szép karjaid akarják, Kebledre simul meggyötört fiad. but a nyomor, elmúlt a gond. az Ínség, Gyümölcsét nekünk hozza már a fáj, A nyomor árnyékát, akik kihintsék. Kimúltak — s múlik minden, ami fúj. Homályban éltünk, nem. szereleit minket Csupán a Föld, jóságos Föld anyánk. Ö itta. bőven hulló könnyeinket És szive dobbant, gondolván reánk. De most tudom, egy boldogabb hazában, Hogy a szabadság válságdija vér, Hogy érte közeivé, meg nem ingva, bátran ívsz csak miénk, mit óhajiunk, a bér. S hogy egymagánkra hagj/va mit sem értünk, Hogy sorsúnk küzdve is maradt fonák, Amíg mellénk nem álltak s közeitek értünk A nagy Sztálin, s a vörös katonák. Ma más vagyok, vidám, mint büszke szálfa, Oh Föld, fiad tán meg sem ismered; Termő rögöd kezem dalolva szántja És vágyamnak adhatok nevet. Mert omlik már a rémek enyhe ködje, A nap khiit s a lelkem felragyog És ha kicsordul, néha, szemem könnye, Nem bánaté, csak mert boldog vagyok. Oly könnyű, minden, már lólekzem, élek S a Föld enyém, a népé, a mienk. Hadd hallják a folyók, hegyek s a népek Hogy víg dalom ma csak Ö róla zeng. Tavasz van. ismét, sugaras a tájék S szülőföldem rögére fény csurog; Éj élet magnál hinteni kiszállók S a munkát a dalolva indulok. Fordította: FoTI LÁSZLÓ Hűd jaki ukrán falu klubja Hndjaki — nagy ukrán falu. Kétszáz kilométernyire Kleytől a Dnyeper jobbpartján épült és 500 parasztcsaládja már 25 esztendővel ezelőtt, egyesült a „Vörös partizánok családia’'-kolhozban. Azóta jómódba nélnek. ívről-évre bő termést aratnak. Kiváló, gazdag állattenyésztésük, áramfejlesztő telepük, malmuk és még sok más műhelyük, üzemük van. Körülbelül 46 holdnyi közös fojgyümölcsösiik termése messzcJoldön híres. A fiílnsS tanács és a kolhoz vezetősége gondoskodik a falu kultúra járót. A kolhozparasztok büszkék klubjukra, a gyönyörű épületre, amely a falu közepén emelkedik. A szépen berendezett házban állandó könwtór. olvasóterem áll rendelkezésükre Hetenként, kétszer tartanak itt. vnozielőadást. Rádióé!orz tójukból minden házba vezeték visz. A klub vezetője, Nikolaj Trolovszklj volt tanító, a klub tanácsával megszervezte a színjátszó, irodalmi, zenei és sportszakosztályt. 1’antiftzliiK iskolaigazgató a klub keretében felolvasó csoportot szervezett. A felolvasásokba bevonták a tanítókat, orvosokat, agronómuso- kát. Előadásaik tárgya rendkívül változatos. Az agrortómus leiolvasé.s- sorozatban ismertette ^Micsurin, D p és a bő termések agrotechnikájáról szóló előadás-sorozatot 150 kolhoz- paraszt és brigádvezető • hallgatta meg. A szerzett ismereteket mtab Icájukban már alkalmazzák. A mezőgazdaság élenjárj dolgozóinak munka tapasztalatait is rendszeresen ismeri étik. Ez évben kb. még 10(1 előadást tartottak a külpolitika, történelem, irodalom és nevelésügy köréből. A ki uh könyv tárban ez a felirat fogadja az olvasókat.: „Tanulj a hivatásodról írt könyvekbőlHavonként egyszer, amikor a könyvtár új könyvöket kap, előadást tartanak 3 rádióban és tájékoztatják n hallgatókat az újdonságokról, A könyvekből rendszeresen jut a külső tanyákra is. Evenként háromszor ni- vasőgvülést tartanak, amelyen megvitatták az elolvasott irodalmi és szakkönyveket. yjáSlí évben a könyvtár elhatározta, hogy tanulókört szervez a szovjet nép nagy vezére, Sztálin életrajzának tanulmányozására. Esténként, amikor elérkezik a pihenés ideje, a faluban kígyóinak a lámpák, a kolhozparasztok sietnek a klubba, ahol mindig várja őket valami kellemes szórakozás: filmelőadás, vagy hangverseny, felolvasás, vagy szakkérdések vitája. Huflkuesajev, Viljatnsz és Liszenko I ukrán falu klubja valóban kul- munkásságát. A micsurini biológia I lurális központ.
