Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-14 / 239. szám

IS« CSTOBE* M NAPLÓ S Á sztahanovista munkamódszer tíj abb diadala Fábik József, a mohácsi Kombinátnál dolgozó kőműves így érte @3 a 82© százalékot A mohácsi Kombinát hármas szá­mú épületének oldalához támasztva hatalmas tábla hír Jeti: „Fábik Jó­mef' izakt-irs tztShánovista munka- módszejrrel 1.259% -ot teljesített!" Kz kedden volt. Akkor próbálta még Fábik szaktárs először, hogy valóban olyan komoly teljesítményt lehet-e elérni az új módszerrel. A próba sikerült Szerdán pedig hozzá­fogott hogy a keddi tapasztalatok alapján még nagyobb eredményt érjen eh _ Merre dolgozik Fábik József? — Arra tessék, ott fönn a har­madik emeleten, ahol annyi ember van. Azok mind őt nézik. Odafönt valóban nagy tömeg fe­ketéink. Közülük nő ki egy állvány, azon tégtorakások, a rakások kö­zött malterosláda. A deszkapallón serénykedik Fábik szaktárs és két segítőtársa. Fröccsen a malter, »hogy Lesaanovics Gyula teríti a téglára, utána Fábik szaktárs már nyomja is bele a téglát, amit Hor­váth Jóska ad a kezébe. Minden perc újabb téglasor ’ Mennyi idő telt eí? Egy perc vagy még annyi sem és a 4 méter 20 centi hosszú falon már egy sor tégla sorakozik a zsinór mellett. A zsinór máris feljebb megy egy fok­kal, újabb perc, újabb téglasor. A fel szemlátomást nő és vele együtt nő a zsivaj. — Odanézz, már ran vagy ezer «edz.alék! — Lesz az kétezer is — szól vissza • másik. De ki tudna ilyenkor pon­tosan méregetni. Még Boros Ferenc elvtárs, az építésvezető is elragad­tatta magát. — Még két perc rábfk szakt&rs! — Máit fel a fal tövéből és azzal Km törődik, hogy kalapja tele lesz maHerrel. Négy éra Fábik ezaktárs még gyors mozdulattal a vakolókanállal lehúzza résekből kltüremkedett mal­tert és arza! lejön az állványról. Erin te csodálkozva néz vissza, mint aki maga sem hiszi, hogy ennyit csinált röpke pár perc alatt. Ne­gyedóra alatt több mint egy köb­métert épített bele a falba. A té­nyek nem hazudnak, ott áB a fal és ott áll odébb e másik kettő is, amit mind. egy óra alatt épített fel, ott ÄH a sok szaktárs és a városból a látogatók, akik mind az 6 kezét szo­rongatják, gratulálnak és éljenez­nek, s ott a tábla is a harmadik emelet tetején, ami figyelmeztet: JFábik sznktárs sztáhánovista mód­szerrel dolgozik!" Megkezdik a normamérést —- Ezernyolcszáz lesz, az biztos — pSaccolJa" egy hang a teljesítményt. Majd meglátjuk. Mer megkezdték a mérést, az kideríti, hogy pontosan hány százalékkal haladta túl Fábik «Bafctérs a normát. V-r- Tegnap volt kisgyűlésünk — mesélj Fábik szaktárs, míg az iroda félé ballagunk —- ott a szaktársak erősen fogadkoztak, hogy ezt ők is megcsinálják. Hát, mondom, jó, csi­náljátok, de ha nem csináljátok, »lekor én Boros szakival megbeszé lem a dolgot és a raktárépületet megcsináljuk mi hárman egyedül, Pongrácz szaktárs, az élmunkásunk, azt mondta, hogy 5 is hozzáfog. Ha ő mondja, az biztos, hogy úgy is !es2. A kkgyűlésről mindjárt tele­fonáltunk is a MEMOSZ ' központ­ba, hogy kihívóin Pozsonyi szaktár- sai, aki a sztáhánovista építést ná lünk kezdeményezte. Most, ebben, a műnkében már vele versenyeztem. Aztán elmeséli, hogyan jutott eszébe, hogy megpróbálja a sztáhá- ' s ovist a módszerü építést. „Éti is megcsinálom azt, amit Pozsonyi szók társ“ — Vasárnap otthon voltam Baján — mondja egyszerű szavakkal — és olvastam az újságban, hogy Po­zsonyi József a szovjet sztáháno- vistáktól tanult módszerrel 1350 */„-ra. teljesítette, a normát. A szta­hanovistákról azelőtt is* olvastam, de • úgy gondoltam, hogy „nólunl még nem tartunk ott” és csak ami­kor láttam, hogy Pozsonyi szaktars hogyan csinálja, akkor jöttem rá, hogy nincs éhben ördöngösségmeg leh et csinálni. A hajón idefelé " be­szélgettünk n dologról, aztán mikor megérkeztünk, szóltam a Boros sza­kinak, hogy mi is szeretnénk meg­csinálni. Úgy beszéltük meg, hogy kedden el is kezdjük. Meg is kezdték, Fábik .szaktárs, Leszanovics Gyula átképzés alatt álló napszámos és Horváth József 16 éves iparostanuló. Ez a hármas csoport érte el kedden az 1259 szá­zalékot. Hogy szerdán mi történt, azt már a számok mondják el legjobban: Délután három órakor kezdett el Fábik száktárs egy 4.63 méter hosszúi, 25 cm vastag és 145 cm ma­gas falat Ezzel 20 perc alatt készült el. Ez a fal 1.67 köbméternek felel meg. Amint befejezte, egy perc alatt átment a 42 méterre lévő má­sik faihoz. Ez a fal 5.20 méter bosz- szú, 38 cm vastag és 1.16 méter ma­gas és a munkát másfél méter magas állványon kellett végezni. Ebbe a falba 2.29 köbméter téglát épitett be Fábik szaktárs és 3 óra 45 perckor már készen volt dele. 3 óra 46 perckor már a harmadik falhoz látott hozzá. Ez 4.20 méter hosszú, 25 cm vastag, 1.10 méter magas állványról kezdték és 1.14 méter magasan kellett felrakni. Négy órára már ez is készen volt, úgyhogy egy óra \alatt kétszeri át­állással 5.12 köbmétert falazott be. Munkájához tartozott egy 2.56 mé­teres falvég is. Fábik Józsefnek teljesült a vágya: tagjelölt lett Már hozzák ik diadal másán a ki­számított eredményt: Fábik szalc­tdrs a norma 1907 százalékát érte el! Gvorsan kiszámítják a segédmunká­sok ideiének levonásával az egy főre eső teljesítményt. Fábik elvtárs így is :lehúzM‘ Pozsonyi Józsefet, mert az eredmény 820 százalék. De ha hozzátesszük, hogy minden egyes téglát ö tett a helyére, akkor az az igazság, hogy hússzor annyi téglát rakott be, mint amennyit a norma előír. Idő kell ahhoz, míg a rendkívüli teljesítmény okozta izgalom elül. Az­után lehet 'beszélgetni. — Csalás a Szovjetunió sztdM.no- vistáinak köszönhetem — \ mondja Fábik szaktárs — hogy elérhettem ezt az eredményt, ök dolgozták ki ezt a módszert, és ezzel igazán mon­túlteljesíteni a normát. Most csak egy órát dolgoztunk, mert ez csak, hogy úgy mondjam, kísérlet, volt. Megpróbáltuk, hogy lehet-e. De most már, hogy megismerkedtem vele, merem viülalni nyolc órám is. Aztán szóba kerül as is, bogy Fá­bik elvtárs még nem párttag. Régi vágva, hogy belépjen a Párt tagjai közé, de azelőtt, sokáig munkanélküli volt, aztán közbejött a tagzárlat, csak most nyílt meg a lehetőség arra, hogy tagjelölt legyen. Este jön a távirat. A Párt bara- nvamegyei titkára üdvözli magasan kiemelkedő teljesítménye alkalmával Fábik elvtársat. Elvtárs! Ez azt je­lend, hogy régi vágya máris telje­sült, kiváló sztáhánovista munkájá­val máris kiérd emellé, hogy mint tag­don, fáradtság nélkül lehet messze jelöltet a Párt felvegye tagjai közé. Mindenki követni akarja Fábik elvtársat Fábik elvtárs eredményének nagy jelentőségét és sorra jelentkeznek, hogy ők is igy akarnak dolgozni. Meg" \ szellemi munkára kiemelt szaktársak is irigykednek és szeret­nék megmutatni, hogy ök is megcsi­nálják. Ma pedig már az egész ország be­szél Fáink elvtársról, az egyszerű bajai kőművesről és hatalmas telje­sítményéről. Kővetői akadnak min­den építkezésen, aitogvan Sztáháno- vot követték a szovjet __ munkások. Ez az igazi és legértékesebb ered­ménye Fábik elvtársnak. A mohácsi Kombinátban most mindenki Fábik elvtársról és a teljesítményéről beszél. Vannak per­sze kételkedők is. — Ha Ilyen gyorsan csinálják, nem lehet olyan jó a fal — mondta egy „mfikritikus“ — ott az a sor is, mintha görbe lenne. — Igen? — válaszoltak neki hár­man is — hát nézzük meg, te ho­gyan csináltad. Megnézték és a mi „kritikusunk" nemigen dicsekszik él a vizsgálat eredményével. De a munkások legtöbbje látja Új fegyver a népnevelőknek Rákosi elvtárs irányt mutató beszéde Ä meleg őszi napsugár belopja magát aas épület belsejébe is. Fényéé sugarai megvilágítják az arcokat, ahogy fel-feltekintenek munka • köz­ben a beszélőre. Olyan ez a munka, hogy lehet- közben beszélgetni, sőt jobban is megy a munka. Az asztal vécén, ahova a fényből & legkeve­sebb jut, már halomban hevernek a kiválogatott dohánylevelek. ■válogatónő csak néha te­kint fel mun­ß sároaköpenyss katársaira. Tudja úgyis, hogy ráfi­gyelnek. Meggyőződött erről sokszor amióta elkezdte népnevelő munkáját a. felszabadulás után. Azelőtt csak azért nem beszélt, mert szigorúan tilos volt. De azóta beszél, magya­ráz, felvilágosít, Várkonyi Lajosné. — Úgy érzem, hogy mint párttag­nak ez kötelességem, — mondja lel­kesen — és én szívesen teszek eleget ennek a kötelességnek és * nem is minden eredmény nélkül. — Hát nézzük csak a kérdést — magyarázza Várkonyi elv társnő. — Itt volt például a terv, amit Ameri­kában készítettek elő népi demo­kráciánk megdöntésére és amit úgy hívnák, hogy Operation X. p l . I volt a eélj», hogy visz* tüfleB oZ I szakozza a nyugatra szökött nyilasokat, a nt és ebből látom as előtt«» tSEh jövőt, ami Tzl&mennyiünknek gond­talan életet biztosit majd. így beszél Várkoojri Lsíeara* munkatársainak, akik megkapták * választ arra, hogyan tud népneve­lőjük mindén bed- és külpolitikai eseményt olyan világosan és min­denki számára érthetően elmon­dani. — Rákosi etvtárs beszéd» segített vasárnap Görtsönybm is — emlé­kezik vissza Várkonytaé a tekv járásra —, ahol egy családnál 609 forint tervkölesönjegyzésrt írtak alá. Pedig a kérdések özönérve! halmoa»- tak el és először nagyon bizalmat­lanok voltak. De mégis sflosrQSt, mert segített Rákosi elvtár». Várkonviné szemei még moot ép csillognak az örömtől, a jóleső ér­zéstől, ami egy-egy győzelem titán szokta eltölteni a népnevelőket. Est érezhették valamennyien, akik falu­járásukon leleplezték a kulákok ha­zugságait, mert jól felhasználták Rákosi elvtárs b érmédének anyagát, világos, meggyőző érvelt. hanem vá- imzt­végez Vér­Hortby tiszteket, akik annyi ideig nyúzták a magyar népet. Egyszóval, hogy megdöntső, vérbefojtsa a mun­kásosztály hatalmát, a mienket, a tiedet Pető Józsefné, meg Takács Mária, és mindannyiunkét, akik itt és szerte az országban dolgozunk. — Milyen jói. tudod ennek a, fur­csa nevű szervezetnek a céljait, hát hol olvastad te, vagy honnan hallot­tad mindezt. — kérdezik Várkonyi elvtársnőtől? — Innen ni, — és rámutat a mel­lette lévő szatyorjára, amiből kikan­dikál a kék fedőlapos könyvecske, címlapján ezzel a felírással: Rákosi Mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesfí aktívájának 1919. szeptember 30-án tartott érte­kezletén. —■ Ebbő! merítettem mindent, amit itt napok óta tárgyalunk, — magya­rázza Várkonviné — ebből értem meg még az ilyen furcsa kémei erve- zet sötét, céljait is. Tudjátok, Rákosi elvfcárs beszéde mindig irányt mutat és hosszú hónapokra beszédtémát jelent mindarról, ami valamennyi dolgozót érdekel ebbon az országban. Ebből merítem én is, hogy miért kell jobban dolgozni, többet termel­Ifiä&ägi dűtéfűvzik & (n&z&H A t ifjúság, a szocialista építés lelkes csapata szebbnél-szebb pél­dákkal mutatja be, hogy a termelés frontján éppúgy újat, nemeset tud alkotni, mint az idősebbek. Az ifjúság kezdeményező készségért mutatja a komlói munkásifjak brigádmozgalma, amikor ver­senyre kelve az idősebbekkel, friss lendületet visznek a bányák éle­tébe. De a pécsi épitőmunkásifjak országos jelentőségű kezdeménye­zése is utat mutat, amikor a háromemeletes bérház építését „felnőttek” nélkül, teljesen a maguk erejéből végzik el. És a városi rrmnkásifjú- ság mögé felsorakozik már a falu fiatalsága is. Az EPOSZ nagy tá­bora Is részt alcar venni az építő, tervszerű munkában a mezőgazda­ság frontján, igy akar méltó társa lenni az ifjúmunkások élharcos se­regének. Ne így és mégis, mintha ebbe nőttek volna fel: brigád, verseny, munka­csapat, falujárás, MHR és minden mozdulatukból, szavaikból kicsendül az, amit Farkas Jancsi mondott: — Mi magunknak, most igazán magunknak, a mi államunknak dol­gozunk és szabad, boldog emberek vagyunk. Az állami gazdaság ifjai azóta, hogy találkoztunk velük, már elve­tették a magot, a jövő évi kenve- Právltz Lajosi De nemcsak | jShL * jó kát konytné. — Ninas olyan kérdés, amire eb­ből a füzetből választ ne lehetea mondani és még hozzá nem is akármilyet Olyat rivtárcnők, »mi­nek ellenkezőjét senki sem tudja bebizonyítani. Tizenhárom nap tett el, hegy Rákosi elvtárs elmondta nagy be­szédét és Várkonyi Lajosné azóta a beszéd minden mondatát feldol­gozta újra népnevelő munkájában. — Már másnap ebből merítet­tem a napi anyagomat és minden könnyebben, érthetőbben • hangzott saját és munkatársaim számára is. Ez a megállapítása Várkonyi elv­társnőnek. De így vélekedik vala­mennyi népnevelő, akik hálásak Rákosi elvtársnak, hogy új fegyvert adott kezükbe új harcokra és áj győzelmekre. A Dalgozj Pararztok t* FSPdmcukias* Orssároi SiSretséje Hódijában ájabb képesfüx«! jelent meg t SKorjetmiióban járt magyar parasrtküldöttaéz titj&ról, OT HÉT A SZOVJETUNIÓBAN efjwntJ. EH a fiUetet * ««ryar pore-VtiíMött­***, k“1 <»sja: Ba!ogn Marját kiakirály- »ági földmírea. a* ..Ifjú Gárda” ner« temeltVsoport tagja. Bora« Grrgely Mr kadi földmunkái. Dunai Feranené, 41- gazda, derekegyházai kSzsági Mrd. H. Nagy Gábor balmazújvárosi fSSltntoea, Tóth László, a Szolnoki Állami Idezd- ga-dasági Gépállomás alközpontjának vezetőin éa Raj László földmírea. a lettkési Termelócsoport elnöke irt*. A főzet frői az élenjáró azovjet maré gazdaságban szerzett tepsszt&'aiaikrói számolnak be. Minden szavnkből a s-i lág legfejlettebb mezőgarda«ága közvet­len tapasztalatának nagy élményé világ lik ki. m oldal, ára S» fillér. Kapható: MDP pártszervezetekben. DÄFOSZ szerreao- tekbeu, földmívesazövet keretekben te Szikra könyvesboltokban. em messze Sátorhelytől. az eszéld országút mellett a fekete humuszt mintha koraőszi dér ta­karná. A morzsás föld szürkés szinü a frissen rászórt műtrágyá­tól. A műtrágyavetők a tábla köze­pén járnak már és a föld végére huzatott ’ vontató pótkocsijáról nem­sokára elfogy a sok pétisóval, szu- períoszfáttal teli zsák. Gyors ütem­ben megy a munka. _Versenyben vagyunk — ez volt az első szava Rát.h Kúrolynak, a sátorhelyi állami gazdaság EPOSZ titkárának. — Hatvanon vagyunk egy ifjúsági brigádban, de itt a műtrágyavetésnél egy tizenkettagú brigádcsoport dolgozik. A fiúk — befejezve egyik fordu­lót, — körénk sereglenek és vidá­man, félnapi munka után is frissen, lelkesen beszélnek élményeikről és arról a nagy változásról, amit je­lentett az számukra, hogy most új munkamódszerekkel, szervezetten, szabadon és jólétben dolgozhatnak, élhetnek.' R. AArzony, alig: írtuk fej a ló hátút, de már hajnali fél négykor vakarni kellett a „főhercegúr” is­tállójában — emlékezik visiza Far­kas János. — De most nem kel! nyomorogni, az éjszakát nappallá tenni a magunkfajta gazdasági munkásoknak. Á tizenkét fiú egyre nagyobb lel­kesedéssel beszél arról, hogy milyen élményt jelentett számukra a terv­ret. hogy mennyire szeretik a falu-_ járást, amikor ők, az állami gazda-^ ság ifjúmunkásai a nagyüzemről, ajp-* ry • . • •71 Ti >» tervszerű munkáról adhatnak tané- ih iev a Szovjetunió egyik legszebb varosa csőt a falu népének. a — A télen kultűrcsoportunkkal d Ukrajna fővárosa Kiev, nagyobb útra szeretnénk menni ni1 Európa egyik legrégibb megyében, hírt adunk a mi mun-i1 városa. Az évszázadok kákról — szó! közbe Szíj jártó An-f során sok szenvedésen tál és Erdős István. Övári Jóska, r ment át az ősi város, de Szabó Jóska és a többiek szinte v a: ellenséges betörések egyszerre beszélnek a sportról, t közül csak kettő került könyvtárról, munkáról, mindenről,fa történelembe. Az egy. ami .— úgy érzik — nemcsak szformán barbár támadá- mukra, hanem mások számára isysoír elsőjét Batu Kán fa- öröm. élmény, életcél. \ tár hordái intézték a vá. Í r \ros ellen: földig létom­Lét íoílMllesapatnnli Yan.JboffáA- Kievet. A másik — mondja az egyik. — Beneveztünk i esetben a fasiszta hnr- az alapfokú bajnokságba is, de ai‘Wfc pusztítását kellett sport mellett máris tanulunk színda- xRlettnek elszenvednie. rabot, és időben elkészülünk majd a i Kiev már begyógvi- kultúrelőadásokra. \toita a háborúban szer­' — Az EPOSZ-ista lányok a mag-}iett .XÚIl’0S, *rbeit A tárban vet őmagot csáváznak, mi fbzóvjet Hadsereg csapa. meg sietünk a műtrágyaszórással. <vvel azelőtt szá­mon holnap már vetünk — szólal f hódítottak fel teljesen mer- ismét Rát.h Kárólv és szavaié0- Szovjet Kos­nvomán a brigád tagjai szinte egy- Atársaságot a nemet. meg. szerre kiáltanak fel: Azám, gyerünk i szállók uralma alól es a munkával, hogy korábban végez- iuzótn rohamléptekben züok. — Délután minden EPQSJZ-ista * történt meg Kiev újjn- Mií.K n rábízáson vesz részt, estoi építése. 14 Krcscsalikon, meg edzés lesz, vasárnap a bajno- la város három -kilómé- kjban Tlimesházával játszunk — ésJfcr hosszú főutcáján új- Ráth elvtárs. az EPOSZ titkárral fra áll-.a dor-oszlonos együtt a maradék zsákok felé sietett iukrán szépművészeti az if júsági munkáscsapat. f múzeum, bejáratúnál két Es milyen boldogan beszéltek nv- iköoroszlánnal. A rend­ről, bogv „holnap már vetünk“ és tbehozott Bogdán Hmel- monnyi szeretettel végzik munká- fnicklj-téren vágtató lo- ■ kölcsön] egy zés népnevelő munkája, jukat.' Pedig nemrég óta dolgoznak »van, buzogányát magas­ra emelve ismét ott áll kőtalópzntán a szobor. Ez a tér az ősi orosz és a középkori ukrán levi­tára legértékesebb emlé­ke. A Zsófia-székesegy- ház falait világhírű frei, kők díszítik. Ismét teljes pompájá­ban virágzik a kievi nagy park, benne az uk­rán nép nagy költőjé­nek, Tárász Scvcseníó- iiák szobra, szemben az egyetemmel. A Sevcscn- kó-körnt elején Lenin­nek állítottak szobrot, fekrtc és vörös ukrajnai gránitból. A talapzatba bevésték Lenin emléke­zetes szavait: ,..4 nagy­orosz és ukrán proletá­rok együttműködése mellett a szabad Ukrajna tehetséges. Ha ez az egy­ség hiányzik, szó sem lehet róla1" Kiev felszabadítása napján a Szovjet Had­sereget mindössze száz­ezer éhségtől elgyötört ember köszöntötte, akik valami módon megmene­kültek altál, hogy a fa­siszták Németországba hurcolják őket. Kiev ma már ismét milliós lakos­ságú város, újra telje* üzemben varinak m iparvállalatok, hatalmas programot bonyolítanak le a könyvkiadó vállala­tok, színházak, tudomá­nyos Intézetek, élükön az Ukrán Ttidcmávyns Akadémiával. Da sava fis Kiev között a háború után gázveze­tékei helyeztek el és Kiev lakossága ma már olcsó gázt kap a Kárpá­tokból. Megindult a vá­rosban a földalatti vas, át építkezése. Ezen a nyáron Kievet ti kertek városának ne­veztek el. .4 „Május I“. kert a virágok tere iett. a Sztálm-tér valósággal pompázott az üdítő zöld színekben. Itt ódnak az építőművészet remekei, köztük Ukrajna Legfel­sőbb Tanácsa helyreállí­tott épülete, amelyben a népi és a modern arcbi. tektura nagyszerű ossz- hangban egyesül. Kiev újra békében él és dolgozik, újra a Szov­jet línió egyik legszebb városa és egyik legjelen­tősebb knhárközpontja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents