Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-11 / 236. szám

V DUNÁNTÚLI IMAM lUii § NAPLÓ 23,111.350 forintos tcrrliOlcaOnJegyriessl Baranya az elsők közt van az országban Rendezik az áttelepítésre kijelölt sváb dolgozók állampolgárságát 125 ezer forint nyereségrészesedés a ME8ZHÄRT dolgozóknak VT. ÉVFOLYAM. 238. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR KEDD, 19« OKTÓBER 11 Kommunista példamutatást Megyeszerte folyik még a lelkes tcrvkölcsön jegyzés, ötéves tervün­ket ki-ki erejéhez képest jól meg akarja alapozni. De városon, falun is tudják, hogy a pénzügyi tenni­valók mellett mindenek előtt a ter­melésben való helytállás a döntő. Ezért fordul dolgozó parasztsá­gunk figyelme az őszi szántás­vetés gyors elvégzése felé. Pártunk Politikai Bizottságának határozata nagy visszhangra ta­lált. A falusi dolgozók újból ta­pasztalták, hogy egyéni érdekei­ken éppúgy rajta tartja szemét a Párt, mint az ország ügyén, annál Í3 inkább, mert ez a kettő egymás­tól elválaszthatatlan. Az őszi mun­kálatok időben való teljesítésénél is ez a helyzet. Egyéni érdeke dik­tálja úgy dolgozó parasztságunk­nak, hogy a rozsot é hét, a búzát pedig a hónap végéig elvesse, de ezt kívánja Népköztársaságunk ér­deke, jövő évi kenyerünk biztosí­tása a's. A dolgozó parasztság, a népi demokrácia közös érdeke szólítja «erény munkára á falu népét. Itt állnak előttünk a tavalyi eredmé­nyek, amelyek beszédesen bizo­nyítják, hogy azok jártak jól, azok­nak fizetett legjobban a rozs meg «. búza, akik még októberben be­vetették földjeiket, űgv, hogy a jó őszi esők már a földben találták és erősítették az elvetett magot. Csak a dolgozók államának és a íalu dolgozó népének dühödt el­lensége, a kulák mesterkedik azon, (hogy az őszi munkálatoknál kárt fokozzon, a parasztságot rossz gaz­dasági helyzetbe sodorja és így szembefordítsa az állammal, ugyanakkor pedig az általa kívánt rossz terméssel az egész ország lakosságának összébbszorítsa a nadrágszíját. A kulák és a nép el­lenségei ráérnek. Nekik nem sür­get a iqunka. Ügy vannak az őszi ímonkála tokkal, mint Adám La jo« jezsuita tanár a tolnamegyei Ud- yaxi községben a tervkölcsönnel, jaki fennen hangoztatta; „Én nem jegyzek tervkölcsönt. Ha nem tud­ják az ötéves tervet megcsinálni öt év alatt, csinálják meg tíz év ‘alatt!“ Neki nem sürget a sok új iskola, traktorállomás, bekötőút, villamosítás, orvoslakás, tiszta azívből azt kívánja, hogy bár sem- tni se valósulna meg se egy, se öt, ae tíz év múlva abból, amit a kom­munisták terveznek, ami a dolgo­zóknak szép és hasznos. A kulák- nak sem sürget az őszi munka, iarra próbálja rávenni saját maga vagy megbízott embereivel, de leg- inkább ál tu dolmányos érveivel a falu dolgozóit, hogy várjanak még míg a nagy őszi esőzések be nem köszöntének, amikor aztán nemhogy szántani, vetni, de nem lehet még egy tapodtat tenni sem. Politikai Bizottságunk határoza­tából tudjuk, hogy az őszi munkák i elvégzésében elmaradtunk. De hoz- |zá kell tennünk azt is, hogy bajról júiég szó sincs és nem is lesz, ha {komolyan megfogjuk a dolog „vas- tagabb végét". A kérdés ott for dúl meg: vájjon pártszervezeteink \ismerik.c tennivalóikat, látják c [felelősségüket és eszerint cselek szenek.e? Ha ez meglesz, a siker nem marad el. Nagyjában véve biztató kép áll előttünk. Falusi pártvezetőink tud­ják kötelességüket. Tudják azt, hogy a jó vezető a maga példájá­val jár elől. Ez az első! Nem lehet olyan pártszervezetünk, amelynek vezetői és egész tagsága nem sietne minél előbb teljesíteni Politikai Bizottságunk utasítását. A falu népe már így szokta meg és így is van ez rendjén, hogy a kezde ményezést a kommunistáktól várja. A legtöbb községben most sem várja hiába. Falusi elvtársa ink, elsősorban á vezetők becsülettel, elsőknek végzik el a munkát. De nem maradnak meg a példamuta­tásnál. Meg is szervezik a munkái, bátran odanyúlnak a tennivalók­hoz. A Népi Bizottságokat eleven szervvé teszik. Rendszeresen ősz- szehívják, ott előre elkészített na­pirend alapján megtanácskozzák a helyzetét, a Népi Bizottságokban képviselt szerveknek meghatároz­zák tennivalóit és ellenőrzik a megvalósítást. Ügyelnek arra, hogy a DÉFOSZ ténylegesen vezesse a versenyt, a verseny-mozgalmai nem hagyják elaludni, azon vau­nak, hogy minél tömegesebb és élőbb legyen. Ezt elsősorban azzal érik el, hogy a verseny állását állandóan kőzlik. Van olyan hely. ahol táblán, másutt rendszeres át>- bolással vagy mind a kettővel. Dicsérik a jói, ostorozzák a rósz. szat — ezzel viszik előre elsősor- 8 ban a dolgozó nép ügyét. Mindenre vigyáznak, ami az őszi munkával összefügg, nem utolsó sorban arra, hogy a dűlőfelelős a feladatát jó! végzi-e, ad-e becsületes támoga­tást, felvilágosítást a hozzá be­osztottaknak, nem válik-e a jegyző vagy a Népi Bizottság fullajtár­jává? Megnézi azt is; nincs-e a dülőfclelősök közt kulák vagy valamelyik ija-fija. Egy szóval, legtöbb helyt a falu gazdája, a pártszervezet most is bebizonyítja vezetésre való hiva- totitságát. De nem mindenütt van ez így. Vannak pártszervezetek, ahol még a párttitkár is hanya­golja a munkát, felül a kulák „tu­dományának", saját ellenségének nótáját fújja. Nem vezett hanem az orránál lógva vezetteti magát. Nem veszi észre, hogy az ellenség most elsősorban a termelés vona­lán támad és a lekésett őszi mun­ka a leleplezett kémek, hazaáru­lók, Rajkék cinkosait és külföldi megbízóit segíti. Ezek a pártszervezetek és pá.rt- titkárolc nem érdemlik meg a di­cső kommunista jelzőt. Sereghaj­tók ők, nempedig élharcosok! Éppen ezért lássák meg mielőbb, miről van szó. Késedelem nélkül fogjanak neki a munkának, a szer­vezésnek, az ellenőrzésnek. Lás­sák meg, hogy mint minden nagy nemzeti, országos kérdés, az őszi munkálatok ügye is a kommunistá­kon, pártszervezeteinken fordul meg. Tegyenek meg mindent, hogy necsak a tervkölcsön teljes győ­zelemre vitelével, hanem az őszi munkálatok időben való, gyors elvégzésével is lerakják ötéves ter­vünk, további felemelkedésünk, sa­ját és hazájuk jólétének alapjait. Kantontól 90 kilométerre tört előre a felszabadító néphadsereg Megérkezett Pekíngbe a Szovjetunió nagykövete Október 10-én megérkezett Pe- kingbe Roscsin szovjet nagykövet. A nagykövetet a pályaudvaron Csu- En-Lai, a Kínai Népköztársaság központi kormányának külügy­minisztere, Jun-Csen, Peking város polgármestere, Van-Csia-Sian, a Kí­nai Népköztársaság moszkvai nagy­követe, továbbá a külügyminiszté­rium és más áiiamszervek magas­rangú tisztviselő^ és társadalmi egyesületei? képviselői fogadták. A szovjet nagykövet megérkezésekor a Kínai Népköztársaság és a Szov­jetunió himnuszát játszották, majd Csu-En-T.,ai. meleg üdvözlő beszé­dére Roscsin válaszolt Amikor Roscsin nagykövet meg­jelent a pályadvar előtti térségen, a munkások, diákok és szakszerveze­tek sokezer főnyi küldöttsége „Hurrá!” kiáltással üdvözölte. A Reuter hongkongi jelentése sze­rint a Kuomintang Kantontól 80 kilométerre hétfőn harcba dobta utolsó tartalékait egy sebtében ki­alakított védelmi vonal mentén, hogy szembeszálljon a néphadsereg gyorsütemü előretörésével. A néphadsereg mindössze 90 kilo­méterre áll Kantontól. A newyorki rádió jelentése beszá­mol arról, hogy a néphadsereg csa­patai több helyen elérték Kanton második védelmi vonalát. Az AFP kanton! jelentése szerint Yen-Shl-San tábornagy szombaton elrendelte az északnyugati vidék Kuomintang főhadiszállásának fel­oszlatását. Elrendeltél? Hahinping tábornok letartóztatását, aki az északnyug- gáti körzet helyettes parancsnoka volt. Az AFP párisi jelentése beszámol arról, hogy a párisi kínai nagy- követség és főkonzuiátus tagjai egy­hangúlag csatlakoztak a népi kor­mányhoz. Gsang-Kai-Selt csődje Truman kínai politikáiénál* csődje is A Pravda hétfői száma „A csődbe - jutóit Kuomintang fondorlata“ cím- mel megállapítja, hogy amiikor az egész demokratikus világ ünnepli a kínai nép győzelmét, Csang-Kai-Sek semmirekellő ban­dája az angol—amerikai monopo­listák támogatásával szégyentel­jes komédiát Játszik az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A „kínai küldőit“ fondorlatoskodik a Szovjetunió ellen és azzal vádolja, hogy beavatkozott Ktna belügyeibe. Csang-Kai-Sek csődje egyben Truman kínai politikájának csőd­je is. A valóságban a kínai kérdés egyálta­lában nem létezik, mert » kínai nép már eldöntötte a maga sorsát Az an­gol—amerikai tömb azonban támogat­ja a Kuomintang bábjait, hogy a kí­nai nép diadalának rilcerüthetetlen el­ismerését halogathassa. Azt remélték, hogy Kínát a támadó szellemű csen- desóccáni tömb támaszává tehetik. A Kuomintang a Szovjclúniót próbálta befeketíleni. valójában pedig önmagát s amerikai védelmezőit leplezíe le. Szátok Sodrás, Magyarország moszkvai nagykövete átnyoitotia megbízólevelét 1 Az MTI moszkvai jelentése szerint * ^Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök, s-egének elnöke, Kirnen sí ein október 10-éo fogadta Szobek Andrást, Ma gyár or szag nagyköveiét, aki á<!nyuj'Ot. te megbízói«veiét. A megbízólevél ®-ljyuKáéinál jelen voii'ak Lavrentyev. * Szovjetunió külügymini&zierhclyetíe­se, Gorkin, a Szovjetunió Légi első Tanácsa elnökségének titkára, Kiszei. }ev, a Szovjetunió külügyminisztériu. ma balkáni osztályának vezetője, to­vábbá Btiszujev, a Szovjetunió kfii. űgyiptatezt éri urna pro" okolos z t ál y át! ak belyettes vezetője. Moch jelölése provokáció a munkááosztáty ellen Az MTI párisi jelentése szerint va­sárnap Moch a jobboldali szociáldemo­kratáktól kezdve a gauilleistákkal ro­konszenvező különböző politikai csopor­tok küldöttségeit fogadta. Mindeddig azonban a tervbevett Moch-rnin-tszté- rium elé nagy akadályok gördülnek. A Le Sok Dimanche megállapítja, hogy baloldali körökben Atoch jelölését valóságos provokációnak minősítik. A tragcia népnek az a véleménye, hogy a mai helyzet nem tarthat tovább. Ép­pen: ezért siet Moch kcirmányalakiL'ri kísérletével. Mozgósítja rohamrend- őroit, hogy a francia nép jogos fehá- boredásának kirobbanását megelőzze. Az utolsó szó azonban a francia népé lesz. A CGT irányításával teljes meg­egyezés jött létre Loire és Manche me­gyében a bárom szakszervezet között az egységmozgalom tárgyában, az északi textilvidéken hasonló megegye­zés jött tétre a bárom munkásszakszer­vezet között. A munkásosztály egységmozgalma a legnagyobb nyugtalanságot kelti francia jobboldali körökben. A francia bányavidékeken egymást kö­vetik a tiltakozó sztrájk-mozgalmak. Körülbelül tízezerre lehet becsülni * szombati napon a Loire megye szén­bányáiban sztrájkban állott dolgozók számát. Az északi vidéken 30.000 szén­bányász rendezett 24 órás figyeSmez- tető sztrájkot, de hasonló megmozdu­lásokra került sor úgyszólván az egész országban. Thorc*: A francia kormánynak nem amerikai, kanéra francia politikát kell folytatnia II munbásgyilkos liech ksrnáiyalakftása ellen fffmeggfüléseken tiltakoznak a francia dolgozók Az MTI párisi jelentése szeri«« Moch dezignálgt miniszterelnök szünet nél­kül folytatja tárgyalásait, hogy meg­szerezze azt a 311 szavazatot, amelyre kormányának szüksége van a nemzet-' gyűlésben. Ennek elérése érdekében a legkülönfélébb és sokszor a leg- ellentctesebb ígéreteket tesz a volt kormánytöbbség pártjainak — hangoztatják a párisi politikai meg­figyelők. Moch tárgyalásait versenytár. fai, Mayerö a francia nagytőke, Schu- nian, az amerikai és a vatikáni reakció -kcgyence, valamint Mendes France, a tőzsde jelöltjének mesterkedése is meg­nehezíti. Ugyanakkor egyre jobban megerősödik a népi tiltakozó mozgalom. Franciaország minden részében tiltakozó tömieg- gyülések zajlottak le. A nép egysegkormányt követel — állapítja meg az Hurnánké vezércikke. Mochék minden mesterkedést.igénybe­vesznek, hogy olyan formulát találjanak ki, ami legalkalmasabb lenne a dolgo­zók újabb becsapására. Ez ellen a poli­tika ellen emelik fel szavukat a fran­cia népi tömegek. Moch kezéhez inunkásvér tapad. Moch rendőrkutyáival a Gestapo módszereit akarja feleleveníteni. Moch jelöltsége provokatív kinyilvání­tása annak a politikának, amely a há­ború előkészítését és a dolgozók nyo­morának súlyosbítását tűzte ki célul — állapítja meg a lap. Maurice Thor ez, a Francia Kom­munista Párt főtitkára Mulhöuseban 15.000 főnyi lelkes hallgatóság előtt nagy beszédet mondott. — Jules Moch mmiszterelóökjelöiií- ségét a munkásosztály valóságos pro­vokációnak tekinti — mondotta. Most nem arról van szó, hogy egyes minisz­terek egymás között tisztségeket cse­réljenek, hanem a TÓI, hogy az egész együttest, úgy, ahogy van, leváltsák. A francia kormánynak nem ameri­kai, hanem francia politikát keli követnie. Amint ezt a köztársasági elnöknek is kijelentettük, Franciaországot nem le­het újjáépíteni a munkásosztály nélkül és ellene, a francia kommunisták nél­kül és ellenük, a francia kommunisták nélkül, akik a lakosság cgyharmadát alkotják. A nép ellenségei megdöbbenéssel 'lát­ják, hogy minden mesterkedésük elle­nére egyre szorosabb lesz a munkás- egység. A döntő harcók órája nemso­kára ütni fog és vele együtt eljön a munkásosztály győzelme is. Ha egysé­gesek vagyunk, ha bízunk önmagunk­ban, megvédjiik a békét és rátérünk a szocia'litru? útjára. — fejezte be nagy­hatású beszédét. Mindent imperialista mesterkedés n sasélcs népiömegek ellenállásába ütközik -— írja Zsnkov a Pravdában A TASZSZ moszkvai jelmi és® sze­rint a Pravda vasárnapi számában pá risi táviratban közli Jurij Zsukov kom. men'.árját a Queuillc-kormáeiy bukása, ról. Mi robbantotta ki a válságot? — teszi fe! a kérdést a tudósító. Erre a kérdésre Thorez, a Francia Komm-u. Pista Párt főtitkára adott válasz* *, amikor Auriol közlársasági elnök ‘a. nácskozá&ra hívta: Lehetetlen Franciaországot kormá­nyozni a munkásosztály nélkül és a munkásosztály elten. Különféle vámtarifa-korlátozások meg. szüntetés« és a francia frank I-'érlékc lése után a francia gyárosok ellen­állásra kényszerűitek az amerikai—br:; és nyugatnémet versenytársakká’ szemben nemcsak a világpiacokon, h»_ p.em a hazai piacon is — írja a cikk Ezzel kapcsolatban legégetőbb problémájuk a terme­lési önköltségcsökkentés lett. A kapitalisták fokozták a munkásosz. tályra gyakorolt nyomási. A francia munkásosztály erélyesen az áremélke. déseknek megfelelő haladéktalan bér­emelést köve el. Mos! még nehéz eltalálni, hogy a!a. Árulnak ki az események — átiapftjz meg Zsukov befejezésül. — Egy do­log mindenesei-e világos: bármilyen változatot is válasszanak mcs erkedé. seik során a francia uralkodó körök, elkerülhetetlenül a széles. néptömege; ellen állásába ütköznek. kommunista győzelem egy francia -városi lauécai pólválaszíéson Az MTI párisi jelentése szerint • somme-me-gvei Longueauban község, tanácsi pótváiasziáson j Kommunisb- Párt 1.18Ó szavazat közül 730.aí k* polt, vagyis az összes szavaza o-k 65 százalékát. A Kommunista Pútt fi mandátumot kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents