Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-16 / 241. szám

6 NAPLŐ 1348 OKTÓBER Ifi R dél^Mv dölfifosaéfe gyormékoS fiaenlfcs Tanulási versennyel felelünk Rajkáknak jtjct áros szci 9f Az új magyar alkotmány az ittétö kisebbségekről sem feledkezett meg. Biztosította számukra az anyanyelv szabadságát, állampolgári jogaikat, is­kolákat, középiskolákat adott. számuk­ra. Nem történt ez meg ebben az or­szágban soha azelőtt. Magyar iskolák­ban tanultak, ahol tilos volt az anya- nyelv használata s még emlékét is igye­keztek kiölni belőlük a nemzeti kultú­rának. Ezzel szemben milyen körülmé­nyek közé jutottak népi demokráci­ánkban? — Erre a legmeggyőzőbb fe­lelet a Pécsett is működő Détszláv- nyelvü Általános és Pedagógiai Gimná­zium növendékei adhatják meg. isko'ájuk sza­bad szigete «$ t A FÖLD VSrfismarty-nicíil egy nemzetiség legifjabb nemzedéké­nek. Meglátogattuk őket, láttuk a nem­zet dolgozóival egyenlő polgárjogokat élvező, idegen ajkú diákokat, amint szívták magukba a lialadás szellemét. A III. osztály nyolc tanulója ült ve­lünk szemben az apró tanteremben. — Történetesen délszláv óra volt és ép­pen a Rajk-ügyről írták dolgozataikat. Néhányat kívánságunkra felolvastak. Maria Las'.ity így írt az árulókról: „Tudjuk, hogy az utóbbi hetekben ítélte el a népbíróság Rajkot és haza­áruló bandáját. Elégtétellel vette tudó- másul a nép az ítéletet, mert Rajkék a régi rendszer visszaállítását akarták, az imperialista hatalmak uralomra jutá­sát. Azt akarták, hogy a fold, a gyár visszakerüljön a burzsoák tulajdonába, miután a munkástól és a paraszttól el­vették. Nem valósíthatták meg, hála a Párt és araiak nagy vezére, Rákosi Má­tyás éberségének." Velin Barisa arról írt, hogy a nép fiai továbbtanulását is megakadályozták volna Rajkék, ha aljas terveik sikerül­nek. „Tanulási versennyel felelünk Raj­kóknak” — olvassa fel dolgozatából jjoslp Roma ez. Josí-p Tomasevity. külön hangsúlyoz­za, hogy a délszláv diákok milyen mélységes megvetésstd íogadták Ti to­ok árulását. A nép fiai nem azonosít­ják magukat hazaáruló vezetőikkel. hogy miiv Később jnegtiMJjnl», den „5. vendek kollégista. Magyarokkal cinek együtt, a legnagyobb egyetértésben. Dr Vándor Gyula, az intézőt igazgatója fel világosii bennünket arról, hogy az iskola majdnem minden tanulója már a múlt esztendőben is orosz nyeivet ta­nult. Csak orosz könyvekből olvasgat­tak és igen nagyfokú rokonsZenvet mu­tatnak a szovjet kultúra iránt. Tudják, hogy mit köszönhetnek a Szovjetunió­nak. A növendékek legtöbbje egyszerű paraszt- és numkásszülők gyermeke, akik nemsokára az új értelmiséget fog­ják képviselni nemzetiségük sajátsá­gos, különleges színeivel nyelvüket, szokásaikat őrizve. Sokat beszélget lünk velük arról, hogy mit adott népi demokráciánk dék ■1 4 délszlávoknak. Érzik is ezt az ajándé-J kot a diákok. A választási hadjárat a!- ^ halmával jelentős részt vállaltak a vá- ^ laszlási propaganda 'területén. Népi A tárxcsoportjuk ma is hatalmas »iker- ^ re! járja a vidéket. » nehézségekkel ASa mfig Kisebb I küzd az intézet,! : í. ___ ___i-.lt - \ elsősor ban tanerők hiánya érezteti a ha- f fását, de éppen most tudták meg: is- } műt érkezik egy új tanár Szegedről s ) így javul a helyzet ezen a fronton is. 1 De a nehézségok jelentéktelenek at meglévő előnyök mellett, amelyeket < már élveznek a délszláv dolgozók gyér- * mekei. Egyre fejiődő, rohamosan gaz- ^ dagodó népi demokráciánkban a ncm-f zelrségck is a magyar néppel egyidő- < ben érzik a jólét nagyobbodását és a 1 szabadságot. Azt, amitől Jugoszláviá­ban élő testvéreiket megfosztották s' amit előbb-uíóbb áldozatos, szívós harc | árán ott is kiharcolnák. ÚJ, NEMES SZÓRAKOZTATÁS Pénteken ismét Pécsett tartót előadást a Szak- szervezeti Tanács egyik kultúrautójának gárdája. Látványnak is jóleső volt, amikor feltűnt a nagy piros autóbusz a színház előtt. Nemso­kára a; Vd(illőszálló éL munkás vendégei is be­futottak a Szakszerve­zeti Székház elé kálón autóbusszal és nyolc órakor már zsúfolásig töltött nézőtér elé lépett ki a kultúrcsoport ve­gyeskórusa; „Sződd a selymet elvtárs...“ — csendült fel a: első dal a lcis együttes ajkán. Az égővörös színpadra egy­másután léptek ki a te­hetséges fiatal sziné­s:e.k, jellegzetes egysze­rű, ízléses egyenruhá. jakban és sorra hang­zóit fel a dal, a vers, a vidámság után a kö­zönség vastapsa. Egyet­len szereplő nevét sem tudjuk. A kultúrmunka névtelen, lelkes hareosai állottak a dolgozók elé (és ami nem mellékes!) olyan számokkal, ame­lyekre már bátran rá­mondhatjuk: az ríj, ne­mes szórakoztatás végre megfelelő keretek között megfelelő eszközöket kapott és Iránya már arra az útra mulat rá, amelyet a jövőben jár­ni kell. — Benjámin László: „Az alkotmány­hoz" című verse, Kir­0 T 4 szanov: ,,.4r ötéves terv‘ című költeménye éppen-e ügy, mint „Az Ural fia'' * című dúl é.s nem utolsó f sorban a vegyeskor szó viai nagy sikert írattak, Az összegyűlt közön ség kitűnően szórnko-t zott az előadás végéig, é Az utolsó számot pedig r (,,üj tűzkohót szil'a tö.f kés nyugaton“) addig f ismétellette a közönségt az együttessel, míg meg r nem tanulta. A Kultúr-f autó együttesét és miri-f den hasonló kezdetné-r nyezést szívesen látjuk ? Pécs színpadain. Végre f olyan kultúrával szol- f gátnak a szórakoztatás \ vonalán, amilyent el-\ képzeltünk magunknak. ? I$MERlÍfK MEG AMM.ÓSÁGOT Hogyan keletkezett a világ? Történelmi időktől fogva foglalkoz­tatja az embereket az a kérdés, hogy hogyan keletkezett a világ. A világon nemcsak a főidet, hanem a világmin denséget értjük: a holddal, nappal, t látható csillagokkal, de ugyanekkor a világmindenségben számtalan hold, nap és nem látható csillíyj is van. A tudomány bebizonyította az anyag megmaradásának elvét. A tudósok megállapították, hogy mennyi idő telt •5 azóta, amióta a föld a mostani •Jakját felvette, megállapították azt is, hogy •! nap mióta ilyen hatalmas izzó gömb. Megállapították és bebizonyítot­ták azt is, hogy az anyag — éppen az •nyag megmaradásának elvén keresz­tül — már régebben js megvolt, még mielőtt Nap lelt volna belőle. Ugyanez áll a földre: az az anyag, ami a Föl dünket alkotja már azelőtt is megvolt. Nem beszélhetünk n mindenség ke­letkezéséről általában, mert a világ■ mindenség állandóan fejlődik és 1 nílto- tik, egye» égitestek és csillagrendsze­rek régebbi, mások pedig újabb kele­tűek. A Sawaysziaetek lakói és as indusok legendája Ez 8 tudományos álláspont, de ter­mesztés, mórt a felvilágosultság hiá­nyából önként adódott, hogy már év­ezredek óta a képtelenebbnél képtele­nebb és ma már sokszor mosolyogtad legendák keletkeztek ezeknek a jelen­ségeknek a magyarázatára. A kora ókort népeknél számos ter­mészeti jelenség egyszerűen megma­gyarázhatatlan volt. Nem értették honnan származik a nap melege, mi­ért s-an eső, villámlás .mennydörgés Azt gondolták, hogy n világ jó és rovsz szellemek sokaságától hemzseg Ezek a primitív emberek megfigyel, ték, hogy hogyan keriif ki kezükből a munka nyomán cgy-egy használati eszköz, ’ alia, fazék, kunyhó. Hozzá­szoktak ahhoz a gondolathoz, hogy körülöttük mindent ..valaki“ csinált. Mivel azonban a hegyek, lengerek, fo­lyók, csillagok munkását és alkotóját nem látták, a világ teremtését hatal­mas és láthatatlan Isteneknek és szel­lemeknek tulajdonították. A Csende-óceáni Haway-i szigetek lakóinál például ez a legenda járja a világ teremtéséről: Kezdetben óriási tengertőmeg volt. Ezen korlátlan ha tatommal uralkodott Tángáló» isten. Elküldte a lányát, Tengeri Pacsirtát — a ben szili öltek nyelvén Túrit hogy nézze meg: nem Iát-e valóból szárazföldet. De Túrit nem talált he­lyet, ahol letelepedhetett és akkor Tangalos kiszakított az égboltból egy sziklát és a tengerbe, dobta. Ebből a sziklából leltek a Ilaway szigetek. Az indusoknak egész más legendá­juk volt a világ teremtéséről. Szerin­tük is réges-régen csak ősvíz volt. Ez a víz magától szült egy aranytojást. Az aranytojásból jött a világra Pra- janinj istennő, közijén a tojás kctlé- repedl, alsó feléből lett a föld, a felső feléből pedig az égbolt. Földünkön ma is a legjobban elter­jedt vallási hagyomány az, hogy a vi­lágot hat nap alatt teremtették a sem­miből. De se szeri, se száma a Föld keletkezéséről elterjed és azótu ki­halt legendáknak. Ezek a századról- századra ismétlődő legendák valóság­gal szentekké vállak és a helyessé­gükben való kételkedés megbocsáIha­tatlan bűn é.s vakmerőség volt. Éppen ebből a kételkedésből fejlő­dött ki a tudomány és a szabad em­beri gondolat. Amikor egyes haladó emberek tudományosan igyekeztek a természetet megmagyarázni, támadá­sok és üldöztetések tiizébe kerültek és szentségtöröknek tartották őket. A ma­radj é,s tudománytalan álláspont az volt, hogy a világ változatlan és <1 mindenség egyszerre, a semmiből ke­letkezett. A tudományos és nemcsak következ­tető, hanem a gyakorlati megfigyelé­sekre alapozóit álláspont szerint a vi­lágon semmi sem változatlan. A ter­mészet ,is a mindenség szakadatlanul változik. Facsemeték sarjadnak, ezek a csemeték egyre nőnek és fialni erdő lesz belőlük. A régi évszázados iöl- gyekböl álló erdők megsemmisülnek, elpusztulnak. Ugyanígy pusztulnak el az óriási hegyek is. de a vfzhordta kőtörmelék lerakódik, föld kerül rá és így állandóan változik földünk geo­lógiai arculata. Természetes ti a változás nem egyenlő gyorsasággal történik. Vannak é.vtizedes, évszázados, évezredié* vállc- , zások. így évezredekig tart, amíg a J vízcsepp kivájja a követ. \ Az égitestek keletkezésének magva- ^ rázntóhoz meg kell ismerkednünk a f természet törvényeivel. Kísérletek és / megfigyelések alapján állapították f meg ezeket a törvényeket. MegáMapi- é lőttük, hogy ezek a kísérletek földünk í bármilyen részén ugyanazzal az ered-J mennyel zárulnak és az égitestek ősz- * szetételét ismerve a holdon is és a napon is ugyanarra az eredményre vezetnének. f As anyag örök £ és megsemmisíthet étien ) A három legfontosabb törvény: az * anyag megmaradásának törvénye, az“ energia megmaradásának törvénye és az egyetemes tömegvonzás törvénye. Ebből az első, az anyag megmaradá­sának törvénye azt tanítja, hogy a semmiből nem lehet teremteni. A fa­zekas a korsóját agyagból készíti. A forró teába beledobunk egy darabka cukrot, látszólag eltűnik. De ha külön lemérjük a teát és külön a cukrot, majd végű! együttesen megállapíthat­juk, bogy a étikor benne van a teába. A vegyészek két gramm Iá Illata lián, színtelen gázból, hydrogénböl és 10 gramm szintén láthatatlan gázból — oxigénből kémiai vegviilctel előállítani könnyen tudnak és ezzel IS gramm vizet tudnak csinálni. Utána felbontják vizet alapelemeire és akkor a is gramm víz helyet ismét 2 gramm hyd. rogént és Ifi gramm oxigént nyerne';. Egy répa látszólag jóformán a sem­miből, egy kis répamagból nő, de a valóságban a súlyát Icvélzetévcl fel­vett víznek, levegőnek és a talajból elvont tápanyagoknak köszönheti. F.z az oka egy időn túl a talaj kimerü­lésének is. Kísérletek végtelen sorával, az élet- hői merített jelenségek inegszá mól ha­tatlan sokaságával bizonyíthatjuk, hogy az anyag megsemmislthetellen, örök és következésképpen a minden­ség is,, mivet anyagból van, szintén örök és megsemmisíthet eilen. Sohasem lehetett a semmiből terem­teni és semmi nem szűnik meg, csak változik, mmt az agyag égetett fazék­ká. De az anyag maga megmarad. A lefasobadítoít kitt aj nép százmillióinak minden zsarnokságot elsöprő erejét zengi a kínai költő a még elnyomásban élő népek fele Egy paraszf éneke ez, a iclszabndolí proletár himnusza. Föld, Téged zengni nincs elég erőm S r szó Kenés, hogy csergedezzen folyton, De bér a nóta cgyiigyüre Ion, Szeret s ez elég, hogy ajkam daloljon. Oh volt idő komor telek után, doldrjg tavaszba fordult a világ, Megindult a patak vize sután És madárdaltól zengett a világ, A nap piros csóvája fényt viharzott Kifosztott falvóinkra, s meleget, De én nem értem, szent, induló arcod És reményt küldő, édes szemedet, A szél kalászok dús ércébe kondult, A rétek zöldje lelkembe dalolt, De gyölröit arcom fáradt volt a gondtul Es szivem néma volt, akár a holi. Kalászok ringó tengerét, csodáltam, Benne csavargóit, sugdosott a szél. A harmatban csak hulló könnyem láttam, Mely izzadtságom csöpp jóról beszél. És jött az ősz, a bő, a szép, a boldog S reméltem, tán ez évben megszakad Az Ínség zord. folyója és a gondok Is elmaradnak s örülnöm szabad. De haj, lehullt szememről mind a hályog És a remény elszállott, mint a köd: hlvették mindenem n szamurájok S a tél megint az Ínségbe lökött. De. most n boldogság kitúrja karját. Oh Fold, a szívem most már nem sirat: Ha ölelő szép karjaid akarják, Kebledre simul meggyötört fiad. but a nyomor, elmúlt a gond. az Ínség, Gyümölcsét nekünk hozza már a fáj, A nyomor árnyékát, akik kihintsék. Kimúltak — s múlik minden, ami fúj. Homályban éltünk, nem. szereleit minket Csupán a Föld, jóságos Föld anyánk. Ö itta. bőven hulló könnyeinket És szive dobbant, gondolván reánk. De most tudom, egy boldogabb hazában, Hogy a szabadság válságdija vér, Hogy érte közeivé, meg nem ingva, bátran ívsz csak miénk, mit óhajiunk, a bér. S hogy egymagánkra hagj/va mit sem értünk, Hogy sorsúnk küzdve is maradt fonák, Amíg mellénk nem álltak s közeitek értünk A nagy Sztálin, s a vörös katonák. Ma más vagyok, vidám, mint büszke szálfa, Oh Föld, fiad tán meg sem ismered; Termő rögöd kezem dalolva szántja És vágyamnak adhatok nevet. Mert omlik már a rémek enyhe ködje, A nap khiit s a lelkem felragyog És ha kicsordul, néha, szemem könnye, Nem bánaté, csak mert boldog vagyok. Oly könnyű, minden, már lólekzem, élek S a Föld enyém, a népé, a mienk. Hadd hallják a folyók, hegyek s a népek Hogy víg dalom ma csak Ö róla zeng. Tavasz van. ismét, sugaras a tájék S szülőföldem rögére fény csurog; Éj élet magnál hinteni kiszállók S a munkát a dalolva indulok. Fordította: FoTI LÁSZLÓ Hűd jaki ukrán falu klubja Hndjaki — nagy ukrán falu. Két­száz kilométernyire Kleytől a Dnye­per jobbpartján épült és 500 pa­rasztcsaládja már 25 esztendővel ezelőtt, egyesült a „Vörös partizánok családia’'-kolhozban. Azóta jómód­ba nélnek. ívről-évre bő termést aratnak. Kiváló, gazdag állattenyész­tésük, áramfejlesztő telepük, mal­muk és még sok más műhelyük, üzemük van. Körülbelül 46 holdnyi közös fojgyümölcsösiik termése messzcJoldön híres. A fiílnsS tanács és a kolhoz ve­zetősége gondoskodik a falu kultú­ra járót. A kolhozparasztok büszkék klubjukra, a gyönyörű épületre, amely a falu közepén emelkedik. A szépen berendezett házban állandó könwtór. olvasóterem áll rendelke­zésükre Hetenként, kétszer tartanak itt. vnozielőadást. Rádióé!orz tójukból minden házba vezeték visz. A klub vezetője, Nikolaj Trolovszklj volt tanító, a klub tanácsával megszer­vezte a színjátszó, irodalmi, zenei és sportszakosztályt. 1’antiftzliiK iskolaigazgató a klub keretében felolvasó csoportot szerve­zett. A felolvasásokba bevonták a tanítókat, orvosokat, agronómuso- kát. Előadásaik tárgya rendkívül változatos. Az agrortómus leiolvasé.s- sorozatban ismertette ^Micsurin, D p és a bő termések agrotechnikájáról szóló előadás-sorozatot 150 kolhoz- paraszt és brigádvezető • hallgatta meg. A szerzett ismereteket mtab Icájukban már alkalmazzák. A mezőgazdaság élenjárj dolgozóinak munka tapasztalatait is rendszeresen ismeri étik. Ez évben kb. még 10(1 előadást tartottak a külpolitika, történelem, irodalom és nevelésügy köréből. A ki uh könyv tárban ez a felirat fogadja az olvasókat.: „Tanulj a hi­vatásodról írt könyvekbőlHavon­ként egyszer, amikor a könyvtár új könyvöket kap, előadást tartanak 3 rádióban és tájékoztatják n hallga­tókat az újdonságokról, A könyvek­ből rendszeresen jut a külső ta­nyákra is. Evenként háromszor ni- vasőgvülést tartanak, amelyen meg­vitatták az elolvasott irodalmi és szakkönyveket. yjáSlí évben a könyvtár elhatá­rozta, hogy tanulókört szervez a szovjet nép nagy vezére, Sztálin élet­rajzának tanulmányozására. Esténként, amikor elérkezik a pi­henés ideje, a faluban kígyóinak a lámpák, a kolhozparasztok sietnek a klubba, ahol mindig várja őket valami kellemes szórakozás: film­előadás, vagy hangverseny, felolva­sás, vagy szakkérdések vitája. Hufl­kuesajev, Viljatnsz és Liszenko I ukrán falu klubja valóban kul- munkásságát. A micsurini biológia I lurális központ.

Next

/
Thumbnails
Contents