Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-13 / 238. szám

1949 OKTOBER 13 w ä pt6 EZÉRT ÉRDEMES VOLT VERSENYEZNI Az egyéni kezdeményezésiek, a Szabó Imre és Ivanacs János már a hét versenyszerű jó munkának nemegy követésre méltó nap-nap után példáját látjuk a falu dolgozóinak munkájában is. De kétszeresen ér­tékes az, amikor szinte a világtól elzárt és porba, vagy sárba nyomott tanyaiak szép munkájáról hall az ember, mint ahogy két nappal ez­előtt hallatta szomszédjaival, Isme­rőséivel Ivanacz János és Szabó Imre, hogy a kettőjük közt lévő verseny befejeződött, mert nincs már vetőalá szántás és nincs vetni való, készen vannak mindezzel. Persze sokan nem értik, hogy a mohácsi sziget védőgátja mögött két egyszerű, dolgozó paraszt versenyre kelt egymással azért, hogy megmutassák, melyi­kül;- tud gyorsabban, jobban szán­tani, vetni, és azért, hogy a ver- senymünkával sziwel-lélekke! se­gítsék elő a Tervet. így gondolták ők ketten, amikor nemrég keményen kezet szorítot­tak az egyezségre: — így hát lássunk hozzá a jobb munkához, valamelyikünk minden­keppen első lesz — biziatgatta vi­dáman versenytársát Ivanacz Já­nos és a másik, Szabó Imre rá- bólintott, és mindketten elindultak a kövesútról kis tanyai házuk leié Szabó Imre és Ivanacz János ver­senytársak öttől a náptól kezdve még a barázdát is egyenesebbre huzátták. Talár, még egyszer sem nézték meg, mióta megfogták az •.ekeszarvát, hogy as ekevasa milyen mélyről fordít, de most megmérte mindegyik, mert a versenyben minden fontos. A ve­tés nem tarlóhántás, hát legyen elég mély, ezért jó ágyat készítet- • tok a magnak. Amíg szántottak, amikor vetettek, sokszor gondoltak arra, amit Ivanacz a kézfogáskor mondott: „Valamelyikünk minden­képpen első lesz ...” De melyik lesz az? elején befejezték az őszi szántás-vetést Megjelent formájában Rákosi Mátyás be«cde a Magyar Dolgozók Párija cagybudasesti aktívájának 1949 szeptember 30-5 értekezletén Rákosi élvtársnak e beszéde megjelölte azt az utat, amelyen Pártunknak es dot gozó népünknek haladnia kell. Tanul­mányozása, alapos ismerete nagy segít secret nyújt a bel- és külpolitikai ese menyek tisztánlátásában. Pártunk tag jai, de a pártonkívüli dolgozók sza- i ™fra Ís nélkülözhetetlen olvasmányt I jelent. A szemináriumvezetők, bizalmiak | es hallgatók figyelmét külön felhívjak arra, hogy Rákosi elvtárs c beszéde az október 16-án induló oktatási év első Rzeminárinmí. anyaga. A szeminárium megindulásáig minden szeminárium vezető és hallgató szerezze meg © füzetet Ara: 50 fillér. Kapható pártszervezetekben, tömegsz.er vezetékben, Szikra könyvesboltokban, könyvkereskedésekben. Szervezetek meg rendelhetik: MDP Propagandaanyag Terjesztő- Budapest, IV., Deák Ferenc " utca Í5. sz. mint Szabó, a párosverseny győztese. — Szép volt ez a verseny. Becsü­letesen, híven teljesíteni azt, amit vár tőlünk az ország — ez a leg­jobb érzés, amit valaha Is érez.tem mondta Szabó Imre este, amikor találkoztak és elgondolkozva még hozzátette: Más, egészen más volt ez az őszi munka, fgy érzi az ember, hogy a munkájának' sokkal több az értéke, mint amit nekem, vagy csa­ládomnak anyagiakban jelent. Több, értékesebb, mert nemcsak rólam van szó, hanem mindannyiunkról. Ivanacz János a Pap-réti óanyáról ballagva egyezteti a verseny tanulsá­gait. Neki is, Szabónak is nyolc holdja van, egyforma volt a szántás, meg a vetés területe is. Akárhogy is néz? a dolgot., el számítottá magát valahol. -I.ehct, hogy a vetőgép be­szerzése késleltette. Na majd a ta­vasszal előrelátóbb lesz. Sebaj, — vl.Iul fel, mire a portájához ért. Ket­tő közül csak egy nyerhet, de azért én sem veszítettem... Igaza volt Ivanacz Jánosnak. Ket­tőjük közül a versenyben az első után a második is nyert. Megbecsü­lést dolgozó paraszttársaiktól, foko­zott önbizalmat, a kötelességtel jesi- tésnek felemelő érzését é3 azt, hogy a termelési verseny új értelmet ad beszerzése és ez időveszteséget ok©- I a paraszti munkának, a tervszerű zott Négy órával később végzett, | mezőgazdasági termelésnek. A kérdésre csak a hétfői napon került sor. Mindenesetre Ivanacz bizakodóbb volt, mert 5 előbb kezd­te meg a szántás-vetés munkáját, de Szabó sem vesztette el a remé­nyét, amikor most vasárnap el­ment és saját szemével győződött meg, hogy versenytársa miként ál! a munkával. Akor egyformán álltak és mégis ... Hétfőn délfele az utolsó fordulót tette meg a borona a vetőgép nyo­mában az alsókondai fekete televé- nyen és mikor kiért forgóra, Szabó Imre megtörölte verejtékes homlo­kát, b'ecézőn húzta végig közét a lova sörényén. Készen volt a vetés­sel is. Jólesőn, az elvégzett munka örömével tekintett végig az őszi szélben lassan fakuló friss vetésen — Vájjon én vagyok-e az első? Hogy áll a párom ...? így gondolkodott, aztán hazafelé tartott, onnan pedig a mohácsi D£FOSZ-ba, hogy bejelentse, készen van a munkával. Ivanacz még nem végzett akkor, csak délután négy órára lett készen. Nem mintha nem iparkodott volna, hisz előbb kezdte Szabónál, hanem valahogy nehezebben ment a vetőgép FÁBIK JÓZSEF ÉPÍTŐMUNKÁS 1997 százalékra teljesítette a normát Szikra Sándor baranyamoavoi párttitkár elvtárs távirata FÁBIK JÓZSEF ELVTAK SNAK MOHÁCS Gyárépítő NV. Kedves Fábik elvtársi Forró elvtársi üdvözletemet küldőm a bárány amelyet pártbizottság nevében abból az alkalomból, hogy _ a szovjet sztáhánovisia módszer ek álltái mazásával a lakásépítésnél amim- kanormáját 1997 százalékra teljesítette. Fábik eivtárs példája utat mutat, így kell végrehajtani Pártunk határozatát minden kommunistának és magyar építő- mnnkésnak. Büszkék vagyunk Fábik elvtársra, Pártunk tagjelöltfére. Törjön bátran előre, újabb, még hatalmasabb eredmények el­éréséle. Példás munkája buzdítás az egész magyar építőmunkás- ségnak hároméves tervünk sikeres befejezésére és ötéves tervünk előkészítésére, a szocializmus győzelmére. Szikra Sándor, megyei titkár 3C Sí El Á TÉL NINCS SONB A TÜZELŐRE Hitelakció köínyiii meg 3 dolsaiítak 3 síén- és laóeszenéd Október van, már jól bentjárunk szén is van olyan jó, de ugyanakkor a „... bér“ hónapokban. Más évek­ben -ilyenkor azt mondták: kezdőd­nek a tüzelő-gondok. Ebben az évben nincs és nem lesz gond a tüzelőre. Nem jelent hiányt a facllátásban az, hogy felhívták a közönséget a fával való takarékos­kodásra. Takarékoskodjunk a fával, mert a Gazdálkodjunk jól népünk vngynnnval Ne a raktár legyen tele, hanem az üzemi í orgótőke forogjon sebesebben A SZOVJETUNIÓ ÜZEMEIBEN ötéves tervek végrehajtása során gondosan ügye’nek arra is, hogy a vállalat forgótőkéjét, azt a pénzt, ami a termelés egy időszakában a felhasz­nálásra váró nyersanyagokban és az elkészítet; kész- és félkészávukban fekszik, minél alaposabba;! kihasznál­ják. Ez azt jelenti, hogy ugyanany- nyi pénzbefektetéssel igyekeznek mi­nél többet termelni. Úgy érik el ezt a célt, hogy minden hónapban csak annyi árut vesznek át az elosztótól, amennyi abban a hónapban kell a termeléshez és azonkívül minimális ‘-arta'éko? is készsnlé ben tartanak, az e'késrltett árut pedig azonnal továb­bítják a fogyasztást szolgáló keres­kedelem félé. — Gazdálkodjunk jól népünk va­gyonával! — Ez a Jelszavuk a szov­jet üzem elmek. A SZOVJET ÜZEMEK PÉLDÁ­JÁN okultak a mi üzemeink is. Az Első Ppcsi Bőrgyár az állnmositás után még jóidéig tőkés módszerrel gazdálkodott forgótőkéjévé!. Annyi nyersanyagot halmozott fel o. rak­táraiban, amennyit csak tudott, a vállalatvezető és a munkások is elé­gedetten szemlélték a szlniiltig töl­tött raktárakat. — No ebből dolgozhatunk egy évig is — dörzsölték elégedetten a kezüket. De nem gondoltak arra, hogy az a pénz, amit a nyersanyag­ra fordítottak, amely csak egy év múlva kerül felhasználásra, addig haszontalanul hever. A kész bőrből pedig nagy mennyiséget „tartalé­koltak”, azzal, hogy majd eladják, ha fogytán lesz a pénz. A MOSZKVAI VOROSILOV- GYAa munkásai dőn'ő jelentőségű határozatot hoztak. Felhívást intéztek a többi gyárhoz és J03 gyár egyűt- esen intéze‘t levelet Sztálin elvtárs­hoz. A Jevé'fyen az üzemi alap for­gási sebességének gyorsítását ígértek meg. ami egyértelmű a forgótőke csökkentésével. A munkások ezrével terjesztet ék ezután elő javaslataikat. Rendet teremtettek a raktárakban, Ja- vf'otnk az anyagok elhelyezésén, pontosabban végezték a leltározást és szigorúan ellenőrizték az anyagok felhasználását. Egyéni szám'ákat ve­zették he a meg‘afcarított anyag és energia nyilvántartására. Ez a moz­galom sok tízezer rubelt takarítót! meg a termelés számára, At. EI.SÖ pécsi bőrgyár­ban is rájöttek, hogy helytelen ós káros a nyersanyagok és készáruk felhalmozása. Szlgoní. ellenőrzést tartottak a raktárakban és meg­állapítottál;, hogy több, mint hat­millió forint értékű anyag és áru hever a gyárban feleslegesen. Olyan .anyagok, amelyek csak egy év f múlva kerülnének felhasználásra és f olyan készáruk, amelyeket már hó­nnapokká! előbb gyártottal^ | Megállapították, hogy mennyi a r „törzskésxlct", azaz az egy időszak­iban felhasznált anyag. Amit ezen (felül találtak, azt átadták az ország ? többi gyárának, azoknak, amelyek- t nek arra éppen szükségük volt.' [ — Gazdálkodjunk jól n. dolgo­zzák pénzével — adták ki a Bőr- agyárban is a jelszót. l Június cégéig már két és félmil- i Hó forintot, augusztus végéig újabb fagy és negyedmilliót és szegtem- fbérré ismét egy és negyedmilliót f adtak vissza a termelésnek a he- f verő anyagokból és árukból, öt- f •millió forint — amely pedig ha- f szőni elánul hevert volna o Bőrgyár f raktáraiban ,— szolgálja most a f termelést. t Most pedig októberben a Bőrgyár f munkásai is, a többi üzemmel ( együtt, lelkesen vettek részt a terv- t kölcsön jegyzésben. Saját pénzüket ( fektették így a termelésbe és jog­tani követelik meg, hogy ezzel a (pénzzel a vállalat jól gazdálkod­óján. Ezért határozták el, hoav már (november népéig újabb másfél mil- £ ’iá forinttal csökkentik a raktára! J bárt heverő forgótőkét. r A, SZOVJET ÜZEMEK DOLGO- *ZÓI már rájöttek arra, hogy a lot­A HETES MUNKAPADNÁL Lassan közelednek az óriási emelödarul;, ame­lyek a fémet hozzák. A hengerek egyenletesen forognak, a láng kicsap a kemencékből. Forró gőz önti el a henger­művet. Az hzó acélle­mez szikrázik. Az emberek mozgása oly • ütemes, oly kiszá­mított, hogy a műhely zaja karénekként hat. Itt ismerik az idő és a fém értékét. A munka­darab „lepénnyé" és kész lemezzé hengerlése másodpercek alatt meg­történik. Egy ára — egész vagyon. 13S kész darab — 2,56 tonna fém, holott a norma t őO tonna. íme, ezt je­lenti egy óra a hetes utunkapadnál. így tel­jesíti 170.6 százalékra a műszak a normáját! S van itt még valami! Mindenki bármely pere­ién kész arra. hogu se­» 'he társát, vagy hc- ettesílsc. A segéd hen­gerész érd az olvasztó mesterségét, az olvasztó a hengerészét. A munkapad él. — Négy százalék se­lejt! — dörmőgi szomo­rúan Briszják olvasztó és komoran néz a bri­gádvezető szemébe. Ivan Pavlovics így fe. lel: Kilencvenhat száza­lék elsőosztályú acél, 20 tonna hengerelt acéllemez mellett,' pmr mű szakban . .. nem is olyan rossz. De az, hogy a négy százalék selej1 bánt téged, nos., ez nogy erőt jelent, való', ban kiváló erőt! Töre­kedjünk hál száz száza­lékra! Briszják szeme fel­csillan. Kemény, az acél. hoz hasonló eltökéltség­gel: — eléri a száz szá­zalékot. Ami Ivan Pav­loviéiból megragadja, az a gondos figyelem a mély érdeklődés ende. Arad ez a brigád min­den egyes tagja jelé. góalap forgá«j sebességének meggyor­sítására nemcsak ilyen, hanem szám­aién más lehetőség is van. Egyik le- ningrádj nagy gyárban a belső szál­lítást te'lték jobbá keskeny vágány ú vasúttal és ezzel siettették az árult körforgását, így tették olcsóbbá 'enne!ést. Égy másik üzemben hite­les mérőműszerek! és mérlegeket ál­lítottak be a mühelyraktáröikba, drága nyersanyagokat olcsóbbakkal helyettesi'ették ott, ahol neon ment ez a minőség rovására. Számtalan öt­letté) szabadították le! isméi a rabé lek tízezreit a jobb, olcsóbb termelés számára. A HAT ES FÉLMILLIÓ FO RINTOS forgótőkecsökkentésével a Bőrgyár már példát mutatott a többi üzemnek, hogyan kell helye­sen bánni a dolgozók vagyonával, hogyan lehet jól gyümölcsöztetni és hogyan kell takarékoskodni vele. Ezt a példát a többi üzem dolgo­zóinak követniük kell, ha azt akar­ják, hogy a tervkölcsönnét befek­tetett pénzük minél előbb minél többet gyümölcsözzön számukra, de a Bőrgyár dolgozóinak sem szabad megállni a megkezdett úton. Tovább kell kutatni a lehetőségeket és méglnkább fokozni kell az üzemi forgótőke forgási sebességét, a dől gőzök vagyonának jövedelmezősé­gét. Mészáros Ferenc olcsóbb is. A tűzifa egy részét min­dig külföldről importáltuk, de ha a fát csak arra használjuk fel, amira való: a begyújtásra, akkor nem lesz- szükség külföldi behozatalra. Mindamellett, fa van ós rendszere­sen érkeznek újabb szállítmányok a tüzelőszerértékesítőköz. Mindenkit kiszolgálnak és egy-egy személyre két-két mázsa fát adnak, de az üze­mi előjegyzéseknél szállítanak a dol­gozóknak nagyobb tételeket is. Ugyanez a helyzet Szekszárdon, Mohácson és Kaposváron is. Ott Is van fa bőven és megszűnt már a sok visszaélésre, csa- .ásra lehetőséget idó „méterezés“ ós helyett© a fát ma ,nár mázsára mé­rik, méghozzá a tengelyen érkezet­tet mázsánként 22.81 -ért, a vas­úton szállított fát pedig 30 forint 35 fillérért. Hogy mennyivel olcsóbb a mázsán­ként vásárolt fa, arra nézve álljon itt egy példa: — Egy mániái őstermelőtől vásá­rolt valaki fát — mondja Debreceni Imre, a Tüzért flzembizalmija. — Ezért a kocsi fáért 210 forintot fize­tett. A vámnál elfogták a kocsit. Behozták a telepünkre, ahol lemér­tük a fát és a vásárló ugyanazt a fajta fát. ugyanolyan mennyiségben nálunk 102 forintért megkapta. Nagyon nagy könnyebbség volt még a vásárlókra nézve a januárban megkezdődet kilenchónapos ' hitel­akció. Ezt az akciót az Országos Tervhivatal október elsejével újabb három hónappal meghosszabbította. A Délsajt NV-nél hatvanötén irat­koztak fel favásárlásra, köztük Ba- boesay Jánosné élmunkás is. — Újabb könnyebbség ez nekünk — mondja Babocsay elvtársnő, — hogy a tüzelő szükségletünket olcsób­ban ós részletre szerezhetjük be. £n is vettem tíz mázsa fát ós tíz mázsa slammot. Elég lesz ez télire, főzni is, fűteni is. Tehát, nincs gond a téli tüzelőre. Szén meg — hála derénk bányá­szainknak — bőven és a hivatalod áron vart. Jöhet a hideg, de ha néni jön, úgy mégjobb. ! KIGYULLADT A FÉNY... gabonát hoz a villany- erővel hajtott malomba. Miközben a malom ve­zetője mosolyogva önti a gabonát a dobba, az asszony vidáman oisz- szanevet: — Létezik-e ennél na­gyobb öröm?! A rádióközpontban Orlova körzeti orvosnő ül a mikrofon előtt, a gyermekbetegségekről tart előadást. A klubban Droszdovszkája gépész­nő kezeli a mozi vetítő­gépét. ' ■ — Már úgy élűnk, mint a városiak — mondja az egyik idős asszony. — Ha teát kell forralnom, hit ebédel kell főznöm, vagy ruhát kell vasalnom: segít a villany. Nem volt elég vizünk, ezen is segített a villany. Van mir víz­vezeték meg fürdő is a falunkban. Bizony nem ment ez magától. Sok megfeszí­tett munkájába került d kolhozparasztoknak, míg felépítették a gátat, fel. szerelték a gépeket, de sok segítséget is kaptak, Moszkvából szakembe­rek jöttek, az uráli gyá­rak turbinákat küldtek, n leningrádiak generá­torokkal látták el őket-,. Moszkvából érkeztek a transzformátorok és nem kevesebb, mint 46 kol­hoz és két szovhos vett részt a nagy man­kóban. Télvíz idején, szélben, fagyban ásták, törték az emberek a megfagyott földet, amíg megerősítették a folyó­partot és megalapozták a telep épületeit. De egy gondolat élt valame.ng- nyiökben, lelgázni a fo­lyót és kényszeríteni, hogy szolgálja őket Es álmuk megvaló­sul!. A kolhozokban kí­gyóit a fény. Peréit, vi­dámságot árasztva fény- lenek Lenin lámpái/ I Sötét éjszaka. A kocsi íthatolhatatlan sötét­ségben robog Rjazán nív­óin át. Amint a dómb­ól hirtelen a völgybe lr, fények csillanna]r el. Kuzminszkoje falu i lenln-kolhozban sem íjjel, sem nappal nem Hl meg a munka. A pa- ■asztok támpmnlógnál 'torzók rendbe a mező- /azdaságl gépeket, vál­ogatják és tisztítják a •ctőmagot, az épületek •részéi alatt próbálgat­ok a traktorokat. Csodálkozna néz kő­ül! az utas. Hiszen nem. •ég itt még petróleum- ü topával világítottak! '?>■ íme most „Iljics Ampát' világítanak tü­zér házban. .Ír áramot r. Oka-folgón épített ‘izierömütö! kapja a 'li-j. A villany ragyogó lénnyel árad és négy-, •<• rí falu utcáin fizi el ) sötétséget. Píiti /van rauiovlcs 7329-j ben került a gyárba., fiatal parasztlegéng volt,] igazi újotw. Princcv, hengerész és Pahomov, olvasztó (nemz£g nép bírónak választották ( meg) felfigyelt az erös,t keménykötésü fiúra. így, kezdődött. ( Az eltelt év alntt1 dolgozott minden mim-' kupádnál, de soha nem' feledkezett meg arról o' napról, amikor a figyel­mes baráti szemek a lelke mélyé.re tekintet­tek és felismerték benne a hozzáértés iránti von­zalmat. , Ezt a figyelmet tanú-' sít ja ma Iván Pavloviéi n keze alatt dolgozók' Iránt. Ezt érzi R rísz jók' ét a többi is. A bolse- vlk nevelés faragta ki1 Ivan Pavlovlcsot, a hol-{ sevik nevelés erejével1 emeli ki ö is mind PT)} emberéből a kiváló erőt,1 amellyel nagy aloktá-' sokra képesek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents