Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-14 / 239. szám
DUNÁNTÚLI NAP A rálIáit határidő előtt 72 őr&Titl előbb fejezték he a búzaretést a németből^! állami gazdaságban Tízmillió forint költséggel építik meg az esővíz levezető csatornahálózatot Kiosztották a nyereségrészesedést a Komlói Magasépítési NV legjobb dolgozóinak mrnmmmM VI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM ARA SO fillér PÉNTEK, 1949 OKTÓBER 14 HATALMAS GYŐZELEM Szeptember 29-én, kért héttel ezelőtt jelent meg a Népköztársaság kormányának felhívása a magyar néphez. A felhívás azt kérte, hogy a magyar nép saját jövője építéséhez szükséges alapot saját pénzéből adott kölcsönnel szilárdítsa meg. 500 millió forintot kért a nép köztársasága a néptől ahhoz, hogy az ötéves tervet megindíthassa, megkezdje annak az országépítő tervnek végrehajtását, amely magával hozza a dolgozó nép jólétét, a békét, az ország függetlenségét és polgárainak szabadságát. A felhívás nem maradt paszta szó. A dolgozók megértették, hogy az áldozat, amit a kormány kér tőlük, több, mint egyszerű áldozatvállalás. Népszavazás ez, amelyben az ország népe kinyilvánítja akaratát, nyomatékos tettel mondja el, hogy akarja a békét és függetlenségét, akarja a boldog jövőt De éppen ezért, mert a kölcsön a békét és boldog jövőt biztosítja, nem is nevezhető áldozatnak, sokkal inkább szilárd fedezettet rendelkező befektetésnek, amely rövid időn belül meghozza a maga gyümölcsét. Jó befektetés ez abba a „gigászi vállalkozásba" — amint Rákosi elvtárs az ötéves tervet nevezte — amely csak sikerrel járhat, mert sikerének biztosítéka a nép akarata, a dolgozó nép lendületes, teremtő munkája. Országunk az ötéves tervben 47 _ milliárd forintos beruházást hajt végre, ami azt jelenti, hogy épületek, gyárak soha nem látott számban épülnek, azt jelenti, hogy a nép javát szolgáló gépek soha nem látott mennyiségben kerülnek ki gyárainkból és a fogyasztásra szánt cikkek bősége gondtalanná, boldoggá teszi a dolSozók életét. Ennek a 47 milliár- os beruházásnak megkezdéséhez kellett a kölcsön a dolgozó néptől, de ennek a hatalmas építő munkának az elindításához kellett a dolgozó nép jóváhagyása is. A tervkölcsönjegyzés során a dolgozó nép ismét teljes erejével állt ki a Nénköztársaság kormánya mellett. Megadta nemcsak a kért 500 millió forintos kölcsönt, hanem annál többet: több mini 750 millió forintot és ezzel meg. adta jóváhagyását is a gigászi vállalkozás megindításához, A nép szavazott a tervkőlcsön- jegyzéssel. És ez a szavazás hatalmas csapást mért a régi rend külföldi és belföldi híveire, az új rend külföldi és belföldi ellenségeire. Csak nemrég leplezte le Pártunk az összeesküvő Rajk- bandát, csak néhány nappal előbb vágtuk le a béke ellensségeinek, a _ “JpiJaUzmus és fasizmus laká- ja!, belföldi vezetőinek sárkány- fejet, alig néhány nap telt el azóta, hogy az elvtelen hazaárulók vallomása lerántotta a leplet külföldi ellenségeinkről és dolgozó népünk máris újabb lépést tett előre. Rákosi elvtárs már a köl- csönjcgyzés második napján rámutathatott: „Az elvtársak a saját tapasztalatukból lépten-nyo- mon megállapíthatták, hogy milyen lelkesedéssel és ünnepélyesen folyik országszerte a kőlcsönjegy- zés. Résztvesz benne nemcsak a dolgozó nép: a munkás és paraszt, hanem a szó szoros értelmében hazánk minden hű fia." És megállapíthatta azt is, hogy már a kölcsönjegyzés második napján az ország népe túljegyezte a kért kölcsönösszeget. . Ebben a népszavazásban valóban az egész nép, hazánk minden hú fia résztvett. Az üzemek dolgozói adták a lendületet a terv- kölasönjegyzésnek. Már az első napon egymással versenyezve jegyezték a kölcsönt. Akár a pécsi Sopiana gépgyár, a kaposvári MIR-malom, vagy a bonyhádi zománcgyár volt is a kezdeményező, az egész munkásság szinte velük ugvanabban a pillanatban kapcsolódott bele abba a mindent elsöprő lendületbe, amellyel a terv- kölcsön jegyzése megindult. Ez a lendület azután vitt magával mindenkit. Lelkes, nívós népnevelő munkánk során a dolgozó paraszt vagy értelmiségi, kisiparos vagy tudós, kiskereskedő vagy orvos egyaránt igyekezett kivenni részét a népszavazássá emelkedett kői- csőnjegyzésből. Éppen ezért a győzelem, amit a tervkőlcsön óriási sikere jelent, az egész dolgozó nép nagy győzelme. Gazdasági győzelem, mert népünk megteremtette jólétének alapját, előteremtette az ötéves terv megindításának anyagi alapjait. De győzelme a kommunisták politikájának is, annak a politikának, amely a népre támaszkodik cs a népből meríti erejét. Győzelem az imperialisták felett, mert megmutattuk dolgozó népűnk leküzdhetetlen erejóE, még élesebben megmutattuk, hogy a dolgozó nép tud a saját erejéből jobb jövőt építeni magának. Megmutatta a tervkölcsőnjegy- zés nemcsak az országra, de az egész világra szóló győzelmével, hogy mi a különbség a nép kölcsöne és a kapitalista kölcsön, a Marshall-kölcsőn között. Az egész világ szeme elé tártuk, hogy míg nyugaton a Marshall-tervtől tönkretett országokban kormányok borulnak fel, éhínség, munkanélküliség és nyomor uralkodik, addig nálunk a munkásosztály kormányának uralma szilárd, megingathatatlan alapokon nyugszik, "nálunk a kölcsön, amely a néptől jön és a népért van, új országot, békét, jólétet épít. Az ötéves tervkőlcsön gvőzelme biztosította az alapot a boldog jövőhöz, a békéhez és jóléthez. Termelő munkával kell erre az alapra a falakat felhúznunk! Népünk ereje abban rejlik, hogv ezt jól tudja és a tervkőlcsön győzelmével egy- időben azonnal hozzá is látott, hogv ezt az építő, teremtő munkát megkezdje. Üzemeinkben egyre szélesebb méreteket ölt a novista munkamódszerek, a minden eddiginél magasabb termelékenységű munkamódszereik alkalmazása, eddig még nem tapasztalt lendületet vett az egyéni versenyzés, az üzemek közötti versengés és az úiitómozgalom. Dolgozóink, akik győzelemre vitték a tervköl- c< ön jegyzést, most a termelő munkának adnak ellenállhatatlan len-j dületet, győzelemre viszik a hároméves tervet és annak a befejezése után az ötéves tervet is. Visinszkij hatalmas beszédében megsemmisítette a Magyarország, Románia és Bulgária ellen indított hazugsághadjáratot A TAS7SZ newyorik jelentése szerint *z ENSZ különleges politikai bizottsága október ll'én folytatta a vitát, amelyet az Egyesült ÁT «unok és Nagybritanr.ia küldöttsége erőszakolt a bizottságra. A vita az Egyesült Államok külügyminisztériumának a bolgár, magyar és román népi demokráciák ellen felhozott teljesen alaptalan yádjóiból keletkezett. Mint ismeretes, ezekben az országokban reakciós, áruló és renegát csoportokat — angol, amerikai kémeket és ügynököket —, Magyarországon Mlndszentyt, Romániában Mania csoportját, Bulgáriában 15 reakciós le’készt ítéltek el. Ezek az ügyek már több mint egy esztendeje ürügyül szolgálnak az USA és Nagybzitannla számára, hogy dühödt rágalorohuHá- mot zúdítsanak a népi demokratikus rendszerek ellen, ellenséges hangulatot Igyekezzenek kelteni irányukban és ezt az ellenséges hangulatot sötét, uszító hírverés céljaira használják lel. Az USA és Anglia kormányai megkísérelték, hogy felhozott hadar rágalmazó vádakkal kapcsolatosan „különleges vizsgálatot" indítsanak Bulgária, Magyarország és Románia e’len. Az ENSZ különleges politikai bizottságának ülésén Manuilszkij, maid később Visinszkij hatalmas, cáío’hatatlan érvekkel alátámasztott beszédben válaszolt s* imperialist,ik új abb^ aljas provokációjára. ManuilszliSj az angol küldött képmutató, hamis állításáról Elsőnek az rikrán küldöttség vezetője, Manuilszkij leplezte le az angol— amerikai koholmányokat. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének elnökéhez — mondotta és az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához levelet intézett Georgiu Dimoszfenosz ismert görög szakszervezeti vezető, akit az ahténi haditörvényszék halálra ítélt. Dimosz- fenoäz ártatlansága tudatában kérte, lepjen közbe az Egyesült Nemzetek Szervezte az Ítélet végrehajtásának megakadályozására. Midőn a kérdést a Politikai Bizottságban tárgyalták, az Egyesült Államok és Magybrl- . tannia küldöttei ennek az ártatlan embernek megvedehnezése ellen szavaztak. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének nincs joga az egyes országok belügyibe beavatkozni. Ma ezek az urak követelik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete avatkoz- zék be Magyarország, Románia és Bulgária belügyeibe, olyan emberek védelmének ürügye alatt, mint Mindszenty és Maniu, akiket Magyarország és Ro. mánia népblrósága az ezekben az országokban fennálló társadalmi és állami rend megdöntésére Irányuló kon. krét bűncselekmények miatt börtön- büntetésre ítélt. A bíróság megállapította, hogy ezek az összeesküvők kapcsolatban álltak az amerikai és angol felderítő szolgálttal és kémtevékenységet lejtettek ki. Maguk a vádlottak: is beismerték, hogy ezektől a hírszerző szervektől feladatokat kaptak és az Egyesült Államok és Anglia katonai beavatkozására törekedtek. Már ennek a két puszta ténynek az egymás mellé állílása is bizonyltja, mennyire hamis és' képmutató alapokon nyugszik Shnweios* angol kü!dött állítása. Vegyék le a kérdést a napirendről! MflTMiÄsjririj ezután részletesen be. számolt Mimdszemy összeesküvéséről, az amerikaiakkal való szoros kapcsola tárói, majd R jlk ké-mbandájinak le. leplezéséről. — Miiyen köve Kc«z teleseket kell te. voran a fenti tényekből és bízoeyitékokbót? Az imperialista reakció kém- és fölforgató tevékenységet fejtett ki és összeesküvést szőtt a magyar- országi, bulgáriai és romániai állami és közrend ellen, katonai in? tervenclót készített elő a népi de- ' mokráciák ellen. — Sharyeross és Cohen azt akarja^ iiogy ezek az országok ne védekezzenek belső és külső ellenségeik ellen, no alkalmazzanak hathatós rendszabályokat önvédelmükre, po'gáraik nyugalmának és áilamuk függetlenségének megvédelmezésére. —• Az Egyesült Államok és Nagy. briterevia képviselői ennek a kérdésnek a felvetésével durván megsériak az Egyesült Nemzetek alapokmányának 2. és 7. cikkelyét. Érzik más szuverén országok belügyeibe való beavatkozásuk alaptalanságát, ezéTl arra fcörek. szenek, hogy tendenciózus célza tál ez ügyet nemzetközi bíróság elé vigyék. — Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság küldöttsége ezért az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének megóvása és a szilárd nemre'közi együtt működés be'yi íitilása 1 céljából javasolja, vegyék le ezt a kérdést a napirendről. Vessenek vége: a Magyarország, Ro- mánia és Bulgária ellen irányuló teljesen igazságtalan megkülönböztető eljárásnak. Manuilszkij irtán felszólaló holland küldött beismerte, Iiogy az Egyesült Nemzetek alapokmánya semmiféle, jogot netn biztosít a közgyűlésnek « népi demokratik'us országok elten ftv gzma'ositandó rendszabályok alkalma, zásaira. Végfii mégis az amerikai javaslat tűmogaiása melleit nyilatkozott Ezután Hofmeister csehszlovák küldött szólalt tel Manuilszkij javas'ala melle::, majd Libanon küldötte hosszasan beszélt az emberi szabadságjogokról. Visinszkij: Ezek a ItoysusísiYok nem volíak Saajlaaudők alá veim országaik érdekes! az amerikai monopóSíőkének A.% cimerihfái weéHpari az USA egész gazdaságért megbénítja Newyorki jelentés szerint az •Jron Age” című folyóirat attól tart, hogy az amerikai acélipari munkások sztrájkja megbénítja az Egyesült Államok egész gazdaságát. Az acéltársaságok vesztesége már a sztrájk első hetében 1,400.000 tonna volt. A gép- és gépkocsigyárak két héten belül részleges vagy teljes üzemszünetre kényszerülnek. Ezután állalános, négy figyelem közben Visinszkij tartotta meg beszédéi. — Midőn az ENSZ közgyűlésének harmadik ülésszakán felvetették a búi. gáriai és magyarországi emberi jogok és alapvétő szabadságok kérdését — sztáhá-8 kezdte Vismszwij beszédéi —, már kétségtelen volt, hogy egyáltalában nem arról van szó, mintha Bulgária, Magyarország és Románia megsértette volna az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, hanem valami egészen másról. Kezdetiül fogva1 szembetűni, hogy éppen a népi demokráciák népei, melyek ellen a vádakat emelték, nyerték el a cl-makratíkus jogokat és szabadsagokat, haj'olIák végre a demokratikus reformok a: és Valóeííották meg a né. pi demokratikus rendszert. — Az Egyesült Államok és Nagy. bntennia képviselői mindenféle ma- masz os dologról szónokollak Ml, intet például a „civilizáció érdekeiről", az „emberiességről”, s b. Az Egyesült Al'^mok és Navybr* unnia képviselő: céljaik és terveik jobb álcázása érdé. kíb:n a Bulgária, Magyarország, Ro. mánia elten a jogok és szabadságok megsértése mialt hangoz'atot' vadjukat, a béke és nemzetközi biz onsá'g fenyegeiésétől, a békeszerződések és nemzetközi egyezmények megsértésé, röl szóló vádakkai kapcsolják össze. Ez alkalmas ürügynek látszik számukra, hogy beavatkozzanak Bulgária, Magyarország és Romána belügyeibe. A továbbiakban célunk lesz bebizonyítani, hogy valóságban sem Bulgária, ssiTt Magyarország, sem Románia nem sértette meg. a békeszerződést, hanem ellenkezőleg, ezek a kormányok lelkiismeretesen, poretosan és különleges alapossággal hajtják végre a békeszerződések valamennyi követelményét. — Célunk lesz bebizonyítani, hogy a békeszerződések megsértésének egész kérdését a hajánál fogva rángatták e ö, különleges célok érdekében. A célokat nyilvánvalóan felfedte Shawcross, midőn jelentőségteljes kijelentés: tett a világközvélemény hatólmáról, melynek segítségével az illető kormányokat gyorsan meg lehet győzni a „fennálló nehézségek elhárításának szükségességéről”. Könnyű kitalálni, hogy a „nehézségek elhárítása” olyan „nehézségekre“ vonatkozik, amelyek abból k-a. •telkeinek, hogy az említett kormányok netn voltak hajlandók alávetni országuk érdekeit az amerikai monopoltökének, amely Igyekezett behatolni a keleteurópai országokba és megpróbált ott a nngybritannlai, franciaországi és törökországihoz hasonló hadállásokat biztosítóm. Ebben kell keresni a Bulgária, Magyarország és Römánia ellen irányuló angol-amerikai politika magyarázatát. Ez a polkika nem most keletkezett’/ hanem már régóta folyik. A reakciós csoporfok az an$ro!s*á»z snonopúllokc érdekeli képviselték — Ismeretes, hogy az emberi jogoknak Bulgáriában, Magyarországon és- Romániában ‘őriént állítólagos megsértésével k.tt- .->:os kérdés az említett országok oyan kiemelkedő politikai eseményeinek kapcsán ke'ctkezett, mini a bolgár Nikola Pe.kov és LulcSev, a magyar Nagy Ferenc és Mindszenty, va'amLní a torpár, Maniu és Bratianu reakciós, népellenes csoportjainak öszRTteorn'isa és oo’iitikai csődje. Ezek a csoportok szoros kapcsolatban állottak az angol—amerikai monopo.tőkével és azok érdekeit képviselték. Emlékszünk rá, milyen hévvel és szenvedéllyel védelmezte az Egyesült Államok é3 Nagybriannia kormánya ezeket a csoportokat, amelyekbe ufolsóreményét feltette.
